Észak-Magyarország, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-13 / 269. szám

2 ESZAKMAGYAROKSZAG Szombat, 1951. november 13. ' A megyei pártbizottság kibővített ülése (Folytatás az 1. oldalról.) A megválasztásra kerülő tanácsok •váljanak valóban helyi államhatalmi szervekké, véget .kell vetni annak, hogy a tanács hatáskörébe tartozó kérdésekben a végrehajtóbizottság döntsön. A tanácsok, a tanácsokban dolgozó kommunisták- a végrehajtó- bizottságok tagjai a lakosság széles tömegeit érintő gazdasági, politikai és kulturális kérdésekben előzetesen kérjék ki a dolgozók véleményét, ny­modon biztosítsák a dolgozók nagyoDb aktivitását a feladatok jobb megoldá­sában. valamint a hozott határozatok megoldásának széleskörű népi ellenőr­zését. A hibák megszüntetése, a ta­nács és a tömeg kapcsolatának el­mélyítése érdekében a tanácsok foko­zottabb mértékben támaszkodjanak a lömegszervezetekre, a népfront- bizottságokra. A népfront-bizottságok helyes kialakítását minden módon elő kell segíteni, minden becsületes hazafit mozgósítani keil ebben a leg­szélesebb rétegeket átfogó _ tömegmoz­galomban, mely népünk jobb életét, boldogulását segíti elő. A tanácsok erősítsék a nemzeti összefogás eszme­iét, mélyítsék el megyénk lakosságú­ban a liazafiség érzését. Elsőrendű feladat: a mezőgazdaság fejlesztése \ mezőgazdaság fejlesztése vala- í iennyi tanács elsőrendű feladata. Meg kell szervezni az agronomusok segítségével a téli szakoktatást, a mezőgazdaságban dolgozo káderek továbbképzését. Gondoskodni kell a. talajerő nagymértékű utánpoUasa- ról Segíteni kell az egyénileg dol­gozó parasztokat és a termelőszövet­kezeteket, hogy nagyobb területen termeljenek zöldséget, új gyümöl­csösöket, szőlőket telepítsenek. Meg Ikell erősíteni n mezőgazdasagi szak­igazgatási szerveket. Minden helyi tanács feladatainak középpontjába kell állítani a ter­melőszövetkezetek megerősítését, megszilárdítását és továbbfejleszté­sét, Fel kell számolni azt a nézetet, mintha lemondtunk volna a terme­lőszövetkezeti mozgalom továbbfej­lesztéséről. Sokkal többet kell fog­lalkozni a gyenge termelőszövetke­zetekkel, segíteni, hogy minden tsz egyre magasabb termést takarítson be. Biztosítani kell az állatállomány átteleltetését, a silózási terv teljesí­tését. Fejleszteni kell az állatte­nyésztést, növelni kell az állati ter­mékek hozamát. Rajta kell lenni, hogy a termelőszövetkezetek építke­zései gyorsabban haladjanak, határ­időre befejeződjenek. Segíteni kell a gépállomásokat: úgy szervezzék meg a munkát, hogy a legjobban kihasz­nálják a gépeket, megvalósítsák végre a két műszakot, csökkentsék az önköltséget. Készüljenek fel a legnagyobb előrelátással a gépek té­li javítására. A gépállomások adja­nak fokozottabb segítséget az egyé­nileg dolgozó parasztoknak, különö­sen a kisparasztoknak. Jó szociális körülményeket kell teremteni a gép­állomások dolgozói számára, hogy zavartalanul végezhessék fontos munkájukat. A Központi Vezetőség tavaly jú­niusi határozata óta dolgozó paraszt­ságunk számtalan kedvezményt ka­pott a kormánytól, csak a begyűjtési kedvezmény majdnem 92 millió fo­rintot tesz ki. a dolgozó parasztok nagy többsége öntudatosan eleget is tesz beadási előírásának. vannak azonban, akik különböző módon igyekeznek kihúzni magukat köte­lezettségeik teljesítése alól. Párt- szervezeteink és tanácsaink