Észak-Magyarország, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-22 / 302. szám

2

£SZ AKMAGY ARORSÍC AG

Szerda, 1954. december 22,

Az országgyűlés ünnepi ülése Debrecenben

(Folytatás a* X. oldalról.)

ebben az órában, a négyszáz esztendőnél öregebb református kollégium ősi falai között dolgozó népünk vá. lasztott képviselői történelem tanácskozásra ültek össze, amely a reménység sugarait gyújtotta fel népünk lelkében és a lángoló haza- szerete' fényével ragyogta be hazánk felemelkedésének jövő útjait. Az Ideiglenes Nemzetgyűléssel, amelynél inagyarabb, népibb és demokratikusabb parlamentje sem összetételében, sem célkitűzésében azelőtt nem volt az országnak, népünk életének új korszaka kezdődött.

— Debrecenből szállt a szózat a szélrózsa minden irányában: Lesz magyar újjászületés! Debrecen, amely Rákóczi ideién végvára voll a kuruc szabadságharcosoknak, s 1849 utolsó menedéke a függetlenség ügyének, az újjászülető szabadság bölcsőjét ringatta falai között 1944 december 21-én. Pergessük vissza emlékezetünkben - történelem lapjait.

— A második világháború szörnyű poklából a dicsőséges szovjet hadsereg győzelmes harcai szabadították ki hazánkat és hozták meg számunkra a történelmi pillanatot, amikor a horthysta-fasiszta Magyarország romjain úira magasra emelhettük nemzeti lobogónkat — szabadságunk és függetlenségünk szimbólumát, amelyet 1944 decemberében itt lengetett a szél Debrecen falain, ahonnan elindult — most már végső diadalra — a szabadság, a függetlenség, a népi demokrácia magasztos ügye.

A letűnt reakciós rendszer egy elpusztított, felperzselt, romokban heverő országot hagyott maga után. Az országvesztő Horthy-rendszer huszonötesztendős népellenes, német, barát politikájával Hitler karjaiba taszította az országot és belesodorta a háborúba a Szovjetúnió ellen, az ellen az ország ellen, amelynek soha, semmiféle baia nem volt a magyar néppel, amely sem területi, sem más követelést nem támasztott hazánkkal szemben, amely a vele határos országokkal, így velünk is a jószomszédi viszony fenntartására törekedett, a Horthy-rendszer erre a baráti gesztusra gálád orvtámadással válaszolt.

A Horthy-rendszer és a nyilas rémuralom volt az oka annak, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása idején a németek oldalán még mindig harcoltak magyar csapatok, hogy hazánknak a német fasiszta járom alóli felszabadításáért a szovjet hadsereg még súlyos véráldozatokat volt kénytelen hozni. Mi lett volna hazánkkal, mi lett volna a kultúra, a civilizáció sorsa az egész világon, ha nem lett volna a szovjet hadsereg? A pusztítás, a barbárság, a sötétség szennyes fasiszta áradata, a barna pestis hulláma öntött volna el mindent. Ettől mentette meg a

Emlékezzünk a tíz

Semmink sem volt, csak erős hitünk és törhetetlen bizalmunk. Hittünk és bíztunk a magyar népben, a magyar nép alkotóképességében és a Szovjetúnió támogatásában. És a magyar nép fáradságot nem ismerő lelkes munkája a Szovjetúnió támogatásával valóságos csodákat művelt. A tegnapi csatateret, amivé a német militarizmus, a Horthy-re- akció és a nyilas bandák segítségével tette az országot, a békés építőalkotó munka, a népi demokrácia és épülő szocializmus hazájává varázsolta.

— Felszabadulásunkkal olyan történelmi változások vették kezdetüket, amelyek példátlanul állnak hazánk gazdasági, politikai és kulturális fejlődésében. Elindultunk azon az úton, amelyen haladva ma már diadalmasan építjük országunkban a szocializmust. Uj honfoglalás volt ez, melynek nyomán új ország épült a régi helyén, amelyben nem a kiváltságos úri osztályok, hanem a dolgozó nép az úr, amelyben nem a vagyon, hanem a munka a megbecsülés alapja, aniélyben az ember a legnagyobb érték.

