Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-13 / 10. szám

Csütörtök, 1955. január 13 ESZAKMAGYAKORSZAG 3 Néhány ssó as 19SS január 6-án tartott acélgyártók tanácskozásáról MISKOLCON, 1955 január 6-án a megyei pártbizottság tanácstermé­ben, megyénk acélgyártással foglal­kozó legjobb szakembereinek ta­nácskozásán Szűcs Endre' elvtáfS, a Kohó- és Gépipari Minisztérium vaskohászati igazgatósága műszaki osztályának vezetője a „minőségi acélgyártás és a technológiai fegye­lem’1 címmel tartott igen komoly, értékes előadást. Az előadás igen figyelemreméltó, különösen abból a szempontból, hogy az acélgyártás egyes régi mód­szereivel szembeállította a legújabb — tudományos kutatásokkal bizo­nyított — módszereket és azok lét­jogosultságát, életrevalóságát a gya­korlatból vett tapasztalati adatok­kal is megindokolta. A régi, ű. n. kiváló minőségű és a jelenleg gyártott acélok összeha­sonlításából kitűnt: hogy a töretprába képe az acél minő­ségének pótolhatatlan jellemzője. 1 A zárványok elhelyezkedésével kapcsolatban az előadás megindo­kolja, miért káros az acél túlzott dezoxidálása. Az előadás szembefordult a fel­használók túlzott, indokolatlan fé­lelemből fakadó minőségi kívánal­maival és — elsősorban a csillapí- tatlan acélféleségek gyártása irá­nyában — egyesek részéről még mindig meglévő és tapasztalható le­becsüléssel. Néhány acélminőség gyártásának részletes taglalása keretében foglal­ta össze Szűcs elvtárs a Szovjet­unióban alkalmazott legújabb és nálunk jelenleg meglévő műszaki adottságok és technológia között^ különbségeket. A CSILLAPITATLAN acélnál nem tekinthető igazán jó minőségű­nek az az adag, amelynek átlag kén­tartalma 0.03 százaléknál nagyobb. Az előadással ezzel kapcsolatban megindokolta a betét, a salakkép- zésbsn használt mész és tüzelőanyag kis kéntartalmának, a kemence meg­felelő hőkapacitásának, a szakszerű salakvezetésnek, az elégséges kiké­szítési időszaknak fontosságát. A karbon kiégés sebességének a régi, megszokott alacsony értéke... „indokolatlanul alacsony és átörök­lésnek tekintendők abból az idő­szakból, amikor a szilikaboltozat és elégtelen tüzelési kapacitás nem tet­• te lehetővé a megfelelően magas jd-. készítési hőmérséklet elérését.“ El­ítélendő az a módszer, amely a fris­sítési sebességet ugyanazon hőmér­séklet mellett a fürdő és salak oxigéntartalmának túlzott mértékű * növelésére kívánja emelni. „Fenti jelenséggel hazai üzem-viszonyaink mellett a mennyiségi termelés rosz- szul felfogott érdekeit szemelőtt tartva, igen gyakran találkozunk. Jó minőségű csillapitatl^n acéloknál tapasztalat szerint tiszta fövés alatt a kemence nagyságától függően 0.3— 0.6 százalék C-t kell eltávolítani “ Érdeklődésre tarthat számot az előadásnak az a része, amely az acélfürdő Mn-tartalmával foglalko­zott. Szűcs elvtárs nem csupán is­mertette, hanem gyakorlati eredmé­nyekkel is igazolta Dobrohotov szov­jet kutató javaslatát, mely szerint kikészítés alatt FeMn-t adagolni szükségtelen, mivel a fürdő fövés alatti Mn-tartaLma nem befolyásolja a kész acél oxigéntartalmát és mi­nőségét. Nem a Mn-tartalom szabá­lyozza a fürdő oxigéntartalmát, ha­nem a C. által meghatározott oxigén szabja meg a fürdő és salak közötti Mn-viszonyt. E szerint a kikészítés alatt nem a fürdő abszolut Mn.tar- MnÖ talmára, hanem a —-= 35 vi­szonyra kell ügyelni. Ennek a FeMn-takarékosság szempontjából nagy jelentősége van. AZ ELŐADÁS felhívta a figyel­met a gyártási hőmérsékletre, hang­súlyozva, hogy nem elegendő a ma­gas hőmérsékletnek % csapolás idő­pontjában! elérése, hanem már a tiszta fövés időpontjában meg kell közelíteni = csapolási hőmérsékletet, a magas öntési és regenerátor kam­ra hőmérsékletre, s csillapítatlan acélnál a hengerlés előtti megfelelő 1200 C°-os* felmelegítésre. Kazánlemez és tengelyanyaggyár- tás legkedvezőbb feltételeinek és módszereinek, öntési előírásainak, körülményeinek ismertetésével és azoknak a gyakorlati életbe tények­kel való indokolásával, az előadás hozzájárult a részt­vevők ismereteinek bővítéséhez és tisztázásához. A körülbelül 80 perces előadás az említetteken kívül számos, nálunk eddig megoldatlan feladatot érintett, illetve azok helyes megoldásához iránymutatásul szolgált. Hangsú­lyozta a technológiai előírások fon­tosságát. állást foglalt azokkal szem­ben, akik azt lebecsülik vagy túlbe­csülik s I legnagyobb szubjektív hiányos­ságként állapította meg a tech­nológiai fegyelem hiányát. A tanácskozás részvevői az felő- adást nagy érdeklődéssel hallgatták. Többen a tanácskozás időszerűségé­nek hangoztatása mellett hozzászó­lásuk alkalmával elmondták vélemé­nyüket az ismertetett problémákról. A hozzászólók csaknem kivétel nél­kül állást foglaltak a gyártási prob­lémákkal foglalkozó komoly, ütőké­pes kutató laboratórium létrehozása, illetve a meglévők megfelelő kifej­lesztése mellett. WEIGL ELVTÁRS (Lenin Kohá. szati Művek) felszólalásában helye­selte az előadásban ismertetett új módszereket és utalt, arra, hogy a Kohászati Lapok 1954 augusztusi számában azok mellett már részben állást foglalt. Megemlítetté azt, hogy e salakok bázicitásának menetközbe- ni meghatározását az elektromos ve­zetőképességük alapján fogják vé­gezni, s az erre szolgáló berendezés r közeljövőben már működni fog. Ezzel az acélgyártók nagy segítséget kapnak a szakszerű salakvezetéshez. SATTNER F.LVTÁRS (Ózdi Ko­hászati Üzemek) részletesen ismer­tette az acélmű foszfortalanítási problémáit. Ismertette azt a techno­lógiát, mellyel a legkedvezőbb fosz- fortalanítást gazdaságosan érték el rövid idő alatt, a kemencék teljesít­ményének csökkenése nélkül. A be­tét összeállításából a berakáson Ke­resztül a salaklehúzás befejezéséig mindenre kitért. SZIKLAVÁRI ELVTÁRS (Lenjn Kohászati Művek) felszólalásában a zárványok és salakok problémáihoz kapcsolódott s a következtetéseit a több alkotós rendszereken alapult állapot-ábráik segítségével vonta le. BAÁN ELVTÁRS (Lenin Kohá­szati Művek) a műszaki előfeltételek megteremtését, a technológiai utasí­tások szerepét és fontosságát han. goztatta. SUSZTER ELVTÁRS (Ózdi Kohá­szati Üzemek) a kemencék gondos karbantartásáról, az ebből eredő tel­jesítménynövekedésről, a technoló. giai fegyelem betartásának fontossá­gáról beszélt. Az említett elvtársakon kívül még többen szóltak a témához és egyes Felszabadulásunk óta Miskolc hatalmasan fejlődik, szemünk előtt nő az ország második legnagyobb városává. Igen sok hiba, munka, pocsékolás történik azonban eköz­ben. Felháborodással látjuk, hogy egy-egy üt burkolatának elkészül­te, vagy egy-egy park létesítése után megjelennek valamelyik vál­lalat dolgozói és a szépen elkészí­tett utat felbontják különböző, -ve­zetékek lefektetése miatt. Ez tör­ténik jelenleg az Ady Endre utcá­ban és a Széchenyi utcán is. Miért nem lehet ezt a munkát az út megépítése előtt elvégezni? S ha a vezetékek után a felásott árkot feladatok megoldásához javaslatokat is tettek. Úgy az előadás, mint a vita alapos felkészültségről tanúsko­dott és igen színvonalas volt. Az előadás alkalmas volt arra, hogy a minőségi acélgyártás legfon­tosabb problémáinak megoldására irányuló, széleskörű vitát indítson a szakemberek körében. Éppen ezért a tanácskozáson megindult vi­tát nem lehet lezártnak tekinteni. Az előadás és a vita megmutatta a7.t, hogy van lehetőség a termelési folya­matok gyorsítására, a minőségre való káros kihatás nélkül, sőt a kiváló minőség és gazdaságosság biztosítása egyik-másik területen olyan beavatkozásokat igényel­nek, amelyek az egyes munka- folyamatokat siettetik, gyorsítják, i Mindez azt is bizonyítja, hogy a mennyiség és minőség olyértelmű szembeállítása, amely szerint a mi­nőség megjavítása érdekében le kell mondani a nagyobh mennyiségről, e két tényező kapcsolata és kölcsönha­tása révén tarthatatlan álláspont. Az előadás és a tanácskozás mint­egy példát mutatott a kezdeménye­zésre, az új felkarolására és széles­körű propagálására is azzal, hogy j bátran nyúlt olyan kérdésekhez, , amelyek célravezetőbb. de új megoldása előbb a régi, meg- cscntoscdott nézetek cs szoká­sok megváltoztatását követeli meg. A tanácskozás lépés volt a III. kongresszus határozatainak szelle­mében, az új szakasznak a minőség megjavítására és az önköltség csök­kentésére irányuló célkitűzéseik megvalósítása felé. EZ A LÉPÉS azonban akkor lesz gyümölcsöző, ha a szakemberek nemcsak szavakban teszik a megvi­tatott irányelveket magukévá, ha­nem a helyi lehetőségek teljes ki­használásával. mindennapi munká­jukban alkalmazzák és terjesztik is.- Ekkor a közeljövőben megtartandó országos kohászkonferencián a bor­sodi acélgyártók újabb eredmények­ről és az eddigieknél nagyobb sike­rekről adhatnak majd számot. be is temetik, az útburkolat meg­javításáról senki nem gondoskodik. Kétségtelenül a város fejlődése során szükség van a gáz,, telefon, vízvezetékhálózat bővítésére, de azt hisszük, hogy azoknak, akik a vezetékek lefektetését egy út vagy park elkészülte után rendelik cl, szem előtt kellene tartani a terv­szerűség és takarékosság elvét. Ml, a város dolgozói elvárjuk az illeté­kes szervektől, hogy szigorú vizs­gálatot indítsanak az ilyen fele­lőtlen munkát végző személyek el­len, hogy a lehetetlen állapot vég­re megszűnjék városunkban. KÉRE SÁNDOR városi tanácstag A bánhorváti dolgozó parasztok­nak az elmúlt években sok bosszú­ságot okozott, hogy a községüket át­szelő patak medrén keresztül nem ve­zetett híd. A nyári hónapokban pél­dául a gabonával és szalmával meg rakott szekereknek a patak vizén kül­dőbe burkolt néni topog az cnesi utcán két szál karóval a hátán. Megkérde­zem a nénit, hogy hol volt és mit cipel? Elmeséli, hogy a Tüzép telepről jön, szenet akart venni, mert otthon öt gyereke van, akik hónapok óta fáznak. A telepvezető hónapok óta azt válaszolja, hogy a közületieknek meg a vasútnak kell a szén. Ez az eset természetesen csak egy a sok közül. Valami nagy hiba lehet a szén elosztásánál, mert Encsen még a nyári hónapokban is nehezen lehet ez met kapni. S most., hogy beköszön­tött a tél, leesett a nagy hói minden A DIMÁVAG Gépgyár több üzeme segíti a gépállomásokat, termelőszö- vétkezőteket. A lelkes munka eddigi eredménye, hogy a vállalat által pat­ronált mczőcsát’i gépállomás a téli gépjavításokban az elsők között, vau, nemcsak a megyében, hanem az orszá­gos gépjavitási versenyben is. Ehhez nagy segítséget adtak a D-egység dol­Miskolc IV. kerülete, Hejőcsaba, a város legnagyobb mezőgazdasági ke­rületévé nőtt. Ä kerületi, tanács min­dent elkövet, hogy as mezőgazdaság fejlesztésére kidolgozott tervek meg. valósulhassanak. De mint megyénk számos más helyén, a. IV. kerületben sincs minden rendben az állatállo­mány növelése terén. A hibák gyö­kerei vem utolsósorban a bürokra­tizmusban keresendők. A kerületnek 6 tenyészbikája és 2 tenyészkanja van. Nem minden tcnyész-apaállat felel meg a követel, menyeknek. Mind