Észak-Magyarország, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-01 / 284. szám
4 ÉSZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1951. december 1. Pártélet A propagandista beszéd kultúrája A. Jefimov. a moszkvai állami egyetem professzora cikkéből „AZ AGITÄCIÖS munkában a legnehezebb — írta Kalinyin -- úgy megtanulni beszélni, ahogyan kell. Első pillanatra ez furcsának tűnik, hiszen az ember már kétéves korától beszél. Valójában pedig nagy és nehéz dolog... Az agitátor számára a nyelv mindennél fontosabb”. A világos, értelmes és meggyőző beszéd, a pontosan és érthetően kifejtett gondolatok, a színesen és érzékletesen bemutatott tények — ezek a legfőbb követelmények, amelyek jogosan elvárhatók a propagandista előadásától. Az élő beszéd sajátszerűsége abban nyilvánul meg, hogy itt az írástól eltérően javítás és törlés nélkül azonnal „végleges formában“ kell beszélni. A szónok egyidejűleg szerző és saját szövegének előadóművésze is. Nem ritkák azon a művelt és olvasott emberek, akik kitűnően kifejtik gondolataikat írásban, papíron, az előadóteremben azonban, amikor a közönség előtt szóban kell kifejteniük ugyanazokat a gondolatokat, gyakran tehetetlenek, mert nem rendelkeznek *szónoki tudással. ÜGYESEN kell az élő szó előnyét kihasználni. Az egész előadás _ idején feltétlenül ügyelni kell arra mit és hogyan fejezünk ki és nagy figyelmet kell fordítani nemcsak a tartalomra, hanem az anyag kifejtésének módszereire és eszközeire is.' A legjobb propagandisták gyakorlatából ismeretes, hogy az állandó önellenőrzés, a beszéd figyelése jó eredményeket szül. Gyakran a propagandisták, különösen a tapasztalatlanok, megfeledkeznek erről a szabályról és kritikátlanul megismételnek olyan semmitmondó kifejezéseket, mint „egybehangolni a kérdést“, „felborította az előkészületeket", „egy sor rábízott kérdést elgáncsolt”., ,.a tömegmunka vonalán", „hozzááll a kérdéshez“ és más hasonló kifejezéseket. Ezek a szóösszetételek természetesen csak rontják a propagandista nyelvét és egyáltalán' nem. szolgálják az anyag közérthető kifejtését. Világos, hogy el kel! őket kerülni. Sok függ attól is, hogy mi-yen a propagandista viszonya a hallgatói------- "■ mi hoz. Gyakran az előadó lebecsüli hallgatóságának politikai és kulturális színvonalát. Azt hiszi, jobban megértik, ha túlságosan egyszerűen beszél és éppen ezért „rtépiesked- ni” kezd. Az ilyen propagandista megsérti hallgatóságát. Lenin felháborodással ítélte el a munkásokkal való „gügyögés” minden fajtáját, a komoly tárgyalásnak „szóviccekkel és frázisokkal való helyettesítését". SZÓNOKI tapintatlanság az is, amikor a propagandista kérkedik saját ismereteivel, csiszolt mondatokat fitogtat. Az ilyen szónok mindent alárendel a szép, cikornyás frázisoknak. A hallgatónak akaratlanul is kedve támad, hogy Turge- nyév hősének, Bazarovnak szavaival rendreutasítSa: ..Árkógyij Garatom, ne beszélj szépen!“ A nyelv ’népszerűségének és gazdagságának feltétlenül párosulnia kell az egyszerűséggé!. Minden propagandista képes és köteles is fejleszteni szónoki képességét. „A költő születik, a szónok lesz” — mondja a latin közmondás. A megyei és járási vöröskereszt vezetőségének első összevont értekezlete Gazdag zárszámadás a kisrozvágyi Petőfi termelőszövetkezetben A napokban tat 'otta zárószámadási közgyűlését a kisrozvágyi Petőfi termelőszövetkezet. Régen volt ilyen boldog napja a termelőszövetkezeti tagoknak. Két év óta nem tudtak be takarítani olyan termé'L amilyet sze rettek volna. Állami kölcsönből vásárolták az állatok?f, siók nehézséget kellett legyűrniük. Ebben az évben azonban minden máskép van. A kor manyrcndeletek, melyek a mezőgazda sági termelés fe lendítésct, a termelő szövetkezetek ipegszilá.rdífását és a termelőszüvetkezr I tagok jólétének növelését célozzák, újabb munkaion dületre serkentették a termelőszövetkezeti