Észak-Magyarország, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-19 / 300. szám

f VtehMR, m december T9. ESZAKMAGYARORSZAC <> I Man» Dogozók Pártja Központi Vezetőségének Mrözta távirata Antonin Zápt'Kkytez ANTONIN ZAPOTQCKY ELVTÄRSNAK, » Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága elnöksége tagjának. PRÄGA. Kedves Zapotocky Elvtárs! Hetvenedik születésnapja alkalmából pártunk Központi Vezetősége forró elvtársi üdvözletét és jókívánságait küldi önnek, a Csehszlovák Kommunista Párt régi, kipróbált, közszeretetben álló harcosának, a Csehszlovák Köztársaság elnökének. A magyar dolgozók, a magyar kommunisták együtt ünnepelték a csehszlovák néppel az Ön születésnapját. Pártunk minden tagja és egész dolgozó népünk tiszta szívből jó egészséget, hosszú életet és to­vábbi sikeres munkáséveket kíván önnek a csehszlovák dolgozók ja­vára, a szocializmus megvalósítására, az imperializmus ellen, a béke megvédésére, a csehszlovák és a magyar nép további testvéri együttmű­ködése érdekében. Forró baráti és elvtársi üdvözlettel i A MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE. Dobi I stván távirata a Csehszlovák köztársaság elnökéhez ANTONIN ZAPOTOCKY ELVTÄRSNAK, a Csehszlovák Köztársaság elnökének, PRÄGA. Engedje meg Elnök Elvtárs. hogy hetvenedik születésnapja alkal­mából forró üdvözletemet és szívből jövő jókívánságaimat küldjem önnek. Kívánom, hogy még hosszú ideig jó egészségben és eredményesen folytassa a testvéri Csehszlovákia népei jólétének emelése és népeink barátságának további elmélyítése érdekében kifejtett gyümölcsöző mun­káját. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A ma>yar rádió helyszíni közvetítést ad az or^záíc^vűlés ünneni üléséről! Az ideiglenes nemzetgyűlés meg­alakulásának tizedik évfordulója al­kalmából a magyar rádió december 21-én, kedden délután 17.30 órától a Kossuth adón ünnepi műsort sugá­roz. A négy és félórás műsor kereté­ben közvetíti az országgyűlés ünnepi ülését. Az országgyűlés ünnepi ülé­séről szóló közvetítés 18.50 órakor kezdődik. A miskolci járási DISZ-hizottság felhívása a bánván ifjúsági brigádokhoz Kedves Elvtársak! Bányász fia­talok! Ifjúsági frontbrigádok! A szénbányászat országos verse­nyében a várpalotai, pécsi, dorogi szénbányák ifjúsági brigádjai való­ra váltották adott szavukat, több tízezer tonna szenet adtak terven felül. A miskolci járási DISZ-bizottság ezúton fordul az ifjúsági brigádok­hoz, hogy a még hátralévő pár nap alatt a többi élenjáró bányász- fiatal példája nyomán adjanak több szenet a hazának, teljesítsék adott szavukat. Az eddig elért eredményekért ezúton mondunk köszönetét Mo­gyorósi János bánfaival, Acháb, Szőllösi, Verebcly sajószentpéteri, Gondos és Simkó berentei, Bartók Ferenc kondói, Sie József és Z. Tóth József herbolyai bányász if­júsági brigádjának, valamint a brigádok vezetőinek kiváló teljesít­ményeikért. Kérjük az ifjúsági brigádokat, hogy továbbra is így dolgozzanak, teljesítsék adott sza­vukat. Ehhez a nagy feladathoz kíván a miskolci járás valamennyi bányász ifjúsági brigádjának sok sikert, jó munkát, jó szerencsét! A miskolci járási DISZ- bizoítság Diósgyőri finomhengerészek győzelme A Lenin Kohászati Művek finom- hengerdéjében a felszabadulási hó­nap alatt versenyeznek a brigádok, hogy melyik ad több acélt terven fe­lül. A durvasoron Lévai István hen­gerész-brigádja december 8-án, Sa- jóhelyi Vilmos hengerész-brigádja december 12-én, Fülemüle Dezső hengerész-brigádja pedig december 15-én befejezte éves tervét. December 16-án a középhengerso­ron dolgozó Mazuch Pál hengerész­brigádját nagy öröm érte. A déli órákban a szakszervezeti