Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-22 / 224. szám
Ara 50 fillér r-------------------------------------> Rákosi Mátyás elvtárs felszólalása a budapesti pártbizottság illésén Á Borsod-Abauj-Zemplén Megyei Pártbizottság tanácskozása Miskolc, 1954 szeptember 22, szerda Az országgyűlés keddi ülése Az országgyűlés keddi ülését tíz érakor nyitotta meg Nagyistoh József,' az országgyűlés alelnöke. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre a minisztertanács elnöke, Dobi István a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Farkas Mihály, Hegedűs András, Apró Antal, Ács Hajós, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja. A diplomatapáholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az új törvény megszilárdítja a nép uralmát a közéletben Az ülés első napirendi pontjaként Harrer Ferenc képviselő, a jogi bizottság előadója ismertette az alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslatot. A helyi tanácsok alkotmányunknak, a népi demokrácia alkotmányának legalapvetőbb és legsajátosabb elemei — hangsúlyozta Harrer Ferenc — majd arról beszélt, hogy az új kormányprogramban kifejezésre jutott politikai fordulat, amely a nép életszínvonala emelésének célkitűzésével e célok megvalósítására elsősorban a helyi tanácsokat tette hivatottakká, — sőt ezért felelősökké is, — szükségképpen felvetette a helyi tanácsok szervezetének reformját, amely csak hatáskörük tágításának és önállóságuk fokozásának szellemében történhetett. A Magyar Népköztársaság alkotmányának módosításáról szóA tanácsokról szóló törvényjavaslat tárgyalása Az országgyűlés ezután a tanácsokról szóló törvényjavaslat tárgyalására tért át. A javaslat előadója Pongrácz Kálmán, a budapesti városi tanács elnöke volt. A most benyújtásra kerülő új tanácstörvényjavaslat — hangsúlyozta Pongrácz Kálmán — pártunk III. kongresszusán és a tervezet széleskörű megvitatása során elhangzottak figyelembevételével olyan szerApró ló törvényjavaslat eszméje a tanácsok államhatalmi jellegének kidomborítása, amely egyfelől a tanácsok hatáskörében és jogi helyzetében, másfelől a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának szerepében jut kifejezésre. Harrer Ferenc ezután ismertette a módosító rendelkezéseket, majd befejezésül leszögezte: — Az országgyűlés mostani törvényalkotásának az a korszakalkotó jelentősége, hogy a tanácsokat államigazgatási síkról valóban államhatalmi síkra emeli és ezzel megszilárdítja a népi demokráciát, a nép uralmát a közéletben. Az előadó végül kérte a törvényjavaslat elfogadását. Ezután az országgyűlés az alkotmány módosításáról szóló törvény- javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. vezeti és működési formát kíván biztosítani, amely lehetővé teszi, hogy dolgozó népünk további fejlődést érhessen el. Ezután rámutatott arra, hogy az elmúlt esztendők tapasztalatai bizonyítják: a széles alapon nyugvó demokratikus egységnek sem a tanács, sem tömegszervezet nem lehet átfogó szerve. A népfront helyett a tanácsok nem tudták kellőképpen magukhoz vonzani a dolgozók legszélesebb tömegeit. Ezért hangsúlyozza a javaslat általános rendelkezése, hogy a tanácsok a Hazafias Népfrontra támaszkodva a dolgozók tömegszervezeteivel szorosan együttműködve szervezzék a lakosságot a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységben való közvetlen és állandó részvételre. A Hazafias Népfront, ez a kialakul óban lévő hatalmas méretű tömegmozgalom összefogja ez ország egész lakosságát és ezéles nemzeti egységet teremt. A Hazafias Népfront és a tanácsok kapcsolata már most a tanácsválasztásra való felkészülés időszakában kidomborodik. Eddig hiányosság volt az, hogy a tanácsok és a más tömegszervezetek között nem volt megfelelő' az együttműködés, a közvetlen kapcsolat. A Hazafias Népfront mindezeket a szervezeteket tömöríti és ennek kapcsán közelhozza azokat egymáshoz, megteremti előfeltételét annak, hogy közös célok elérésében közös munkát fejthessenek ki. Pongrácz Kálmán ezután az űj ta nácstörvény néhány új rendelkezését ismertette. — Uj tanácstörvényünk megalkotása — mondotta befejezésül — nagy lépést jelent előíró a szocialista államéletünk fejlődése terén. A tanácsoknak, mint a helyi hatalmi és igazgatási - szerveknek a Hazafias Népfrontra támaszkodva tovább kell fejleszteniük népi demokratikus rendszerünket. Ehhez biztosít határozott alapot a most benyújtott új tanácstörvény- javaslat. Ezt a jogi bizottság letárgyalta és módosításokkal elfogadta. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a tanácsokról szóló törvényjavaslatot a jogi bizottság által javasolt módosításokkal fogadja el. Antal elvtárs felszólalása ' Az első felszólaló Apró Antal a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese volt. — A közelmúltban országunk életében két nagyjelentőségű belpolitikai kérdés került előtérbe — mondotta bevezetőben —: az egyik a Hazafias Népfront megalakítása, amellyel tovább akarjuk szélesíteni népi demokratikus államunk alapjait, szorosabbra fűzni a hazafias erők összefogását, a másik az országgyűlés mostani ülésszakár. megalkotásra kerülő új tanácstörvény és választási törvépy, amelynek alapján november végén megtartjuk a tanács- választásokat. Mindkét belpolitikai célkitűzés megvalósítása természetesen szorosan összefügg a nemzetközi helyzettel, a béke megszilárdításának feladataival, gazdaságpolitikánkkal, az ország előtt álló egyéb feladatokkal és mindenekelőtt az ipari és mezőgazdasági termelés fejlődésével, amely a dolgozó nép jóléte alakulásának alapja. Apró Antal ezután ismertette a nemzetközi helyzetet majd hangsúlyozta: A bókeszerető magyar nép ebben a nemzetközi helyzetben kötelességének tartja még elszántabban harcolni a békéért, a népek közötti békés együttműködésért. Ezért kíván részt venni az Egyesült Nemzetek Szervezetének tevékenységében is. • Ezután arról beszélt, hogy a párt júniusi határozata és a kormány- program óta hogyan fejlődik népgazdaságunk. Június óta cgymillióhatszázezer dolgozót érintő béremelési intézkedést hajtottunk végre — mondotta. 1953 június óta mintegy másfél milliárd forintot fordítottunk béremelésre. Ezeknek a béremeléseknek egy teljes évre vonatkozott költségkihatása kettő milliárd forint. . Most a nyugdíjak úiabb szabályozására vonatkozó törvényerejű rendelettel egy olyan — eddig meglévő hiányosságot számolunk fel, amely elsősorban 2 munkában kiöregedett dolgozók százezreinek életkörülményeit lényegesen megjavítja. Az új nyugdíimégállapítás egyben újabb bizonyíték arra is, hogy a mi társadalmunkban a legfőbb érték az ember. Amit a kapitalizmus hosz- 6zú évtizedekig nem tudott megoldani, az öregekről való gondoskodást, azt népi demokráciánk megoldotta. Ugyanakkor köztudomású, hogy az előbb felsorolt, több mint kettő milliárd forintot kitevő évi bér-, fizetés- és nyugdíjemelések végrehajtása közben — a fogyasztási cikkek árai 8.3 százalékkal alacsonyabbak lettek, részben az árleszállítások, részben pedig a szabadpiaci árak csökkenése folytán. A megnövekedett reálbér tükröződik a fogyasztási adatokban is. Egy év alatt