Észak-Magyarország, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-01 / 284. szám

Szerda, 1954. december í.

ESZAKMAGYARORSZAG

5

A TANÁCSOK A LAKOSSÁGÉRT

... HOGY JOBB LEGYEN A KENYÉR, KOLBÁSZ, LIKŐR

Ez bizony jó dolog! Kis pohár Stóka, utána finom kenyérrel gusztusos darab szalonna, vagy kolbász, — egyáltalán nem megvetendő...

De bizony ma még nem ritkán halljuk, hogy rossz, — vagy esetleg ehetotlen — a kenyér, előfordul, hogy a boltokban hentesárukból nem túlságosan nagy a választók és a pálinka minősége ellen is akadnak jogos kifogások.

Mit tett és mit tesz ezután a megyei tanáos élelmiszeripari osztálya az ellátás javításáért!

Először néhány szót általában a mégye élelmiszeripari üzemeiről. Gondoljunk osak vissza példaként egy régi pékségre. Kis üzem, elavult ke- menco és a pékmesterek javarészének lehetősége, de gondja sem volt arra, hogy öltöző, fürdő legyen az üzemben a dolgozók számára. Hasonlóképpen elavult a miskolci vágóhíd, ily^ nek voltak a húsipari üzemek is. Ea tegyük hozzá, hogy a kormányprogram előtti években kaptak ugyan pénzt beruházásokra ezek az üzemek, de- nem annyit, amennyire szükség lett volna. Mégis,

a rendkívül sok nehézség ellenére is például a megye húsipara és sütőipara az 1948—49, évihez képest majdnem megkétszerezte termelését.

Kőként ez az oka annak, hogy a minőségre nem fordíthattak elegendő gondot

Sokmillió forintos beruházások a kormányprogram óta

Az elmúlt év második felében és ebben az esztendőben igen nagyot fejlődtek a megye élelmiszeripari üzemei.

Nézzük a húsipart. Az azóta már egységes vállalatba összefogott, de az előtt még önállóan működött miskolci, ózdi, sátoraljaújhelyi és mezőkövesdi húsipari vállalatoknál tavaly két és félmillió -- forintot fordítottak az üzemek 'modernizálására, htttőházak létesítésére, munkavédelmi és szociális í beruházásokra, öltözők, fürdők építő |

Bére. óidat

.....y -A'Ez évben a. megye húsiparának fejlesztésére kétmillió forintot költöttek, illetve költenek a3 év végéig.

Háromszázezer forintos költséggel új sertéshizlaldát létesítőitek Miskolcon; egymillió egyszázezer forintot fordi tottak az ózdi hűtőház építésének folytatására; százezer forintos beruházással kibővítik a miskolci vágóhíd dolgozóinak fürdőjét.

A sütőipar tavaly már

7 és félmillió forintot

tudott költeni részben régi üzemek fejlesztésére, részben pedig az ózdi új kenyérgyár építésére. Gőzkemoneékot építettek, dagasztó-, kiflisodró-, zsemlyeformázó-, burgonyahámozó gépeket szereztek be, egész sor helyen építettek fürdőt, öltözőt a dolgozók számára.

Napi 4 vagon kenyeret ad rövidesen az ózdi kenyérgyár

A már tavaly felhasznált négy és félmillió forinton felül ez évben további négy és félmillió forintot biz tosított a kormányzat az ózdi kenyérgyár építkezésének befejezésére. A jövő év elején megkezdődhetik a munka ebben az új üzemben, amelyik Magyarország egyik legmodernebb kenyérgyára lesz. Maximálisan gépe sitik a gyártást, higiénikus lesz a tor melés, példamutató lesz a gyár mun kavédelmi, szociális berendezése. Naponta négy vagon kenyeret szállíthat majd ki a gyár saját teherautóival az ózdi és környékbeli holtokba. A kereskedelem, a fogyasztás igénye szerint

akár SO-féle péksüteményt tudnak majd előállítani az üzemben. Megszűnik az ózdi dolgozók jogos pa nasza: — rövidesen jó kenyeret, finom péksüteményeket vásárolhatnak.

Miskolcon a Vásártéri úton lévő húsfeldolgozó, hentesárukat előállító üzemben kb. 100.000 forintos költség gél átalakítás folyik. Bizonyos fokig modernizálják is az üzemet, higicni kusabb lesz és többet tud termetni, Nagyobb arányú beruházásnak nem is volna értelme, hiszen a rohamosan fejlődő város szükségleteire tekin tettel folynak a tárgyalások, hogy Miskolcon a következő évek valamelyikében megkezdik egy nagy húskombinát építését.

A korszerű nagy hűtőház létesítésének előmunkálataihoz már hozzá is fogtak, egymagában ez a létesítmény több tízmillió forintot igényel.

Özdon korszerű húsfeldolgozó üzem épül, — több mint egymillió forintba kerül. Ugyanitt fürdőt és öltözőt is '•piténél: 250,000 forintos beruházással. Húsipari üzemeink gépesítésére modernizálására 710.000 forintot biztosít a jövő évi terv.

A megye húsiparának 1955. évi beruházása két és negyedmillió forintot tesz ki.

A megyei tanács élelmiszeripari osztályának irányítása alá tartozik 9 olyan üzem ja, amelyekben szik- vizet, hűsítő italokat állítanak elő. Ez év nyarán — emlékszünk még rá — kevés volt a szóda, a hűsítő ital. A jövő évi beruházások során újabb töltőgépeket is kap néhány üzem, kb. 10—15 százalékkal emelhetik termelésüket.

10 ezer literes üvegbetétes betonhordók

A miskolci rum, és likőrgyár dolgozói igen jó munkát végeznek, az üzem jelenlegi adottságai miatt azonban nem képesek teljes egészében kielégíteni a helyi szükségletet, Budapestről rendszeresen érkeznek nagyobb italszállltmányok, .Jövőre több százezer forintos költséggel megnövelik az üzem kapacitását, — nem lesz szükség a budapesti szállítmá nyakra. Már folyik az üvegbetétes betonhordók tervezése, cgy-egy ilyen ,,hordócskában“ kb. 100—150 hektó liter, azaz 10—15.000 liter jóféle itóka fér el.

Sokszor hangzik el kifakadás, hogy „már megint milyen ez a kenyér", vagy „miért nem tudják idejében szállítani a vágóhídról a húst a bol tokba“, és így tovább. Gondoljunk azonban a bevezetőben már említőit nehézségekre. Gondoljunk arra, milycr nehéz körülmények között igyeksze nek ,a lehető legtöbb és jó kenyeret sütni a pékek. Próbáljuk magunkat beleélni a mészáros és hentes dolgo zók helyzetébe, akik a begyűjtés hűl lá.mzása. az állatszállítmányok késése miatt elég gyakran 12 órát, sőt töb bet is dolgoznak egyfolytában a hét utolsó napjaiban az ósdi felszerelésű vágóhídon, vagy húsüzemekben; hogy nagyobb zökkenők ne legyenek az ellátásban.

A fogyatékosságok ellenére dicséret illeti a tanácsot, az üzemek dolgozóit, az élelmiszeripar fejlesztésében végzett munkájukért.

A megyei tanács élelmiszeripari osztálya az ország összes hasonló osztályai között a legelsők sorában van a beruházások lebonyolításában. Sokszor akadályozza egy-egy üzem korszerűsítését, hogy „az építőipari vállalatnak nines kapacitása'*, vagy munkaerő hiányában húzza-halogatja az építkezést,

A tanács élelmiszeripari osztálya műhelyt rendezett be, épitőniunká- sokból, ácsokból, villany- és viz- vezetékszer élőkből, lakatosokból,

esztergályosokból álló brigádjai vannak,

hogy gyorsan elvégezzék a szükséges építkezéseket, javításokat. Ezek a brigádok például az utóbbi két hónap alatt 400.000 forintot építettek be.

Rajtunk múlik ... !

Általános és jogos kívánság, hogy élelmiszeripari üzemeink sokkal több és jobb kenyeret; péksüteményt, kolbászt, szalámit, rumot és pálinkát adjanak a kereskedelemnek. A beruházásokhoz azonban pénzre van szükség, ezt a pénzt úgy tudjuk biztosítani, ha ki-ki a maga munkahelyén többet és olcsóbban termfel. Több építőanyagra, több gépre van szüksége az élelmiszeriparnak és főként —' több állatra, mezőgazdasági termékre.

