Észak-Magyarország, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-04 / 287. szám

9 tóÜAKIVI Alj V AK1 »KSZ Szombat, 1954. december 4. Franciaország válaszjegyzéke a sznviet kormány október 23-i és november 13-i jegyzékére Franciaország kormánya annak ér­dekében, hogy a tárgyalások a siker észszerű esélyeivel kezdődhessenek, elengedhetetlennek farija, hogy a, megegyezés -létrehozásának lehetősé­geit előzetesen alaposan áttanulmá­nyozzák ég feltárják. A francia kor­mány véleménye szerint a Német­országgal és Ausztriával, valamint az európai biztonság más szempontjai­val foglalkozó értekezlet sikeres ki­menetelének elengedhetetlen feltételei ezidíi'zerint nem állnak fenn. E lehetőségek biztosítása érdekében és a fentidézett kérdések kellő meg­vitatása céljából a francia kormány a következő javaslatokat terjeszti elő: 1. Egyezzenek bele az osztrák állam- ezeraídéa aláírásába. 2. A szovjet kormány tisztázza a németországi szabad választásoknak, mint ez ország újraegyesítése e]en­gedhetetlen első szakaszának problé­májával kapcolatos álláspontját. 3. Szervezzenek véleménycserét di­plomáciai úton minden olyan egyéb közös érdekű európai kérdéssel kap esolathan, amelyet ezután négyhatalmi értekezleten tárgyalhatnának meg, köztük az európai biztonságra vonat­kozó kérdéseket is, 4. Hívjanak össze négyhatalmi kiil ügyminiszteri értekezletet, amint fel merülnek a kérdések megoldásának esélyei és g párisi egyezményeknek sz érdekelt országok állal történt rati­fikálása uíá.n. 5. Abban az esetben, ha kedvező körülmények alakulnak ki, hívjanak össze az európai államok és más álla mok részvételével szélpsebbkörű érte kezlelet az európai hiztonság más szempontjainak megtárgyalására * (MTI) lle kell jcleiileni a íölil!ia«7ná!ól< syemély ében. Ttilaniint a foídeU művelési áfában A Magyar Jogászszövetség távirata a karIsriihei alkotmánybíróság elnökéhez A Magyar Jogászszövetség a kö­vetkező táviratot intézte a karlsruhei szövetségi alkotmánybíróság elnöké­hez: „Németország Kommunista Pártja betiltása céljából indított per beje­lentése a legnagyobb aggodalommal töltött el világszerte minden olyan jogászt, aM tisztában van a demo­kratikus szabadságjogok fontosságá­val a népek szabadsága és a világ békéje szempontjából. A tárgyalás első napjai igazolták e súlyos aggo­dalom jogosságát. A betiltási indít­ványt a háborús bűnös náci Frick belügyminiszter legközelebbi mun­katársa képviseli, az előadó biró pedig exponált pártpolitikus, a? Adenauer kormány volt tagja. Már a tárgyalás megnyitásánál kiderült, hogy ez az előadó g vizsgálat során az amerjkai kémszervezet — a CIC frankfurti helyiségében foganatosí­tott kihallgatásokat és ezek jegyző­könyveit nem csatolta az iratokhoz, hanem külön kezelte, hogy- igy a Német Kommunista Párt képvise­lőinek ne legyen módjuk azokra nyilatkozni. Ez az eljárás — a bíró­ság saját belátása szerint is — a Nyugat-Németországban hatályos törvények durva megsértése volt. Ezeknek az adatoknak az alapján azt kell megállapítanunk, hogy a Né-, met Kommunista Párt képviselői mint a nyugatnémetországi polgári demokrácia törvényességének védel­mezői léptek fel; az általuk leleple­zett szabálysértések veszélyeztetik azokat az eljárási biztosítékok'it. amelyek minden civilizált ország perrendi szabályaiban helyet foglal­nak. Ezért a bíráskodás nemzetközi­leg elismert biztosítékaira hivatko­zással a legnagyobb nyomatékkel kérjük gz ügyben eljáró tanács ös­szeférhetetlenségének megállapítását és a per megszüntetését. (MTI) A minisztertanács rendelő tét adott ki a földhasználók személyé­ben, valamint a földek művelési ágában bekövetkezett- változások kö­telező bejelentéséről. Eszerint a földhasználók szemé­lyében bekövetkezett változást mind a tulajdonos, mind az új használó köteles nyolc napon belül az illeté­kes tanácsnál szóban, vagy írásban jelenteni. A művelési ágában bekö­vetkezett állandó jellegű változást a használónak kell bejelentenie a vál­tozást követő év április 3Q-ig. Minden állami szerv köteles érte­síteni az illetékes járási tanácsot az intézkedése folytán bekövetkezett változásokról. Ha a bejelentésre kötelezettek a a változást nem közük, a járási ta­nács ezeket anélkül is keresztülve­zeti. Azokgt a változásokat, amelye­ket az 1954, évi gazdalajstom ké­szítésénél nem jelentettek be, 1954, december 10-ig be lehet jelenteni. A bejelentést elmulasztókat ötszáz forintig terjedő pén? bírsággal büp- etjk. (MTI) Diósgyőr? hengerészek tiüakozása a nyugaínémefországi kemiministftk eHen indítót! ha'szs mialt A kommunisták kezdeméuyozesére a diósgyőri közóphengersor dolgo a ói élesen tiltakoznak a nyugatnémetprszági kommunista párt ellen indított fasiszta per miatt. Nagyon Jól tudjuk — mondották a dolgozók —, hogy a kommunista pá,rt betiltása a mi országunk békéjét is fenyegetné. Ezért mindnyáján mélységesen felháborodtunk azon, hogy a fasiszta Adenauer ilyen merény letet tervez Nyugat-Németország kommunistái ellen. Erélyesen tiltakozunk a gyalázatos hajsza ellen. Munkánkkal fogjuk bebizonyítani, hogy nemcsak szavakban, de tettekben is erős támaszai vagyunk a világ béketáborának­Harcos üdvözlettel a diósgyőri középhengermű dolgozói nevében: KAKI/) ISTVÁN müh. biz.titk»r KONDI PETER párttitkár HALASZ LAJOS DISZ titkár December 20-tól január 16-igr tart a *sünét as általános é# középiskolákban | A SZOT I illák ozása a guatemalai kormány terrorintézkedései ellen A minisztertanács határozata sze­rint a téli szünet az általános és középiskolákban december 20-től ja­nuár 16-ig tart. Az utolsó tanítási nap december 18 A szünet utáni első tanítási nap: 1955. január 18-a. A szünet alatt a napköziotthonok min­den munkanapon nyolc órától 18 óráig működnek. Gondoskodnak a tanulók szabad­idejének helyes felhasználásáról. A szünidő alatt az általános iskolák pedagógusai két-három alkalommal kötelező foglakoztatáson tájékoztat^ jak a tanulókat,a tanultak ismétlé­sét illetően, útmutatást adnak a házi feladatok elkészítésére, egy-egy kö­telező olvasmány elolvasására és fel­hívják figyelmiikft a folyóiratoknak, szaklapoknak a tanulmányi anyag­gal összefüggő cikkeire. A szünidő .alatt az úttörő intézmé­nyek — útíáiiíáÉak „ifjú tennészet- kutaíók állomásai'’ — technikai ál­lomások — fokozottabban dolgodnak. A kultúrotthon ok és az MNDSZ szervezetek helyi kezdeményezések­kel, — kirándulások, múzeum- és üzemlátogatás, filmvetítés, kultur- és sportverseny, könyvankét, stb. — segítik az iskola munkáját. (MTI) A Szakszervezeti Világszövetség és a latinamerikai dolgozók Szak- szervezeti Szövetsége a magyar {Szakszervezetek Országos Tanácsá­hoz intézett levelében arról tájékoz­tatja 3 magyar dolgozókat, hogy Guatemalában Castillo Armas, akit ez év júniusában az United Frtút és a washingtoni külügyminisztérium juttatott fegyveres erővel hatalom­ra, elrendelte azoknak a hazafiak­nak — főleg munkásoknak és pa­rasztoknak — agyonlövetését, akik bátran harcoltak az északamerikai monopóliumok Guatemala ellen in­tézett külföldi beavatkozásának meghiúsításáért. A nemzetközi szo­lidaritás nyomására a guatemalai v. Amikor a nyomda népi dolgozott, a parti­zánegység tagjai egyéb feladatokat, pl,: a né­niét távbeszélő vezetékek és kábelek megbénítá­sát hajtották végre a töbhi csapattal együtt. Kitűnt ezen a téren Je­linek László, Soltész Károly és még több fiatal. De ki tudja, hogy hány ismeretlen miskolci la­kos vágta el a németek telefonvezetékeit, ame­lyeket mi többször elszakítva találtunk. Közben azonban a Gestapo is működésbe lé­pett. Illegális találkozó helyünket Szabó Lajos, Racz György utca 2/a. szám alatti lakását (mg egy sportszerjavító műhely van ott) el kellett hagynunk. Az új találkozóhelyet Szabó Lajos szándékosan a nyilas városparancsnokság szék­helye és a Gestapo főnök lakása mellett jelölte ki. A Gestapo fonok és a nyilas városvezető „testvér1’ nem is képzelte, hogy az orruk előtt dolgozik az általuk annyira keresett partizán- csoport. Megkezdődött munkánk igazi célja, a nyilt fegyveres harc a németek hátában, Feltérképez­tük a németek tüzérségi állásait és azokat kö­zöltük Szabó Lajossal. Az egyik hajnalban a Ti­szai pályaudvaron Áfra Bélával egy kézihaj- tápyt szereztünk és az adatokkal együtt a néme­tek és a magyarok tüzérségi tüze alatt átmen­tünk a fronton az orosz csapatokhoz. A „senki földjén’’ való átjutás rendkívül veszélyes, nehéz volt. A vasúti sinek egyes területen fel vol­tak robbantva, amely akadályozott bennünket az előrehaladásban. Olyan helyen, ahol a vasúti sin fel volt robbantva, leemeltük a kézihaitányt és kézben vittük tovább, majd újból ráemeltük a pályára. Később átment az orosz csapatokhoz — ugyancsak kézihajtán.von — Varró Lajos és Kiss Gusztáv is. Az adatok alapján az orosz csapa- tok egymás után rombolták szét a németek fon­tosabb tüzérségi áHásait. Ezzel egyidőben Juhász Zoltán és Áfra Béla ugyancsak kézihajtányon haladva, kiszedte á vasúti sinek alól a robbanó anyagot. Az ellenállási mozgalom vezetőinek utasítására Varró Lajossal együtt egy éjjel — szintén tüzérségi tűz alatt —- kerékpáron felke­restük Diósgyőrben Fodor századost, a Horthy« hadsereg volt tüzértisztjét, akit mint katonaszö- kevényt — figyelembevéve katonai szaktudását — a mozgalom vezetői fel akartak használni a cél érdekében. Fodor százados azonban a meg­bízatást nem vállalta, arra hivatkozott, hogy a tüzérségi tűzben lakását nem meri elhagyni és nincsen megfelelő fegyvere. Ezzel egyidőben Rudjánszky Pállal együtt felvettük a kapcsolatot Rónai Sándorral és fiá­val, Rónai Rudolffal. A röplapokat tovább készítettük, de a I utal Ferenc : KO IMI IT (Miskolc es környéke ellenállási mozgalmáról) Gestapo nyomdája is működésbe lépett. A Gestapo főnök és Kpródi nyilasvezető közölte a város lakosságával, hogy minden rombolásért és német, vagy nyilas sebesülésért, vagy agyonlö- vésért túszt fognak Kivégezni. Ezzel egyidőben rendelet jelent meg a fegyverek beszolgáltatá­sáról. Amikor tudomást szereztünk arról, hogy a németek túszt akarnak kivégezni, a nyomda még akkor éjjel működésbe lépett és megadtuk a választ a németeknek. A Gestapo utasítást ka­pott, hogy göngyölítse fel az ellenállási csopor­tot. Többezer pengő jutalmat tűztek ki a mis­kolci partizáncsoport egyes tagjainak kézrek,sü­téséért. A kézínyomdát újból széjjelszedtük és elrejtettük, majd rövid időre szétszóródtunk, Anyámat és testvéreimet különböző helyekén el­rejtettem. Az ellenállási mozgalom több tagja ellen elfogató parancsot adtak ki. Megkezdődött a nyilas terror időszaka. Éjszakákat -:tíem alud­tunk, Nem volt rendes élelmezésünk^éheztünk és fáztunk. A vakmerő Juhász és Áfra, hogy éh­ségünket csillapítsák, egy egész sonkát,-hoztak nekünk a nyomdába, amelyet az egyik "német konyháról loptak el. Egyes Ismerőseink, bará­taink és a nyomda mellett levő Werbőczi utca 3, szám alatti pék kenyérrel és lángossal lgíott el bennünket. A németek csomagolni kezdtek. Arra gondoltunk, hogy már csak pár nap lehet hátra a felszabadulásig. Elmenekült a Koródi-féle nyilas társaság is. Most már könnyebb volt a dolgunk, mert csak a németek voltak Itt. Varró Lajossal együtt este visszatértünk a nyomdába, ahol csak Négyessi Lajos őrködött. Elmondta nekünk, Iwgy Juhász Zolit és Áfra Bélát ■ feladatuk teljesítése közben a németek elfogták és ismeretlen helyre hurcolták. Éjjel — mint eddig általában — ismét csak újságokkal és naptárpaplrral takaróztunk. Egyik reggel zörögtek a nyomda kapuján, Tud­tuk, hogy csak fasiszták lehetnek. A'ücézinyom- da szét volt szedve. Minden biztosítva’ volt. He­ten voltunk: Varró, Négyessi, a két Szabados lány, Szabados és Hamernyik bácsi, valamint én. Eszünkbe jutott, hogy a nyomda előcsarno­kában egy rossz szekrény van, amelynek egyik oldala tele van kinyomott plakátokkal és röp­cédulákkal, valamint vörös zászlókkal, amelyet Szabados néni és Fekete Pál felesége - készített. A szekrény másik felében különböző lim-lom volt. Gyorsan határoztunk és a harcot válasz­tottuk. mert ha menekülünk, akkor felfedezik a röpcédulákat, plakátokat és zászlókat. Szabados bácsi lassan a kapu felé ment és kinyitotta. Jól : sejtettük. Német katonák voltak és a nyomdát * keresték. Szóltunk Icá­---- nak, hogy hátul a kuko­ricáson keresztül mene­küljenek. Ica rám adta édesapja nagykabátját. Elbúcsúzott, majd Gizi­vel együtt elmenekült. Behúzódtunk az ajtó mö­gé és vártunk. El voltunk szánva a harcra, mert nem volt más választásunk. Négyessi kezében szorongatva a németektől szerzett géppiszto­lyát, Varró és én a németektől szerzett kézi­gránáttal a kezünkben vártunk. Gondolatban el­köszöntünk szüléinktől, testvéreinktől, barátaimé - tól és a mozgalom ismeretlen vezetőitől. De a német SS tiszt beugratott lovával az udvarra s mert nem fedezett fel semmit, eltávozott. Alig­hogy megnyugodtunk, újból zörögtek a kapun. Megint németek voltak. Visszatértek egy gép­kocsival az udvarra. Az egyik bejött az elő­csarnokba és felfedezte a szekrényt is, de sze­rencsére csak abba a részbe nézett be, ahol a lim-lom volt. Mivel nem találtak semmit, el­mentek. Elrejtettük gyorsan a plakátokat és a zászlókat és egyideig más helyen tartózkodtunk. Jelentkezett Juhász Zoli és Áfra Béla is, sok vallatás és kínzás után sikerült meg­szökniük a magyar hadbíróság kezei közül. Hajnalban elmentem a mozihoz. Már alig voltak németek a környéken. Megtudtam, hogy a hidakat csak az utolsó pillanatban fogják rob­bantani, mert szükség lesz rájuk a visszavonu­láskor. Tudomásomra jutott az ;s, hogy éjjel fel fogják robbantani a Sajó nagy hídját, — mert orosz páncélosok előrenyomulása várható. Me­gint arra gondoltam, hogy csak napok, talán órák kérdése a felszabadulás. Éjjel, sajnos, vá­ratlanul felrobbantották a Rácz Gvörgy utcai Szinva-hidat, de a többi híd még álit, Kb. november 28—29. volt, Varró Lajossal együtt találkoztam Juhász Zolival, Áfra Bélá­val és Kiss Gusztival, akik elmondották, hogy a Martin-telepi nagyhidnál voltak, hogy meg­akadályozzák a hid felrobbantását. Tervük az volt, hogy tűzoltó ruhába öltözve, hordágyon el­viszik a robbanóanyagot, Tervüket helyesléssel fogadtuk. A robbanóanyag egy részét a nagyhid Soltész Nagy Kálmán utcai oldaláról Juhász Zolinak és Áfra Bélának sikerült is elhordani. De ez kevés volt a terv végrehajtásához. Mind a két híd jobb és bal partján is volt robbanó­anyag elhelyezve. Tudtam a robbantás ideiét, ezért gyorsan cselekedni kellett. U> tervet dol­goztam ki, hasonlót, mint a postánál és ebbe bevontam Áfra Bélát is. Ismertem a gyujtózsi- nór és robbanóanyag elhelyezését a martin- telepi két vasúti hídnál, valamint a Corsó mozi melletti Szinva-hidnái. (Folytatjuk.) diktatúra már kénytelen volt számos külföldi követségekre menekült de­mokratát és szakszervezeti funkcio­náriust az országból kiengedni, a nemzetközi. szolidaritás képes arra ís, hogy megállítsa a szakszerveze­tek visszaállításáért, a demokratikus szabadságjogokért, az ország függet­lenségéért küzdő guatemalai dolgo­zók és demokraták gyilkosainak és hóhérainak karját. A magyar Szak- szervezetek Országos Tanácsának el­nöksége a magyar dolgozók érzései- és gondolatait fejezve ki, tiltakozott a Guatemalában folyó terror, a de­mokratikus és a szakszervezeti sza­badságjog lábbaltiprása ellen. „Castillo Armas tábornoknak. Guatemala City, elnöki palota. A magyar Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa elnöksége a magyar dolgozók nevében tiltakozását fejez: ki a guatemalai kormány rendkívüli politikai törvényszékének ítéletei ellen, amelyek a különböző kon­centrációs táborokban és börtönök­ben sínylődő hazafiak életét fenye­getik. A magyar dolgozók követelik, hogy a guatemalai kormány hagyjon fel a szakszervezeti és demokratikus mozgalom vad elnyomásával, vonja •vissza a kivégzési rendeleteket és bocsássa szabadon azokat, akiket jogtalanul börtönben tart, A magyar Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa elnökségének nevében MEKIS JÓZSEF elnök.-­„Az Egyesült Nemzetek emberi jogokat védő ligájának, Newyork. A magyar Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége a magyar szervezett dolgozók nevében tiltako­zását fejezi ki a guatemalai kor­mány rendkívüli politikai törvény­székének ítéletei ellen, amelyek a különböző koncentrációs táborokban és börtönökben sínylődő hazafiak életét fenyegeti. A magyar dolgozók kérik az ENSZ emberi jogokat védő ligáját, hasson oda, hogy a guate­malai kormány szüntesse meg a szakszervezeti és demokratikus moz­galom üldözését, vonja vissza a ki­végzést rendeleteket és bocsássa sza­badon azokat, akiket jogtalanul bör­tönben tart, A mggyar Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa elnökségének nevében MEKIS JÓZSEF elnök (MTI) Már lúlteiíesífettéK az éves tervet Az encsi ruházati és mezőgazda- sági ktsz dolgozói a tanácsválPSztáR tiszteletére vállalták, hogy éves ter­vüket november 28-ig 104, no vornü­ber havi tervüket pedig 110 száza­lékra teljesítik, a ktsz dolgozói no­vember 27-ón 12 órakor büszkén je­lentették, évi tervüknek 106.7, no­vemberi tervüknek pedig 112.1 szá­zalékra eleget teltek. Moszkva (TASZSZ) Mint sajtójelentósek már közölték, Francisprczág moszkvai nagykövet­sége november 29-én postán meg­küldte váiaszjegyzékét a Szovjetunió küiügyminiwíériumának a szovjet kormány október 23 i és november 13 i jegyzékére. Franciaország kormányának valasz- jegyzéke többek között így hangzik: A francia kormány kikérte az ame­rikai és a brit kormány, valamint mák NATO-tagállamok kormányának, úgy, szintén a Német Szövetségi Köztársa­ság kormányának véleményét és át­tanulmányozta ez október 23-i jegy­zéket, amelyben a szovjet kormány novemberre négyhatalmi külügy­miniszteri találkozó megszervezését javasolja. Ugyanakkor az érdekeit kormányokkal tanáé akozva áttanul­mányozta a szovjet kormány noyem bor 13-i jegyzékét is. amely értekezlet összehívását indítványozza -,az euró­pai kollektív biztonsági rendszer meg­tepemtéeáre". A november 13 i szovjet jegyzék világosan a párisi egyezmények rati­fikálásának elhalasztását a vagy meg akadályozására irányul, A francia kormány elhatározta, hogy minél ha marabb, amint o ak lehetséges, életbe lépteti ezeket az egyezményeket és nines szándékában eltántorítani ma­gát ettől a célkitűzésétől, A francia kormány meggy.'.ződése, hogy a párisi egyezmények az Euró­pában felmerülő legsúlyosabb problé­mák megoldásának alapiát és kiinduló pontját jelentik és hogy ezek az egyezmények — miután távolról sem nolmzíTik meg az európai biztonság k rdésének megoldását — megkönnyi tik e kérdés rendezését és ilyenformán a liéke ügyét szolgálják. 5 párisi egyezmények résztvevői önkéntesen olyan rendszert fogadtak el, ripely fegyveres erőiket és fegy ■'erzptüket ellenőrzési, korlátozó és ’’’ami intézkedéseknek rendeli alá. Fzr>k az intézkedések minden olyan l'hofősóg kiküszöbölését célozzák, hogy elszigetelt formában egyes részt­vevő államok fenyegetésekhez vagy ríi alkalmazá- ához folyamodhassanak. Németországot illetően a francia kormány megállapítja, hogy a íizovjét kormány ugyancsak azt a nézetet vallja, hogy a n&not probléma ren­dezése döntő .jelentőségű lenne Euró pában, Franciaország kormánya sze­retné megismerni azokat a konkrét Javasatokat, amelyeket a szovjet kormány előterjeszthetne ezeknek az esész Németországra vonatkozó szabad választásoknak > időpontjára ős ielle ,"'ére vonatkozóan- amely választások Németország egysége helyreállításá­nak előfeltételét jelentenék.

Next

/
Thumbnails
Contents