Észak-Magyarország, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-05 / 288. szám
MRORSZÄG AZ MDP BORSOD-ABAUD-ZEMPLÉN MEGYEI PART Bl ZOTT SAGAN AK LAPJA X. evioi.ya n 288. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1954 december 5, vasárnap Forró lelkesedéssel ünnepelte Miskolc népe felszabadulásának tizedik évfordulóját Ünnepség a Déryné Színházban Miskolc népe hálatelt szívvel, forró szeretettel emlékezik a dicső Szovjet Hadsereg katonáira, akik 10 esztendővel ezelőtt kivívták neki a szabadságot, kezébe adták sorsa irányítását. Emlékezik hős fiaira, a MÓKÁN Komité harcosaira is, akik fegyverrel kezükben résztvettek a dicső harcokban, s a náci fasizmus vészterhes hónapjaiban ellenállásra hívták nagy mul tu városunk dolgozóit. December 4-én este 6 órakor a Magyar Dolgozók Pártja miskolci bizottsága, a városi tanács, a Hazafias Népfront városi bizottsága az ünnepi díszbe öltözött Déryné Színházban ünnepi gyűlést tartott. A diszelnökségben helyet foglalt: Nógrádi Sándor altábornagy elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja, a honvédelmi miniszter első helyettese, a felsőmagyarországi partizánharcok volt vezetője; Rónai Sándor elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja, az országgyűlés elnöke, szovjet vendégek egy csoportja Rogov szovjet konzul elvtárs vezetésével, Földvári Rudolf elvtárs, a borsodmegyei pártbizottság első titkára, a MÓKÁN Komité harcosai: Fekete Mihály elvtárs, a pestmegyei tanács elnöke és Urbancsok Mihály elvtárs, a Hazafias Népfront borsodmegyei bizottságának elnöke, Kopácsi Sándor rendőralezredes ég Antal Ferenc őrnagy; helyet foglaltak az elnökségben Gyárfás János és Kovács Sándor elvtársak, a ■ borsodmegyei pártbizottság titkárai, Nyiczky György és Putnoki László elvtársak, a megyei pártbizottság tagjai, Bodnár András elvtárs, a miskolci pártbizottság titkára, Bimbó József és Vahály Józsefné elvtársak, a városi pártbizottság tagjai, Iván István elvtárs, a megyei tanács elnöke, Kelemen Sámuel, Tóth Józsefné és Fekete László elvtársak, a megyei tanács elnökhelyettesei, Hajdú Rezső elvtárs, a városi tanács elnöke, Varga György, Fazekas László elvtársak, a városi tanács elnökhelyettesei, dr. Sályi István elvtárs, a Rákosi Mátyás Nehézipari Műegyetem rektora, Koszti L^jos elvtárs, a borsodmegyei DISZ bizottság titkára, Németh László elvtárs, a miskolci DISZ bizottság titkára, Sütő János elvtárs MSZT titkár, Németh József elvtárs, az MSZT városi titkára, Kammel Lajosné elvtárs, az MNDSZ megyei titkára, Kosztyó Sándorné elvtárs, az MNDSZ városi titkára, Huzsvári Kálmán elvtárs, a DIMÁVAG Gépgyár pártbizottságának titkára, Nemeskéri János elvtárs, a Lenin Kohászati Művek pártbizottságának másodtitkára, Urbán Jánosné elvtárs, a II. kér. pb. titkára, Turnai Lajos elvtárs, a MÁV miskolci igazgatóságának vezetője, Varga Zoltán elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke, Mislóczki Mátyás elvtárs Kossuth- díjas, a Szocialista Munka Hőse, Kalóz Sándor elvtárs, a görömbölyi termelőszövetkezet elnöke, Pásztor Károly ezredes, Zombori Sándor alezredes és Jenei Imre rendőrőrnagy. Urbancsok Mihály elvtárs, a Hazafias Népfront borsodmegyei bizottságának elnöke nyitotta meg az ünnepi gyűlést. — Ez ünnepélyes pillanatban — mondotta — szálljon szívből jövő forró szeretetünk és soha el nem múló mélységes hálánk felszabadítónk, a szovjet nép, s annak legyőzhetetlen hős hadserege és dicső nagy pártja, a Szovjetunió Kommunista Pártja, s annak Központi Bizottsága felé, amelyek hatalmas erőfeszítések, súlyos véráldozatok árán szabadítottak fel bennünket a sötét elnyomás alól és tették ezáltal lehetővé, hogy ma a miskolci dolgozók eredményeinkre büszkén, szabadságunkban boldogan ünnepeljük felszabadulásunk tizedik évfordulóiát. Ezután felkérte Nógrádi Sándor altábornagy elvtársat, hogy tartsa meg ünnepi beszédét. Nógrádi Sándor elvtárs ünnepi besséde ** Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársak! Ma tíz éve annak, hogy felszabadult Miskolc városa a német és nyilas fasiszta uralom alól. A szabadságot, mint az egész magyar népnek, Miskolc népének is a dicsőséges Szovjet Hadsereg hozta meg. A Szovjet Hadsereg nagy áldozatok árán, vérét nem kiméivé, hősiesen teljesítette történelmi misszióját Európa elnyomott népeivel szemben. De mindenki tudja, hogy a szovjet fegyveres erők győzelmes előnyomulása nemcsak a már leigá- zott népek felszabadítását, hanem a függetlenségükben fenyegetett európai népek megmentését is jelentette. Az utóbbi hetek eseményei is bebizonyították, hogy a nyugati államok uralkodó körei önös osztályérdekeiktől elvakítva, elfelejtették azt, ami 15 évvel ezelőtt történt. Nyugat- mémetországban felfegy vérzik ugyanazokat a német fasiszta-militarista erőket, amelyek 1939-ben lángbabo- rítőtták Európát, s amelyek életre- hívásával ma újból feltámad az európai népek háborúba taszításának és leigázásának veszélye. Egyre több tanujelét látjuk azonban annak, hogy a népek nem olyan könnyen felejtenek, mint a háború haszonlesői. a népek felismerik a veszélyt és szembeszállnak Nyugat agresszív köreinek felelőtlen, bűnös politikájával. Ezt bizonyítja többek között az az őszinte elismerés és támogatás is, amellyel a népek a szovjet kormánynak az európai kollektív biztonság megteremtésére, a fegyverkezés csökkentésére, az atom- és más tömegpusztító fegyverek betiltására irányuló erőfeszítéseit világszerte illetik. Európa szabad népeivel és a kapitalista országok dolgozó millióival együtt mi, magyarok is egyöntetűen azt kiáltjuk a háborúra spekuláló imperialisták felé: Soha többé ne tapossa a magyar földet a német militarizmus csizmája! Elég volt a német erőszakuralomból, mely egynegyedszázad alatt kétszer egymásután gyújtotta fel a világot és 400 éven át tartotta rabigában a magyar nemzetet! Fogjon össze minden békeszerető nép a Szovjetúnió által javasolt módon és segítse elő Németország egyesítését a béke, a demokrácia, az európai kollektív biztonság megőrzésének jegyében! Ha pedig a magyar nép belső ellenségei az amerikai-angol monopoltőkésekkel együtt konjunktúrájuk javulását remélnék attól, hogy a fasiszta tábornokok vezetése alatt új, agresszív német hadsereg áll fel, melyet alkalomadtán a Szovjetúnió és a népi demokráciák ellen vonultatnának, mi azt mondjuk nekik; egy ilyen háborús kaland a végét jelentené az egész kapitalista rendszernek és minden kiszolgálójának, (Nagy taps.) Miskolc népe tudatában van annak, milyen nagy veszélyt jelent biztonságunk számára a német militarizmus újjáélesztése. Ezért mint egy ember lelkesen csatlakozik az éppen lefolyt moszkvai értekezleten résztvett kormányok deklarációjához, mely többek között kimondja: „A jelenlegi értékesetek résztvevő államok bejelentik azt az elhatározásukat, hagy a párizsi egyezmények ratifikálása esetén együttes intézkedéseket tesznek fegyveres erőiknek és ezek parancsnokságának megszervezése terén, továbbá más olyan intézkedéseket is lesznek, amelyek saját védelmi képességük fokozásához szűk ségesek annak érdekében, hogy megvédjék népeik békés munkáját, biztosítsák határaik és területük sérthetetlenségét és védelmét az esetleges agresszióval szemben.“ (Nagy taps.) Miskolc népe háláiéit szívvel fordul felszabadítója, a nagy szovjet nép felé munkásai, technikusai és mérnökei, 8. bányászok és vasutasok azonnal hozzáláttak a romok eltakarításához és a munka megindításához. A belső demokratikus erők feléledése a kom munista párt céltudatos szervező és felvilágosító munkája, a szovjet hatóságok bíztatása és támogatása min. denkibe optimizmust, tetterőt, munkakedvet oltott. A dolgozók megkezdték a romos középületek rendbehozatalát, a kisiparosok és kiskereskedők kinyitották műhelyeiket és üzleteiket, a pedagógusok megnyitották az iskolák kapuit. Miskolc Diósgyőr dolgozó népe a felszabadulás első napjaitól kezdve hallatlanul nagy életkedvről, küzdeniakarásról és politikai érettségről tett tanúságot, ami a továbbiakban is a népi demokrácia egyik legszilárdabb pillérévé avatta ezt a várost. (Taps.) Ezen az évfordulón meg kell emlő kezni arról is. hogy voltak Miskolcon magyar hazafiak, akik a németek hátában. a Szovjet Hadsereg oldalán, bátran h a reb a szálltak a. város felszabadításáért, A miskolc-diósgyőri par fizánokra gondolunk, akik közül egyesek fegyverrel a kézben pusztították a fasiszta megszállókat, rongálták az ellenség katonai berendezéseit, vagy felderítést végeztek a Szovjet Hadsereg számára, mások pedig anti fasiszta röpcédulákat terjesztettek, harcra mozgósító jelmondatokat fes tettek a falakra és megakadályozták, hogy a németek és a nyilasok felrob bántsanak fontos üzemrészeket, vagy nyugatra szállítsák a diósgyőri gyárak gépeit. Ebben a' harcban kitün tették magukat a kommunista és nem kommunista munkások százai, mérnö kök, orvosok, pedagógusok és számosán a miskolc-diósgyőri dolgozó nők közül. Élni tudtunk a szabadsággal Az eredmények mutatják — kedves elvtársak —, hogy a magyar nép tudott élni a szabadsággal. Már 1945 március 15-ét azzal ünnepelte meg, Miskolc felszabadítása tíz évvel ezelőtt a Szovjet Hadsereg ragyogó hadműveletei egyikének eredménye volt, mely a 2. ukrán front seregeinek a Tiszán való átkelésével kezdődött, A jobb és balszányával a 4. és a 3. ukrán front csapataival való együttműködésre támaszkodva a 2. ukrán front heves harcokban megsemmisítő csapásokat mért a német és magyar fasiszta erőkre és felszabadította Miskolcot. Ennek a győzelemnek hadászati jelentősége volt, mert szabad lett az ország északi nagyipari góca, mely az ezt követő hónapokban fontos szerepet töltött be a felszabadító hadsereg hadianyaggal való ellátása terén, továbbá, mert Eger és Miskolc felszabadításával megrendült a Balaton. Budapest és Miskolc között húzódó jól kiépített német arcvonal, mely arra volt hivatva, hogy Budapest felszabadítását, valamint a szovjet hadsereg előnyomulását Csehszlovákia és Ausztria felé feltartóztassa. Miskolc népe hálatelt szívvel fordul ezen a történelmi évfordulón felsza badítója, a nagy szovjet nép felé. (Nagy taps.) A fasizmus felett aratott világraszóló szovjet győzelem óta mindössze 9—10 év telt el, de ennek az országnak ős benne ennek a városnak a népe még ezer év múlva és még később is hálával fog emlékezni azokra a halhatatlan szovjet hősökre, akik életüket és vérüket nem sajnálva küzdöttek le a német zsarnokság sötét erőit és kiharcolták számára a sza badságot és függetlenséget. Miskolc-Diósgyőr dolgozó népe fellélegezve. szinte megújhodva fogadta a Szovjet Hadsereget. Tudta, hogy benne nem ellenséget, hanem felsza badító jóbarátot üdvözölhet. A gyárak E bátor szabadságharcos fiainak és leányainak is elismeréssel adózik ma Miskolc-Diósgyőr népe és joggal büsz. ke rájuk. (Nagy taps.) hogy megfosztotta az ezerholdasokat privilégiumaiktól és odaadta a földet azoknak, akik azt ezer év óta vérükkel s verejtékükkel öntözték. Folytattuk a bányák, a gyárak és bankok államosításával; szétvertük a belső reakciót; megteremtettük a munkásparaszt szövetséget; olyan alkotmányt hoztunk létre, mely az egész állam- hatalmat a nép kezebe tette le; állandó segítőnk, igaz barátunk és védelmezőnk, a Szovjetunió támogatá- sával megszilárdítottuk külpolitikai helyzetünket és megkezdtük egy magasabb társadalmi rend — a szocializmus felépítését hazánkban. Mindez azt jelenti, hogy sokszázéves szenvedés, kiszolgáltatottság és megaláztatás után, új, nagyszerű korszak kezdődött a magyar nép történelmében. amelyben valóra válnak nemzetünk legjobbjainak: Hunyadinak, Dózsának. Rákóczinak, Kossuthnak, Petőfinek, 1919 hőseinek álmai: a népszabadság, a nemzeti függetlenség, minden magyar egyenjogúsága, a kizsákmányolás megszüntetése, egy boldog jövendő alapjainak lerakása. (Taps.) Tíz év után jobb, szebb, vidámabb, biztonságos lett az élet; megszűnt az emberek félelme a holnaptól, mert maguk előtt látják az állandó felemelkedés lehetőségét, a még szebb és boldogabb jövőt. Összehasonlításul a múlttal elég volna emlékeztetni az 1929—33 as évek válságára és az azzal járó tömeges el bocsájtásokra a diósgyőri és a miskolci üzemekből. A vasgyárban ebben az időben a dolgozó legjobb szakmunkások közül 5a sokan csak 50 százalékos bért kaptak, azon a címen, hogy „öregek“. Az újonnan alkalmazott mérnököt szerződésileg 7 évre kötelezték 40 filléres órabérért dolgozni. De hasonló helyzetben voitak a bányák alkalmazottai, az építőmunkások és a többi dolgozó is. Mindez most már a múlté. Miskolc városa egyik legjelentősebb kohója annak a hatalmas történelmi átalakulásnak, melyen hazánk a fel, szabadulás óta átment. A város iparának fejlődése és egyes kulturális létesítményei országos jelentőségűek és ugyanakkor alapjában megváltoztatták a város képét. íme a példák: megépült a diósgyőri óriáskohó, a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem, a hejőcsabai hatalmas mész. mű, az orvosi rendelőintézet, az új távbeszélő központ, az új tejüzem, két új kultúrotthon, az „Augusztns 20“ strandfürdő, a vájártanuló intézet Perecesen, a tanulóváros, a Kilián György-gimnázium, a Kryptongyár, egészen ú.i utcasorok épültek fel. Nagyot fejlődött a közlekedés a városban: megépült a kettó'svágányú villamosvasút; a Horthy korszakban autóbusz nem közlekedett Miskolcon, ma 51 autóbusz áll a város lakóinak rendelkezésére. Ma több, mint másfélszer- annyi lakásba van bevezetve a gáz, mint 5 évvel ezelőtt. Régen bölcsőde egyáltalán nem volt Miskolcon, ma 10 van: a napközi otthonok száma régen 2 volt, ma 21 napközi otthon van. Miskolcon a felszabadulás előtt 100 csecsemőből 15 meghalt. Ez az arány 1953—54-ben 6-ra csökkent. A természetes szaporulat hatalmasan megnőtt a városban: 1951-ben 2100 volt az élve született gyermekek száma, 1953-ban pedig már 3104. Ismeretes, hogy Miskolc ma 160.000 lakosával a második legnagyobb város Magyar- országon. A miskolci fiatalok mindenütt becsülettel megállják helyüket Az elmondott példáknál még fonto sabb észrevenni azt, hogy az emberek hogyan változtak meg az elmúlt tíz év alatt Miskolcon. A szocializmus építésének ebben az állandóan sistergő és lángoló gyújtópontjában ezrek és tízezrek váltak valóban ön tudatos, kulturált, szocialista embe rekké (faps), akik számára a lelki ismeretes munka becsület dolgává vált, akik igényesek saját magukkal szemben, akik cselekedeteikben szá montartják az egész ország érdekeit és akik számára semmi sem közöm bős, ami a haza ügyét érinti. Miskolcnak ‘voltak szép számmal harcos, hőslelkű fiai a múltban. D» ma még több, még sokkal több ilyen önfeláldozó hazafi él ebben a város ban: azok, akik a mnnka frontján elért nagyszerű teljesítményeikkel mint kiváló dolgozók, élmunkások, Kossuth-díjasok erősítik szabad ha zánkat, mert ma a nép szemében mindenekelőtt az az igaz hazafi, ak! a termelés, a kultúra, a közigazgatás terén fáradságot nem ismerve harcol a lakosság jobb életéért, népünk, pár tunk és kormányunk új programja nak a valóraváltásáért. Sok ilyen fia és leánya van ennek a városnak Ezért ma. a város felszabadulásának 10. évfordulóján köszöntsük szívből a szocialista munka élenjáróinak mis kolc-diósgyőri seregét! (Nagy taps.) Nagyszerű munkás és értelmiség5 ifjúság nőtt lel az utóbbi években és nő fel ma is ebben a városban. A miskolci fiatalok itthon éppenúgy. mint az ország más vidékein, ahová a kötelesség szólította őket. többek között a hadseregben is. becsülettel megállják a helyüket. (Taps.) A m; ifjúságunk népünk szocialista jövője nék letéteményese. Az idősebb gene rációhoz fordulok. Azokhoz, akik tíz evvel ezelőtt is itt voltak az új életért küzdők soraiban, vagy azóta álltak ba e sorokba: törődjenek sokat az ifjú Sággal a bízzanak benne. Segítsenek neki, hogy a jövő építőinek egyre lelkesebb, odaadóbb és műveltebb se regévé váljon. Neveljék az ifjúságot úgy, hogy lángolón szeresse gyönyörű hazánkat, hogy bármikor kész legyen megvédeni a haza becsületét és függetlenségét, hogy büszke legyen haladó múltúnkra s szabad jelenünkre Tanítsák a fiatalokat kötelességérzetre a nép, az állam iránt, ami azt jelenti hogy tanuljanak a fiatalok szenvedéllyel és járjanak élen a munkában. Hadd tudják a mi fiataljaink, hogy tíz évvel ezelőtt egy nagy szabadságszerető nép fiataljai győzték le a hitleri fasiszta koalíció hordáit; hogy a Matroszovok. a Zóják. a Kosevojok hős milliói áldozták akkor életüket nemcsak saját hazájuk becsületéért, hanem az európai népek szabadságáért, a magyarok szabadságáért is, (tomboló taps) az ö vérük volt az ára annak, hogy a mi fiataljaink előtt1 megnyíltak a boldog, szabad élet kapui. Hadd tudják a mi fiataljaink, hogy a harc még ma i= folyi5* a reakció sötét erői ellen és nagyrészt órájuk hárul a feladat- magasra emelni a szabadság zászlaját melyet a nagy szovjet nép fiai kezéből vett át. a magyar nép. Tanuljanak meg mindenütt az első sorokban állni, ahol lelkes, áldozatkész munkára van szükség a haza érdekében. Ez a missziója a magyar ifjúságnak. Mi egy percig sem kételkedünk abban, hogy tehetséges és hazáját forrón szerető munkás-, paraszt- és tanulóifjúságunk ezt a misszióját mindig becsülettel be fogja tölteni. (Lelkes taps.) Dicső pártunk vezetésével győzelemre visszük az űi szakasz politikáid* Mi mindannyian azon munkálkodunk most, hogy győzelemre vigyük pártunk és kormányunk nagyszerű új programját, melynek a gazdaság- politika területén az a lényege, hogy kijavítva az elmúlt évek hibáit, fellendítsük mezőgazdasági termelésünket és átszervezzük iparunkat azzal a céllal, hogy mind élelmiszer, mind iparcikk bőségesen álljon a lakosság rendelkezésére és ezzel egyidejűleg törések nélkül, állandóan emelkedjen az egész nép életszínvonala. Az ezért a célért folyó lelkes küzdelemben az első sorokban állnak Miskol-Diósgyőr dolgozói is. Már eddig is vannak igen komoly politikai és gazdasági eredményei az új szakasz politikájának. A múlt év júniusa óta emelkedett a lakosság (Folytatás a 2. oldalon.)
