Észak-Magyarország, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-19 / 274. szám
ESZ AKMAGY ARORSZAG Péntek, 1954. november 19. 2 Ifjú választók gyűlése az Országházban Az Országgyűlés ülésterme csütörtökön este a magyar ifjúságunk olyan kiváló képviselőivel, — az ipari, mezőgazdasági termelőmunkában, a tanulásban kitűnt fiatalokkal — népesült be. akik a november 28-i tanácsválasztáson első ízben gyakorolják választójogukat. A gyűlést a Hazafias Népfront budapesti bizottsága és a Dolgozó Ifjúság Szövetsége központi vezetősége rendezte. A Himnusz elhangzása után Horváth Ferenc színművész József Attila „Hazám" című költeményét adta elő, majd Kovács Antal, a DISZ budapesti bizottságának első titkára mondott megnyitót. Ezután Nagy Imre, a minisztertanács elnöke mondott beszédet. ISlagy imre elvtárs beszéde — Kedves fiatal barátaim! — Engedjétek meg, hogy már a nagy korkülönbségre való tekintettel is, de az ifjúság iránti megbecsülésem és szeretetem jeléül is ilyen közvetlen hangon szóljak hozzátok. — Élénk és mozgalmas politikai élet, eleven közéleti tevékenység, a tanáesválasztások nagyszerű küzdelmei közepette találkozunk veletek az Országház falai között. Belépésiek a közéletbe, részvételetek az állami munkában, a politikai tevékenységben, nagy jelentőségű az ország számára is, amelynek nem lehet közömbös, hogy polgárai mivel járulnak hozzá a felemelkedéshez, a haladáshoz, milyen hasznos tagjai a társadalomnak. Ez részben az öregek munkáján, irányításán, de főképpen és elsősorban magának az ifjúságnak a magatartásán múlik. Azon, hogy mennyivel járul hozzá a nép, az ország boldogulásához. Már pedig az ember hasznosságát népi demokratikus rendszerünkben tudásán, műveltségén, szakismeretén, hasznos munkáján keresztül Jehet valóban lemérni. Ezért helyes, sőt szükséges most egy pillantást vetni befelé magatokba, vájjon a magyar ifjúság és külön-külön valamennylőtök a nagy és felelősségteljes feladatokra felkészülten megüti-e azt a mértéket, amit a társadalom fejlődése, a szocializmus építése megkövetel? Én azt hiszem, nagy és felelősségteljes munka vár még rátok ezen a téren. Nagy Imre elvtárs ezután a tanácsok jelentőségéről beszélt, majd így folytatta: — A helyi tanácsokban való tevékenység nagyszerű lehetőség fiatalságunk számára a közéletbe való bekapcsolódásra, a felelősségérzet kialakítására, hivatástudatuk kibontakoztatására. Büszkén tekintünk majd azokra a fiainkra, leányainkra, akik a november 28-i választásokon a dolgozók bizalmából a tanácsok tagjai lesznek, a néphatalom részeseivé válnak. — Kedves fiatal elvtársaim! — Gondolnotok kell arra is,, hogy olyankor léptek be a közéletbe, olyan időszakban kezditek meg egyik legfelelősebb állampolgári jogotok érvényesítését, amikor a párt és a kormány, dolgozó népünk bizalmára és tevékeny közreműködésére támaszkodva, nagyszerű célkitűzések megvalósítására, hazánk felemelkedésének, népünk jólétének biztosítására, a júniusi politika győzelmére vezeti az ország népét. A felszabadulás óta eltelt történelmi tíz esztendő nagy iskolája a magyar ifjúságnak — mondotta a továbbiakban Nagy Imre elvtárs. — Ez alatt a tíz esztendő alatt olyat fordult nálunk a világ, amilyet soha nem fordult száz esztendő alatt sem. S ha halhatatlan költőnk, Petőfi, az 1848-as forradalom és szabadságharc felejthetetlen napjainak győzelmi mámorában a márciusi ifjúság hőstetteit úgy méltatta, hogy: «-Nagyapáink és apáink Míg egy század elhaladt, Nem tevének annyit, mint mink Huszonnégy óra alatt«. A mi forradalmunk nemzedéke is, amely méltó utódnak bizonyult, büszkeséggel mutathat rá tíz év alatt elvégzett munkájára. Hiúságunk nagy és megtisztelő teielössége Nagy tanítóink rendkívüli figyelmet szenteltek az ifjúságnak, amelyet az emberiség pompás részének tekintettek, nagyszerű osztagának, amelynek kiváló tulajdonságai vannak, amiket óvnunk, ápolnunk és fejlesztenünk kell. Ilyen tulajdonságok a merészség, az áldozatvállalás, a lelkesedés, a kezdeményezés, a helytállás. Ezekre a kiváló tulajdonságokra igen nagy szükség van épülő szocialista társadalmunkban, amely nem áll egyhelyben, hanem él és fejlődik az emberrel együtt amelynek szokása, tudása az előző nemzedékek által felhalmozott nagy és értékes társadalmi tapasztalat. Az idősebb nemzedék rendelkezik ezekkel a tapasztalatokkal, ezért fontos feladata kifejleszteni az ifjúságban azokat az értékeket, amelyek a mi társadalmunkban hasznosaknak bizonyulnak a szocializmus építésében, Etekin- tetben az iskola, a család és a társadalmi környezet mellett igen fontos szerepe van a DISZ-nek, amelynek legnagyobb feladata az új szocialista ember kialakítása. Ebben a munkájában a DISZ hatalmas segítséget kapott a Hazafias Népfrontban, annak kibontakozó mozgalmában és helyi szerveiben. A Hazafias Népfront az ifjúság npvelésót az társadalom ügyivé tette, amikor kinyilatkoztatta, hogy különös gonddal kíván törődni a hazaszerető, erkölcsös, tisztességes érzésű és munkaszerető ifjú nemzedék nevelésével. A DISZ-re hárul a feladat és felelősség, hogy azt a nagy lehetőségeket és azt a nagy segítséget, amit a népfront-mozgalom jelent az ifjúság számára, maradéktalanul hasznosítsa a maga szervezetein és munkáján keresztül. A Hazafias Népfront-mozgalomba bekapcsolódva meg kell növekednie népszerűségének, fokozódnia kell vonzóerejének. Kedves fiatal barátaim és elvtársaim! Hazánk függetlensége és szabadsága, népünk békéje, nagy nemzeti ügy, amelynek védelmezéséért és megőrzéséért az ifjúságra is nagy felelősség hárul. Fokozottabban éreznetek kell ezt most, amikor beléptek a közéletbe, annak tevékeny részeseivé lesztek. Beszéde végén Nagy Imre elvtárs a következőket mondotta: — A közéletben, ahová választási jogotok gyakorlásával most beléptek, nem könnyű szilárdan helytállni, jó szakmai felkészültség mellett, politikai képzettség és látókör is kell hozzá, a marxizmus-leninizmus alapos elsajátítása. Más szóval, nem elég szakembernek lenni, politikusnak és közéleti embernek is kell lenni, aki törődik az ország sorsával és részt- vesz a politikai élet egy és más területén. — Törekedjetek minél szebb eredményekre a termelésben és a tanulásban, mutassatok példát a munkaversenyben, legyetek önfeláldozó harcosai hazánk függetlenségének és szabadságának, népünk felemelkedésének, a szocializmus építésének. A párt útmutatásaival, a DISZ vezetésével minden erőtökkel és képességetekkel segítsétek elő, hogy a júniusi utón minél előbb szebb, jobb, vidámabb legyen az életünk! — Ezeket a gondolatokat szántam nektek utravalóul első választástokhoz, amikor november 28-án majd a szavazó urnához járultok. Nagy Imre elvtárs viharos és ütemes tapssBl fogadott beszéde után Rzancza János, a magyar acélárugyár sztahánovista ifjúmunkása, a gépipar kiváló dolgozója szólalt fel, majd Kovács Antal zárószavai után az ifjú választók gyűlése a Szózat hangjaival ért véget. Havazott az Alfttldön Csütörtökön reggel szürke hófel- hők vonultak az Alföld fölé és délelőtti órákban több helyen lehullott az első hó. Kisebb havazást jelentettek Szegedről, Bajáról, Békéscsabáról, Szolnokról, Debrecenből és Nvirogvhózáról, Miskolcon egv órán át erősen havazott. A Dunántúlon, Pécs környékéről jelentettek kevés havat. A M.agyar ^Népköztársaság kész résztvenni az európai államok értekezletén Ä magyar kormány válasza a Szovjetunió jegyzékére A külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közli: A moszkvai magyar nagykövetség a magyar kormány megbízásából november 18-án az alábbi jegyzéket juttatta el a Szovjetúnió külügyminisztériumához: A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külügyminisztériumának. Moszkva A Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetsége tiszteletét fejezi ki a Szovjetúnió külügyminisztériumának és kormánya megbízásából n külügyminisztérium f. évi november 13-i jegyzékére válaszolva, a következőket közli: A magyar nép a világ békeszerető népeivel együtt lelkesedéssel és bizakodással üdvözölte a Szovjetuniónak a berlini értekezleten előterjesztett javaslatát európai kollektív biztonsági szerződés kötésére. A Szovjetúniónak a német és más kérdések rendezésére irányuló békekezdeményezései és javaslatai tovább erősítették a tartós béke biztosításának kilátásait és nagymértékben elősegítették a nemzetközi feszültség enyhülését. A magyar kormány tudatában annak, hogy a Magyar Népköztársaság fejlődésének döntő feltétele a béke és biztonság fenntartása Európában, különös figyelemmel kiséri és cselekvőén támogatja mindazokat az erőfeszítéseket és Javaslatokat, amelyek a béke ügyét szolgálják. A magyar történelem tanúsága szerint a német hatalmi törekvések évszázadokon keresztül gátolták a magyar nemzett önállóság, a nem- reti kultúra kifejlődését és legutóbb egy emberöltő alatt kétszer sodorták pusztító háborúba az országot. A magyar népet fenyegető német mill, tarizmus felélesztésének és Ausztria újabb erőszakos bekebelezésének veszélye miatt a Magyar Népköztársaság kormánya arra törekszik, hogy biztosítékot teremtsen az újjáéledő német hatalmi törekvésekkel szemben, Az új német agresszió elhárításának szándéka vezette akkor is, amikor több. mint fél évtizeddel ezelőtt barátsági, együttműködési é« kölcsönös segélynyújtási szerződéseket kötött a Szovjetunióval és több más országgal. Az ilyen kétoldalú szerződések mellett valamennyi európai állam kollektív biztonsági szerződése további hathatós garanciát jelentene a német militarizmus feltámasztásának megakadályozására és a háborús konfliktusok elkerülésére. Ennek megvalósítása éx’dc- kében a magyar kormány nyilatkozataiban ismételten kinyilvánította és egész tevékenységével bebizonyította azt a szándékát, hogy közre kíván működni a nemzetek közötti együttműködés kiszélesítésében és az európai kollektív biztonsági rendszer létrehozásában. A magyar kormány véleménye szerint a londoni és párisi megállapodások megvalósítása feltámasztaná a német militarizmust, fokozná a háborús veszélyt, megnehezítené a vitás európai kérdések, elsősorban » német kérdés rendezését és akadályokat gördítene az európai államok fejlődése elé. Ezt a békeszerető országok nem nézhetik tétlenül. Ezért a magyar kormány — teljes egyetértésben a Szovjetunióval —< szükségesnek és halaszthatatlannak tartja, hogy az európai népek a fenyegető veszély elhárítása céljábó' tárgyalásokat kezdjenek, hogy a nagy és kis népek érdekeinek megfelelően, a felfegyverkezés helyeit megteremtsék az európai kollektív biztonság rendszerét. A Magyar Népköztársaság kormánya elfogadja a Szovjetúnió kormányának meghívását és kész résztvenni az európai államok november 29- ére Moszkvába vagy Parisba összehívandó értekezletén, hogy aktív közreműködésével elősegítse az európai népek közös célját, a békét. A magyar kormány reméli, hogy a meghívott kormányok, felismerve azt a veszélyt, amit az atomfegyverekkel felszerelt és revansvágyó német hadsereg jelent, népeik igazi érdekeit tartva szemelőtt, részvételükkel hozzájárulnak az értekezlet sikeréhez, egy új háború megakadályozásához és az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséhez. A magyar kormány a jelen jegyzék másolatát megküldi mindazon államok kormányainak, amelyekkel diplomáciai kapcsolatban állj (MTI) Megnyílt a Béke Vilattanáé« ülésszaka Stockholmban november 18-án megnyílt a Béke Világtanács' ülésszaka. Az első ülésen Swen Hector lelkész, a svéd békemozgalom kiváló harccsn elnökölt, A beszámolót „Az összes európai államok együttműködése közös biztonságuk megszervezése érdekében” című 1. számú napirendi pontról Ambrogio Sonini szenátor, a római egyetem professzora tartotta. A november 18-i ülésen Gilbert de Chambrun (Franciaország) és T. Arnold asszony (Nyugat-Németországi is felszólalt. Mindkét felszólaló az európai kollektív biztonság kérdésével és a nyugatnémet felfegyverzés veszélyével foglalkozott. (MTI) iiiiiMiiiiimimimiifflmmiimiiiiiiimiiiiiiimiiuiiiiiiiiiitiHiiiiiiimiiiitimiiiitiiiimiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiniiiitiiiiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiHiiiiiiiiiiiiiiiu Oktatási segédanyag I Kommunista Kiáltvány létrejöttének elméleti forrásai Az SZKP történetét önállóan tanulók részére II. Marx és Engels a tudományos szocializmus elméleti alapjainak lerakásában felhasználták azokat a tudományos nézeteket, filozófiai, gazdaságpolitikai munkákat, amelyek döntően Angliában, Franciaországban és Németországban kerültek először napvilágra, így ezek a Marx és Engels előtti tudományos nézetek a marxista tudomány elméleti forrásaivá váltak. A marxizmus, mint általában minden ideológia, kapcsolódik a készen talált gondolati anyaghoz. Marx és Engejs nem támaszkodhattak valami új feltalálásra. Munkájuk alapjául a régi elméletekhez, gondolatokhoz kapcsolódtak. Ezekre támaszkodtak a tudományos szocializmus kidolgozásában. i,A Kommunista Párt Kiáltványának" az az egyik legnagyszerűbb sajátossága, hogy a korabeli szocialista és munkásmozgalommal elszakíthatatlan kapcsolatban született meg. Egyébként ez a fontos sajátosság jellemzi az egész marxista elméletet általában. Lenin ,.A marxizmus három forrása és három alkotó része" c. munkájában a következőket írja: „A marxizmus nem valami begubó- zott, megcsontosodott tanítás, amely a civilizált világ fejlődésének országútiétól távol jött létre. Ellenkezőleg, Marx lángelméje éppen abban nyilatkozik meg, hogy azokra a kérdésekre adott választ, melyeket az emberiség leghaladottabb elméi már felvetettek. Marx tanítása a filozófia, a politikai gazdaságtan és a Szocializmus legnagyobb képviselői tanításainak egyenes és közvetlen folytatásaként jött létre ... Jogos örököse a legjobbnak, amit az emberiség a XIX. század folyamán a német filozófia, az angol politikai gazdaságtan, a francia szocializmus képében alkotott.” Lenin e megállapításának utolsó mondata korántsem jelenti azt, hogy a marxizmus minden más filozófiai, közgazdasági és szociológiai tanításnak egyszerű örököseként keletkezett. „A marxizmus keletkezése igazi felfedezés, forradalom volt a filozófiában" — írta Zsdánov elvtárs „A művészet és filozófiai kérdésekről” c. munkájában, Marx és Engels munkájuk során legélesebben szembeszálltak a filozófia materializmusáért, hibásnak tartottak minden eltérést ettől az alaptól. Nem álltak meg a XVIII. századbeli francia filozófia mellett, hanem tovább fejlesztették, gazdagították az újabb német filozófia, különösen Hegel rendszerének vívmányaival. a német filozófia legnagyobb vívmánya a dialektika, vagyis a fejlődésről szóló tanítás, „amely az örök fejlődésben lévő anyag tükröződését adó emberi tudás viszonylagosságáról szóló tanítás". (Lenin.) Az új német filozófia — hegeli rendszerében — az egész természeti, történelmi és szellemi világot első- ízben ábrázolja folyamatnak, vagyis állandó mozgásban, változásban, átalakításban és fejlődésben lévőnek. E hégell módszernek dialektikus alapja az, hogy a világot szakadatlan mozgásban, változásban, fejlődésben, az ellentétek harcában képzelte el. Lenin azt írja: „Hegel filozófiájának ezt a forradalmi oldalát vette át és fejlesztette tovább Marx", Marx dialektikája azonban nem azonos Hegel dialektikájával, annak szöges ellentéte. Hegel idealista volt, úgy vélte, hogy a valóságos reális világ terem tő je, a gondolati folyamat r z eszme. Ellenben Marx és Engels „A Kommunista Párt Kiáltványában1' a szöges ellentétét határozza meg azzal, mikor azt mondja, hogy az emberek életviszonyaival, társadalmi vonatkozásaival, társadalmi létével együtt képzetei, szemléletük, fogalmaik és öntudatuk is megváltozik. Vagyis az eszme nem más, mint az emberi fejbe áttett és lefordított anyagi. Legelsősorban az anyagi javak termelési módja határozza meg az emberek társadalmi rendszerének jellegét, az emberek szellemi életét, politikai nézeteit és intézményeit, Óriási forradalmat jelent a tudományban Marx és Engels gazdasági tanítása is. Marx mélyrehatóan tanulmányozta a társadalom gazdasági szerkezetét és arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy ez az alap, amelyen a politikai felépítmény emelkedik. Marx előtt elsősorban Angliában, mint. a legfejlettebb kapitalista országban a polgár! közgazdászok, Adam Smith és David Ricardo mélyrehatóan foglalkoztak a politikai gazdaságtannal, a társadalom gazdasági szerkezetét tanulmányozva, ezek a polgári közgazdászok megvetették a munka értékelmélet alapját. „Marx folytatta az 6 művüket. Szilárdan megalapozta és következetesen továbbfejlesztette ezt az elméletet. Kimutatta, hogy minden áru értékét az árú előáll ftására fordított társadalmilag szükséges munkaidőnek mennyisége határozza meg. Ott, ahol a polgári közgazdászok tárgyak közötti viszonyt láttak (árucserét áru ellenében), Marx ott emberek közötti viszonyt tárt fel." Lenin V. művébe 1. köt. 67. old. Marx és Engels a „A Kommunista Párt Kiáltványában" bebizonyították, hogy a tőkés rendszer a bérrabság rendszere, és a munkások a kapitalizmusban csak akkor tudnak létezni, ha eladják munkaerejüketj A modem munkásosztály csak addig élhet, amíg munkát talál és addig találnak munkát, amíg munkájuk a tőkést szaporítja. Ennek következménye nem lehet más, .mint a tőkéstársadalom alapvető ellentétének fokozása, az osztályharc kiéleződése. Marx és Engels a történelmi materializmus elméletének, valamint az értéktöbblet elméletének megalkotásával, a szocializmust utópikus álmodozások tárgyából tudománnyá, tudományos szocializmussá változtatta. Lenin a marxizmus forrásai közé sorolta a francia utópista szocializmust is. Az utópista szocialista nézetek kialakulása a XVIII. század fordulójára esik. A jobbágy rendszer ugyan már megdőlt és létrejött a kapitalista rendszer. Ebben az időben azonban a kapitalista termelési mód és vele együtt a burzsoázia és a proletáriátus közötti ellentét még igen fejletlen volt. Ebben az időben az új társadalmi rendből fakadó összeütközések csak kialakulóban voltak. Ekkor még a proletáriátus forradalmi kísérletei, hogy saját osztályérdekét érvényesítse, nem járt megfelelő eredménnyel, mert a pro- ictárlátus ebben az Időben fejletlen, mert fejletlen még maga a nagyipar Is, amely létrehozta ezt az osztályt. Ebben az időben még nem voltak meg a Twlotdriátus felszabadításának anyagi ás politikai feltételei. Ilyen történelmi körülmények között bukkant fel és keletkeztek o különféle szocialista tanok. Ez a társadalmi körülmény meg is határozta e szocializmus megalapítóinak nézeteit is, Ez a kezdeti szocializmus utópista szocializmus volt. Az utópista szocialisták ugyan látták az osztályok ellentételt, tisztában voltak azzal, hogy a legszenvedőbb osztálynak érdekeit képviselik. Egy jobb rendről álmodoztak, ugyanakkor nem látták a proletáriátus forradalmi erejét, politikai mozgalmát. Magát a proletáriátust csak szenvedő alanynak tartották. Nem egy osztály felszabadítását — a kizsákmányoltak osztályának felszabadítását — akarták, hanem az egész emberiségét. A gazdagokat igyekeztek meg-, győzni a kizsákmányolás erkölcstelenségéről. Ha tehát e rendszer megalkotói — tanítja a „Kommunista Kiáltvány” — sok tekintetben forradalmiak voltak is, tanítványai mindenkor reakciós szektákat alkottak. Ennek oka azzal magyarázható, hogy „a kapitalista termelési mód éretlen állapotának, az éretlen osztályhelyzetnek, éretlen elméletek feleltek meg”. (Engels.) Ezekben a történelmi időkben voltak azok a viharos forradalmak, amely együtt Járt a jobbágyrendszer bukásával, a kapitalizmus kifejlődésével. Ezek a forradalmak feltárták az egész társadalom fejlődésének alapját és annak mozgató erejét* az osztályharcot. Marx és Engels volt az, aki e harcokból arra a következtetésekre ju tott, és ezt a „Kommunista Párt Kiáltványában" lefektette, hogy « kapitalista rendszer megszüntetése és a szocialista társadalom felépítése nem valósítható meg békés reformok útján, mint azt az utópisták elképzelték, e cél elérésének egyetlen módja: a forradalom. Mindezek az elméleti munkák, elméleti források, melyeket »»emberiség leghaladottabb elméi már felvetettek, kellettek ahhoz, hogy Marx és Engels létrehozza a nemzetközi proletármozgalom nagyszerű okmányát. a forradalmi kommunizmus program-művét .,A Kommunista Párt- Kiáltványa” a nemzetköz.! kommunista mozgalom első tudományos programja, Marx és Engels alapította: „Kommunista Szövetség” legfontosabb pártokmánya. Mindezek a társadalmi és osztjílyviszo, nyok, az elméleti forrásmunkák megismerése szükséges ahhoz, hogy alaposabban megértsük a mű alap- gondolatát, a proletáriátus diktatúrájának eszméit. KOVÁCS MIKLÓS t
