Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-05 / 3. szám
r Értekezlet megyénk mezőgazdaságának eredményeiről és feladatairól A kulákság elleni harc fejlődésünk áj szakaszában V*--------------------------------------------------------------J ZElfPLf NTfÍE#EI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Xf. évio5ya<n 3. szán) Ara 5® fillér Miskolc. 1955 január 5 szerda r Mm javaslat az állatok álteleüetéséhez A téli időszak nagy feladata az állattenyésztésben a takarmányozás. A takarmányokkal való helytelen gazdálkodás a terméktermc- lés visszaesését, az állat kondíciójának, sőt egészségének romlását, a szervezete fejlődésének visszamaradását okozza. Mindez arra figyelmezteti dolgozó parasztjainkat, hegy okszerű takarmányozást végezzenek. Ennek érdekében pontosan meg kell állapítani a meglévő takarmányok mennyiségét. A takarmányok felmérése után a rendelkezésre álló mennyiség és minőség figyelembevételével állapítsák meg a hátralévő időszak takarmányadagjait. A takarmányfélék felhasználási tervét úgy készítsük el, hogy a hízóállatok takarmányának biztosításán felül — különösen a fehérje- dús abrakot és a jobb minőségű szálas takarmányokat elsősorban a növendék és a vemhes állatoknak, a nagy tejhozamú teheneknek juttassuk, Ha a növendékállatokkal silányabb minőségű takarmányt etetünk, akkor a szükséges tápértékét nagyobb tömegű takarmánynyal biztosítsuk. Tudvalevő, hogy az istállóban az állatok izomzata elernyed, ellenállóképességük csökken. Az állatoknak mozgásra van szükségük. Az a mozgás, amit az állat az itató vagy etető helyiségig végez, kevés. Ezért a nem igázott, istállóban álló növendék vagy tenyészállatokat naponta legalább 3 óra hosszat jártassuk. Mozgás, edzés nélkül a növendékállatok izomzata nem fejlődik, a vemhesek hasizma nem erősödik. Az állatokat, különösen a szarvasmarhákat köves, kemény talajon jártassuk. Körmeik tudniillik a téli istállóban való tartás folytán megnőnek, az ilyen állatok a szaruvánkoson állnak, ami fájdalmat okoz nekik. Ez sokszor étvágytalanságot idéz elő. Jártassuk tehát az állatokat kemény, köves talajon, ahol körmeik lekopnak, izomzatúk az erősebb igénybevétel folytán erősödik, szervezetük edzettebbé válik. A juhállomány és a gyapjuho- zam növelése érdekében a bárá- nyozási Időszak kezdetén, hogy minél nagyobbszámú egészséges bárányt neveljünk fel a tenyésztés számára, a következő a feladat: A juh rideg külterjes állat. Még télen is megél abból, amit a hó alól kikapar. Sok tenyészetben azonban visszaélnek a juh igénytelenségével, nem végzik kellő gonddal a takarmányozást és az ápolást. Életerős, egészséges, jól- fejlett bárányt és magas gyapjú- hozamot csak azoktól az anyajuhoktól várhatunk, amelyeknek biztosítjuk a megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányt és amelyeket gondosan ápolunk. A bekövetkezendő ellések idejére a hodályokat tisztítsuk ki, a falakat és a belső felszereléseket fertőtlenítsük. Állandóan tisztán, frissen almozzunk. Baromfiállományunk legnagyobb veszedelme a baromfi-pestis. A betegség ellen oltással jól lehet védekezni. Rendelet írja elő min. den kiiollasodolt baromfi védőoltását. Nem lehet a betegséget megszüntetni, ha az oltásokat elmulasztjuk. A védekezés egyedüli eredményes módja, ha minden állatot beoltatunk. Ez az egész dolgozó nép érdeke, hiszen csak akkor lesz jövőre asztalunkon bőséges tojás és csirke, ha, védjük állatainkat. Nem szabad tehát senkinek sem belenyugodni abba, hegy szomszédja nem engedi beoltani a baromfit és állományának felét vagy negyedét eldugja. A be nem oltott állatok a virust megőrzik és a jövőévi szaporulatot újból megfertőzik. A borsodi dolgozó parasztok kiváló szakértői mesterségüknek. Reméljük, hogy semmit sem mulasztanak cl megtenni abból, ami szükséges az állatok jó átteleltető- séhez. MEGYÉNK ELETEBOL Saját erejéből építkezik a bőc«í Haladás tsz Böc.s községben a Haladás tsz tagjai két új létesítménnyel gazdagodtak. Harmadikára elkészült a 21 kutricás sortósfiaztató, meg a 75 