Észak-Magyarország, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-27 / 49. szám

február 27. N» • KM/t« VA „Batllt,. mmm— újs. ■UK. isártaau, »35. Megkezdődött a IV, magyar békekongrettszus (folytatás az első oldalról) tett nyilatkozatai, úgyszintén a Szovjetunió Legfelső Tanácsának felhívása segítség, útmutatás a bé­kére vágyó emberiség számára. ÍVI esszéhangzó bölcs szavak! S mögöttük van a . nagy történelmi té­nyek aranyalapja. Mögöttük van a béke és a szocializmus országainak hatalmas tábora, amelynek a szov­jet és a kínai nép összefogása ké­pezi rendíthetetlen pillérét. (Lelkes taps.) Volt-e valaha is ilyen erő a történelemben? — nem! Az öntu­datra ébredt népek ereje ez! Ezen az erőn valóban a „pokol kapui sem tudnak erőt venni.'1 (Nagy taps.) A béke ügyét nemcsak szavakkal, hanem lettekkel kell szolgálni — Kétségtelen, hogy a mi kis or­szágunkat is az teszi erőssé, az teszi képessé függetlensége és békéje megvédésére, hogy szakított a kapi­talizmussal, felszámolta a soviniszta, hasaáruló, kizsákmányoló osztályo­kat, — szocializmust építő ország lett, amely nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével roha­mosan fejlődik, gyarapodik, (Hosszan­tartó lelkes taps.) Békénk megőrzése hatékony védelmi erőt és belső egy­séget követel. Az agresszív impe­rialista hatalmak anyagi, technikai erejük teljes latbavetésével igyekez­nek leigázni a többi népeket. Nem fér kétség ahhoz, hogy gazdaságunk és mindenekelőtt nehéziparunk céltudatos fejlesz- i tésc békénk megvédésének is döntő eszköze, ftaps) mindenek- 1 feletti szent hazafiul kötelessé­günk, amelyről megfeledkez­nünk — félgyarmati múltunk keserves tapasztalatain okulva - — egy pillanatra sem szabad! '. — . Békemozgalmunk alapvető igazsága volt és marad, hogy a bé­ke ügyét nemcsak szavakkal, ha­nem mindenek elett tettekkel kell szolgálnunk. Ez azonban nem jelent­heti azt, hogy a békemozgalomban elhanyagoljuk a felvilágosító szó, a tudás, a tisztánlátás és biztos tájé­kozódás hatalmas szellemi fegyve­reit. Béfeemózgalmunk főfeladatá­nak tekinti a magyar nép legszéle­sebb rétegeinek tájékoztatását a nemzetközi eseményekről, a béke- harc jelenlegi állásáról, az imperia­listák cselszövéseiről, s igaz embe­riességre, más népek iránti tiszte­letre, tevékeny hazaszeretetre nevel­ni népünket. — Mindennek eredményeképpen békemozgalmunk a III. magyar bé- keitongresszus óta jelentős fejlődért ért el. Széles tömegmozgalommá vált, társadalmi és közéletünk fon­tos alkotószervévé, előrelendítő té­nyezőjévé. Békemozgalmunkat gaz­dagítják a helyi kezdeményezések is. Békebizottsági kisgyűlések, béka- beszélgetések, ankétok, kötetlen ba­ráti összejövetelek, járási és megyei béketalálkozók, kiállítások, hangver­senyek — ime békemunkánk vál­fajai. — Békemozgalmunk vonzóerejét nagymértékben emelték a bókebi- zottságaink által rendezett művészi estek és emlékünnepségek. — Békemozgalmunk; általában sok érdekes, főképp kulturális kezdemé­nyezésnek volt szülője. — Megjavult a békemozgalom és a tömé «szervezetek közötti kapcso­lat. Az eddigi tapasztalatok alapján minden okunk meg van, hogy a legjobb eredményeket várjuk a nemrég újjáalakult Hazafias Népfront és a béketanács együttműködésétől. Ezután Andics Erzsébet arról be­szélt, hogv a III. békekongresszus óta a magyar- nép nemzetközi kap­csolatai is nagy mértékben fejlőd­tek. Legyen a IV. magyar béke kongresszus új sikerek kiindnlóponlja — Szocializmust építő társadal­munk szerkezetéből következik, hogy munkánk három nagy terüle­te: a munkásság, a parasztság és az értelmiség körében végzett felvilá­gosító munka. " . — Az eddigiek alapján az • értel­miség között folytatott munkánkkal lehetünk leginkább megelégedve, Megmozdulásainkat mindig hatha­tósan támogatták értelmiségünk leg­ismertebb, legkiválóbb képviselői. Azonban még sok a tennivalónk ezen a téren. Értelmiségünk zömét, ez orvosok, pedagógusok, tisztvise­lők széles rétegeit az eddiginél sok­kal nagyobb számban kell bevon­nunk békemozgalmunkba. Segítsék írással, felvilágosító szóval, tudá­suk terjesztésével az emberiség e nagy önvédelmi harcát. (Taps.) — Békemozgalmunk épp a leg­utóbbi esztendőkben jelentékeny eredményeket ért el falun a parasztság körében is. Nőtt a falusi békebizottságok te­kintélye és ezzel együtt befolyá­sa is. Békebizottságaiinknak a jövőben még nagyobb részt kell vadalmok a parasztság politikai felvilágosításá­ban, külpolitikai tájékozottságának emelésében. Komoly szerepet kell játszaniok a falu politikai és társa­dalmi életében. Ez akkor lehetsé­ges, ha szorosan együttműködnek a Hazafias Népfronttal, az MNDSZ- szel, a falusi DISZ-szervezetekkel. Az üzemi békemunka az a terület, ahol különösen sok a tennivaló, s ahol aránylag el vagyunk maradva. Mindenekelőtt fel kell számolnunk azt a téves nézetet, mintha a béke- bizottságoknak nem lenne fontos feladata az üzemekben. Munkássá­gunknak, fejlődésünk fő motorjának a békéért folytatott küzdelemben is élen kell járnia. Népünk egyöntetű lelkesedéssel fogadta azt a hírt, hogy a Béke Világtanács irodája világméretű alá­írásgyűjtési mozgalmat indít. Né­pünk hangulatára mi sem jellem­zőbb, mint az a tény, hogy rögtön a Béke Világtanács iro­dája határozatának a megjele­nése után — be sem várva bé­kemozgalmunk központi szervei­nek határozatát — ?z ország minden részében elemi erővel megindult az aláírások gyűjtése. Bejelenthetem a kongresszusnak, hogy az aláírások száma a mai napon elérte a 3 millió 746.800-at. (Taps.) — Tisztelt békekongresszus! Bé­kemozgalmunk jelenlegi seregszem­léje egybeesik felszabadulásunk 10. évfordulójával. A magyar nép ezek­ben a napokban, jobban, mint bár­mikor, érzi, hogy történelme sors­döntő korszakában él. Legyen a IV. békekongresszus új sikerek kiinduló­pontja. ösztönözzön valamennyiün­ket még tartalmasabb, még lendü­letesebb munkára. Ezután Mihályfi Ernő, az Orszá­gos Béketanács alelnöke három bi­zottság alakulására tett javaslatot. Felolvasta a Szovjetunió béketaná­csától, majd pedig a kínai békebi­zottságtól érkezett táviratot. A kon­gresszus küldöttei közül elsőnek Csók István Kossuth díjas festőmű­vész, a Magyar Népköztársaság ki­váló művésze szólalt fel. Felszólaltak: Kovács Sándor, a hortobágyi állami gazdaság kitünte­tett állatgondozója, Király József, a budapesti Gheorghiu Dej