— Bűnös vezetői által végzetes háborúba sodort és porbasujtott hazánk visszanyerte legféltettebb kincsét, szabadságát, függetlenségét és nemzeti szuverénitását. Felszabadulásunkkal végleg lezárult sok megpróbáltatást átélt népünk életének leggyászosabb szakasza és országunk ‘örténetének derűsebb korszaka kezdődött.

— Azokban a nehéz időkben hazánk sorsa, népünk jövője, a szocia- ' izmus ügye azon fordult meg. talpra tudjuk-e állítani eazdasági élesünket, mert a termelő munka volt i'z, amely felemelhette az országit I ból szakadékból, amelybe a hábo- tús bűnösök taszították. A nemzet Élnie arásának felemelő megnyilatkozása volt, hogy népünk nem várt Jnztatárt a munkára, hanem saját Viaga, családja és a nemzete egyevilágot, ettől mentette: meg hazán* kát is a szovjet hadsereg. Pozdorjává zúzta a német fasizmust, győzelmet' aratott a humanizmus, a kultúra, az egész haladó emberiség legádáz -,bb ellensége fölött és meghozta számunkra is a várva-várt szabadságot, a békét. A magunk erejéből és emberségéből nem tudtunk megbirkózni a létünkre tört ellenséges erőkkel. Amikor a Horthy-rezsim, a háborús bűnösök az országot a katasztrófa lejtőjére taszították, a szétforgácsolt magyar demokrácia szárnyaszegett volt, erőtlennek bizonyult a nemzeti szerencsétlenség megakadályozására. Az országvesz- tők nemzetünk szégyenére, ágyútölteléknek dobták oda Hitlernek a. magyar honvédséget, vágóhídra hajtották a magyar nép fiainak száz és százezreit az ukrán mezőkre, a Don mellé, Voronyezs alá.

A öiadalról-'diadalra feltartóztathatatlanul előnyomúló szovjet hadsereg egymás után mérte megsemmisítő csapásait Hitler csatlósaira, majd Berlinben, a fasiszta barlangban megadta a kegyelemdöfést a hitlerista íenevadrta,r

— Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tör. ténelmi ülése idején, tíz esztendővel ezelőtt azonban a német militarizmus vandál hordái, az ország egy részét és a magyar nemzet élniaka- résának, múltjának és jövendőjének szimbólumát, szeretett fővárosunkat, az agyongyötört, megkínzott és kiéhezett Budapestet dúlták és rombolták

—■ A szovjet hadsereg felszabadító harcai nyomán felpirkadt, a szabadság hajnala a német militarizmus és a magyar bérenceik által rombadön- tött hazánk felett. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az ideiglenes nemzeti kormány széttépte azokat a rabláncokat, amelyekkel a népeKenes kormányok hazánkat Hitler hadi- szekeréhez kötötték és beletaszftot- ták a háború poklába, a Szovjetúnió és a többi demokratikus, szabadságszerető nép ellen.

— Az ideiglenes nemzeti kormány hadat üzent Németországnak, hogy a magyar nép is kivegye részét saját maga felszabadító harcából és hazánk, valamint, az egész emberiség legádázabb ellensége, a barbár német militarizmus szétzúzásából. egyben fegyverszünetet kért a Szovjetúnió- töl és 8 szövetséges hatalmaktól, hogy . megtegye az első. lépést azon az úton, amely visszavezeti hazánkat a szabad, demokratikus népek családjába.

— Tisztelt ünneplő közönség!

— Hazánk, amelynek földjén a háború szörnyű vihara szántott végig, felszabadulásának idején rendkívül súlyos helyzetben volt Fennmaradásáért és felemelkedéséért élet-halál harcot kellett vívnia, a német megszállók és hazaáruló, országvesztő magyar csatlósaik ellen.

év előtti napokra!

temes érdekében szívveLlélekkei, minden ereje megfeszítésével dolgozott. Nem volt akadály, melyet el ne hárított volna, nem volt nehézség, melynek leküzdése előtt megtorpant volna, s a háború nyomán ránkszakadt nélkülözés csak fokozta az erőfeszítéseket a jobb élet megteremtésére. Sikerekben gazdag hősi korszak kezdődött, amelynek ragyogó eredményei dolgozó népünk alkotó- képességét és tetterejét dicsérik és valamennyiünket a jogos büszkeség érzésével töltenek el.

