Észak-Magyarország, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-15 / 296. szám
9 iibZii AííUíiöZA^ „Követeljük a gonosz Felemeljük tiltakozó szavunkat az összeesküvés ellen, melyet a háborúra készrülő erők szőnek. A háborús gyújtogatok elhatározták, hogy törvényerőre emeltetik a népeit ellen irányuló párisi háborús szerződést. Mi a százmilliókkal együtt a gonosz terv megsemmisítését követeljük. Úgy harcolunk a párisi szerződés ellen, hogy az állam iránti kötelezettségeket mindenkor határidőre igyekszünk teljesíteni, mert ezzel ■ is a béke megőrzésének útját és lehetőségét egyengetjük. Harcba indulunk a béke megvédéséért, követeljük a békeszerető országok nagy táboráterv megsemmisítését“ val együtt a négy nagyhatalom tárgyalását és Németország békés utón való egyesítését. Harcba indulunk, hogy a hazánkat fenyegető veszélyt elhárítsuk. Erősítse küzdelmünket népünk legjobbjainak kemény helytállása, amellyel évszázadokon át szembeszálltak a függetlenségünkre, szabadságunkra törő német hódítókkal. Tiltakozunk a Wehrmacht új- rafelfegyverzése ellen. Előre a béke megvédéséért! HALMAJ KÖZSÉGI TANÄCS HAZAFIAS NÉPFRONT BIZ. MDP PÁRTSZERVEZET. MNDSZ HELYI SZERVEZET. Tiffataznak a szikszói járás dolgozó parasztjai Is a Wehrmacht teífe§>verzése ellen Nap-nap után sok levél érkezik szerkesztőségünkbe, amelyek fel. emelik szavukat a német Wehrmacht újrafelfegyverzése ellen. Tiltakozott Selyeb község népfront- bizottsága, ínáncs Bózsa-teíepének lakossága, az engai állami gazdaság, az cngai Hazafias Népfront- bizottság, Kupa és Felsővadász község parasztsága. „Nem akarunk a szenvedés, a nyomor áldozataivá válni... Követeljük a tartós béke biztosításához szükséges feltételeket, „melyeket Moietov elvtárs a moszkvai ér. tekezleten hangsúlyozott: az egységes. demokratikus, békesze-etö Németországot, az európai kollektív biztonsági rendszert“’ — írják a felsővadászi dolgozók. „Dolgozni akarunk, de figyelmeztetjük azokat, »akik békés építő munkánkra törnek, hogy hazánk iránt való szeretetiinkkel és karjainkban lévő erőnkkel egyem- berként állunk ki boldog, szabad hazánk megvédésére’* — jelentik ki az ongai állami gazdaság dolgozói. Mit lesznek a tanácstagok Miskolc tanácstagjainak egyrésze már munkához látott. A jelölőgyü- lésen sok feladatot bíztak rájuk választóik s azóta is felkeresik őket panaszaikkal. Tanácstagjaink azonban nemcsak azokat a bajokat veszik észre, amelyekre felhívják figyelmüket. Klein Zoltán tanácstag közbenjárására például intézkedtek, hogy a Széchenyi utca 43. számú háznál bontás közben ottmaradt törmelékeket elszállítsa az épitő vállalat. Jánosi Elekné tanácstag felfigyelt arra, hogy a lévai József utcában egy házaspár szoba-konyhás lakása mellett még a szuterénban lévő lakásból is fenntart magának két helyiséget. Ismerve a város súlyos lakásviszonyait, javasolta a tanácsnak, adják oda a felesleges helyiségeket egy arra rászoruló családnak. Györkő László Malinovszktj utcai lakosnak rossz a lakása. Már többször fordult a MIK-hez, de csak ígéretet kapott arra, hogy kijavítják. Jánosi Elekné tanácstag most maga kereste fel újból a vállalatot, s a mimikához már hozzá is kezdtek. Tanácstagjaink sokat tehetnek a lakosság mindennapi gondjainak elintézése ügyében. A választók el is várják a segítséget, hiszen megbíznak képviselőikben. Az új csehszlovák kormány programnyilatkozata Prága (TASZSZ) Viliam Siroky miniszterelnök a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlésének december 13-i ülésén programnyilatkozatot adott. A november 28-i nemzetgyűlési választások és a szlovák nemzeti tanács választásai — mondotta többek között — a városok ■ és falvak dolgozóinak győzelmét jelentették. Népünk rendíthetetlenül támogatja a nemzeti arcvonal politikáját. Ez a győzelem nemcsak óriási belpolitikai, hanem nemzetközi jelentőségű is. Szavazásával népünk határozbttan kijelentette, hogy feltétlenül támo- gatia a Szovjetuniónak az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére tett javaslatát, teljes mértékben segíti azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a csehszlovák kormány a javaslat megvalósítása érdekében kifejt, továbbá, hogy nincs szándékában ölhetett kezekkel szemlélni a német militarizmus feltámasztását és eltökélt szándéka, hogy minden intézkedést megtegyen biztonságának biztosítása érdekében. Mi szilárdan állunk népeink békéjének, szabadságának és függetlenségének vártáján. Mindent elkövetünk a béke fenntartása és megszilárdítása érdekében és hisszük, hogy ezt a célt elérjük. Ugyanakkor ösz- szes szövetségeseinkkel együtt bármely pillanatban készek vagyunk visszaverni és szétzúzni az agresszor támadását. Viliam Siroky ezután a kormány belpolitikájának kérdéseit ismertette. (MTI) Grotewohl: 4 párizsi szerződésehet nem szabad ratifikálni ! Berlin (MTI). Otto Grbtewoihl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke hétfőn a hetrmingsdorfi üzemek dolgozóinak nagygyűlésén mondott beszédében a többi között a következőket állapította meg: — A Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége a moszkvai értekezleten az egész német nép érdekeit képviselte. Azoknak az államoknak a küldöttei előtt beszéltünk, amely államok a német fasizmus elleni küzdelemben a legsúlyosabb áldozatokat hozták. Fele. lősségünk tudatában kijelentettük: a német militarizmus valamennyi nép és mindenek előtt Németország halálos ellensége. Minden eszközzel küzdeni akarunk a német militaru- mus feltámasztása ellen, hűek maradunk régi jelszavunkhoz: „Németek üljetek le tárgyalni egymással!“ A párisi szerződéseket nem szabad ratifikálni! Ha azonban Nyugat- Németországban a német nép érdekeit sárba tiporva, mégis ratifikálnák és végrehajtanák a párisi egyezményeket, a Német Demokratikus Köztársaság kénytelen lenne a béke és a népi vívmányok védelmére nemzeti haderőt létrehozni. A nagygyűlésen résztvevő 3000 dolgozó viharos tapssál fejezte ki, hogy egyetért a miniszterelnök kijelentéseivel. Nvuns'-^mefor^ánlian már e'n&ssziifetelíet fessek az alomíepyver pyárlására Róma (TASZSZ). Az „Avanti“ című lap bonni tudósítást közöl, amely szerint Blank, Nyugat-Németország tényleges hadügyminisztere a legnagyobb ipari vállalatok tulajdonosaival tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy a leendő német fegyveres erők kü. lönleges alakulatait atomfegyverre’ lássák el. Blank két kérdésről folytat tárgyalásokat. Elsősorban arról van szó, hogy a nyugatnémetországi gyárosok szervezzék meg külföldi, köztük a spanyolországi atomgyárak építését és felhasználását. Adenauer már eszmecserét folytatott a Franco- kormánnyal és megszerezte beleegyezését több spanyol-német vegyes vállalat létrehozásába. Ezekben az iparvállalatokban német szakembe. rek vezetésével atomfegyvert gyártanának. A vállalatok termelését a nyugatnémet hadseregnek szánják. Ugyanakkor Blank megbeszéléseket folytat arra vonatkozólag is, hogy Nyugat-Németországban tudományos atomkutató laboratóriumokat létesítsenek, amelyek tudományos adatokkal látnák el a külföldi alomvállalatokat és lehetővé tennék, hogy később magában Nyugat-Németországban megkezdjék az aíom- fegyver gyártását. (MTI) ü szer IMrnkkan! és hadiárva néma tüntető menetben vonul? el a bonni kancellári hivatal és a parlament előtt A menet élén vitt hatalmas transzparensen a következő Marat volt: . Nyugat-Németországban egy rendőrkutya ellátására havi negyven márkát fordítanak — egy hMiárva csak harminchat márkát kap!'’ Berlin (MTI). Vasárnap a nyugatnémetországi hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ötezer képviselője sereglett össze Bonnban, hogy néma felvonulással tüntessen Adenauer újrafel. fegyverzési politikája ellen. VTl. Ugyanazon az éjjelen, két óra tájt. Karlikot felkeltették. Öt perc alatt útrakészen kellett állnia, mintha csak a szomszédba ugrana át, mintha nem az az út állna előtte, amelynek végállomása a vesztőhely, közbeeső állomásai pedig újabb börtönök, koncentrációs táborok. Karlik letérdelt szalmazsákom mellé, átölelt, megcsókolt. A folyosóról felhangzott az egyenruhás hajcsár durva üvöltése, annak jeléiül, hogy érzelmeknek nincs helye a Pankrácban. Karlik kiszaladt az ajtón, a zár kattant.. ..és csak ketten maradtunk a zárkában. ...Találkozunk-e még valaha, testvér? Hát ml, „apa", kit búcsúztatunk legközelebb? Ki megy el előbb közülünk, a két ittmaradott közül? És hová? És vájjon ki fogja elszólítani? Az SS-egyenrunás őr? Vagy az egyenruha nélküli halál? Ez már csak visszhangja azoknak a gondolatoknak, amelyek az első válás után támadtak bennünk. Azóta egy év mult el, s a távozo rabtársat kísérő gondolatok hol élénken, hol halványabban, de egyre visszatérnek. A zárkánk ajtajára függesztett kettes számot ismét hármas váltotta fel, ezt újra kettes, majd megint hármas, hol ketten voltunk a zárkában, ho] hárman, kettes, hármas, kettes, hármas, új foglyok jöttek és meritek — csak mi ketten, akik Karlik távozása után ottmaradtunk a 287- es zárkában, csak mi rostokolunk. JULIUS ÜZENET AZ tovább is hűségesen együtt: „Apa" és én. „Apa“ — Joseí Pesek, hatvanéves tanító, a tanítóegyesület elnöke. Lebukásom előtt nyolcvanöt nappal tartóztatták le, mert egy szabad cseh iskolára vonatkozó reformjavaslatot dolgozott ki, s ezt r Birodalom elleni összeesküvésnek minősítették. „Apa” olyan ember... No, jó fiú, hát ezt hogy írod meg? Bizony ez nehéz munka lesz. Egy esztendőt töltöttünk együtt egy zárkában. Ezalatt eltűnt az „apa“ név mellől az idézőjel, ezalatt a két különböző korú fogoly- társból igazán apa és fia lett, különösen átvettük egymás szokásait, szavajárását, .még beszédmódját is, próbáld csak ma megmondani, mi az enyém, és mi apáé, mivel jött ő a zárkába és mit hoztam én magammal! Éjszakákon át virrasztott felettem, vizesborogatással hessegette a körülöttem ólálkodó halált, önfel. áldozóan tisztogatta gennyes sebeimet és sosem mutatta, hogy érzi a rothadásnak szalmazsákom körül terjengő bűzét. Mosta, foltozta az első kihallgatás áldozatául esett ingem nyomorúságos rongyait és mikor már nem volt segítség,, saját ingét adta. rám, r T1 n 1 K ‘ ÉLÜKNEK Megkockáztatta, hogy a reggeli félórás séta alatt a pankráci fogház udvaráról füvet és százszorszépet szakítson — nekem tépte. Szerető szeme elkísért, mikor új kihallgatásra kísértek, s új borogatást rakott sebeimre, mikor visszatértem. Ha éjszaka mentem kihallgatásra, nem aludt el, míg vissza nem tértem, lefektetett a szalmazsákra és gondosan bebugyolált a takarómba. Ez volt barátságunk kezdete. S a kezdethez nem volt méltatlan a folytatás, mikor már lábraáütam és leróhattam neki fiúi tartozásomat. De egy lélekzetre nem lehet mindent elmondani, a 267-es zárkának ebben az évben mozgalmas élete volt és minden, ami élt, a maga módján élt — apácska is. Ezt el kell még mondani. És a történetnek még nincs vége. (No lám. a végén mintha mégiscsak felcsillanna egy reménysugár.) ★ A 267-es zárkának mozgalmas élete volt. Szinte minden órában nyílt az ajtó és jött az inspekció. A Gestapo szigorított felügyeletet rendelt el a súlyos kommunista bűnös felett, de jöttek őrök puszta kíváncsiságból is. Mert itt ugyan gyakran meghaltak olyanok, akiknek -nem kellett volna meghalniok, ttmmmmirmi«» i H ul l SÁRGARÉPÁS IDŐSZERŰNEK érzem kezembe venni a tollat, hogy tájékoztatást adjak mindazoknak, akik még nincsenek tisztában vele, vagy még nem próbálták saját bőrükön, hogy mit akarnlak most az imperialisták Parisban létrehozni. A dolog úgy kezdődött, hogy az ónodi községházán négy csendőr cs két hites előtt 1943. június elsején kijelentettem: mire értékelem Hitler és Mussolini politikáját. Ezért két nap múlva a szolgabíróságon voltam Miskolcon. Két nap múlva dmét elhurcoltak. A budapesti to- loncházba kerültem. Nagyot dobbant a szivem, mert láttam és meggyőződtem róla, hogy több ezren vagyunk, akik a hiénák ellen harcolunk. De nem sokáig hagyták, hogy fogyasszuk az általuk elkészített ételt (illetve moslékot). Négyszáz politikai fogoly társammal együtt lekisértek Nagykanizsára a régi Frank-kávégyári munka- táborba, hol ebéddel vártak bennünket. A főszakácsot megismertem, tizenkilences kommunista volt ő is. Kérdezősködtem tőle és elmondta, hogy négyszázunknak 32 kiló krumpliból lesz ebéd. Elöntött a méreg és jó hangosan megmondtam, a véleményemet. Az egyik tiszthelyettes meghallotta, mit mondtam és boxerrál úgy képen vágott, hogy rögtön kiköptem • három fogamat. EGY HÉT múlva munkára kértem magam éhenhalás előtt. Kikerültem, Parsára. December elején visszakísértek Kanizsára azzal, hogy a. kassai ötös tanács elé kell állítani, mert megsértettem Hitlert, ezt a sokmillinszoros gyilkost, ezt a minden emberi mivoltából kivetkőzött fenevadat. Másnap utaztam Kassára egy törzsőrmesterrel a különianács elé, mely derék intézményt én már az előző időkből ismertem,. Engem itt — a már internálásra ítéltet — ismét elítéltek, de a büntetés letöltését elhalasztották „helyszűke” KARÁCSONY miatt. Így kerültem vissza Kanizsára. Amit itt tapasztaltam, nem lehet leírni. Elvtársaim nagyrésze már minden ruhadarabot eladott magáról, hogy ennivalót vegyen és mégis 8—10 halt meg közöttük naponta félőrülten az éhségtől. MÁSNAP megtudtuk, hogy a kanizsai sörgyárban munkásokat keresnek. 30 elvtársammal összebeszéltünk és jelentkeztünk munkára (a táborban lévő 600 ember közül csak nekünk volt olyan ruhánk, amiben a városba kísérhettek). így megmenthettük magunkat az éhen- hálástól és társainkon is segíthettünk. A karácsony előtti napokban már dolgoztunk. Helyzciünk valamit javult, mert a gyár dolgozói velünk éreztek és elláttak bennünket, amivel csak tudtak. Egyik nap lunka végeztével arra kértem az egyik művezetőt: engedje meg, hogy a rengeteg sárgarépából vihessünk. haldokló társainknak. Az engedélyt megkaptuk. Kabátujjban és nadrágszárban vittük a drága karácsonyi kincset. De micsoda csalódás ért bennünket, amikor a kapunál a kísérőnk sorbaállított bennünket, s motozni kezdtek. Akinél répa volt, egyenesen a sötétzárkába vitték. Ránk , rmedtek: hogy mertünk segíteni azokon a „rothadt kommunistákon”, dögöljön ki minél előbb a magjuk is!” — Három napot töltöttünk kenyéren és vizen a sötétzárkában (a drága :,ó sárgarépa volt a karácsonyi sütemény hozzá). (Azóta szeretem ezt a répát, mert megmantőm volt.) KÉSŐBB visszakerültem a pesti toloncházba. 1944. november 13-án sikerült, hazajutnom Önodra, ahol másnap kezetszoríthattam azokkal a testvérekkel, akik szabadságot és függetlenséget hoztak nekünk. Nem akarom elhinni, hogy akadjon egyetlen ember, aki nem elégelte volna meg az elmúlt évszázadok szörnyűségeit. SZVARATKO ELEK Sajóbábony, 5. ép. I. cm. 4. o. An»ol repülőgépek egy Jemeni falut bombáztak Kairó (TASZSZ) A lapok közük Jemen kairói diplomáciai missziójának nyilatkozatát, amely elmondja, hogy angol repülőgépek egy jemeni falut bombáztak Kataba város térségében. A falut kilenc angol repülőgép támadta meg. A pilóták bombákat dobtak le és géppuskával tüzeltek a lakosságra. A faluban minden ház romiba dőlt. A bombázás során ke- letkezett tűzvészben a lakosság in-* góságai és sok állat elpusztult. A falu biráját és több lakost a bombáik megöltek. Az angol repülőgépek rablótáma-* dásukat amiatt követték el, — mond-« ja a nyilatkozat — mert a faluben imperialista ellenes röpcédulák je-* lentek meg. (MTI) a A begyűjtési miniszter rendelete kenyérgabona után járó korpajuttatás kiadásáról A kenyérgabonatermesztés növeléséről szóló minisztertanácsi határozat szerint 1955-ben a termelők minden mázsa beadott kenyérgabona után tíz kiló korpát kapnak térítés nélkül. „ A rändelet szerint, ha a termelő „z 1955. évi kenyérgabonabeadási kötelezettséget július elseje előtt teljesíti, a korpát a beadással egyidősen, vagy legkésőbb 10 napon b«űűl meg kell kapnia. Ha a termelő a cséplés alkalmával adja be a kenyérgabonát és a részére járó kordé az már ritkábban történt meg, hogy nem halt meg az, akinek haláláról mindenki szentül meg volt győződve. Más folyosókról is bejöttek börtönőrök, beszélgettek egymással, vagy némán fellebben. tették takarómat, szakértő szemmel mustrálták sebeimet, cinikusan élcelődtek. vagy barátságosan szóltak hozzánk, ki-ki természet? szerint. Egyikük — az „Ártatlanka“ csúfnevet ragasztottuk rá — gyakrabban jön, mint a többi és széles mosollyal megkérdi, vájjon a „vörös ördög“-nek nincs-e szükségc- valamire. Nem, köszönöm, semmire sincs szükségem. Néhány nap múlva „Ártatlanka“ felfedezi, hog; a vörös ördögre mégis csak ráfér valami: a borotválkozás. Borbélyt hoz. Ez a borbély itt az első fogoly, akivel zárkánk lakóin kívül megismerkedem: Bocek elvtárs. De „Artatlanka“ szíves közvetítése egyikünknek sem szerez kellemes perceket. Apa tartja a fejemet, Bocek elvtárs meg letérdel a szalmazsákom mellé és tompa zsilettel próbál utat törni szakállam bozótjában. Keze remeg, szemébet könnyek ülnek. Szentül meg var győződve róla. hogy hullát borotvál. Igyekszem megnyugtatni: — Nyugalom, testvér, ha a Pét schek-házban kibírtam a kihallsa tást, talán csak kibírom a te bo rotválásodat is! De az erőnk véges, s így mindkettőnknek pihennünk kell, neki is, nekem is. (Folytatjuk.) pajuttatás nem haladja meg a harminc kilót, akkor ugyancsak a beadással egyidőben, de legkésőbb tíz napon belül meg kell kapnia a kor-* pát. Ha viszont közvetlenül a cséplés után beadott kenyérgabonáért harminc kilónál több korpa jár, akkor a korpa járandóság felét, de legalább harminc kilót a beadással egyidőben, de legkésőbb a beadástól számított tíz napon ebeiül kell kiadni a termelő részére. A fennmaradó mennyiséget 1955 december 15-töl 1956. február 28-ig kell kiadni. A harminc kilón aluli korpajárandóság kiadását 1955 szeptember 30-ig kell befejezni. A korpa járandóságot a közellátási őrlést végző malmok, azok telepei, a megyei terményforgalmi vállalatok telepei, illetve a földművesszövetkezetek adiák ki. A beadási hátralék fejében beadott kenyérgabona után korpajuttatás nem jár. (MTI) Fizessen elő az OLCSÓ KÖNYVTÁRRA! 1955 JANUÁRTÓL HETENKÉNT JELENIK MEG! Az első évnegyedben Boccaccio, Fast, Gorkij, Jókai, Kaffka, Leacock, Mikszáth, Móricz, Nagy Lajos, Tersánszky, A. Tolsztoj és Veme miivei szerepelnek a sorozatban. Az első évnegyedben megjelenő 13 kötet előfizetési' fiija 43.— Ft. ELŐFIZETÉS: .az állami könyvesboltokban és a Posta Központi Hírlap- irodánál (Bpest, József nádor tér 1.) 6103f. sz. vcsekkszámla számra.