gyár szta- hánovista esztergályosai, Li-i-Mang, a Béke Világtanács kínai titkára, m,ajd Ormai Árpádné, az Országos Béketanács nevében a Béke Világ­tanács képviselőjének átadta azt a szobrot, amely egy aláírásgyűjtő nőt ábrázol. Ezután Szabolcsi Bence Kossuth-díjas akadémikus szólalt fel, majd Horváth Ferenc színmű­vész felolvasta a békekongresszus­hoz Indiából érkezett üzenetet, ame­lyet Omkarnáth Thakur, a Buda­pesten járt Indiai zeneművész kül­dött. Szólásx’a következett Breza­nóczy Pál egri érseki helymök, á magyar püspöki kar tagja, majd Ró-t zsa Ferencné budapesti háziasszony* békebizottsági titkár és ezt köve­tően Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus, majd Karol IvanoV Teltoizov, a bolgár nép küldötte. Ez után Baranya megye küldöttsége át­adta a kongresszusnak a megyében, gyűjtött aláírásokat, majd dr. Ka' tona József főrabbi beszélt. Ezután. Bugár Jánosné elnök Somlyó György költőnek adta át a szót, aki „Eu­rópához’' című versét mondta el* majd Nánási László a falusi béke­mozgalmi munkával foglalkozó bi-, zottság elnöke számolt be a bizott­ság munkájáról. Ezután Jánosi György, a Beloiannisz gyár műveze­tője, békebizottsági titkár követke­zett szólásra, majd Pápai József csornai egyénileg dolgozó paraszt beszélt. Ezt követően Erwin Eckert, a Német Szövetségi Köztársaság parlamenti képviselőjének, a nyu­gatnémet béketanács elnökének fel­szólalása következett, majd Bugár Jánosné szavaival befejeződött az első napi tanácskozás. A küldöttek az Operaház Erkel színházában este resztvettek Erkel; „Hunyadi László1' című operájának előadásán. Hétfőn este hangverseny a Déryné Színhá'/Ími Február 28-án, hétfőn este 8 órai kezdettel hangversenyt ad a miskol­ci Déryné színházban a színház nagyzenekara. A műsorban szerepel: Csajkovszkij: V. Szimfóniája, Mis­kolcon először hangzik el Dávid Gyula „Brácsahangverseny1' és sze­repel a műsoron Wagner: Nürnber­gi mesterdalnokok nyitánya. A Dé­ryné színház nagyzekarát Kórody András Liszt-díjas vezényli. Közre­működik: Lukács Pál brácsaművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze. — A MAGYAR RÁDIÓ vasárnap a Kossuth adón 17 órai kezdettel helyszíni közvetítést ad a Bp. Va­sas—Vasas Izzó, Bp. Honvéd—Sáli Bányász, Bp. Kinizsi—Cs. Vasas NB. I. oszt., valamint- a Bp. Vörös Me­teor—Ózdi Vasas NB. II. oszt. lab­darugó mérkőzésekről. Közkívánatra! 25—50 Felújítás! t MOSOLY BABSZINPAD Debrcczenyi u. 16. Aranytaréjú kiskakas, Arany­halacska (bábjátékok) 19,15. február 27-én délután 4 órakor. Adenauer éjssakai ütésen akarja mvgssa vast a ín s a militarista párizsi sxersődések ratifikálását A bonni parlament -r* a felszóla­lásra jelentkezett képviselők nagy számára való tekintettel — pénteken a késő esti órákig ülésezett. Ennek ellenére sem teljesült Adenauer kí­vánsága, hogy a ratifikációs javaslat második olvasását pénteken befejez­zék. A szövetségi gyűlés szombaton reggel 9 órakor folytatja a ratifiká­ciós javaslat második olvasását. Adenauer ragaszkodik hozzá, hogy ennek befejezése után a parlament nyomban kézdje meg harmadik ol­vasásban is az egyezmény tár­gyalását. Kijelentette, addig nem ereszti szélnek a képviselőket, amíg nem szavazzák meg a militarista szerződések ratifikálását. Valószínű, hogy a bonni parla­ment vasárnapra virradóra éjszakai ülést tart. Mellies, a szociáldemokra­ta párt alelnöke bírálta Adenauer „lázas tempóját“ és hangoztatta, hogy a kancellár éjnek idején, holt­fáradt és ellenállásra képtelen kép­viselőkkel akarja jóváhagyatni a párizsi egyezményeket. (MTI) A francia kormány pénteki minisztertanácsa A francia kormány pénteken mi­nisztertanácsot tartott, hogy megbe­szélje a legsürgősebb feladatokat. A minisztertanács elhatározta, hogy az államtitkárokat csak a jövő héten nevezik ki. A francia nemzetgyűlés kedden folytatja ülésezését. 13 tárca költ­ségvetése még függőben van, közü­lük nyolcat a nemzetgyűlés vissza­küldött az illetékes minisztériumok­hoz. A párizsi szerződések ratifikálá­sának kérdéséről szólva, a miniszter- tanács után Edgar Faure kijelentet­te, hogy a ratifikálásnak a lehető leggyorsabban kell megtörténnie. A miniszterelnök azonban nem volt hajlandó megmondani, azt értt-e ezen, hogy sürgetni akarja a Köz- társasági Tanácsot, határozzon még húsvét előtt. A Monde véleménye szerint a dol­gok jelenlegi állásában a szenátorok többsége nem hive a párizsi ■ szerző­dések egyszerű elfogadásának. A lap úgy véli, hogy a Köztársasági Tanácsban, amelynek 318 tagja van, aligha akad 150 szenátornál több, aki el van szánva a szerződések szö­vegének változtatás nélküli elfoga­dására. Ilyen körülmények között felmerül a kérdés, vájjon az ellen­zéknek nem sikerül-e majd leg­alább egy módosítást elérnie, ami azt eredményezné, hogy a szerződé­sek visszakerülnének a nemzetgyű­léshez. (MTI) cAndrúsék ősi fussa Gyorsan terjedt a hír a falu­ban: Nagy Pál Jánost megverte a fia. Azt mondják, olyan kiabálás volt, hogy még a tizedik szomszéd is kiszaladt az utcára. De senki sem sietett az öreg segítségére, csak messziről figyelték az esetet, — sót, mintha inkább biztatták volna a fiút, aki alaposan helybenhagyta az 'apját. — Úgy kell, neki, a vén gazember­nek! Megérdemli! Ö sem bánt kü­lönbül az Apjával. Utóbb már csak az istállóban adott neki helyet. Az egyik ember hozzá is tette: ■— Én magam láttam, amikor a ba­kancsa sarkával rugdosta, ütötte az öreget. Nem is lett az öngyilkos, mint ahogy beszélték akkoriban, — a fia akasztotta fel, mert már nem bírta kivárni a halálát, ö gyújtotta rá az öreg Géczire is a házat — s másnap már a portát is megvásá­rolta. Világéletében csak lopásból, meg csempészésből élt. Értette a módját, hogyan kell gazdagodni! Hadd üsse csak őt is a fia. Megér­demli. Te 1920. Vesztett háború , . . Uri I világ .., A nyomorúság szinte foj­togatta a parasztokat. Kelemen Andrásék két gyermeke is Hivalko­dott a kenyérért. Egész, birtokuk ezer négyszögöl volt. Akárhogy is dolgozott feleségével, a keveset nem tudták megszaporítani. Egyik téli esté, amikor a gyerekek már el­aludtak, Kelemenek beszélgettek. — Csák egy kis tehénkére tud­nánk valahogy szert tenni. — De hol vegyünk rá pénzt? — sóhajtott nagyot az asszony. Kelemen András nagyot szívott •! ' üres pipából: — Meg kéne pró- Hlni, kérni az öreg Nagy Páléktől... keked, asszony, úgyis rokonod tá­volról, illő lenne, hogy segítsen raj­unk. Legfeljebb azt a 800 négyszög- M?s földet átadjuk addig kamatba lek i. Kelemenek másnap korán reggel DCeletnen átmentek Nagy Fálékhoz s előadták mondókájukat. — Hát hogyne segítenék rajtatok? Adok én szívesen! Itt az 500 koro­na. Egyébként is jól jártok, mert a földeteket addig kiművelem, rend­behozom. Örömtől kipirult arccal siettek haza Kelemenék, — lesz már te­hén, tej a gyerekeknek. ... Teltek a hónapok, Kelemenné ku- porgatta a filléreket, hogy mielőbb letudják az adósságot. Egy év múl­va együtt volt az 500 korona. Nyom­ban át is vitték a pénzt. — Honnan vettetek ti ennyi pénzt, ilyen rövid idő alatt? Ráértetek vol­na vele, mert az igazat megvallva, én a pénzt nem veszem cl tőletek... Számoljatok egy kicsit. Hiszen a pénz értéke azóta sokat romlott. Nem kívánhatjátok, hogy én fizes­sek rá! A Kelemen házaspár lesújtva tá­vozott Nagyék udvarából. Szomorú­an baktattak hazafelé. — Te, asszony! Ez a Nagy Pál a földünket akarja. Azt szeretné, hogy az 500 koronába megmaradjon neki a föld. — Lehetetlen, hiszen csak van lelke . . . — így lesz az. meglásd, nekem valami' nem tetszik. Most npm volt olyan kedves, mint máskor. Kelen íenék az úton találkoztak a tanítóval. Megszólították, elmondták panaszukat, tanácsot kértek, hogy most mit csináljanak? —- Nem veszi el a pénzt? Vigyék be szépen a községházára, tegyék letétbe és követeljék vissza a föl­det. Kelemenék így is tettek. Betették a pénzt a főjegyző úr kasszájába. Csakhogy ezzel még nem lett meg­oldva az ügy. A föld továbbra is a Nagy Pál birtokában maradt. Nem adta vissza. Kelemenék a bíróság­hoz fordultak. A bíróság? Termé­szetesen a nagygazdának, Nagy Pál­nak adott igazat. ★ 1932. a Juhász-családnál is a gond volt az úr. A nehéz helyzetből ők is kiutat kerestek. Mint olyan sokan mások, külföldön próbáltak szerencsét. Juhász kiment Ameriká­ba, egy idő múlva felesége is utána akart menni. De nem volt elég a pénze, így jutott el ő is Nagy Pá- lékhoz. Csak 90 pengőről volt szó, ennyi hiányzott az útiköltségből. — Nagy Pál János szívesen adott. — Majd megadja ezt nekem Ju- hászné! — Közben arra gondolt: Ismét egy jó alkalom. Itt van a portám mellett Juhászék 200 négy­szögöl földje, ez is az enyém lesz! Juhászné mit sem sejtve, boldo­gan megköszönte a pénzt s elment lérje után Amerikába. Néhány hónap múlva Juhász Jó­zsef, az otthonmaradt fiú beállított Nagy Pál Jánosékhoz. — Meghoztam a pénzt, amit édes­anyám kért. — Milyen pénzt? — nézett rá csodálkozva Nagy Pál. — Nekem ti nem tartoztok. Én nem kölcsön ad­tam a 90 pengőt anyádnak, hanem «ért a kis házhelyért, ami itt van az én portám mellett. Vidd a pén­zed, ahová akarod! Juhász József csaknem sírva tá­vozott. Mihez kezdjen, kihez men­jen panaszával. Ha a bíróságra megy, többe kerül, mint amennyit a löld ér.... Hát hiszen eljön talán egyszer az alkalom, hogy visszave- gyé tőle — nyugtatta meg magát. *■ /Vem mostanában történt, már régebben. Nagy Pál János egyik éjszaka bezörgetett Tóth Andrásék ablakán. — András, gyere mar ki! Bolivár­ról volna szó. Jó pénzt kereshetsz. ICét csomagot kéne elhozni a határ­ról. Tóth András mindjárt rájött, hogy mi is ez a jó fuvar. Csempész­ni akar Nagy Pál s őt akarja fuva­rosnak megfogadni. — Nézd, én szegény ember va­gyok, de nem ebből élek, én nem kockáztatom a lovaimat. — Sose gondolj erre' Én hív­lak, ha baj lesz belőle, az én ká­rom lesz, nem a tiéd. A baj megtörtént. Tóth András­nak oda lett a lova, a szekere. Rá­adásul jókora összeget fizethetett büntetésül. Amikor a kárát kérte, Nagy Pál János hallani sem akart Ígéretéről. Tóth András egyszer beállított Nagy Palákhoz: — Nézd János. Most már se lo­vam* se szekerem, s ráadásul meg Is büntettek s káromat nem adtad meg, legalább segíts rajtam. Ki­vennék a bankból pénzt, légy te az egyik kezesem. — Sajnálom, András, nem tudok segíteni, rajtad. Énnekem is elég nagy károm volt, próbálj mástól kérni segítséget. Tóth Andrásnak négy csikót, kel­lett. felnevelni, amíg kifizette a bün­tetést. ★ 1944 • Nagv Pál János aranykor- szakát éli. 20 hold jó kövér föld, kocsma, füfzerüzlet: ömlik a pénz a bugyellárisába. Érti ő, hogyan kell a zavarosban halászni. Napról napra peckesebben feszít az utcán. Egyik sétája alkalmával Kaskó Józseffel találkozott. — Te Józsi, eljöhetnél hozzam dolgozni. Mihez kezdel egyedül, nincs se apád. se anyád. Gyere, majd elleszel nálam. Azt az egy hold földedet megművelheted ná­lam Is. Tgy került Kaskó József cseléd­nek Nagy Pál Jánoshoz. Pár hónapig volt csak nála. de ahogy Kaskó József elrrordi» e=T­tendőknek is beillett ez az idő. Nagy Páléktől vitték el katonának. Ott maradt a ruhája, s ami kis sze­génysége volt, ráadásul még az egy hold föld Is. S merthogy a főjegyző úr Nagy Pál puszibarátja volt, még írást is csinált arról, hogy Kaskó el­adta neki a földjét. így élt Nagy Pál János ikarcsai kulák. Sok becsületes dolgozó pa­rasztnak még ma is ökölbe szorul a keze, amikor Nagy Pál János ne­vét hallja. rt* 1955-ot írunk. io éve annak, hogy letűnt a régi világ. De Nagy Pál János még ma is ott terposzke dig a községben, fojtogatja, zsarol­ja a dolgozó parasztot. Hangja még mindig a régi. Az elrabolt földeket még ma is bitorolja. Kelemenék földjét most is jogtalanul használja. Erről tudnak a község és a járás vezetői is. 1953- ban a községi tanács határozatot ho­zott. hogy a földet, e] kell venni a Indáktól. És mi történt utána? Nagy Pál János birtokháborítás címén pert mert indítani özvegy Kelemen Andrásaié és gyermekei ellen. Nagy Pál János tehát nyereg­ben érzi magát. Ennek az a ma­gyarázata, hogy Karcsári csak be­szélnek az osztályharcról. Elmondo­gatják, hogy milyen gazember a kulák, milyen hangja van, még most is nagylábon él. De hol van­nak a kommunisták a községben? Mit csinálnak? Meg kell mondani: semmi mást, csak szájtáti módon nézik Nagy Pál János és a többi kulák üzelmeít. Úgy tudjuk, hogy az ügy a bíró­ság előtt van, Özvegy Kelemenné jogosan követeli vissza földjét. Most már nem a régi bíróság hoz dön­tést az ügyben, hanem a nép bírái ítélkeznek a kulák fölött. Biztosra vesszük, hogy ismerik Nagy Pál Já­nos sötét múltját s ha annyi éven át hiába fordult panasszal Kelemen Andrásné a hatóságokhoz, most vég­re visszakaphatja régi földjét. i T. B.

Next

/
Thumbnails
Contents