Észak-Magyarország, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-19 / 300. szám
ESZAKMAG YAKOKSZAG Vasárnap, 1954. december 19. 9 Békenagygyűlés a DlMÁ VA G - b an (Folytatás az 1. oldalról.) kapitalista, imperialista hatalmak egymásközti viszonya, hogyan függ össze a Wehrmacht újjászervezésével, az új háború előkészítésével? Az imperialisták mindezt látva, egyre jobban rettegnek reménytelen, kilátástalan jövőjükért. Rettegésük közben lázasan kapkodnak a men*ő- 6v után, amit szerintük egy új világháború kirobbantása jelent. ök azonban úgy képzelik el az új világháborút, hogy azt idegen, elsősorban nyugat-német ágy úíöltel ékkel fogják megvívni. Az új világháborút kirobbantó terveik végrehajtásához ezért van szükségük a náci fasiszta hadsereg újjászervezésére. Emellett persze a háborús hasznot sem vetik meg a halálgyárosok. Azt fém felejtették el, hogy a II. világháborúban egy elesett amerikai katonán 75 ezer dollárt és minden más nemzetiségű katonán ezer dollárt kerestek. Az amerikai tőkések haszna sohasem volt olyan búsás, mint a II. világháború idején. Az előadás kezdetén c-ak részben adtunk választ arra a kérdésre, miért kell felidézni a náci fasiszta és nyilas hordák pusztításainak emlékeit. H/'.c! egészítsük ki most oz eddig adott választ. A kapitalisták, imperialisták ismét ellenünk akarják küldeni az emberiségnek ezt az aljas söpredékét, hogy újból mérhetetlen anyagi károkat okozzanak nekünk és hogy ismét könyökig tobzódjanak a fasiszta fenevadak a becsületes emberek vérében. Az imperialista urak több legyet akarnak ütni egy csapásra. Le akarják igázni a felszabadult népeket, búsás háborús nyereséggel akarják megtömni pénzeszsákjaikat és ki akarnak lábalni növejcvő gazdasági, politikai válságukból. A borsodi tíof:siosáh egységen kiállása ti gyafcinfoji ferr eVen Nekünk ezért kell a tíz évvel ezelőtti emlékeinkre, szomorú tapasztalatainkra is gondolva, a leghatározottabb nemet kiáltani az ilyen tervekre és készülődésre. Borsod lakossága felháborodottan és határozottan tiltakozik a Wehrmacht újjászervezése, az új világháború kirobbantása ellen. Az ózdi bányászok így válaszoltak: ,.Elég volt a háborúból! Egységesen tiltakozunk az ellen, hogy a nyugatnémet fasiszta hadseregnek újra fegyvert adjanak a kezébe. Fölhívjuk járásunk valamennyi dolgozóját, hogy tiltakozását ne csak szavakkal, de egységes kiállással, tervei túlteljesítésével is juttassa érvényre. Kázsmárk dolgozói megfogadták: ..Minden erővel támogatjuk a moszkvai értekezlet határozatát. Állam- polgári jogainkkal és kötelességeinkkel úgy fogunk élni, hogy azok a szocializmus építésének meggyorsítását, a béke védelmét szolgálják.“ A Miskolc—Tapolcai Kőbánya dolgozói így fogalmazták meg válaszukat: „Nem engedjük meg, hogy a gyilkosok kezébe újra fegyvert adjanak. Egy szívvel, egyemberként támogatjuk a békéért küzdő népek moszkvai értekezletének határozatát Mi a magyarázta ennek a felháborodásnak, ennek a határozott tiltakozásnak? Megyénk lak.ossága is felismerte a moszkvai értekezlet figyelmeztetésére, hogy a náci fasiszta hadsereget minden jóváhagyás nélkül rr.áris szervezik, s Nyugat-Németország egyre több gyárában kezdik meg a fegyverek gyártását. Mi jól megtanultuk ezeréves történelmünk során, hogy mit jelent a magyar nép számára a germán hódítási törekvés és terjeszkedés. Népünk a mohácsi tragédia után négyévszázados kemény harcot vívott a germán törekvések ellen, nemzeti függetlenségéért. Zrinyi Miklós, Thököly, a hajdú vezérek, II. Rákóczi Ferenc.. Kossuth Lajos harcai óva figyelmeztetnek bennünket érre a veszélyre ma is és éberségre, időben történő felkészülésre köteleznek oennünket. Amikor tehát felháborodottan tiltakozunk a Wehrmacht újjászervezése ellen és elszánt harcba indulunk az új háború kirobbantásávai szemben, akkor népünk történelmének parancsát is teljesítjük. Tiltakozunk és harcolunk a Wehrmacht újjászervezése ellen azért is, mert nem tűrjük 10 éves fejlődésünk gazdag eredményeinek lerombolását. szabad hazánk határa.- nak veszélyeztetését. Számunkra szent és sérthetetlen a diósgyőri nagykohó éppúgy, mint a dolgozó családok otthona; a falusi kultur- házak, iskolák éppúgy, mint a dolgozó parasztok gyarapodó gazdasága, a magyar emberek élete éppúgy, mint hazánk szabadsága és függetlensége. Nem tűrjük, hogy mindehhez bárki is, akárcsak egy újjal is hozzáérni merészeljen! De nemcsak tiltakozunk, hanem tetteket is követelünk a fenyegető veszély elhárítására, önmagunktól és dolgozó társainktól. önmagunktól és dolgozó társainktól elsősorban fegyelmezett és példamutató munkát, az állampolgári kötelezettségek példás teljesítését kell követelnünk. Mindezzel nemcsak jogaink érvényesítésének anyagi lehetőségeit teremtjük meg, hanem erősebbé, gazdagabbá, ellen- állóbbá Is tesszük hazánkat. Így nyér újabb célt az állampolgári fegyelem, a fegyelmezett szorgalmas munka; ez a cpl a haza hűséges szolgálata, népünk védelmi, gazdasági és erkölcsi erejének fokozása, a jólét szakadatlan emelése mellett. Szakadatlanul kell munkálkodni népi, nemzeti egységünk megacélo- zásán is. Nemzeti történelmünk arra tanít bennünket, hogy csak akkor győzött a magyar, amikor egy volt a szív, egy a lélek és a kar, vagyis ha népünk egységesen szállt szembe a belső és külső bitangokkal, népünk ellenségeivel szemben. Népi, nemzeti egységünk alapja a párt júniusi politikája, a béke, a munka, a jólét, a nemzeti függetlenség politikája. E célok egységbe fűzték már eddig is a munkásokat a dolgozó parasztokkal és a kisemberekkel. E célok jegyében kell ezt az összefogást a jövőben acélkeménnyé edzeni. UelreseljüH Kormányunk békepolitikáját Népünk szilárd egysége az az acéllal, amelyen pozdorjává törik népünk minden rendű és rangú ellenségének próbálkozása. Az utóbbi időben a belső bitangok, belső ellenségeink nyíltabban, szem- telenebbül uszítanak és tevékenykednek a népi demokrácia ellen, mint eddig. Lopnak, csalnak, sikkasztanak, egyes vezetőket nyíltan fenyegetnek, rémhíreket terjesztenek. Ezek a volt grófok, bárók, földbirtokosok, kapitalisták, nagykereskedők, hivatásos katonatisztek, csendőrök és kulákoic, reménykedve lesik a ‘ Wehrmacht újjáéledését. Legszebb ólmuk teljesedne, ha ez a fasiszta horda még egyszer hazánkra törne, mert ők ebben látják régi hatalmuk visszaszerzésének most már egyetlen lehetőségét. A borsodi dolgozók így válaszolnak a belső bitangoknak: hátrább ez agarakkal urak! Ha ti követ d*-4-* tok ránk, mi visszadobunk menny- ■ l! a. borsodi dolgozókat e jelenró-.-TpV /•h'-i-V'-’őcffrt <Ő<; fii]ségeink ellen keményebb harcra kötelezik. Pártunk és kormányunk dolgozó népünkkel együtt méltó választ fog adni e belső bitangoknak, akik megkísérlik gyengíteni népünk, nemzetünk egységét és akiket örömmel tölt el a Wehrmacht újjászervezésének még a puszta gondolata is! A megyei nártaktiva ülés az elmúlt napokban kemény, határozott harcra mozgósított az osztályellenség ellen. A belső és külső ellenség elleni Imre nemcsak egyesek, hanem valamennyi dolgozó harcát és helytállását követeli. Ellenségeink egész népünk ellenségei, ezért minden dolgozónak egyesült erővel kell csapást csapásra mérni rájuk, teljes megsemmisítésükig. Ellenségeink napról-napra egységesebb, erősebb néppel fogják szembetalálni magukat, mivel dolgozó népünk ma már nemcsak a jólét és a kultúra állandó emelésében egységes, hanem a náci fasiszta hadsereg és a belső bitangok elleni harcban is. Ezért lesz népünk holnap még egységesebb és erősebb, mint ma. Napjainkban kormányunk sem tétlenkedik. Ha kell, a nemzetközi fórumokon hallatja szavát és ha a lehetőségek megértek arra, egyre szorosabbra fűzi kapcsolatainkat minden békeszerető néppel és országgal. Mi helyeseljük kormányunk bé- kepolitiká.iát. Törekedjen kormányunk a jövőben is arra, hogy tárgyalások útján oldjuk meg a vitás nemzetközi kérdéseket. Kormányunk a jövőben Is küzdjön teljes erejével az európai kollektív biztonsági szerződés megkötéséért, mert csak így biztosíthatjuk Európa békés jövőjét. Helyeseljük, hogy kormányunk igyekszik jó viszpnyt, mindkét fél érdekeit szolgáló baráti kapcsolatokat létrehozni minden országgal, mely erre hajlandó. A legteljesebb mértékben helyeseljük kormányunknak azt a törekvését, hogy még erősebbé és eltéphetet- lenebbé tegye szövetségünket a nagy .szovjet néppel, a Kínai Köztársasággal és a népi demokratikus országokkal. 1945. óta a demokratikus tábor országai közötti szövetség és barátság volt a népek békeharcának gránit-szilárd talpköve és hazánk felvirágzásának, fejlődésének, nemzeti függetlenségének alapja. E 900 milliós táborhoz való tartozás ügyünk végső győzelmének záloga. Ezeréves történelmünk során először tartozunk egy ilyen hatalmas, legyőzhetetlen táborhoz, ezért e tábor hűséges tagjai leszünk a jövőben is. Nekünk, a ma élő embereknek adatott meg, hogy egyre virulóbb, boldogabb életünk győzzön meg bennünket a proletár nemzetköziség embereket, népeket, történelmet és világot formáló erejéről. Ezért nekünk meg kell fogadnunk, hogy a Szovjetunió és a népi demokráciák közötti szövetséghez, melvnek a proletár nemzetköziség az alapja, mindvégig hűek leszünk. Elsősorban a Szovjetunióval való szövetségünket és barátságunkat fogjuk erősíteni a jövőben, hiszen any- nyi önzetlen, baráti segítséget, amennyit a szovjet néptől kaptunk, ezeréves történelme során senkitől sem kapott hazánk! A Szovjetunió vezette demokratikus tábor erős és legyőzhetetlen. Ezt az összefogást és szövetséget akarja kormányunk a jövőben még erősebbé, legyőzhetetlenebbé tenni a maga szerény hozzajárulásával'és tevékenységével. Egyetértünk a moszkvai értekezlet azon megállapításával is, hogy a? imperialisták erőpolitikájára nagyobb erőre, nagyobb katonai erőre támaszkodó Politikával kell válaszolnunk! Az úi világháború elkerülhető Ezért helyeseljük kormányunknak azt a törekvését, mellyel hazánk védelmi képességét, katonai erejét akarja növelni. Helyeseljük, szükségesnek tartjuk azt is. hogy a Szovjetúnió vezette béketábor egyesítse katonai erejét és szervezze meg egy esetleges imperialista agresszió gyors és határozott visszaverését. Ebből majd érteni fognak a kapitalista urak, hiszen ők csak ebből értenek. Előttük csak az erőnek, az ő erejüknél nagyobb erőnek van tisztelete. Előre megmondhatjuk nekik, eddig Kínában, Koreában, 