Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-03 / 234. szám
Vasárnap. 1954 október 3. ÉSZAKMÁGYARORSZÁG 5 ÖNMAGUKAT CSAPTAK BE A SÁLYI SZÖVETKEZETI TAGOK A sályi Szabad Föld termelőszövetkezetben az utóbbi időben rosszul mennek a dolgok. A tagság kedvetlen, a hangulat rossz. Kétségkívül vannak nehézségek, de közel sem olyan sötét a helyzet, ahogyan egyes borúlátók látják. Helyes irányítással, lelkes munkával, az erők összefogásával a hibák kiküszöbölhetők. Hiszen hosz- szú idő óta már együtt küzdenek és a kollektíva ereje számos akadályt gördített el a fejlődés útjából. Dehát mi a- baj a szövetkezetben? . Jelenleg a vezetők és a tagság egyrésze is azért panaszkodik, hogy a gépállomás elviszi jövedelmüket. Égy biztos, ami jár a gépállomásnak, azt meg kell adni. Csakhogy nem itt van a hiba gyökere. A közös vagyon •feletti őrködésnél van baj. Többeknél az önző egyéni érdek került előtérbe, megfeledkeztek arról, hogy egyéni boldogulásukat csakis a közösség erősítése révén érhetik el. Ugyanis, hogy nyíltan beszéljünk, a sályi termelőszövetkezet tagsága ma önmagát lopja meg. Furcsán hangzik ez a kijelentés, de a tényeket, nem lehet letagadni. Az történt ugyanis, hogy a tsz tagok feleségei kiszedték a földből a 2 hold szerződéses hagymát. Néhány nap múlva az a hír járta be ai failut, hogy a tsz földjén ugyanezek az asszonyok a szedés után 15 mázsa hagymát „mezgereltek’’. Érdekes, hiszen legjobb tudomásunk szerint, a hagyma nem terem egy évben kétszer. S ha meg is történne ez a csoda, akkor sem pár nap alatt. Tudniillik a dolog úgy áll, hogy a második szedéskor az asszonyok — meglopták a közös vagyont. Csak a csősz egymaga 3 mázsa hagymát „mezgerelt”. Elvégre ő „vigyázott” rá. Közel 18 mázsa hagyma tehát szőrén-szálán eltűnt, ennyivel rövidült meg a termelőszövetkezet. Jelentős összeg ez. De annál nagyobb baj, hogy eddig nem vontak érte senkit felelősségre. .Most aztán úgy vélekedik a tagság, hogy csak az boldogul, aki magának szerez, újra félelevenedik az ai régi közmondás: kaparj kurtái, neked is •lesz! Bűnös magatartás az ilyen, mely azzal a súlyos kö- ve'Jkozménnyel jár, hogy egyrészt lejáratják a nagyüzemi gazdálkodást, másrészt kedvét szegik a becsületes dolgozóknak Node folytassuk tovább! Van még érdekesség bőven. A csoport elnöke aratás előtt s-zéltében-hosszában azt újságolta, hogy búzából 28 mázsa körül fognak hazavinni, irigykedtek is az egyéni dolgozó parasztok. Nem egy közülük esténkint az.{ forgatta a fejében, hogy — na lám, mégiscsak jobban halad az, aki közösben dolgozik. Szép termése volt a tsz-nek, maga a tagság is boldogan szám- lálgatta a várható részesedést. A dolog vége aztán az lett, hogy a jó termésből nem a tagság kamrája telt meg, hanem — a részes,aratóké. A részesaratók derekas munkát végeztek. Járandóságukat jogosan vették fel. Megérdemelték. S most ■felvetődik a furcsa kérdés: hát a tagság miért nem aratott? Azért, mert nem serkentette őket senki sem. azért, mert saját háztáji gazdasága mindegyiknek clőbbrevaló volt; mint a közös. Azért, mert legtöbbjük "úgy vélekedett, hogyha ő nem megy, lesz ott más helyette. így vettek fel aztán részes-aratókat. A személyes .példamutatás az efftők részéről is' osak írott .rnalászFmaradt. Perjig bizonyára nem esett volna le az aranygyűrű az.ujjáról, ha öYs megfogja'a kasza nyelét és 'eleségét is elviszi ma- gávataratmi. Dehát, ha az iskolában a tanító is rendetlenA tanácsválasztás előtt kedik, mii lehet a gyerekektől várni? Ha. az elnök sem arat, mi sem aratunk! -— Ebben aztán egy vélemény alakult ki az aratás idejére a sályi termelőszövetkezetbe:». A tsz tagság otthon kapáit, s legtöbbje a maga dolgával volt elfoglalva. Azóta már kiszámolták a termelőszövetkezetben is, hogy családtagokkal együtt legalább nyolcvanan arathattak volna. De most már eső után köpenyeg, meg keil elégedniük munkaegpségenkin* 3 kiló gabonával. A legnagyobb badarság lenne ezért mást hibáztatni, és úgy gondoljuk, hogy a tagság is rájött már, hogy nagy bakot lőtt. Noshát így vitték el a részaratók a. termény r,agyrészét... De hadd említsünk még egy példát: A herekaszálásra sem jutót* ember. Az egyik dolgozó paraszt csak egymaga négy nap alatt 1700 forintot kaszált össze a tsz földjén. Ebben az esetben sem nehéz összeszámolni, hogy mit veszítettek. Ha minden tsz tag kaszát fog, akkor ma, negyven kétszer 1700 forinttal gazdagodtak volna. Látható tehát, hogy a helytelen munkaszervezés, a rossz vezetés, a rövidlátás mit eredményezett. Emellett a tsz-ben támad; rést az ellenség is nagyobbítgatja, hiszen a legjobb alkalom adódott neki, hogy gyengítse a csoportot. így kelt szájról-szájra, az a hír, hogy az idén csak a gépállomás keresett, neki dolgoztak, stb. S nem akadt senki, aki megmagyarázta, volna, hogy mindez miből adódott? A felvilágosító szó ereje sok mindenre válasz* adott volna, többek között arra is, hogyha, egy sze'C elejébe és végébe két-két lovat fognak, az a kocsi bizony nem halad előre. Ezekért a hibákért nemcsak a helyi vezetők, hanem :> járási tanács és elsősorban a, kommunisták felelősek. A tények megállapításán túl senki nem tett eddig semmi'. Az elmaradt fslelősségrevonás miatt a tagság azt látja, hogy a bűnösök büntetlenül élhetik világukat. Itt az ideje, hogy végetvessenek minden fegyelme- | zeficnségnek a termelőszövetkezetben. A tagság okuljon a hibákból és most már ne két-három esztendős bajokon rágódjainak. Fogjanak össze és teremtsenek olyan légkört,; amely nőm tűri a naplopást, a lógást, a lopást, amely: felelősségre von vezetőt és egyszerű dolgozót egyaránt minden mulasztásért. Borsodgeszt, Tibolddaróc és Kacs dolgozó parasztjai | mindig azt figyelték, hogy mit csinálnak a, sályiak? Pél- ‘ damuiatásuk nem egyszer követésre talált. Most is alt figyelik, hogy a kollektiv erő hogyan tudja leküzdeni a bajokat, lesz-e ereje helyrehozni az elkövetett hibákat? A járási, tanács hathatós segítséget adhat ehhez, de természetesen csak akkor, ha, ezt nem a futárszolgálat módszerével teszik. Az új községi tanácselnök arról panaszkodik, hogy eddig nem sok segítséget kapott. A megjelent küldöttek mint futó vendégek, hamar elpárologtak. Nem akarjuk bővebben fejtegetni a, mezőkövesdi járási tanács mezőgazdasági osztálya előtt, hogy mit jelent a nagyüzemi gazdálkodás a szocializmus építésében. Ezt ők, az osztály dolgozói is ,jöl tudják. Pártunk tehát elvárja tőlük, hogy a legrövidebb időn belül intézkedjenek. A sályi terme!őszövetkezet életképes.. A -tagság öntudatos többségében akaraterő van és ha szakszerű irá- nyitásisál ezt) a hagy erőt újra összefogják, /rövidesen arról ' adhatunk hírt. hogy a sályi tsz , is bebizonyította a nagyüzemi gazdát kod ás előnyét,- fölényét. BIRÖ PÉTER FR1KKER JÓZSEF vb. cinók négy éve irányítja a hercegkúti tc.nács munkáját. Jól együttműködik a mezőgazdasági állandó bizottsággal és a termelési bizottsággal. Eredményes munkájáért a Munka Érdemérem ezüst fokozatával tüntették ki. KURUCZ FERENC golopi földművesszövetkezeti vezetőt a község bizalmából felvették a tanácstag- jelöltek sorába. A békekölcsönjcgy- zésnél is példát mutatott, tOO forintot adott kölcsön a hazának. Élenjáró propán nudisták Z--------’ Kohászati üzemeinknél munkaerőhiány mutatkozik A Lenin Kohászati Műveknél, ahol októberben újabb üzemegységek kezdik meg működésüket, ötszáz munkásra volna szükség. Az Özdi Kohászati Üzemek is többszáz újabb munkaerőt tudna foglalkoztatni. A Rákosi Mátyás Művek Kohászati Tröszt munkaeröellátásánál is ötszáz munkahely vár betöltésre. A Vas- és Fémhnlladckipari Válla, lat háromszáz újabb munkaerőt alkalmazna. A munkavállalók az említett kohászati üzemek munkaerőgazdálkodási irodáján jelentkezhetnek felvételre. (MTI) SZVETLIK JÁNOS elv ..ars már 1949-től végez propagandista munkát a berentei bányaüzemnél. — Ügy készülök az idei oktatási évadra — mondja —. hogy a HL pá.rtkongresszus anyagát alaposan megértessem a politikai iíkola hallgatóival. Ez elő fogja segíteni pártunk politikájának végrehajtását. A hallgatókkal jól felkészültem a szemináriumokra. Mindent elkövetek, hogy előadásaim lekössék a hallgatók figyelmét s az iskolán ne legyen lemorzsolódás. MEGA JÁNOS elvtárs Rudabá- nyán dolgozik. Szorgalmasan tanul. A Szovjetunió Kommunista Pártja történetének II. évfolyamára osztották be. — Nagy segítségemre van a mindennapi munkámban a párttörténet tanulmányozása — hangoztatja. — Örömmel, lelkesen készülök az előadásokra, mert a pártkongreisszno anyagát fogom tanulni, ami útmutatást ad ahhoz, hogyan dolgozzunk, harcoljunk a nép ügyéért, szebb, jobb életéért. Hz abaúiszánlói járás vezsi a lanterjesztési versenyben A lapterjesztési versony szeptember 30-i értékelése alapján a Szabad1 Nép példányszámának növelésébén a kővetkezők az eredsrrtényet: Első az abaujszántói járás, eredménye 109.7 százalék. Második a ricsei járás, harmadik a ^mezőkövesdi járás. Utánuk következik az encsi, sárospataki, szikszói, mezőcsáti, edelényi, szerencsi, ózdi, miskolci, járás. Az utolsó két helyen a sátoraljaújhelyi és a putnoki járás áll. A páros verseny ben Ózd vezet Mis81 írószövetség irodaimi estjével megkezdődött az ünnepi könyvhét Szombaton este az Irószövétségnek a Bartók-terembén réndezett irodalmi estjével megkezdődött az ünnepi könyvhét hazánkban. Az esten jelen volt Darvas József népművelésügyi miniszter, valamint számos Kossuth- díjas iró. A megnyitó előadást Veres Péier Kossuth-díjas. az írószövetség elnöke tartotta. (MTI) A Hazafias Népfront Megyei Előkészítő Bizottsága a helyi haladó hagyományok ápolásáért Ä Hazafias Népfront a megváltozott történelmi körülmények között eszmeileg folytatja a nemzeti egységért vívott évszázados harcoknak és pártunk népfrontpolitikájának legnemesebb hagyományait. Büszkén valljuk magunkat e drága, nemes hagyományok örököseinek, az egykori népi-nemzeti álmok, vágyak, magasztos harci célok valóra- váltóinak. A Hazafias Népfrontnak, a népi nemzeti egység gondolatának mély történelmi gyökerei vannak. A nemzeti egység zászlaja alatt vonultak hadba Rákóczi kurucai. A nemzeti egység közös eszméje kovácsolta össze a honvédő erőket 1848—49- ben. A háború legnehezebb éveiben a függetlenségi mozgalommal, a Magyar Front, majd a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front életrehívásával hatalmas tömegek nemzeti öszszefogásának alapját vetette meg pártunk. A múlt forradalmi emlékei elevenen élnek szívünkben. Hagyományaink azonban nem relikviák, nem fakó könyvek megsárgult lapjaira rótt feljegyzések, hanem mai életünk, építő munkánk mindig frissen ható tényezői, gazdag erőforrásai. Egész történelmünk, évszázadokon át újra és újra fellobbanó szabadságharcaink azt bizonyítják: nemzeti ügyünk mindig diadalmasan haladt előre, amíg minden becsületes magyar közös harcba fogta össze erejét a haza érdekében. A Hazafias Népfrontban összeforrnak a függetlenség és a szabadság évszázados küzdelmekben sarjadt eszméi, a megvalósult szabadság tiz észtén, de je alatt diadalmasan fejlődő demokratikus és szocialista eszmékkel. Mind ezeknek, mind azoknak megismerése hozzásegít bennünket ahhoz, hogy még világosabban lássuk a Hazafias Népfront jelentőségét s még odaadóbban, buzgóbban, bátrabban harcoljunk nagy nemzeti ügyünkért. Hagyományainknak, évszázados küzdelmeinknek értékes részei fűződnek szűkebb hazánkhoz, szülőföldünkhöz, a borsod-abauj-zemplé- ni tájhoz. A helyi haladó hagyományokban, amelyekre méltán vagyunk büszkék, nagy nevelőerő rejlik. Kutatásuk, összegyűjtésük, feltárásuk és széles körben való ismertetésük nagyértékű tanulságokat nyújtó, fontos feladat. A dolgozók és a fiatalok szeretettel érdeklődnek irántuk. Érthető is, hiszen saját községünk, városunk, járásunk, megyénk emlékeiről, múltjáról van szó. Arról, hogy apáink, nagyapáink hogyan álltak helyt a haza védelmében, hogyan vették ki részüket a szabadságért és függetlenségért vívott harcokban, vagy voltak elindítói egy-egy történelmi jelentőségű mozgalomnak. És ez a táj, Borsod-Abauj-Zemplén megye különösen gazdag a múlt fényes emlékeiben. Itt bontakozott ki 1697-ben Tokaji Ferenc, Szalon- tai György, Kábái Márton vezetésével a hegyaljai parasztfelkelés. Ónodon fosztották meg trónjuktól 1707-ben az országunkat bitorló Habsburgokat. Jelentős része volt a megye parasztságának az 1831—i lázadásban. A borsodi vörössipkásók dicsőségét zengte az egész ország 1843—49-ben. A "bikki guerillák» még a szabad^ ságharc Ibukása után is jóidéig tartották magukat a környező hegyekben. Megyénk szülöttei: Kossuth Lajos és Szemere Bertalan. A Tanácsköztársaság idején a miskolci csatában különösen megmutatták hősiességüket, bátor elszántságukat a magyar proletárok. Megannyi emlék beszél a borsodi bányászok, vasasok, építőmunkások, nyomdászok ellenállásáról a Horthy-rendszerrel szemben. 1943-ban az egész haladó világot bejárta a hír, hogy a diós- győrvasgyári munkások béketünte- tésen követelték a háborúból való kilépést. A munkásosztály legjobb, legharcosabb fiai közül többen értékes segítséget nyújtottak 1944-ben Miskolc felszabadításához. Mindezek hevenyészetten kiragadott adatok. Hosszan sorolhatnánk tovább. Vájjon törődünk-e helyi haladó hagyományainkkal!? Gondoskodunk-e arról, hogy megismerjék azokat megyénk dolgozói, különösen ifjúságunk? Erősítjük-e velük az igaz hazafiság érzését? Helyi haladó hagyományaink kutatása az elmúlt időszakban országosan megélénkült. Borsodban is örvendetes mozgás tapasztalható ezen a téren. Sokmindenkiről tudunk, akik szivesen töltik szabadidejüket a múzeumokban, könyvtárakban, levéltárakban és buvárolják megyénk múltját. Buzgólkodásuk eredményei el is jutnak az érdeklődőkhöz. A helytörténeti kutatásnak azonban mindezideig nem volt gazdája, éppen ezért nem volt elég szer-1 vezett; egyazon témakörrel többen is foglalkoztak, más fontos események feldolgozása viszont elmaradt. A Hazafias Népfront Borsodme- gyei Előkészítő Bizottsága megtisztelő, szép feladatának tartja a helyi haladó hagyományok feldolgozását, a kutató munka összefogását, megszervezését. Ennek érdekében a napokban megbeszélésre hívta össze különböző szervezetek, intézmények képviselőit, írókat, művészeket, pedagógusokat. összegezte az eddigi munkát és kidolgozta a további pro- grammot. A Hazafias Népfront Előkészítő Bizottsága messzemenő segítséget nyújt ahhoz, hogy íróink, művészeink, pedagógusaink, a helytörténeti kutatók megvalósíthassák terveiket. Az értekezlet résztvevői nagy örömmel vállalták, hogy Írásokban, szépprózai művekben és tudományos értekezéseken, előadásokon, művészeti alkotásokban bemutatják, hogyan vették ki részüket a borsod- abauj-zempléni hazafiak a függetlenségi- és szabadságküzdelmekből, hogyan munkálkodtak a felszabadulás óta eltelt tíz esztendőben országunk felemelésén. A helyi hagyományok gyűjtése nem valamiféle provinciális szemlélet. szűkkeblű lokálpatriotizmus következménye, ellenkezőleg; az egyetemes nemzeti történet és kultúra fejlődésének teljesebb megismeréséhez való hozzájárulás. A Hazafias Népfront Megyei Előkészítő Bizottsága ezúton is felhívja a dolgozókat, a községek, városok pedagógusait, népnevelőit, kultúr- munkásait, segítsék ezt a munkát, tárják fel, ismertessék a lakóhelyükhöz fűződő történelmi eseményeket, forradalmi emlékeket. A helyi haladó hagyományok ápolása, drága nemzeti örökségünk minél gazdagabb bemutatása, az elmúlt tíz esztendő munkájának, har- cainak, nagyszerű alkotásainak, hatalmas fejlődésének számbavétele erősíti elszántságunkat, hogy még többet tegyünk hazánk szabadságáért, anyagi és kulturális életszínvonalunk emeléséért. kolc előtt, Edélény megelőzte Sajó- szentpétert, Mézöcsát első Kiesével szemben. A miskolci postahivatalok közötti nemes küzdelemben a -X-es postahivatal vezet. Az abaujszántói járás kitűnő eredményének titka az, hogy Parádi József elvtárs, az abaujszántói postahivatal vezetője és Farkas Gyula elvtárs járási szervező nagyszerű munkát végez. Sok segítséget ad nekik a járási pártbizottság is. Több helyen agitációs napot rendeztek: Az előző értékelés óta a járások, eredményei növekedtek, jelenleg már csak a sátoraljaújhelyi és a putnoki járás van 100 százalék alatt. Kiemelkedő eredményt ért el a sajószentpéteri postahivatalnál Kiss József kézbesítő, Felföldi Mihály és Varga János. Boldogkőváralján Ver- pecz Mihályné és Réti József dolgozik igen jól. Az abaujszántói posta- hivatalnál Sedenczki István és Kocsis István, Mucsonyban Krajnyák Joachimné mutat példát. BALOGH JÁNOS körzet hírlap oszt. vez.