Észak-Magyarország, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-27 / 49. szám
Yasárnap, 1955. február 87. ÄSZ AKM AG Y ARORSZ AG :s Járási és községi tanácstagjaink9 a tanács dolgozói munkaidejük legnagyobb részét töltsék az emberek között Értekezletet tar'ottak meay^nk közs^einek taoácselpökei Február 22-én a megye járásainak és községeinek tanácselnökei Miskolcon megbeszélést tartottak. Az értekezleten értékelték az elmúlt évi munkát, megbeszélték s legfontosabb tennivalókat. Iván István elv társ, a megyei végrehajtó bizqttság elnöke tartott beszámolót. Az alábbiakban kivonatosan közöljük o beszámolót. Mezőgazdaságunk fejlesztésének sikere elsősorban a tanácsok munkájától függ Ivén elvtárs beszámolójában elsősorban az elmúlt év eredményeivel és az elmúlt évi munka hiányosságaival foglalkozott.' A Központi Vezetőség és a Mi- Hisztertanác? 1953. évi decemberi határozata megszabta a mezőgazdáig fejlesztése tekintetében a pártszervezetek és a tanácsok előtt. á”o Jeg- fontosabb feladatokat. Ha mérlegre tesszük a határozat megjelenése óta végzett munkát, megállapíthatjuk, hogy értünk el kezdeti eredményeket. A dolgozó parasztság aktivitása, termelőkedve megnövekedett. Az elmúlt év tapasztalatai azt 'gazolják hogy ahel érvényesült a párt vezető és irányító tevékenysége a tanácsok munkájában, ahol jó volt a politikai munka, a pártszervezetek mozgósították a tömegeket, ott sikerült időben és megfelelően végrehajtani a mezőgazdaság fejlesztésének terveit. Az eredmények elérésében komo.y része volt a községi tanácsoknak is. Az elmúlt évben a tavaszi vetéstervet határidőre és minőségileg is jobban teljesítettük, mint az azelőtt! években. Gépállomásaink országosan elsőnek fejezték be 8 gépjavítást, időben learattunk és időben "losé- pelftink. Szép eredmény volt az is hogy dolgozó parasztságunk 95—96 százaléka cséplőgép alól teljesítette termé.ny be ad árát, Emelkedett * termény féleségek termésátlaga is, elsősorban azért, mert dolgozó parasztságunk élt a párt és kormánv- adta seg'tséggel, műtrágyát, gépeket használt. ^Eredményeket értünk el a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében is. Termelőszövetkezeteink gazdaságilag és számszerűleg cgyaiánt erősödtek. Csaknem mind’n termelőszövetkezetben voltak új belépők az ősz folyamán. Termelőszövetkezeteinknél az egy munkaegységre eső részesedés az 3 953. évi 16.77 forintról 2193 forintra emelkedett. Ebben természetesen része vo}t annak is, tiogy mintegy 150 agrciiómussai erősítettük termelőszövetkezeteinket. A begyűjtésben — bár adóssággá kezd :ük ez esztendőt is — színén iobb eredményeket értünk el, min: í953-ban. 3 935 darab vágómarhával 3.378 darab sertéssel adtunk többet az országnak, mint 1953-ban. Az akkori 75 2 százalékkal szemben. 86 1 százalékra teljesítettük a beadási kötelezettséget. A legjobb eredményt a mezőcsáti, a ricseí és a miskolci járások érték el. Jelentősen nőtt megyénkben a mezőgazdasági munkagépek száma, több szerszámot, gépet kaptunk a munkásosztálytól. Ezek segítségéve, olcsóbban és többet termeltünk, megnőtt a szabadpiaci felhozatal, olcsóbb lett jónéhány fontos élelmiszer ára. Ezután a beszámoló a munka hiányosságairól, az előttünk álló '-c fontosabb feladatokról b-'zA' V kényé, gabona vetéstervét nindenkinek teljesíteni kell A sikerek ellenére a pari- és kormányhatározatok végrehajtásában még nem értünk el olyan ered melyeket mint kellett volna Az áliat- enyésztéenél például egyáltalán nem beszélhetünk számottevő eredményekről, pedig az állatállomány