Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-13 / 10. szám

? szakmag y AKOKSZAG Csütörtök, 1955. január 1„ 1 EWH* Äbh küldöttség keresi fel a francia szEKálerekat — már 4 5 miiiió aláírás gyűlt össze a német úlrafelfegyverzés ellen Párizs (MTI). Országszerte egyre több küldött­ség keresi fel a szenátorokat, hogy felszólítsa őket: szavazzanak a köz- társasági tanácsban a német újra. felfegyverzés ellen, így például az r.lbartvillei Tanjas kohászati üzem dolgozói elhatározták, hogy nem várnak a szenátusi vita megkezdé­séig, hanem már most felkeresői megyéik szenátorait. A gyár dolgo­zóinak küldöttsége elsőként Mathias szenátort kereste fel, aki kijelen­tette, hogy nem fogadja el a párizsi Newyork (TASZSZ.) Ottawából érkezett jelentés szerint !>. kanadai béketanács képviselőinek küldöttsége r. nemzetközi Sztálin, d.-jai James Endicott vezetésével ‘elhívta a pariamentet, hogy utasít­sa el Nyugat-Németország felfegy­Róma (MTI). Az Olasz Kommunista Párt IV. országos értekezletén sek felszólalás hangzott el Palmiro Togliattinak, az első napirendi ponttal kapcsolatban ..A kommunisták harca a szabad­ságért, a demokráciáért, a szocializ­musért“ címmel tartott beszámolója felett. A felszólalók főként két kér­déssel foglalkoztak: az atomháború veszélye, valamint a londoni és pá­rizsi egyezmények elleni harc ps az olasz gazdasági élet felett uralkodó tájékoztatója számos olyan adatot közöl, amely azt bizonyítja, hogy ''yugat.Európa országaiban mind­■:ább fokozódik a dolgozók harca 7 ."yugat-Námetország remilitarizálá- ra ellen. ‘ Azután, hogy a francia nemzet. pvülésben az Egyesült Államok és ' -■SJ'-Britannia példátlan nyomású- •v. jelentéktelen többséggel jóvá- ’’ 'igyták p. párizsi egyezményeket, "ranciaország dolgozói mégj óbban fokozták harcukat Nyugat-Németor- rzág felfegyverzése ellen. A Chaus- r;n, a Sirug, a Fives-Kille síb. üze­mekben r. nemzetgyűlési szayázás illeni tiltakozásként rövid sztrájkot tartottak, Perigueux pályaudvar vas- i latsai röpiratot adtak ki, amelyben ’jngsúly ózzák. hogy folytatni és fo­ltozni kell a harcot a párizsi egyez­mények ellen, Franciaország nemze­ti függetlenségéért. Nyugat-Néimetországban is fokozó­dik a mozgalom a Wehrmacht feltá­masztása ellen. Dortmund több mint 4-7 ezer embert foglalkoztató kohá­szati vállalatai termelési tanácsai­nak értekezletén elhatározták, hogy tiltakozó tömegtüntetést rendeznek Nyugat-Németország újrafelfegyvér­zésé és az ifjúságnak az új Wehr- machtba való behívása ellen. egyezményeket, mert véleménye sze­rint ratifikálásuk előtt tárgyalni kellene a Szovjetúnióval. Albertville városának radikális polgármestere is kijelentette, hogy ellene van a német új raf elf egy vérzésnek. A vá­ros szocialista polgármestere hason­ló értelemben nyilatkozott. Kaute-Savoie-megyébcn 14 pol­gármester (3 kommunista, 4 szocia­lista, 3 radikális és 2 független) aiá- írla azt a felhívást, amely a ratifi­kálás elleni harcra- szólítja fel a me­verzését. A küldöttség tagjai egy okmányt osztottak szét a képvise­lők között, amely rámutat arra, hogy b felfegyverzett Nyugat-Németor­szág belépése az északatlanti szer­vezetbe „katasztrofális fegyverkezé­si hajszát indít el.“ (MTI) monopolista csoportok elleni harc­nak a kérdésével. Az első napirendi pont feletti vita szerdán ér véget. A második napi­rendi pontról Ruggero Grieco, a párt vezetőségi tagja „Az olasz mezőgaz­daság válsága és a mezőgazdasági reformért, a parasztság megvédésé­ért folyó harc“ címmel csütörtökön mondja el beszámolóját. Az orszá­gos értekezlet »pénteken fejezi be munkáját. (MTI) Dániában 1954 december 9-én til­takozó napot tartottak. Norvégiában a hajóépítők, az épí­tőipari munkások, az oslói fűtőházak munkásai és még sokan mások fog­laltak állást a nyugatnémet hadsereg létrehozása ellen. (MTI) 1954 januárjában - villemosener- gia ellátásában jelentkező zavarok hátráltatták ipari termelésünket és a lakosság körében is . nyugtalansá­gét keltettek. A Minisztertanács műit év februári határozatával szabá­lyozta a villamosenergia-gazdálko. dást és így lehetővé vált a hiányos­ságok kiküszöbölése. Erős László, a vegyipari és ener­giaügyi minisztérium villamosipari igazgatóságának vezetője az '955. évi villamosenergia-gazdálkodásról többek között ezeket mondja: — A Minisztertanács, határozatá­nak végrehajtásával a villamos­energiagazdálkodásban is megvalósí­tottuk a szocialista gazdálkodásra jellemző tervszerűséget. Azelőtt a mátravidéki, a bánhidai, vagy más ferőműveinknél a turbinák, kazánok és egyéb berendezések javítási ide. Tovább javul a dolgozó parasztság kisgépellátása 1955-ben A mezőgazdasági termelés fejlesz­téséről szóló párt és kormányhatá­rozat megvalósulása során már a múlt évben is lényegesen javult a dolgozó parasztság kisgépellátása az előző évekhez képest. 1955-ben tovább javul az ellátás. Bővül a választék és olyan kisgépek is forgalomba kerülnek, amelyeket az elmúlt évben még nem lehetett kap ni. így — többi között — ekéből az eddig ismert négy típuson kívül a föidművesszövetkezetek forgalomba Hozzák a váltva forgató és a szőlő- fedő ekét. a két régi típusú lókapán kívül pz ötkéses Ditta, továbbá a hétkéses Plainfcage-lókapát. A 12 és 14 soros vetőgépeken kívül a hazai gyártású 13 és 16 soros vetőgép is kapható lesz. Ebben az évben a dol­gozó parasztok vásárolhatnak már elektromos és robbanómotorokat, motorszivattyukat és kisebb gépi meghajtású darálókat is. Falun ed­dig hiányolták a kéziszivattyus ku­takat: 1955-ben ezek is forgalomba kerülnek. Bővül a választék a Né­met Demokratikus Köztársaságból behozott mezőgazdasági kisgépek­kel is. Jobb lesz a kisgépelosztás. Minden tájra főképpen olyan gépeket és szerszámokat szállítanak, amely a termelési táiiellegnek legjobban meg­felel. A szőlő és gyümölcstermelő vi­dékeket jobban ellátiák magasnyo­mású permetezőgépekkel, az áLlat- tenvésztési jellegű vidékek pedig sokkal több szecskavágót, répa vá­gót, darálót kapnak. Éoí észetj és várostervezési tudományos előadássorozat Az Építőipari Tudományos Egye­sület miskolci csoportja és a miskol­ci Tervező Iroda januárban előadás- sorozatot indít különböző építészeti, városrendezés! és közlekedési prob­lémákról. Az első előadást ma, ja­nuár 13-án délután 5 órai kezdetiéi tart iák meg a 34. számú Állami Építőipari Vállalat laboratóriumá­ban (Diósgyőrvasgvár, Gózon Lajos utca 19.) Az előadást Karvalyszky István tartja „Laboratóriumi mun­kálatok“ címen. jét a tervben előírt időponthoz ké­pest nem egyszer el kellett halasz- tanunk, mert a fogyasztó vállalatok energiaigénye nem volt szabályozva. Ma már a villamosenergia tervszerű elosztása lehetővé teszi, hogy az erőművek tervszerű megelőző kar­bantartását a szó legteljesebb értel­mében megvalósítsák. Nyugodtan állíthatom, hogy 1955-ben nem lesz energiakorlátozás. Természetesen előfordulhat, hogy helyenként a transzformátoroknál, a távvezeté­keknél, vagy valami más berende­zésünknél hiba történik, ez azonban csak helyi jellegű hiányosság lehet, és így gyorsan ki is küszöbölhető. Villamosenergia iparunk a múlt ősszel tervszerű áramelosztáson kí­vül megfelelő mennyiségű tüzelő­anyag tárolásával is felkészült a téli hónapokra. (MTI) gye lakosságát. Tiltakozás Kanadabau Nv ajjat-Németorszá«; felfe^yrerzésc ellen V4« 9Z Olasz Kemntuitisfa Párt IV. országos értekezletén Palmiro Togliatti beszámolója felett VvMfi«(-Európa dolgozóinak harca a Wehrmacht feltámasztása ellen Bécs (TASZSZ). A Szakszervezeti Világszövetség 1955-ben nem lesz vfllamosenergia korlátozás XXV. „KOT. IX“ este, történt a statárium ide­jén. Az SS egyenruhás börtönőr, aki zárkámba kísért, csak úgy tcssék- láseék motozott míg. — Mi van magával? — kérdezte halkan. — Nem tudom. Azt mondták, hol­nap agyonlőnek. — Félf — Számoltam ezzel. Gépies mozdulattal végigaimogatta kabátom hajtókáját. — liehet, hogy megteszik. Talán holnap, talán később — tálán egy általán nem. De ezekben az időkben ... jobb felkészülni... Egy percre elhallgatott. — Ha netán mégis... Nem akar üzenni valakinek? Vagy: nem akar írni? Nem a mának — érti? A jövő­nek ... Megírni, hogy került ide. elárulták e, s hogy ki hogyan visel kedetit... hogy ne vigye magával a sírba, amit tud... Hogy nem akarok e ímiT Leghöbb kívánságomat találta el! Kisvártatva papírt és ceruzát ho zott. Gondosan eldugtam, nehogy motozás közben megtalálják. De soha nem nyúltam hozzá. Túl szén volt az egész, nem mer­tem hízni benne. Túlságosan szép. Itt, ebben a sötét, házban, néhány héttel letartóztatásom után, azoknak az egyenruhájában, akik csak üvöl­téséé! vagy ütleggel szóltak hozzám — egy embert találni, egy barátot, aki kezet nyújt felém, hegy ne vesz­lek el nyomtalanul, hogy üzenni tudjak az utánam jövőknek, hogy ha t U L 1 U S F U C l l< ÜZENET AZ csak egy pillanatra is, beszélni tud­jak azokkal, akik túlélik ezt az időt, akik megérik az újat. És éppen most! Amikor a folyosókon folyton neve­ket kiáltoznak, azoknak a nevét, akiket kivégzésre visznek. A vértől megrészegülve, durván kiáltoztak, azoknak pedig, akik nem tudnak ki­áltani. az iszonyat, szorongatja a tor kát. Éppen most. ebben a pillanat ban — niem. ez hihetetlen volt, ez nem lehetett igaz, bizonyára csak lépre akart csalni... Milyen erős nek kellene lennie annak, aki ilyen állásban, saját kezdeményezéséből kezet nyújt! És milyen bátornak! Körülbelül egy hónap telt el. A statáriumot megszüntették, a kiáltá­sok elhalkultak, a kegyetlen órák emlékké váltak. Megint estefelé járt az idő. megint éppen kihallgatásról tértünk vissza és megint ugyanaz az őr állt a zárka előtt. — Égy létszák megúszta — mondta felém fordulva s kérdőn nézve rám, hozzátette: — minden rendben volt? Jól értettem kérdését . Mélyen meg hatott. Mindennél jobban meggyőzői/ becsületességéről. így csak az kér- dezhef. aki érzi. hogy joga van hozzá. Ettől a perctől kezdve bíztam benne. A mi emberünk volt. Első látásra talányos jelenség. Egyedül járkál a folyosón, nyugodt, zárkózott, éber, fürkésző pillantású. Soha senki ne,m hallotta kiabálni. Soha nem ütött meg senkit. ÉLÖlKNIiEIC — Kérem, üssön nyakon valakit, ha Sraetonz idencz — leérték n szom. szed zárkából az olvtársak —, leg­alább egyszer lássa magát munka ban. Megrázta a lejét. — Nincs rá szükségem. Soha senki nem hallotta beszélni másképp, mint. csehül. Lo lehefe't olvasni róla, hogy nem olyan mint a többiek. De nehéz lett volna meg­mondani miért. A németek is érez­ték. hogy valami nincs rendbon kö­rülötte, de nem tudták rajtakapni. Mindenütt ott van, ahol szükség van rá. Nyugalmat áraszt, ahol fejet lenség uralkodik, bátorítja azt. aki elcsügged, kapcsolatokat hoz létre, ha a szálak elszakadása odakint újabb embereket veszélyeztet. Nem merül el az apró dolgokban. Nsgy vnnalúan és módszeresen dolgozik. Nemcsak most. Kezdettől fogva. Már ezzel a feladattal állt. a nácik szolgálatába. Adolf Kolinsky, a, morvaországi cseh bőrt önőr a régi cseh családból származó ember németnek csap fel. csak hogy cseh foglyokat őrizhessen Hradec Královcbam, később meg a Paukráeban! Ismerősei biztosan zo­konvették tőle ezt a lépést. Négy év­vel utóbb azonban egy rapporton a német börtönlgazgató öklével hado­nászott az orra előtt, egy kicsit ké­sőbb pedig már meg is fenyegette: A táliyai szőlőoltványtermelő csoport munkájáról Tállya község szőlőtermelő (lel gozó parasztjai szüret után azonnal munkához láttak az ezévi jobb termés érdekében. Több mint ötven termelő jelentős mennyiségű szerves trágyával fokozta a szóló talaj ter­mőerejét. Azok a termelők, akik trágya hiányában nem trágyáztak, be­adták műtrágyaigénylésüket, amit nem lesz nehéz kielégíteni. Igen eredményesen dolgozik a táliyai Hegyalja Csillaga szőlőolt- ványtermelő csoport. Elmnlt évi munkájuk alapján több mint 50.000 darab oltványt ad a szerencsi járás szőlőtermelőinek. \ csoport muH esztendei munkája bebizonyította, hogy érdemes oltványtermclésscl fog­lalkozni. A Hegyalja Csillaga 7 családja közei 100.000 forintos jövede­lemmel dolgozott, így cgy-egy család nem kevesebb mint 15.000 forint készpénzt kapott munkájáért. A 800 négyszögöles nagyságú elhanyagolt anyatclepet rendbehozták a csoport tagjai, s most tavasszal még egy holdas anyatelcpet létesítenek. A csoport igen sok segítséget kap a já­rási tanács mezőgazdasági osztályától és a községi tanács végrehajtó- bizottságától. A községi tanács 200 mázsa szervestrágyát adott a cso­portnak. A táliyai Hegyalja Csillaga ez esztendőben még eredményesebb munkával kíván hozzájárulni a mezőgazdaság fejlesztéséhez, a párt- és kormányhatározatok megvalósítása hoz. DUBÖCZKI BÉLA agronómus Oktatási segédanyag fr „népgazdaságin)!! fejlődése, jelenlegi helyzete és leiadatai“ című anyag megvitatásához \ A politikai iskola I., IX. évfolyama propagandistáinak segítése céljából közöljük az alábbi második 4 hét vita­vázlatát. 7. fők érdés: A Központi Vezetőség 1954 októberi határozatának jelentősége. a) 1953 június óta elért eredmények. Az életszínvonal jelentős emelke­dése (a munkások és alkalmazottak jövedelme 15.8 százalékkal magasabb volt 1954 első felében, mint 1953 azonos időszakában. A dolgozó parasztság tér. mclési kedve növekedett. Megyénkben 1954 ben nyolcszorannyi földet, trágyáz­ták meg a dolgozó parasztok, mint 1953-ban). b) Hogyan fékezik a meglévő hiá­nyosságok a párt helyes politikájának végrehajtását? A túlzott iparosítás politikáját nem számoltuk fel gyökeresen. Helytelen, káros nézeteket vallanak egyesek. (Életszínvonal, vásárlóerő csökkenés.) Egyesek szükebbro vett parasztpoliti­kát látnak a mezőgazdaság erőteljes fejlesztésében. c) Az átmeneti nehézségek oka. Mindezideig nem folyt kielégítő harc az új szakasz politikájának megvaló­sításáért. Az új szakasz politikájának végrehajtásában ingadozás, ellenállás mutatkozik. d) Ezek következményei politikai téren. Párt és tömegek bizalmának meg­rendülése. A munkás-paraszt szövet­ség lazulása. Gazdasági téron: Szabadpiac felho­zatala csökkenne. A termelés viasza- esne (ezek lennének a következményei, ha nem szállnánk erélyesen szembe a fent említett helytelen nézetekkel). Aki a szabadpiac felhozatalát kor­látozni akarja, az szűklátókörű. A fent említett nézetek azt akarják, hogy a munkásosztály a feketepiacon vásároljon. Aki a szabadpiac ellen van, az a feketepiac mellett van. o) Melyet az 1953-ös év tervének fö céljai? Az életszínvonal emelése. Hazánk — Majd én kiverem magából ezt a cseh szellemet! A börtönigazgató különben téved. Mert nemcsak a cseh szellemet kel­lene kiverni belőle, hanem az embert is. Az embert, aki tudatosan és ön­szántából állt a posztjára, hogy har- colhasson és segíthessen a harcban. Es akit az állandó veszély egyre ke­ményebbre edzett. A MI EMBERÜNK Ha 1943 február 14 én reggel ka káét kaptunk volna reggelire a szo­kásos feketesziníí. meghatározba'at- lan összetételű lé helyett, bizony észre sem vettük volna ez/ a csodát. Mert, ezen a reggelen ajtónk előtt egy cseh rendöregyenruha suhant el. Csak épp olsuhant. Valaki fekete nadrágban. magasszárú csizmában ogy lépést tett az ajtó felé. a sötét­kék kabátból egy kéz nyúlt a zárhoz, bevágta az ajtót és _a látomás már el is tűnt. Olyan rövid ideig tartott az egész, hogy egy negyedóra múlva mindnyájan hajlamosak voltunk azt hinni, hogy csak képzelődtünk. Cseh Tondör a Pankrácban! Ml csoda messzemenő következtetéseket vonhatnánk le ebből! Két óra múlva már meg is tettük. A zárka ajtaja újból kinyílt, cseh rendőrsipka kukkantott be s csodál­kozásunkon vidáman mosolyra bú zódó száj jelentette: — Freistunde! Most már nem lehetett szó téve­désről. A folyosókon az SS Őrök szűr készöld egyenruhái között feltűnt néhány sötét folt, amelyek azonban nekünk mégis ragyogóknak látszot­tak: cseh rendőrök! ■ - (Folytatjuk), gazdasági erejének növelése. Az eleik eredmények megszilárdítása.­II. főkérdés: Miért elengedhetetlen feltétele az életszínvonal emelésének a termelés növelése, a munkatermelékenység nö­vekedése, a» önköltség állandó csők kenése? Enélkül nem haladhatunk előre az árleszállítás és az életszínvonal eme lésének útján. Szét kell zúzni azt a hamis elméletet, amely a felülről vá rás hangulatát igyekszik terjeszteni. Szükséges helyes intézkedéseket hoz­ni. ezt a lehetőséget a dolgozók mil­lióinak valósággá kell változtatni. Propagandistáink magyarázzák meg. hogy a termelés növelése a munkatér melékenység növekedése, az önköltség csökkentése a mezőgazdaságban is el engedheteílenül szükséges. Minden állami gazdaságnak, terme Jőszövetkezetnek arra kell törekednie, hogy minél több és jobb fejét, tojást, búzát, minél kevesebb költséggel ter met jen. Ez vonatkozik teljes mérték­ben az egyénileg dolgozó parasztokra is. III. főkérdés. A párt politikai f ömegmunkájának megjavítása. A párt politikájának, feladatainak ismertetése, népszerűsítése, a határa zatok végrehajtására való mozgósítás, a tömegek rendszeres fájékozttatása; a tömegektől tanulni kell. fE fogai mat tisztázzák propagandistáink.) Ma különösen fontos jő politikai tő m-egmunkát végezni, mert a dolgozók milliói nélkül az új szakasz politiká ját nem lehet megvalósítani. Pártszervezeteink feladatai? Az 1954 novemberi tanácsváiaszfás tapasztalatainak felhasználása, az új aktíva rétegeknek bevonása. A párttagság idejében való tájékoz­tatása a párt politikájának végrehaj­tásáról. Az 1955-ös terv a dolgozó nép életszínvonalának további emelkedésé­nek éve. Ezeket a gondolatokat magyarázzák meg propagandistáink. A vázlat alapján való felkészüléshez javasoljuk a propagandista elvtársak­nak, hogy a termelés, termelékenység, önköltség terén elért eredményeket és hiányosságokat a helyi viszonylat­nak megfelelően tárják fel és magya­rázzák meg. hogy ezen keresztül az anyag megvitatása jobban elérje cél­ját és a feladatokra a hallgatókat köz­vetlenül mozgósítsa. MB. AGIT. PROP. OSZTÁLY FIG FELEM! M üsorváltozás a „KOSSUTH“ filmszínházban január 13—16-lg a 2x2 néha 5 helyeit bemutatásra kerül a LENGYEL-FILM Hf.T alkalmábó' KERESEM AZ IGAZSÁGOT cimű új lengyel film Kezdés: fél 6, háromnegyed 8 /

Next

/
Thumbnails
Contents