— Hős munkásságunk két keze munkája nyomán, az üszkös romokban heverő üzemekben lassan fölengedett a megdermedt élet, megindult a termelő munka és nyomában az ország gazdasági vérkeringése, amely megteremtette népünk fel- emelkedésének anyagi alapját. A felszabadult munkásosztály gazdasági életünk helyreállításának heroikus munkáiában, az élvonalban dolgozott. öntudatának, áldozatkészségének. az ország jobb sorsáért érzett felelősségének felejthetetlen példáját mutatta. Az elmúlt tíz esztendő történelmének legragyogóbb fejezetét munkásosztályunk írta: oroszlánrészét vállalta a munkának üzemeink felépítésénél és beindításánál, a közlekedés helyreállításánál éppúgy, mint a földosztás gyors végrehajtásánál, a nemzeti bizottságok munkájában, vagy a törvényhozásban. De a termőföld nagyrésze is megműve- letlenül tekintett leendő új gazdáira és termékenyítő munkájukat várta. Dolgozó parasztságunk szorgalma ós fáradhatatlan munkája s háborútól feldúlt, gránátszaggatta földjeinket aranykalászos mezőkké változtatta. Munkája nyomán életet adott alföld, biztosította népünk mindennapi kenyerét. Eggyéforrva az újjáépítés nagy munkájában, a munkásság, a parasztság és a haladó értelmiség közös erőfeszítései eredményeképpen a városainkba és falvainkba visszatért a békés élet, a nyugodt termelő

munka.

— Népünk múltjában voltak dicső korszakok. Dózsa, Rákóczi, Kossuth harca egy-egy ragyogó fejezet. Méltán sorakozik ezek mellé 1945 tavasza, amikor a fiatal magyar népi demokrácia kibontotta szárnyait és nem volt hatalom, amely diadalmas előretörését megállíthatta volna. Befejeztük azt a munkát, amit Kossutn 48-ban megkezdett, de amit a magyar reakciós, feudális rendszer befejezni nem engedett. Három emberöltővel azután, hogy Kossuth Lajos kibontotta a forradalom zászlaját, a feudalizmus utolsó fellegvárában uj- re meghirdettük a magyar földműves nép új honfoglalását, a földosz- tá ,t. A földigénylő bizottságok beverték a cövekeket az úri földekbe, amelyeknek mindegyike egy-egy ko- porsószng n nagybirtok ravatalán, de n magyar föld robotosai számára új világ, új élet beköszöntését jelezte azon a nagyszerű tavaszon, szabadságunk hajnalán.

— Tisztelt Országgyűlés!

— Felszabadulásunkkal a hazánk fő átvonult vüi;., elült ugyan, de a javakban és lelkekben okozott romboló munkájának megszüntetése még reánk várt. Újjá kellett építeni

Azé a párté, amely a harminchatesztendős hősi múltjából egynegyedszázadot a kizsákmányoló, reakciós rendszer ellen bátor és áldozatos harcokban küzdött végig a magyar munkásosztály és a dolgozó nép felszabadításáért. Azé a párté, amely nagyszerű munkásosztályunk élén, népünk bizalmától övezve, a hatalom birtokában eredményesen rakja le a szocializmus alapjait országunkban. Azé a párté, amelynek vezetésével hazánk egy évtized alatt fejlődésének olyan útját tette meg, amelyhez foghatót nem Ismer történelmünk.

— A kommunista párt cselekvő- képességével és tetterejével egy-ket- íőre mély gyökeret eresztett a magyar társadalomban, amelynek sors- kérdéseire, a haza jövőjének kilátásaira világos feleletet adott, elalélt erőit életre keltette és munkára serkentette. A Magyar Kommunista Párt a tíz esztendő küzdelmeiben, az országépítés nagyszerű munkájában elért eredményei és érdemei jogán népünk, hazánk vezetőjének tiszteletét, megbecsülését és elismerését vívta ki magának. (Taps.)

— A mai ünnepi évfordulón a Magyar Dolgozók Pártja a kommunisták pártjának méltó utóda népünk határtalan szeretetét és bizalmát élvezi. Eggyéforrva a néppel, benne látja és tudja a magyar, dolgozó társadalom hazánk, jövőnk, sorsunk biztosítékát.

— A kishitűek, mert akkoriban ilyenek nem kevesen voltak, nem igen bíztak abban, hogy ebben az országban lesz még szabadság, lesz függetlenség, hogy szabad nemzeti életünket nyugodtan élhetjük, hogy lesz gazdasági felvirágzás. Sokan elvesztették a reményüket, hogy ebben a hazában valaha is boldog lesz még a nép. A kommunista párt volt az, amely a kishitűekkel szemben táplálta az önbizalmat, a reménységet, hogy erős, harcos akarattá váljon, amellyel hozzáfogunk az ország építéséhez. És ma visszapillantva megállapíthatjuk, hogy nem a kis- hitüeknek, hanem a kommunista pártnak volt igaza. Biztunk a magvar népben, mert az országépítés, a felemelkedés az erejét csak a népből merítheti. Mi a néphez fordultunk, amely annyi szenvedés, megpróbáltatás és keserű csalódás után odaáll! a népi demokrácia mellé és mint az eredmények mutatják, a szocializmus építése során uj országot, boldog, szabad életet teremtett a dolgozóknak.

— Tisztelt Országgyűlés!

— Hazánk a fölötte elyiharzott századok folyamán nem egyszer sodródott a pusztulás örvényébe, hol ellenséges túlerő, hol beiviszály miatt, hol uralkodó osztályai bűnéből. Történelmünknek sajnos gyak ran ismétlődő gyászos fejezetei azt bizonyítják, hogy nyomukban hazánk idegen elnyomás alá került, ami gazdasági és kulturális fejlődését hosz- szú emberöltőkre, néha századokra visszavetette. Első eset a magyarság évezredes történelmében, hogy tíz évvel ezelőtt nem így történt, mert a Szovjetunió hadserege nem hódítóként, hanem felszabadítóként lépett hazánk földjére Hogy hazánk és vele dolgozó népünk nem került idegen hóditók és saját kizsákmányoló urai kettős igájába, hogy az országban dúló szörnyű háború viharától porbasujtott népünk a legsötétebb jövő kilátásta- lanságából szinte napok alatt a hit, a bizalom, az újjászületés biztató reményével gyülekezett Debrecenben, annak köszönhetjük, hogy a Szovjetunió szabadította fel hazánkat.

az ország anyagi és szellemi javait, újjá kellett alkotnunk nemzeti ideáljainkat a demokrácia, a humanizmus. a béke, a szocializmus nemes

eszméinek szellemében.

— Ezen a téren a -magyar nép a felszabadulás után fényes bizonyítékát adta alkotó képességének. A magyar nép millióinak leghőbb vágya az volt, hogy végre eljöjjön számukra az idő. amikor becsületes munkájuknak élhetnek és munkájuk gyümölcsét zavartalanul élvezhetik. A nép ellenségei, a régi rendszer hivei azonban demokratikus vívmányaink ellen, dolgozó népünk békés élete ellen ádáz harcot indítottak. A demokrácia erejét éveken át alkotó, építő munka helyett, a belső ellenség elleni harcra kellett irányítani, mindaddig, míg munkásosztályunk a dolgozó nép támogatásával teljesen meg nem hódította a hatalmat. A történelem tanúsítja, hogy nemzeti újjászületésünk és jövendőnk szamára milyen felbecsülhetetlen szolgálatot tett a Magyar Kommunista Párt. amely ezekben a nehéz időkben szilárdan állta a régi világ sötét erőinek ostromát és erős kézzel, előrelátó politika biztos iránytűjével vezette a népet. (Lelkes taps.)

himnuszunk hangjai mellett fogtunk; hozzá alkotmányos állami életünk törvényes megalapozásához, döntő szerepe volt annak, hogy nem az

úgynevezett történelmi osztály, nem a régi uralkodó osztály, . hanem a dolgozó nép hallatta szavát az or-i szág sorskérdéseiben. Az ideiglenes nemzetgyűlés szózatában; a nemzeti kormány kiáltványán ban, a kinyilatkoztatott szabadságjog gokban a felszabadult nép adott hangot országépítő célkitűzéseinek, élén a munkában és harcokban meg- edzett nagyszerű magyar munkás- osztállyá 1, amely ma tíz esztendeje elfoglalta helyét a hatalomban, amelyben döntő szerepe és súlya lett.

— Tíz esztendő fejlődése folyamán állami berendezkedésünk demokratizmusa olyan mértékben domborodott ki. úgy lett a néphatalom megtestesítője, amilyen mértékben erősödött a munkásosztály szerepe és befolyása a hatalomban, az ország politikai és gazdasági életében. Az elmúlt tíz esztendő küzdelmei és eredményei, népi demokratikus rendszerünk megszilárdítása és szocialista építésünk kibontakozása terén, fényes bizonyságát nyújtották annak. hogy a munkásosztály a hatalom hivatott birtokosa. Felbecsülhetetlen szerepe van ennek abban, hogy hazánk az elmúlt évtizedben a debreceni elindulás óta ma már a szocializmus építésén fáradozik, szocialista iparunk és kereskedelmünk fejlesztésén, a mezőgazdaság szocialista átszervezésén, a virágzó szőv°t- kezeti nagyüzemi gazdálkodás fellendítésén, dolgozó parasztságunk termelésének messzemenő megsegítésén, kultúrforradaímunk elmélyítésén, nagyszerű eredményeink közkinccsé tételén. Munkásosztályunk! volt a múltban és marad a jövőben is a népi demokratikus rendszer és a szocializmus építése újabb sikereinek és végső győzelmének legszilárdabb alapja, legfőbb biztosítéka.

— Mélyen tisztelt ünneplő közönt ség!

— A debreceni elindulás az ország újjáépítése, minden eredmény és siker, az elmúlt tíz esztendő minden tapasztalata azt bizonyítja, hogy a legragyogóbb célkitűzések is csak úgy valósulhatnak meg, ha a társadalom széleskörű összefogása, a nép lelkesedését és alkotóerejét biztosítja hozzájuk.

lehetünk rá, hogy mi vagyunk az a nemzedék, amelynek a legnagyszerűbb feladatok megoldása jutott osztályrészül. Emelt fővel tekinthetünk tíz év alatt elvégzett munkánkra, népgazdaságunk, társadalmi és kultúrális életünk mind-n területén. Népköztársaságunkban valóra váltak a magyar szabadságharc és forradalmi mozgalmak nagyszerű célkitűzései, megszüntettük a feudalizmus maradványait, széttörtük a kapitalizmus bilincseit és építjük a szocialista társadalmat, amelynek vezető ereje a felszabadult munkás- osztály.

Népgazdaságunk az elmúlt években hatalmas fejlődést tett meg, megnőttek az ország termelőerői; nagy arányban növekedett a nemzeti jövedelem. Gazdasági erőforrásaink ma nagyobbak, mint bármikor. Iparunk az elmúlt 'z esztendő folyamán olyan hatalmas fejlődést tett meg, amely elképzelhetetlen kapitalista viszonyok között, és csak olyan országban valósulhat meg, ahol a a termelő eszközök a nép tulajdonában nem válhatnak a kizsákmányolás eszközeivé. I

A. elmúlt 10 esztendő a gazdasági, politikai és .-ultúrális élet minden területén gyökeres változásokat hozott, egy új társadalom, a szocializmus alapjait vetette meg. S most, amikor számvetést csinálunk, megállapíthatjuk, hogy munkánk eredményeképpen van szocialista iparunk, fejlődő mezőgazdaságunk, megszilárdult és tovább erősödik termelőszövetkezeti mozgalmunk, vannak épülő városaink és falvaink, mltúrális és tudományos intézeteink, új irodalmi és művészeti alkotásaink, amelyek egybevéve a szocializmus megalapozása terén végzett munkánkat dicsérik: Mindezek az eredmények azt mutatják, hogy a kapitalizmus és szocializmus, a maradiság és a haladás közötti különbségből 10 év alatt az új, a haladó szocializmus került ki győztesen. Alaniaiban megváltozott a magyar társadalom, amelynek szilárd alapja a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség testvéri együttműködése. Népköztársaságunk alkotmányában rögzítettük le épülő szocialista társadalmunk alapvető törvényeit, az állampolgári és emberi jogokat, az egyps;iia«ű és gyülekezési logot, <iz

(Folytatás a 3-ik oldalon.)