fejlesztése igen fontos. A kenyérgabona őszi vetéstervét sem teljesítettük. Elsősorban azért,-"mert annak ti lenére, hogy kormányunk vetőmagot és gépimunkát biztosított, tanácsaink vezetői nem folytattak meg felelő felvilágosító munkát a tér." ure-'Wsr érdekében Ez Igen sólv If <': r\ : ; el A lemaradást most tavasziakkal! kell pótolnunk. Ez komoly feladatok elé állítja mind a megyei, mind a járási, városi és községi tanácsot, mert ebben vf esztendőben több kenyérgabonát kell termelnünk, mint tavaly. Olyan súlyos hibáknak mint össze! nem szabad többé előfordulniuk- Egyes tanácselnökök aláírták t> ve- tésterv teljesítéséről szóló jelentést, anélkül, hogy meggyőződtek volna róla, hogy megfelel-e a valóságnak. A jelentések — mint az a Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiderült hamisak voltak. Ilyen felelőtlenségnek a jövőben nem szabad előfordulnia. Járási és községi tanácsaink megállapították, kik azok a termelők, akik nem teljesítették az őszi vetéstervet. Értesítették a dolgozó parasztokat, hogy a hiányt tavasziakkal kell pótolni. Ennek végrehajtását ellepőrizniök kell Ez csak úgy sikerül ha a tanács mozgósítja a tanácstagokat, s megfelelő felvilágosító munkát végez a falu dolgozói között. Sok helyen az a helytelen nézet uralkodik, hogy a kenyérgabona rovására növelni kell a takarmány vetésterületét Ez veszélyes és alaptalan vélemény. A tanácstagok, az állandó bizottságok, a termelési bizottság tagjai meg kell értessék minden dolgozó paraszttal, hogy a kenyérgabona vetéstervet teljes-’teni kell. A kenyérgabona termelése szükséges és hasznos is, hiszen dolgozó parasztjaink egy mázsa kenyérgabona beadásával 118 kg. takarmánygabona beadási kötelezettséget teljesíthetnek, emellett még 20 kg korpakedvezményben Is részesülnek Akik nem teljesítik kenyérgabona- vetéstervüket azok ellen büntető eljárást kell indítani a tanácsoknak a tavaszi vetés megindulásává! ellenőrizniük kell g vetésterv teljesítését. gondoskodni arról, hogy minden talpalatnyi földet megműveljenek. Május 5-ig minden tanácsnak határszemlét kell tartani. A vetésterv teljesítése érdekében gondoskodnia kell a tanácsnak arról is, hogy a vetőmag mindenütt ki legyen tisztítva, a gépállomások biztosítsák minden községben a szelektorokat Gondoskodni kell arról, hogv minden szem vetőmag esávázva kerü'jcn a földbe. Különösen fontos feladata a tanácsnak, hogy amikor az idő alkalma* erre. moz gósítsa a falu dolgozó parasztságát a vetésre Ebből a munkából különösen ki kell venni részüket az állandó bizottságoknak és a termelési bizottságoknak. Foglalkozott a beszámoló n gyümölcs- zöldség- és szőlőtermelés kérdésével, s ö tanáe6ok feladataival. A tanácsoknak támngatniok és kezdeményezniük kejl az öntözéses zöldségtermelést, biztosítani az ehhez szükséges anyagokat. A szőlőtermelés növelésére fokozni kell az olt- ványtermeíést, biztosítani a megfelelő védőszereket, Többef kell foglalkoznia a tanácsnak a felszabadulási 9 versennyel Iván elvtárs foglalkozott a felszabadulási verseny helyzetével is. A felszabadulás 10. évfordulója tiszteletere indult versenyben falun is történtek helyes kezdeményezések, felajánlások. Ezt a mozgalmat tovább kell fejleszteni. A versenymozgalom fokozásához igényelni keil a termelési bizottságok és a tömegszervezetek segítségét. Igen jó, ha a verseny elsősorban a gabonavetésterv teljesítésére, és az őszi kenyér- gabonavetés ápolására irányul. Hiba volt. hogy eddig nem értékeltük megfelelően a versenyvállalások végrehajtását. Igen sok dolgozó paraszt felajánlást tesz, versenyben dolgozik, de maga sincs tisztában vele, hogyan áll a felajánlás teljesítésivel, A versenyről pontos nyilvántartást kell vezetni és az olyan funkcionáriust, aki elhanyagolja a verseny nyilvánosságát, felelősségre keli vonni. Részletesen foglalkozott e beszámoló az állattenyésztés fejlesztésének problémáival. Megemlítette hogy az elmúlt év hibái elsősorban abból fakadnak, hogy az elmúlt évben nem gondoskodtunk megfelelő tfjkarrpánvalap- ról, nem termeltünk elegendő pillangós takarmányt és kukoricát. A elmúlt év hiányosságait ez esztendő ben pótolnunk keli- Nem ford tót unk kellő gondot az apaállatok e- helyezésére, gondozására sem. Az e' műit évben 340 apaállatot kellett leselejtezni megyénk területén és mindössze 60-at neveltünk helyéfe A községi tanácsoknak gondoskodnak kell megfelelő apaállatgondo zóról, az apaállatok elhelyezéséről. Az apaállatok gondozását a legeltetési bizottságokra kell bízni. Népszerűsíteni kell a dolgozó parasztok között az apaállat-nevelési akciót, ugyanakkor a szerződéses állatne- velést is. Számos tapasztalat bizonyítja az elmúlt évekből, hogy ez. komoly hasznot biztosít dolgozó parasztságunknak és államunknak. Több segítséget nyújtsanak tanácsaink a termelőszövetkezeteknek Ezután o tsz-ek kérdésével foglalkozott a beszámoló, Megállapította, hogv 'ennülőszöveíkezeteink az elmúlt esztendőben megerősödtek. Nőtt s tagság munkaogységrészese- dése. g a legtöbb helyen jelentősen emelkedett a közös vagyon értéke. Hiba volt azonban hogy egyes községi tanácsok nem foglalkoztak úgy a termelőszövetkezetekkel mint ahogy kellett volna. Nem nyújtottak segítséget a tgz tagság és a vezetőség munkájához pedig azt a Központi Vezetőség határozata is előírja. Ab elkövetkezendő napokban többet kell foglalkozniok a községi tanácsoknak a termelőszövetkezetek belső életével is. ügveiniök kell arra, hogy az alapszabályzat szerint gazdálkodjanak. Nem szabad magengedni, hogy egy- egy tsz-tag három-négy háztáji tehenet tartson. Még inkább ne» szabad megtenni, hogy a tanácselnök kivegye családtagjait a termelőszövetkezetből, amint azt a zádor- falvai tanácselnök tette. A községi tanács végrehr jtóbizottséga 1 lavonta, tűzze napirendre a termelőszövetkezetek munkáiának megvitatását, ellenőrzését. Elsősorban nyújtson segítséget a tsz-ek építkezéseihez, valamint a -ne 1 lékiizemágak (méhészet, halastó, viziszároyas tenyésztés" kialakítására Ellenőrizze a tér- nm1őkzövetkezeti tervek végrehajtását. Népszerűsíteniük kell a tanácsoknak a termelőszövetkezetek eredményeit megmutatni m falu egyénileg dolgozó parasztságának, hogv a közös gazdálkodás kifizetőbb, eredményesebb. Igen fontos, hogy látogatásokat szervezzenek a tsz-ek- he — ez annál fontosabb, mert a legtöbb községi tanács a községnél!- tikoi tervekben még csak meg sem említi, mit kíván tenni a tsz-ek megszilárdításáért, továbbfejlesztéséért Meg kell szüntetni a begyűjtésben az opportunizmust Sorrendben utolsónak, de igen részletesen foglalkozott Iván elytárs megyénk begyűjtési problémáival. Megállapította, hogy 2300 búzavagon beadási hátrátékunk főként abból ered, hogv községi tanácsaink és a begyűjtési szervek nem szereztek kellő tekintfyt törvényeinknek. A kulákokkal és a notórius nem teljesítőkkel szemben nem alkalmazták az elszámflltatást. Megengedték, hogy az állatfelyá- sárlók a begyűjtés rovására, saját hasznukra és a dolgozó parasztok kárára spekuláljanak. Igen sok helye« a tanács minden további nélkül kiadta a vágási engedélyeket. Úgy kél} dnjgnzniok tanácsainknak az elköVétliegendő időben, hogy minden község rendszeresen telje- ------—.......■ , sítse havi begyűjtési tervét. Fontos feladati hogy a tanácsok ügyeljenek a tervek lebontásánál a fóbeadók kijelölésére, s minden esetben hallgassák meg » dolgozó parasztok véleményét is. A begyűjtésben nem szabad eltűrni túlkapásokat a községi tanács és a begyűjtő szervek részéről, de nem tehetünk engedményeket sem. — Ezeknek a feladatoknak a végrehajtásához kérjék községi tanácsaink a mezőgazdasági és állandó bizottság tagjainak segítségét, a termelési bizottságok támogatását, elsősorban g pártszervezetek, a ifpm maoisták munkáját, — fejezte be Iván elvtárs beszámolóját. A beszámolót hozzászólásaik követték. Néhány hozzászólást lopunk keddi számában ismertetünk. Hogyan lehet a nyersvas elöál í ási költségeit MÁSODIK NAP önköltségét befolyásoló NÉPGAZDASÁGUNK: ÉkDFKE AZ ÖNKÖLTSÉG CSÖKKENTÉSE anyag, érc, koksz, mészkő, rezsianyag és munkabér. Ha a tervezettől .»Ítélő vastartalmú érccel, valamint gyengébb minőségű koksszal dolgoznak, az kihat a terme- íkenységre, de kihatással vpn az önköltségre és a fajlagos értékekre is. A produktív anyagok biztosítása mellett azonban elengedhetetlen fontosságú az üzemrészek jó kooperációja, az előírt technológiai utasítások betartása, a munkafegyelem megszilárdítása stb. Mindezek alapján nézzük meg, hogyan lehetne a nyersvas előállítási költségét csökken- leni, ugyanakkor a kohók termelékenységét növelni. A nagyolvasztómű műszaki vezetősége, kar- óitve a fizikai dolgozót-:!«!, már számos eredményt tud felmutatni az önköltségcsökkentésben, amely azt igazolja, hogy megvannak a teltételek a termelési költségek csökkentésére.-sak egy-két példa a sok közül: ma már homok- csatorna helyett téglacsatornát alkalmaznak, amely három-négyszeres tartósságot, anyagmeatakarí tost és kevesebb munka- jelent. A forgalomban ■a-tható nyersvaáüstök száménak korlátozására! s ksze •the'ó az község Az a'’él 'ű nvle-ebb vasat kap és ezért havonta tonrval kevesebb az üstmedve Ennyivel tfSH folyékony vasat kap a mariin. ne igen sok még a rejtett tartalék, sok ír -ódszer van még, amellyé' önköltségcsökken ' ést lehet elérni A beérkező nyersanyag, érc, koksz és mész kő lerakásét a kohó rakodóüzeme végzi- Természetesen a munkafegyelem lazasága, a késés, kimaradozás itt is súlyos károkat okoz, növeli az önköltséget. A brigád megállapította, hogy például a munka megkezdésénél és befejezésénél az átlagosan kiesett tíz-tíz perc naponta egy adag elvesztését jelenti. Ez tonnában kife- iezvg, egy hónapra számítva a négy kohónál Ó0n. illetve 609 tonna termelés; kiesést okoz *öbb mm* fAi—H’m (, ♦'»igéd -7& MhtVfy s Psím'me* ctíKo : j7 £ií i] v") . ” Q ? ;j*- '.;cv Kifordul, hogy nagy da obpg ércek redukálat- 'anul kerülnek le a medencébe, amely fésülést okez. Ennek következtében lassítani kell a kohó járatát, ami termelési kieséssel jár. s több koksz csökkenteni? felhasználását kívánja. (Február 10-én 84, február 11-én 86 százalékra teljesítették emiatt tervüket.) Persze ez emeli a nyersvas előállítási költségét is. 16 csille koksz beadagolása — ami a lehűlt kohó yjrafelmeíegíiéséhez kell — 1600 forint többletköltséget tesz kiA rakodó üzemnél az önköltség csökkentését elősegítené még az is, ha a rakodó élőmunkátok indokolatlanul magas számát csökkentenék. A brigád véleménye szerint helyes munkaszervezéssel négy rakodó elpmunkást lehetne más munkára beosztani. Ezzel havi 4—6000 forintot lehetne csak a bérnél megtakarítani. Az elegytéren a műszakváltásnól mutatkozik hiba. Mivel a váltás ptm ß munkahelyen ‘ör tonik, a késői munkakezdés folytán a kohó anyagszintje gyakran a technológiában előírt méret alá süllyed, amely üresjáratot efedmé- wez és több koksz fogyasztását kívánja, M᧠'midig fennáll a helyi forgatom knksz-foréto- leréjénél az egyenlőt’epség. amely a legtöbb -etben kokszba várást eredményez. Általában ndhárom műszakon előfo-dul az a fegyelmc- -tlenség. hogy a nedves érccel betapadt csii- éket tisztítás nélkül adják fel, ami egyenlőtlen zemmenetet okoz s a kihozatal csökkenését, a •okszfelhasznájás növekedését idézi elő. Hozzájárul a nyersvas előállítási költségeik csökkentéséhez a minőség megjavítása is. Épnek főfeitétele a mérettartás mellett, az előírt degysorrendi (spirál) adagolás is. Ennek érdekében történtek már lépések. Tamasik élőmunkáét leváltották. Baj la eiőmunkást pedig alacsonyabb munkakörbe osztóitok be, mivel elhanyagolták feladatuk ellátását, s ez termelési kiesést okozott. Régen vajúdó kérdés a kohónál a szájjo- •X/ri»zá?, amelyet még p mai napig sem sikerült «nyugtató módon mew-td.eni. Eéyrészf a mő '• nf — » ‘' !»' .-.re? a? élői-* mennyis' nkgoJásá*, o-sré-zí ai -k-af/tá1 ok tarrisv ■n fe.-’b.’v»?óv--a; ocioti orátfit * ■tle*;- "tn - rí.-■ - •->- . - - --. r- .... t 'i .--■»( ló- - 7’-'u,- -neámeg aka-ítést tenne lehetővé Mindezek alapján felvetődik a kérdés: mi a teendő a kohóknál ahhoz, hogy a nyersvas előállítási költségét csökkenthessék? Teyfontosabb teendő a technológiai fegyelem megszilárdítása, Ez- zal kiküszöböihefő az ingadozó kohójárat, növelhető ö nyersvas termelése, ugyanakkor csökenthető a koksz fogyasztása, amely a nyersvas önköltségét döntően befolyásolja. Ifa pl. tonnánkint csak 10 kilogrammal tudnánk csökkenteni a kohóknál a fajlagos kokszfogyasztást, ez egy hónapban 75 ezer forintos megtakarítást jelentene. Az önköltség csökkentése elérhető azonban azáltal is, hogy a kelet néző szilárd vasat gondosan megtisztított állapotban adják át a martinnak. Ha például kohónkint és havonta csak 10 tonna szennyezett vasat (csatornavasat) tisztítanának meg, ez havonta közel 38 ezer forintos megtakarítást jelentene. Csökkenti az önköltséget még a massza gazdaságos felhasználása, a szerszámokkal való legmesszebbmenő takarékosság is. Melyek tehát a legsürgősebb feladatok? I Az üresjáratok kiküszöbölése, az adagba beadandó ércek pontos mérlegelése és az előírt darabosság betartása. O A beadagolandó koksz yillázása, illetve portalanítása. Q A koksz-malom helyes kezelése, maximá- lis kihasználása, ff 3 ez csak három száza- ■kos kokszmegtakarítást eredményezne — ami- e megvan a lehetőség —. évente több mint 360 zer forint volna a megtakarítás. 4 A tömörítvény önjáróvá tételével a mész- kőfogyasztást lehetne csökkenteni, amely- iyel közel 10 ezer forintos megtakarítást lehetne elérni. C A kohók folyamatos anyagellátása és az elegytéri kohókiszolgálás fokozott megjavításával meg kell szüntessék a méret .alatti adagolást, mért ezzel biztosíthatják a kohók egyenletes járatát, elkerülhető ,a lehűlés és a koksz pótadagplása is minimálisra csökkenhető. Csak ezzel több mint egymillió forintos megtakarítást lehetne évente elérni. A brigád a kohónál fartett vizsgálat során -gállapította- több pjitíó farim*»! tehet f f/, f V!' • ' . - :ififtiV , . -ztp' rr. -n -«>7 5 --*V snr"*~~r.’ J iáért. A brigád holnap a mai-tinacélmübe látogat el és arról ad hírt, hogy milyen eredmények, hiányosságok vannak a gazdaságos termelés területén. v