'Vietnamban csak ízelítőt kaptak a béketábor katonai erejéből. Magukra vessenek, ha esetleges agressziójuk miatt meg kell ismerkedniük a béketábor egyesített katonai erejével is. A Szovjetúnió vezette béketábor békét akart eddig is, békére törekszik a jövőben is. Katonai erejének egyesítésével is a béke ügyét szolgálja, a béke ügyéért hoz áldozatot, a két világháború tanulsága is erre kötelez bennünket. Hitler fasiszta hadseregét meg lehetett volna fékezni, ha Európa népei közösen összefogtak volna ellene az 1930-as években. Akkor ez a kapitalista nagyhatalmak fasisztabarát-liberális magatartása miatt nem sikerült, de most a moszkvai értekezleten hozott határozat végrehajtásával sikerülni fog. A Szovjetúnió vezette béketábor egyesített katonai ereje olyan erőt ad bákepolitikánknak, amit legdlább is mérlegelniük kell az imperialistáknak. Még az őrült is meggondolja, hogy megölelje-e a tüzes kályhát. Nos, a kapitalisták is csak úgy hajlandók fontolóra venni békés javaslatainkat, ha meggyőződnek arról, hogy javaslataink mögé nagyobb erőt tudunk felsorakoztatni, mint ők, ha javaslataink semmibevétele egyet jelent számukra a tüzes kályha ölelgetésével. A párizsi egyezmények végrehajtása kényszerített bennünket erre a lépésre, mivel figyelmeztető szavainkat eddig nem szívlelték meg az imperialista kormányok. A történelem és a népek előtt ezért nekik kell vállalni a felelősséget. A béketábor országainak kormányait, népeik és országaik biztonságáért, valamint az emberiség egyetemes békéjéért érzett mélységes felelősség fűtötte, amikor erre a lépésre határozták el magukat. München példája arra kötelezte őket, hogy a feléledő náci fasiszta hordát ne csak kérésekkel és szerződésekkel, hanem annál nagyobb erővel is igyekezzenek kordában tartani. Végül hadd válaszoljunk egy olyan kérdésre, ami milliók kérdése a moszkvai értekezlet után. A moszkvai értekezlet után vájjon elkerülhetetlen-e az új világháború? Az új világháború elkerülhető! Ezeknek az elvtársaknak idéznünk kell Sztálin elvtárs bölcs figyelmeztetését: „az új világháború elkerülhetetlen, ha a háborús gyuj- togatóknak sikerül félrevezetni és egymás ellen uszítani a népeket. De a béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megvédésének ügyét és mindvégig kitartanak mellette.“ Napjainkban is ugyanúgy érvényes ez a figyelmeztetés, mint akkor, amikor elhangzott. De napjainkban katonai erőink egyesítésé-* vei, a közös védelem megszervezésével is küzdenünk kell a békéért, mivel mások a történelmi körülmények. Feladataink a béke védelmében Mit kell tennünk annak érdekében, hogy a béke fennmaradjon és tartóssá váljon? Mit kell tennünk az új világháború elhárítása érdekében? Először: Napról-napra növelni kell hazánk gazdasági, védelmi erejét, erősíteni kell népünk, nemzetünk egységét. Ez elsősorban példamutató, fegyelmezett munkát, az állampolgárt fegyelem megszilárdítását, ezentúl a nemzeti egységet lazítani és népünk gazdasági-védelmi erejét gyengíteni akaró, az új világháborúra spekuláló belső bitangok elleni harc fokozását követeli tőlünk. Ha mindezt példamutatóan teljesítjük, akkor, de csakis akkor mondhatjuk el, hogy kezünkbe vettük Diósgyőrben, Borsodban is a béke megvédésének ügyét és készek vagyunk mindvégig kitartani mellette! Másodszor: Végre kell hajtanunk a moszkvai értekezlet határozatait. Egységes, közös táborba kell tömöríteni a békeszerető népeket, azok gazdasági-erkölcsi és katonai erejét, mert csak ez képes gátat * vetni a háborús őrültek terveinél?. A Szovjetúnió vezette béketábor 900 milliós serege mellett így fog el- törniilni a Wehrmacht úi iászervezését {ámogató európai országok 200 milliót alig kitevő összlélekszáma. 900 millióval 200 millió állna szembe így, bár e 200 millióból le kell még számítani a kapitalista gyarmati országokban élő és velünk együtt harcoló dolgozó testvéreinket, a békemozgalom katonáit. így mondhatjuk majd joggal, hogy az erőpolitikára mi még nagyobb erőre támaszkodó politikával válaszolunk Harmadszor: A békevilágmozga- lom fokozottabb támogatásával, ki- szélesítésével meg kell akadályoznunk a népek félrevezetését és egymás ellen úszítását. Az imperialisták arról beszélnek, hogy ők a béke védelmére, saját népeik védelmére hozzák létre katonai szövetségeiket és szorgalmazzák a Wehrmacht újjászervezését. Ebből persze any- hyi az igazság, mint Churchillnak a II. világháborúban tett azon kije- v lentéseiből, hogy ő a Szovjetúnió barátja és kész mindenben támogatni a szovjet nép harcát a fasizmus ellen. Hitler és Mussolini arról hazudoztak a II. világháború előtt, hogy ők a kommunizmus támadása elleni védelemre készülnek és a végén ők támadták meg előbb az őket támogató kapitalista országokat, Később á Szovjetúniót. Ezt azonban a békemozgalomnak kell világossá tenni minden becsületes, békeszerető ember számára. Ezt is jelenti számunkra a béke ügyének kézbevétele, a népek közötti baráti kapcsolatok fejlesztése a fegyelmezetten teljesített egyéni kötelezettségek mellett. Negyedszer: Ha az imperialisták bárhol helyi jellegű fegyveres provokációt követnének el, azt csirájában kési! elfojtanunk a béke-világ- rnozgalom erejére támaszkodva. Koreában és Vietnámban már kivertük a háborús gyújtogatok kezéből a tűzesóvát és megakadályoztuk a koreai és a vietnámi háborúk vi-* lágháborúvá szélesítését. Ezt kell tennünk a jövőben is! Nem visszahúzódni, ha bárhol is fegyveres agressziót hajtanának végre az imperialisták, hanem visszavágni nekik mennykővel. így kell megakadályozni a békeszerető népeknek bármely fegyveres agresszió világháborúvá szélesítését. Hitler is azért kapott vérszemet Ausztria, Csehszlovákia, Lengyelország megszállása után, mert Anglia, Amerika, Franciaország nem volt hajlandó akkor mennykővel visszavágni a fasisztáknak. Korea és Vietnám példái azt bizonyítják, hogy erre minden lehetőségük megvan a békeszerető népeknek. A béke megőrzése és tartóssá tétele e négy feladat lelkiismeretes elvégzését követeli tehát tőlünk. Ha az imperialisták a békés együttélés helyett mégis az új világháború kirobbantását választanák, ezzel saját sírjukat ásnák meg, mert ez a kapitalizmus teljes megsemmisülését vonná maga után. Bizton nézhetünk tehát a jövő éléi Erőink ma is nagyok, legyőzhetetie- nek, s a jövőben méginkább azok lesznek. A diósgyőri munkátok a béke védelmében újabb tettekkel öregbítik hírnevüket A borsodi partizánok tíz évvel ezelőtt félreérthetetlenül megérttették a náci és nyilas fasisztákkal: semmi keresnivalójuk ebben az országban! Értésükre adták akkor, hogy nem alkusznak velük. A borsodi partizánok között sok volt a diósgyőri munkás. A párt, a kormány, a nemzetközi munkásmozgalom, a béketábor most ismét harcba hívja a diósgyőri munkásokat a feléledő náci fasiszta horda ellen, a béke megvédéséért. A párt mélységes meggyőződése, hogy a diósgyőri munkások egyemberként