a kiskereskedelmi forgalom 23.2 százalékkal, ezenbelül az élelmiszer 12.2, az iparcikkek forgalma pedig 38.4 százalékkal emelkedett. Különösen emelkedett a parasztság vásárlóereje. A falvakban erősen megélénkült a földművesszö- .vetkezeti boltok forgalma, ami elősegítette a mezőgazdaság jobb áruellátását, a falu és város közötti kapcsolat erősítését. A kiskereskedelem — a kormány- program óta — átlagban 32 százalékkal több árut adott el. Ezen belül a falusi szövetkezeti boltok forgalma még nagyabb mértékben, 38 százalékkal emelkedett. Még sok esetben nem tudjuk kielégíteni a lakosság megnövekedett igényeit. A falvakban és a városokban különösen az építőanyagok iránt nőtt meg a szükséglet. A parasztság megnövekedett termelési aktivitásához már sok gépet és szerszámot - adtunk, de még mindig hiány mutatkozik ekében, ve- tőgápban, vasvillában és egy sor apró mezőgazdasági szerszámban. Intézkedéseket készítünk elő az ipari cikkek minőségének megjavítására. összegezve, az eddig elért eredményeket, Apró Antal hangsúlyozta: Az ipar vezetőinek — az 1955. évi tervek elkészítésénél és azok végrehajtása során — fontos kötelesség lesz, egyrészt a meglévő kapacitás maximális kihasználásának biztosítása a lakosság jobb áruellátása és a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében, másrészt olyan intézkedések kidolgozása és következetes keresztülvitele, amelyeknek eredményeként minél több gyár állítható át a lakosság szükségleteit kielégítő iparcikkek, valamint mezőgazdasági kisgépek és szerszámok gyártására. Gyáriparunk első félévi tervét — a télokozta súlyos nehézségek ellenére — 101.1 százalékra teljesítette. Jelentősen megnövelte az ipar a közszükségleti cikkek gyártását. Ugyanakkor nagymennyiségű gépet, szerszámot adott a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megvalósításához. Az iparban és a mezőgazdaságban még százezer új munkáskézre van szükség Ezután arról beszélt az előadó, hogy a beruházások, de különösen a nehézipari beruházások csökkentése javította a vásárlóerő és az árualapok egyensúlyát. Több mint ötszáz millió forint értékű építőanyagot és egyéb fogyasztási cikket szabadítottunk fel az idén a beruházások csökkentése által, nem beszélve arról a jelentős számú munkaerőről, amelyet a népgazdaság más területein, mindenekelőtt a mezőgazdaságban folyó építkezésekhez tudunk felhasználni. Sok szó esik mostanában közvéleményünkben — de különösen Budapesten — a racionalizálásról. Sokan nem látják világosan a folyamatban lévő intézkedések értelmét, gazdasági összefüggéseit. Ezért a kormány fontosnak tartja tájékoztatni a dolgozókat a racionalizálás céljáról és végrehajtásáról. Mi évek óta újból és újból megállapítottuk, hogy az állami munkában, gazdasági életünkben hatalmas méreteket öltött, elharapódzott a bürokrácia, az aktatologatás, a felesleges papírmunka. Széles dolgozó rétegek az üzemekben, a falvakban nap mint nao felvetik, hogy feleslegesnek tartják azokat a nagy adminisztrációs apparátusokat, amelyek a gazdasági életben, az állami vezetésben az erős központosítás következtében kialakultak. A túlméretezett minisztériumok, országos jellegű hivatalok elvonták a feladatokat a helyi végrehajtó szervektől, vállalatoktól, intézményektől. Mindent központilag akartak elintézni, irányítani. Ezenkívül a minisztériumok és a vállalatok közé nagy számban szerveztünk új trösztöket, középfokú irányító szerveket. Ezeknek a létrehozása sok esetben csak drágította a termelést és csökkentette a vállalatok önállóságát. A minisztertanács látva ezeket a hibákat, szükségesnek látja az állami és gazdasági munkát bénító bürokratikus jelenségek felszámolását, az állami és gazdasági munka lényeges egyszerűsítését: a tervezésben, az anyag- és pénzgazdálkodásban, a számvitel, statisztika terén és számos más munkaterületen. A racionalizálás a legjobb szakemberek bevonásával indult meg, hogy állam- apparátusunkat a legalsó szervektől a legfelsőkig egyszerűbbé, jobbá, olcsóbbá tegyük, hogy a vezetést megjavítsuk, a vezetők felelősségét növeljük és az államapparátust közelebb vigyük a dolgozó néphez. Az állami szerveknek és a szakszervezeteknek kötelességük elősegíteni, hogy az elbocsátásra kerülő dolgozók a termelő munkában minél gyorsabban elhelyezkedhessenek, Az iparban és a mezőgazdaságban ma is körülbelül százezer új mun« káskézre van szükség. Biztosítani kell azt, hogy a munkaerő átcsopor« tosítása a lehető leggyorsabban bo- nyolódjélc le. Ennek érdekében fel kell tárni mindazokat a területeket, ahol munkaerő szükséges. Gondoskodni kell arról is, hogy a legjobb munkaerőket minden« hol megtartsák. Elsősorban vállalatnál, intézményeknél végzett munkájukat kell figyelembevenni és egyenlő feltételek esetén elsősorban azokat a dolgozókat kell elbocsátani, akik más munkaterületen könnyebben tudnak elhelyezkedni. Figyelembe kell venni az elbocsátásoknál a dolgozók szociális helyzetét, előnyben kell részesíteni a nagycsaládos dolgozókat, az egyedülálló anyákat, vagy családfenntartókat. Tanácsaink jelentős eredményei Apró Antal a továbbiakban a helyi tanácsok eddigi eredményeiről beszélt. — A tanácsok négyesztendős munkájának politikai, gazdasági, szociális, kulturális eredményeiről megcáfolhatatlan tények tanúskodnak, különösen áll ez a kormány- program óta eltelt időre. — Tanácsaink a lakosság mind szélesebb tömegeire támaszkodva végzik munkájukat. — Tanácsaink javuló munkájának köszönhető, hogy a helyi állami és szövetkezeti ipar fellendülésben van, valamint az, hogy a magánkisipar szükséges mértékben fejlődött. A helyi állami, ipar termelésének értéke 1954-ben hétszer akkora lesz, mint 1951-ben volt. \ kisipari szövetkezetek ebben az évben 1951-hez képest három és félszeresére emelik termelésüket. ■ — Jelentős sikereket értek el a helyi tanácsok a lakosság kulturális, szociális és egészségügyi szükségleteinek kielégítésében is. A pártkongresszus azt a feladatot állította elénk, hogy az űj tanácstörvényben szélesítsük, erősítsük tovább az új néphatalom alapjait, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, a dolgozó nép hatalmát. — Véleményem szerint a törvény- tervezet ezt a célt eredményesen segíti elő. A tanácstörvény vitája világosain bizonyítja, hogy a magyar nép, a munkások, parasztok, dolgozó értelmiségiek nagy érdeklődést tanúsítanak a közügyek, a politikai kérdések, az ország sorsa iránt. A vita méreteire jellemző, hogy több mint 16.000 kisgyűlésen, há- romezerkettőszáz üzemi gyűlésen, a tanácsülések ezrein tárgyalták meg a dolgozók a törvényjavaslatot. Nagy erővel folyik az országban mindenütt pártunk III. kongresszusa kezdeményezése nyomán a Hazafias Népfront helyi bizottságainak létrehozása. A Hazafias Népfrontnak, mint széles tömegmozgalomnak, ki kell terjesztenie befolyását politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életünk minden területére. A magyar történelem arra tanít bennünket, hogy mindig olyankor oldottuk meg sikeresen a nagy nemzeti feladatokat, amikor erős volt a nemzeti egység, amikor minden becsületes magyar kivette a részét és saját ügyének tekintette a közös ügyet, a nép boldogu- lását, a nép szabadságát. Azt akarjuk, hogy a népfrontmozgalom ilyen hazafias nagy mozgalom legyen, amelyben társadalmi helyzetünkre vagy foglalkozásunkra való tekintet nélkül résztvesznek mindazok, akik legjobb nemzeti hagyományunk szellemében a haza, a nép ügyét mindenek- fölé helyezik, A tanácsok tagjainak megbízatása — folytatta Apró Antal — az alkotmány értelmében 1954. október 22-ón lejár. A minisztertanács olyan értelmű előterjesztéssel fordult a Népköztársaság Elnöki Tanácsához; hogy az új tanácsválasztásokat november 28-ra tűzze ki. — Dolgozó parasztságunk nagy szolgálatot tesz egész népünknek azzal, ha az őszi betakarítások munkáját, a szántást, vetést jó minőségben a nagyobb termelési eredmények elérése érdekében időben elvégzi. A magyar értelmiségi dolgozók, tudósok, mérnökök, műszaki értelmiségiek, agronómusok harcoljanak a munkásokkal és a parasztsággal vállvetve népgazdaságunk továbbfejlesztéséért, új gazdasági sikerek eléréséért. — Most ezzel az új törvényjavaslattal, amit elfogadunk, tovább fog erősödni a párt, a kormány, a nép egysége, amely alapja. fundamentuma további fejlődésünknek. — Az új tanácstörvényt, amely t&* vább erősíti hazánkban a dolgozó nép hatalmát, pártom és a magam nevében eTogadom. Beresztóczy Mihiós felszólalása Ezután Beresztóczy Miklós proto- nótárius kanonok szólalt fel. — Most, a magyar államélet és tár sadalmunk építésének egy — nagyon jelentős mérföldkövénél — a tana csókról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál szeretném, ha meghallanák hangomat széles ez országban — hangsúlyozta Beresztóczy Miklós. — Első sorban valamennyi katolikus plébá nián. a plébánia papjai és hívei egy aránt. — Szeretném üzenni és üzenetemben bitet tenni arról papjaink és híveink előtt, hogy a tanácsok életében egész odaadással résztvenni. azt segíteni nemcsak nem ütközik semmi hitbéli vagy kánoniogi akadályba, hínem lévén ez 8z élet az egész magyar nép jobb sorsának, szebb jövőjének alaki tása minden beesii'eter magvai közre működésével, benne munkát vállalnunk és vele közreműködnünk alkotmányos kötelességünk gyakorlása, de egyben lelkipá°ztori küldetésünk a hívőknek felebarátjával szemben tanúsított áldozatos és gyakorlati sze- retetének megvalósítása is. — Mi. katolikus hívek és papok, részt kívánva népünk és hazánk fejlődését Szolgáló további szent munkából ígérjük, bogy a tanácsok bizalmát kiérdemeljük és együtt dolgozva velük a törvén v-jsvsslat indoklása szerint azoka* új társada'mi életünk építésében harcos sikerekben gazdag ‘".érvekké tenni segítjük — Ezzé! az ígérettel a förvényjavas- ’atot elfogadom. Dr Beresztóczy Miklós beszéde után szünet következett MeUis József A következő felszólaló Mekis József a Politikai Bizottság póttagja, a SZOT elnöke volt. Beszédében Hangsúlyozta, hogy a tanácsoknak termelési, szociális és kulturális funkcióik teljesítésében igen nagy segítségére lehetnek szak szervezeti szerveink és a szakszerve zptben tömörült do’gozók. A tanács és a szakszervezet Is. tehát munkásosztályunk és dolgozó népünk is csak nyer azzal, ha megtaláljuk az alkotó és álhnsznsxólátrr landó együttműködés útját e kétféle feladatot teljesítő szervezet: a tanács és a szakszervezet között. Befejezésül a benyújtott törvény- tervezetét elfogadta. Ezután Rónai. Sándor, az országgyűlés elnöke bezárta a keddi ülést. A szerdai ülésen az országgyűlés folytatja a tanácsokról szóló törvényjavaslat tárgyalását s megvitatja a tanácsok tagjainak választásáról szóló törvényjavaslatot is. (MTI)
