Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-20 / 16. szám

CMMortüfe, 1955. január 30. ÉSZ AKMAO X AUUUSZAt» Egyszerűbb bérezés a szénbányászatban A szénbányászat régóta vajúdó problémáját oldja meg a Miniszter- toMims január 11-én hozott határozata, mely a bányászati bérezés egysze- í iésítéséröl, a bányászati normák arányosításáról intézkedik. Bár a szénbányászat jelenlegi bérrendszere alapjában helyes, igaz­ságos, részleteiben azonban olyan hiányosságai vannak, melyek miatt ke­vésbé serkentett a termelés emelésére, a minőség állandó javítására, <* gazdaságosabb termelésre. A régi bérrendszer legfőbb hibája volt, hogy túlságosan bonyolult, <i dolgozók által nehezen érthető. A Minisztertanács határozata az új bányászbérezésröl olyan lénye­ges változtatásokat eszközöl bérrendszerünkben, melyek kiküszöbölik a ieienleg fennálló fogyatékosságokat, hibákat. Az 1950. évben kiadott és a je­lenleg is érvényben lévő országos iparági iránynormák nem követték a szénbányászat általános fejlődését. Az egyes 'bányászati munkafolyama­tok munkanormáinak aránytalansá­ga elsősorban a nagyobb szaktudást, gyakorlatot, felelősséget igénylő munkáknál idézett elő helytelen fe­szültséget. Ezen aránytalanságok felszámolása érdekében a tröszthöz tartozó bányaüzemek geológiai adottságainak legjobban megfelelő értékekkel tröszti iránynormagyúj- íeményt készítettünk, a tröszt nor­ma- és bérosztálya, az üzemek mű­szaki vezetőinek bevonásával. Most minden biztosíték megvan arra, hogy a tröszt egyes üzemei között eddig fennállt és egyes esetekben jelentős mértékű aránytalanságokat a nor­maadás terén felszámoljuk. Az iránynormagyüjtemény azon túlmenően, hogy figyelembe veszi az egyes üzemek, körletek, széntelepek geológiai adottságait, főként abban különbözik az eddig érvényes orszá­gos iránynormagyüjteménytől, hogy értékei fix számokban vannak meg­állapítva. Az eddigi időnormák he­lyett az új gyűjteményben egy mű­szakra megállapított teljesítmény- normák szerepelnek. A normák megadását az irány­normagyüjtemény adatai alapján a bányaüzemek főmérnökei végzik,-ők felelnek érte. A teljcsitménynormakat február 1-e után a munkahely jellegé­nek legjobban megfelelő termé­szetes egységben kell megadni. Az iránynormagyüjtemény érté­keinek megállapításával elérjük, hogy bérezés tekintetében 100 szá­zalékos teljesítményt feltételezve, első helyet a feltárási munkákon foglalkoztatott dolgozók foglalják el, majd sorrendben az elővájás, fejtés és fenntartás következik. Norma­gyűjteményünk adatai alapján szá­mításokat végeztünk egyes üzemek feltáráson és elővájáson dolgozó csapatainak elszámolásával kapcso­latban. E próbaszámítások azt mu­tatják, hogy a feltáráson vagy e’.ő- vájáson dolgozó csapatoknak az új rendszerben történő elszámolása ugyanolyan teljesítmény mellett a régivel szemben magasabb kerese­tet biztosít. • Felsőnyárádon például a 7_es szá­mú feltáró csapat december hóban 3 22 százalékos alapmunkateljesítés mellett 62.70 Ft törzsbért -f- 27.78 Ft progressziót, azaz összesen 90.48 Ft- ot keresett műszakonként. Az új bérezés alapján a csapat teljesítmé­nye az eredeti 122-vel szemben ISO százalékra emelkedik. A bér egy műszakra vonatkoztatva 79.40 Ft törzsbér -f- 58.20 Ft progresszió