szívós felvilágosító munkával győzzék meg ezeket a beadás fontosságáról, a no­tórius nemteljesítőkkel szemben pe­dig a tanácsok, mint államhatalmi szervek lépjenek fel. Követeljék meg — ha kell, elszámoltatással — a be­adás teljesítését. A tanácsok ellen­őrizzék a begyűjtő vállalatok mun­káját. A tanácsválasztás tiszteletére in­dult munkaverseny lendületét erő­sítsük. hogy a verseny a folyó me­zőgazdasági munkában és a beadás­ban, adófizetésben újabb eredmé­nyeket hozzon. A lakostág szükségleteinek jobb kielégítése érdekében A lakosság szükségleteinek jobb kielégítése érdekében a helyi ipari vállalatok, kisipari szövetkezetek gyártsanak több és jobb közszük­ségleti cikket, különösen több építő­anyagot. A legnagyobb mértékben támogatni kell a megye dolgozóinak kislakásépítő törekvését. A helyi ipar használja fel jobban a nagy­ipari termelésben adódó hulladék­anyagot. Szükséges, hogy jóval több viziszárnyast. baromfifélét tenyész- szenek a megyében. Többszörösére kell emelni a helyi ipar és a mező­gazdaság termeléséből származó he­lyi árualapot. Kereskedelmi szer­veink emeljék dolgozóik szakmai és politikai felkészültségét. Fel keil Számolni a vásárlókkal szemben több helyen — különösen Miskolcon és a többi városban — tanúsított ri­deg, embertelen bánásmódot. Az általános iskolai és középisko­lai tanulmányi színvonal emelése érdekében jobban kell törődni a pe­dagógusok továbbképzésével, marx­ista-leninista szellemben való ne­velésével. Tovább kell erősíteni a szülők és pedagógusok kapcsolatát Különösen az általános iskolák fej­lesztésére kell nagy gondot fordíta­ni. Ismertessük meg a tanulókkal a mezőgazdaság szakkérdések, szeret­tessük meg velük a mezőgazdasági munkát, hogy minél többen tanul­janak tovább mezőgazdasági jellegű technikumokban. A munkás-paraszt szövetség to­vábbi erősítése érdekében eleveneb­bé kell tenni a fejlettebb üzemi kul- turcsoportok és falusi kulturcsopor- tok kapcsolatát. A kulturházakban pezsgő kulturéletet kell teremteni. Foglalkozni kell rendszeresen a sportélet fejlesztésének kérdéseivel. A legrövidebb időn belül igyekezni kell betölteni az üres orvosi álláso­kat, növelni a tüdő- és rákszűrő vizsgálatok számát, a kórházak ágyainak számát. Lényegesen meg kell javítani az üzemorvosi ellátást. A tanácsok csak akkor tudják eredményesen megoldani az előttük álló feladatokat, ha a dolgozók szé­les tömegeire támaszkodva végzik munkájukat. Igyekezzenek úgy moz­gósítani a dolgozókat, hogy minél nagyobb értékű társadalmi munká­val járuljanak hozzá községük, la­kótelepük fejlesztéséhez. A tanácsülések legyenek mind színvonalasabbak, a legmesszebb- menően érvényesüljön a bírálat és az önbírálat. A tanácsok foglalkoz­zanak rendszeresen az állandó bi­zottságokkal, számoltassák be mun­kájukról. A tanácstagok tartsák meg pontosan beszámolójukat, fogadó­óráikat, gondoskodjanak róla, hogy a dolgozók helyes, közérdekű javas­latait soronkívül megvalósítsák. A pártbizottságok és pártszervezetek teendői Annak érdekében, hogy a pártbi­zottságok és pártszervezetek a taná­csok elvi irányítását és ellenőrzését jobban tudják biztosítani, a követ­kezőket kell tenni: Minden kommunista funkcioná­rius tanulmányozza a marxizmus- leninizmusnak az államról szóló ta­nításait, a pártkongresszus és a Központi Vezetőség ezzel kapcsola­tos határozatait. A járási