Csak azt dolgozhatják fel űz élelmiszeripari üzemek, amit a mezőgazdaság megtermel és csak olyan gépekkel, amelyeket a kohó- és gépipar biztosít számára. Nomosak az élelmiszeripar dolgozóin, hanem igen nagy részben rajtunk is múlik tehát, hogy több élelmicikket fogyaszthassunk.

• « •-57*

Ti '

V,-: ■ ■'

% >\ í»

■A -Ä* » .

........ m

Az ózdi MTH intézet tanműhelye. Olyan ez a hatalmas, világos, jó levegőjű csarnok, amilyenről nem is álmodhattak a múlt rendszer „inasai*'. Pompás, modem felszerelése, gépi berendezése az ipari tanulók legalaposabb szakmai képzését teszi lehetővé.

Kisipari Szövetkezeti Híradó

A kisipari szövetkezetek dolgozói a II. országos küldöttközgyűlésre készülnek, melyet december 11 és 12-én tartanak meg. Megválasztják az új vezetőséget, megtárgyalják a szövetkezeti mozgalom elmúlt két évének eredményét.

Megyénk kisipari szövetkezetei a küldöttgyűlés tiszteletére üj sikereket, új munkagyőzelmeket akarnak eléírni.

Különösen kitűnik jó munkájával a mezőkövesdi vasipari szövetkezet, amely októberben nemcsak túlteljesítette tervét, hanem jelentősen megnövelte a munka termelékenységét is. Hasonlóan szép eredményekkel büszkélkedhetik a Tokaji Mezőgazdasági ksz, 3 Miskolci Játék- és Fatömegcikk ksz, az ózdi asztalos szövetkezet, a miskolci böröndös, az edelényi, a mezocsáti cipész és a szerencsi ruházati ksz.

Az ózdi cipészszövetkezet azonban igen elmaradt októberben, mindössze 65 százalékra teljesítette tervét. A sajószentpéteri ruházati ksz is az utolsók között kullog.

Az építőiparban a legjobb a miskolci festőipari ksz. Az encsi építőiparosok ezzel • szemben tervük teljesítésébe» alig értek el 87.3 százalékot és túllépték a béralapot.

A szolgáltatóiparban mint jó szövetkezetét kell megemlíteni a Miskolci Fényképész Szövetkezetét, amely 145 százalékra teljesítette októberi tervét.

A borsodi kisipari szövetkezetek dolgozóitól azt várja népünk, hogy mind több közszükségleti cikkel lássák el a lakosságot és a júniusi politika győzelemrevitelében járjanak mindig az élen.

A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsorából

Hírek.

Hogyan ünnepli Miskolc a felszabadulás 10. évfordulóját.

Ahol az ünnepi virágok készülnek. — Riport a miskolci kertészetből.

Hallotta már?

Gazdag zárszámadás.

így készültek a télre az Özdi Kohászati Üzemekben.

Szóvátesszük a miskolci kenyeret.

Szomorú disznótor — Csala László írása.

Szív küldi.

A Magyar Rádió miskolci stúdiója ez alkalommal sugároz először Szív küldi műsort. Egy lemez 35 forintba kerül. A pénzt rózsaszínű utalványon a következő címre kell küldeni: Magyar Rádió miskolci stu-1 diója, Lillafüred.

Az utalvány hátlapján több lemezt kell feltüntetni, mert nem biztos, hogy 3 kívánt megvan-e? A stúdió fenntartja a jogot, hogy szükség esetén más lemezt tűzzön műsorra.

K

edves olvasó — műhelyekben, bányák mélyén dolgozó munkás, termőföldet arannyá varázsoló dolgozó paraszt — ne riasszon el az idegen nyelvű szó, mert sokszor az idegen szavak mögött életünk, boldogulásunk alapkövei, céljai rejlenek. T.

