Észak-Magyarország, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-16 / 271. szám

2

ÜSAAlviVí Al> i AttUHSíAO

Kedd. 1934. november 16.

Megkezdődött a falusi pedagógusok első országos konferenciája

Hétfőn délelőtt az építők „Kózsa Ferenc“ kultúrót,thonábsn megkezdődött a falusi pedagógusok első országos konferenciája, amelyen mintegy -'»00 falusi és tanyai pedagógus és az

oktatásügyi intézmények számos meghívott képviselője vesz részt.

A konferenciát Kovács József, a pedagógusok szakszervezetének elnöke nyitotta meg.

Erdey-Gruz libor elvtárs beszéde

Bevezetőben vázolta a konferencia . élj At, majd az iskola oktató-nevelőmunkájának szervezeti és lartalmi kérdéseiről szólt,

A felszabadulás óta a közoktatás szervezeti szempontból nagyot fejlődött. Megszüntettük a régi iskolázási rendszert, s az elemi iskolák helyébe, amelyekből a magyar dolgozók gyér mekeinek túlnyomó többsége számára nem nyílt út a továbbtanulásra, már 1940-ben létrehoztuk az általános iskolát, népünk egységes alapműveltségének hatalmas műhelyét. Ezzel megtörtük a kiváltságos osztályok műveltségi monopóliumát, s népünk széles rétegei előtt megnyitottuk a kulturális felemelkedés útját.

A továbbiakban az iskolahálózat megjavításáról beszélt és rámutatott arra, hogy egyre több tanuló részére teremtjük meg a szakrendszerű oktatás feltételeit.

A pedagógusok száma körülbelül 70 százalékkal emelkedett az 1937 38 as évihez viszonyítva. 1938-bau 5868 szakos pedagógus működött az általános iskolának megfelelő iskolatípusokban, .1953—54-re ezek száma — a szakosodó pedagógusokat is számítva — megháromszorozódott.

Az anyagi ós tárgyi feltételeket ;s sikerült némileg javítani. Az, első ötéves terv során mintegy 1300 tantermet ló.esítcttünk beruházás útján. Fokozatosan ellátjuk az iskolákat új padokkal. Szaporítjuk a fizikai, kémiai, biológiai, szertári feiszereléso- kot. Egyre több iskolát látunk el mozgóinmvetitő készülékkel, rádióval, mikroszkóppal.

A pedagógiai munka színvonalának emelés« érdekében a könyvtárakat is fejlesztettük.

A továbbiakban elmondotta, hogy az oktatásügyi beruházásokból az alsó- ós középfokú oktatás részesedése az 1953. évben 53 százalék volt, 1955-ben előreláthatóan mintegy 90 százalékra nő, vagyis megszüntetjük az egyetemeknek az általános iskolákhoz viszonyítva túlzott, ütemű fejleszt évsét.

Különösen a falusi ós tanyai iskolákra kell figyelmünket összpontosítani. A falusi és tanyai pedagógusok alapvető fontosságú helyet foglalnak el társadalmunkban. Éppen ezért a tanácskozás középpontjába a falusi iskolák kérdései, a falusi pedagógusok oktafó-nevelőmunkájának főfel adatai kerülnek.

Meg kell erősíteni a már működő ikürzeti iskolákat, meg kell szüntetni azokat a hibákat, amelyeket az simult évek erőszakos körzetesítése idején elkövettünk. Az elmúlt években több helyen előfordult, hogy nem számoltunk eléggé a távolsággal, az út minőségével. Több helyen előfordult: nem megfelelő nevelői munkával készítették elő a körzete1 Vést, s így sok szülő nem értette meg, hogy az gyermekének érdekét, jövőjét szolgaija. Egyes helyeken két-három kilométernél nagyobb távolságról, rossz útviszonyok mellett kényszerítik a gyermekeket bejárásra, anélkül, hogy a szervezés munkáját alapos felvilágosítás előzte volna meg. Ezeken a helyeken a pedagógusoknak igyekezni kell a szülőket, meggyőzni, de ott, ahol valóban nincsenek meg a körzetesítés előfeltételei, egyelőre meg kell azt szűntetni. Mielőtt azonban erre szánnak rá magukat a pedagógusok, a szülőkkel együtt keressék a nehézségek leküzdésének útját. Igyekezzenek az állami ítazdaságok. termelőszövetkezetek, egyéni gazdák kocsijaival szállíttatni a tanulókat, állandóan, vagy legalább rossz időben, A földművelésügyi minisztérium utasítást adott, hogy az állami gazdaságok cs gépállomások segítsék a körzeti iskolába járó gyermekek közlekedését.

A miniszter a továbbiakban az általános iskolai oktató-nevelőmunka tartalmi problémáit vázolta, majd részletesen foglalkozott a hazafias neveléssel.

Ebben a tanévben ünnepli hazánk felszabadulásának 10. évfordulóját. A tanítási órákon, valamint az osztályon és iskolánkívüli foglalkozásokon is jelentének az előkészületek annak érdekében. hogy ennek az évfordulónak rendkívüli jelentőségét hazafias nevelésünk szempontjából is kidomborítsuk. Számtalan ötlet cs sok munka — helytörténeti kutatások, kiállítások, pályázatok, albumok, az úttörő- és I»ISZ-szervezetek számtalan nagyszerű kezdeményezése mutatja, hogy a fel- szabadulás évfordulójának évében, a kormányprogram határozott megvalósításának szakaszában a hazafiságra nevelés tartalma toljesbbbé és gazdagabbá válik, módszerei színesebbek ós változatosabbak lesznek.

—■ A fordulat a hazafias nevelés terén akikor következik be. ha a tanulók ismereteit, gondolatait, érzelmeik felkeltésével és akaratuk nevelésével kiegészítjük. Azt akarjuk elérni, hogy a tanulók szeressék a

felszabadult hazát, szeressék azokat, akik szabadságukért küzdöttek, akik életünket építik, hogy szívből örüljenek sikereinknek. Szeressék meg a Szovjetuniót, amelynek segítségével és nagy példáján tanulva fejlesztjük hazánkat és szeressék meg a szomszédos baráti népeket, melyekkel vállvetve dolgozunk a szocializmus építésén. De gyűlöljék az elnyomatást és gyűlöljenek mindenkit, aki szabad életünk ellen, fejlődésünk gátlására tör.

A fegyelemre nevelés problémáiról szólva elmondotta, hogy iskoláinkban ma is találkozunk még a burzsoá fegyelmezés két végletével: a testi fenyítékkel és a mindent elnéző liberalizmussal.

A miniszter ezután a gyakorlati életre való nevelés kérdéséről szólt.

A tanulóknak — mondotta — már az általános iskolában meg kell ismerkedniük a legfontosabb termelési folyamatok alapelveive! és ezzel kapcsolatban meg kell szeretniük a termelőmunkát. A miniszter rámutatott arra, milyen módon biztosítható, hogv a tanulók nemcsak a tan- kCnyvekből ismerjék a különböző munkafolyamatokat, hanem közvetlenül tapasztalatuk is legyen róluk.

— Meg kell vizsgálnunk azt a kérdést, hogy miképpen lehet a mezőgazdasági termelés alapelveivel lobban megismertetni a tanulókat és nem volna-e szükséges általános iskoláinkban a mezőgazdasági gyakorlatokat új tantárgyként bevezetni.

A miniszter ezután a falu másik nevelőintézményével, az ovodák kérdésével foglalkozott. A felszabadulás előtt kevés ovoda volt. s élesen elkülönült a néoovoda és a magánóvoda. A kétféle óvodából az egész országban ezerszáznegyven működött az 1937—38-as tanévben. 1950- ben az ovodák száma 1773. 1954-ben 2327! Míg 1952-ben 3270 gyermekcsoportunk volt', ma már 3795 a szá műk.

— Az eredmények ellenére sem vagyunk megelégedve a falusi ovodák helyzetével — mondotta. Még igen sok az eevtantermés, osztatlan ovoda, ahova ötven-hatvan gyermek Tibor.

Dobi István elvtárs beszéde

jár. Osztatlan óvodáink felszerelése

sem kielégítő.

Az óvodában folyó nevelőmunka ismertetése után áttért a miniszter a pedagógusok társadalmi helyzetének kérdésére.

— pár a felszabadulás óta lényegesen megnövekedett a pedagógusok

társadalmi megbecsülése, nem hallgathatjuk el. hogy hibákat is követtünk el velük szemben, főleg falun és tanyán. A legsúlyosabb hiba az volt. hogy nem bíztunk bennük eléggé. sokáig úgy tekintettük őket, mint a múlt rendszer neveltjeit. Elfelejtettük. hogy a falu tanítóia és óvónője a múltban is igen sokat tett a falu dolgozó népének kulturális felemelkedése érdekében.

— A megbecsülés és szeretet, em«llvel dolgozóink s pedagógusokat körülveszik azzal a kötelezettséggel iár. hogy iskolán kívül is részt vegyenek a társadalmi életben.

— Társadalmi feladatok között elsőnek említem — mondotta — az ifjúság nevelésének segítését a Díszben. A fiatal pedagógusok vegyenek tevékeny részt a DISZ jruirkéiában és néki «mutatásukkal lendítsék fel és tegvék vonzóvá e szervezetet. A pedagógusok társadalmi munkájának fontos része a szülők között végzett ió pedagógiai propaganda- munka. Növekvő mértékben kell részt venni a pedagógusoknak a falu kulturális életében. A pedagógusok társadalmi munkájával hármas feladatot keü megvalósítanunk: erkölcsi. politikai nevelést, a termelő munka segítését a kultúra eszköze1 vei, végül a kulturált pihenést és szórakozást, r szépérzék és művészi élvezetek fejlesztésével. A mater,e- iista világnézet kialakításáért is — folytatta — sokat tehetnek pedagógusaink.

A Hazafias Népfront és a tanácsok működésével kapcsolatban megemlítette a miniszter, hogy a pedagógusokra itt. is nagv szeren vár. Mint a népfront-bizottságok tapiai. vagy azokon kívül állók, be kell kancsolódniok a választások előkészítő munkájába.

A népfront-mozgalomban, s a tanácsok munkájában való részvétel, az ott elért eredmények, egész népünk boldogulását, a 'pedagógusaink mégnagyobb tekintélyét. nagyobb megbecsülését fogia eredményezni fejezte be beszédét Erdey-Gruz

Kitüntetett pedagógusok

ta: Borsodban Ökrös Istvánnak, a geszti általános iskola igazgatójának és Ottmayer Gyulának, a ricsei általános iskola nevelőjének. (MTI)

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a vidéki pedagógus konferencia alkalmából, kiváló nevelő munkájuk elismeréséül a Szocialista Munkáért Érdemérem kitüntetést adományoz.

Miniegy négyezer hold földet kaptak eddig a falnsi és tanyai pedagógusok

A minisztertanács nemrég határozatot hozott arról, hogy a falusi és tanyai pedagógusoknak konyhakerti célokra földet kell juttatni.

A nevelők örömmel fogadták a minisztertanács határozatát, amelyben joggal látják munkájuk megbecsülésének újabb jelét és nagyszámban igényeltek földet a községi tanácsoktól.

Az országban eddig mintegy 4000 hold földet kaptak művelésre a nevelők. Hozzávetőleges számítások szerint a minisztertanácsi határozat megvalósítása után nyolc-tízezer hold föld kerül a pedagógusok művelése alá. (MTI)

Az ózdi kohászok szép eredményt értek el

vasárija»

Az ózdi Kohászati Üzemek gyár- részlegeinek versenyében hétfőn reg gelre minden tizem túlteljesítette előirányzatát. A nagyolvasztómű kohászai 100.3 százalékos eredményt értek el. A kohók versenyében a legszebb eredményt a IV. számú Kos- suth-kohó dolgozói mutatták fel 110.1 százalékot teljesítettek,

Ezen a napon a martin nyerte el a nap legjobb gyárrészlegének ki járó vándorzászlót, 101.4 százalékos teljesítményével. A kemencék verse nyében az I. számú martinkemenee sztahanovista olvasztár brigádjai lettek az elsők, 139.1 százalékot értek el.

A durvahongerészok 101.3 százalékot jelentettek.

Hegyaljai szőlőtermelők értekezlete

Tokaj Hegvalja szőlősgazdái, a föld- mű ve sszövetkezetek vezetői és a szakcsoportok elnökei tájértekezletét tar tottak a napokban Szerencsen. Elhatározták. hogy visszaszerzik a tokaji bor világhírnevét. Szölőtelepek felújításáról és új telepek létesítéséről beszélgettek.

A tállyai szőlőoltványtermelő szakcsoport tagjai vállalták: ellátják oltványokkal a szőlőtermelőket, hogy

pótolni tudják a szőlőterületeken a tőkéket s új szőlőket telepíthessenek, A jtokajhegyaljai szőlőtermelők cső portokat alakítanak, közösen vásárolnak gépi berendezéseket, sajtolóf, permetezőt, védőszereket stb. A szerencsi járási tanács mezőgazdasági osztály- vezetője megígérte, hogy a szőlőtermelőknek Sztálinyecct biztosít a talaj előkészítéséhez.

Kagibot előreláthatólag bíróság elé állítják

Statárium Egyiptomban

A délutáni ülésen Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke átnyújtotta a kormány kitüntetéseit a legkiválóbb pedagógusoknak. A kitüntetések átadása alkalmával Dobi István a többi között a következőket mondotta: — Tíz esztendeje, a szovjet hadsereg győzelmes harcai nyomán szabad lett országunk, új élet indult el. Sikerekben, tapasztalatokban gazdag tiz esztendő van mögöttünk. Ezalatt a tiz esztendő alatt megváltozott a magyar pedagógusok társadalmi helyzete. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a magyar pedagógus megkapja már azt az erkölcsi megbecsülést, amelv munkája nyomán méltán megilleti — ha anyagi vomatkozásVH.