férőhelyes süldőszállás. Az ideiglenes ólakból szánokon hordták át az új épü lotbe az állatokat. A termelőszövetkezet tagjai e két új gazdasági épületet saját erejükből építették fel. A Haladás tagjai is rájöttek hogy a legnagyobb jövedelmet az állattenyésztés fejlesztéséből nyerhetik. Ezért 1955-ben a termésátlagok növelésén kiviil főleg az állatállomány szaporításával akarják emelni a munkaegységek értékét. Már a napokban megkezdik és még a nagy tavaszi munkák előtt befejezik egy 80 férőhelyes tchénistálló éa egy 300 férőhelye® baromfitelep építését. Jutalmat kaptak Miskolc I. kerületének legjobb aktívái Miskolc város I. kerületének Hazafias Népfrontbizottsága megalakuló sáiól kezdve azon igyekszik,, hogy elősegítse a tanács tömegkapcsol/y,tónak megszilárdít ását. Az I. kerületi tanács és a kerületi Hazafias Népfrontbizottság nagy aktíva értekezletet, tartott, amelyen megjutalmazták azokat a dolgozókat, akik segítséget, nyújtottak a választások lebonyolításánál. Az értekezlet után 500 díszoklevelet és 250 jutalomkönyvet osztottak ki. A könyvek nagyrészét a KISOSZ keretébe tartozó szövetkezetek és a kerületi vállalatok adományozták. Azoknak az általános iskolásoknak a részére, akik a választás alatt, kultúrműsort adtak, a tanács végre- hajtóbizottsága fenyőfaünnepet rendezett, amelynek keretében 350 fia falnak adtak át ajándékcsomagot. A fenyőfaünnepen a martintelepi általános iskola úttörőcsapata adott kultúrműsort, JELINEK FERENC Miskolc Jó termést akarnak az idén is a hernádkaki gazdák Örömmel közölhetjük, hogy őszi kenyérgabona vetéstervünket túlteljesítettük s az újesanálosi gépállomás segítségével az egész határban időben elvégeztük az őszi mélyszántást. A község egyénileg gazdálkodói eredményes munkát végeztek. Má- tyus Jenő, Fekete János, Erdős Márton, Hajdú Ferenc gazdák különösen nagy gonddal arra törekedtek, hogy az 1955-ös esztendőben is gazdag aratásuk legyen. A kártevő egerek és egyéb férgek pusztításánál is sikeres munkát végeztünk. De vannak hibák is. Az apaállat istállóját a tél beállta előtt a község vezetői nem javíttatták ki és emiatt megtörténhet, hogy az apaállatok megbetegednek, ami hátráltatja állattenyésztésünk fejlesztését. BALOGH JÁNOS Hemádkak. 10 motoros és 60 lófogatú eke tisztítja a botol a megyében az utakat Néhány napja beköszöntött az „igazi tél-. Megyeszerte negyven, helyenkint azonban 50 centiméteres hótakaró borítja az utakat. A közlekedési minisztérium horsodmegyei kirendeltsége a nagy havazást követően azonnal megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a főútvonalak zavartalan forgalmát biztosítsa. A legnagyobb forgalmú miskoSe-budapesti utón már hétfőn munkába állt a hómarógép. Ha itt befejezte munkáját, akkor a Bükkön keresztül Egerbe vivő műutat tisztítja meg a hótól. A hómarógéppel párhuzamosan kedden reggel már 3 sztalinycc traktorra szerelt motoros hóeke kezdte meg a budapesti műútra torkoló bekötőutak megtisztítását. Vatta. Ernőd, Mezőkövesd környékén, hogy az üzemekhez, bányákhoz a munkásszállító gépkocsik közlekedését biztosítsák. Holnap újabb kettő, a hét végén pedig még bárom motoros hóeke áll munkába, bogy a miskolci és a sajóvölgyi bányákba közlekedő munkásjáratok zavartalan«I közlekedhessenek. A Sátoraljaújhely környéki hőeltakarítási munkákra szintén üzembe állítottak egy motoros hóekét. A motoros hóekék mellett még 60 darab lófogatú eke is tisztítja az utakat. Az időben megkezdett hóeltakarítási munka eredményeként kedden a Lenin Kohászati Művekhez és a borsodi szénbányákhoz kivétel nélkül megérkeztek a munkásszállitó gépkocsik. Azonnal munkához láttak a vas siti forgalom biztosítására a Máv. miskolci igazgatósága területén is. Eddig a havazás nem okozott sehol a megyében fennakadást a vasúti közlekedésben. A pályatesteken sehol sem keletkezett hóakadály. Az állomások területén a pályamunka - sok százai láttak munkához, hogy a vágányhálózatot, valamint a váltókat a hőtakarótól megtisztítsák. A balesetek elkerülésére a pályaudvarok közötti vágányhálózatot homokkal is felszórják. (K. L.) A borsodi malmok eredményesen dolgoznak A Borsod-Abauj-Zemplénmegyei Malomipari Egyesülés malmai éves tervüket december 30-án 100.Í százalékra, a december havi tervet 103.5 százalékra, a negyedik negyedéves tervet pedig 105 százalékra teljesítették. Az évi terv teljesítése annál értékesebb, mert i muliévi rossz időjárás miatt, a nalmok sem tudták őrlési tevékenységüket zavartalanul végezni. A lemaradást azonban fokozatosan behozták és az év végére teljesen felszámolták, sőt tervüket túl is teljesítettek. Különösen szép eredményeket ért, cl a miskolci István-malom, a mező- keresztesi, a putnoki, a miskolci alsóváros'', a sárospataki, az abauj- kéri, a szikszói és a szerencsi malom. Elismerés illeti a malmok dolgozóit, hogy a tervteljesítés mellett jelentős eredményeket értek el a termelés emelése és az önköltség csökkentésé terén. KISS JÓZSEF a malomipari egyesülés igazgatója A kohók városa; — így nevezik az országban mindenütt Diósgyőrt. A hatalmas műhelycsarnokokban dolgozó munkások nagyszerű hőstettek sorozatát érték már el népi államunk erősítésében, életünk szebbé és boldogabbá tételében. Különösen az újítók harcolnak az első sorokban, ők a szocialista termelés igazi hősei. Ki ne ismerné Szabó Zoltán és Polacsek Ferenc pompás találmányát, a gázgenerátorokhoz alkalmazott íorgórostély szerkezetet, amely több millió forintos megtakarítást eredményezett. E találmányt már eddig is több vállalat igen jó eredménnyel alkalmazza. Korpás Sándor és Lovász Tivadar a verőlapátokat módosították — hasonló eredménnyel — a WS3, WS5 tipusu homokoló gépeken. Ugyanígy lehetne sorolni a gyár dolgozóinak sokszáz nagyszerű újítását, amelyek egy-egy újszerű megoldással többmillió forintos megtakarítást eredményeztek, csökkentették az önköltséget, az anyagfelhasználást, a selejtet. Évi 19 millió 424 ezer forint megtakarítás A gyár központi újítóirodájának dolgozói és a gyárrészleg újítási megbízottai lelkesen harcolnak azért, hogy az újítók, az újítások száma egyre nőjjön, az újítómozgalom minőségileg erősödjön, hogy a gyár termelvényeinek előállítási költségei mindjobban csökkenjenek. Munkájukat szép eredmények igazolják, amint erről Simkó Róbert elvtárs, az újító iroda vezetője és Agócs János elvtárs kalkulátor jogos büszkeséggel beszámol. De a statisztika adatai is jól megmutatják az újítómozgalom sikereit. 1954-ben 3274 újítást nyújtottak be, ebből elfogadtak 2127-et, s bevezettek 1782-őt(!j Előlegként az újítóknak közel egy millió forintot fizettek ki. Az elfogadott újítások előkalkulációja alapján az évi megtakarítás 19 millió 424 ezer forint.: ; Mindezek nagyszerű eredmények. De nem mutatják hűen a gyár újítómozgalmának igazi képét. A gyár újítói gyakran panaszkodnak a ki nem fizetett újítási előlegek miatt, az utókalkuláció, s a Véleményező bizottságok, illetékes műszaki vezetők munkájára :;; 1677 úiítás — oarlaeon A gyár újítómozgalmának egyik döntő problémája az újítások bevezetésének, megvalósításának kérdése. Helyesen mondotta beszélgetésünk alkalmával Simkó elvtárs: — régi igazság, hogy az újításnak csak akkor van jelentősége a népgazdaság szempontjából, ha meg is való- |Sul. Tudják ezt a gyár vezetői is, mégsem így cselekszenek. Legyen 1955 a fel nem használt újítások bevezetésének éve 3274 újítás, 19 millió forint megtakarítás az elmúlt évben a Lenin Kohászati Művekben Sok még az olyan javaslat, amely az íróasztalok mélyén pihen, véleményezésre, vagy bevezetésre vár. 1950-tól 1954. novemberéig mintegy 1677 elfogadott újítás vár bevezetésre!(?) Sajnos, ezt a hibát tetőzi az is, hogy a gyárnak ezekről az elfogadott, de be nem vezetett újításokról még kimutatása sincs! Hogyan tűrhetik ezt a nagyfokú lazaságot? Sem a nárt-. sem a szakszervezet nem foglalkozik az úiítómozgalommal Az 1954-ben beadott újítások nagy száma nehéz feladatok elé állította az újító iroda valamennyi dolgozóját, de a gyárrészleg újítási megbízottait is. Munkájukhoz azonban sem a párt- szervezet, sem a szakszervezet nem nyújtott megfelelő segítséget. A gyárban még mindig tapasztalható az a helytelen, tarthatatlan „elmélet”, hogy az újítómozgalom irányítása csupán adminisztrációs feladat, adminisztrációs funkció, amelynek elvégzésén kívül más tennivaló nincs! Az újítómozgalmat egyszerű szavakkal, de igen helyesen jellemezte beszélgetésünk során Ora- vecz András elvtárs, sztahánovista technikus, többszörös újító. — Rendeletekkel, adminisztratív intézkedésekkel nem lehet a dolgozókat mozgósítani arra, hogy a munka megjavítására új technikai eljárásokat kezdeményezzenek, űj, tökéletesebb gépeket találjanak fel. Ezt csak a párt- és a szak- szervezet tudja elérni, a dolgozók öntudatának fejlesztésével. 1954-ben azonban sem a párt-, sem a szak- szervezeti bizottság nem számoltatta be a központi újítási iroda vezetőjét, Simkó elvtársat munkájáról. A gyárrészleg párt- és szakszervezeti bizottsága sem ellenőrizte az újítási megbízottak munkáját;. így nem is ismerték az újítómozgalom eredményeit és nehézségeit. A gyár újítómozgalma, mivel a műszaki vezetők egy része sem támogatja, magára van hagyatva. Az eredmények, amelyek eddig születtek, csak néhány lelkes aktíva, a gyár újítóinak nagyszerű munkáját dicséri. A műszaki vezetők felelőssége Az újítómozgalom másik legnagyobb akadálya az egyes műszaki vezetők helytelen magatartása. Nem egyszer lélektelen, bürokratikus papírmunka eredményeként az újítások a fiókok mélyére kerülnek. A durvahengerdében például jelenleg 82 elfogadott újítási javaslat hever, ki tudja hol...? Egy példa a sok közül: 1951. szeptemberében 44/H folyószám alatt beadtak egy újítást, melyet 1954, májusában nagy huza-vona után elfogadtak, de még a mai napig sem használták fel! A durvahengerdei gyárrészleg műszaki vezetői közül többnek, mint Vértesi Tibornak, a TMK vezetőjének is — mivel; „elfoglalt ember” — „nincs ideje az újításokkal foglalkozni", — nem törődik a dolgozók javaslataival. De nemcsak Vértesi Tibor, hanem a gyárrészleg többi műszaki vezetője is felelős azért, hogy Cserhalmi József elvtárs újítási megbízott december hónapban nem tudta a benyújtott újításokat véleményeztetni, letárgyalni. Vagy egy másik példa: Szalai János elvtárs, mint utókalkulátor, példásan végzi el a rábízott munkát. S ennek ellenére nem egyszer nem tudja az utókalkulációt elkészíteni, mert egyes műszaki vezetők felületesen írják rá szakvéleményüket a javaslatra. Szurmai József és két társa még 1954. februárjában benyújtott egy újítást a kétszálas húzásról, melyet azóta szép eredménnyel alkalmaznak is. Szalai elvtárs több ízben kért felvilágosítást az újításról a húzóműhely vezetőitől, de egyszer sem kapott kielégítő választ. Például kérte, mondják meg, hogy 35 ezer kilogramm lehúzott anyagból mennyi volt ötvözött és ötvözetlen? A válasz így hangzott,! 33540 kiló martinacél huzalt és 56307 kilogramm elektróaeélhuzalt húztak le?! Ebből nemcsak Szalai elvtárs, de más sem tudná az utókalkulációt elkészíteni. Szurmai elvtársék így hiába várják az őket megillető újítási pénzt. A soronlévő feladatokról Mindezek alapján a jyár vezetőinek nemzetgazdasági érdekből meg kell oldania az újítómozgalom növekedésével járó problémákat. Legelső feladat támogatni az újító iroda dolgozóinak kezdeményezését: legyen az 1955-ös esztendő a fel nem használt újítások bevezetésének éve! Szervezzék meg a gyárban az újítási rendelet végrehajtásának ellenőrzését. Különösen fontos feladata az ellenőrzésnek, hogy felkutassa azokat az elfogadott, de be nem vezetett újításokat, amelyek a vállalat gazdaságosabb működését biztosítják, s anyag, energia stb. megtakarításokat eredményeznek. A feladatok közé tartozik, hogy a szakszervezet sokkal behatóbban foglalkozzon az újítómozgalommal, támogassa, segítse az újítási megbízottak lelkes munkáját. Tartsák szem előtt: terveink csak annyit érnek, ameny- nyit megvalósítunk belőlük! Ehhez pedig a gyár műszaki vezetőinek — és fizikai dolgozóinak együttes, kollektív munkájára van szükség. DRAGOS GYULA'
