Észak-Magyarország, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-04 / 287. szám
^moszkvai értekezlet deklarációja^ „Emberek, szeretlek Elehet — Legyeiek étterek" j A MOH W-KOMllE X. évtolya i 287. szám-ABAUBZEMPLÉN MEGYEI RflRtBIZOTTSÁGÁNAK LA \ra 50 filier Miskolc, 1954 december 4. szombat TÍZÉVES az észak ma g-pia i KOVAL PÁL, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője HT íz év! Nem nagy időszak ágy nép életében. Mégis mennyi jogos büszkeséggel gondolunk vissza, hogyan változott meg népünk élete az Utóbbi tíz évben, miközben egy /<ij társadalom alapjait raktuk le. Lerakhattuk, mert a Szovjetunió hadserege felszabadította hazánkat, s megteremtette a lehetőségét annak, hogy megyénk dolgozói is kezükbe vegyék sorsuk intézését. Elmondhatjuk, hogy megyénk, Miskolc népe is ugyanúgy, mint az egész dolgozó magyar nép, élt ezzel a lehetőséggel s ma már győzelmesen építjük a szocializmust. A szocializmus építéséért vívott harcokban nagy szerepet tölt be a kommunista párt Vezetésével és irányításával a megyei pártsajtó is. 1944. december 3-án nyomtatták ki a Szabad Magyarország — az Észak- magyarország elődje — első számát. A fasiszta pusztítás nem vonult el nyomtalanul a borsodi nyomdák fölött sem. öntudatos nyomdászainknak köszönhető, hogy néhány gép megmenekült a pusztulástól és a szabad sajtó első terméke megjelenhetett Miskolcon. Tíz éve ennek. És ma megindultan, jogos büszkeséggel gondolunk azokra a kommunistákra, nyomdászokra, újságírókra, akik az akkor fennálló nehézségek között, sokszor éhezve, fázva, a legszegényesebb technikai eszközökkel, önfeláldozóan dolgoztak azért, hogy reménnyel, lelkesedéssel töltsék el jövője iránt Miskolc és megyénk dolgozóit. Megilletődve vesszük kezünkbe a Szabad Magyar- ország megfakult első számát, melynek vezércikkében többek között ezeket a sorokat olvashatjuk: „Most is harcolunk, de már nem a fasiszta megszállók rabszolgáiként, a háborús bűnösök érdekében, hanem a fasiszta gyilkosok ellen, a háborús bűnösök letörésére. Most is keményen kell dolgoznunk, de munkánk most már nem a háborús nyerészkedők vagyonát gyarapítja, hanem a becsületes dolgozók életét teszi emberibbé“’. TT gyanebben a számban jelent meg a felszabadító csapatok parancsnokságának első felhívása a város. lakóihoz. Ebben arra szólítja fel Miskolc dolgozóit, hogy folytassák munkájukat, indítsák meg az életet a termelés, a közigazgatás, a kereskedelem, az iskolák, az egészségügy területén. Tovább nézegetve a lap számait, láthatjuk, hogy az első tietekben nem mindennap jelenhetett meg az újság, ami érthető az akk jri nehézségek közepette, mert nem volt víz, villany, szén és elegendő yapiro.. A Szabad Magyarország, mint a ^felszabadult magyar társadalom napilapja, s a Mókán Komité hivatalos közlönye” jelent meg. Később demokratikus napilapként jelezte magát, majd 1945. április 22-én Nógrádi Sándor elvtárs, aki akkoriban a Magyar Kommunista Párt Északmagyarországi Területi Pártbizottságának titkára volt, oldalas vezércikkben jelentette be, hogy a lap a Magyar Kommunista Párt föezakmagyarországi Területének hivatalos lapjává lett. A Szabad Magyarország első feladatai közé sorozta — amint azt az előbb idézett vezércikk is hangsúlyozta — minden antifasiszta erő mozgósítását a hódító német fasiszták és magyarországi bérenceik ellen. Feladata volt kezdettől fogva a munkásosztály vezetőszerepének tudatosítása és annak megszilárdítása. Feladatként tűzte ki, hogy mozgósítson a romok eltakarítására, az újjáépítés megkezdésére, a lét- fontosságú üzemek, bányák, a vízmüvek, erőműtelepek üzembehelyezésére és termelésük megindítására. A lap eredményes, szívós harcot folytatott az MKP miskolci szervezetének kiéoítéséért és megerősítéséért. Erőteljesen kapcsolódott be a pártépítésbe, különösen 1945. áori- lis 22. után, amikor hivatalosan is a MKP lapja lett. ’ ttől kezdve még fokozottabba - tölti be a kommunista sajtó kollektív szervező, kollektív agitátor és kollektív nropagandista szerepét. Születésétől fogva következetesen harcol a munkásegység megteremtéséért, a reakció különböző polgári pártok és a szociáldemokrata párt mögé megbújt erőinek szétzúzásáért. A harc különösen akkor vált élessé, amikor a Független Kisgazda Párt 1945-ös választási „győzelme” után a reakció nyílt támadásba ment át demokratikus vívmányaink ellen, s a földet vissza akarta játszani a földbirtokosok kezébe. Igen jelentős szerepet töltött be a Szabad Magyarország a dolgozó parasztság százezres tömegeinek felvilágosításában, megértetve, hogy a dolgozó parasztságnak nem a ködösítő ügyvéd és bankár „kisgazdák“, hanem a munkásosztály oldalán van a helye. Leleplezte a Kisgazda- pártban elrejtőzött „csodadoktorokat”, akik a földet ki akarták húzni az újgazdák lába alól. 1946. március 27-i számában így írt a „többségi párt” helyi vezetőiről és ködösítő mesterkedéseiről: „Lehetséges, hogy az önök számára ez ország értékét a lecsúszott földbirtokosok, a B-listától joggal reszkető reakciós tisztviselők, az egyenruhából kirázott katonatisztek, zugüzérkedő bankárok, szabotáló nagytőkések, földvisszaszerző ügyvédek és egyéb. Önöknek igen kedves kisgazdák jelentik. Mi azonban büszkén valljuk, hogy számunkra ez ország értéke igenis az önök szerint „elenyésző kisebbségben" lévő munkások, parasztok és haladó értelmiségiek tömege, akiknek akarata számunkra valóban a nép akarata, mert ezeknek a. munkája — és ezt talán még Önök is elismerik — jelenti Magyarország demokratikus rendben való újjáépülését és beállítását ti szabadságszerető népek nagy családjába.” A Szabad Magyarország munkatársai nemcsak írásban, hanem élőszóval, népgyüléseken, párt gyűléseken, vitaestéken hirdették a kommunista párt társadalmat átformáló eszméit, amelyeket egyre naßvobb dolgozó tömegek fogadtak el. És a lap szívós elvi harccal, az ellenséges elemek állandó éber leleplezésével járult hozzá ahhoz, hogy megyénk dolgozói a kommunista párt Vezetésével a 47-es választásokból győzelmesen kerüljenek ki. Hogy megyénkben is, mint az egész országban, a kommunista párt vált a legnagyobb, legerősebb párttá. T'ovábbi legfontosabb feladatá- * nak tekintette a lap a mun- kásegység megteremtését, a két munkáspárt egyesítéséért vívott harc diadalra juttatását. „A népi demokrácia és a jobboldali szocialista demokraták ideológiája“ című 1948. március 14-i cikkében bátran leplezte le a. jobboldali szociáldemokraták forradalmat és a munkásosztályt eláruló „ideológiáját”, opportunista szemléletét. Rámutatott, hogy a kommunisták „nem ma, hanem már a hitleri fasizmus uralomra jutása óta — majd másfél évtizede — a munkásosztály, parasztság, értelmiség és kispolgári rétegek, s valamennyi demokratikus párt összefogását hirdették meg a dolgozók és a független nemzetek ellensége, a fasiszta és minden más imperializmus ellen”, A két munkáspárt egyesülése új helyzet, új feladatok elé állította a lapot, amely most már még jobban megerősödve, új címmel — Észak- magyarország címmel jelent meg és" még lendületesebben harcolt a Magyar Dolgozók Pártjának zászlaja alatt egyesült, munkásosztály ország- építő terveinek sikeréért: a 3 éves terv befejezéséért, majd az 5 éves terv sikeres megvalósításáért. Miközben a párt megyei lapja a párt által vezetett harcokban egyre nagyobb segítségére volt a megyei pártbizottságnak, szélesedett, erősödött a pártsajtó és a tömegek kapcsolata is. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az elmúlt 10 év alatt Borsod megye dolgozói — munkások, parasztok, értelmiségiek — magukénak érezték az Északmagyarországct. Egyre nagyobb igénnyel lépnek fel lapiukkal szemben. Javaslataikkal, bírálataikkal keresik fel az Észak- magyarországot, s egyre inkább igénylik, hogv a lan a ma problémáival. az élő valósággal foglalkozzék. És ha ez fgv van, azért lehet így, mert az Északmagyarország minden adott helyzetben igazat ír és az igazságért harcol. Hogy az Északmagyarország és a tömegek között mennyire elmélyült a kapcsolat, ezt bizonyítja az az évente több mint nyolcezer levél, amely munkásoktól, dolgozó parasztoktól, értelmiségiektől érkezik a lap szerkesztőségébe. V/ ajjon lehetett-e régen, a kapi- v talista világban egy lap és a tömegek között ilyen kapcsolat? Ilyenről a Horthy-Magyarországon szó sem lehetett, hiszen akkoriban az újságírók a kávéházakban, a rendőrségi bűnügyi osztályokon keresték és kapták információikat, s a szenzációhajhászás volt az akkori sajtó éltető eleme. Ezzel szemben ma a sajtónak, így a mi megyéi sajtónknak., az Északmagyarországnak is éltető eleme, hogy az igazságról tr, az igazságot hirdeti, a dolgozók problémáinak megoldásáért harcol. Megmutatja azt is, hogy mi az öntudatos dolgozók, elsősorban a kommunisták feladata a termelés, az állami élet és a közerkölcs fejlesztésében, kialakításában. A megyei lap és megyénk dolgozó népe jó és egészséges kapcsolatának kialakításához hozzájárult az az egészséges fejlődés, amely szinte folyamatosan és szakadatlanul ment végbe a szerkesztőségen belül is. Az ott dolgozó elvtársak egyre igényesebbek lettek, igyekeztek kommunista újságírók módjára dolgozni, őszintén írni, feltárni a nehézségeket, de megmutatni a megoldás módját, útját is. Erre napjainkban még fokozottabb szükség van, mert az új szakasz politikája és annak megvalósítása a sajtó munkásaitól is nagyobb, teljesebb munkát igényel. Úgy gondolom, hogy az Északmagyarország szerkesztőségében dolgozó elvtársaknak minden feltétele meg van ahhoz, hogy ezeket a megnövekedett feladatokat! eszmei síkon is követni tudják és ennek megfelelően foglalkozzanak a ma Problémáival. T"1 ovábbra is tudatosítaniok kell, 1 hogy az új szakasz politikájának megvalósítása az egyre éleGYOZELMIJELENTÉS: Befejezték éves tervüket a diósgyőri búzóműhelv dolgozói A Lenin Kohászati Művek hfi- zóműhelyének dolgozóit öröm és büszkeség tölti el. Szocialista ver- senyvállalásuknak eleget téve. évi tervüket november 30-án befejezték és már eddig éves tervükön felül, közel 40 tonna árut gyártottak. Az üzemvezetők helyesen szervezték meg az anyagellátást, új technológiát vezettek be és sok új munkamódszert alkalmaztak. A dróthúzó gépeken bevezették a kétszálas húzást. Ezt a jelentős újítást Olasz László művezető és Szurmai József lakatoscsoportvezető dolgozta ki. Most az üzem valamennyi dolgozója, élükön Takács Gergely, Izsó László, Köpöczki János hántolok éves tervük befejezése után a havi terv teljesítéséért küzdenek. A diósgyőri finomhengerműberí is új sikereket jelentenek. Elsőnek Kugler Lajos Kossuth-díjas hengerész fejezte be éves tervét. Terven felül már 398 tonnát hengerelt. Példájukat követte Gácsi Lajos középsori hengerész brigádja, amely éves tervén felül 20 tonna acélt hengerelt. A finomkikészítő üzem dolgozói közül a felszabadulási héten Burl János lemezhengcrsori ollós brigádja, Urbaczki József és nyovszki János brigádjai is jezíe éves tervét. GrebefeMolnár Sz. Lajos kormánykitüntetése E1 Képünkön (bal sarokban sötét rúnában) Molnár Sz. Lajos elvtársat, az ózdi gyár durvahengerdéjének főforrasztárját, kultúrcsoport üdvözli. Molnár elvtársat a napokban tüntette kj kormányunk a „Szocialista munkáért“ érdeméremmel. A pálinkástáróiak leküzdötték a nehézségeket A felszabadulási hét lendülete sok új sikert hozott Pálinkás-tárón. Lehetővé tette ezt az is, hogy a lóvontatás megszűnt, helyette gépi vontatót, két villát építettek be. A múlt hónapban az egyenlőtlen csilleelosztás még erősen megnehezítette a termelést. Most a felszabadulási héten a műszakiak ellenőrzik a bányában, hogy a csilléket jól osszák el. A bri- I “adok legtöbbje lendületesen dolgozik, rendszeresen túlteljesíti napi érvét. A pálinkástáróiak szép edményekkel akarják köszönteni árosunk felszabadulásának tizedik vfordulóját. Oravecz Ferenc bri- ádja novemberben 108 százalékot rt el. A felszabadulási hét első apjaiban 106.9 százalékos átlagtel- lesítménnyel dolgozik. Simkovics József és Pethő József 109.4 százalékra állnak a tervvel. A robbanóanyagfelhasználást 0.5 százalékkal csökkentették. A többi brigád is lelkesen készült a felszabadulási évfordulóra. sedő osztályharc közepette megy végbe. És bár a tanácsválasztások eredményei ország-világ előtt bizonyítják, hogy a mi hazánk népi nemzeti egysége szilárdabb, mint valaha is történelmünk folyamán, az Északmagyarország, mint a megyei pártbizottság lapja, engesztelhetetlenül kell, hogy harcoljon minden opportunista megnyilvánulás ellen, amely az osztályellenség malmára hajthatná a vizet. A mi pártsajtónk akkor tölti be igazán szerepét és feladatát, ha következetesen magyarázza a párt Központi Vezetőségének határozatait a megye sajátos körülményeire alkalmazva. A párt- határozatok állandó, sokoldalú, a helyi viszonyokra alkalmazott magyarázásával járul hozzá az Északmagyarország ahhoz, hogy olyan közszellero alakuljon ki, amelyben megvetés a sorsa annak, aki a társadalmi tulajdonhoz vagy a személyes tulajdonhoz hozzányúl, a közvagyont herdálja, s nem a közösség javára használja fel. Nevelje a mi sajtónk pártszervezeteinket — még fokozottabban, mint eddig tette — a helyi politika kialakítására. A kommunistákat arra, hogy betartsák a párt törvényét, megszilárdítsák a párton belüli vasfegyelmet, amely azonban nem jelent vakfegyelmet. Nevelje pártszervezeteinket öntevékenységre, hogy bátran merjék alkalmazni az újat. Amikor eredményeinket napról-napra tudatosítja a tömegek között, ne feledkezzék meg arról, hogy vannak nehézségeink is és hogy a ma nehézségeit a nemzeti erők összefogásával, a tömegek történelemformáló erejének érvényesítésével le tudjuk és le fogjuk küzdeni. Segítse elő az Északmagyarország, hogy a borsodi kommunisták még egységesebben, még szilárdabban tömörüljenek pártunk Központi Vezetősége köré. Mélyítse el a kommunistákban azt a tudatot, hogy csak akkor érünk el még szebb, még hatalmasabb eredményeket, ha pártunk egységes. Tudvalévő, hogy az ellenség elsősorban a párt egységének megbontására törekszik, mert felismerte,- "*iogy népünknek ártani, építőmunkánkat legjobban gátolni ezzel tudja. Harcoljon a lap a párt politikájának minden oldalú elferdítése ellen, küzdjön az opportunista nézetek, s azok terjesztői ellen, leplezze le azonnal mindazokat, akik pártunk egységét akarják megbontani. S minden sorával sugározza: Kommunisták! őrizzétek pártunk egységét, mint szemünk fényét! Nevelje a mi sajtónk megyénk dolgozó népét törhetetlen hazaszeretetre, haladó hagyományaink megbecsülésére, rendíthetetlen bizalomra pártunk iránt, amely folytatója, kiteljesítője azoknak az eszméknek* melyeket nemzetünk legjobbjai meg akarnak valósítani. Legyen a mi pártsajtónk a párt által vezetett Hazafias Népfront-mozgalomban az egyre szilárdabbá kovácsolódó néoi, nemzeti egység erős fegyvere abban a harcban, amelyet a szocializmus felépítéséért, új szabad hazánk felvirágoztatásáért, egész népünk együtt vív meg. Az Északmagyarország további munkája során többet foglalkozzék egész nemzeti fejlődésünk, jövőnk aranytartalékát, az ifjúságunkat legjobban érdeklő kérdésekkel, ifjúságunk nevelésével. Tekintse feladatának, hogy az ifjúság nevelésének kérdéseit, problémáinak megoldását társadalmi üggyé tegye. \ mikor az Északmagyarország Miskolc felszabadulásának tizedik évfordulójával együtt ünnepelheti tíz éves munkásságát és munkásságának eredményeit, a lap hatalmas olvasótábora még nagyobb szeretettel veszi kezébe azt az újságot, amely 10 éve segíti munkámban és harcában népünket. Segíti áfban. hogy az az út, amely 1944. decemberében még oly göröngyös volt, mindig simábbá, mindig könnyebben járhatóvá váljék. Az olvasók tízezrei, a párttagok és pártonkívüliek forró szeretettel köszöntik és további ió munkát kívánnak a tíz éves És-akmagyarországnak.