a bikáknál, mind a kanoknál selejtezésre, cserére lenne szükség. Ez azonban eléggé nehéz­kes, mert a Tenyészállat forgalmi Vállalat nem a leggyorsabban és leghelyesebben intézi el az apaállat cserét, nem úgy, ahogy a cseréltető szeretné. Nem kap például a kerület berkshirei kant, csak fehér hússér­tést, holott a kerület dolgozói berk- shireit szeretnének. Emelteit meglehetősen nagy prob­léma a takarmány beszerzése, Éppen ennek következtében gyengék az apaállatok, nem olyan a gondozás és a takarmány ellát ás mint kellene. A lett áthaladniok, — amely megnehezí­tette és késleltette a behord ást. A bánhorvátiak a megyei tanács segil súgót kérték. A tanács segített. 250.080 forintos költséggel új hidat építtetett1 a patak fölé. Ä korszerű hidat vasár­nap adták át a község dolgozóinak. ki arról panaszkodik, hogy nem tud fűteni, hideg a lakása. As orvosi ren delőben ismerős fiatalasszonnyal ta­lálkozom, aki újságolja, hogy orvos­ságért volt, mert gyerekei betegek, megfáztak. Ezúton kérjük a borsodi bányászó, kát, teljesítsék terveiket, termeljenek több szenet, hogy téli estéken minden házban meieg legyen a családi tűz­hely. TÖRÖK SAROLTA Enos. U/ szőlőszakcsoportok Tokajban és Olaszliszkán Tokaj-Hegyalja szőlőtermelő dolgozó parasztjai már munkához láttak, hogy a párt- és kormányhatározatnak megfelelően mind több és több ara­nyat érő tokaji bort termelhessenek. Igen sok községben megalakultak á szölőszakcsoporlok, amelyek keretén belül összefogva dolgoznak a szőlőter­melők, a kipusztult területek pótlá­sán, a szőlőterületek feljavításán. Legutóbb Tokajban 22, Olaszliszkán 25 fővel alakult meg a szőlöszakcso- port. A módi földművesszövetkezet szölöoltványtermelö társulása a tél folyamán 100.000-nél több szőlőoltványt gyökereztél, amelyet a szőlőszakesa- portok kapnak majd meg, kedvezmé­nyes térítés ellenében. Megépült az uj ivóvíz-vezeték Ózd és Hét község között Ózdnak vízellátása már évek óta komoly gondot okozott. Nemcsak a vasgyár és egyéb üzemek nagy vízigénye, de a lakosság számának nö vekedése, az új lakótelepek építése is egyre sürgősebbé tette, hogy özd dolgozói részére egészséges, jó ivóvizet biztosítsanak. A várost eddig ugyanis a Sajó mellett létesített kutakból látták el ivóvízzel is, ez azonban a klórozás miatt nemcsak élvezhetetlen, de egész­ségtelen is volt. A város vízellátásának megjavítását megnehezítette, hogy a környéken nem találtak bővizű, egészséges forrásvizét. Múlt évben » kutatások során a várostól mintegy 7 kilométerre levő Hét község hatá­rában megfelelő vízhozaméi, egészséges ivóvizet adó forrásokra bukkantak. Ezek felhasználásával megkezdték Hót községből Ózd városba ogy víz­vezetéki cső építését. A csővezeték építésével párhuzamosan kezdték meg a kutak kiépítését, valamint a szükséges gépi berendezések, gépházak és szivattyúmüvek építését. A csővezeték építésével több hónapig tartó fárasztó munka után, a napokban elérték a várost. A vezetéket már egészen a Vasút-utcáig le­fektették, ahol eléri a régi csővezeték főnyomócsövét. Most már csak az új csővezeték bekötése van hátra. A tervek szerint a régi vezoték elága zásait is felhasználják a bekötési munkálatoknál. Ezzel nemcsak új cső­vezeték lefektetését kerülik cl, de lén jegesen rövidebb idő alatt tudják el­látni a gyártelepet egészséges, trias ivóvizzel. A következőkben — a kutak vízhozamától függően — a város területén a közkutakat is az új vízveze­tékre kapcsolják át. A tervek szerint a munkákat még a tavaszig élvéé zik. Ezzel végro nyugvópontra jut »z ózdi dolgozók sok év óta hangozta­tott panasza, s nem kell többet klórozott „tejes vizet“ inni. i (K. L.) Nagy segítséget kap a mezőcsáti gépállotuáö a DIMÁVAG-tól készítik. Hejőcsaba állattenyésztési problémái gőzéi. Legutóbb 6 darab tar tó zsámolyt adtak a mczőcsá.tiaknak, s még további hordtengelyeket készítenek számukra. Rövidesen egy traktor differenciál- fogaskerekeit is leszállítják a gépállo­más részére. A karbantartórészleg dolgozói megígérték, hogy a munka alatt lévő alkatrészeket keddre el­pénzügyi szervek 10—15.000 forintnyi összeget irányoztak elő takarmány beszerzésre, de azzal a kikötésseb hogy a takarmányt csakis hatósági áron lehet beszerezni. Am takar mdnykiutalást a TAFORG nem ad, » mivel szabadpiacon nem lehet meg­vásárolni a szükséges takarmányt, * pénz megmarad, ugyanakkor a te­nyészállatok kondíciója egyre csök­ken, Ezen sürgősen változtatni kel­lene. Ugyancsak gyenge az anyaállatát» takarmányozása is. Igen sok dolgozA paraszt nem úgy látja el állatait mint kellene. Ennek tudható be pél­dául, hogy az anyaállatok 70 száza­léka meddő marad nem hoz szapo­rulatot. Ezen csak komoly, szívós felvilágosító munkával lehet és kell is változtatni. Ugyatrákkor azon is, hogy egyes tapasztalatlan állat­tenyésztők elkorcsosodotf állatfajtá­kat tartsanak és szaporítsanak. Mindezek hátráltatják állatállomá­nyunk növelését, erősítését, mezőgaz. dóságunk fejlesztését, S ha hátrál­tatják, azonnal meg kell szüntetni azokat, minél hamarabb annál jobb. (N. P.) I öldmtívesszövetkezeteink élenjáró dolgozói Megyénk földműves- szövetkezeteinek számos dolgozója szocialista munkaversenyben dol­gozóit és dolgozik a la­kosság jobb áruellátá­sának érdekében. A munkaverseny eredmé­nye szinte minden föld­mű vessző vetkezet ben megmutatkozott, A leg­több helyen sokat ja­vult az áruellátás, a kiszolgálás, tisztábbak, rendesebbek, ízléseseb­bek leltek az üzletek. Földművesszöveikczeli dolgozóink közül néhá­nyon külön dicséretet érdemelnek kimagasló eredményeikért, többen kaptak kitüntetést, di­csérő oklevelet. A miskolci földműves- szövetkezeti Vasáruház­ból mindig elégedetten távoztak a vásárló dol­gozók s ez elsősorban Szántó Ferenc elvtárs­nak, az áruház vezető­jének érdeme. Botija állandóan gazdag áru­készlettel várja a vá­sárló közönséget. Szán­tó Ferenc elvtársat az „Élenjáró szövetkezeti dolgozó“ címmel jutal­mazták meg. A sárospataki 2-cs számú földművesszövet­kezeti bolt mindig ra­gyog a tisztaságtól, a kiszolgálás udvarias. A holt vezetője Nagy Ti­bor és munkatársai Ka- rajz Márton, Schneider Magda eladók és Tóth Edit pénztáros kiváló munkájukkal elnyerték az „Élenjáró ' szövetke­zeti dolgozó", a 2-es számú bolt pedig a „Ki- váló bolt“ megtisztelő címet. A cigándi földműves- szövetkezet dolgozói is eredményes munkát vé­geznek, különösen a termények, szabadfor­galmú állatok felvásár­lása terén. Cigánd köz­ség dolgozó parasztjai örömmel viszik fölösle­ges terményeiket, árui­kat a földművesszövet­kezetbe, ahol napi áron felvásárolják tőlük a szövetkezet dolgozói. Tóth Károly és Glück Jakab elvtársak a fel­vásárlás terén végzett eredményes munkáju­kért részesüllek kitün­tetésben. Most a felszabadulá­sunk tizedik évfordu­lója tiszteletére indult munkaversenyhez csat­lakoznak földműi'ess zö- vetkezeteink dolgozói. Követik a Rákosi Má­tyás Művek dolgozóinak példamutatását. Eddig már szám-os földműves- szövetkezeti dolgozó je­lenlétté be csatlakozd, sdt. Jó munkát kívá­nunk az élenjáró szö­vetkézen dolgozóknak, (B. J.) Véget kell vetni a felelőtlenségnek a városépítésnél Miért nincs szén hónapok óta Encsen? Hideg, ködös téli reggel van. Kon­Korszerű új hlddsi gazdagodott Bánhorvát Község

Next

/
Thumbnails
Contents