ragadják kezükbe ismét a borsodi partizánok dicsőséges zászlaját és egy szivvel, egy akarattal ve szik ki részüket a békéért fo-lyó harcból. Pártunk és kormányunk szilárd meggyőződése, hogy ebben a harcDan a dósgyőri munkások éppúgy élen fognak járni, mint tíz évvel ezelőtt a fegyveres harcban, amikor sokkal nehezebb körülmények között kellett harcolniok. A vasgyári munkások 1943-ban országos jeleni őségű béketüntetést szer- veztek, követelve a fasiszta Német-: országnak nyújtott segítség megvona. sát. 1944-ben, amikor a vasgyárat már megszállta a német fasiszta hadsereg, a fasiszták géppuskái között verték ki a gyárból a miskolci nyilas vezéreket, Kóródit és nemzetáruló bandáját. Ezért nem kétséges, hogy ma sokkal kedvezőbb körülmények között, á napi termelőmunkában éppúgy- mint a béke védelmében, minden diósgyőri munkás újabb tettekkel fogja öregbíteni a diósgyőriek hírét és becsületét! A beszéd végétért: Néhány percre mély csend borul a nagy teremre. Nem könnyű felszabadítani az emberi gondolatokat a régi, a tíz évvel ezelőtti borzalmas emlékek hatása alól. Az emberek nem felednek. Az emlékek képében felködlik a háború hősi halottjainak, az önfeláldozó hazafiaknak, az elvesztett apáknak és férjeknek az arca. A megrázó beszéd után egy-egy pillanatra ismét feltűnik a lángokban, vagy romokban álló házak borzalmas látomása, a terror, a kegyetlenkedés minden szenvedése. S mikor mindez néhány pillanat alatt végigvonul a teremben összegyűlt emberek, dolgozók, hazafiak képzeletvilá- gában, ami tíz évvel ezelőtt még borzalmas valóság volt — magasba- lendülnek a karok, egymásután felállnak a dolgozók és tűzbenégö szemmel kijelentik: »Tiltakozunk!« Tiltakozunk, mert megismertük, mi az a borzalom. De nemcsak szavakkal tiltakozunk! Tettekben, az ország erejének növelésében, az akarat és cselekvés egységében juttatjuk kifejezésre, hogy minden körülmények között készek vagyunk a haza védelmére kelni: ma munkával, becsületes szorgalommal, de ha úgy kívánja a holnap, fegyverrel a kézben is. Odaállunk szent hazánk kapuja elé és fegyvert fordítunk a betolakodóra. Esküként hangzanak a szavak. Mindenki azt mondja el, amit tiszta szívből érez. És lehet-e nemesebb érzésből fakadó szó ennél a kifejezésnél: Haza! Szabadság! E kettő egyet jelent, s e kettő együtt nagyon drága nekünk, mert évszázadokon át sok vért hullattunk érte. Végre birtokunkba jutott mind a kettő. Tíz éve azon fáradozunk, hogy olyan hazát építsünk magunknak, olyan erős népet formáljunk népünkből, amit és amelyet soha senki semmilyen körülmények között el nem vehet tőlünk. Békét akarunk és harcolunk a békéért! Harcolunk a német mili- tarizmus ellen és azok ellen, akik lehetőséget adnak kezébe, hogy láng- baborítsa a világot. E szilárd elhatározás méltóképpen kifejezésre jutott ezen a békenagygvűlésen. A DIMÄVAG Gépgyár dolgozói, mindezt most szavakba formálták, nem felejtik a múltat és éppen ezért tudják értékelni a jelent és a jövőt. Bíznak a békétábor erejében, bíznak a hatalmas Szovjetunióban, amely páratlan történelmi csatában béklyóba verte az eszét vesztett náci fasizmust. Ez a hit, ez a bizalom megsokszorozza a miskolci dolgozók, erejét és növeli harci elszántságát. Ezzel az érzéssel szivükben távoznak most a gyűlésről, hogy az itt. elhangzott fogadalom- tételek után még nagyobb odaadással álljanak a béke bástyájára és mindennapi szorgalmas munkával küzdjenek a béke tartós fennmam* 1 \