pártbi­zottságok és alapszervezelek időn- kint vitassák meg, hogyan irányít­ják a tanács munkáját, hogyan tölti be a tanács funkcióját. Meg kell szüntetni, hogy egyes pártfunkcionáriusok „felülről keze­lik’1 a tanácsfunkcionáriusokat. Vé­get kell vetni annak is, hogy a ta­nácsokba megválasztott kommunis­ták lebecsüljék a pártonkívülieket, parancsolgassanak nekik. Úgy fog­lalkozzanak velük, mint egyenlő az egyenlővel. A tanácsok MDP-csoportjai útján biztosítani kell, hogy a tanács­ba megválasztott kommunisták példát mutassanak. Felelősségre kell vonni azt a kommunistát, aki a tanácsban nem a párt irányvonala szerint, nem példamutatóan végzi munkáját. Az MDP-csoportban levő kommunisták példamutatásukkal biztosítsák, hogy a pártonkívüli ta­nácstagok is következetesen végre­hajtsák a párt és a kormány hatá­rozatait. Meg kell szüntetni, hogy a pártbizottságok és pártszervezetek egy-egy személy utján irányítják a tanácsot, ehelyett a Központi Veze­tőség határozata értelmében a kol­lektív vezetést és irányítást kell ér­vényre juttatni. Pártbizottságaink közvetlenül a ta­nácsválasztás után, a tanács első ülése előtt alakítsák meg az MDP- csoportokat és a csoportban levő kommunistákkal ismertessék a Központi Vezetőségnek az MDP- csoport munkájára, feladataira vo­natkozó határozatát. Gondoskodja­nak a pártbizottságok a falusi párt­alapszervezetek vezetőségeinek meg­erősítéséről, mert ez előfeltétele a tanácsok jó munkájának. Pártbizottságaink és pártszerveze­teink segítsék elő a tanácsokban dolgozó kommunista funkcioná­riusok, valamint a tanácsapparátus dolgozói politikai és szakmai kép­zettségének növelését. Bírálják a ta­nácsfunkcionáriusokat, ha hibát kö­vetnek el, dicsérjék őket, ha ered­ményesen dolgoznak. Szakítani keli azzal a helytelen gyakorlattal, amely szerint a pártbizottságok a tanács­ban dolgozó kommunista vezetőket és az apparátus dolgozóit saját ak­tivista-hálózatuknak tekintették. Szüntessék meg azt a káros mód­szert, amely elveszi a tanács önál­lóságát. Ismerjék el fontos párt­munkának a tanácsokban végzett munkát. A tanácsokba és végrehajtóbizott­ságokba megválasztott kommunista pártfunkcionáriusok kötelesek rend­szeresen résztvenni a vb. ülésein, pártpolitikai tapasztalataikkal segít­sék a vb. munkáját. Pártbizottsá­gaink és pártszervezeteink őrködje­nek a tanácsdemokrácia, x tanács- törvény szigorú betartásán, lépjenek fel keményen ennek megsértőivel szemben. Adjanak segítséget ahhoz, hogy a tanácsokat széleskörű és ele­venen működő aktivahálózat vegye körül. A felvilágosító munka eredményeként kivétel nélkül minden választó szavazzon A beszámoló befejező részében a tanácsválasztás előkészületeinek ta­pasztalataival foglalkozott. Me­gyénkben csaknem 10 ezer jelö'ő- gyülés volt. A jelöltekkel szemben tapasztalt igényesség, a közügyek iránti érdeklődés, az egészséges bí­rálat és önbírálat megmutatta a dol­gozók nagymértékben fokozódott politikai aktivitását, öntudatát, fele­lősségérzetét. Ugyanennek bizonysá­ga, hogy a tanácsválasztás tiszteleté­re széleskörű munkaverseny bonta­kozott ki az iparban és a mezőgaz­daságban egyaránt. A verseny sok szép eredményt hozott a kohászat­ban, bányászatban, az őszi kalászo­sok gyorsabb és jőminőségű elveté­sében. November 28-tól, a választás nap­jától már csak rövid idő választ el minkéi. Beszélgessünk addig újból minden választóval, tűzzük ki célul, hogy a felvilágosító munka eredmé­nyeként kivétel nélkül minden vá­lasztó megjelenjen az urnák előtt. Az ellenség előreláthatólag arra fog törekedni, hogy passzivitásra bírja a választókat, hogy lebecsülje a nép munkájának eddigi eredményeit.. Lépjünk fel az ellenség minden kár­tevő megnyilvánulásával szemben. Az igazság a mi oldalunkon van, tíz éves munkánk eredményeire méltán lehetünk büszkék, jövő terveink megvalósítása a dolgozó nép élet­színvonalának további emelését szol­gálja. Legyünk éberek, lépjünk fel harcosan az ellenség minden meg­nyilvánulásával szemben, jelentkez­zék az bármilyen formában is. A kommunista funkcionáriusok, aktí­vák és különösen a jelölőgyüléseken megválasztott dolgozók beszélgesse­nek minél többet a választókkal. In­tézzék el jogos panaszaikat, lendít­sék előre még jobban a helyi nép­front-program megvalósításáért fo­lyó munkát. A kommunisták, a jelöl­tek mutassanak példát tetteikben* helytállásukban. Ha szocialista építésünk új szaka­szában a rövidesen megválasztandó új tanácsok felhasználják a négy év gazdag tapasztalatait és a néppel ös­szeforrva töretlenül előbbreviszik a tanácsok munkája állandó javításá­nak nagy ügyét, ez rendszerünknek és népünknek eszmei-politikai egy­ségének további erősödését, népi de­mokráciánk újabb győzelmét jelenti — fejeződött be a beszámoló. A beszámolót vita követte, a fel­szólalások ismertetésére visszaté­rünk. Újabb ragyogó teljesítmények a diósgyőri martinban Csütörtökön régen látott teljesít­ményt értek el a diósgyőri martiná­szok. Napi tervüket 111 százalékra teljesítették. így havi tervteljesitcsiik 106.1 százalékra emelkedett. Büszkeség tölti el az üzem dolgozóit, hogy a for­radalmi hét verseny-lendületének foko. zásával, a tanácsválasztások tisztele­tére még szebb eredményeket értek el. A sikerekért ugyancsak harcolniok kellett a martinászoknak. Az I. számú kemencénél például az éjszaka folya. mán nagyobb mennyiségű szilárd nyersvasat kellett felhasználni, mert a nagyolvasztómü kevés folyékony nyersvasat adott, ami lényegesen meghosszabbította az adagidőt. A IV-es kemencénél a keleti lervegofel- szálló falazását kellett üzemközben elvégezni, emiatt a beolvadás és a ki­készítés elhúzódott. A IX. ez. kemen­cénél a gázbeömlőnyílásnál lévő fal átégett, így üzemközben javítást kel­lett végezni. A nehézségek leküzdésé­ben egyemberként vették ki részüket az üzem dolgozói. A hulladékterlek azzal segítették a martinászokat, hogy. időben adták fel a kemencesornak a hulladékot. Ezen a napon a hulladék­tér legjobb dolgozója, Szabó Géza vaspakoló lett. aki 157 százalékra tel­jesítette tervét. Végh Antal, a mész- pnkolásnál ért el kiváló eredményt. 92 tonnával több meszet rakott le a vasúti kocsiból előírásánál. A martinász brigádok versenyében az I.-es kemencénél Egerszegi István olvasztár brigád, Gleviczki Ottó acél­gyártó vezetésével került az első helyre 118 százalékos napi tervteljesí­téssel. A francia szocialista párt feltételekhez kötötte ra Mentíes-France-kormányban való részvéteiét Pária (MTI) Mint ismeretes, a francia szocialista párt rendkívüli kongresszusa csütör­tökön úgy döntött, hogy támogatja a londoni cg párisi egyezmények ratifi­kálását. Az erről szóló határozat után a kon­gresszus Mendcs-Franoe javaslatát tárgyalta, hogy a szocialista párt ve­gyen részt a kormányban. A kon­gresszus csütörtökön este 1773 szava­zattal úgy döntött, hogy a szocialista párt csak bizonyos feltételek mellett vesz részt Mendes-France kormányá­ban, 1091 szavazatot adtak le a kor­mányban való feltételnéiküli rész­vétéire vonatkozó indítványra, míg 498 szavazatot a kormányban való részvétel ellen. Mindamellett, hogy a kongresszus feltételekhez köti a részvételt, az er- ről hozott határozat hangsúlyozza, hogy a szocialista párt kezdettől fogva „a jelenlegi kormány szilárd és ál­landó támasza volt1'. A feltételeket, amelyek mellett a francia szocialisták hajlandók részt­venni a kormányban, még nem közöl­ték. A laptudósítók szerint elsősorban különböző gazdasági intézkedésekről van szó. A francia szocialista párt ezenkívül a tengerentúli területeken folytatott politikával kapcsolatban javasolja a Tuniszra vonatkozó egyezmények gyors megkötését liberális és „szociá­lis igazságosságot célzó új politika folytatását Marokkóban és Algírban, valamint ezen területek statútumá­nak lojális alkalmazását“. V. A völgyben | egy , (^i&rba ^Barna német »-tigris« motorja bőg fel. Lánctalpaival élesen csikorogva, félel­metesen mászik felfele. Előtte és utána kakas- tollas csendőrök tucat­jainak lépte csattog az úton; Kezükben lövésre- kész fegyver, s fényes szurony mered előre. Köz­tük egy-egy feketeruhás, majd csukaszürkeruhás, halálfejes SS tűnik fel vigyorogva, a mellettük baktató farkaskutya bele-beleszagol a levegőbe, s dühösen beleugat az alkonybáborult völgybe. Néha egy sikoly, aztán ordítás, durva károm­kodás hangzik. Puskatus ütések dongnék a házak ajtaján. Az Avas, vasgyárnak húzódó gerincén földre tapadó emberek figyelnek feszülten a zajokra, figyelik a kábelek mellett őrködő SS-ek moz­gását. Kelemen megkaparia az egyik kábel szigete­lését, valamit elővesz zsebéből és a csupasz veze­tékhez nyomja. Vár, hallgatózik. A kis dobozból — amit a füléhez szorít — német katonai pa­rancsszavak hangzanak. Lent vastag füstpama­csok szakadnak le az ágyuk csövéről, vöröses fény villan. Fejük fölött süvítve zúgnak át a grá- istck, Tapolca felé az Avas, túlsó oldalára. A szovjet állásokat lövik. A hegy mindkét oldala remeg a dörrenésektől. — Most! — súgja Kelemen. Halk nesz, cset- tintés, koppanás s mint az utóbbi napokban ki­tudja hányadszor, váratlanul megszakad a kap­csolat a megfigyelők és az ágyúk legénysége közt. I gylátszik | most hamar felfedezték az ágyúknál, hogy valaki megrongálta a vezetéket, vagy talán az Avas tetején mozgó alakokat vet­ték észre? A csendőrök, SS-ek abbahagyják a nép faggatását, s vad hurrával rohamra indul­nak. Mögöttük vadul ugatnak a kutyák, s szik­rázva, csikorogva mászik előre hörgő motorjával a »tigris«. Az elől futó csendőrök már egész közéljár- nak. Hurrázásuk egyre halkabb, léptük lassúbb lesz. Kelemenék fentről jói látják, a csendőrök szemében halálos rémület ég. Félnek, reszketnek. Galamb Lajos kárja meglendül. Tűzcsóva csap fel az- elől futók előtt. Eles robbanás. Acél és kő­sziklák röpködnek szerte-szét. AZ AVASI PARTIZÁNOK Félelmetes, szinté vadállati üvöltés tör fel a csendőrök ajkán, s egymást gázolva, torkuksza- kadtából ordítva rohannak visszafelé. ■ Ruszkik Ruszkik! — fuldokolják rémülten. A tigris csikorgása hirtelen elhallgat, aztán még erősebben felbőg a motor, s a nagy acélszórnye- teg mint megijedt hernyó