bizalmi ér­tesítette a kollektíva tagjait, hogy évi tervüket befejezték és terven je­lül már 19.5 tonnát hengereltek. A brigád már napok óta 123, 111, 144 százalékra teljesíti napi tervét. A lendületes, fegyelmezett munka meghozta eredményét, amelyre nem­csak a brigád vezetője, hanem a bri­gád tagjai is joggal büszkék. December 16-án nemcsak Mazuch Pál hengerész-brigádja, hanem az üzem valamennyi dolgozója példc.s teljesítményt nyújtott. Napi tervüket 110.4 százalékra teljesítették, s ezzel havi tervükkel 102.1 százalékra áll­nak. Ezzel a nagyszerű teljesítmény­nyel az ózdi finomhengerészekkel folytatott párosversenyben megsze­rezték az elsőséget. FILE ÉVA Smi** ifp’om^ia5 lépések S'enenscn amerikai lábamé’’ ny!l*H?o?»iávat kaps*ólaiban Moszkva (TASZSZ) A. F. Dobrinyin, a Szovjetunió Ideiglenes ügyvivője az Egyesült Államokban, december 16-án tel kereste H. Hoower urat. az Egyesült Államok külügyminiszterhelyettesét és a következő tartalmú nyilatkozatot tette előtte: „Az angol sajtó jelentése szerint Stevenson tábornok, az Angliában állomásozó 49. amerikai légihadosztály parancsnoka, december 10 én a bent- watersi (Anglia) repülőtéren kijelen­tette, hogy hadosztálya keretébe tar­toznak olyan bombázógépek amelyek rendeltetése atom támad ást intézni a Szovjetunió ellen, továbbá, hogy ezt a feladatot már két és félévvel ez­előtt kitűzték a hadosztály elé. Minthogy az Egyesült Államok fegyveres erői hivatalos képviselőié­nek ez a kijelentése összeegyoztethe teilen a Szovjetunió és az Egyesült Államok között fennálló normális.vi szonyokkal. a szovjet kormány azé retne magyarázatot kaoni az Egye­sült Al'amok kormáovától arra vo nafkozó®n. megfelelnek o a valóság­nak a sakójelentések Stevenson tá­bornok nyilatkozatának jellegét ille­tően és — ha megfelelnek —, hogyan értékeli az Egyesült Államok kormá­nya ezt a nyilatkozatot.“ K, D. Bjelohvesztyikov, a Szovjet­unió ideiglenes nagybrilanniai ügy vivője december 17-én felkereste T. «rat, Nagy-Brit annü# külügyi államtitkárát éa A F. Dobri nyinéhoz hasonló tartalmú nyilatko­zatot tett. oiőtte Nagy Britanniára vo nntkozóiag. (MTI) Fogjanak végre hozzá a nagy szénadősság törlesztéséhez a sajószentpéteri bányászok A sajószentpéteri bányaüzem már hosszú hónapok óta nem teljesíti ter­vét. Az első negyedévben 98, a máso­dik negyedévben 70.5, a harmadik ne­gyedévben 95.9, októberben 73.8, no­vemberben pedig 76.3 százalékra tél­iesítetté tervét. Ez évben több mint 18 ezer tonna szénnel adtak keveseb­bet üzemeinknek, kórházainknak, is­koláinknak, mint kellett volna. 18 ezer tonna szénadósság nem kis dolog! Ebből a szénmennyiségből há­rom vonatszerelvényt lehetne meg­rakni. Egy 1.800 tonnás terhelésű tehervonat mozdonya 200 ezer kilo­méteres utat tudna megtenni vele, vagyis ötször meg tudná kerülni az egyenlítőt. A miskolci Semmelweis- kórház szénszükségletét - három évre lehetne biztosítani ennyi szénből. Miből adódik ez a nagy lemara­dás? Erre Iván János vájár, aki 1928 óta van a bányánál, adja meg a választ. — Bányánk tönkre van téve. Hogy hasonlattal éljek, úgy jártunk, mint az erdész, aki kivágta az erdőt, nem ültetett facsemetét helyébe, s most csodálkozik, hogy nincs fája. Mi is "gy jártunk. Műszaki vezetőink uta­sítására csak szenelttink, szeneltürik, I s a feltárásról elfeledkeztünk. Pe- -h'g a bányában a szenelést nem le­bet különválasztani az elővájástól- Egyszóval nem gondoltunk a hol­napra! Iván elvtársnak a legmesszebb­menőkig igaza van. A sajószentpéteri bánya ez évben szintén azért nem teljesíti tervét, mert hosszú ideig az üzem vezetői csak a mának éltek, elfeledkeztek a holnapról. Ezért elsősorban a műszaki veze­tők, a főmérnökök a felelősök. A főmérnökök, akik a bányaüzem élé­re kerültek s azt tartották, hogy csak addig tudjanak szenein!, míg ők ott vannak, fontos, hogy jutal­mat kapjanak. A főmérnökök ugyanis kevés ideig voltak egy-egy bányánál, állandóan cserélték őket- A sajószentpéteri bányának 1945 óta 12 üzemvezető mérnöke volt. így nem csoda, hogy rablógazdálkodást folytattak, elfeledkeztek a „szűz mezők” feltárásáról, az elővájási munkálatokról. Hajdü János elvtárs, a hármas akna párttltkára elmon­dotta, hogy Reményi főmérnök, aki jelenleg a berentei bányaüzemnél dolgozik, tavaly júniusban a III. akna 4_es ereszkéjében a feltárást leállította, mondván: a szenelés a fontos, ha a szénmező elfogy, majd csak lesz valami. Reményi főmérnö­köt terheli a felősség azért, hogy amikor a Il-es akna 10_es ereszkéjét elöntötte a víz, eltűrte, hogy a nagy­teljesítményű szivattyú, meg az új drótkötélpálya a víz alá kerüljön. Az új drótkötélpályát csak akkor hozatta ki, amikor már jóformán teljesen tönkrement. Remeez Lajos vájár azt panaszolta: — Hansági főmérnök idejében az volt a szokás, hogy csak a könnyen megközelíthető szenet hozatta a fel­színre. A 17-es siklóban néldául a kamrákat lefejtette, a lábakat ott­hagyta. Csak az volt a fontos Han­sági főmérnöknek, hogy minél több szenet termeljenek. A jövőre nem gondolt! — A jelenlegi főmérnök, Urbán László sem sokat törődött ez év­ben a feltárással — mondja Sipos Ferenc lőmester. — Neki is csak a mindenáron való tervtúlteljesítés volt a célja Hogy ez mennyire így van. bizonyítják Knopp József, a II. akna körletvezető aknászának szavai: — Ez év elején csak egy csapat dolgozott feltáráson. A nagyterme­lési napokon, a hajrákon ezt az egy csapatot is, sőt még a fenntartási dolgozókat is szénre telepítették. A feltárás elhanyagolásából kö­vetkezik aztán az, hogy most úgy a III., mint a II. aknában több csa­patot kellett elővájásra állítani. A II. aknában például öt csapat dolgo­zik elővájáson. A súlyos lemaradás másik oka, hogy a jelenlegi műszaki vezetés nem tudja biztosítani a műszaki feltételeket. Sztibor Antal elvtárs, a bányaüzem párttitkára elmondotta, hogy októ­ber végén a 21-es siklóban meg­szűnt a frontfejtés, de a műszakiak nem biztosítottak újabb frontfejtést, ahová a csnostnka* át lehetett volna telepíteni. Három hetet vett igénybe, míg a 16-os ereszkében megindítot­tak egy frontot. (Azóta ezt is meg­szüntették, áttértek a kamara-fej­tésre a kedvezőtlen főteviszonyok miatt.) Újházi Jenő vájár és még sokan mások az ürescsjile hiányra panaszkodnak. Újházi elvtárs csapa­ta például, ha volna -elegradő üres­csille, kilenc csille szenet termelne műszakonként. Átlagos termelése azonban négy csille. A III. akna 5-ös ereszkéjében három munka­helyen három csapat dolgozik. Ha ürescsille volna, egy csapat tíz csille szenet tudna termelni harmadan­ként. Ezzel szemben öt-hét csillével raknak. A 4_es ereszkében hasonló a helyzet. A bányász segédkötéllel húzza' magának a munkahelyre az ürescsillét, ami harminc percet is igénybe vesz, pedig a műszaki ve­zetők már nem egy értekezleten megígérték, hogy a munkahelyeket a legtökéletesebben ellátják üres­csillével és fával. De sorolhatnánk tovább a példákat! Mit válaszolnak erre a műszaki vezetők! Azt, hogy 100 darab üres­csillére volna szükségük, amit már jelentettek is a trösztnek. Helyes lenne, ha a dolgozók véleményét, -a_ vaslatákis meghallgatnák. Hajdú János elvtársnak az a javaslata a 4-es ereszke ürescsille ellátásával kapcsolatban, hogy hosszabbítsák meg a végnélküli kötelet. Ha ez megtörténne, nem kellene a bá­nyásznak segédkötéllel hűzni a munkahelyre az tireset. Gál elvtárs, az üzem igazgatója ezt ugyan már meg is ígérte, de még mindig nem valósították meg. A dolgozók véle­ménye szerint az 5-ös ereszkében az ürescsille hiányon úgy lehetne enyhíteni, ha a duplavágányt két- három méterrel meghosszabbítanák, hogy ott ne hat, hanem kilenc üres­csille férne. Nemesi Ferenc elvtárs. aknász szavain is érdemes elgon­dolkozni. Miután éjszaka nem folyik szállítás, a szén. amit este kitermel­nek a bányászok, bennmarad a bá­nyában s emiatt reggeli műszakkez­déskor nincs üres. Valamelyik nap 98 teli és harminchat meddővel meg­rakott csiliét számolt meg Nemesi elvtárs reggel a bányában. Éhből kö­vetkezik az, hogy reggel nvolc óráig egy üres se jött le a bányába. Tóth János vájár a faellátásra panaszkodott. A műszakiak a pálya­kocsikkal megrakott fát nem oda küldik ahová kellene, főképpen az éjszakás műszakban gyakori az olyan eset hogy egy-két órát járnak a dolgozók fáért. A műszaki vezetők nem ellenőrzik megfelelően a szállí­tás dolgozóit. Többször előfordul, hogy ahol éppen meggondolják, ott pakolják le a fát. A különböző mé­retű faellátás is nehézségeket okoz. Gyakori eset, hogy a dolgozók a há­romméteres fából készítenek kettő- ötveneset. Nem kielégítő a bányaüzem leve­gőellátása sem. A III. aknában olyan rossz munkahelyek vannak, hogyha lelőnek és egy órát várnak, még nem megy el a füst Van ugyan két légakna, de a légközlők annyira tönkrementek, hogy elszökik a leve­gő. Egy harmadik légakna építését vették tervbe, a helyét már ki is mér­ték, de az építését elhalasztották márciusra, mondván, hogy télen ne­héz légaknát készíteni. Ez igaz, de miért nem építették meg nyáron az új légaknát? A műszaki vezetők a sok ezer tonna szénadósságot igyekeznek lét­számhiánnyal magyarázni. Az igaz, hogy nincs meg a megfelelő létszá­muk, de arra nem gondolnak, hogy megnézzék a „betegeket“. Ezen a téren tűrhetetlen a helyzet a bánya­üzemnél. Kovács Erzsébet elvtársnő SZTK ügyintéző kimutatása szerint az első negyedévben 422. a második negyedévben 361, a ' harmadik ne­gyedévben 421, októberben, novem­berben pedig 362 beteg volt. No­vemberben például októberhez vi­szonyítva 10 ezer forinttal emelke­dett a kifizetendő táppénz összege. Az első negyedévben a betegek miatt 2.925 műszak esett ki a ter­melésből, 540 tonna szénnel termel­tek kevesebbet. A harmadik negyed­évben 3.341 műszak esett ki a ter­melésből, s mintegy 630 tonna szén­nel termeltek emiatt kevesebbet, Nemesi Ferenc aknász' szerint, ha valamelyik dolgozó lakziba, vagy temetésre akar menni, az orvoshoz megy és kiíratja magát. A nagyszá­mú beteglétszámért felelősség! terheli a bányaüzem szakszervezetét. Neki volna kötelessége, hogy aktívái segítségével meggyőződjön arról, hogy valóban betegek a hiányzók. Szeptemberben 26 ember hiányzott igazolatlanul, októberben 99, novem­berben pedig 159. Krajcár János tan­vájár például ha hétfőn délelőttös, vagy délutános műszakra kellene jönnie, soha nem jön be dolgozni; Kontyos Mária szállítómunkás, mert a honvédségnél ismerkedő estet ren­deztek, nem jött be a siktába. Olyan is előfordul, mint Tóth Sándor tan- vájár esete. Az aknász elküldte csá­kánynyélért, de ő inkább leült a vágatban s ott várta meg a műszak végét. Az igazolatlan mulasztókkal szemben erélyesebben kellene fel­lépni. De ezt nem teszik. Arra hi­vatkoznak, hogy a betervezett kieső műszakok számát nem nagyon lépik túl. Falvilágosító munkáról egyálta­lán nem beszélhetünk. Nincs aki megmagyarázza az igazolatlan tnu- lasztóknak, hogy egy mulasztás miatt körülbelül 2 ezer forintot dob ki az illető az ablakon. A