ÍVemzcli újjászületésünk a Magyar Kommunista Párt kimagasló érdeme

Megmentett bennünket attól, hogy

német gyarmattá legyünk. De megmentett bennünket attól is, hogy bármilyen imperialista-militarista tö rekvések gyarmati sorba süllyesszék hazánkat, amelynek önállóságát és függetlenségét nemcsak a német imperializmus akarta eltiporni. Az angol-amerikai imperialista körök ugyanezt a sorsot szánták már a második világháborúban a meggyengült, elvérzett országnak. Gyarmati helyzetünkben csak a gazda változott volna. A veszély nagysága, amely fenyegette országunkat, ma már világosan áll előttünk. Meggyőzően mutatja ezt számos kisebb nyugati ország, de nem egy nagyhatalom sorsa, amelyet az amerikai imperializmus mind megalázóbb fiiagó helyzetbe, egyre súlyosabb gyarmati sorba süllyeszt.

— Abban, hogy tíz esztendővel ezelőtt nem ismétlődött meg történelmünk gyászos fejezete, hogy Debrecen ormain szabadságunk zászlaját (lengette a szél, hogy nemzeti

A nemzeti egység jegyében indultunk cl Debrecenből

egész történelmi korszak! Büszkéi*

Ma tíz év után ez az egység erősebb, mint valaha. Szorosabban tömöri tjük a sorokat, szélesebb rétegeket fogunk át, minden magyar dolgozót bevonunk az új, nagy nemzeti összefogásba, a Hazafias Népfront nagyszerű mozgalmába. A Hazafias Népfront olyan szilárd és tartós társísdalmi és politikai alapra épül, mint népi demokráciánk két legnagyobb osztályának, a munkásságnak és a parasztságnak testvéri szövetsége népünk jövőjének, új életünk építésének lelkes munkájában.

— Tíz év tapasztalatai és eredményei meggyőzően. bizonyítják, hogy e két osztály szövetsége a legnagyobb államfenntartó erő. E körül kell tömörülnie a társadalom minden rétegének, haladó értelmiségünknek, melynek messzemenő közreműködése az ország gazdasági, kultúrális, tudományos, művészeti életének fellendítésében nélkülözhetetlen a szocializmus sikeres építéséhez.

— A hazaszeretet, a függetlenség

és a szabadság eszméje, valamint sokszázados nemzeti hagyományaink összeforrása a szociaüizmus magasztos eszméjével lehetőséget nyújt arra. hogy a néptömegekben szunnva- dó energiákat egyetlen nagy erőfe •-7'tésbe kovácsolia. Ez a feladata a Hazafias Népfrontnak, amely a tár- .?o.HpliC',yr» rr> i-p rl'-*r* vó rn'Sb'9in és

falun azoknak a célkitűzéseknek a megvalósítására összpontosítja, amelyek biztosítják népgazdaságunk tervszerű fejlődését, a szocializmus ’n'tését. dnilttozó népünk szebb. jobb. boldogabb életét.

A nagy és nemes célok, szabadságunk és békénk szent ügye, a haza- szeretet érzése, a szocializmus építésének nagyszerű célkitűzései még soha nem forrasztották nemzetünket olyan erős egységbe, mint ma.

Hűen tükrözi ez azt a mély és osztatlan bizalmat, amely dolgozó népünk minden rétegében a párt és a '"ormány iránt megnyilvánul, a hűséget és ragaszkodást, amellyel népi demokratikus rendszerünk iránt viseltetik. a dolgozó tömegek ereiét, áldozatkészségét és kezdeményezését, amellvel e nagyszerű feladatok megvalósításához hozzáiárul.

Tisztelt Országgyűlés!

Az elmúlt tíz év alatt nagyot fordult nálunk a világ. A debreceni nemzetgyűlés ülésezése óta mindösz- sze egy évtized múlt el és mégis egy