Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-14 / 11. szám
Telitek, 1955, január 1*. ESZAKMAG1AKOKSZAG 3 A TRAKTOROSBRIGÁD VEZETŐJE Brigádomban 'három olyan traktoros is van, aki állandóan túlteljesíti dekád műszaktervet — mondja büszkén Horváth Sarolta, az ózdi gépállomás fiatal brigádve- z eléje. — Két kezdő traktorosom is van, azok sem dolgoznak rosszul. Az egyik most traktorvezető iskolában szerzi meg a gyakorlati tapasztalatok mellé az elméleti tudást. Horváth Sarolta ragyogó szemekkel mesél a-brigádról, annak tagjairól, az őszi munkáról, a gépjavításról. Minden szavából öröm, boldogság csendül Szinte elfelejti, hogy idegen ember hallgatja, dicsekedve mesél Bodó Emilről Molnár Ottóról, Dóri Dezsőről és Kovács Hajdú Andrásról Három évvel ezelőtt bizony nem gondolt arra, hogy az ózdi gépállomás legjobb brigádjának ő lesz a vezetője. A Vcndéglátóipari Válln- ialtől került oda 1952-ben. Eleinte azt hitte, hogy sohasem birkózik meg a nehézségekkel. A traktor kezelése nehéz volt, a munka szokatlan. Lakókocsi hiányában naponta ÍJ—10 kilométert is gyalogolt, hogy gépéhez érjen. Az is bántotta, hogy a férfi traktorosoknak több a szakmai tudásuk, gépüket legtöbbször maguk javítják. Traktoros iskolára jelentkezett. Amikor kitűnő bizonyítványával a zsebében visszajött, már több volt az önbizalma. 1953-ban egy hat tagból álló brigád vezetője lett. — Dolgoztunk hajnalhasadástól 3?éső estig — mondja —, egyikünk sem akart elmaradni. Persze Bodó Emilt senki sem tudta legyőzni, őszi tervét már októberben befejezte. Ez keresetén is meglátszik, mert jelenleg 3.600—3.800 forintot kap. Brigádom többi tagja is megkeresi a 2 000—2.200 forintot. Most a téli gépjavításban is a legjobbakhoz tartoznak, egyrészük erőgépet, másrészük cséplőgépet javít. Nekik is köszönhető, hogy gépállomásunk megyei viszonylatban most a 3-ik helyen áll. — Nagyszerű ember ez a Bodó. Szíwel-lélekkel végzi munkáját. Egyszer 12 holdon árpát vetett. Már esteledett, de munkáját még nem fejezte be. Az égen felhők tornyosultak. Valamennyien tudtuk, hogy ebből másnapra eső lesz és ha esni kezd, Bodó talán még 5—6 nap múlva sem fejezheti be az árpa vetését. Bodó azonban nem hagyta magát. Lámpával vetett még késő éjjel is. Másnap reggel, amikor az eső megeredt, már a földben nyugvó magvakat öntözgette. Olyan ez a brigád, mint egy család. Közösen örülnek egymás sikereinek, segítenek egymás gondján, baján. A legjobbak tanítják az újakat, hogy belőlük is jó traktorosokat faragjanak. Hogy olyan jó kollektív szellem alakulhatott ki ebben a kis csoportban, az elsősorban ennek a vidám, de akaraterős brigádvezetőnek köszönhető. Nem egyszer előfordult, hogy traktorosainak maga vitte az ebédet, a tűző napsütésben vagy esőben, hogy ezzel fejenként 1—2 órát megtakarítson az aranyat érő munkaidőből. Munka után som feleltette el társait Amikor Dóri Dezső ruhát varratott és munkabére késése miatt nem tudta kifizetni, Horváth Sarolta nem volt rest. ide- oda szaladgált, végre megszerezte a szükséges pénzösszeget és kölcsön. adta munkatársának. Segít társain, megérti őket, de ugyanakkor igényes is. Megköveteli a jó munkát, a fegyelmet. Nemcsak másokkal, de Önmagával szemben is szigorú. Egyre azon kesereg: nincs elég műszaki tudásom, tanulnom kell, többet akarok tudni. A fői Vpgzeti munkának, a lelkHaroeretesséffhek az volt az eredménye, hogy amikor az őszi szántást befejezték, minden termelőszövetkezeti csoport és minden egyénileg dolgozó gazda azzal vált el tőlük: — Köszönjük etvtársak a segítséget, csak egy kérésünk van: jövőre is maguk jöjjenek el. Ugv