tagokat. A jó munkának meg is lett az eredménye. Gszdag jövede lemmel zárták az évet. Ha a községben megkérdezik a tagoktól milyen volt a jövedelem, boldogan, mosolyogva csak annyit válaszolnak: — Jól zártunk. Jogosan büszkélkedhetnek a kisrozvágyi Petőfi termelőszövetkezet tagjai munkájuk gazdag gyümölcsével. Van a kamarában bőven mindenből. Jó termést takarítottak be a háztáji földekről is. A legtöbb tagnak két. hízója van. jövőévi zúrcllátásuk i9 • biztosítva lesz. Barna Lajos 576 munkaegységet i szerzett, ami után 10.302 forintot, II mázsa 59 kg búzát, 4 mázsa rozsot, 4 mázsa árpát, 20 mázsa takarmányt, 6 mázsa burgonyát, 37 kg cukrot kapott a közös jövedelemből. Be nemcsak Barna Lajosnak jutott ilyen bőven. P. Hngya Ferenc. Bállá József és még több tag szorgalmai munkája után gazdagon részesedett. A jövő évi bő termés alapját is megvetették már a Petőfi termelőszövetkezet tagjai. Határidő elölt befejez ték az őszi vetéseket. Az állatállomány fejlesztésére is nagy gondot for dítanak Szaporítani akarják sertés állományukat, hogy a beadáson kívül szabadpiacra is bőven vihessenek. GECSE DANIEL Riese Székesfehérvári technikus nyerte a 100 ezer forintos főnyereményt Az Első Békekölcsön hetedik sorsolása befejeződött. A 100.000 forintos főnyeremény boldog tulajdonosa, Németh József, a székesfehérvári motorjavító vállalat „kiváló dolgozó” jelvényes fiatal technikusa. Főnyereményét szerdán délelőtt fizetik ki munkahelyén. Simon Istvánnak, az Újpesti Bútorgyár ktsz dolgozójának is örömet hozott a sorsolás: 50.000 forinttal húzták ki kötvényét, .a ..dyet szerdán vált be az újpesti OTP-fiókban. (MTI) November 29-én a megyei tanács kistermében értekezletet tartott a megyei és járási vöröskereszt vezetősége. Az értekezletet dr. Hofmann Ferenc nyitotta meg, üdvözölte Johann Schulzét, a drezdai vörös- kereszt központi irodájának tagját és a többi megjelentet. A vöröskereszt — hangoztatta — önálló egészségügyi tömegszervezet, melynek vezetősége, önálló cselekvési joga és tömegbázisa van, melyre munkájában támaszkodhatni. A vöröskereszt célja, hogy megvédje a dolgozók egészségét, helyreállítsa a betegek egészségét. Úttörők üdvözölték ezután a megyei és járási vöröskereszt vezetőségét. Fekete Jolán úttörő Kónya Lajos „Kerekedj fel szél” c. versével köszöntötte az egybegyűlteket. Sineger Irén, a megyei vörös- kereszt titkára beszámolójában hangoztatta. hogy a vöröskereszt munkáját az új szakasz politikájának szellemében meg kell javítani. A vöröskeresztnek a dolgozók minden rétegére kiterjedő sajátos egészségügyi feladata van, a párt. és a kormány egészségügyi politikájának megvalósítását segíti elő, kapocs a párt és a tömegek között. A vörös- kereszt élénken bekapcsolódott a Hazafias Népfront munkájába, részt vett az akcióprogram kidolgozásában. Derekasan kivette részét a *a- nácSVálásztások előkészítésében es lebonyolításában, elősegítette az öregek, betegek és kisgyermeken anyák szavazását. At örvöse’.' a hivatalos egészség- ügyi szervé!-: teremtsenek még szorosabb együttműködést .a vörös-keresztes aktívákkal, neveljék, tanítsák, segítsék őket. Ismerjék fel az olyan munkák fontosságát, amelyekben a. vörös keresztes aktívák segíthetnek a h’vatalos egészségügyi szerveknek. A vöröskereszt előtt az elkövetkező években nagy feladatok állnak; meg kell erősíteni a falu társadalmi egészségügyi szolgálatai- ki kell építeni az alapanyagtermelő üzemek, a bányák egészségügyi szolgálatát és az egész megye területen meg kell szervezni a széles veradóhálózatot. A tisztasági mozgalom, melyben ez évben az országban Borsod a második lett, legyen állandó jellegű. Az állami gazdaságokban, a termelő- szövetkezetekben és a gépállomásokon vöröskeresztes elsősegélynyújtó tanfolyam .at szerveznek. A megye különböző részein egészségügyi íei- világosító előadásokat tartanak. Az