Észak-Magyarország, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-06 / 31. szám
Vasárnap, 1935. február 6. északmagnarország 3 HELYTÁLLÁS AMugam előtt látom Gulyás Sándor elvtársat, a ■**“ sztahánovista frontmestert, amint Somsályon, « párosverseny szerződések aláírásakor a jelenlévők előtt ünnepélyesen bejelenti a maga kemény, de igaz bányászszívből fakadó szavaival: — Április 4-ig frontbrigádommal 1500 tonna szenet adunk terven felül... Gulyás elvtárs nagyot és őszintén vállalt. 300 csille szénről van szó, mely a terv teljesítése mellett ■nagy szó! A reális feltételek megvannak, csak akarat, (tógépek jobb kihasználása szükséges..: D ajnalodik. Gulyás Sándor hanyattfekszik az ágyon és gondolataiba merül. Óvatosan fordul, nehogy felébressze az asszonyt, meg a gyerekeket. Egészen beleizzadt, még a háta is vizes lett. Nagyot sóhajtott. Csend van, csak a bányagépek halk moraját hallani. Leszáll az ágyról, talpát jólesően csiklandozza a hüs padló. Nagyot nyújtózik úgy, hogy csontjai beleropognak. Visszanéz az ágyra, az asszony még alszik. Megigazítja rajta a takarót (minek keltse fél, hisz még korán van), utána a gyerekek ágyához megy, azokat is betakarja. Gyönyörködik az alvó családban, az öt szép gyermekében, majd kimegy a konyhába, reggelit készít magának. Becsomagolja „uzsonnáját, halkan elköszön a családjától, s elindul az akna felé. Ür A z úton még kevesen jártak. Akikkel találkozott, azoknak barátságosan köszönt. Az elhaladók csendesen megjegyezték: Sanyi bácsi valami nagyba törheti megint a fejét, hogy ilyen korán a bányába indul. Előtte feltűnt az üzem, s fülében még ott csengett, a. párttitkár szava: a háromhetes mozgalmat neked kell kezdeményezni. Párttag vagy, s jó munkás. Ismered a bányát, hisz már több mint 30 éve benne dolgozol. Add át munkamódszereidet másoknak is! — Mi az én munkamódszerem? — ötlött fel benne a kérdés. Kidolgozom a 480 percet, kihasználom a bányagépeket, no meg szeretem a rendet, fegyelmet. Ez is. no meg az akarat! Mire beért az üzembe, elhatározta, hogy összehívja a front brigádját, röpgyülést tart nekik, ahol megbeszélik a legfontosabb feladatokat. tr ~ ívtársak! Pártszervezetünktől azt a megbiza- tűst kaptuk, hogy mi legyünk a kezdeményezői a háromhetes mozgalomnak. E mozgalom lényege: három hét alatt teljesíteni a havi tervet. Azt hiszem, ha valamennyien akarjuk, nem sokat kell beszélnünk, hanem rajta, fel, munkára! A brigád tagjai először vonakodtak, aztán amikor látták, hogy Sanyi bácsi korát meghazudtoló, fiatalos lendülettel intézkedik, teee-vesz, mindenütt ott van, ahol munka van, ők is megbarátkoztak Sanyi bácsi javaslatával, s tervüket aznap 140 szó,Zalákra teljesítették. Többet is kerestek. A dicsőséptáblára kiírták nevüket., s az egész hánya arról beszélt, hogy a Gulyás-brigád, résztvesz a háromhetes mozgalomban. Először irigykedve nézték őket, aztán egyre több brigád csatlakozott hozzájuk... Tfr ulyás Sándor 1924 március 7-től dolgozik a som- 'Jrsályi bányában. Becsületes, szorgalmas munkás, "veretik a munkájáért és becsületességéért. Sztaháno- ista oklevél, sztahánovista. jelvény, vándorzászló, oklevelek, s legutóbb a „Magyar Népköztársaság Érdemérem'’ arany fokozata kitüntetés js ennek a jele. Szereti a munkáját, s ha egy kis szabadideje van, mind- iárt azon töri a fejét, arról tervezget, hogyan lehetne több szenet, jobbminőségű szenet termelni. Ezért kapta fi a pártszervezet, megbízatását,. Prontcsapatáwil már az első hónapban terven felül 140 tonna szenet adott nemzetgazdaságunknak. Nagyrészt az 6 érdeme, hogy az üzem. januári termelése c mozgalom beindulása óta mintegy 15—20 százalékkal emelkedett. * (gulyás elvtárs elhatározta, hogy a háromhetes T mozgalomban különösen a fiatalok nevelésére fordít nagy gondot. Érdemes velük foglalkozni, viert nagyszerű gyerekek. Két évvel ezelőtt került a bányához Nagy Lajos és Aitai Albert toborzott munkás. Az ő brigádjába osztották. Biz' nem. valami szívesen fogadta őket, de később egyre inkább megbarátkozott velük. sőt. tahítaatta őket, s ma már mind a kettő sztahánovista vájár! A párt. megbízatását az első hónapban becsülettel teljesítették. Három, hét alatt fejezték be havi tervüket. s most tovább folyik a harc, mert a bányász szó, a bányászbecsület kötelez! * 'C'íbruor első napján behívatták a pártirodába, *■ ahol a párttitkár megköszönte nagyszerű munkáját, s további sikereket kívánt neki. S ő végtelenül örült, mert: helytállt! (D. Gv.) Nagyobb gonddal tenyésszük az állatokat! Agronómusok, állatgondozók, íermelőszövotkczoti elnökök, állatorvosok beszélgettek néhány nappal ezelőtt Mezőkövesden, a járás állat- tenyésztési eredményeiről, problémáiról. Volt miről beszélgetni, vitátkozni, .hiszen az elmúlt esztendő, a mező- gazdaság fejlesztésének' első esztendeje komoly munkára szólította a járás valamennyi termelőszövetkezetét, dolgozó parasztját. S bizony, ahol dolgoznak, ott hiba is akad. Egyik helyen több, másik helyen kevesebb. A mezőkövesdi járásiján is értek el eredményeket, mart dolgoztak, de snem hibamentesen. Már pedig a jövőbben hibamentesen kell dolgozni, ha stem csupán eredményeket, de olyan eredményt akarnak elérni, amilyet szeretnének. Ezt véleményezte, boncolgatta az állattenyésztési beszélgetés. Mindjárt elejében a végzett munkán kezdték s nem a leglelkesí- tőbb dolgokon. Mert ami igaz, Igaz: «.z elmúlt esztendőben nemhogy nőtt volna a járás szarvaamarhaállománya, hanem csökkent, nem kevosebb, mint 549 darabbal. S ebből 97 darab a termelőszövetkezetek munkáját bélyegzi. Mégis lehet eredményről beszélni, .mert a minősé,g és az elosztás váltó- szőtt, mégpedig kedvezően változott. A tehenek száma 185-tel szaporodott. A termel őszö vetkezeti tagságot nézve, több mint 80 százalékának mér van háztáji tehene, az egyénileg dolgozó parasztok pedig 103 százalékra teljest* tették a fejlesztési tervet, E« 1933-hoz Viszonyítva a tejtermelés 600 literrel növekedett tehenenként. Ez eredmény, ha nem is olyan, amilyet a járás termelőszövetkezetei. gazdái szerettek volna. Inkább hiányosság mutatkozik tea apaállatok nevelésénél. Mindössze tizenegy darabot nevelnek az egész járásban, ami nagyon kevés, s mindössze negyedrészében biztosítja a szükséges utánpótlást. Jtt jó munkáról csak a szentiatváni Béke tagsága beszélhet. Négy darab tenyészbikát udott át a járásnak, s jelenleg is nevelnek négy darabot. Hogy miért a tartózkodás? — sok mentegetőzés hangzott el állatgondozók és tsz. elnökök részéről. T)o elsősorban az ész- szerűtlenség a hibák okozója! Mert az állatneveié«, állattartás mindenkor haszon. Nagyobb haszon, mint bármi miá. A sertéstenyésztés eredményeinek cosetelését már derűsebben tárgyal- ífatták az értekezleten. S .mindén termelőszövetkezeti elnök elismerően bólogatott. Mert itt esak eredményről lehetett vitatkozni. A járás sertés-, állománya 1959-tól 1658 darabba! nö reiiedett. Nem volt bal a hizlalással sem s a szaporulat, a fialási átlag is javult. Persze, mert a sertéshízlálás kedvező, naivon hasznos dolog, egy darabig, egy bizonyos pontig. Mert a sertésneveléshez. hizlaláshoz rengeteg abraktakarmány kell. Csak adrffg lehet nyújtózkodni, míg a takaró ér. Hiába a sertés, ha nincs takarmány. A szarvasmarha az más, könnyebb a kitartása, mégis hasznos, Hiba volt bizony és -ma is hiba. hogy a legtöbb termalőszövetkezet mégis .a sertésállomány fejlesztését vette tervbe, a szarvasmarhaállomány rovására. Jelentős eredményeket ért el a járás a juhtenyésztésben is. Minden 100 darab anyajuhra 107 darab szaporulat esik, az elmúlt évhez viszonyítva. A gyapjuhozam is jelentősen növekedett. Azonban ez som pótolja a szarva sma rhaállomány csökkenését, ebben egyetértett minden jelenlévő s ennél az ügynél időztek legtovább, állatgondozók, szakemberek, termelőszövetkezeti vezetők egyhangúlag. Hogyan kell ebben az esztendőben pótolni a mulasztottakat? Mindenki egyetértett, hogy elsősorban az apaállatok nevelésének, tartásának ügyét kell véglegesen rendezni, mert apaállat nélkül nem lesz szaporulat. Mindjárt él is határozták a járás állattenyésztési szakemberei, hogy az apaállatok gondozásának ügyét minden községben egy-egy feleA szerencsi gépállomás fiataljai két brigáddal csatlakoznak a félszabadulási versenyhez. Ezenkívül tíz fiatal traktoros egyénileg vesz részt a versenyben. Az országos verseny- felhívás minden pontját elfogadják. Vállalják, hogy 100 normálholddal túlteljesítik az egy-egy gépre eső tervet és 5 százalékos üzemanyagmegtakarítással minőségi munkát végeznek. Tízszázalékos alkatrész- megtakarítást érnek el. További vállalásaik a termelő- szövetkezetek megsegítését szolgálják. a szerencsi gépállomás fiataljai elhatározták, hogy a termelőszövetkezetek részére 13 magtakaró fogast, 12 lókapát, 9 soroíót, 8 limitét, 6 lóvóntatású ekét és 3 öntözéshez szükséges vizes! ajtót kijavíta- nak. Kulturcso-portjukkal március 20-ig a körzetben minden termelőszövetkezetet felkeresnek, hogy értős emberre bízzák. Ugyanígy a legelő kérdését is rendezni kell. Sok helyen keveset törődtek a legelők karbantartáséval. ami erősen befolyásolta az, állatok, különösen a szarvas- marhaállomány erőnlétet/ a1 tehenek tejhozamát. "Volt olyan község (Bogács), ahol nemhogy javították volna a legelőt, hanem, a sortéspásztor még a legelőn'elhullatott trágyát is összeszedte és eladta, szekerenként öt- forintért. Az állattenyésztés fejlesztése, az elmúlt év hibáinak megszüntetése érdekében az értekezlet résztvevői elhatározták: sokkal nagyobb gondot fordítanak ezután a takarmányozásra, a legelők karbantartására. Sokkal nagyobb segítséget nyújtanak az állatgondozóknak és ki-ki arra törekszik, hogy rövid időn belül a járás szántó- területét alapul véve, minden 2.5 holdra egy-egy számosállat jhsson. Elsőrendű, jóminőségű számosállat. A járás termelőszövetkezetei, vezetőszervei, dolgozó parasztjai ezek jegyében kezdtek munkához. * tékes előadással szórakoztassák a termelőszövetkezetek tagságát, szorosabbá. barátibbá fűzzék a kapcsolatot a gépállomás dolgozói és a ter- mélőszövetikezeti tagság között. Láthatatlan ellenségeink a kórokozók „Láthatatlan ellenségeink a kórokozók" címmel február lo-én. csütörtökön este 6 órakor dr. Molitor István, a Megyei Kórház járványosztályának főorvosa, Miskolcon, a MÁV kulturotthönban (Állomás utca 4.) előadást tart. Az „egészségünk védelmében" sorozat legközelebbi előadását dr. Gé- her Katalin kórházi adjunktus tartja. a József Attila kulturotthonban „Milyen ártalmak idéznek elő gyomorbetegségeket" címmel. „Csatlakozunk az iiiu traktoristák és traktoros brigádok orszáoos felszabadulási versenyéhez“ „Mi. a taktaharkányl állami mezőgazdasági gépállomás DISZ- fiataljai megbeszéltük a DISZ Központi Vezetőségének versenyfelhívását. Elhatároztuk, hogy tizennégy tagból álló, hét erőgépes brigádunk csatlakozik a versenyhez. Az egyéni versenyben hét DISZ-fiatal vesz részt. A versenyfeltételeket az alábbiakkal bővítjük ki: Brigádtervünk 4690 normálhold. Vállaljuk, hogy az éves verseny során 3000 normálholdat teljesítünk, ugyanakkor öt százalék üzemanyagot és tíz százalék alkatrészt megtakarítunk. A felhívás többi pontját elfogadjuk. NOVAK ISTVÁN KRISZTIÁN'JÓZSEF NOVAK JÁNOS DISZ-titkár igazgató párttitkár KOVÁCS LÁSZLÓ DISZ brigádvezető Elméleti tanácsadó ic Tóth Béla: * AZ ÁLLAMRÓL Pártunk III. kongresszusa mélyreható marxista-leninista elemzéssel tárta fel népi demokratikus társadalmi és állam rendünk fejlődésének tízesztendős útját, belső törvényszerűségeit és sajátos vonásait. A kongresszus megvitatta népi demokratikus államunk és államigazgatásunk eredményeit, fogyatékosságait s egyben megjelölte államunk további erősítésének, fejlesztésének, a népi-nemzeti egység szorosafobra- fűzésének útját. E segédanyagnak nem az a célja, hogv átfogóan vázolja az államigazgatás és a tanácsok feladatait, hanem az. hogy segítséget nyújtson a kongresszus anyaga Harmadik témaköre feldolgozásához, főleg az állammal kapcsolatos alapfogalmak megértéséhez. Ahhoz, hogy a kongresszus anyagát tanulmányozó elvtársak jól megártsák a kapitalista és a szocialista állam közötti alapvető különbséget, szükséges, hogy betekintést nyerjünk a marxizmus- Icn.iTiizmus tanításai alapién az állam kialakulásának történetébe és ismerjük az állam fogalmát, lényegét. A kizsákmányoló társadalomban az uralkodó osztályok mindont elkövetnek. hogy hazug propagandájukkal elködösítsék valóságot és a marxizmustól ideeen, hamis frázisokkal helyettesítsék azt. A marxista-leninista államelmélet abból "indul ki, hogy pz állam nem öröktől fogva lélezik, hanem csak a társadalom fejlődésének bizonyos fokán jelenik meg. „Volt idő. amikor még nem volt állam. Az állam ott és akkor jelenik meg, ahol és- amikor — megjelelik a társadalomnak osztályokra való bomlása, amikor megjelennek a Iti— zsákmányolok és kizsákmányoltak." (Lenin.) Lenin tanításai félreérthetetlenül képet adnak a törvényszerűségek megértéséré és arra, hogy pld. az ősközösségben, ahol még nem voltak osztályok, nem volt állam sem. A fegyelmet, a munkarendet, a szokások, hagyományok ereje, az öregek tekintélvff; fyr társadalom közös érdekei és nem a fegyveres erőszak irányította. A termelőerők fejlődése, a társadalmi munkamegosztás masa után vonta a rabszolgaság kialakulását, szegényekre és gazdagokra: osztálvoikra bontotta a társadalmat. Az állam kialakulása tehát aat jelenti, hogy az ősközösség! társadalomban is létező társadalmi szervezetek alapvető funkciói változáson mentek keresztül, társadalmi szervezetekből osztálvszervezetokké, ál- lamJhstalommá alakultak át. Miben áll az állam lényege? Ez az a központi kérdés, amelyet az államelmélelnek elsősorban meg kell oldania. Az állam lényege az osztályuralom, az őszi álydiktatára, az uralkodó osztály részére előnyös rendszer megvédése és továbbfejlesztése, az ellenséges osztályok elnyomása. Az állam a gazdaságilag uralkodó osztály politikai szervezete, amelynek az a célja, hogy biztosítsa a fennálló gazdasági rendszert és elnyomja más osztályok ellenállását, hogy ■ a ki- zsáíkmányoltakat az adott termelési mód -kerete' között tartsa: Röviden tehát: ..Az állam olyan gépezet, mely árrá szolgál, hogy egyik osztály fenntarthassa a másik feletti uralmát.’1 (Lenin.) E célból alakulnék az elnyomó szervek, melyek mint eczköz —* a felfecyver- zett embereik alakulataiból állanak. (Rendőrség, csendőrség, katonaság, bíróság, börtönök! A kapitalista állam külső és belső funkciói A burzsoá állam a dolgozók elnyomásának és kizsákmányolásának eszköze. Tevékenységét két alapvető funktió jellemzi. 1. belső, — 2. külső. A belső (föl feladata — kordában tartani a kizsákmányolt többséget és külső (nem f i) feladata — kíterjesz- teni az államnak, az állam uralkodó osztályának területét más államok területének rovására, vagy megvédeni saját államának területét más államok támadásaival szemben. A kapitalista állam belső funkcióját, mint fő funkciót aZ uralkodó, vsavís aZ állammal rendelkező osztály számára a termelési eszközök magántulajdona biztosítja. A kizsákmányoló osztály a legkülönbözőbb erőszak-eszközöket alkalmazza a kizsákmányolt osztály munkára- kényszeritésére. A rabszolgatársada- lomban a deres, a bot, a modem kapitalizmusban az éhség hajtja a ki- zsákmányoltakat. A nvilt. erőszakos eszközök mellett alkalmazzák a szellemi-ideológiái elnyomást, vagy erőszakot is. Az idejét múlt kapitalista rendszer ellen lázadók üldözése, nem egy esetben ‘tömeges gyilkolása. Az államnak ez a belső fő funkciója nyilvánul meg a burzsoá államokban. A reakciós törvényhozás és rendőri- katonai erőszak igényibevételével elfojtani igyekszik a dolgozóknak a fasizmussal, a háborús előkészületekkel, a dolgozók anyagi érdekeit sértő bér- és árpolitikával szemben kifejtett ellenállását. Nem kevésbé fontos szerepet tölt be a kizsákmányoló állam erőszakszervezetében a kém- és felderítő- szolgálnt. a munkásosztály és szervezetei, főleg a kommunista pártok ellen felhasznált spiclik és provokátorok hálózata. (Pld. nálunk Rajk és társai, az áruló szociáldemokraták ügynöksége!, vagy a Szovjetunióból jól ismert trockisták és az elvetemült Reria és szélhámostársai.) A külső funkció szorosan a belsőhöz kapcsolódik, az állam belső funkciójának, belpolitikájának folytatása. E két funkció összefüggésére élesen rávilágít a mai imperialista állam fasizálódása befelé (fegyverkezés) és háborús törekvései kifelé. A burzsoá álltol évszázadokon keresztül a dolgozók elnyomásának és kifosztásának eszköze volt és maradt napjainkban is. Ezért a dolgozókban Indokoltan alakult ki bizal- matjáhság mindazzal szemben, ami az államtól ered. Joggal érezték és érzik ma is a kapitalista államokban, hogy az elnyomó burzsoá állam ellenük mozgósítja erőit, hogy a törvények minden paragrafusa a ki-- zsákmánvolók érdekeit védi. Ä munkásosztály harcát illetően szükséges megérteni, hogy helyzete megváltoztatása érdekében, a kapitalizmus megdöntése céljából nem csak a burzsoáziát kell eltávolítani a hatalomból. hanem össze kel] törnie a burzsoá államgépezetet, régi hadseregét. bürokratikus régi hivatalnoki karát, rendőrségét és annak helyébe, a régi romjain új. proletár államiságot, az új szocialista államot kell állítani,' olvan ; új államot., amelv összeha sonlíth a fcatlanul különbözik a régitől, melyet magáénak vallhat A kapitalista és szocialista állam közötti alapvető különbség Llltvjl’lxUb Icilul, cl pi t/iL'lidli ld tusnak ia szüksége van államra. Ezt írja erről Sztálin elvtárs: ,:Ez is állam, azonban teljesen különbözik minden eddigi államtól". Különbözik elsősorban osztálytartalmában. A proletáriátus hatalomra jutásával emelkedik politikai uralomra az elnyomott, kizsákmányoltak osztálya. A .történelem során először jön létre olyan állam, melynek feladata a kizsákmányolás teljes megszüntetése. Ezt a feladatot képes is maradék nélkül teljesíteni, mert olyan szilárd alapon nyugszik, mint a munkás-paraszt szövetség, mert a hatalom kizárólagos birtoka a dolgozó parasztsággal szövetséges munkás- osztály kezében van. Proletárdiktatúra. mely a dolgozó többség uralmát biztosítja a megdöntött, de még meg nem semmisített kizsákmányoló kisebbség felett. Különbözik a támad«lom fejlődésében betöltött, szerepében is. A marxizmus-leninizmus tanításai félreérthetetlenül megadiák erre a feleletet. A szocialista állam formailag a burzsoá államokra emlékeztet, amelynek funkciója az engedetlenek elnyomása volt, de azzal az elvi különbséggel. hogv a szocialista állam a kizsákmányoló k’sebbséset nyomja el a dolgozó többség érdekeinek nevében. FeinHata a mindennemű kizsákmányolás megszüntetése. Ennek érdekében nyomja el a volt kizsákmányoló osztályokat és teszi lehetetlenné a régi rendszer visszaállítására iránvuló kísérleteiket. (Lapunk következő azé mában folytatjuk.) H7 FSMMflGYllRQRSZfln FUWÉ7TE Személyesen szerettem volna a szerkesztőséget felkeresni, hogy megköszönjem szíves segítségét, de a hideg idő miatt, meg azért is. hogy gyengélkedő vagyak, nem tudók bemenni. Ezért levélben köszönöm meg, hogy ügyemet elintézték. Id. KISS JÓZSEF Sajókaza • Köszönöm a gépállomás összes dolgozói nevében, hogy kérésünkre a dolgozóknak járó búzamennyiséget a gesztelyj cseretelepen kaphatjuk meg és nem kell érte 24 kilométert gyalogolni. KOVÁCS K. JÓZSEF Ujcsanálos, gépállomás
