Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-25 / 20. szám
ESZAKMGMBO r Egy nagyüzem tetszhalála és feltámadása Bániánírség a borsos) szénbányákban AZ MDP BORSOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évíolya ír; 20. szám Ara 5« fillér Miskolc, 1955 Január 25 kedd Adjuk meg a talajnak amit kíván Megyénk dolgozó parasztsága az elmúlt esztendőben bebizonyította, hogy élni akar a párt és kormány- nyujtotta segítséggel, a párt és kormányhatározatok szerint akar dolgozni, hogy minél több kenyerünk legyen. Ezt bizonyítja például az is, hogy nincs már olyan dolgozó pa_ raszt, aki udvarán tűrné a trágyát. Kihordja a földjére utolsó szálig. Ennek tudható be, hogy megyénk 116 százalékra teljesítette trágyázási tervét. Ilyenkor télen az utak és az időjárás nem engedi meg a trágyázást. Azt azonban igen., hogy a táblák szélére kihordjuk az istállótrá- gyát és ott szarvasokba rakva érleljük. Igen hasznos kezdeményezés volt •— és ma is az — a tiszta udvar- mozgalom, amelyet a tanácsok, de főként a termelési bizottságok kezdeményeztek. Ez a mozgalom elősegíti a talajjavítást is, hiszen főként a trágya azonnali kiszállítását szorgalmazza. Sok helyen versenyre hívták egymást az egyénileg dolgozó parasztok: kinek az udvara lesz a legtisztább, ki szállítja ki a termőföldre hamarabb és ki kezeli helyesebben az istállótrágyát. A trágyakezelésnek, a trágya érlelésének és talajkiszórásra előkészítésének többféle módja-formája van. Azonban sok tapasztalat bizonyítja, hogy leghelyesebb a szovjet tudósok által kidolgozott trágyakezelési, előkészítési módszer, amelyet Kreybig Lajos Kossuth-díjas tudósunk és társai már nálunk is alkalmaztak — kiváló eredménnyel. A kezelés, előkészítés módja a következő: Az istállótrágyához nyers foszfátot kell kevernünk. Egy-egy kifejlett állat után 25—50 dekagrammot szórunk a trágyára. Még helyesebb azonban, ha a nyers foszfátmennyiség felét már az alomra elhintjük, másik felét pedig szakaszos kezelésnél a trágyatelepen szórjuk az istállótrágyára. A kezelés igen előnyös és hasznos minden gazda számára. Egy mázsa nyersfoszfát ára nem több mint 52 forint, s a szuperfoszfáté sem sokkal drágább ennél: 60.80 forint mázsánként. Azért említjük itt meg a szuperfoszfátot, mert nyersfoszfát vagy csontliszt hiányában ez is alkalmazható a trágya feljavítására, azonban ezt ne szórjuk az alomszalmára, mert árt az állatok lábának. A nyersfoszfát a trágyában könnyen felvehető tápanyagként tárolódik, amelyet a növény azonnal hasznosítani tud. a kísérletek bebizonyították, hogy az ilymódon erjesztett nyersfoszfát, a szuperfoszfáttal ellentétben, nem kötődik a talaj részecskéihez, hanem azonnal a növény rendelkezésére éli. Meg kell itt említeni, hogy Igen sok helyen helytelenül nem tartották be azon egyszerű szabályt, hogy őszi műtrágyázásnál a trágyát mélyen a talajba kell juttatni. Ezt meg kell tanulnia minden traktoros elvtársinak, s minden gazdának. Megyénkben már igen sok helyen alkalmazzák a trágyakezelés ezen formáját, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, egyénileg dolgozó parasztok egyaránt. Az edelényi Alkotmány termelőszövetkezetnél Juhász Teréz technikus vezette be ezt az új módszert, s a borsodivánkai Petőfi termelőszövetkezet szintén sikerrel alkalmazta. Abaujkéren Raipcsák István egyénileg dolgozó paraszt örömmel vállalta a kezelés bevezetését, mert az eddigi 10.60 mázsás kalászos termésátlagát jelentősen növelni akarja. Kormányzatunk minden segítséget megad dolgozó parasztságunknak, hogy olcsón és a legmegfelelőbb javítóanyagokkal minél nagyobb termést érjen el. Jónéhány termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt máris jelentkezett, segítséget kért ahhoz, hogy szakszerűen feljavíthassa termőtalaját. Azonban még nem mindenki ismeri ezeket a lehetőségeket, a módszert és annak fontosságát. Államunk a javítóanyagot teljesen díjmentesen bocsátja minden termelőszövetkezeti csoport és egyénileg dolgozó paraszt rendelkezésére. A gazdát csak a fuvarozás és a javítóanyag elszórásának költsége terheli. Termelőszövetkezeteink még itt is jelentős segítséget kapnak, a javítás megkezdése előtt a Talajvizsgáló Laboratórium (Miskolc, Rákóczi utca 7.) megvizsgálja a javítandó talajt és a szakvélemény után a Talajjavító Vállalat alsózsolcai kirendeltsége köti meg a szerződést. Előre kell itt bocsátani, hogy a gazdaságosság szempontjából a vállalat 2000 mázsás tételben köt megállapodást. Például ha savanyútalajnak a meszezése cukorgyári mésziszap- pal történik, s holdanként 200 mázsát kívánunk felhasználni, legalább 10 holdnyi terület javítására keil szerződést kötni, tehát társulással. A taktakenézi dolgozó parasztok kérték a talajjavítást. A talajjavító anyagot olyan sorrendben bocsátják a gazdák és termelőszövetkezetek rendelkezésére, amilyen sorrendben a szerződést megkötötték. A savanyutalaj a me_ szezés után termékenyebb lesz, könnyebben művelhető. Ezt tapasztalhatták az emődi állami gazdaság dolgozói is. A föld a javítás utón könnyebben művelhető, szinte siklik benne a kapa, továbbá megváltozik a vízgazdálkodása is. Tavasszal például a meszezett talajon 5—10 nappal hamarabb meg lehet kezdeni a munkát, anélkül, hogy a talaj szerkezetét megsértenénk. A meszezéshez feltétlenül szükség van istállótrágyára is, holdanként 150—200 mázsára: Azonban az ilyen feljavítás több évre szól, s a magasabb terméshozam következtében hamarosan kifizetődik, és jelentősen emeli a termelő hasznát. Egyedül a meszezés 1.5—2.5 mázsás többter- mésí eredményez. Érdemes tehát talajjavítási szerződést kötni, mert az mindannyiunknak hasznot hoz. Több termést, több kenyeret. KISS BÉLA öntözési és talajjavítási felügyelő Előre az élüzem címért, a felszabadulási serlegért! ■ö- ■ Tanácskoznak a szénbányászat legjobbjai A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa országos szénbányászati tanácskozásra hívta össze a bányászat legjobbjait. A széncsaták hősei örömmel fogadták a tanácskozást, amelyet újabb munkasikerekkel köszöntöttek. Hétfőn reggel a parlament kongresszusi termében a szénbányászat legjobbjai, Kossuth-díjasok, sztahánovisták, vájárok, aknászok, mérnökök, a szénbányászat vezetői gyűltek össze. Azok, akik évek során sok győztes csatát vívtak a bányák mélyén, s akik a felszabadulási versenyben is kimagasló eredményeket értek elMegjelent a tanácskozáson Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének p1- ső titkára és Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke is. Kocsis Lajos, a szénbányászati miniszter első helyettesének üdvözlő szavai után Czottner Sándor szénbányászati miniszter mondott beszédet. Czottner Sándor elvtárs beszéde ■— Bányásztariácskozásunkat a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa azért hívta össze, hogy itt megbeszéljük az 1955. évi terv teljesítésének feladatait, és a második ötéves terv jó előkészítését — mondotta. Bányásztanácskozásunk olyan időszakban ült össze, amikor a bányaüzemek dolgozói, a városok és falvak lakossága, az egész magyar dolgozó nép legnagyobb nemzeti ünnepünk, hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára készül: Ezután a miniszter ismertette az elmúlt tíz esztendő nagy eredményeit. Ismertette a Szovjetuniónak az eredmények elérésén oly sokat jelentő hatalmas támogatását és a Magyar Dolgozók Pártjának harcokra, sikerekre szervező, élenjáró szerepét, majd így folytatta: — Az elmúlt tíz esztendő eredményei kétségtelenül mutatják, hogy a magyar bányászok hiven a harcos hagyományokhoz, fáradságot nem kiméivé járultak hozzá népi demokráciánk megszilárdításához. Az eredmények mellett azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a bányászat nagyarányú fejlődésének voltak árnyoldalai is. amelyek napi munkánkban most egyre nagyobb súllyal jelentkeznek. A bányászat fejlesztésében elkövetett hibák és az elért eredményekben való bizonyos megnyugvás következménye jórészt az, hogy 1953-ban és 1954-ben a szénbányászat nem teljesítette tervét. Bár pártunk Központi Vezetősége világosan megjelölte számunkra a feladatokat, a hiányosságok felszámolásához, nem álltunk olyan harcossággal ezek megvalósításához, mint ahogy tettük a fel- szabadulás óta eltelt idők folyamán. — Világos mindannyiunk számára, hogy ez a helyzet nem tartható fenn. Kemény, siívés munkával biztosítanunk kell az 1955. évi terv nrinflen mutatnának teljesítését Hengerészek az élen a diósgyőri Lenin Kohászati Művek versenyében A diósgyőri Lenin Kohászati Mű vek dolgozói dacolva a kemény hideg gel, a szállítási nehézségekkel, har colnak, hogy a felszabadulási verseny ben maradéktalanul teljesítsék válla lásaikat. A melegüzemekben vasárnap is dolgoztak a kemencék, forogtad a hengerek. A vasárnapi műszakon a hengeré ezeké volt a dicsőség. A nagyolvasztó gyárrészlegnél csak a Ságvári-kohó teljesítette tervét. A kohó kollokti vája 104 százalékos eredményt ért el. Ez azonban nem volt képes pótolni különösen a Béke-kohó nagyarányú visszaesését. így a kohók elmaradtak a terv mögött. Emiatt a martinacél mű kemencéi is kevesebb nyersvasat kaptak — ami akadályozta őket a tervteljesítésben, ezért ők is csak 81 százalékra dolgoztak. A hengerészek azonban ki tettek magukért. A durvahengermű dolgozói vasárnap reggeltől hétfő reggelig esedékes tervüket 121.5 százalékra teljesitették. Közöttük is a blokksor hengerészei mutattak példát. Lehr Pál, Kovák István és Molnár János hengerész- brigádjai szinte megállás nélkül dolgoztak a műszakok alatt. Egymásután került a hengerek közé az izzóan piros acélbuga — s mindhárom brigád a forgási idő alapos kihasználásával 120 százalék fölött teljesítette tervét. Hétfőn reggel a versenytá.blán az tizem 123 százalékos napi tervteljesí- téso hirdette jó munkájukat. Nem pihentek a fínomhengermn dolgozói sem. Egyetlen nap alatt terven felül 40 tonna különböző hengereltárut termeltek a népgazdaság részére. Különösen a középsoron ment nagyszerűen a munka. A Sajóhelyi- brigád ezen a napon is megközelítette a 150 százalékot s havi tervének teljesítésével is legelői áll. A többi brigád is csak pár százalékkal maradt el mögötte. A középsor 49 százalékkal teljesítette túl napi előirányzatát Hétfőn reggel a műszakkezdéskor a nagyolvasztó dolgozói, a martinászok újult erővel láttak munkához, hogy a lemaradást kiküszöböljék. A hengerészek ismét kézbe vették az igazítófogókat, hogy eddigi sikereiket újabbakkal tetézzék ‘s vállalásaik teljesítésében ezen a héten is kimagasló sikereket érjenek el. (K. L.) Az 1954. évi tervelmaradás fő- okát a fejteljesítmények nem kielégítő alakulásában, a terv- és munkafegyelem terén tapasztalt lazaságokban kell keresnünk. A fejteljesítmények nem kielégítő alakulásának több oka van, s nagyrészük az egész népgazdaság egészséges fejlődésével járó nehézségek következményei. Mint például a gyors munkáslétszámnövekedés, az ezzel járó felhígulás, a túlfeszített tervek következtében bányáink állapotának leromlása, a létszámfluktuá- ció, a beruházások nem mindig helyesen átgondolt szervezése vagy a beruházások megvalósításának késlekedése. Mindezek kétségtelenül hozzájárultak a teljesítmények csökkenéséhez, de el kell mondanunk, hogy a trösztökön belül rendelkezünk olyan tartalékokkal, amelyeknek feltárásával és felhasználásával a meglévő külső nehézségek ellenére is növelhető volna a teljesítmény. Ilyen tartalékunk például a gépkapacitás jobb kihasználása, a gépesítés széleskörű alkalmazása, a meglévő fejtő-rakodó és szállítógépek “Triaximális kihasználása. 1954-ben a szénbányászatban a gépesítés terén súlyos hiányosságok voltak. Amíg például 1953 utolsó negyedében a szállítás gépesítésének foka elérte az 55.24 százalékot, 1954- ben jelentős visszaesés után, majd lassú felfejlődés mellett az év végére még mindig nem érte el az 1953_as szintet. A rakodás és a jövesztés gépesítésénél ugyancsak visszaesés mutatkozott. A szállítóberendezések fokozottabb biztosításával elterjedt bányáinkban az a helytelen gyakorlat, ahol a csille a vágat szelvénye miatt már nem megy el, oda folyamatos szállítóberendezést építenek be, ahelyett, hogy a vágatok megfelelő karbantartására törekednének, a minisztérium vezetése ezt a hibát még betetőzte azzal — ahelyett hogy rászorította volna a bányák vezetőit a normális szellőztetési viszonyok megteremtésére, hozzájárult a rosz- szul szellőztetett munkahelyek úgynevezett melegségi pótlékának kifizetéséhez. — A szállítási vágatok rossz állapota gyakori szállítási zavarokat okoz. Emiatt a meglévő munkahe- lyienk kapacitása sem használható ki ós különösen a frontfejtésekre igen káros ez a körülmény. A fejteljesítmények növelésének másik nagy tartaléka az új munkamódszerek gyorsabb, bátrabb és széleskörű alkalmazása, ilyen például a ciklusos munkaszervezés, a millszekun- dumos robbantás, amelyekkel szemben sok helyen közömbösség mutatkozik bányáinkban. Jelentős termelésemelést hozott a Loy-mozgalom és a péntek-mozgalom megjelenése is, amelyek azonban rövid felfeléívelés után a vezetők közömbössége folytán lassan-lassan eltűntek. Áhol például alkalmaztuk a ciklusos munkaszervezést, mindenütt jelentős eredményeket értünk el, mégis 1954 során teljesen elhanyagoltuk. Ugyanezt tapasztalhattuk a millszekundu- mos robbantási módszer elterjesztésénél is. Ezt a módszert 1952-ben kezdtük alkalmazni, de a megfelelő ellenőrzés hiánya és a nem egy helyen tanúsított ellenállás elsorvasztotta ezt a kiváló, termelést fokozó, korszerű robbantási technikát: Tavaly augusztusban már újra szorgalmaztuk a millszekundumos robbantás széleskörű elterjesztését, az eredmények azonban még távolról sem olyanok, mint amilyeneket megfelelő hozzáállással elérhettünk volna. — Hatalmas emelője a termelés- növelésnek az a módszer, amellyel egyetlen kapitalista állam sem rendelkezik: a szocialista munkaverseny. Az elmúlt 10 év eredményeinél újólag és újólag a magyar bányászok fellendülő versenye volt a legnagyobb biztosíték. Élenjáró trösztjeink elmúlt évi kiváló termelési eredményeihez is nagyban hozzájárult a szocialista munkaverseny.. — Néhány kiemelkedő eredményen túl azonban a versenymozga- lom terén az 1954-es esztendő során súlyos hiányosságok jellemezték a munkát. A bányák vezetői sok esetben a munkaversenyfelelős reszortfeladatának tekintik a versennyel való foglalkozást, holott ha maguk is messzemenően támogatnák, a termelés hatalmas növekedésében Jelentkeznék az eredmény. 