Észak-Magyarország, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-16 / 271. szám

Kommunista nők tanácskozása ESZAKMAGMRORSZÄG r Egy nap a műhold Egyetemvárosban Áz avast partizánok AZ MDP BORSOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. évfolyam 271. szám . j£ra 50 fillér Miskolc, 1954 novem bér 16, kedd Gondosan készüljünk fel a télre A TANÁCSVÁLASZTÁS TISZTELETÉRE Ünnepi készülődés megye szer te AZ ŐSZI napsugár, mely déltájban még a játszótérre csalja a gyerme­keket, egyre gyengébb, erőtlenebb. Kopogtat ajtónkon a tél. Lehet, hogy a meleg mackóruhába öltöztetett gyerekek holnap már nem a novem­beri napfénynek, hanem a fehéren csillogó hópelyheknek örülnek. Igen !— küszöbön a tél, amely a gyerme­keknek öröm, a felnőtteknek pedig gond. De mindenkinek másféle gond. A gazdasszonynak elsősorban a tü­zelőről való gondoskodást, a vas­utasnak pedig a nehezebb vonat köz­lekedést jelenti. Tavaly kemény, szokatlanul zord tél igen komoly nehézségeket oko- zótt.- Főleg azért járt sok bajjal, kellemetlenséggel, mert nem készül­tünk fel idejében rá. Köszönet illeti Telkes dolgozóinkat, akik nagyszerű erőfeszítéssel, önfeláldozó munkával sikeresen gyűrték le a nehéz, hosz- szú telet és a belőle adódott nehézsé­geket. Az elmúlt év tapasztalataiból okulva, igyekezzünk most jól felké­szülni minden eshetőségre Különösen nagy felkészülést igé­nyel a tél a széntermelésnél, mert a 'borsodi és az ózdi tröszt hosszú ideig nem teljesítette tervét, sok vagon szénnel adósa népgazdaságunknak. MINDKÉT bányatrösztünknél nz elmúlt télen a legtöbb bajt a szállító aknák befagyása okozta. Az aknák­ba becsöpögő víz megfagyott és sok­szor embervastagságú jégcsapokat alkotott. Az eljegesedés erősen aka­dályozta a szállítást, állandó csille- kieséséket, karambolokat okozott. A borsodi szénbányászati tröszt üzemei­nél ügy segítenek ezen, hogy meg­fordították a levegőellátás irányát és a szállítóaknán nem a friss, ha­nem a fáradt levegő áramlik, a fá­radt levegő melegebb, mint a friss, ezzel elérik, hogy a szállító akna nem fagy majd be. A felsőnyárádi és kurityáni bányaüzemben sikerült teljesen megfordítani a hideg és a fáradt levegő áramlását. Lyukóbá- nyán, ahol tavaly mind a két szállf- tóvágat befagyott, szintén most vál­toztatják meg a levegő útját. A bor­sodi széntröszt bányaüzemeinél nagy gonddal végzik a csukott osz- tályzók ablakainak, ajtóinak kija­vítását. Ahol nem tudják beüvegez­ni' a hiányzó részeket, ott bedesz- kézzák az ablakokat. Az Ózdi Szénbányászati Tröszt tervet dolgozott ki a téli felkészü­lésié és szigorúan megkövetelte, hogy a bányaüzemek is dolgozzák ki erre tervüket. A farkaslyuki bánya­üzem 19 pontban foglalta össze a tennivalókat. A rendelkezésre álló épületek üres helyiségeit ágyakkal, kályhákkal rendezték be, hogy hó­fúvás esetén a dolgozóknak ne kell­jen hazamenni, kényelmes otthonra találjanak a bányatelepen. Gondos­kodtak megfelelő bányafakészletről is, melyet közel az akna nyílásánál tárolnak. A borsodnádasdi bánya­üzemben megjavították a külszíni nyersolajmozdonyokat. Ha az egyik mozdony elromlik, nem áll meg a munka, ott a másik. Megvizsgálták a külszíni villamoshálózatot, az elosz­tókat, s ahol szükséges volt, kijaví­tották ezeket. VANNAK azonban olyan bánya­üzemek, ahol nem készültek fel meg­felelően a télre. A lyukói bánya­üzemnél például a külszíni gépház­ban, ahol a szállítóköteleket kezelik, olyan nagy a huzat, hogy majd ki­viszi az embert. Az ajtó helyén pok­róc lóg s a kitöredezett ablakokat sem javították ki. Ugv látszik, nem törődnek azzal, hogy a gépkezelők ilyen munkahelyein reumát kaphat­nak. Pálinkástárón, ahol vizes sze­net termeinek, még semmit sem tettek annak érdekében, hogy a szénosztá­lyozó be ne fagyjon, pedig vala­mennyien tudják, hogy a télen még ebből komoly bajok lesznek. Gondos felkészülésre van szükség • vaskohászatba» is. A Lenin Ko­hászati Művek, Ózd és Borsodnádasd üzemei csak úgy tudnak eredménye­sen dolgozni, több acélt adni nép­gazdaságunknak, ha biztosítják téli­re is a zavartalan munkát. A Lenin Kohászati Műveknél azonban a belső szállítás nem ké­szült fel megfelelően a télre. Ózdon rossz a durvahengerde fedélzete, be­esik rajta az eső. Jó lenne, ha az üzem vezetői elővennék és végre­hajtanák a SZOT határozatát, amely világosan megszabja, mit kell tenni a téli felkészülésre. Az ózdi nagy­olvasztómű bunkereiben tavaly be­fagyott az érc, mivel nincs fedél felette. Az idén úgy segítenek ezen, hogy az érc közé csöveken meleget vezetnek. Helyes lenne, ha mégegy- szer felülvizsgálnák ai csöveket, ne­hogy akkor kapkodjanak, mikor már megvan a baj; UGYANCSAK komolyan fel kell készülni a télre az építőiparnak is. Ezt meg is tették megyénk építő­ipari vállalatai. Arra törekedtek, hogy mire beáll a tél, egyre több zárt építkezés legyen, ahol zavarta­lanul tudnak dolgozni. A miskolci Bajcsy Zsilinszky úti bérházaknál például a 28/1. Építőipari Vállalat még jó időben felhúzta a külső fa ­lakat, elkészítette az emeleti födé­meket, s a tél folyamán rakja be a közfalakat. A diósgyőri 28/3-as vállalat is a 168 lakásos építkezésnél igyekszik még a tél beállta előtt az ajtókat és ablakokat beépíteni, hogy rossz idő­ben majd zárt helyiségben dolgozhas­sanak. Intézkedés történt megyénk építkezéseinél a külső gödrök bete­metésére, a tégla- és földtörmelék eltakarítására, a hulladékdeszkák, vasak összeszedésére, mert ha a fagy beáll, a szétszórt anyag komoly akadályt jelent a munkában. Tavaly például senkisem gondolt arra. hogy a téglarakásokat befedjék télre és így a tégla vizesen került a falba, sok idő kellett ä kiszáradáshoz. Az idén gondoskodnak arról, hogy az építőanyagokat télre nádpallóval ta­karják le. A tél viszontagságait leg­jobban megérző dolgozók között ki­osztották a meleg védőruhákat. Ez az intézkedés jól mutatia, hogy nálunk valóban legfőbb érték az ember; Nagy feladatok állnak a mező- gazdaság előtt is. Elsősorban az ál­latállomány jó átteleltetését kell biz­tosítania. E célból q Vörös Ujgyőr tsz 500 férőhelyes juhhodályt épített az ősz folyamán Lyukóvölgyben. Az új istálló már tető alatt van, a télen már nem lesz gond a juhok telelte- tésével. A mezőkövesdi Vörös Csil­lag tsz most épített fel egy 28 férő­helyes sertés istállót s egy daráló- h^iséget. Komoly gondot okoz — különösen állami gazdaságainkban és termelőszövetkezeteinkben — az állatok téli etetése. Nagyon előnyös a silótakarmány készítése. Alsószu- hán az Ui Élet tsz 200 köbméteres siló építését vette tervbe s az egyik 100 köbméteres siló már el is ké­szült. A Vörös Ujgyőr tsz-ben 5 da­rab 100 köbméteres silót építettek. Ugyancsak nagy feladat a mezőgaz- dasagban a téli gépjavítás. Pártunk es kormányunk határozatát a mező- gazdaság fejlesztéséről csak úgy tudjuk valóraváltani, ha a tél folya­mán gondos gazda módjára kijavít­juk a mezőgazdasági gépeket. SOK TEENDŐ áll vasutas dolgo­zóink előtt is. A téli óvintézkedést mar megtették a közlekedés dolgo- zoi A mozdonyokat kijavították, in­tézkedtek hóvédők építéséről. Tiszá­ménál például, ahol a hó minden té­len behordja a síneket,. hővédő sö­vényt éoítettek. De emelnek ilyene­ket a többi veszélyeztetett helye­ken is. A MÁVAUT is felkészült a télre Most tartottak műszaki szemlét a kocsipark felett. Átfényezték, kija­vították gépkocsijaikat. Idejében megtörtént a téli átállás, nem éri őket felkészületlenül a tél. Ilyenmódon elmondhatjuk, hogy megyénkben aránylag jól felkészül- tek a -télre. De még mindig van tennivaló. Pártszervezeteink, tömeg­szervezeteink. a népnevelők magya­rázzák meg, hogy azt a néhány na­pot. amíg a hideg idő be nem kö­szönt, használják ki mindenütt meg­felelően. Nézzen szét mindenki munkaterületén, s tegye meg a szük­séges intézkedést a télre. Pártmun­kásaink magyarázzák meg, hogy a télre való alapos felkészülés fontos lépés a pártunk III. kongresszusán megszabott program,, a széles távlatú országépítő terv megvalósulása út­ján. ■" ' *1 A borsodi dolgozók a munka front­ján elért új sikerekkel akarják kö­szönteni a tanácsválasztás napját. De más módon is folyik az ünnepi készülődés. Mindenfelé előadásokat, kiállításokat rendeznék. A kultur- munkások színes, gazdag kultúrmű­sorral várják a választópolgárokat. MEZŐKÖVESD A mezőkövesdi járásban? „Hogyan élt községünk népe a múltban, s ho­gyan él a jelenben” címmel ismeret- terjesztő előadásokat tartanak, me­lyek mindegyikén egy-egy hajdani szegényparaszt jelenik meg és életé­ről beszél. A kulturház stúdiója a tanácstagjelöliteket népszerűsíti. Az úttörők felkeresik a nép jelöltjeit s üdvözlik őket. a választás napján egésznapos kultúrműsor lesz. SZENTISTVÁN A pedagógusok azt a feladatot ad­ták az iskolásoknak, hogy beszélges­senek szüleikkel, kérdezzék meg, mi a véleményük a jelöltekről, megér- demlik-e a falu bizalmát? Ennek nyomán élénk vita kezdődött meg Szentistván községben. PUTNOK A putnaki kulturmunkások virág­gal kedveskednek a község legfiata­labb és legidősebb szavazópolgárai­nak. VADNA Gőz Pál tanító vezetésével a vad- nai kulturmunkások ügyes, tartal­mas rigmusokat készítenek. A vá­lasztás napján felkeresik lakásukon a szavazópolgárokat és rövid kultúr­műsorral szavazásra buzdítják őket. Gőz Pál színdarabot is írt a köz­ség felszabadulásáról, a darabot a színjátszók a tizedik évforduló nap­ján mutatják be; SAJÓGALGÖC November 21-én: „Választás a múltban és a jelenben” címmel egész estét .betöltő műsort adnak a kulturmunkások. SÁTORALJAÚJHELY Ugyancsak november 21-én nagy kultúrműsorral kedveskednek a vá- lasztópolgárokn ak. FARKASLYUK A kultúrotthon hangos beszélőjén régi leveleket, írásokat olvasnak fel arról, hogy éltek a dolgozók a múlt­ban s milyenek voltak az úri világ­ban a választások. ÓZD Az ózdi kultúrotthon stúdiója be­szélgetéseket közvetít, amelyben a dolgozók megváltozott életükről szá­molnák be. ABAUJSZÁNTÓ A kulturház fotószakköre fényké­peket készít a tanácstag jelöltekről. A képekből kiállítást rendez, így népszerűsíti a nép jelöltjeit. Termelőszövetkezeteink ezidei terméseredményei, a zárszámadá­sok sikere egyre több egyénileg dolgozó paraszttal érteti meg, hogy a közös gazdálkodás sokkal jövedelmezőbb, mint az egyéni. Egyre többen nyújtják be felvételi kérelmüket a szövetkezetekhez, s a termelőszövetkezeti tagság egy­re több új tagot üdvözöl körében. Októberben Lipták András volt a borsodnádasdi bányaüzem legjobb dolgozója Lipták András a borsodnádasdi bi» nyában 176 százalékra teljesítette ok-: tóberi tervét. Havi keresete 2788 fo­rint volt. Lipták elvtárs magáévá tette kor­mányzatunk felhívását, tudja, hogy iparunknak, üzemeinknek egyre több szénre van szüksége. Felismerte, hogy osak úgy .kerül több áru a fogyasztók részére, ha fokozzuk termelésünket. A mezőkeresztesi Vörös Csillag' termelőszövetkezet az elmúlt hét folyamán újabb 4 taggal erősö­dött. Ä tornanádaskai Haladó tsz-; be 8 dolgozó paraszt kérte felvétem lét. Megyénk termelőszövetkezetei az ősz folyamán eddig 475 új tag­gal gyarapodtak. Ezenkívül 502 tag. aki beadta kilépési nyilatko­zatát. visszavonta elhatározását. Télapó A ködös, hűvös délután a szerkesztőség felé igye- keztem. Kissé fáztam, de nem a hidegtől, ha­nem attól a komor, bús hangulattól, amely így ősszel a városba költözik. Szinte gondolatok nélkül mentem egyik kirakattól a másikig, nem is tudtam, hogy mit nézek. A nagy zaj, a villamosok csengése, az autók robogása szinte elkábítja az embert. Egy kirakat előtt valami furcsa, meleg érzés fo­gott el. Kíváncsiság, izgalom, meghitt otthoni meleg, mesék rejtélyes világa — minden összevegyült ebben az érzésben. Játékbolt kirakata előtt álltam. Gyermek­koromban ez volt a város legérdekesebb látnivalója. A játékbolt kirakata — ezerféle szín, titokzatos köny­vek, mosolygó és síró babaarcok, morcos medvék, tré- fásképü majmok, labdák, autók, hintalovak, babaedc- nyek, társasjátékok, kis tűzhelyek — minden olyan hí­vogató, csábító, minden olyan izgató és solcatígérő egy gyermekszív számára. Elmúlt már jónéhány esztendő, hogy az utolsó ba­bát kaptam, már el is felejtettem a boldog, játékkal el­telt napokat, de most a játékbolt kirakata előtt ez a titokzatos, csalogató világ elfelejttette velem, hogy fel­nőtt vagyok. Azon vettem észre magam, hogy bent vagyok a boltban. Udvariasan megkérdezték, hogy mit parancsolok. Kissé zavart voltam. Mit mondjak? Minek jöttem? Aztán eszembe jutott egy mentő ötlet: írni szeretnék, írni arról, hogy mennyi játék van, milyen új játékok várják a kis és nagy vásárlókat. Nemsokára itt van Tél apó — mit rendelhetnek nála a gyerekek? Czinte nem is lehet elmondani, annyi minden ven itt nálunk — mondta Rutkai elvtárs. Hallgattam, amint a szebbnél-szebb játékokról me­sélt, közben a polcokra siklott a szemem. Talán ez a kis piros felhúzás autó a legszebb, vagy a vonat? Nem, ez a traktor, meg a csengős tűzoltóautó, ez szebb. Ej tie mókás ez a fakereken guruló, fejét-lábát mozgató ele­fánt, meg ez a piroscsőrü kacsa. S megnevetteti az em­bert a tarlcasipkás csörgős bohóc is. A harmadik polc egész kis építőipari vállalat. — Dömperek, daruk, trak­torok, úthengerek, rádió, autó. Mellette az új műanyag­ból készült törhetetlen, színes építőkocka. A legfelső polc társasjátékai a nagyobb gyermekek szemét vonzza. Van ott minden, kezdve a »Csim-bum cirkusztól« a »Szpartakiád«, a »Repülő verseny«, a »Lépj ügyesen«, a »Csak takarékosan« feliratú nagydobozoktól az asz­tali labdarugó játékig. Az üvegszekrényben a legválasztékosabb ifjúsápi könyvek. Egymás mellett sorakoznak »A Pál utcai fiuk;« és a »Pintyőke«, a »Kedves atyafiak« és »A vö­rös torony kincse«. Nem hiányzik az óvódások verses- könyve sem és Verne Gyula Rejtelmes szigete. A könyvesszekrény mellett hintalovak, beülős autók, két­kerekű és háromkerekű kerékpárok, robogók. A szemközti polcról nagyszemü baba kacsintgat. ^ Piros ajka között két fehér foga csillog. Le­emeltem. Panaszos hangon megszólalt: »Mama«. Gyorsan visszatettem. A pólyásbabához már nem is mertem nyúlni, ez talán még panaszosabban sir. Ka­rosszékekben ülnek a kisbabák, az egyik rekamién pihen, a másik kacéran tükörbe néz. A babákról lassan átsiklott a tekintetem a barna- fehér és sárga mackókra. Ujjnyi magas bacsóktól majdnem egy méter magas medvéig emelkedik a sor. Levettem a legnagyobb fehér medvét, de nem tetszett neki, mert nagyon dörmögött. Letettem az asztalra, melléje a nagyszemű alvóbabát, a lendkerekes kis autót, a kisdobozt. Megcsodáltam a villanyhajtásos mo­tort, a zuhanó kalapácsot, a tárcsafürészt. Mennyi já­ték, mennyi boldogsáa! Szinte láttam a ragyogó gyer­mekszemeket, a kis kacsákat, amint örömtől remeg-e az újdonságok felé nyúlnak. Rakják egymásra a szí­nes kis kockákat, építenek játékvárosokat és falva­kat. Építenek — most játékból, évek múlva pedig va­lóságban. Észre sem vettem, hogy sötét lett. Csak arra figyeltem fel, hogy a mackó nagyot ásított, az alvnbaba szeme lassan lecsukódott és a boltszemélyzet is lassan hazafelé készülődött. Ha nem esteledik be. talán még most is csodálom a hintalovakat, a bababútort és a töh1-' játékot. 1/arár.sonuin az új játékbolt is megnyílik. Akkor még több áru, még több titokzatos kincs várja majd a Tél apót, hogy a gyermekek rendeléseit ked­vükre elintézhesse. KUGLER GVENDOLI*} Csak így tovább alberttelepi bányászok Az alberttelepi bányászok az0n igyekeznek, hogy adósságukat törlesszék, biztosítsák elsőségüket a Nógrádi Szénbányászati Tröszt csip- kési üzemével folytatott párosversenyben. Napi tervüket az utóbbi időben rendszeresen teljesítik. November 11-én az üzem napi tervének 103 százalékra tett eleget. Azóta is min­dennap 100 százalék fölött termel. \ tonnánkénti önköltséget a bányá­szok a tervben előirányzott 117 forintról 114 forint 50 fillérre csökken- tették. A több és olcsóbb termelés mellett javítják a szén minőségét is. Előírás szerint 2961 kalóriás szenet kell adniok. Az Alberttelepről kike­rülő szén fűtőértéke jelenleg 2970 kalória. Az alberttelepi bányászok el­határozták, hogy napi tervük rendszeres teljesítésével harcolnak azért, hogy tartozásukat mielőbb leróják. Nagyszerű teljesítések a DIMAVAG Gépgyárban a békehét első napján A DIMAVAG Gépgyár dolgozói szombaton békenagygyűlést tartottak, A nagygyűlésen Mihalcsovszki Mihály a békebizottság elnöke a vasúti ke­rékpárüzem dolgozói nercében javasolta, hogy a békevilágtanács stockholmi ülésének felhívására november 15—20-ig tartsanak „Békehetet". Elsőnek ai rugóüzem, a süllyesztékes kovácsműhely, a szerszám- és készüléküzem dol­gozói csatlakoztak a felhíváshoz. . A békehét első napján a rugóüzemben Kassai Károly fúrás, aki vas­úti személykocsirugók megmunkálásán dolgozik, 220 százalékos kiemelkedő teljesítményt ért el. Sütő József marós 135 százalékos eredményt jelentett, Egerszegi Zoltán ifjúmunkás a mozdonyrugók gyalulásán 151 százalékot ért el. A süllyesztékes kovácsműhelyben is kitettek magukért a brigádok. Csík Gyula négytagú kovácsbrigádja 162 százalékot teljesített. Káposzta Károly kovács brigádja tárcsakészítéscn 60 százalékkal teljesítette túl napi előirányzatát, Újabb tagokkal erősödtek térmclőssövetkereteink­..... — .... -............. ■■ ^ QőJiehz friuLt-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents