Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-20 / 16. szám

2

jZAKMAU X AHUKSZA4,

Csütörtök, 1955. január 20.

A Német Kommunista Párt állásfoglalása a soovfet kormány nyilatkozatával kapcsolatban

Berlin (MTI) A Német Kommunista Párt elnöksége leszögezte álláspontját a szovjet kormány január 15-i nyilatkozatával kapcsolatban. A kommunista párt elnöksége a többi között a következőket- jelentette ki:

— Aki most, a német nép sorsdöntő óráiban nem veszi komolyan a Szovjetunió tárgyalási javaslatait, az nem akar megegyezést. Adenauort később senki sem menthet5 majd íei a felelősség alól ezért a sok szenvedésért, amelyet politikájával a német népnek okozott és okoz. A Szovjetunió nyilatkozata után mindenki számára telje sen világos a helyzet. Most rajtunk, németeken a sor: cselekedjünk!

Az amerikai nép a békés egymás mellett élés politikáiét kívánta

A Gallup-intézet adatai szerint a megkérdezettek többsége, több mint 2:1 arányban a békés egymás mellett élést helyesli és az a véleménye, hogy az Egyesült Államok kormányának ezt a politikát kell folytatnia. (MTI)

Newyork (TASZSZ) az amerikai Gallup közvéleménykutató intézet jelentést adott ki a nemrégiben lefolytatott közvéleménykutatásról. amely az amerikai népnek a békés egymás mellett élés politikájáról alkotott véleményével foglalkozott.

A Zscnminzsipao üdvözli Jicsiangsan felszabadítását

Peking (Űj Kína)

A Zscnminzsipao szerdai rövid kommentárjában megállapítja, hogy Ji- enangean sziget két óra alatt történt keddi felszabadítása „a korszerű ka lonai technika, valamint a kínai népi felszabadító hadsereg szárazföldi, légi

és tengeri erőinek szoros együttműködése által aratott diadal“.

„A győzelem azt mutatja, hogy a kínai népnek rendíthetetlenül elszánt akarata Tajvan felszabadításának kivívása. Az óceán nem akadály a hős kínai népi felszabadító hadsereg előtt“ — jelenli ki a Zsenminzsipao. (MTI)

Elesett a eostarieai inváxiíis csapatok vezetője

A washingtoni rádió jelentése szerint a Costarica! hadsereg vezérkari főnöksége kedden közölte, hogy a betolakodó haderők vezére, Pieado, szombaton a Santa Rosa körüli harcokban elesett.

Schüriier, az egykori német hadsereg tábornagya és Voss altengernsgy levele

Berlin (MTI)

Sehömer, az egykori német hadsereg tábornoka és Voss, a német haditengerészet altengernagya január 17-én levelet intézett a Szovjetunió kormányához:

— A szovjet kormány 1954 karácsonyán szabadon bocsájtott bennünket és lehetővé tette hazatérésünket. Jól lehet mindketten vezető szerepet töltöttünk be a Szovjetunió elleni habo rúban, a szovjet kormány nagylelkű és emberséges módón fátyolt borított múltúnkra. Sőt mi több, hazautazásunk előtt módot nyújtottak nekünk arra. hogy vendégekként megismerkedjünk a szovjet emberek ■ életével,

alamint a szovjet fővárosban folyó hatalmas kulturális és építő munkával.

— Még kell állapítanunk,'hogy fogsúgunk ideje alatt is korrekt és cm berséges bánásmódban volt részünk, a szovjet orvosok és ápolónők példásan viselték gondunkat. Mindaz, amit a legutóbbi hetek során láttunk és tapasztaltunk, mély nyomot hagyott bennünk. Feltétlenül élni akarunk a lehetőséggel, hogy a látottakról beszámoljunk honfitársainknak.

— Őszinte köszönetét mondunk a szovjet kormánynak irántunk tanúsított figyelméért. Biztosítjuk a szov- jet kormányt arról, hogy az igazi emberségesség annyi tanú jele után nem ellenséges érzülettel hagyjuk el a Szovjetunió területét. Ellenkezőleg: mindent meg akarunk tenni, hogy hozzájáruljunk az egységes, demokra likus, független .Németország és a Szovjetunió közötti mély megértés kifejlődéséhez.

Január 20-‘ol 27-ig művezetők országos konferenciái

A kohó- és gépipari minisztérium j művezetők országos konferenciákon a vas- és fémipari, valamint a kohá-1 beszélik meg a felszabadulási verseny szati dolgozók szakszervezetének közös] eddigi tapasztalatait és további teen- vendezésében január 20-tól 27-ig a | döikct, (MTI)

Bevan nyilatkozata

London (TASZSZ)

Mint a Press Association hírügy nökség jelenti, január 18 án egy or phingtoni gyűlésen Bevan „teljes ba darságnak“ nevezte egyes nyugati tábornokoknak azt az állítását, hogy a Szovjetunió részéről háborús veszély fenyeget. Bevan élesen bírálta Eden angol külügyminíszfcr január 17-i beszédét. Kijelentette, hogy az erő helyzetén alapuló tárgyalások kor szaka mar régen elmúlt és Edén „egy letűnt világ nyelvén beszél, az el avult diplomácia nyelvét használja“.

Bevan azt is hangsúlyozta hogy a haditechnika mai állása mellett tart hatatlan minden utalás arra. hogy 12 nyugatnémet hadosztály megerősítene a nyugati tömböt. Bevan kijelentette, hogy Nyugat Németország felfegyver zésének elkerülhetetlen követ kezmé nye a német revan sizmus veszélye lesz. A német kérdés megoldásának egyetlen útja a tárgyalás és a meg egyézési kísérlet a Nyugat és a Kelet között — mondotta Bevan. (MTI)

fl Népköztársaság Elnök! Tanácsa életmentő hősies magatartásuk elismeréséül

Eperjesi Jánosnak, az Ózdi Szénbányászati Tröszt somsályi bányaüzem vájárának. Sajóvölgyi Jánosnak, az Ózdi Szénibányászati Tröszt somsályi bányaüzem vájárának a „Munka érdemérem1’ kitüntetést adományozta. (MTI)

Hóielentés

1955 január 19-én es»s 17 órakor

A 22-es főközlekedési út a Hollós- tetőtől Borsod megye határáig a hó- takaró alatti eljegesedés miatt a teherautók és az autóbuszok számára forgalomveszélyes. Egyébként az ország területén az összes utak járhatók. (MTI)

Jelentés a Borsotfvidiki Gépgyárból

A felszabadulási versenyből a Bor sodvidéki Gépgyár fiataljai sem akarnak kimaradni. Elhatározták, hogy az első negyedévben terven felül 20 darab 60 literes borsajtót készítenek cl. Ezzel a mezőgazdaság fejlesztését segítik, az üzemnek pedig ez 20.180 forint értékű tervenfelült termelést jelent.

Budapest köföttfogásu birkózó válogatottja 5:3 arányban győzőit Ankarában

A Törökországban vendég szereplő magyar kötöttfogású birkózó válogatott kedden este óriási érdeklődés mellett, mint Budapest válogatott csapata mérte össze erejét az ankarai^ válogatottal. A találkozó 5:3 arányú magyar győzelemmel végződött.

Ixjij volt miskölei pattiján kíizüL a magyar pattijának tatátkazófára

HAZANK felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából pár nap múlva Budapesten találkoznak azok a férfiak és asszonyok, akik a német fasiszta megszállás nehéz éveiben éleiüket nem kímélve, fegyverrel a kezükben harcoltak népünk szabadságáért. A partizánok nagy találkozóján ott lesznek az északi iparvidék volt harcosai is, hogy felelevenítsék a közös múlt emlékeit.

A vasárnapi partizántalálkozóra készülve, Barla Anna volt miskolci partizán, a megyei tanács dolgozója elmondotta:

— Miskolcon és környékén különösen a szovjet csapatok előretörése nyomán élénkült meg a magyar partizánok tevékenysége. Az ellenállási mozgalmai a párt vezette, irányitóVa. Ebben az időben összekötő voltam a partizánok és a szovjet csapatok között, örökre emlékezetes marad szrmcmra 19M november hónapja. A Bikk rengetegeiben előretörő szovjet harcosok aknavetői már a várost lőtték. Miskolcon a fasiszta német és nyilas csapatok felkészültek a védekezésre. A város parkjaiban és a, hátak közt jól álcázott idegek, aknavetők ontották a halált hozó lövedékeket. Ezekben a napokban Űjdiósgyörben az Andrássá üt egyik üzletében megbeszélésre gyűltek össze a város partizánjai. Jó hír, különleges megbízatás érkezett az előretörő szovjet csapatok parancsnokától. Azt kérte, hogy Miskolc város térképén pontosan jelöljük meg a német és magyar fasiszták ütegeinek állását és a térképet juttassuk él hozzá. Nagyon megörül tünk n feladatnak. Tisztában voltunk azzal, hogy a szovjet csapatoknak azért van szüksége a térképre, mert nem a várost, hanem csak az ütegeket akarja megsemmisíteni.