csúszik a keskeny úton le a völgybe. — Nézd, hogy félnek — kiált Kelemen. Ne­vet s a többiek is kacagnak. T* ——bora | reggel van, de már szedelőz- ködnek. Juhászné — fiatal, szőke asszony — szí­vé: összeszorítja a félelep. Szorongva kérdezi: — Hova mentek Feri? Megint vízért? Juhász összenevet Galamb Lajossal. — Nem. Most tüzelőért megyünk. Ugye Ln- joskám? — Galamb visszakacsint fiatalos jó­kedvvel, s hárman, Galamb, Juhász és Kelemen elindulnak az ösvényen a szőlők irányába. — Hidd el Lajos — mondja Juhász —, sajná- lc,rn./zeket a szegény fiúkat. Itt gubbasztanak a lövészárokban, ahelyett hogy meglógnának. — Eddig már legalább 20 katonát megszök­tettünk — válaszolja Galamb- Lajos. — Úgy volna jó, ha mar egyet sem látnánk itt — int előre Kelemennek, de keze mintha meg­merevedne a levegőben. Csak néz, s nem tud ho­vá lenni a csodálkozástól. — Mi történt?! A hegytető | 0]van mint egy elhagyott csa­tatér. Páncéltörők, kézifegyverek, aknavetők, puskák, kézigránátok, katonai sisakok hevernek mindenfelé. Sehol egy katona. De mégis. Mint té­pett szárnyú varjuk, három tiszt álldogál tőlük alig 50 méterre lekókadt fejjel, siralmas ábrázat- tal. Mindegy. Már vissza nem fordulnak. Lega­lább megtudják mi történt. — Megszökött az egész zászlóalj ; : : nemso­kára ut a front és nincs, aki a vonalat tartsa — esik nekik az egyik tiszt. A három ember egymásra néz; Alig tudják elfojtani örömüket. — Nem tudnának néhány jó hazafit tobo­rozni? — kérdezi az egyik tiszt.— Főbelőnek ben­nünket, 1 ha megtudják, hogy megszöktek kato­náink. — Jó hazafit? — néz a másik kettőre Galamb Lajos. — Az sok van ezen a környéken. Megnyugtatják a tiszteket: csak menjenek nyugodtan haza kvártélyukra, majd ha leszáll az est, felkeresik őket, s beszámolnak az eredmény­ről. A tisztek szomorúan elballagnak. A három ember szívből felnevet. — Nagyszerű — lelkendezik Kelemen —, tudjátok mit csinálunk? Itt vannak az aknave­tők, megtámadjuk vele a német tüzérséget és hát- batámadjuk a német arcvonalat: — Egymásra néznek. A szemek felizzanak; — Rendben van — szól a másik kettő szinte egyszerre. A szélesvállú Galamb Lajos rögtön a hátára vesz egy aknavetőt, Juhász a legjobb kézi­fegyverek között válogat, s Kelemen egy egész láda lőszert cipel utánuk. Felkészülnek a harcra. A magyar | észtek türelmetlenül várják az estét. Egész nap vad kétségbeeséssel, halálféle­lemmel isznak, káromkodnak. Vájjon a három munkás nem csapja-e be őket? Mi lesz, ha nem tudnak embereket szerezni? Halk koppanás hangzik az ajtón. A tisztek arca felderül, s reménykedve néznek a belépők­re. Galamb, Kelemen s Juhász kényelmesen el­terpeszkednek az ülőalkalmatosságokon, s a leg­nagyobb nyugalommal arról kezdenek beszélni a tiszteknek, hogy nincs értelme a harcnak. Elvesz­tették a háborút. — No, de akadt jelentkező? — sürgeti a vá­laszt az egyik tiszt; — Igaz hazafiak nem harcolnak Hitler mel­lett, csak Hitler ellen! — mondja nyomatékkai Galamb Lajos. — Adunk önöknek egy tanácsot — szój Juhász. — Hadseregüket elvesztették, de még meg van a fejük. Ha azt meg akarják tar­tani, akkor menjenek katonáik után. Az egyik tiszt felhördül, vészesen, vad moz­dulattal revolveréhez kap, de a másik lefogja a kezét. — Hagyjad csak; Nekik van igazuk. És a három tiszt még az éjjel eltűnt Mis­kolcról. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents