Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-21 / 17. szám
2 ESZAKMAG Y AROKSZAb Péntek, 1935. január 21. Okintári segédanyag a magyar Frankel Leó szerepe munkásmozgalom kialakításában Irta: Kovács Miklós, M. B. ágit. prop. oszt. II. A z Általános Munkásegylet szétverése után apály következett be a magyar munkásmozgalomban. Abból a pangásból, amely a kommün bukását követő esztendőkét jellemezte — Frankel Leó hazatérése és lelkes működése re. :adta ki a munkásmozgalmat. Ki volt Frankel Leó? 1844 február 4-én született Óbudán. Ötvös szakmát tanúit. Frankéi kezdetben különböző polgári nézetek hálójába került é3 annak hive lett. A hatvanas évek munkásmozgalmai mint fiatal ötvös legényt magával ragadják, gondol, kodását, tevékenységét a marxizmus egyre nagyobb mérvű térhódítása jellemezte. Az 1880-as évek után elhagyja az országot. Németországban, majd Párizsban szervezte a munkásegyletéket. Megismer, ködeit Marx-al, később Engels-szel. akik egyre gyakrabban foglalkoztak a fiatal forradalmárral. Amilyen mértékben ismerkedett még Níarx—Engels tanításaival, munkáját ügy hatotta át a lelkesedés, ügy terjesztette Marx—Engels tanítását. Tevékenységéért lU70-ben letartóztatták és> bíróság elé állították. Frankel bátor magatartást tanúsított. 1871 márciusában megválasztották a párizsi kommün tagjának, amelynek munkaügyi minisztere lett. Az 6 nevéhez fűződnek a párizsi kommün szociális intézkedései. Fegyveresen is résztvett a kommün védelmében, kétszer megsebesült. A kommün leverése után Angliába ment. ahol 1875-ig tartózkodott, 1873-ben Marx tanácsára és segítségével Magyarországra indul. így kerül újból Magyarországra 18TB tavaszán. Frankel megjelenése a magyarországi munkás- mozgalomra döntő jelentőséggel bírt. Személyében az akkori nemzetközi munkásmozgalom egyik legnagyobb alakja került a magyarországi munkásság élére, aki nagy nemzetközi tapasztalatai, komoly szocialista műveltsége révén egy égész fejjel kimagaslott az ok- köri, magyar munkásvezetők közül. 13T azatérésével legfőbb feladatának, tartót! a, hogy a munkásosztály harcát vezető szocialista pártot hívion életre. Harcot h- dított a frakciók, a kispolgári megalkuvók különböző csoportjai “'.len. Arra törekedett, hogy a munka-. osztály ne csak • gazdasági kérdésekben emelje fel szavát, hanem foglaljon állást az egész országot érintő kül- és belpolitikai kérdésekben is E feladatok megoldásának szolgálatába állította a Munkás Heti Krónika című munkásig. Dot. 1870 október 10-én ő lett szerkesztője. Marx maga is helyeselte, hogy résztvesz a munkáslap szerkesztésében. Frankel a páVizsi kommün tanulságaiból és Marx útmutatásaiból szűrte le azt a tapasztalatot, hogy: ..Ma már nem kételkedőé. • ünk többé abban. Kúfcy a politikái kérdés nem oldható meg mindaddig. amíg a burzsoázia kezéből ki nem szakítottuk a törvényhozó hj- '.nlmat, s hogy eme hatalom e!hódítása mit sem ér. ha nem vesz- szük egyúttal kezünkbe a kormány gyeplőit. Március 18-ika forradalma megmutatja, hogy a proletár- ság meghódíthatja ezen hatalmat. A politikai hatalom meghódításé kéoezi a munkásság főkötelességeinek egyikét. Hogy ezt eredményesen kivívhassák, a munkásoknak egész különálló, a vagyonos osztályok minden egyéb pártjaival harcban álló pártként kell szervezkedniük, mert csak így érhető e' a társadalmi forradalom győzelme és délié: az osztályuralom megsemmisítésé.“ 1 íven világosan látta Frankéi 1 Leó a fél-adatokat. Ezek a sorok bizonyítják, begy megértette a forradalmi munkáspárt jelentőségét s azt. hogy a párt a legfontosabb eszköz a proletár hata-' lomért folyó harcban. A teendő, ami idehaza várt Frankfel Leóra, kémény és nehéz volt. Szocialista szellemű" programot kellett adni, mely megszabadítja n munkásmozgalmat a különböző polgári befolyásoktól. A programban fel kellett emelni az igaz hazai is ég zászlaját. Meg kellett teremteni p munkásság és a parasztság szövetségét a tőkéi és a nagyfejr- tűk elleni közös harcban. Meg kelleti tisztítani a munkásmozgalmat a rehdőrügvnökökt'ő!. Kártevőktől, felsősorban Külföldi Viktortól, Aki megfizetett ügynök volt -és mindent elkövetett, hogy megakadályozza s kifejlődő munkásmozgalmat. Támadta Frankel páríálakító törekvéseit: . Frakciókat szervezett azzal a Céllal, hogy szétszakítja a mozgalom egységét. Frankel a Munkás Heti Krónika hasábjain. munkásegyletekben, nagygyűlésen leleplezte Külföldi“ és csoportjának a pártalakítást megakadályozó tevékenységét. Tgv a mur.káselíenes frakció csoporti«'- nak tevékenysége kudarcba fulladt. A munkásmozgalom nvorná- sára. valamint a tömegek elítélésére Külföldi és társai visszahúzódtak. de nem mondtak le további'- sem a munkásmozgalom _elleni tevékenységükről. A munkásmozgalom számár? •rtyik fő kérdés volt a nemzeti kérdés megoldása. Az akkori kormány képviselői, ügynökei tudatosan szították a nemzetiségi ellentéteket ás «yülölséget. 1877-ben a magyarországi nemzetiségek többsége az ország legterméketlenebb részén nvomorgó, nincstelen paraszt volt. A magyar nemzetiségi öblítik« megfosztotta őket minden kultúrától, telies tudatlanságban tartotta, sztrá.iktörésre használta fel 'Vét. Ü-ankel felismerte, hogy az *- egységes nemzeti noliMká megoldása munkáspárt nélkül lehetetlen. Azonnal meg kellett kezdeni a Párt alakítását. Ezt tartotta Frankel legfőbb feladatának, a cárt alakítása azonban rendkívüli nehézségekbe ütközött, mert az akkori knrmánv nvilt és alattomos módon felhasználva a maga ügynökeit, mindent elkövetett, hogy megakadályozza a ..választásra jogosulatlanok” kongresszusának összehívását, melvet a munkás- mozgalom vezetői 1878 húsvétiára tűzték ki. A kormány és a rendőrség minden gáncsoló tevékenysége ellenére 1878 ánrilis 21-én g, kongresszus összeült, amely valódi nérmariamentté nőtte ki magát. Ez a kongresszus a munkásság alakuló pártjának kongresszusa, az első magyar szocialista párt kon- "résszusa volt, Tsy alakult meg Frankel Leó pártépítő munkájának ered mén veképpen 1878-ban a ..Nem választók Pártja“. (A rendőrség nem engedélyezte a szocialista név felvételét.! A ..Választásra jogosulatlanok nártjn“ az alakuló kongresszus irányelvei szerint az általános Választójogért vívott horgot tekintette fő föladatának. Frankel azonban világosan látta, hogy ez Csak az első lépés és erra azért vár» szükség. mert le kellett rakni egv szervezet alapjait, ehhez meg kellett ragadni az első kézenfekvő alkalmat. Frankel Leó a kongresszus zárszavaiban a küldöttek figyelmébe ajánlotta, hogv ...hordják szívükben a választásra nem i >gn- sultak ügyét, toborozzanak ehhez hívekét és legvenek a vidéken apostolai ez ügynek". A kongresszus komoly jelentőséggel bír a magyar munkásmozgalom fellendítésében, de még távolról sem oldotta meg a párl- mozgálom szervezeti problémáit Nem biztosította a munkásosztály egységét. Rendőrségi tilalmak következtében alapszabályról beszélni nem lehetett. A kongresszus elnökségétől a rendőrség megtagadta a működési jogosultságot. A kormány óiból előrángatta ügynökeit. Külföldit és társait. hogy megakadályozzák a munkásosztály egységének megteremtését. E célból a Külföldi-féle frakció kongresszust hirdetett 1878 pünkösdére. Az első magyarországi ..munkáskongresszus“ néven. A kormány minden segítséget megadott a frakciós csoportoknak ehhez a munkához. így történt, hogy 1878-ban két munkáskongresszus ülésezett Budapesten: a szocial!;- táké — és ellenzéküké. Az ellenzéki kongresszusnak egyetlen egy Célja volt. hogy a ..Nem választók párttótól“ elhódítsa a munkás tömé gokét. Ez a kísérletük azonban nem sikerült. Magát a magyarországi munkáspártnak nevező kongresz- szust az egységbontó tevékenység jel lemezte. Frankel Leó s a munkásmozgalom többi harcos vezetői — nem adták fel a harcöt. Szóban és írásban, gyűléseken és sajtóban terjesztette a szocialista eszméket a munkások és parasztok között. Leleplezte a frakciósok hazug, nép- ellenes politikáját. A Tisza-kcrmány minden terrör- ja. » munkásmozgalomba beépített rendőrspiclik aknamunkájának ellenére a „Választásra jogosulatlanok pártja”, a Munkás Heti Krónika és Frankel állhatatos es szívós küzdelme 1380-ban arra vezetett. hogy egyesítették a magyar munkásmozgalmat és megalakult a Magyarországi Általános Munkáspárt. I Béke Világtanáes irodájának határozatai A pártalakító kongresszus 1880 május 16-én nyílt meg. A kongreszszus célja: önálló, a dolgozó Pép •üdékéit képviselő pártot alakítani. F>zt a célját el is érte. (A rendőrség óiból megakadályozta a szocialista név felvevését.j A pártkongresszus nrogramot fogadott el. A program követelte többek között a földbirtokoknak és a munkaeszközöknfk társadalmi tulajdonba vételét, a hérmunkaréndszer eltörlését. ? vá lasztójogot 20 évtől, a fegyveres erővél való rendelkezésnek a népre ruházását. az egyház és állam szétválasztását. ?, szólás-, gyülekezés-. sajtószabadságot, a 10 órás munkaidő bevezetését. nehezebb munkáknál a 8 órát, a vasárnapi, éiieli és gyermekmunka eltiltását. Követelte a program, hogy egyenlő munkáért egyenlő bért fizessenek férfiaknak és nőknek. Köve telték továbbá a Vasút, bánva, hajózást és biztosító vállalatok állami út vételét. A Programból hiányzott ™ magyar munkás, paraszt és értelmiségi tömegek vágya: az or szag füegetlenségének. s a nemzeti kisebbségek egyenlő jogának követelése. A program hiányossága ellenére is azt mutatja, hogy a párt felvette a küzdelmet a munkásság jogaiért, az elnyomottak társadalmi félsz? bódításáért. Ez a program a nemzetközi munkásmozgalom legdöntőbb célkitűzéseit magáévá tette. Az Általános Munkáspárt mun kaját, tevékenységét a kormány nem nézte tétlenül. Célja volt, hógv Frankel Leót kiszorítsa az egvre erősödő munkásmozgalomból. Frankéi keményen harcolt. Nagy szenvedélyességgel leplezte le a reakciós nagybirtokosokat, nagyburzsoáziát. e klérust. Külföldi Viktor frakcióját, akiket kisöpört a nártból. A hatalom azonban mindjobban rajta tartotta kezét. Tisza, az akkori kormány feje lehetetlenné akarta tenni munkáját, állandóan rajta tartottá szemét és amikor már Frankel veszedelmessé kezdett válni, mondvacsinált ürüggyel egyik cikkéért perbe fogta és a magyar munkásmozgalom úttörőiét másfél évi börtönbüntetésre Ítélte. Tárgyalásékor bátrán, igazi munkásvezérhez méltóan viselkedett az osztályellenség előtt. A kínzások ellenére az maradt. aki voll: harcos, rettenthetetlen forradalmár! Az ellenség tudta, hogy miért irányítja a fő tüzet Frankel ellen. Tudták, hogy ha őt elhárítják a magyar munkásmozgalom éléről, akkor szabad tere nyílik az opportunizmusnak, mely meg fogja gátolni a mozgalom további fejlődését. Amíg Frankel az osztályellenség fogságában sínylődött, a mozgalomban felülkerekedett az opportunizmus és befészkelődtek a kormány ügynökei. 1/ ran kel a másfél esztendei * börtönbüntetés letöltése után kiszabadult és látta, hogy nincs kire támaszkodni, hogy lehetetlen egy forradalmi, marxista tömegpárt megteremtése. Úgy döntött. hogy elhagyja Magyarországot és külföldön folytatja tovább küzdelmét a proletáriátus érdekel ért. 1883-ban külföldre távozott. Eltávozása után a mozgalomban hanyatlás állt be. Frankel Leó magyarországi működése nem hosszú életű, de a kezdeti magyar munkásmozgalom legnagyobb úttörője volt. Az ő tevékenységének köszönhető a marxizmus térhódítása a korai magyar munkásmozgalomban és az első szocialista munkáspárt megalakítása. Frankel elűzése a magyar műn kásmozgalom éléről igen súlyos csapás volt. A fiatal magyar nro- letariátus Frankel személyéből olyan képzett, tapasztalt és mesz- szelátó vezetőt veszített el. amilyennel sem addig, sem azután a Magyar Kommunista Párt megra- rcmkjséig nem rendelkezett. É* létének utolsó évéig f'árad- '‘ hatatlanul harcolt a muí. zásmozgalóm fellendítéséért, érdekeinek kivívásáért. 1896 március 9-én halt meg. Halálát az egész nemzetközi proletáriátus meggvá szólta. Élete utolsó napjaiban vetette papírra ezeket a sorokat: ..A proletariátus felszabadításáért ad tam életem legjavát és érette kész voltam felé Időzni magam“. Frankel Leót. a forradalmi th gyár munkásmozgalbm hagy úttörő harcosát a magyar kommunisták büszkén vallják elődjüknek. Munkássága előre vetítette fényét annak, hogy milyen hatalmas erők szunnyadnak és várnak kibontakozásra az akkor még fiatal magyar- országi munkásosztályban. Bécs (TASZSZ). A Béke Világtanács irodájának kibővített ülése befejeztével január lö-én jóváhagyták a következő okmányokat: nyilatkozatot, az Európa népeihez és a világ népeihez szóló felhívást. A Béke Világtanáes irodájának nyilatkozata többek között a következőket tartalmazza: Az új, 1955-ös esztendő beköszöntése előtt két veszély bontakozott ki és kezdte fenyegetni a népeket: Németország újrafelfegyverzésének veszélye. továbbá az atomháború előkészítése és igazolására hozott határozatok. E veszélyek olyan időpontban jelentkeztek, amikor a béke új perspektívái nyíltak meg a népek előtt. E veszélyek nemcsupón politikusok és katonai vezetők nyilatkozataiban jelentkeztek, hanem felelős kormányok cselekedetei következtében. A cselekedetek nyilvánvalóan azon népek akarata ellen irányulnak. amelyeket érintenek, másrészt ellenkeznek az egész világ közvéleményével. A népek saját tapasztalataikból tudják, hogv e politika következtében nem lehet más. csak gazdasági Ziláltság, nyomor és háború. Az egész világra kiterjedő bókemozga- lom felhívja a népekét, mérlegeljék ennek az új veszélvnek esés/ komolyságát és használjanak fel mindén rendelkezésükre álló eszközt a veszélv kiküszöbölésére. A népek összehangolt akciói véget vethetnek a tömbökre épített politikának. Ezek az akciók rákény- szerfthetik kormányukat arra. hogv tárgyalásokat kezdjenek, hozzálássanak a leszereléshez és az atoméról kizárólag békés célokra használják A feladat az. hogy elutasítva azt a rombolást, elnyomást ős nélkülözést, amelyet ez a háború vonna maga után, biztosítsuk a világ minden népének függetlenségét, saját erőforrásainak fejlesztéséhez való jogát, hogy együtt valamennyien ráléphessenek a biztonság és a felvirágzás útiára. Pontosan ennek a szükségszerűségnek felel meg annak a nagyszabású világtalálkozónak összehívása, amelyen — 1955 május 27_én Helsinkiben — valamennyi ország bé- keszerető erőinek képviselői találkoznak. Az Európa népeihez , szóló felhívásban a Béke Világtanáes felhívja a világ férfiait és asszonvait, Összpontosítsák minden erejüket, tőre. kedjenek teljes határozottsággal és bátorsággal a londoni és párizsi szerződések ratifikálásának és végrehajtsanak meghiúsítására. Akadályozzák meg egvesífett és megsokszorozott erőfeszítésekkel a német milits- rizmus feltámasztását és biztosítsák Európa biztonságát ecry békeszerető Németország részvételével. Európa népet a többi nőnek segítségével meghiúsítják az új Wehrmacht létrehozását. A Béke Világtanáes irodájának kibővített ülése felhívással fordult o világ néoéihez. amelyben felszólítja e népeket: ítélje el és fossza meg bizalmától azt a kormányt, amelv atomháborút robbant ki. A Béke Világtanács irodája kibővített ülésének résztvevői páratlan VMkesedéssel hagyták jóvá ezt = felhívást. Az ülésen jelenlévők viharos ■ tanssál juttatták kifejezésre, hogy egyetértenek ezzel az okmánnyal. Ezután az ü'és“ minden résztvevője aláírta a vi’ág népeihez szóló félhívást é« ezzel megkezdődött ? Világméretű aláírásgyűjtési mozgalom e rendkívül fontos okmányra. (MTI) TfincnYercjű rendelet a közM*»fejlesztési hozzájárulásról. minisztertanácsi határozat a közsé^fejlesztési alap létesítéséről A Magyar Közlöny január 20-í számában megjelent a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1955. évi 4. számú törvényerejű rendelete a községfejlesztési hozzájárulásról és a Miniseiéftanáfes 1010/1953/1. 20. számú határozata a községfejlesztési alap létesítéséről. A törvényerejű rendelet értelmében a községi .tanácsok -a iözségpu- litikai tervükben megállapított feladatok megvalósítására az állam által rendelkezésre bocsátott eszközök kiegészítésére évenként községfejlesztési hozzájárulást vethetnek ki. A hozzájárulás mértékét és a kivetés alapját Q községi tanács állapítja meg. A feladatok szükségességét előzetesen falugyűléseken, kis- gyűléseken a lakossággal meg kell tárgyalni. A községfejlesztési hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg a # házadó, illetve a ló után megállapítható adótétel nélkül számított általános jövedelemadó évi összegének 10 százalékát. illetőleg azoknál, akik házadó, vagy jövedelemadó fizetésére nem kötelezettek, háztartásonként az évi 100 forintot. A községfejlesztési hozzájárulást a tanács határozata alapién a községi végrehajtóbízutt-ság a pénzügyi appa ló tus segítségével veti ki és szedi be. A Minisztertanács határozata kimondja, hogv a községpolitikai tervben szereplő feladatokat elsősorban a tanács költségvetése, valamint beruházási és felújítási kerete terhére kell megvalósítani, a tanács költségvetésében, illetőleg beruházási és felújítási keretében rrem fedezett feladatok megoldására községié,ilés?- fccsi alapot kell létesíteni A község feilesztési alap lényegében a tanács előirányzaton, illetve terven felüli bevételeit, a beruházási keretből megtakarított eszközöket, valamint lakosság önkéntes hozzájárulásé:. foglalja magában. A határozat megállapítja, hogy a községfcjlesztésl alap fedezeti forrásai a következők: a tanácsi vállalatok terven felüli nyeresége, « községpolitikai tervben előirányzót: feladatok meKvalósításához fizeted vállalati hozzájárulás, «z adóprémium dologi része, a költségvetési előirányzatokon felüli többletbevétel. a készpénzben jegyzett államköl- csönökből a tanácsot megillető részesedés. a községfo.ilesztési hozzájárulás. A fedezeti forrásokkal 'kapcsolatban több intézkedést tartalmaz a határozat, így például kimondja, hogv a tanácsi vállalatok terven felüli nyereségének több mint 40 százaléka, az adóprémium 80 százaléka és a községekben készpénzben jegvzett államkölcsönökből az eddigi 20 százalékos részesedés helvett 50 százalék illeti meg a tanácsokat. A határozat részletesen szabályozza a községfejlesztési hozzájárulás kivetésének módjait. A községfeilesztési alapban összegyűlt pénzeszközökkel kizárólag a tanács rendelkezik. Ezeket költség- vetésen felüli feladatok. például utak. járdák, kutak építésére és javítására. szociális és kulturális intézmények. közutak, népfürdők és ecvéb egészségügvi intézmények felújítására és javítására. valamint más hasonló célra lehet felhasználni. A községfeilesztési alap felhasználásáról a végrehajtóbizottsáa a tanácsnak tartozik évenkint beszá' molni. A község fejlesztési alap pénzügy, lebonyolítását a pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértés/ ben 1955 ianuár 31-ig szabályozz» (MTI) Háziipari lanfoivsmoH ke?dÄönek a megyében A Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetek Országos Szövetsége á megyei tanács iparügyi és oktatási osztályával együttműködve, a mező- gazdasági dolgozók téli foglalkoztatottságának előmozdítására csuhéj. gyékény és fűzvesszö feldolgozást oktató, illetve feldolgozási ismeretekét felújító tanfolyamokat indít be a megye területén. A mezőgazdasági melléktermékekből olyan export áruféleségek készítését tanulják meg a résztvevők, melyek ellenében fontos ipari és közszükségleti cikkek érkeznek be külföldről hazánkba. A lakosság szükségletének jobb ellátására, belföldi értékesítésre kerülő cikkek is készülnek majd. Díjtalan tan folyamok lesznek Mezőcsát. Szín. Szendrő. Mezőzombor. Vajdácska. Cigáltd és Dobsza községekbe®. A kormányprogram év icimebe r; ilyen utón válik lehetővé az, hogv a télen is hasznos munkával tudják tölteni Idejüket falvainik lakói. tTTÜRÖ PAJTÁSOK! Gyüjt- sétek az öblösüveget! Hajolajos, bagarolos, sósborszcszes üvegért 40 fillért, kölnivizes üvegért 80 fillért, odulos üvegért 2 forintot, opáltégetyért 1.50—2.50 forintot fizetnek a MÉH átvevóhelyei. Ismét nagy nyeremények bau! Harman 12 laialallal egyenként Miié! 90.000 ‘forintot «vertei«!