1954. év első negyedében például a kongresz- szusi verseny során nagy munka- győzelmek születtek. Az idei terv teljesítésének, a fejteljesítmények növelésének elengedhetetlen követelménye, hogy műszaki vezetőink, a párt és szakszervezetek hatékonyan segítsék elé a munkaverseny sikerét. Most pedig a felszabadulási verseny során minden segítséget adjanak meg bányászainknak munkájához, akik feladataik maradéktalan teljesítésével akarják méltóképpen köszönteni nagy ünnepünket, április 4-ét. Biztosítsák a dolgozók számára a folyamatos termelés feltételeit, karolják fel a dolgozók javaslatait, alkotó kezdeményezéseit. így, csak így tudunk előre haladni, A bányák vezetői és egyszerű dolgozói ne csak kintről és fentről várják a segítséget, hanem a maguk területén, elsősorban maguk igyekezzenek legyőzni a nehézségeket. Világosan meg kell mondani, ha nem számoljuk fel sürgősen a terv, de különösen a munkafegyelem terén tapasztalható lazaságokat, nem haladhatunk előre azzal a biztonsággal, amelyre szükségünk van — folytatta. — Különösen a munkafe- gyélmezetlenekkel szemben kell erélyesen fellépnünk, hiszen csupán a múlt évben az igazolatlan hiányzás következtében mintegy félmillió műszak esett ki a termelésiből, ami szerény számítás szerint is három és fél millió csille szén kiesését jelenti. Sokszor pedig a szervezés terén tapasztalható mulasztások, a munkahelyek hiányában nem tudják kihasználni a bányák dolgozói a 480 percet. Nem kétséges, azok a bányász elvtársak, akik közvetlen a felszabadulás utáni időben a legminimálisabb ellátás mellett is győztesen harcoltak a széncsaták sikeréért, ma is — sokkal jobb körülmények között — élharcosai, megtestesítői és azok is akarnak maradni — a szocialista munkafegyelemnek. Ezek a kiváló dolgozók személyes példamutatásuk mellett lépjenek fel bátran és határozottan a fegyelmezetlenségekkel szemben, teremtsék meg a rend, a fegyelem tiszta légkörét. A műszaki vezetők se felejtsék el, hogy a fegyelmet megkövetelő, a fegyelmezett dolgozókat megbecsülő és a fegyelmezetlenekkel szemben erélyesen fellépő, igazságos műszaki vezetőt a bányászok többsége szereti, becsüli. A becsületes bányászok és műszaki vezetők pedig a fegyelem megszilárdításáért folytatott harcukban továbbra is számítsanak a párti szervezetek támogatására, a kommunisták példamutatására. Világosan kell látnunk, hogy az életszínvonal emelkedése csak abban az esetben biztosítható, ha állandóan javítjuk a szén minőségét és csökkentjük az önköltséget. A szén nemcsak a nehézipar, hanem a több és olcsóbb közszükségleti cikket és mezőgazdasági gépet gyártó ipar kenyere is. A drágábban termelt szén természetesen megdrágítja a többi iparág munkáját is. A szén önköltségének alakulását jelentősen befolyásolja az anyagfelhasználás. Ezen a téren hiányosság tapasztalható. Üzemeinkben sokhelyütt gondatlanul bánnak a gépekkel, telki ismeret nélkül pocsékolják a drága, sokesetben külföldről hozott anyagokat. Nem ritka eset az sem, hogy sokmilliós értékű anyagot és gépet omiasztanak be a bányákba. A kommunisták példamutatásával, a becsületes dolgozókra támaszkodva olyan légkört kell kialakítanunk, amelyben a nép vagyonának elherdálását nem tűrik. A szén önköltségének komoly té-i nyezője a kifizetett munkabér. A' bérezés terén tapasztalható hiányosságok kiküszöbölésére hivatott á bérelszámolásnak az az új rendszere, amelyet február 1-én vezetünk be á szénbányászatban. Lényege az. hogy világosan, minden bányász számára érthetővé tesszük a bérelszámolást, mert rögtön a szakmány kiadásakor látja, hogy 8 órai munkájáért menynyi bért kap. Az új bérelszámolás ki”«- figyelmet fordít az eäm"1t (Folytatás a 2. oldalon.)