sajószentpéteri bányaüzem terv­teljesítését gátolja még az is, hogy a II. és III. akna dolgozói nem értik: meg egymást. Mindent csak magúk- nak akarnak. Sztupák György elv­társ, a III. akna műhelyfőnöke el­mondotta, hogy novemberben pél­dául volt öt darab üzemképes rázó- csuzdája, s mire a helyét előkészí­tették, ■ hogy beszerelik, csak egy maradt, négyet elvittek a II. akná­ra. A dolgozók jogos felháborodásá­ra Urbán főmérnök azt a választ adta: a II. aknán már beépítették, ő már nem tud mit csinálni. Való­jában a II. aknán még most sem építették be a rázócsuzdákat. Ezzel .szemben a III. akna kapott egy rossz csuzdát, melyet három napig javí­tottak, míg használni tudták, Augusztusban például a miskolci központi műhelyben a III, akría be- küldött négy darab motort, egy jel­ző transzformátort, egy olajos auto­mata kapcsolót és öt fúrógépet. Ezek a felszerelések elvesztek. Többször bejöttek érte Miskolcra, de itt már azt felelték, hogy még szeptember­ben elkészítették és kiküldték azo­kat Sajószentpéterre. Hová let tele ezek a motorok? a II- aknához ke­rültek. A II. aknán most már any- nyi a fúrógép, hogy októberben pél­dául 8 fúrógép hányódott a villamos- műhelyben. Gátolja még a bányaüzem tervtei- jesítését a versenyszellem ellaposo- dása is. A III aknában, amely 1951-ben az országos versenyben a harmadik helyet érte el — ióformán egyáltalán nincs verseny. Amióta nincs frontfejtésük, a dol­gozók azt sem tudják, hogyan áll­nak a tervteljesítéssel. Jogosan ké­rik. hogy az elővájásnál is adjál* meg az elért eredményeket vagy százalékban, vagy centiméterben. A sajószentpéteri bányaüzem az itt felsoroltak miatt nem teljesíti tervét. Persze van még egy sor más probléma, mely megoldásra vár, da ezek a legégetőbb hiányosságok. A bányaüzem műszaki vezetői a borso­di széntröszttel egyetértében beszél­jék meg a legfontosabb tennivalókat, azt, hogy hogyan tudnák a jövőben teljesíteni tervüket, hogyan tudná­nak adósságukból törleszteni, a bá­nya dolgozói számolják fel a közö­nyösséget, mert ha ezt nem teszik, !8 ezer tonna szénadósságukból nem hogy törleszteni tudnának, hanem az még jobban növekszik. FODOR LÁSZLÓ „Bonn veszélyes álon halad“ Nyugatnémet lapok a moszkvai értekezletről és a szovjet iegyzékről Berlin (TASZSZ) A nyugatnémet lapok cikkeiben, amolyek a moszkvai értekezlet dckla rációját, valamint a három nyugati hatalomhoz Intézett december 9-i szovjet jegyzéket kommentálják, egyre gyakrabban talá’unk olyan fel hívásokat, amelyek a jelenlegi hely zet komoly megfontolására, a hírhedt ,.érőpolitika“ elvetésére szó’ítanak fel: Ezenkívül azt követelik hogy a párizsi egyezmények ratifikálá°a előtt folytassanak tárgyalásokat. Német ország egyesítésé) öl. „A moszkvai értekezlet — írja a „Westfälische Rundschau“ című szo­ciáldemokrata lap — nem hagyott két­séget afelől, hogy nyugat felfegyver­zését kelet felfegyverzése követi. ! Szertefoszlottak szók az ábrándok, amelyek szerint Németország egyesí­tése az erő politikájából kiindulva végrehajtható.“ A Kölnben megjelenő „Parlamen­tarische Wochenschau“ hangsúlyozza, hogy a moszkvai deklaráció „szélesre 'árja a kapukat“ az összeurópai kol­lektív biztonsági rendszer megterem­tését célzó tárgyalások- valamin' a né­met kérdenek e kodektív biz'onsági rendszer keretében történő békés meg. oldása előtt. A „Fuldauor Volkszeitung“ a de­cember 9. i szovjet jegyzéket kom­mentálva hangsúlyozza: a szovjet jegyzék újabb bizonyítéka annak, hogy Adenauer „erőpolitikája" min­den perspektívát nélkülöz. A lap ke- reken kijelenti, hogy ..Boun veszélyes úton halad“. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents