Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-03 / 234. szám

«*J«P

ESZAKMAGYARORSZAG

Szomh&i, 1081« október 2.

d kömjMk izÜMtlft

Érett már a szőlő a dombokon, pásztorok őrzik, égnek a tüzek, táncol a vonó, peng a cimbalom kacagó kedvvel megjött a szüret

— Itt van az ünnep,

kapd fel a puttonyt!

Szedjed a szőlőt s vigyed, vigyed, — mind a tied!

Várja szakértők nagy sokasága, nézik a termést, számvetés járja, Csurranó mustot kínáló kortes kérdezi hetykén: Na, milyen bor lesz ..

Kóstolják sorra, ízekre bontják,

— „Jó idő járta, — mint az orvosság! Arany a fénye, zamatja tiszta, életet ád ez annak, ki issza!’’

— Telve a sátrak, telve a lelkek, érett a termés, most szüretelnek! Kóstolgassátok ízét, zamatját, hogyan érlelte tíz év szabadság.

Éhesnek legyen tápláló étke, háborúk ellen győzelmes béke, Gyógyszer, mely minden fekélyt kiéget, s ifjúi tűzre lobbantsa véred!

— Csillogjon benne csillogó szellem hevítsen harcra galádok ellen, legyen az éiő. s éltető Élet,

s mindég előbbre vigye a népet!

— Okos, szép évek napjai jönnek, mert kenyér, s borrá lettek a könyvek! Oly hittel fogta író a tollat,

hogy fényesül jön tőle a Holnap!

Olvasótársam, úgy vedd a kézbe, hogy ez a munka szent verejtéke! Minden betűje úgy gyűlt a lapra, amint a méh a sejteket rakja.

Igyál naponta e tiszta borból, mámora, lángja lelkedbe csókol, érett a termés, jöjj, te is, szedjed, lendítse égig teremtő kedved!

BORSODI GYULA

Előadás Herman Ottóról.

A magyar tudományos élet egyik legnagyobb, harcos, haladó szellemű alakja volt Herman Ottó, aki az uralkodó osztályokkal szemben következetesen harcolt az igazi tudomány igazsága érdekében. A miskolci múzeum október 4-én,

Egy kiváló Jegyzésgyttjtff

Skölnik Lajosné háztömbcsoport felelős Miskolcon, a Kon József utcában. Az V. békekölcsönjegyzés idején sorra felkereste a hozzátartozó utcákban lakó háziasszonyokat. Jó agitációs, felvilágosító munkája eredményeként 18.800 forintot jegyeztek nála a háziasszonyok.

UiaS»ls kölcísnss segítő falsarélipÉnTfár alakult MisMcou

A megyei tanács dolgozóinak körében is megalakult a dolgozók kölcsönös segítő takarékpénztára. Elnökéül Mráz Ferencet választották. A KST szervezése terén Homonnai Islvátiné végzett jó munkát.

Tervgazdasági könyvankét a megyei könyvtárban

A tervgazdasági könyvkiadó és a magyar hidrológiai társaság miskolci csoportja a kiadói főigazgatóság részvételével október 4-én délután 5 órai kezdettel könyvankétot tart Miskolcon a megyei könyvtár (Szabadság-tér 5.) emeleti olvasótermében. Az ankéten Alföldi—Bányainé—Kelemen „Vízgazdálkodási tervkészítés a gyakorlatban" _ c. könyvét vitatják meg. Az ankétot Görgényi Dániel, az Országos Tervhivatal osztályvezetője vezeti.

hétfőn este 7 órakor a „múzeumi hétfők'* keretében előadást rendez a nagy tudósról. Az előadást Arok- szállásy Zoltán, a múzeum természettudományos kutatója tartja „Hermán Ottó élete és harca a haladásért” címmel.

Képzőművészeti könyvankét

Október 6-án este 6 órai kezdettel a pedagógus szákszervezet kultur- otthonában (Déryné u. 3. sz.) képzőművészeti könyvankét lesz az ünnepi könyvhét alkalmából.

Aradi Nóra, a népművelési minisztérium múzeum főosztályának helyettes vezetője ismerteti a könyvhét alkalmából megjelent Réti István „Nagybányai iskola” című könyvét, valamint a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat tevékenységét.

Az ankét színhelyén művészeti könyvekből könyvkiállítás lesz.

Termál fürdőnket október hó 1-től heti 3 napon éspedig: péntek, szombat, vasárnap tartjuk üzemben.

Miskolci Fürdő Vállalat

Eredményes nevelőmunka folyik a monoki általános iskolában

Eredményesen folyik a tanítás a monoki általános iskolában. Ez annak is köszönhető, hogy az iskolai év előtt a szülői munkaközösség és az iskola vezetősége egymással karöltve gondoskodott a jó tanulás előfeltételeinek biztosításáról. Az Iskolát egyetlen üzem sem patronálja, így az iskola vezetősége ás a szülők elhatározták, hogy a maguk erejéből hozzák rendbe az iskolát. A gyermekek szülei majdnem tízezer forint értékű javítási, karbantartási és tatarozás! munkát végeztek el.

A szülők éa a nevelők példáját követve a gyermekek is igyekeznek mindent elkövetni az iskola csinosításáért. Az osztályok egymással versenyezve díszítik a tantermek falait. Tanulmányi versenyben is állnak egymással. Az iskola vezetősége biztosítja a ver seny nyilvánosságát. Hetenkint értékeli az egyes osztályok, az egyes tanulók tanulmányi eredményeit, • «

legjobb osztályok, a legjobb tanulók nevét az iskolai hangszórókon nép,

szerüsítik. Ez igen jó hatással van at tanulásra. Az iskola vezetősége elha i tározta, hogy ezentúl a hangszórón nemcsak azok nevét ismertetik, akik jói tanulnak, hanem rossz példaként azokét is, akik hanyagok a tanulása ban, rossz magaviseletüek.

Az iskola nevelői nagy (gondot fór« dítanak arra, hogy a gyermekeket aS idősebbek iránti tiszteletre neveljék# Már az iskolában Is arra szoktatják őket, hogy a folyosón, ajtóknál félre álljanak, s tisztelettel köszöntsék al belépő, vagy elhaladó felnőtteket. Aa eredménye meg is látszik, mert aí gyermekek nagyrésze az utcán, az isi kólában tanultak alapján hiedelme i sen viselkedik a felnőttekkel szem-, ben. Ezzel nemcsak maguk, hanem « nevelők számára is kivívták a íelnőt > tek elismerését.

FEJTÖRŐ

Kazinczy Ferenc, 1759—1831

L

s I3

r r

6

7

á

0

LO

ll

li

11

n

14

1J 1

::::::

ü

17

ffHH

:::!!!

18

19

20

21

::::::

22

23

24

im

25

Ili

26

Iliin

27

mr

29 j

30 lü

31

32

iHlsj3'*

Jittrl

14

in

36 i

57

• rizsi;

ír i

40

ÜT

■r i

14

iiíiii

45

áius:

46

47

48

49

m

50

51

lü

52

|53

54

55

u»;;

56

lliil57

|5!:k|58 I

1

59 111

60

|

!H5:Í61

ÍÍKSÍ

lü

62

|

VÍZSZINTES:

f. önéletrajzi regénye. 13. Sir népiesen.

14. Madár. 15. Papírra vet-e? 16. Sérülés

15. Kazinczy egyik cpígrammaja. 23. zo:o Vilmos. 25. Azonos magánhangzók. 20. Az első nő, 27. Hangszer, 23. Helyrajz rövidítve 29. É. A. M. 31 Ilyenszó is van. 33. Ordzsontk... 35. Ok. 36. Szüretkor használják. 38. Ok franciául (kiejtve). 39. Mi az ön foglalkozása. 40. Égitest. 41. Orosz he- lycslés. 42. Krőzus fele. 43. Női ruhaanyag. 44. Római pénzegység. 46. Gyermeke. 48. Azonos mássalhangzók. 50. Francia tenger (kiejtve). 51. Kínai férfinév, 52. Itt járt iskolába Kossuth Lajos. 56. Svéd szélei. 57. Erős németül. 58. Kozák közéleti személyiség. 60. Kossuth szülőfaluja. 61. Vissza: ritka női név. 62. Diósgyőri műemlék.

FÜGGŐLEGES:

2. Érték. 3. Ritka női név. 4. Elkészíti » fekvőhelyet. 5. M. É. E. 6. Ilyen könyv iá van. 7. Szerelmi költemények. 8. Francia' hős fonetikusan. 9. Megyénk egyik kőzséRe.' 10. Vissza német Igekötő. II. Mezőgazda, sági szerszám keverve. 12. Tóth Bertalan. 17. Kazinczy egyik versének címe. 19. Ser. kentő szó. 20. Dupla mássalhangzó. 2Li Al íóvfz-e? 22. Kazinczy egyik epigramma. Janak cfmc. 24. Miskolci. 28. Emberek' franciánk 30. Tűnődő. 32. Megyénk kőzsége.- 34. Neked, németül. 35. Vissza, mesebeli’ lény. 37. S, D. 39. Gyilkol. 42. Vakar más szóval. 45. Arak. keverve. 47. Kötőszó. 48: Aramfeszültség. kiejtve. 49. Végnélküli Ta. más. 52. Oroszul: úti. . 53. Dupla mássala hangzó. 54. Pata közepe. 55. Varjúban® 57. S. M. 69. Nánási Rezső.

VALASZ1AS - REGEN

cÁ kit b&tiodl bányászfalu felett esiliagtalan volt az égbolt. Ilyenkor, hajnali három óra körül a legsötétebb az éjszaka. Csupán a bánya környékén szórtak halvány, sápadt fényt a falilámpák. Csend üit mindenütt. A kutyák is aludtak, elvetve hallatszott csak egy vakkanás.

Az egyik mellékutcából gyors léptekkel fordult ki egy ember. Kezében kis vödröt, ecsetet, s egy táskát szorongatott. Szemét az átláthatatlan sötétségbe fúrta, nem jön-e valaki. A legközelebbi ház falánál megállt. Kis cédulát húzott elő a táskából, hátulját az ecsettel bemázolta s gyors mozdulattal odanyomta a falra. Osont tovább. A következő fára is ragasztott egy cédulát, a kút oldalára is, aztán eltűnt az éjszakában ...

Lassan, sokára köszönt be a reggel. A kis házakban lámpát gyújtottak. Puszta Barna is kilépett az utcára — munkába indult. Ahogy behúzta maga után a kaput, valami fehér papirt vett észre a kapufélfán. Rávilágított a bányászlámpával, s gúnyosan biggyesztette le a száját. Ezt olvasta: -----„Szavazz Vincze Pálra, a kisgazdapárt képviselőjelöltjére!’1

—< A méltóságos földbirtokos urra, mi? — kérdezte félhangosan az ismeretlen valakitől, aki itt járt az éjszaka. Gyors mozdulattal letépte a papírt, s elindult.

JCél ára felé a gyenge, őszi napsugár áttörte a félhomályt, bevilágított Kátay bányaigazgató hálószobájának függönyén. Az igazgató a fehér párnák között teljes erővel fújta a kását, amikor a szomszéd szobából éles szóváltás hallatszott be Már álmában hallotta a beszélgetést, de nehezen tudott felébredni. Horkantott még egyet, aztán kinyitotta a szemét. Akkor vette észre, hogy nem álmodik, valóban beszélgetnek a szomszéd szobában. A szobalány hangját hallotta:

— Jegyző úr. kérem, értse meg, nem költhetem fel a nagyságos urat. Késő éjszakáig tárgyaltak tegnap is. No, meg sokat is ittak, s ilyenkor fáj a nagyságos úr feje.

— Ne idegesítsen, kérem. Mit tudja maga, mi történt az éjszaka. Költse fel azonnal a nagyságos urat.

A szomszéd ágyból fekete, borzas női fej emelkedett fel:

— Jenő. ki veszekszik odakint? Miért nem hagynak aludni. Ki kell rúgnom mégis ezt a lányt, úgylátom — nyafogott a nagyságos asszony, s fejét a selyempaplan alá dugta.

Kátay érezte a jegyző hangján, hogy valami nagy baj történt. Megdörzsölte dagadt szemeit, bebújt a köpenyébe, s kiment.

— Jó reggelt, jegyző úr! No mi van, mi történt? Miért zavar ilyen korán reggel?!

dl jeg/J&á odanyujtotta a kezében szorongatott kis plakátot. A községháza faláról szedte le.

— Úgy! — pattant fel az igazgató. — Elszemtelenedett az ellenfelünk, de maid teszünk róla. Azonnal leszedetni a cédulákat! Egy órán belül itt legyen a pernahajder, aki kiragasztotta.

Amikor a jegyző elment, Kátay íróasztalához ült, s az alábbi levelet írta:

„Mélyen tisztelt báró Szentkomlóssy Urnák!

Alázatos tisztelettel jelentem, hogy ma éjszaka ismeretlen tettes Vinczét dicsőítő cédulákat ragasztott ki a faluban. Bátorkodom javasolni, hogy holnap méltóztassék idefáradni és mégegyszer beszédet intézni a bányászokhoz és a parasztokhoz. A gyűlést előkészítem.

Híve és tisztelője: Kátay Jenő"

Korán délután könnyű sárga hintó suhant végig a főutcán. Az egyik sarkon befordult, s megállt a hatodik ház előtt. Takaros, gazdag porta vette körül a tomácos házat. A kocsi zörgésére ünneplőbe öltözött, hegyesre pödört öaj- szú, harminc év körüli ember jött ki az ajtón.

— Hé, János! — kiáltott az istálló felé. — Nyiss kaput a nagyságos úrnak.

Nem is várta meg a szolgát, maga sietett a kapuhoz.

— Isten hozta, nagyságos uram! — köszönt alázatosan a hintóbán terpeszkedő, sörtéskalapúnak. Az leszállt a kocsiból, kezetnyujtott s nagy gonddal topogott körbe, lakkcsizmájáról a port verve.

— Hagyja csak, nagyságos uram, mingyárt lekeféli János.

(Bementek a házba. Az asszony asztalt terített. Várták a vendéget, aki azonban most úgy látszott, haragszik valamiért. Amikor a cselédek kimentek, mindjárt rá is förmedt a nagygazdára:

— Hol vannak a plakátok? Miért nem ragasztottad ki! Olyan vagy te is, mint a többi!

— Nagyságos uram, bizor.visten kiragasztottam! Nézze csak, itt a kisveder az ágy alatt még mindig. Dehát ezek a rusnya kormánypártiak leszedték.

— Mert ügyetlen vagy! Ezért seperted be a százasokat érte? Nem vagy jó kortes, mást keresek. Nem dobálom potyára a pénzt!

— Ne mondja ezt nekem, nagyságos uram, — ijedt meg a gazda. — Meglátja, milyen gyűlést szerveztem délutánra. Ne ítéljen elhamarkodottan.

Begördült az udvarra a hordókkal megrakott szekér is. Lassabban jöhetett, mint a hintó, csak most ért ide. Megkezdődött a rendezkedés. Csuprokat, poharakat tettek egy kecskelábú asztalra. Mire az utcán összegyűlt néhány kíváncsiskodó, Rontó gazda Is kiballagott a házból s hívogatta az embereket. Most jöttek ki a bányászok is. Fáradtan, csoportosan haladtak hazafelé. Rontó gazda kikiabált nekik is a kerítésen:

— Jöjjenek már be, emberek. Itt a képviselő úr! A mi nagyságos urunk. Beszélni fog hozzánk. Hallgassák már meg.

A bányászok összenéztek, mosolyogtak, aztán Puszta Barna gondolt egyet s azt mondta:

— Gyerünk be na, hadd halljuk, milyen toronyórát ígér megint a „nagyságos űr”-Jtlikoe már voltak vagy húszán, Vincze hátratolta kalapját, fellépett a székre s elkezdte:

„Emberek! Megint választás lesz. Rajtatok múlik, kinek a kezébe teszitek le sorsotokat...”

— Hát oszt mikor őriztünk mi együtt libát — kiáltott közbe egy csufondáros hang. amire nagy derültség támadt.

......az a fontos, hogy olyan képviselőt válasszanak,

akinek szive van. Olyat, aki hisz az istenben, s aki kész mindent feláldozni a köz érdekében.”

— Ilyet maguk között nem igen találunk! — hangzott a tömegből, mert időközben egyre többen gyűltek az udvarra.

„ígérem maguknak, hogy megcsináltatom a hidat. A villanyt is bevezetjük a hazakba. Nem vakoskodhatnak a mi drága, magyar parasztjaink hitvány lámpafénynél. A magyar parasztság érdekeit csakis egyedül a kisgazdapárt képviselheti.,

— Fődet aggyanak. — mondta egy idői parasztember,

— Arra is rákerül a sor — felelt Róna tó a szónak helyett, hogy mielőbb letör-* kolja az öreget.

Ebből kavarodás, hangzavar támadt. Valaki bekiabálta) Vincze képviselő úrra szavazunk.

A bányászok külön csoportba álltak, kívülről nézték a kiabálásba fulladt gyűlést. Ott állt közöttük néhány szegényparaszt, köztük az öreg is, aki földet kért. Nézdegéltek egy darabig, aztán kifelé indultak. Puszta Barna az öreg mellé szegődött, s barátságosan rátette kezét a karjára:

— Tudja Péter bácsi igazat mondott ám ez a Rontó, Eljön majd a földosztás ideje is, csak éppen nem úgy, ahogy ő elképzeli.

— Tudom én azt fiam. de megérem-e? Igaz, ha én nem is, de a gyermekeim már biztosan.

Közben csapra verték a hordót. Éppen ideje volt, mert mar csali ez tudta lecsillapítani ideig-óráig a felzaklatott kedélyeket. Néhány borízű hang biztosította Vinczét, hogy föltétlenül rá szavaz. A képviselőjelölt nem soká, félig be-^ rúgva mégegyszer elismételte, hogy a magyar parasztság erdekeit csakis egyedül ő képviseli

'Tjeiőf&kált. állt az itatás, amikor megjelentek á csendőrök. Rontóért jöttek, s közben tolmácsolták Kátay tanácsát Vincze úrnak, hogy azonnal fogjon be, menjen haza, míg szépen van. Nem kellett neki kétszer mondani.

Kátay bányaigazgató ugyanakkor barátságosan elővette az ellenzék kortesét. Késő éjszakába nyúlt a beszélgetésük s közben kétszer töltötte meg a szobalány édes likőrrel az üveget. Amikor a részeg Rontót hazaszállította az igazgató kocsija, 1000 pengő lapult a belső zsebében.

Másnap reggel, vasárnapi misére harangoztak a toronyban. Amikor a tisztelendő úr fellépett a szószékre, mégegyszer hálás és biztató pillantást vetett az első sorban ülő igazgató úrra és feleségére. A prédikációban bőven esett szó a kormányról, „szeretett kormányzó urunk‘‘-ról, s a szegény és gazdag ember, a paraszt és bányász igazi képviselőjéről, a nemes és szeretőszívű báró Szentkomlóssy úrról.

Mise végén Rontó gazda — mint jó katolikus, aki rátalált a helyes útra — barátságosan hívogatta az embereket a templomkertbe, ahol néhány perc múlva a báró úr fog hozzájuk beszélni.

Elérkezett a választás napja. A bányászfalut csendőrök lepték el, az éjszaka valaki vöröscsillagot festett a házak falára.

A községházán kellett szavazni. Körülötte 10 méteres körzetben nem állhatott meg senki. A szavazóhelyre is csak egyenkint mehettek be az emberek. Késő délutánra mindenki leszavazott. Az eredményt azonban csak jóval később hirdették ki, mert ezután szavaztak a halottak és a távollévők. Az eredmény azonban még így sem volt megfelelő. Rákerült a sor a csecsemők és a kisgyermekek nevére is. Végül, késő éjjel megszületett az eredmény: győzött a kormánypárt jelöltje!

a. SZUlMlZ(ltSZedfík az eredményt hamisították. drámai esemény játszódott le, a csendőrszázad által szótlanságra, nyugalomra kényszerített faluban. Keresték, ki festette a házakra a vörös csillagokat. Nem találták meg. Többek között a csendőrök ellátogattak az öreg Juhász Péter bácsihoz is, mert fülükbe jutott, hogy néhány nappal ezelőtt földet követelt. Hátha ő barátkozik a kommunistákkal. A vallatás során azonban öreg koponyája nem bírta ld a puskatus ütését. Meghalt mielőtt földet kaphatott volna.

ADAMOVICS ILONA