lesz. összesen tehát 137.60 Ft-os műszak­keresetet ér el a csapat az új rend­szerben történő számítás mellett, vagyis műszakkeresete 47.12 Ft-tal emelkedik. Berentén a 4-es számú elő vájó csapat vegyes szelvényben 122.7 százalékos teljesítmény mellett 64.20 Ft-os törzsbért -+• 30.82 Ft progresz- sziót, összesen 95.02 Ft-ot keresett műszakonként november hóban. Az új értékekkel való számítás után a csapat keresete következőképpen alakult: A teljesítményszázalék 147.3 szá­zalékra emelkedik, a törzsbér 76.56 Ft, a progresszió 54.13 Ft lesz mű­szakonként, vagyis a roűszakkereset 95.02 Ft-ról 131.09 Ft-ra emelkedik. Végeredményben a műszakbér dif­ferencia 36.07 Ft. Lényeges könnyítés az új elszá­molási rendszerben, hogy az eddigi kötött elszámolási formáktól elté­rően a trösztigazgató a dolgozók jo­gos kívánságára a termelés érdeké­ben engedélyt adhat az alapvető el­számolási formák megváltoztatására. Pl. Lehetségessé válik frontokon geológiai nehézség esetén a har­madbérezés alkalmazása. A határozat értelmében, de a le­egyszerűsített bérezési rendszer al­kalmazásának eredményessége érde­kében is fokozott figyelmet kell for­dítanunk a munkaátvételek megja­vítására. E téren szigorúan érvénye­síteni kell az egyéni felelősség elvét, gondosan ügyelni kell a technológiai fegyelem legszigorúbb betartására. Az üzem főmérnöke — aki szemé­lyesen tartozik elvégezni a hévégi ellenőrző munkaátvételt — köteles gondoskodni arról, hogy a műszaki vezetők ne tűrjenek el biztonságot, technológiai fegyelmet sértő mun­kavégzést. • A vájárszakma fokozottabb meg­becsülése érdekében kimondja a ha­tározat. hogy a csapatkereset 100 százalékával kizárólag csak a vájár­képesítéssel rendelkező dolgozók számolhatók el. A határozat sze­rint február 1-től a csapatra telepí­tett dolgozók közül a vájártanfo­lyamra be nem iratkozottak n csa­patkereset 80, a vájártanfoiyamot végzők pedig a csapatkereset 90 szá­zalékával számolhatók el. Engedélyt ad azonban a határozat arra, hogy a jelenleg vájár szakmunkát végző és a csapatkereset 100, illetve 90 szá­zalékával elszámolt csapatcsillések vagy segédvájárok a trösztigazgató hozzájárulásával március 31-ig to­vábbra is az eddigiek szerint legye­nek elszámolva. A bányaüzemek vezetőinek és fő­mérnökeinek gondoskodni kell arról, hogy csapatcsillések csak vájár fel­ügyelete mellett dolgozhassanak. Az eddigi gyakorlattól eltérően tehát a frontra beosztott csapatcsilléseket is vájár mellé kell beosztani s ilyen módon két-három fős kis brigádo­kat kell szervezni. Igazságosabbá teszi az új bérezés az ú. n. mozgófenntartók elszámolá­sát is. Ezek keresete február 1 után a darabbérben átvett munkák forintértékéből és az ú. n. munka­helyi pótlékból áll. A munkahelyi pótlék mértékét egy-egy bányakör- zeíre vonatkozóan a hó elején az üzemvezető állapítja meg 0—30 szá­zalékig terjedhetően. Rendezi a határozat az omlasz- tási, farablási munkák bérezését is. Eszerint az időbérben végzett om* lasztásnál foglalkoztatott dolgozókat 48 Ft-os műszakbcrrel és a munka veszélyességének figyelembevételé­vel 0—30 százalékig terjedhető munkahelyi"' pótlékkal * kell elsz'á-' molni. De lehet az omlasztás és fa­rablás munkáját teljesítménybérben is végeztetni, ahol erre a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség, az üzemi omlasztási farablási szabály­zat jóváhagyásával engedélyt ad. Teljesítménybérben végzett omlasz- tásnál, farablásnál a munkák egy­ségárát 60 Ft_os műszakbérből szá­mítjuk ki. Jelentős segítséget nyújt a hatá­rozat a különleges normában nem végezhető bányászati szakmunkák bérezése terén is. Az eddig megál­lapított fix- összegű műszakbérek helyett e munkáknál az üzemvezető 41.20 Ft-ról 80 Ft-ig terjedhető mű­szakbért állapíthat meg a munka veszélyességének megfelelően. Még lényegesebb egyszerűsítés az, hogy egyes dolgozók vagy csapatok Az újjáválasztott tanácsok munká­ját egyre nagyobb figyelemmel kísé rik a falu dolgozói. így van ez Mezőkeresztesen is. A tanács helyesen irányítja a község életét. Különösen kiemelkedik .szor­galmas, jó munkájával Sályhegyi Ka róla elvtársnő, aki 31 év óta dolgozik a községben, mint anyakönyvvezető. Ismeri a falu apraja-nagyja, minden­ki bizalommal fordul hozzá, mert ő is igen szereti a falu dolgozóit. Bán József és Bán János hivatalsegédek által különféle munkahelyeken elért teljesítményszázalékok után a pro­gressziót súlyozás nélkül, az egyes munkahelyeken elért teljesítmény­százalékoknak megfelelően külön. külön kell elszámolni. Igen előnyös változást ír elő a határozat a kiszolgáló munkás- szakmákhoz tartozó dolgozók pótlékainak elszámolására vo­natkozóan. E pótlékok elszámolása ugyanis az eddigi gyakorlattal ellentétben, nem a személyi besorolás szerinti időbér 80 százalékából, hanem a teljes «00 százalékból kiindulva kerülnek el­számolásra. Lehetővé teszi a határozat, hogy a kiszolgáló munkásszakmákban fog­lalkoztatott dolgozók besorolását az egyes dolgozók szakképzettségének, rátermettségének és üzemi gyakor­latának figyelembevételével végez­zük el. E célból a kiszolgáló szak­mákhoz tartozó bértáblázat IV—VII. kategóriájára megállapított műszak­béreknél az utasítás alsó és felső bérhatárt is tartalmaz. A kiszolgáló munkásszakmákban foglalkoztatott dolgozók régi kívánságát elégíti ki a határozat, amikor a premizálható munkakörökben a prémiumának mértékét aszerint határozza meg, hogy az egyes munkahelyek milyen elfoglaltságot jelentő munkát igé­nyelnek. Vagyis a prémiumkulcsok a szállítók által kiszolgált bányarészek termelésének megfelelően lettek megállapítva. • A minőség megjavítását célozza a határozatnak az a pontja, mely a műszaki és adminisztratív dolgozók új prémiumfeltételeként írja elő a kalóriaterv teljesítését. A műszaki és adminisztratív dolgozók módosí­tott prémiumrendszere fokozott fi­gyelmet fordít az önköltségi, tervek betartására való ösztönzésre is, amennyiben egyes munkakörökben a negyedév végére tartalékolt pré­miumösszeg kizáró, illetve növelő tényezőjéül a negyedévi önköltségi terv teljesítését írja elő. Gondoskodik s határozat arról, hogy megfelelően jutalmazhatók legyenek a rendszeresen nem premizálható munkakörben fog­lalkoztatott műszaki és adminisz trativ dolgozók. Ezért előírja, hogy a rendszeres prémiumban részesülő alkalmazottak "részére havonként kifizetett pré­miumösszeg 15 százalékának megfe­lelő összeg erejéig esetenkénti pré­miumban lehet részesíteni az ilyen dolgozókat. A prémium kifizetését sem prémiumfeladathoz, sem kifi­zetési feltételhez kötni nem lehet. Gondoskodik a határozat p. szén minőségének további javításáról is, amennyiben az eddig kísérletként végzett úgynevezett minőségi bére­zési rendszert 1955. évben az egész szénbányászatra kiterjeszti. Az eddig nem premizálható pala­válogatói munkakört Máris a rend­szeresen premizélandók között so­rolja fel a határozat és e dolgozók részére a kitermelt palamennyiség 50 százalékos kiválogatása esetén 15, 75 százalékos kiválogatása esetén pedig 30 százalékos prémium folyó­sítását írja elő.' becsületes munkáját szintén nagyra becsülik a falu dolgozói. Boros Irma a begyűjtésnél végez eredményes munkát. Nemcsak az ad minisztráeiónál tűnik ki szorgalmá val; mint népnevelő :s jól dolgozik. A tanács a sikereket Lőve! Béla ta nácselnök és Prónyal István tanács titkár irányításával éri el. Mezőke resztes község a begyűjtésben a má sodik helyen van a mezőkövesdi járás községei között. KERTÉSZ LAJOS Mezőkeresztes A határozat tehát egy égés? sor olyan intézkedést tartalmaz, amelyek régi sérelmeket orvosolna«. Megfelelően alkalmazva pedig hat­hatós fegyvert ad a szénbányászat műszaki vezetői kezébe a mennyiségi tervek teljesítése, a minőség állandó fokozatos javítása s a gazdaságos termelés megvalósítása érdekében. SZALÖCZI GYULA norma, és bérosztályvezető, Borsodi Szénbányászati Tröszt — .....- m*, ---------­25 ezer forint értékű auyajrmegtakarítás Borsoduádasdon A borsodnádasdi hengerészek különösen az anyagtakarékosság te­lén értek el szép eredményeket az újévben. A hengerész brigádok munkáját nagymértékben elősegíti, hogy a műszaki vezetők 24 órára előre közük a gyártási programot és így a hengerészek mindig a hen­ger állapotának megfelelő anyagot dolgozhatnak fel. Anyagtakarékos­sági vállalásukat rendre túlteliesítő hengerészek az első két héten több mint huszonötezer forint értékű alapanyagot takarítottak meg. Bóía Laiós hengerész brigádja az első két hétre esedékes 1200 forint értékű vállalásával szemben 4900 forint értékű anyagot takarított meg, így vállalását mintegy kétszeresére teljesítette. Érsek Zoltán hengerész DISZ brigádja 3200 forintos megtakarítá­sával háromszorosan teljesítette két hétre esedékes vállalását. A tanács jó munkájával szép sikereket érnek el a mezőkeresztesiek Tiltakozó békegyűlések Békét akarunk! 870 dolgozó ajkáról hangzottak el a Miskolci Közlekedési Vállalat bé­kegyűlésén ezek a szavak: Békét akarunk! « — Mi, a közlekedési vállalat dol­gozói a békéért vívott harcból a ter­melés fokozásával is ki akarjuk ven­ni részünket, a jobb közlekedéssel készülünk április 4 méltó megün­neplésére. Nem akarunk többé háborút! Olaszliszka dolgozói egyemberként vettek részt a békegyűlésen. Élesen tiltakoztak Nyugat-Németország fel­fegyverzése, az új háború előkészí­tése ellen. A faluban még soha nem volt annyi ember a gyűlésen, mint ezen a napon. Nagyon jól tudják — és ezt el is mondták —, hogy a má­sodik világháború után több mint 80 család hiába várta haza a család­apát, a szeretett gyermeket, nam tértek vissza, a háború áldozataivá lettek. — Nem akarunk háborút — han­goztatták —, nem akarjuk, hogy tíz­éves szorgos munkánkat veszélyez­tessék az imperialisták, hogy szeret­teinket ismét véres háború pusztít­sa el. Minden erőnkkel megvédjük községünk és hazánk tízéves ered­ményeit, harcolunk azok ellen, akik ismét hazánk békéjére, biztonságára törnek. Eddig is mindent elkövet­tünk, hogy jó munkánkkal hitet te­gyünk a béke mellett bizonyíték er­re, hogy 1954. évi adófizetési köte­lességünknek 156 százalékban eleget tettünk, a begyűjtésben pedig a já­rásban a harmadik helyet foglaltuk el. Továbbra is igyekezünk egysége­sek lenni pártunk és kormányunk minden határozatának valóraváltá- sában. Tiltakozunk a német militarizmus feltámasztása ellen! A járdánházai 105. sz. Ipari Tanu­lóintézet tanórai, nevelői, mestere:, akik felszabadult hazánk jövendő vájárait képezik ki, mély felháboro­dással tiltakoznak a német milita­rizmus feltámasztása ellen. — Mi. akik s fronton végigszen­vedtük a második világháborút,^is­merj ük a rombolás következményeit — jelentették ki. — Ismerjük a tő­kések önző céljait, gyermekeinket és növendékeinket meg akarjuk men­teni ezektől a borzalmaktól. Mi ne­velők, tanárok, mesterek még foko­zottabban fogunk foglalkozni az if­júság szakmai és politikai nevelésé­vel, hogy békénket ezzel is szilár­dabb alapokra fektessük. • • Uzemindulás előtt a borsodi hőerőműben A borsodi hőerőműben az utób­bi napokban megélénkült az élet. A műszaki és fizikai dolgozók egy­aránt fokozott felelősségérzettel, munkakedvvel dolgoznak, hogy mi­hamarabb megindulhasson az erő­mű első gépegysége. Jobb munkára serkenti őket a felszabadulás 10. évfordulója tisz­teletére tett munkafelajánlások si­kere. Az elmúlt héten majdnem minden vonalon megtörténték a próbák. Január 17-én begyújtották a kazánokat is, a nyomást fokoza­tosan emelik a keddi napon már 80 atmoszféra volt. A munka dandárjában — köz­vetlenül az üzemindulás előtt — Beszteri József vülamosmémök és Gyurics János főművezető vállal­nak szinte emberfeletti munkát magukra. Az ő érdemük, hogy az üzemi próbák az elmúlt napokban olyan sikeresen folytak le. A szállítóüzem sem akar lema­radni a versenyben, jó munkával akarják április 4-et ünnepelni. Kü­lönösen Szmerek Árpád mérnök érdemel dicséretet. Ezideig már 7000 tonna szenet tároltak, így vár­jál? az indulás napját. Említésre méltó jó munkát végez •* még Szatmári Károly a kalorikus rész mérnöke is, aki előadásokon, tanfolyamokon már kiképezte az üzem vitelére hivatott munkásokat« HÍREK A NÉPFRONTBIZOTTSAGOK MUNKÁJÁRÓL *A mezőgazdaság felvirágoztatásáért A téli időszakot sok helyen jól ki­forintot a sportkörnek adtak. Terv­bevették, hogy rövidesen egy négy- tantermes iskolát építenek állami segítséggel. használják. Az ezüstkalászos tanfo­lyamok igen látogatottak. Legtöbb községben megszervezték a gazda­köröket, ahol sokat foglalkoznak az állattenyésztés kérdésével. Felső- dobszán, Önödön elvégezték a legelő tisztogatását, Rakacán a legelőt fá­sítják, Ároktőn és másutt átszerve­zik a legeltetési bizottságokat. Cl- gándon a népfrontbizottság szervez­te meg az ezüstkalászos tanfolya­mot. Sajóbábonyon idősebb gazdák tartanak előadást a mezőgazdaság­ban dolgozó fiataloknak. Mezőkö­vesden, Tibolddarócon, Szászfán szintén jó munka folyik a gazdakö­rökben. A kulturális munka megjavításáért A népfrontbizottságok értékes te­vékenységet fejtenek ki kulturális téren is. Törekvésük a falusi lakos­ság igényének mindjobb kielégítése. Minden községben, ahol még nincs kulturház, a lakosoknak az az óha­ja. hogy mielőbb építsenek kuitur- otthont. Novaiidrányon is már sok szó esett erről, de a tervezgetéstől tovább nem jutottak. IMost a népfront- bizottság kezébe vette az ügyet és a falak mér állnak is. Az építkezést t av héttagú bizottság szervezte meg, Nem »gv dolgozó Paraszt 15—20 kocsifu­vart teljesített az építésnél Meg kell dicsérni szorgalmas munkáiéért építési bizottság vezetőiét. Benkő György református lelkészt. A népfrontbizottság többi tagja: Lacz- kó István. Tóth József. Demkó Ja­nos, Kocsis András, Sukály János. Takács Béla és Lengyel Erzsébet is példamutatóan veszik ki részüket a munkából. Igen sokat segít Szűcs Ferenc községi párttitkár és a helyi tanács vb. elnöke* Kun Barna elv­társ. Papp Sándor népfrontbizottsá­gi tag 12 vagon tégla szállításához adott segítséget a falunak, a nova.i- idrónyiak most színlátszócsoportot akarnak szervezni és még ebben íz évben sportpályát létesítenek Borsodnódasdon az Hiúság segít­ségévei kerítéssel vették körül a kul- turotthont. A sárospataki községi népfrontbizottság 12 tagú gyermek- zenekart alakított. Viss községben az ifjúsággal együtt a népfrontbizottság előadást rendezett, melynek bevételéből 1000 Gondoskodás a lakosságról Az utak javítására mozgósítottak Felsődobszán, Boldvaszilason. Kitisz­tították az árkokat és a járdajaví­tást is tervbevették. Ároktőn már összehordták a kavicsot, hogy n 10 kilométeres’ járdát megépítsék. A mezőkövesdi népfrontbizottság kezdeményezésére a szentistvóni út­nál vasúti megállóhelyet létesítenek. Ónodon megkezdték a mellékutcák útjainak rendbehozását. A községek vízellátásának megjavítására is gondja van a népfrontbizottságnak. Felsődobszán a községtől 1 kilomé­terre levő forrás vizét vezetik be társadalmi munkával. Tiszapalko- nyán artézikut fúrását kezdték meg. Tiszavalkon javasolták, hogy a mélyfúrású kutat hozzák rendbe. A gönciek sürgetik, hogy a Borsodi Vízművek a választásra megígért vízvezetéket mielőbb javítsák ki. Felsőgagyon azt javasolta a nép­frontbizottság. hogy a kéntartalmú, gyógyító hatású régi fürdőt ismét használhatóvá tegyék. Sárospatakon a Bodrog partján strandfürdőt akarnak . létesíteni. Borsodnádasdon a népfrontbizottsúg Javaslatára a zsírátvétel rendjét megjavították. Cieándon olajütőt akarnak létesíteni. Monokon a hús­ellátás megjavítása érdekében 50, sertést hizlalnak, ugyanitt kőbányát nyitottak meg az építkezések segí­tésére Féh'riUiák a híres vnoooki kosárfonást és üzemlse akarták ál* Utáni a réei tégla- és cserépüzo* met is. Ew»s?sií»’Hnif yprfe|méért A 'Magyar Vöröskereszt Miskui* városi szervezete, u Társadalom és Tcrmészett udomány í Ismeretterjesz­tő Társulat és a városi tanács nép­művelési osztálya Miskolc város dolgozói részére vetitettképes egé«- ségügyi előadásokat rendez. ..Munka egészségügy kérdései'1 címmel, dr. Krajnik Mór a Lenin Kohászati Mű­vek főorvosa tart előadást január 21-én. pénteken este 6 órai kezdet­tel a József Attila kultúrotthonban Petőf’ (Urak) u. 39. alatt • A következő előadás: Szívbetegsé­gek sebészi kezelése. Előadó: dr. Tesler László egyetemi magántanár. 3elépődíj 1 forint.

Next

/
Thumbnails
Contents