A napokban értekezletet tartott megyénk Hazafias Népfront-bizottsága. Célja az akcióprogram megbeszélése volt... Értekezlet, száraz, hivatalos tárgyalás, amely hosszú órákig tart és feleslegesen igénybeveszi az ember idejét? Nem, ez egészen más volt, olyan, amelynek szavait elgondolkozva hallgatja az ember, képzeletben már megvalósulva látja, mert az ügy közeláll a szívéhez, holnapjához, életéhez. Olyként, mint amikor elhatározzuk; új ruhát veszünk. Még dolgozunk a rávaló pénzért, még napok vannak hátra a vételig, de már képzeletben látjuk magunkat az új ruhában... Olyként, mint a föld szerelmesei, amikor a nedves, tavaszi földbe elvetik a magot. A mag eltűnik a fekete rögök között, de aki veti már dús, zöld búzatáblát, telt kalászokat lát maga előtt. Szebbet mint tavaly, többet mint tavaly. És éppen erről beszélt,- éppen ezt fejtegette a népfront-bizottság akció- programja ...

A Ti ügyetekről volt szó Bodrogköz, Bodrogzug, Tokaj- Hegyalja, Hernádvölgye, Cserehát, Boldva völgye lakói. A ti olnapotokról. Ma még csak szavakban, de olyanokban, ame- "ek holnap már tetté, s a tettek holnapután arannyá érek. Hiszen a tettek ránk várnak, s mi a magunk érdeké ben nem fukarkodunk a tettekkel.

A mi megyénk gazdag megye, a mi földünk bőven te- ^ rém, de csak akkor, ha jobban megműveljük, mint a déli megyék lakói a magukét. S ha minden zugában azt ermelünk, amit a tái kíván, ami bőségesen megterem. Eszünkbe jutnak itt az elmúlt esztendők, amikor sokan fejesó- álva hallgatták a rendelkezést: «Ennyi búzát, ennyi répát, ■nyi haeymát, ennyi kölest kell vetni". Ellenvetés is volt' Be hiszen nálunk nem terem meg, nálunk éppen ellenke- ’őleg, kukoricát kellene többet termelni». Hiába, rendelkezés volt rá, s a rendelkezést be kellett tartani — «így ki- bánja a népgazdaság érdeke!» — Nem, nem úgy kívánta, Afizettünk, hibát követtünk el! Ám a hibákból tanul az em- í~r. s amit megtanult, azt nem felejti el soha életében. Be- 'e* bizonyíték erre az akcióprogram, a sokat mondó, sola? érő értekezlet minden szava: — azt kell termelnünk, Imit a föld sokszorosan megad!

A legjobb szakemberek állították össze ezt a programot; Ibik jó? ismerik megyénk minden talpalatnyi földjét, s akiAKCIÓPROGRAM...

két mi bíztunk meg azzal, hogy nyitott szemmel nézzenek körül, pontosan mondják meg mit és hova vessünk, mit és hol termeljünk? És a tervezet nyomán új képet ölt megyénk mind a 15 tájegysége... Itt állatok ezrei legelnek, ott többezer holdon almafák hoznak bő termést. Másutt szőlőtőkék milliói érlelik nektárdús bogyóikat, avagy cukorrépa terem holdankint többszéz mázsa. Ahogy a föld kívánja, ahogy mindannyiunk érdeke kívánja!

s:. Miért termelnénk a Bodrogközén árpát, cukorrépát, amikor burgonyát, tavaszbúzát kíván a föld. Az egész terü- 'etet csatornák hálózzák be. Hatalmas szivattyúk biztosítok az öntözést. Sertéstenyészet kell Ide, mangalicafajta minél több, minden egyéni gazda, minden termelőszövetkezet udvarára..: Fehér, kövér libák ezreit kell tenyészteni itt a folyó, a tavak partján. Ezek hozzák majd a hasznot Bodrogköz lakóinak, az egész országnak .;:

:;: Almát, Jonafhán fajtát a Bodrogzug tízezer holdjára Hatalmas terület ez, de lassanklnt be lehet és be is kell ‘elepíteni. Ez a fajta alma terem itt meg leginkább. S a tervek íiyomán szinte már látni az almafaerdőt, az almával megrakott tehervonatokat, amelyek útnak indulnak az or- zág szíve, s a külföld felé. Csak az almatermelés teheti n-rtageá a Bod-oazueot...

C züretelők vidám dala. szőlővel teli puttonyok. Arany- színű, a világon egyedülálló zamatú aszubor a hordókban. Ez a Ti jövőtök Tokaj-Hegyalja községeinek lakói. Újratelepíteni a kipusztult 8 ezer hold szőlőt, s telepíteni Hozzá még újabb ezer holdat. Telepíteni, homlítani, újítani... Hiszen Hegyalja nektáréért drágán fizet az egész világ. Nem. a kő, nem az erdő. nem a burgonya, hanem egyesegyedül a szőlő Tokaj-Hegyalia értéke, jövőie ...

:;: Dombos, erdős, dús legelőjű Hegyköz. Gönc, Abauj- szántó környéke. Nem az árpa, nem a búza, burgonya termelésével kell itt küszködni. Csökkenteni kell a szántóterületet, — és levelűt, minél több legelőt létesíteni. Lucernát, lóherét a földekbe: népesítse be a dombok környékét több ezer darab íófaita szarvasmarha, többezer darab dús gyapjút hozó juh. Ez gyarapítja majd vagyonotokat gönci termelőszövetkezeti tagok, egyéni gazdák. Az állattenyésztés fejlesztése hoz majd egyre búsásabb hasznot egész népünknek:

... Sörárpát, zöldséget, jófajta szarvasmarhát a Hernád völgyébe. Jól öntözhető terület, innen kell, hogy útnak induljon majd a városok felé a legtöbb tej, baromfi, tojás, zöldség. Ugyanígy a Csereháton, Szikszó környékén is . . ; Erdőt, gyümölcsösöket az edelényi és putnoki járásokba, 1 ornanádaska környező dombjaira, ahonnan a termőföldet lemossa a víz. Meg kell kötni a talajt erdővel, gyümölcsösökkel ... Juhnyájakat, marhacsordákat a füves fennsíkokra. Megkezdeni a haszonállat tenyésztést a Bodrogvölgvén : : S a Bükk fennsíkjain a dús fűvű hatalmas tisztásokon, virágozzon csak úgy mint régebben a csikónevelés.

:;. S a kenyér? Délborsod fekete földje adja majd a kenyeret. Itt termeljük majd a búzát, rozsot, árpát, de ezt aztán szakszerűen... Avagy hol terem meg leginkább a cso- -esznye, a meggy, ha nem Szomolya környékén? Ezt kell hát termelni a miskolci és a mezőcsáti járásokban minél többet, minél jobb fajtát.

Gazdag a mi megyénk, minden megterem a maga helyen, ha megadjuk a módját. S a népfront-bizottság programja a hogyanra is megadja a feleletet. Tanulni kell! Megám tani minden termelőt a legjobb, leghelyesebb termelési módra! Minél több parasztfiatalt küldeni a putnoki és sátoraljaújhelyi mezőgazdasági technikumokba. Mezőkövesden visszaállítani a technikumot! Ezüstkalászos tanfolyamokat mditanj a megye minden részében. S ilyenkor, télen szakelőadásokat, tanfolyamokat tartani minden községben. Tanulja meg mind Aki, amire szüksége van!

(j- azdag vagy, de még százszorta gazdagabb lesz megyénk! Észszerű, szorgos munkánk nyomán egyre boldogabb leszel majd Borsod népe, mert így a helyes, mert így akarjuk. Szilárd talajon nyugvó építmény ez az akció- program. A párt, a kormány, az egész nép áll mögötte. S ahogy az iparban létrehoztuk Kazincbarcikát, a diósgyőri nagykohót, Tiszapalkonyát, mint erős Ipari bázisokat, ugyanúgy létrehozzuk a gazdag, bőven termő tájegységeket a mezőgazdaságban. Megvan hozzá az erőnk, a módunk.

Ez van tehát az «akcióprogram» szó mögött. — a mi boldogabb iövőnk. A Hazafias Népfront tervezte, amelynek tagjaiból, harcos tömegéből most választottuk meg vezetőinket, a tanácsokat. Jó kezekbe adjuk ügyünk intézését, — s a tetteket véghezvisszük mi magunk:

B. S;