Kihasználtam |

még

ban ugyanezt — egyelőre nem is mondhatjuk el.

— A falusi pedagógusok országos konferenciája újabb alkalom arra, hogy kifejezésre juttassuk a nevelők iránti megbecsülésünket. Felhasználjuk e konferencia ünnepi pillanatait arra, hogy kiváló munkájukért a kormányzat részéről elismerésben részesítsük a legjobb nevelők közül is a legjobbakat.

A kormánykitüntetések átadása után Erdey-Gruz Tibor oktatásügy» miniszter 37 pedagógusnak nyújtotta át az „Oktatásügy Kiváló Dolgozója” kitüntetést. Ezután megkezdődött a vita Erdey-Gruz Tibor oktatásügyi miniszter referátuma felett.

Hétfőn reggel jelentették Kairóból, hogy Nagib tábornokot — akit —. mint ismeretes — vasárnap elmozdítottak államelnöki tisztségéből, valószínűleg bíróság elé állítják. A nyugati hírügynökségek idézik az úgynevezett forradalmi tanács szóvivőjének ezzel kapcsolatos nyilatkozatát. A szóvivő szerint „ha sikerül elég bizonyítékot találni Nagib kapcsolatairól a muzulmán testvériséggel, akkor megtartják a tábornok bűnperét”. Közölte egyébként a szóvivő, hogy a nyomozást rögtön megindították Nagib szerepének tisztázására. majd hozzáfűzte: „nincs kilátás arra. hogy Nagibnak megenJ gedjék az önkéntes külföldi száműzetést.”

Nagib elmozdításával kapcsolatban Egyiptom egész területén kihirdették a statáriumot. (MTI).

A nyugatnémet szakszervezeti mozps’om 450 képviselőié a Német Kommunista Pár! elleni lerrorhad pr*t megszüntetését követeli

Berlin (MTI.)

Nyugat-Németország és a Német Demokratikus Köztársaság szak- szervezeti mozgalmának képviselői szombaton és vasárnap össznémet értekezletet tartottak Erfurtban. Az értekezleten, amelyen a nyugatnémetország szakszervezetek 450 kiküldötte vett részt, elhatározták, hogy Németország két részének szakszervezeti funkcionáriusai a jövőben rendszeresen kicserélik tapasztalataikat és az eddiginél szorosabb együttműködést folytatnak.

Az értekezlet 450 nyugatnémetországi résztvevője kötelezettséget vállalt, hogy teljes ereje latbaveté- sével küzd az Adenauer-kormány újrafelfegyverzési politikájának meghiúsításáért.

Az értekezlet nyugatnémetországi résztvevői a karlsruhei alkotmány- bírósághoz intézett táviratukban követelték, a Német Kommunista Párt betiltását célzó bírói eljárás azonnali megszüntetését és a Nyu- gat-Németországban bebörtönzött békeharcosok haladéktalan szaba- donbocsátását. (MTI)

az alkalmat és elfutottam, hogy értesítselek.

Még annyit láttam mesz- sziről, hogy a két Galamb fiút közrefogták a csendőrök, meg a nyi- #

lasok !«• ,

Juhász komoran néz maga elé. Tudja mi vár társaira: Szörnyű kínzás és halál.

Felkapja a fejét. Asszonyát meglepi a kicsit még remegő, de határozott, elszánt hang:

— Gyere, kisérj el egy darabig, aztán menj a Bodósorra. Majd éjszaka odavisszük a fegyvereket és az ennivalót. Odaküldjük a többit is, aki megmenekült.

A két ember útnak indul.

Késő este halk koccanás hangzik a bodósori kicsiny lakás ablakán, ahol Juhász meghúzódik. Óvatosan kinéz — Toldi Zoltán siklik be az ajtón,

— Alig tudtam idejönni, kétszer is el akartak fogni.

— Itt nyugodtan leszünk — szól Juhász. Suttogva beszélnek.

Éjféltájban az udvaron óvatos léptek zaja hangzik Nem sok idő múlva megkoccan az ablak. Női hang suttogja:

— Feri! Nyiss ajtót, mi vagyunk!

Juhászne | gs Galamb Lajosné érkeznek meg. Furcsa módon kövérek. Férjeik nagykabátja van rajtuk. Gyorsan gombolkózni kezdenek, s a nagykabát alól egymás után szedik elő a géppisztolyokat, kézigránátokat. Némi ennivalót is. Juhász elámulva néz feleségére. A kicsi asszonyka mindig félt. Ha esteledett, még a szomszéd szobába is alig mert átmenni és most...

— Hogy tudtatok eliönni? — Az asszonyok büszke, ragyogó szemmel válaszolnak.

— Ha ti nem féltek, mi sem félünk: — Ju- hászné hozzáteszi:

— Elég nehéz volt átjönni: A Szinva-hidat felrobbantották és német katonák állnak ott. Kicsit feljebb kellett kanyarodni és átgázolni a viAZ AVASI PARTIZÁNOK

kik, összegyűri a szalon- Qíóf ba (Barna :

................................................................... nás papirt s gúnyos mosollyal Kelemen lába elé dobja.

— Vedd fel! — böí- fen rá. Amaz ránéz, s megvetően mondja:

— Ha szemeteltél,

akkor szedd is fel:

A nyilas feláll, vérbenforgó szemmel közeledik.

— Veszed fel!?! — kezében meglendül a puska, s Kelemenhez csapódik. Kelemenben lobot vet a harag. Keze ökölbe szorul, majd mint az acélrugó csapódik a nyilas felé. Az ütés a levegőbe zúg el, de váratlanul hátulról újabb ütést kap, kicsit megperdül és élettelenül csúszik le az ablak mellett a padlóra.

— Látod testvér, így kell bánni ezekkel —* röhög fel a másik nyilas.

— Jó ütés volt — ismeri el a szalonnát evő, s belerúg a leütött emberbe:

Másnap {megkezdődik a kihallgatás. Egy rendőrőrnagy elé kerül.

— Miért hozták be? — néz Kelemenre kutató szemmel.

— Rám fogták, hogy szökött katona vagyok. Pedig tegnapelőtt szereltettek le; Itt az igazolvány. Tessék.

A rendőrőrnagy finomkodva veszi kezébe a leszerelési igazolványt. Böngészi, keresztkérdéseket tesz fel, aztán int a csendőröknek. Minden rendben van. Megkönnyebbülten lép ki az ajtón. Elmosolyodik. Mégis csak jó hamisítvány: Most az életét mentette meg.

Kellemetlen meglepetés éri. A lépcsőn felfelé baktató rendőrkapitányba ütközik.

— Hová viszik ezt az embert? — reccsen embertelen, vad hangja a rendőrökre.

— Szabadon bocsátjuk, nem katonaszökevény.

A rendőrkapitány felüvölt.

■— Barmok, őrültek, marhák! Ez az ember nem katonaszökevény! Kommunista! Két ízben ült lázításért! — nagyot fuj; — Na, vigyék csak a többihez. (Folytatjuk.)

zen. A német katonák kiáltoztak ránk, utánunk is lőttek. De nem álltunk meg. Szaladtunk, míg ideértünk : : .

Juhász szeretettel öleli át asszonyát. Büszke rá. Büszke, hogy ilyen bátor, hogy úgy viselkedik, amint egy munkásasszonynak kell.

— Pihenjetek le kedves, majd reggel visszamentek. — Az asszony ólmos fáradságot érez lábaiban. Jó lenne megpihenni, aludni.

— Én visszamegyek — komorodik el Ga- lambné. — Nem tudom mi van Lajossal. Lehet, hogy már nem is él : : . — Szája széle megrándul, elfordul és kifelé indul.

— Nem engedhetem Mariska nénit egyedül — néz utána Juhászné. — És ott van a gyerekünk is! Mennem kell Feri!

A két asszony után bezárult az ajtó. A két férfi egy darabig figyel utánuk míg el nem halkulnak a távolodó léptek.

*

Kelemen | komor arccal halad kísérői között. Tudja mi vár rá. Csak az bántja hogy ügyetlen módon el hagyta magát fogni. Még csak egy zsebkés sincs nála. Legalább egy kézigránát maradt volna a zsebében. De most fegyvertelen.

A Zsolcai kapuban lévő rendőrkapitányságra kísérik, azaz lökdösik. Felhaladnak a kapitányság lépcsőjén az emeletre és odalökik a többi közé.

Vagy 200-an vannak az emeleti fplyosón. Katonaszökevények, zsidók, kommunisták. Komor tekintettel merednek maguk elé. Kelemen az ablak mellé húzódik. Lopva ki-kinéz, azt mérlegeli, hogyan tudna megszökni. Töpreng, szinte megfeledkezik a hozzá egészen köze] ülő, alattomos pillantású nyilas hóhérlegényről.- Az nagy csám- csogással paprikásszalonnát eszik; Amikor jőlla-