útkarbantartóknál egészségügyi kiképzést szerveznek, hogy országúti baleseteknél a sérültek segítségére lehessenek. A lakosság igen nagy része még nincsen tisztában a rákbetegség alattomosságával és ezért nem érti a szűrővizsgálatok fontosságát. A 'odsáárr-olót eféhk és értékes vita követte, melyen felszólalt dr. Tróbert Adorján miskolci járási tjsztiorvos, Polónyi Ferenc, a megyei tanács mezőgazdásági osztálya képviseletében, dr. Pintér László mezőcsáti járási főorvos, Horányi Dezsőné megyei védőnő, Havasi Pál, a városi vöröskereszt szervezője, dr. SaCíir Zoltán sátoraljaújhelyi járási főorvos,- I-Iegedüs Miklós, a pntnoki vörfVskers/Ct titkára. Szigeti Zoltán rudolftelepi bányász, dr. Dapsi Endre, az órvos-sgészsagügyi szakszervezet elnöke, dr. Krajnyik Mór, a Lenin Kohászati Művek Orvosa, Jancsik Aranka, a vöröskereszt országos helye* !/?s főtitkára és Johann Schulze, a drezdai vöröskereszt központi irodájának tagja. A megyei és járási vöröskereszt vezetőségének első összevont értekezlete bizonysága volt annak, hogy a hivatalos orvosi testület a vörös- kereszt fiatal tömegszervezetére támaszkodva, már eddig is nagy eredményeket ért el és a jövőben ezeket türelmes nevelő és felvilágosító munkával mind jobban fokozza. VI ező k ö vesd i t ra k torist á k... A mezőkövesdi gépállomás traktorosai olyan emberek, akik sokat adnak a becsületükre. Amit megígérnek azt véghez is viszik. Ennek szellemében dolgoztak az ősszel is, s nem eredménytelenül. Mindent megtettek, hogy a termelőszö vetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok földje felszántva, bevetve várja a téli napokat... Nemrégiben vállalást tettek, hogy éves tervüket határidő előtt 120 százalékra teljesítik, az üzemanyagfogyasztást 10 százalékkal csökkentik. November közepéig Dobos József például műszaknormáját 190 szá- zalékra, éves tervét pedig 179 százalékra teljesítette. Emellett 15 százalékkal kevesebb üzemanyagot használt fel a megengedettnél. Dózsa Lajos-éves tervét 141, műszaknormáját 160 százalékra teljesítette ugyanaddig az időpontig. Ezzel az eredménnyel példát mutattak a gépállomás valamennyi dolgozójánál-:, akik szintén szavukat adták, hogy mindent megtesznek a minél nagyobb, minél szebb eredményekért... Rudabánya. Az ércfejto hatalmas barna körengeteg. Jla ezek között az óriási szíriek között a Külszínen jár az ember, szinte nyomja ez a monumentalitás. Törpe pararny a barna, vigasztalan falak lábánál. A csákányozó bányászok bogárkáknak látszanak és szerszámaik olyannak Hinnék, mint a csiga tapogatói. S mégis, falán seholsem fogja el az embert olyan diadalmas érzés, « természet felelt aratott győzelem érzése, mint éppen itt. Seholsem látszik talán olyan világosan, hogy az ember igába hajtotta, maga alá gyűrte, engedelmes szolgájává tette az elemeket. A magasban, 50—f>0 méterrel a jelenlegi szint felelt, ahol vízszintes vonalak húzódnak, ott volt a bánya szín'je valamikor. Onnan, azoktól a rovásoktól a mostani szintig a kicsiny emberek kicsiny csákányáikkal vájták, fejtették ki a hegyet és a zord köveket ha^al- mas üstjeikben, kemencéjükben folyékonnyá olvasztották. Hidakat és mozdonyokat, vaslravcrzeket és exkavátorokat készítettek belőlük. Talán éppen ezekből a kövekből olvasz. tolták vassá annak a földgyalunak, meg kaparónak a nycrsvasanyagál, amely most itt az embernek segít, hogy az ércet tovább fej'se, a hegy gyomrát tovább mélyítse, ássa. Erősnek kell lennie annak az embernek, aki itt dolgozik, erősnek fizikailag és Iclhileg egyar.ánt. Mert erő kell ahhoz, hogy az ember uralkodjék a bánya felett, s ne a bánya az ember felett. Ilyen erős emberekből áll a Takácsbrigád. A bánya mélyék dolgozik. Hogy milyen úton jutottam cl hozzaja a kettes táróba, azt már ha agyonütnének sem tudnám elmondani, csak arra emlékszem, hogy soká kellett lefelé mennem, aztán egy f üggőleges létrán — amelyről kellemetlen lett volna leszédülni — sokáig felfelé kapaszkodnom, aztán egy görgő kőhányásra felmásznom, végül egy izmos kéz megfogta a csuklómat és máris szembetaláltam magamat Takács Bétávol és Tiszlárisz Lajossál.-MUp iiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimindiriitiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiipiiiiifiiiiirii^ ÉS ÁRNYÉK i iniHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMMiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiuiniuiiiiiiiiiiiiniiiiniiniiimiiiimiiiiiiiiiimiimiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiio JEGYZETEK RUDA BÁNYÁRÓL Hárman vannak lenn a hat tagú brigádból, mert kél váltásban dolgoznak, a másik három délután száll le. A brigád összeforrott, egységes. A legnagyobb rend uralkodik a munkahelyen. Mindegyiküknek megvan a maga helye, beosztása, s a részlegek között tökéletes az összhang. Itt nem probléma a melegcsákány váltás. Tényleg kézből kézbe kerül a szerszám, sőt ha szőrit a kapca, egyik részleg segít, is a másiknak. Ha meg nem találkoznak (mert csak délben kerülnek össze), akkor ott a brigádnapló s benne megtalálható a bejegyzés, hogy: ,-Béla vigyázz! a lövés nem ment el.“ Vagy: „Lajos! a törmeléket hagyjad, mert kell.“ A brigád összetétele négyhónaponként megváltozik. Gépesítették a fejtést és időről időre két-két embert beosztanak, hogy megtanulja a gépek csínját- binját. Ez a csere azonban nem zavarja a brigád egységét és Holló Sándor, a „legifjabb“ tag, akivel odaleünn találkoztam, elmondja, hogy öt, az új embert mindig olyan munkára osztották be, hogy meg tudjon birkózni vele. Most már úgy megszokott náluk, mintha mindig ezen a munkán lett. volna. Jo is lehet az ilyen emberekkel együtt dolgozni. Takács Béla nagyon érti mesterségét. Kern beszédes ember, de amit kimond, annak súlya van s hallgatnak is rá. Tiszlárisz Lajos, a helyettese viszi a szót a brigádban. Aligha lehet egy rövid, a bánya félhomályában lefolytatott beszélgetés alapján valakit iái megismerni. De az imbolygó karbidlámpa fénye, a szürke kövek, a sötét háttér s benne megvilágítva a különösen értelmesarcú derék szál bányász, okosságot sugárzó élénk are vonásaival, s ezzel sajátos elleniedben álló nyugodt szemével, bánya. szercncséllenség következtében elroncsolt tömpe ujjaival, — nagyon sokáig emlékezetes marad számomra. 2,S esztendős, s abból 73 évet itt tö*l- tölt á bányában. Három újítását fogadták el (az egyik közülük balesetvédelmi jellegű), most újabb kél újítást dolgozott ki. 87 forint volt a legutóbbi napi keresete. Mostanában elkezdett tanulni, az általános iskola f-ik és 8-ik osztályát végzi. A matematikát és fizikát különösen szereti és ha végez, szeretne aknász- iskolára, vagy valami más műszaki 'an folyam ra beiratkozni; tudás net kiil — mint mondja — az ember keveset ér. Egyszerű ember De jó az ilyennel alálkozni, aki a föld alatt él és égis korlátlanul a magasba tör ★ Egy nappal később betoppan, ám egy párttaggyűlésre az alap- szervczetbc. A rosszul világított szobában egymáshoz szorulva, ott ült a sok bányász, lehajtott fejjel, távolba révédező tekintettel. Ott ül az első sorban Tiszlárisz Lajos is és — nna'kozik... Miről van szó a beszámolóban7 Mindenről és semmiről. A párttitkár egyébként derék, párthű, jól dolgozó bányász, rengeteg dologról beszél, adatokat, számokat sorai és brosst- ' itcból vett „szempontokkal“ tűzdeli 'ele őket. Aztán feláll Pusztai elv- 'őrs. a bányász pártbizottság füg- actleni1 eft titkára. Maga is bányász volt. Emelt hangon, lendületesen beszél, ami ellentétben áll az előző szónok modorával. Bírálja a beszámolót, hogy unalmas, felfoghatatlan, aztán elkezd szónokolni, — látszik raj'a a gyakorlat — a párt új politikájáról, meg r tanulás szükségéről beszél. A fejek egy percre a nagyobb hangerő hatására felemelkednek, aztán újból a távolba révednek, gondolataik messze járnak. Azt mondják ezek az arcok: erről eleget hallottunk már. Ai ról beszélj, hogy mit kell tennünk, mit kér tőlünk a párt és az ország; új dolgokat mondj, ne olyanokat, amiket untig ismételtek már s beszélj a mi egy szerű, de értelmes nyelvünkön, ne a „magas“ politika nyelvén. Azt mutatta ez a taggyűlés, hogy a pártbizottság mérhetetlen messze van az egyszerű párttagoktól. S ez nem is csoda, hiszen egyetlen, jelenleg termelésben résztvevő fizikai munkás sincs a pártbizottság tagjai között. Erről a távolságról panasz kodik az alapszervezeti pqrftitkár is. meg a' párt vezetőség több tagja. Pedig hogy szeretik ezek az emberek a pártot! Amikor az Infernacin nálét éneklik, mély m egilletödöttsén ül az arcukon. Soha még faggyúié sen ennyi érzés' nem láttam. S ami kor odaérkeznek, hogy ..a föld fog sarkából kidőlni“ —* szemük is ragyog. Ezeket az embereket okn iá szóval mindenféle feladatra rn hómba lehet vinni. * Lsek a jegyzetek, gondolatok, reflexiók közé bekerült egy szerke zetileg és szervesen nem ide illő dolog is: egy segélykiállás. — S. O. S jel. Csak így tudom nevezni. Miről van szó? Arról, hogy Buda- bánva az .elmúlt hónapban 115 százalékra. téliesítetté tervet De. . — Most lOd százalék körül állunk. <le lesz ez még rosszabb, 85—80, vagy talán még kevesebb is — mondja a főmérnök helyettese. Nem kérdezem, csak az arcomon látszik, a csodálkozás — Igen, igen a MÁV nem küld vagont és kénytelenek vagyunk a sínek mellett a földre döntögetni a kitermelt ércet. Ennek hátrányát érezzük annyiban is, hogy kétszeres munkabért kell kifizetni. Egyszer, amikor a kibányászott ércet teszik csillébe, másodszor meg, amikor a földről vagonba rakják. Azonkívül nem is tudjuk ellenőrizni rendesen, megvan-e az elszámolt mennyiség? írja meg elvtárs, hátha segít valamit és észhez tér a MÁV. Íme megírtam. it Elvetődtem végül a kultúr- házba is. Véletlenül csöppentem ide. mert még volt valamicske időm a vonal indulásáig. Senki nem diesele ede ff ezzel a kultúrházzal Aztán megtudtam az üzemi kultúr felelőstől, hogy naponta átlag 300 ember fordul meg helyiségeiben. Csodálkozva néztem a kuli úrhoz igazgatóidra. — Háromszáz emberi! Hát itt nagyszerű kultúráiét van! — Nincs is meg minden este a háromszáz fő — hárítja el szerényen a dicséretet az igazgató. Hogy mennyire pezseg, forr itt minden, azt legmeggyőzőbben az adatok beszélik él. Száraz adatok, de sokat mondana1Háromezerkétszázhatvan kö'etes könyvtáruk van 371 olvasóval. 309 könyvet cseréltek n múlt hónapban Színjátszóik 22 30 tővel, bábosaik és táncosaik 10—10 taggal dolgoznak Van totó-, sakk- és hélyegkörük. szervezkedik az énekkar. M esedél előtt jeiken 70. bábelőadásaikon 190—250 gyerek jelenik meg Bányász •népizenekaruk egye. dülálló az országban. A szabás varrás tanfolyamon 32 nő vesz reszt. Gyakran rendeznek távernula'Ságot kuVúrműsörral és még a könyv- anké.tokra is eljönnek negyvenen. Pedig a község lakossága csekély, s mindenből a DISZ veszi ki leginkább a részét. Tt' már a kultúr<9 diadalt aratott, a fiatalság a kocsmából a kul'vm"honba települt. ★ Ezek rudabnnyai jegyzeteim. Nem volt célom, hogy megmutassak mindent, ami jó és ami rossz* csak színfoltok ezek — fény és árnyék de jellemzőek. SÁNDOR LÁSZLÓ December 4-én és 5-én tartja az országos magyar bányászati és kohászati egyesület 56. közgyűlését alelnöke számol be a bányászati és kohászati felsőoktatás helyzetéről. Szombaton délután szakmai előadásokat tartanak, amelyekét vita követ, vasárnap pedig Bocsánszky János főtitkári beszámolójára kerül | sor. Az országos magyar bányászati és kohászati egyesület december 4-cn és 5-én, szombaton és.vasárnap tartja 56. közgyűlését. Megnyitó beszédet Czotner Sándor szénbányászati miniszter, az egyesület elnöke mond. majd Gyulay Zoltán, a soproni. Mű-j szaki Egyetem dékánja, az egyesület]