— FEKETE MIHÁLY, a partizáncsoport vezetője szervezte meg a. munkát. Az elvtársak éjjel-nappal dolgoztak, míg elkészült a pontos térkép. Ezután került sor a nehezebb feladatra: a sűrűn igazoltató fasisztákat kijátszva kijutni a városból és a térképet továbbítani a szovjet harcosokhoz. A választás rám esett Örültem a megbízatásnak. Csípős hidegben indultam a Bükk rengetege felé. Hullott az akna ropogtak a fegyverek. Kezemben kosarat vittem.. Tartalma tej és kenyér volt. Mikor a Lyukú-hegy alatti szőlők mentén elértem Perecest, német, tábori csendőrök állták utamat. Ügy éreztem, hogy elvesztem. Dadogva adtam elő, hogy beteg édesanyámhoz tartok, egy kis kenyeret szereztem neki a városban. Szerencsém volt. A németek elhitték. Innen már sűrű erdőben, patakmedrekben folytattam utamat, míg találkoztam diósgyőri elvtársammal, aki g térképét átvitte a szovjet csapatokhoz.

— Visszatérésem után a szovjet csapatok megkezdték az ütegek Elvetését.

— TÖBB MINT TÍZ EV múlt cl azóla, de elmondhatom, hogy minden nap, minden órában harcolói: azért, hogy ne legyen többé háború. Ezekben a napokban is, mikor a varlizánkongresszusra készülődöm, hékebeszélpeféseken ismertetem a dolgozókkal a fasiszta megszállás szomorú emlékeit és boldogabb jövőnket. Elmondom azt is. hogy jó munkájukkal, a felvilágosító szó fegyverével harcoljanak Nyitaal- Németország üjrafelfagyvérzése ellen.

<K. J.)

Jobban megy a munka, abol a vezetők gondoskodnak a dolgozókról

Az elmúlt esztendőben a putnoki bányaüzem nem teljesítette tervét. A lemaradásnak több oka volt. A multévi nagy aknabefagyás. de nem utolsósorban a sok igazolatlan mulasztás. Mindezt ki lehetett volna küszöbölni, ha a dolgozók közös akarattal, nagyobb kedvvel és lendülettel láttak volna a munkának.

Az üzemvezetőség most egymás után hozza meg azokat az intézkedéseket, melyek a dolgozókról való fokozottabb törődést célozzák. Ezek nyomán a lendület, munkakedv is megsokszorozódik.

A putnoki dolgozók régi kérése volt, hogy a bányától a községig vezető utat salakozzák ki. Ezt a kérést Moharos elvtárs, az üzem igazgatója most teljesítette és a közvilágítást is bevezettette az útszakaszon. Tompos Ernő a gépműhely vezetője végeztette el a munkát és a gyalogosok számára fahidat építtetett aSajó felett.

Nem nagy dolgok ezek, de mégis sokat jelentenek. Jól esik a szerető gondoskodás. Ezt a figyelmességet jobb munkával fogjuk meghálálni.

Bizunk benne, hogy tervünket az idén teljesíteni fogjuk, mert mindannyian azt akarjuk. Bízunk vezetőinkben, ők is bízhatnak bennunk' sárréti jözsef

gépkezelő.

Oktatási segédanyag

Frankel Leó szerepe

a magyar munkásmozgalom kialakulásában

Irta: Kovács Miklós, M. B. ágit. prop. oszt.

I.

Lennek a cikknek nem célja, hogy

®J teljes egészében foglalkozzon Frankel Leó életével és munkássá gával, csupán arra szorítkozik, hogy röviden vázolja Frankel munkáját, melyet — a párizsi tommün leve rése után Párizsból 1876 ban haza térve — végzett a magyar munkás mozgalom fellendítéséért, a magyar marxisrta munkáspárt megteremtésé ért. Ehhez elsősorban meg kell is merkedni a munkásmozgalom előz ményeivel.

Miiyen volt Magyarországon a munkásmozgalom helyzete Frankel Leó hazatérése előtti

Az 1857-es kiegyezés után és an nak következtében megindult — igaz, hogy lassan — a nagyipar és a munkásosztály fejlődése. Ezzel új szakasz kezdődött a magyar történelemben: a munkásmozgalom meg indulásának szakasza. A magyar munkásság rendkívüli rossz szociális viszonyai, nagyfokú kizsúkmányolt- sága fokozottan kiélezte a kialakuló munkásosztály és a burzsoázia kö rötti ellentétet. A munkaidő napi 12 óra. vidéken 14—15 óra- volt. 12 éven aluli gyermeket naponta több mint 12 órát, 12—16 éveseket pedig napi 14 órán át is dolgoztatták. A munkásság nagy tömege alig kereste meg a létminimumát, A női munkás ugyanazért a munkáért, amit a férfi munkás végzett, a rendes bérnek egynegyedét, egyharmadát kapta. A táplálkozás egyoldalú volt. Húsfélé hez ritkán jutottak. A dolgozó tömegeket a betegségek, különösen a tttdőbaj és járványok pusztították. Ezer dolgozó közül átlag 300 volt tüdőbajos, a gyárosok orvosi segít ségről nem gondoskodtak. Veres 1st ván sző’őpásztor Miskolcon meggyilkolta feleségét Kádas Borbálát,

mert összevesztek azon, hogy miből éljenek.

\ kialakuló munkásosztály és a ' * burzsoázia közötti ellentét fokozását igazolja, hogy feléledt a nyomdászok szervezete, egymásután alakultak a munkásogyesületek. kovácsok, festők, szabók, ácsok, laka tosok teremtik meg betegsegélyző egyesületüket. (Ebben az időben még Miskolcon nem találunk ilyen munkásegyleteket. Miskolcon a mun kásegyletek csak a 80-as évek végén keletkeztek.) Marx és Engels által alapított és vezetett első Internacío. nálé befolyása Magyarországon is éreztette hatását és megkönnyítette a munkásságnak, hogy egyrészt felszámolja azokat az álszervezeteket, melyet az uralkodó osztály, a polgárság és a klérus hozott létre, hogy megakadályozzák a kezdő munkás mozgalom szervezkedését, másrészt pedig, hogy a munkásság létre hozza a maga önálló osztályharcos szervezetét.

A magyar munkásságnak ebben az időben (1868) két szervezete volt. Az egyik a budapesti munkásegylet, melyet a magyarországi polgárság hívott életre. A burzsoáziának az volt a eél.ia, hogy a munkásság ön álló politikai szervezkedését meg akadályozza és a polgárság által létrehozott munkásegyletek tömegei a burzsoázia politikáját támogassa. A budapesti munkásegylet polgári befolyás alatt . állott. Ez az egylet néhány hónapnál tovább nem tudott fennmaradni, mert nem volt talaja a polgári befolyásnak.

A magyar munkásságnak ebben az időben másik szervezete volt, az Általános Munkásegylet. Az egylet élefrehívá.sában nagy sze. repet játszottak egyrészt azok a munkások, akik már megismerkedtek a külföldi országok munkásmozgalmával, másrészt azok a munkások, akik már kezdték felismerni a magyar uralkodó osztály politikáját és a munkásság kezdeti megmozdulásait. Ez az egylet osztályharcos talajon állott. A munkásosztály első olyan magyarországi szociális szer- vezete volt, mely kapcsolatot tartott az első Intemacionáléval. A munkás- osztály első szeivezete volt, amely olyan feladatot tűzött a munkásság elé, hogy a munkáspártot függetleníteni kell a burzsoázia befolyásától és önálló proletár politikát kell folytatni.

Ez az egylet már nemcsak gazdasági, hanem politikai követelményeket is állított fel. Például köve féltő az általános választói jogot, harcolt az egyesülési, gyülekezési és sajtószabadságért, amely jelentős szerepet töltött be a magyar mun Jcásság osztállyá szerveződésében.

Hare folyt, az egyleten belül is. A marxizmus tanai nem hatoltak be még mélyen a munkásosztályba, ahány tagja volt a szervezetnek annyiféle elgondolás volt akár a köz vétlen teendőkre, akár a jövendő célkitűzésekre vonatkozólag. Amim kásság körében az egylet hnmarosan népszerűvé vált és vidékeken is gyökeret vertek' az egyletek szerve zetei. KülönBscn jelentős volt a pozsonyi egylet, melynek 1869 má.rciu sában megtartott mnnkásgyűl&se az első nyilvános szocialista nagygyűlés vélt Magyarországom

A z uralkodó osztály nem nézte tétlenül a feltörekvő munkásosztály szervezkedését. A rendőrség, a gyárosok vadul üldözték a munka .okát. Az akkori magyar kormány nyílt, arcátlan hajtóvadászatot foly tatot.t a mozgalom ellen. Mindez nem tudta megállítani, Magyarországon

egyre jobban terjedt a forradalmi gondolat. A magyar munkásmozgalom az önálló politikai párt szervezésének útján haladt tovább előre. Ebben az időben a magyar munkás- mozgalomra befolyást gyakoroltak Lassale Ferdinand nézetei, amelyek szembefordultak a marxizmus forradalmi tanításával. Marxizmussal ellentétes álláspontot foglalt cl az. állam szerepéről, a társadalomlejlő- dés törvényszerűségéről, magáról a munkásmozgalomról. Nem hitt a forradalom erejében.

E,i fejezet kezdődött a munkás- mozgalomban a párizsi konmiün hatására. Az általános munkásegylet a Párizsból érkezett forradalmi hírekre felhívással fordult a munkás Sághoz: „Itt az idő, melyben a Ma gyarországi Munkáspártnak ki kell fejteni erejét s amelyben a leigázott munkásosztály érdekeiért sorompóba kell lépni.“ A kommün győzelmét a magyar munkásság nagy lelkese déssei. örömmel üdvözölte, saját győzelmét ismerte fel benne. „Számunkra március 18. egy új világ, egy ríj társadalom előhirnöke." A munkásság harci elszántsága meg növekedett. Az álfalános munkásegylet szervezetei megerősödtek. 1871 ben valóságos szfrájkláz lépett fejj' egymásután léplek sztrájkba a sza bók. serfőzők, sütők, beszüntették a munkát a vasúti munkások. 1871 májusában a sztrájkolok száma elérte az 5—6000 főt.

Elemi erővei nyilvánult meg a munkásokban rejlő proletárszolidaritás abban a nagyszerű gyászfelvonu lásban, 1871 június 18 án. amelyet a párizsi kommün bukásakor tartottak s amelyet a rendőrség nem tudott megakadályozni. A munkálok a Marseillaise f énekelve gyász fátyollal vonultak a Városligetbe. Az András ay-kormány ekkor vada szafot rendelt el az álfalános mun kásegylef feloszlatására, a munkás mozgalom ellen.

A magyar kormánymegbízott Ber- linbe utazott titkos tanácsko zásra, ahol n. magyar, az osztrák és a porosz kormány közös megéllapo'

das alapján megegyeztek: ,,a műn kasok gyülekezési és szervezkedési jogának korlátozásában. Sztrájkellenes rendszabályok foganatosításában. valamint abban, hogy országaikban minden eszközzel megakadályozzák az egységes és éppen ezért erős munkásszervezetek kialakulását." (Andies)

A reakciós kormány letartóztatta a mozgalom vozetójét, köztük Farkas Károlyt is. A vezetőket azzal vádolták, hogy „népállamot akartak uralomra juttatni Magyarországon". Az általános munkásmozgalom helyzetét a hatóságok igen megnehezítették. a letartóztatások, a kitoloncolások állandóan gyengítették , a munkásmozgalmat. A reakciós nyomáson kívül 1873-ban meginduló gazdasági válság is hátráltatta a magyarországi munkásmozgalom fejlődését. Üjabb pártalakitó kísérletek voltak 1873 elején, de a kormány terrorjai szétverte. A kormány betiltotta az. általános munkásegyletet és ezzel szétzúzta a magyar munkásmozgalom első szocialista szervezetét. Így 1873 május 10-én a Munkás Heti Krónika közölte, hogy a magyarországi munkáspártot feloszt at ottnak nyilvánítja.

Összefoglalva: Az 1876-os magyar munkásmozgalomra rányomta bélyegét. hogy Magyarországon fejletlen volt a nagyipar é» így a nagyipari proletariátus számbelileg sem volt elég erős. A munkások nagy része kis műhelyekben kisiparosok mellett dolgoztak. Ez a körülmény hátráltatta. hogy a marxizmus forradalmi elmélete mélyebben behatoljon a magyar munkásmozgalomba. A polgári befolyás erősen hatott rájuk. Bizonyítja az is. hogy a munkásság nagy része hitt az osztályegyüthnű- ködés. az osztályok közötti béke megvalósításában.

A munkásmozgalom feladata volt a marxista munkáspárt megteremtése. harcolni kellett n mozgalom osztáiyharcos szellemű irányításáért, ki kellett vonni a munkás- mozgalmat. a polgári befolyás alól és szocialista szellemmel áthatni a. győzelem érdekében.

Röviden vázolva ilyen volt a munkásmozgalom helyzete, amikor Frankel Leó, aki a párizsi kommün munkaügyi minisztere volt, 1876-ban hazatért Magyarországra.