Észak-Magyarország, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-22 / 302. szám

ÉSZAKMAGMRORSZffi Előre as éves terv győzelméért! AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. évtolya n 302. szám Ära SO fillér Miskolc, 1954 december 22. szerda As országgyűlés ünnepi ülése Debrecenben 1954 decemberit-e reggele, ünnepre kondidnak a debreceni templomok harangjai. Zengő hangjuk szétárad „Dósat,almától ÖS-Péterfiáiff“ és hirde­tik: az Alföld fővárosa forró szeretettel, történelme folyamán immár har­madszor fogadja falai közé a dolgozó nép választottjait, a magyar ország­gyűlést. Talpig díszben állnak az utcák és terek. Szivárványszínű, tündöklő Debrecen fogadja december 21-ét s a fel­írások, koszorúk és lobogók sűrűjében mindenütt ott csillog a kétjegyű szám: 10. 1954 december 21 reggele... Az utcákon tarka sokaság hullám zik, a tereken díszruhás rendőrök sorakoznak, Debrecen népe ma ün­nepre hívja és történelmi napokra emlékezteti az egész dolgozó ma­gyar népet. A debreceni ünnepségek sorozata reggel nyolc órakor kezdődött. Az ősi városháza nagytermében a deb­receni városi tanács ünnepi ülést tartott, amelyen Bencsik István, a Hazafias Népfront debreceni bizott­ságának elnöke, a debreceni mező gazdasági akadémia igazgatója mon. dott ünnepi beszédet. Nem sokkal kilenc óra után egy­más után gördülnek be a fellobogó­zott nagyállomásra a különvonatok, amelyek a párt és a kormány veze tőit, valamint a Hazafias Népfront képviselőit, politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életünk szá­mos más kiválóságát hozzák Debre­cenbe. Megérkezett az ünnepségre a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az érkezők fogadására a pálya udvaron megjelentek a város veze­tői s a pályaudvar előtt díszszázad sorakozott fel. Az ünnepi fogadtatás után meg­kezdődtek az ünnepségek. Koszorúzást ünnepség a debreceni szovjet emlékműnél Az elmúlt tíz év alatt új hagyo­mány született Debrecenben. Ünne­pek előtt, nagy elhatározások nap­jaiban és évfordulók idején a vá­ros dolgozói virággal borítják a szovjet hősök emlékműveit. Debrecen népe nem felejti felsza­badítóit. Kedden délelőtt koszorú zási ün népségét rendeztek a Debrecen fel­szabadításáért elesett szovjet hősök Alföldi-palota előtti emlékművénél. Az ünnepségen megjelentek a párt és a kormány vezetői, az ország- gyűlés tagjai, az ünnepi ülésre meg­hívott vendégek, a Hazafias Nép­front budapesti és megyei küldött­ségei, Debrecen város és Hajdu- Bihar megye társadalmi és tömeg- szervezeteinek képviselői. Ott volt a Budapesten akkreditált- diplomá­cia képviselőinek számos vezetője és tagja. Délelőtt 11 óra. Díszjel harsam Szabó István altábornagy, honvé­delmi miniszterhelyettes fogadja bz emlékmű előtt felsorakozott dísz­zászlóalj parancsnokának jelentését. Elhangzik a magyar és szovjet him­nusz, majd elsőnek a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezetőségének koszorúját Eákosi Mátyás, az MDP Központi Vezetőségének első titkára helyezi el. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, a Hazafias Népfront nevében Szabó Pál, a Ha­zafias Népfront Országos tanácsá­nak elnöke, a magyar néphadsereg nevében Szabó István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a belügyminisztérium nevében Piros László belügyminiszter, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa nevében Mekis József a SZOT elnöke, a Dol-J gozó Ifjúság Szövetsége nevében Szakali József, a DISZ Központi Vezetőségének első titkára, a Ma­gyar-Szovjet Társaság nevében Er­dei Ferenc, az MSZT elnöke, föld­művelésügyi miniszter, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége neve. ben Vass Istvánná, az MNDSZ el­nöke, az Országos Béketanács nevé­ben Bugár Jánosné, az OBT titkára, a Magyar Szabadságharcos Szövet ség nevében Szabó József ezreoes, az MSZHSZ főtitkára, az MDP Hajdú Bihar megyei pártbizottságá­nak nevében Barczi Gyula első tit­kár, a debreceni városi tanács vég­rehajtóbizottságának nevében Ménes János vb. elnök helyezte el a kegye let koszorúját az emlékmű talapza tán, majd a debreceni üzemek, hiva­talok küldöttei borították el virág­csokraikkal a szovjet hősök emlék­művét-. Ezután a díszzászlóalj díszmenet­ben vonult el. majd az Intemacio nálé hangjaival ért véget az ünnep­ség. Az emléktábla ünnepélyes leleplezése Délelőtt 11 órakor kezdődött az ünnepség az oratóriumba vezető fo­lyosón, ahol a tíz évvel ezelőtti nem­zetgyűlés emlékére táblát helyeztek el. Az emléktábla leleplezésén meg­jelent Farkas Mihály, az MDP Poli­tikai Bizottságának tagja, Vég Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára. Darabos Iván. a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak titkára. Jelen volt Kulcsár Fe­renc, az MDP Hajdú—Bihar megyei bizottságának másodtitkára, Balogh Endre, a debreceni városi tanács vb. elnökhelyettese, Ferenczy Károly egyházkerületi főjegyző, a debreceni nagytemplom lelkésze, püspökhelyet­tes. Tóth Endre, a debreceni teoló­giai akadémia dékánja, Budapest és a megyék országgyűlési képviselői­nek küldöttei. Pontosan tizenegy órakor az orató­rium orgonáján felcsendültek a Him­nusz hangjai, majd Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke lépett a fe­hér lepellel borított emléktábla elé, hogy elmondja ünnepi beszédét. Rónai Sándor az emléktábla lelep­lezésénél beszédében többek között a következőket mondotta: Ma tíz éve annak, hogy 1944. de­cember 21-én Debrecenben e törté­nelmi nevezetességű falak között a felszabadított országrészek népvá- lasztotta követei összeültek, s meg­alakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés. E napnak állítunk most emléket, annak a napnak, amely elindítóba volt népünk újjászületésének, amely megnyitotta az utat a felemelkedés, a szabad, független nemzeti élet felé. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés létre­jöttével diadalra jutott az a többév­százados harc, amelyet népünk leg­jobbjai folytattak a német gyarma­tosítás) törekvésekkel szemben, az önálló magyar állam megteremté­séért. 1944 december 21-én a magyar nép történelmének legdicsőbb kor­szaka vette kezdetét, s mi. e kor­szak építői, ennek a napnak állítunk ma örök emléket. Az elmúlt 10 esztendő valóban történelmi korszak a magyar nép életében, nemcsak azért, mert ha­zánkban, gyökeres politikai, gazda­sági és kulturális változás ment végbe, hanem azért is, mert a tár­sadalmi átalakulásokkal együtt dol­gozó népünk is hatalmas fejlődésen ment keresztül. Az elmúlt 10 esztendő alatt Dózsa, Rákóczi, Kossuth és a dicső tanács- köztársaság célkitűzéseit valósítot­tuk meg. Az elmúlt 10 év alatt elért ered­mények azt bizonyítják, hogy a ma­gyar nép kiállta a próbát, tudtunk élni a szabadsággal, s az elért ered­ményekre támaszkodva bizakodás­sal indulhatunk a második évtized na;gy célkitűzése: szocialista hazánk felépítése felé, Az előttünk álló feladatok sikeres megoldásának ma is egyik legfonto­sabb kulcskérdése a dolgozó nép ösz- szefogása, a legszélesebb nemzeti egység, a Hazafias Népfront további megszilárdítása. így tudjuk győze­lemre vinni az új szakasz politiká­ját, így tudunk az ősi ellenség, a német militarizmus feltámasztása ellen — amely elsősorban fenyegeti békénket — hazánk függetlenségéért, békénk védelméért harcolni. Ma szabad és független nemzeti létünk kezdetének 10-iK évforduló­ján emléket állítunk. , • . Hirdesse ez az emléktábla a ma­gyar nép soha el nem múló háláját felszabadító nagy barátja, a szovjet nén iránt! Hirdesse ez az emléktábla örök időkön, hogy a felszabadulás első napjától a kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártia vezeti népünket, a boldog felemelkedés, a szocializ­mus felépítésének útján. Hirdesse ez az emléktábla hős munkásosztályunk államalkotó veze­tő erejét, a munkás-paraszt szövetsé­gen nyugvó nagy nemzeti összefogás megbonthatatlan szilárdságát. Hirdesse népünk szilárd elhatáro­zását, hogy hazánk szabadságát és függetlenségét, népünk békéjét és jólétét élete árán is megvédi minden agresszív szándékkal szemben. Rónai Sándor beszéde közben hul­lott le a lepel az oratórium boltíves folyosójának falán elhelyezett em­léktábláról Az 1849-es forradalmi országgyűlés nagyszerű emlékét hir­dető freskók alatti fekete márvány­tábla arany betűi hirdetik mostan­tól: „Itt a hazánk dicső történelmi emlékeitől megszentelt falak között alakult meg 1944 december 21-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés, mint a fel­szabadító Szovjetunió segítségével visszanyert nemzeti önállóságunk és Szabadságunk megtestesítője, mun­kájával új korszakot nyitott törté­nelmünkben: népünk újjászületésé­nek és felvirágzásának dicsőséges korszakát, szabad és független nem­zeti létünk kezdetének 10. évfordu­lója alkalmából örök emlékezetül állította e táblát a magyar ország- gyűlés.“ Az ünnepi beszéd elhangzása után az MDP Központi Vezetősége nevé­ben Farkas Mihály a Politikai Bi­zottság tagja, az országgyűlés nevé­ben pedig Rónai Sándor az ország- gyűlés elnöke helyezett el babérko­szorút az emléktáblán, majd megko­szorúzták az 1849-es országgyűlés emléktábláját. Az ünnepség résztvevői ezután be­vonultak a történelmi nevezetességű Az ünnepi o\ Három óra. A szikrázó fényárban tűzpiros rózsacsokor vörösük Kos­suth Lajos egykori helyén. A felcsattanó, hosszantartó lelkes taps jelzi, hogy bevonultak a terem­be a párt vezetői és a kormány tag­jai. Az országgyűlés felállva ünnep­li a párt és a kormány vezetőit. Az ünnepi ülésen megjelent: Rá­kosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára. Nagy Imre. a Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke, Farkas Mi­hály, Hegedűs András, Apró Antal, Hidas István, Ács Lajos, Szalai Béla, az MDP Politikai Bizottságának tag­jai, Mekis József, a Politikai Bizott­ság póttagja, Vég Béla és Matolcsi János, az MDP Központi Vezetősé­gének titkárai, Bo'deczki János kül­ügyminiszter, Piros László altábor­nagy, belügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter. Molnár Erik igaz- sógügyminiszter, Csergő János kohó- és gépipari miniszter, Czottner Sán­dor szénbányászati miniszter, Kiss Árpád vegyipari és energiaügyi mi­niszter, Szabó János város- és község­gazdálkodási miniszter, Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, Pogácsás György, az állami gazdaságok mi­nisztere, Háy László külkereskedel­mi miniszter, Bognár József belke_ oratóriumba amelynek falát — épp­úgy, mint tíz évvel ezelőtt, a nagy napon — Rákóczi és Kossuth élet­nagyságú arcképe — a városi ta­nács kegyelettel őrzött kincsei — dí­szítették. A nemzet szabadságünne­pién Kossuth egykori szószékére Pa­taki Lajosné, országgyűlési képvise­lő. a földesi Rákóczi termelőszövet­kezet tagja, a kegyelet és hála vi­rágait helyezte el. Ekkor ismét megszólalt az orató­rium orgonája: a Szózat hangjai zárták be az ünnepséget. szággyűiésen reskedelmi miniszter, Altomáre Iván élelmiszeripari miniszter, Szobek András begyűjtési miniszter, Szíjár­tó Lajos építésügyi miniszter, Beb- rits Lajos közlekedés és postaügyi miniszter, Darvas József népművelé­si miniszter, Erdey-Gruz Tibor okta­tásügyi miniszter, Béréi Andor, az Országos Tervhivatal elnöke. Szabó Pál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Czakó Kálmán, a Népköztársaság legfőbb ügyésze, Házi Árpád az Állami Ellenőrző Központ elnöke, Vass Zoltán, a mi­nisztertanács titkárságának vezetője, Szántó Zoltán, a Minisztertanács Táiékoztatási Hivatalának elnöke. Résztvettek az ünnepi ülésen Bu­dapest és minden megye küldöttsé­ge, valamint a politikai, gazdasági és kulturális élet, a szocialista épí­tőmunka kiválóságai, s az egyházak számos meghívott képviselője. Ott voltak az ülésen a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai. Rónai Sándor, az országgyűlés el­nöke megnyitó szavai után felhang­zik a magyar Himnusz. Ebben a pil­lanatban megdördül a város körül a néphadsereg ágyúinak diszsortüze. Mennydörgése betölti a termet, az utcákat, az egész várost, majd a se­remben Rónai Sándor, az ország- gyűlés elnöke emelkedett szólásra. Rónai Sándor elvtárs elnöki megnyitó beszéde Tíz esztendeje annak, hogy Deb­recenben 1944 december 21-én eb­ben az órában összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Hazánk jelentős területén még folyt a háború, de a már felszabadí­tott területen a Magyar Kommunis­ta Párt meghirdette az ország demo­kratikus felépítésének és felemelke­désének programját és javaslatára összeültek Szegeden a demokratikus pártok és megalakult a demokrati­kus hazafias erőket összefogó Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Front, hogy közös erővel végrehajtsák az évszázadok óta esedékes reformokat, s megtegyék a kezdő lépéseket a demokratikus Magyarország felépí­tése érdekében. A felszabadult területen megala­kultak a nemzeti bizottságok, s e történelmi nevezetességű város falai között — ahol 1849-ben Kossuth for­radalmi országgyűlése kimondotta a Habsburg-trónfosztást és kikiáltotta a nemzet függetlenségét — össze­gyűltek a népválasztotta küldöttek, megalakult az Ideiglenes Nemzet- gyűlés és megválasztotta az ideigle­nes nemzeti kormányt. „Sorsunk nehéz — mondja az Ideiglenes Nemzetgyűlés szózata, de hittel hisszük, lesz magyar újjászü­letés. Tudva tudjuk, lesz magyar felemelkedés! A bizton eljövendő erős, boldog Magyarország alapjait akarjuk lerakni!" Az elmúlt tíz esztendő eredményei fényesen bizonyítják, hogy azoknak volt igazuk, akik bízva a magyar nép erejében, magukévá tették a Magyar Kommunista Párt javasla­tát, s a Magyar Nemzeti Független­ségi Frontba tömörülve, összefogták a demokratikus, hazafias erőket. Régen az országgyűlésen a nagy- birtokosok, a tőkések és bankárok alkották a törvényeket a nép ellen Ma: minden hatalom a dolgozó néoé Ezt hűen kifejezi az országgyűlés összetétele. Az országgyűlés kettő- százkilencvennyolc tagja között van a munkásosztály 129 képviselője, a dolgozó pnr'>'"’K'á®n<?k 90 és az ér­telmiségnek 79 képviselője, közöttük orvosok, mérnökök, tudósok, taná­rok. írók, művészek, stb. Ma, az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának, s az ideiglenes kormány megválasztásának tizedik évfordulóján tartott ünnepi ülésün­kön büszke érzéssel állapíthatjuk meg, hogy győzelemre vittük az 1848—49_es forradalom és szabad­ságharc eszméit, célkitűzéseit. Valóra váltottuk, sót messze túl­haladtuk a Magyar Nemzeti Függet­lenségi Front programját és az ideiglenes nemzetgyűlés szózatában meehatározott célokat. Még nagy feladatokat kell megol­danunk. De Kossuth szavaival élvei „Bízzunk magunkban, s ha magunk­hoz hívek leszünk, megtartjuk, amit nyerünk; ami még hátra van, azt megszerezzük; s a nemzet lelkesült erejével kivívandó béke szent ölén... Magyarhon szabad földe kevés évek alatt paradicsommá virul.“ Mikor Kossuth 1848-ban e szava- kát mondta, csak a nemzet lelkesült erejére tudott támaszkodni. Mi ma nem vagyunk egyedül. Mellettünk van és segíti törekvéseinket a ki­lencszázmilliós hatalmas béketábor, élén a nagy szovjet néppel. Tisztelt Országgyűlés! Ebben az ünnepélyes órában száll-» 1on soha el nem műló hálánk felsza­badító igaz nagy barátunk, a dicső szovjet nép felé. Ebben az ünnepélyes órában fo­gadjuk, hogy hűen őrködünk hazánk szabadsága felett, őrizzük és ápol­juk a nemzetköziség nagy eszméjét, hű tagjai leszünk a béketábor nagy családjának, minden erőnkkel harco­lunk a német militarizmus feltá­masztása ellen, s minden áldozatra készek vagyunk a béke és biztonság megvédéséért. A nagy tapssal fogadott elnöki meg­nyitó után az országgyűlés résztve­vőinek lelkes tapsa közben Nagy Im­re, a minisztertanács elnöke lépett a szónoki emelvényre Nagy Imre elvtárs beszéde — Tisztelt Országgyűlés! — Tisztelt ünneplő közönség! — Kedves Elvtársak! — Ezeréves hazánk dicsőséges történelmének kimagasló ünnepére gyűltünk nia egybe Debrecenbe. a „szabadság őrvárosában1’ —melynek ősi falai nagy ’dók emlékeit őrzik. Egy század messzeségéből is megdo­bogtatja szívünket Kossuth Lajos nagy szelleme, nemzeti múltúnk egyik legdicsőbb korszakának csodá­latos forradalmi lendülete, szabadsá­gáért küzdő népünk szinte felül­múlhatatlan hősiessége. Innen hir­dette a nemzetmentés igéit Kossuth apánk és vezette a harcot, a magyar szabadságért, a haza függetlenségé­ért. Alig száz esztendő múlva, 1944 december 21-én a református kollé­gium ódon falai újra történelmet formáló szavakat visszhangoztak. Tiz esztendővel ezelőtt a magyar nép, amely fölött már.már összecsaptak a háború szennyes hullámai; az utolsó pillanatban magára talált és kezébe vette sorsának intézését. Szé­les demokratikus alapon megválasz­totta szuverén és törvényes képvi­seleti szervét az Ideiglenes Nemzet- gyűlést, amely rávezette az országot az újjászületés, a nemzeti felemel­kedés, a népi demokrácia útjára. — Tíz esztendővel ezelőtt, ugvan- (Folytatás a S. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents