Észak-Magyarország, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-18 / 273. szám

2

ESZ AKMAG Y AKORSZ AG

Csütörtök, 1954. november IS.

Választási nagygyűlés Ózdon

A Hazafias Népfront szerdán délután választási nagygyűlést tartott Ózdon, a kohászati üzem kulturott- honában. a színháztermet zsúfolásig megtöltötték a város és a gyár dolgozói.

A nagygyűlés elnökségében foglalt helyet Zsofinyecz Mihály, az RM. Művek igazgatója, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja, Somogyi Antal, az Ózdi Kohászati Üzemek igazgatója, az MDP Központi Vezetőségének póttagja, Varga Imre, a városi pártbizottság első titkára, továbbá az üzemi és városi pártszervezetek vezetői, a Hazafias Népfront és a tömegszervezetek képviselői. *

A választói nagygyűlést Varga Imre nyitotta meg. Ezután Zsofinyecz Mihály mondott beszédet:

Nemzetünk vezető ereje, a magyar munkásosztály megértette történelmi szerepét, megértette azt, hogy az egész nép érdekeit kell szem előtt tartania. A magyar munkásosztály jól tudja, hogy saját boldogulása, szebb jövője szorosan ösz. «zeforrott a parasztok, az értelmiségiek, a társadalom minden dolgozó rétegének boldogulásával. A munkásosztály történelmi szerepe, hogy támogassa a társadalom eme rétegeinek munkáját. .Éneikül nem képzelhető el a munkásosztály életszín. vonalemelkedése, boldogabb életének kialakítása sem — mondotta többek között.

A munkások, parasztok, értelmiségiek élete szebb lett és szebb lesz. Szebb lesz, mert szebbé tesszük azt mi, magyar dolgozók, akiket egy hatalmas, egy közös célért küzdő táborba tömörít a Hazafias Népfrontmozgalom. Eredményeinkre, amelyekre büszkék vagyunk, szebb jö- vönkre, amelyet közös akaratunkkal megvalósítunk — erre szavazuhk november 28-án!

Zsofinyecz Mihály ezután rátért arra, hogy a szocializmus építése közben hibákat is követtünk el, pártunk és kormányunk azonban világosan feltárta ezeket és hozzá is látott kijavításukhoz. A júniusi úton haladva az árcsökkentések, a részleges béremelések, a reálbérek emelkedése révén nagymértékben javult a munkásosztály helyzete. Jelentősen megjavultak a munkafeltételek az üzemekben.

— Pártunk és kormányunk meg ingathatatlan szándéka, hogy erről az útról nem tér le, ezen halad tovább és — figyelembevéve lehetőségeinket — továbbra is emelni fogja a munkásosztály életszínvonalát, jólétét, kultúráját — hangoztatta —, majd rámutatott, hogy a júniusi határozatok óta döntő mértékben javult a dolgozó parasztság élete, s változás tapasztalható az értelmiség, különösen a nagyobb szaktudással rendelkező értelmiség életében is.

■— Ha a választások előtt számvetést teszünk elért eredményeinkről, megállapíthatjuk, hogy nagyot, szépet alkottunk. Ha még jobban összefogunk, erőink megsokszorozódnak, eredményeink még nagyobbak lesznek. Ezekre a nagyobb eredményekre szavazunk november 28-án. A mi jelöltjeinkre, a Hazafias Népfront jelöltjeire szavazunk november 28-án. (MTI) ,

HÍREK

I NÉPFRONT-BIZOTTSÁGOK munkájáról

A tardonal Hazafias Népfront- bizottság elhatározta, hogy saját erőből új, modern tanácsházat építenek. Már hozzá is fogtak a munkához. A tanácsház épületében a terv szerint kulturhelyiség is lesz.

Aggteleken kulturház építését határozták el a népfront-bizottság tagjai. A dolgozó parasztok társadalmi munkában égetik a meszet az építkezéshez.

Terve*

a nu(ókasai népfront-bizottság elnöke

Sajókazán Mogyorósi Károly igazgató-tanító lett a népfrontbizottság elnöke. örömmel, lelkesedéssel beszél terveikről.

— Községünkben — mondja — minden adottság megvan ahhoz, hogy létrehozzunk egy gyümölcstermelő szövetkezetét. Ügy tervezzük, hogy ennek a szövetkezetnek a község fiataljai lesznek a tagjai. A télen gyakran szervezünk majd összejöveteleket a gazdák számára. A mezőgazdasági munkák idejében való elvégzése céljából biztosítjuk, hogy traktor szántson a 2—3 holdas gazdáknak is. A direkttermő szőlők helyett nemes oltványokat ültetünk, a kastély kertjében kultúrparkot létesítünk, s gondozzuk az évszázados fákat.

— Sokat tudnék még beszélni elképzeléseinkről, közelebbi és távolabbi terveinkről — folytatja. — Sokkal többet akarunk foglalkozni például az ifjúsággal. A DISZ-fiatalok javaslatunkra tájmúzeumot rendeznek be. Közös tervünk, hogy szépítsük utcáinkat és járdát építsünk. A gémeskút helyére szivattyús kutat szeretnénk.

A sajókazaiak tervei a bizottság lelkes munkája nyomán bizonyára megvalósulnak majd.

189 ezer 700 kötvénvszámot húznak ki az Első Békekölcsön he'edik sorsolásén

November 26 és 29 között Békés, csabán az idén nyolcadszor perdülnek meg a sorsolási kerekek.

Az Első Békekölcsön mostani sorsolásán 94.600 kötvényt, 38,703.900 forint nyereménnyel, 95.100 kötvényt

pedig törlesztéssel, 18,906.050 forint értékben sorsolnak ki. Ezen a sorsoláson tehát 189.700 (egész) kötvény tulajdonosa újabb 57 millió 609 ezer 950 forintot kap vissza államunktól kölcsönre jegyzett pénzéből. (MTI)

Naptári ütemterv az üzemi oktatáshoz

Az üzemi, városi oktatásban a fog lalkozásokat továbbra is kéthetenkint tartjuk, itt a propagandisták és hall gatók a központ által kiadott útmuta tokban meglévő ütemtervhez igazodhatnak!

Felsőfokú oktatás:

„Népgazdaságunk fejlődése, jelenlegi helyzete és feladatai“ ciniíl II.

téma feldolgozásának ütemterve a politikai gazdaságtan I., II. évfolyamán:

1. Megyei előkészítő konferencia a járási prop. konferencia vezetők részére a II. téma I. részéből december 11-én délután 2 órakor, január

8-án délután 2 órakor a II.’ téma második részéből, a megyei P. H.-ban.

2. Járási propagandisták konferenciája a II. téma I. részéből december 13—18. terjedő héten, a II. téma II. részéből január 10—15. terjedő héten.

A hallgatók konferenciája:

a) Konferencia december 20—25. terjedő héten a II. téma T. részéből.

b) Konferencia január 24—29. terjedő héten a II. téma II. részéből.

„Az államigazgatás és a tanácsok feladatai“ című II. téma feldolgozásának ütemterve a politikai gazdaságtan I., II. évfolyamán:

1. Megyei előkészítő konferenciji járási prop. konferencia vezetők részére a III. téma I. részéből február

12-én délután 2 órakor, a Hl. téma II. részéből március 12-én délután 2 órakor a megyei P. H.-ban.

2. Járási propagandisták konferen ciája a III. téma I. részéből február

14—19. terjedő héten, a III. téma H. részéből március 14—19. terjedő héten.

A hallgatók konferenciája:

a) Konferencia február 21—26. terjedő héten a III. téma I. részéből.

b) Konferencia március 21—26. terjedő héten, a III. téma II. részéből.

„A pártmunka kérdései. Pártunk új Szervezeti Szabályzata“ című IV. téma feldolgozásának ütemterve a politikai gazdaságtan II. évfolyamán:

1. Megyei előkészítő konferencia a prop. konferencia vezetők részére április 23-án délután 2 órakor a megyei P. H.-ban.

2. Járási propagandista konferenciák április 25—3C. terjedő héten.

A hallgatók konferenciája:

Május 3—7. terjedő héten.

A vizsgák idejéről és módjáról külön tájékoztatjuk az elvtársakat.

MB. AGIT. PROP. OSZTÁLY

I berlini béketanács felhívia a Béke Világtanács figyelmét a bonni kormány és a nyugatherlin» szenátus aiomháberús előkészületeire

Berlin (MTI)

A „Berliner Zeitung" e napokban bizalmas okmányek fényképmásolatát közölte. Az okmányokból kitűnik, hogy a bonni kormány és a nyugatberlini szenátus atomháborús előkészületeket tesz a német főváros nyugati megszállási körzeteiben.

A berlini béketanács felszólította a

lakosságot, hogy a legerélyesébbea tiltakozzék Adenauer kancellár és Schreiber főpolgármester bűnös po-t litikája ellen.

Haveimann, a berlini béketanács elnöke felhívta a leleplezésre Joliot- Curie, a Béke Világtanács elnöka figyelmét.

Viliam Siroky csehszlovák miniszterelnök rádióbeszéde

Prága (TASSZ).

Viliam Siroky csehszlovák miniszterelnök november 16-án este rádióbeszédet mondott. Rádióbeszédében kifejtette a csehszlovák kormány álláspontját azokról a szovjet javaslatokról, amelyeket a Szovjetúnió kormányának az európai országokhoz és az Egyesült Államokhoz intézett november 13-i jegyzéke tartalmaz.

A csehszlovák népnek — mondotta többek között Siroky — minden szükséges előfeltétele megvan ahhoz, hogy megvédelmezze hazája függetlenségét és szabadságát. Fejlett ipara van. A béke és biztonság kérdéseiben egész népünket erkölcsi és politikai egység forrasztja egybe, lángoló hazafiság, rajongó hazaszeretet hatja át. Szövetségesünk és legjobb barátunk, a Szovjetúnió, a béke hatalmas országa. Szövetségeseink Európában a népi demokratikus országok. A mi oldalunkon áll a 600 milliós Kínai Népköztársaság és a mi oldalunkon állnak világszerte a békeharcosok százmilliói:

A Csehszlovák Köztársaság kormánya — hangsúlyozta Siroky — teljes határozottsággal kijelenti, hogy ha a dolog a Nyugat-Német- ország újrafelfegyverzéséről szóló egyezmény megvalósulásáig fajul, akkor összes szövetségeseivel és barátaival megegyezésben és velük vállvetve, minden szükséges intézkedést megtesz saját biztonságának megszilárdítására és fokozására. A csehszlovák kormány azon a véleményen van, hogy minden európai nép

kötelessége mindent elkövetni aih nak érdekében, hogy Európa fejlődé., se ne a feszültség kiéleződésének, ha-t nem ellenkezőleg, a feszültség enyhülésének útján haladjon. Az összeg európai államok létérdeke, hogy ne engedjék meg a német militarizmus újjászületését, hogy erősítsék aa európai államok biztonságát, s ily- módon soha ne óllhasson elő olyan helyzet, hogy az európai népek egymás elleni harcban véreznek.

Nem lehet kétséges, hogy az egyedül helyes út a hathatós európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése, amelynek alapját az agresszió elleni kölcsönös segélynyújtásnak, a nagy és kis államok érdekei kölcsönös megbecsülésének és az államok egyenjogúságának kell képeznie. A csehszlovák kormány ezért kezdettől fogva maradéktalanul támogatta és támogatja a Szovjetúnió kormányának az összeurópai kollektív biztonsági szerződés megkötésére vonatkozó javaslatát, amely szerződésnek meg kell teremtenie a szükséges előfeltételeket' a német kérdés békés megoldásához, valamint az összes országok békés kapcsolatainak további széleskörű fejlődéséhez.

A csehszlovák kormány — mondotta befejezésül Viliam Siroky —< azzal a felhívással fordul minden európai államhoz, mozdítsa elő* hogy a november 29-i értekezlet valóban összeurópai értekezlet legyen, amely megnyitja az utat Európa békéjéhez és biztonságához. (MTI)

Súlyosan megbüntették a íegyverrejtegetőt

tiltotta 2 közügyek gyakorlásától.

Fónagy József büntetett előéletű csokvaományi lakos, akinek apja bányatulajdonos volt, önkényesen elhagyta a bányában munkahelyét, s ismerőseitől kisebb-nagyobb kölcsönöket vett fel, s azokat nem fizette vissza. A bányaüzemtől kapott ruházati cikkeket eladta, s a pénzt saját céljaira használta fel. A putnoki járásbíróság Fónagy Józsefet 3 évi börtönre ítélte, s 5 évre eltiltotta politikai jogai gyakorlásától.

Domonkos Géza szegedi lakos, büntetett előéletű fődiszpécser automata pisztolyt tartott engedély nélkül, s azzal italozás közben társait fenyegette, a miskolci járásbíróság fegyverrejtegetés miatt 3 évi és 6 hónapi börtönre ítélte, s 5 évre elKrajnyák Béla, az alsódobszai Petőfi tsz juhásza éjszaka 8 kismalacot lopott el a tsz sertésállományából. A szerencsi járásbíróság a már büntetett előéletű Krajnyák Bélát 1 évi és 3 hónapi börtönre ítélte, eltiltotta választási jogától, s közhivatal- viseléstől.

Balogh Zoltán, a Lenin Kohászati Művek darusa és Jónás Dezső segédmunkás ellopott 4 ajtót rámástól és két ablaktokot a hozzávaló ablakszárnyakkal együtt, s ezeket Igó András villanyszerelő padlásán elrejtették. A miskolci városi bíróság Balogh Zoltánt 1 évi és 2 hónapi börtönre, Jónás Dezsőt és Igó Andrást 1—1 évi börtönre ítélte.

iiiumiiiiiiimiimiiNiiiiimiiiinmmmiwiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiffliHiiiiiiiiiiuiiiimiiiimimiiiiiiiiiiiiiiiiniiiniiwimiiiiiiiHiiitiiiimiiimiiimiiiiiiiiiMiiiiniitiiiiw

Oktatási segédanyag

______-jr

A Kommunista Kiáltvány létrejöttének történelmi körülményei

Az SZKP történetét önállóan tanulók részére

A Szovjetunió Kommunista Pártja történetét önállóan tanulók tanfolyama először kezdődik meg ebben a pártok látási évben. A tanfolyam célja, hogy a párttagok, a párt- és állami funkcionáriusok marxista— leninista műveltségét magas színvonalra emelje. Feladata a tanfolyamnak az is, hogy résztvevői nagy tanítóink művei alapján ismerkedjenek meg az SZKP történetével s mindezt ne mechanikusan tegyék, hanem a fejlődés törvényszerűségének megismerésével.

Az új oktatási forma lehetővé teszi, hogy az elv társak alaposan megismerkedjenek klasszikusainkkal, tanításaik alapján értékeljék, megismerjék a társadalmi fejlődés törvényszerűségét, a munkástsziály forradalmi harcát, feladatát, az új- típusú párt szükségességét, szerepét, a burzsoázia ellen folytatott harcban, a szocializmus építéséért vívott küzdelemben.

A tanfolyam tematikáját Marx, Engels, Lenin és Sztálin egyes nagyobb művei alkotják. Az első konferencia témája a Kommunista Kiáltvány. E műben. — amely a marxizmus program-dokumentuma, Marx és Engels először fejtették ki tömören a tudományos szocializmus alapelveit.

Az önálló tanulók feladata, e klasszikus mű sokoldalú feldolgozása és elemzése. Természetesen, hogy a művet megértsük, meg kell ismer- t:ednünk létrejöttének történelmi körülményével, gazdasági és elméleti feltételeivel.

Az anyagot két részre osztjuk nagy < terjedelme miatt. Az első részben a Kommunista Kiáltvány létrejöttének történelmi körülményeivel foglalkozunk. rí m/íjmdik ré—hmn a tudományos szocializmus elméleti alapjaival ismerkedünk meg. Mindkét rész dialektikus egységet alkot, s hibát követ el az a tanuló, aki különválasztva próbálja taglalni az anyagot.

I.

A kérdések jobb megértéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy figyelembe vegyük azt a történelmi helyzetet, melynek elemzése alapján klasszikusaink levonták a következtetéseket és megalkották az általánosan érvényes elméleti tételeket. A történelmi helyzet figyelembevétele nélkül nem tudjuk megérteni kiasz szikusaink tanításait; jelen esetben a Kommunista Kiáltvány általánosan érvényes elméleti tanításait.

Nézzük meg röviden milyenek voltak az akkori társadalmi és politikai osztályviszonyok?

A tudományos szocializmus, a proletariátus forradalmi elmélete a XIX. század 40-es évei elején keletkezett. Ezidőben több nyugateurópai országban, Angliában, Franciaországban, Belgiumban és Németországban már kialakult a kapitalista rendszer. Megszilárdult a tőkés. termelési mód. Uj társadalmi osztályok jöttek létre: az ipari nagyburzsoázia és az ipari proletariátus.

A modern nagyipar a nyugateurópai országokban nem egyszerre jött létre, Angliában a XVIII. század 60-as éveiben kezdődött el az ipari forradalom, mely a XIX. század első felében ért véget. A tőkés gyárüzem ekkorra teljes győzelmet aratott a manufaktúrán és a kézműiparon. Németországban még csak kezdődőben volt ez a folyamat. A XIX. század első évtizedéiben döntő többségében éhben az országban a kisüzemi termelés volt az uralkodó. Az 1840-es években azonban a különböző német tartományokban és vidékeken a nagy gyárak fokozatosan kiszorították a kisipari termelést. A technikai haladás Angliához viszonyítva itt még gyerekcipőben járt. Németországban 1847-ben mindösz- sze ezer gőzgép működött, együttesen 21 ezer lóerő teljesítőképesség- geL Ennek ellenére Nyugat-Európá- ban, Németország a fejlettebb kapitalista országok közé tartozott.

A kapitalista termelési mód kialakulásával párhuzamosan fejlődött a modern nagyipar, amely létrehozza a maga hadseregét az ipari proletá- riátust. Az ipari fejlődést mutatja, hogy az angol gyapjufonó iparban 1835-ben már 1313 gyár dolgozott Ezek 71.300 munkást foglalkoztattak. Két grófságban 1843-ban már 130 szénbánya működött, amelyekben 40—50 ezer munkás dolgozott. E példák azt bizonyítják, hogy a proletariátus keletkezése az ipar fejlődésével, a gépek bevezetésével függ össze. Az ipar gyors fejlődése másrészt magával hozta azt is. hogy a mezőgazdaságból megindult a vándorlás a városokba.

A kapitalista termelési mód rengeteg nyomort hozott magával Az elszegényedés, az elriyomorodás egyre nagyobb arányokat öltött. Egyre nagyobb tömegek váltak munkánál? külivé. A munkás ki volt szolgáltat va a tőkés kénve-kedvére A gyárban napi 16—18 órát dolgoztatták őket. Az a proletáriátus. amelynek munkája teremtette meg az ipari nagyburzsoáziát, napról-napra mindinkább ereje tudatára ébredt — írja Engels — és napról-napra egyre nyomatékosabban követelte jogait.

A proletáriátus lassan osztályöntudatára ébredt és megtette a lépéseket életének jobbra fordítása érdekében. Megkezdődött a proletáriátus harca a burzsoázia ellen. Az 1830— 40-es években a munkások forradalmi harcot indítottak szabadságukért.

Ilyen forradalmi harcok voltak Angliában, s ezek chartista mozgalom néven ismeretesek. A munkásoknak gazdasági követeléseik mellett voltak már politikai követeléseik is. A chartista mozgalom milliós tömegeket vont be a küzdelembe. Jelentősége abban volt, hogy megszületett az általános sztrájk, a fegyveres felkelés eszméje. A munkások harca eredménnyel járt, hiszen 1847- ben törvénybe iktatták a 10 órás munkaidőt.

Franciaországban 1831—34-ben a lyoni takácsok fogtak fegyvert, keltek fel a kizsákmányolás ellen. Ez széles visszhangra talált egész Franciaországban, s megmutatta, hogy a proletariátus már ebben az országban is kibontotta saját harci lobogóját.

Németországban, mely gazdaságilag kevésbé volt fejlett, mint Anglia és Franciaország, szintén munkásfelkelés tört ki 1844-ben. Ez a sziléziai takácsok felkelése volt, amely egy lépést jelentett előre a lyoni felkeléshez képest. A takácsok daláról Marx már abban az időben azt mondotta, hogy az „harci kiáltás“, melyben a proletariátus világosan és erőteljesen kijelenti, hogy ellensége a kapitalista társadalomnak. A felsorolt megmozdulások már az osztályharc széles megnyilvánulási forrná' voltak.

Marx és Engels munkájának megjelenése előtt a német munkások sem ismerték a társadalom fejlődésének törvényeit, politikai pártjuk sem volt. Az akkori angol, francia és német munkásmozgalmakra az volt a jellemző, hogy céltalanok voltak, ezt bizonyítja, hogy saját fel- szabadulásuk módját a géprombolásokban látták. Befolyásolta a műn* kásmozgalmat a trade-unionista- blanquista eszmék és más szektá- riánus irányzatok is. Az összeesküvés taktikáját választották. De mozgalmuk jellegzetessége az volt, hogy szakadék tátongott a tömegek harca és a szocialista elmélet között.

A XIX. század 40-es éveiben mind-' inkább megérett a magasztos feladat: a szocialista tudomány megteremtése. Ezt elősegítették az Európában uralkodó történelmi körülmények is. Követelte ezt a társadalom fejlődése, az, hogy a proletariátus felismerte osztályhelyzetét, szerepét a társadalmi életben.

Elérkezett az az idő, hogy most már elméletileg alátámasszák a munkásosztály felszabadító harcát és bevigyék ebbe a harcba a szocialista tudatosságot. Előtérbe került, hogy megteremtsék a proletariátus élcsapatát, önálló politikai pártját. Csak ennek nyomán válhat a munkásosztály harca célirányossá, csak egy élcsapat, a párt vezetésével vihette harci zászlaját előre a burzsoázia megdöntéséiért, a proletariátus győzelméért vívott harcban.

Marx és Engels előtt az utópista szocialisták nem tudták áthidalni azt a szakadékot, ami a tömegek harca és a szocialista elmélet között tátongott. Ezek nem értették meg a proletariátus történelmi szerepét, fásadtól? a politikai harc szükségességét. Két«ésk’'vül elméleti munkájuk sok értékes tapasztalatot adott a munkásmozgalomnak de gátolták a

rnunkácmozsalmat abban a törekvésében. hogv elérik végréliát megteremtse a proletárdiktatúrát Ezt a feladatot Marx és Engels, a tudományos szocializmus lángelméin moCT- aiapítói oldották mea.

tv-'-