gondolom, ez a legszebb dicséret, amit egy traktorosbrigád kaphat. (K. G.) Kde’éDTÍ bányásíok patronáljál« a ©aivác*? be?efct Az cdelényi bányaüzem dolgozói elhatározták, hogy a jövőben segítik, patronálják a galvácsi termelőszövetkezetet. A bányaüzem négy dolgozója már látogatást lett a szövetkezetben s megbeszéltek az elnökkel, hogy mivel lehelnének segítségükre. Bizony o segítség nagyon elkelne. Legelőször a gazdaság udvarán kellene kutat fúrni, mert a vizel nagyon messziről kell hozniolc. A termelőszövetkezet szekerei is javításra várnak. Az istálló- takarítást nagyban megkönnyítené, ha sínpárt fektetnének te és csillével hordanák ki a trágyát. Az cdelényi bányaüzem dolgozói megígérték, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdéséig mindezeket elvégzik. Kéthóauipos előnnyel dolgosnak as Üsd—bolyoki lakótelep építői A felemelkedés útján A monoki Kossuth termelőszövetkezet tagjai az 1954. évi zárszámadással ismét bebizonyították a nagyüzemi gazdálkodás fölényét az egyéni gazdaságokkal szemben. Fűzi József, Apjok Ödön. Lapis János, Verba János termelőszövetkezeti tagok jövedelme és az ebből épített 18—30 ezer forintos házak mutatják a fokozódó jólétet. Karfáim Lajos termelőszövetkezeti tag ebben az évben három ser-1 test vágott saját szükségletére, egyet pedig eladott szabadpiacon. Galajda JAnosné két darab kétmázsás sertést vágott, Lenyhárt Lajos pedig két----------------«v« 180 kilósat. Polgári Lajos a zárszá madás után új szobabútort vásárolt. Ezek a tagok egész éven át becsű letesen dolgoztak és meg is kapták ezért a megfelelő jövedelmet. A Kossuth termelőszövetkezet eredményét figyelemmel kíséri a község egyénileg gazdálkodó paraszt sága is. Éppen ezért szükséges, hogy a termelőszövetkezet minden egyes tagja a most elkészült termelési terv alapján szilárd munkafegyelemmel és a családtagok bevonásával az eddig elért eredményeket továbbnövelje. TÖTH LÁSZLÓ A!>ózso!ca nagyszerű fejlődése Örömmel látjuk községünk tízéves fejlődését. Községünkben mozihelyiség, kultúrhds, sok szép új családiház és modern napközi otthon épült. A gyermekek, míg édesanyjuk munkájukat végzik, csinos, tágas, barátságos helyiségben játszadozhatnak. Különösen azóta van jó dolguk, amióta új óvónő jött községünkbe, aki fáradságot nem kiviéivé, még szebbé, boldogabbá teszi a gyermekek napjait. SERESS ISTVÁN Alsózsolca A 28/1. építőipari vállalat munkahelyein a szeszélyes időjárás ellenére — csípős hidegben, esőben, sárban — megtorpanás nélkül folyik a munka. A vállalat jól felkészült a télre. Az épületek nagyrésze tető alatt áll, a dolgozókat meleg ruhával látták el, az építkezéseken melege, dőhelyiségeket létesítettek. A munka jó megszervezése, a dolgozókról idejében történt gondoskodás meghozta gyümölcsét: az építkezéseken szívvel-lélekkel harcolnak azért, hogv az új lakásokat határidő előtt átadhassák boldog tulajdonosaiknak. 323 lakás épül Ózd-Bolvokon Az ózdi kohászok nap-nap után több acéllal és hengerelt áruval segítik az új szakasz politikájának mielőbbi megvalósulásál A 323 lakásos Ózd-bolyoki építke. zéseken a téli hónapokban is lelkes munka folyik. A hét épületből álló „F'‘ jelzésű, 64 lakásos építkezésen kéthónapos előnyre tettek szert a dolgozók. Jelenleg négy épület már tető alatt áll. három épületen nagy ütemben folyik a tetőszerelés Ezen az építkezésen dolgozik Gál Alajos negyventagú vegyesbrigádja. Gál Alajos egy éve faluról került az építkezéshez. Hamar megszerette a munkát. Fizetése hónapról-hónapra emelkedett. Az énítkezésen ma mát úgy beszélnek róla, mint a legjobb munkástoborzóról. Igaz is! Gál Alajos ahányszor hazament falujába, mindig két-három új emberrel tért vissza az építkezéshez. Egy év alatt 150 embert toborzott és az új munkások nem bánták meg: közülük nyolcán már segédvizsgát tettek. Keresetük meghaladja az 1300—WO'i forintot. Lépcsős építési módszer Ugyancsak az Ózd-bolyoki lakótelepen épül a szintén hét épületbői álló 79 lakásos „G“ jelzésű lakótömb. A téli hónapokban két gőzkazán. három hőlégfúvó, kokszkosa • rak és dobkályhák sokasága könnyíti meg a dolgozók munkáját. Az építést lépcsős módszerrel végzik. Három épületen már elérték a legfelsőbb szintet, két épületen befejeződött az első emeleti falegyen, egy épületen a földszintet és egyen pedig a pincét készítik. Itt dolgozik a Szöged! sztahánovista falazóbrigád. A brigád szovjet gyorsfalazási módszerrel három hónapja már 170 százalékos átlaggal dolgozik, s a brigádtagok keresete meghaladja az 1900 forintot. A két épülettömbön a dolgozók jó munkájukkal 1954. évi tervüket 3.5 millió forinttal túlteljesítették, s jelenleg kéthónapos előnnyel dolgoz- . nak, ami azt jelenti, hogy az „F“ épületet a május elsejei határidő előtt, már márciusban, a ,.G" jelzésű épülettömböt pedig július 31-t határidő előtt, május 31-én átadják rendeltetésének; A napokban kezdték meg a ,.CS‘' jelzésű 180 lakásos épülettömb földmunkáit is. Jó! halad a gépjavítás az igrici állami gazdaságban Az igrici állami gazdaságban a téli gépjavítás kezdetén elhatározták, hogy az idén jobb munkát fognak végezni, mint az elmúlt esztendőkben. A műhely falinaptára még csak január 11-ct mutatott, mellette a gépjavítási terv teljesítését jelző tábla azonban már január 25-ikét. Az állami gazdaságban a január 25-iig beütemzett javítást már január 11-ig elvégezték. Molnár Mihály brigádvezető már ötödik éve dolgozik a gazdaságban. Hangoztatja, hogy még soha som haladt olyan jól a gépjavítás, mint most. Eddig még csaknem minden esztendőben pótszemlét kellett tartani, mert az erő és munkagépeket nem javították ki határidőre. A javítás minőségével is baj volt. Most ezzel sincs hiba. A legjobb a Tóth Lajos brigád. A tervezett öt vetőgép és egy erőgép helyett hét vetőgépet és két erőgépet javított ki. A Molnár brigád sem sokkal maradt el mögöttük. Terven felül kijavított egy traktort, három fűkaszálót és egy mérleget. A Klement Gottwald gyárból érkezett fiatal szerelő — Farkas István és brigádja is jól dolgozik. Eddig hat ekét, öt tárcsát, öt garnitúra hengert és négy kultivátort javított ki. A gépszerelőknek és tralktoris- táknak nagy segítséget nyújt Kiv- nyák József esztergályos. Házilag készít különböző perselyeket, csapsze geket, tengelyeket és csavarokat, amelyek egyáltalán nem vagy csak nagyon nehezen szerezhetők be. (H. M.) aljaujhelyi járási tanács elnökhelyettese. Aztán 82-en katonatisztek lettek községünkből. Öcsai István meg Fülöp Marika népművelési előadó elvezet bennünket a mezőkövesdiek büszkeségébe, a Maty óházba. 1952. december 21-én avatták fel a Matyóházat, az ország első népművészeti házát, ahol ma mintegy ezer kö- vesdi népművész — a tavaly elhunyt Kisjankó Bori néni, a népművészét mestere tanítása szellemében — szőtteseket, kézimunkákat készít, hogy a csodálatos kövesdi csecsebecsékkel és ruhafélékkel elkápráztassa az egész világot, öregbítse hazánk hírnevét. "T/ ülönös tél köszöntött Me- —mkövesd községre 1944- ben. Napokon át dörgött a „Ka- tyusa", repülőgép zúgott el a fejek fölött, s a falu csöndjét tomboló csatazaj verte fel. A kukoricásokban bujdosó magyarok leltek tanyát. Köztük volt Ócsai István 5 holdas paraszt is, aki szomszédjával, Bajzát Alberttal három héten át a határban húzta meg magát, hogy a nyilasok Németországba ne hurcolják. Egyik decemberi napon, amikorra már elcsöndesült a háború zaja, a felesége kereste fel rejtekhelyén Úcsai Istvánt: „Hála istennek, felszabadultunk. Hazajöhetsz, együtt van a családunk". És hazaindultak. Portájukra éppen akkor vetődött be egy szovjet kapitány, hogy sebeit bekötözzék: „Ez az ország már a tiétek — mondotta nekik. — Úgy dolgozzatok, hogy szebb, emberibb legyen, mint a régi”. — S továbbindult, felszabadítani Budapestet. • S az Öcsai Istvánok, Bajzát Albertek Mezőkövesden is munkához láttak. Szívükben érezték a szabadság édes ízét és karjukat megacélozta a szabad akarat. Mert volt elég tennivalójuk! „Cifra nyomorúság“. Ezzel a két szóval jellemezte egyik falukutató írónk a 30-as évek közepén Mezőkövesd életét. Találó volt a kifejezés: Ugyanis vasárnaponkint kiöltözködtek a matyó lányok és legények és az úri világ pereputtyát tánccal és a matyóvilág káprázatos népviseletével „szórakoztatták”. fi! gyanúkkor Mezőkövesd „cifra nyomorúságában“ tűrt VI' és szenvedett. Népét a földnélküliség, a szűk határ fojtogatta. Hiszen a községben 1934-ben 20.806 lélek élt 16.748 hold földön. S ezen az sem sokat segített, hogy gyakran megszólalt a kisbíró dobja: „Hat hónapra summás kerestetik. . “ És több mint ötezer kövesdi summás szinte az egész Magyarországot beutazta. Tavasszal nyakukba vették ez üres tarisznyát és ősszel hozták haza a soványka keresetüket: 6 mázsa búzát és 12 pengőt. Szomorú történeteket mesélnek a mai öregek a régi Mezőkövesd éleiéből. A'30-as években az egyik kövesdi apa rummásnak ment a. baranyomenyei Montevideo-birtokra. Mivel otthon kevés volt a betevő falat, hét gyermekéből ötöt magával vitt a hercegi uradalomba. S ott szűkös élelmét öt. gyermekével megosztotta. Feleségének pedig, aki éppen a nyolcadik gyerek születését várta, ilyen levelet írt: „Édes feleségem! Tudatom veled, hogy hála istennek, szerencsésen megérkeztünk. Nem tudom, mi lesz velünk, mert az a két kenyér, ami* egy hétre kapok, igen kevés hatunknak. De az isten majd megsegít. Csókolnak a gyerekek is...” S a levél végén két szó: „Mikor iön?“ Mikor jön a nyolcadik gyerek? — kérdezte az apa, aki két kenyerét öt gyermekével megosztotta. Sainos, az asszony, az édesanya már nem válaszolt, nem válaszolhatott, mert férte levele holtan találta. Nyolcadszor szült, s a nyolcadik szülést már nem bírta ki... ^7 sn. ez volt a. múlt — emlékszik rá a hajdani piin- Tr- másasszony, Árvái József né. a község múl tanácselnöke. — Azóta bizony n> aitvált<r*ot* Mezőkövesd élete. i!)43- ben 200 család kapott földet. Ezeknek nagyrésze a III. ti(Víg, JCäoejxhiek (idj ütött CL SZ&P tUJLfL . . . pusu Petőfiben és az I. tipusu Kossuth tsz-ben talált igazi otthont. A Petőfiben 45 család 530 holdon gazdálkodik. — A Kossuth tsz-ben 150 dolgozó paraszt művel 1000 holdat. Lám, a „summás-kérdés” Mezőkövesden megoldódott; a summások egyik részét a föld tartotta magánál, másik részük Diósgyőrbe a Lenin Kohászati Művekhez és Kazincbarcikára, a Sajómenti Vegyiművekhez jár dolgozni, ahol havonta 1000—1500 forint az átlagkeresetük, — De Mezőkövesd iparosodott is — teszi hozzá Papp János, a VB. titkár. — Nálunk épült fel az ötéves tervben hazánk legnagyobb — tízemeletes — gabonaraktára, amely elsőrendű vetőmaggal látja el Északmagyarország parasztjait. A Vastömegcikk Vállalat kisgépeket gyárt. Húsüzemünk két vagon hús feldolgozására alkalmas. Ezenkívül községünkben a felszabadulás után -nyolc kisipari szövetkezet alakult... És a VB titkár egy papírlapot nyújt át: Beszéljenek a tények és az évszámok szabad tíz esztendőnk fejlődéséről! S a papírlapon ez áll: 1945-ben 14 utca kapott villanyvilágítást, 1946-ban felépítették a községi fürdőt. ahol percenkint 5 ezer liter 72 fokos víz tör fel a földből. 1947-ben 300 személy befogadására kulturház épült. 1948-ban 15 ágyas szülőotthont és háromszohás bölcsődét kapott a falu. 1949-ben 2000 kötetes könyvtár, 2 napközi és ovóda létesült, 1950-ben hét és fél millió forintos beruházással 50 erögépes gépállomást kantáit az államtól. 1951-ben két artézikutaf fúrtak. 1952-ben 1500 vezetékes rádió szólalt, mert n községben. 1953-ben mfógypedaoóoiai iskola létesült. I°s4-het> felépült az ország legnagyobb földmüwsszövetke- —'f '-uháza. M régi embertelen summáSélét már a mutte! Minden f- l szociális és kulturális létesítmény a* ember boldogulását szolgáiig Mezőkövesden is. Erre bizonysán a tanficshAzAn az anyakönyvi hivatal statisztikája is: évről évre többen születnek. és kevesebbén halnak meg . ■: Év születés házasság halálozás 1950 378 159 293 1951 399 16? 241 1952 389 16 7 214 1953 427 179 214 1954 398 198 201 Sokat változott a kövesdi dóloozó parasztok sorsa is Találkozunk 10 év után úira Ócsai István 5 holdas gazdával! Ócsai István ma — 1949 óta — országgyűlési képviselő, Pista fia Budapesten gyógiiszerész-egyetemi hallgató. — Nemcsak az én fiam. tanul — mondta. Ócsai István, — Rajta kívül van 62 egyetemistánk és 190 középiskolásunk S a rég'- summások gyerekei ma az o~seé„ ssara.tfü. tanké>. mérnökei lettek. Klsvál Oásvár fia Boar,,vn„ or„os. Cstka József a soproni egyetemen tanársegéd, Kispál Pál a sátor/! matyó múzeumban járva egy régi kövesdi summás- nótát énekelt el Fülöp Marika: Intéző úr kiáll az eresz alá, Onnan nézi, hogy a summás mit csinál. Dolgozik-e, vagy csak lopja a napot, Megérdemli-e a savanyu babot? — Régen ezt dalolták a kövesdiek — mondja. — S ma a kulturház együttesének tagjai saját szerzeményükben, a Matyóaratásban így énekelnek, amikor a búzakoszorut átadják a szövetkezet elnökének: V íg Kövesdnek falujában felsütött a szép nap, Kossuth tsz dolgozói vígan dalolgatnak. Dalolgatnak, mert örömnap ez az aratóknak, Most hozzuk a koszorúnkat elnök elvtársunkn&k. — No, de látogassunk el egy többgyermekes gazdához, aki a múltban a keserű summáskenyérét étté, s ma szövetkezetben dolgozik — indítványozza Ócsai bácsi. S utunk találomra Jacsó Mátyásékhóz, a Jegenyesor 8-ba vezet. — Jacsó Mátyás szövetkezeti paraszt vágyók — mu* tat.kozik be a házigazda, S megtudjuk, högv a családból csak Jacsó bácsi dolgozik a Petőfi tsz-ben. ahol 1054-ben 4Ö0 munkaegységet szerzett és többi között kapott 25 mázta gabonát és ötezer forintot. — És a gyerekek? Mi van a gyerekeivel? — kérdezzük. — Mátyás fiam kiváló mozdonyvezető, Laci a néphadsereg hadnagya, A harmadik gyerek a Lenin Kohászán Müvek sztahánövistáiá, s a negyedik, a Pista, itthon van, még isp.vrn.^ far. — Ezt már Jacsóné sorolja. Elszabadulás óta 10 esztendő telt el. Mezőkövesd fő* cy£p trrCn. a Béke-téren áll a szőrijét emlékmű, „VjeCs- nája szidva neróiam ...” Örök dicsőség a hősöknek... És mellette sorakoznak a katonasirok: lenn a rög alatt 500 hős alussza övök Almát, linen kor őszidön is élő virágok nyílnak t katonasirokon. pirosabbak, mint valaha. A szeretet is a hála virágai. Kövesdi édesanyák és lányok ültették a kievi, lenin- c -ídi édesanyák és lányok, helyett, akik talán nem is sejti1-- —Unen ffPAei termékenyített meg drága fiuk. hű férjük és szeretett kedvesük kiontott vére... MAJOR LAJOS (Megjeleni a Kincses Kalendáriumban.)
