Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-04 / 209. szám

Szombat, 1954, szeptember í. ESZAKMAGYARORSZAG 3 VIRÁGZÓ TERMELŐSZÖVETKEZETEINK n/wuuuwwtnuvuwwvuvuuuwM/wuuwwwwvwtfkAnnAnAnAn/vuvwwwnn/ujvwuvuiftnniv A közös gazdálkodás sikerei a megyaszói Kossuth termelőszövetkezetben A megyaszoi Kossuth termelőszövetke­zet tagjai derekas jó munkát végeztek az idei gazdasági évben. Emellett tanúskodnak a kalá­szosokban elért szép eredményeik is. 154 hold őszi búzavetésükből például 8 mázsa 70 kilogrammos termést takarítottak be holdankint a község egyé­nileg dolgozó parasztjainak 6—7 mázsás holdnn- kinti átlagával szemben, őszi és tavaszi árpából is egy-két mázsával több termett holdankint a ter­melőszövetkezet földjén- mint az egyéni gaz­dákén. Kapásnövónyeiknek valósággal csodájára járnak a községbeli gazdák, s kérdezgetik a szö­vetkezet tagjaitól; — Mit tettetek velük, hogy ilyen szépek? 54 hold kukoricájuk holdankint 20 mázsán felüli átlagtermést ígér, — ami ezen a vidéken rekordtermésnek számít. A 15 hold napraforgó szintén megadja holdankint a 9—10 mázsát, — az egyéni gazdák várható 4—5 mázsás termésé­vel szemben. Cukorrépát az idén 30 holdon termelnek. Ta­valy 70 holdról 80 mázsás átlagtermést takarí­tottak be. Az idén 180—200 mázsás holdankinti átlagtermésre számítanak. Igaz, az idén öt­ször kapálták meg a cukorrépát, tavaly pedig csak egyszer. Ebben az évben a többi kapásnö­vényt is négyszer-ötször kapálták meg, ahogyan az a növény fejlődése megkívánta. Egy esztendő alatt nagyot fejlődött a tagság öntudata, közösségi szelleme. 64 csa­ládfő tagja van a szövetkezetnek. A legnagyobb dologidőben azonban az idén már 100—120 fő is dolgozott a termelőszövetkezet földjén. A csa­ládtagok bevonásában, a fegyelmezett munkában mindenekelőtt a kommunisták jártak elől jó pél­dával. Tamás József párttitkár például negyed­magával dolgozik a szövetkezetben. Juhász Bar­na, Bodor József, Orosz Pál, Lénárt Lajos elv­társak és még hosszan lehetne sorolni a neveket — szintén harmad-negyedmagukkai dolgozlak egész nyáron a szövetkezet földjén. A.párttagság példamutatását követték a pár- tonkívüliek is. Nagyrészt ennek köszönhetik, hogy korán végeztek a kalászosok betakarításával. Két héttel hamarabb fejezték be a cséplóst, mint a község egyénileg dolgozó parasztjai. A termelő­szövetkezet augusztus 20-ig 100 százalékig ren­dezte egész évi kenyér- és takarmánygabona beadási kötelezettségét. Hizottsertés, vágómarha, baromfi, tej és Tojás beadási kötelezettségét is egész évre teljesítette. Nemrég osztottak előleget a termelő- szövetkezetben. Munkaegységenkint 4 és fél ki­logramm szemestermény jutott a tagságnak. Nem egy termelőszövetkezeti tag 10—15 mázsa ke­nyérgabonát vitt haza előlegként. Pedig ez nem az első előlegosztás volt az idén a szövetkezet­ben. Aratás előtt még tavalyi búzából szintén egy-egy kilogrammot osztottak szét munkaegysé­genkint. Ezenkívül sertést is adtak a munkaegy­ségek arányában. Bodor József például 10 darab. Füreder Karoly 5 darab. Szabados Ferenc 3 da­rab malacot kapott. Hasonlóan részesült a töb­bi tag is. Év végén munkaegységenkint körülbelül még 2 kilogramm kukoricára, 40—45 deka cukor­ra és 14—15 forint készpénzre számíthat a tagság. — Nincs is panasz szövetkezetünkben az évi jövedelemre — mondja Nagy Károly tsz elnök. — Csak egy sérelmünk van, ami csökkenti a tsz tagok munkakedvét: földjeink aranykorona értéke a valósághoz mérten túlságosan magasan van megállapítva. Ennek kivizsgálására a felsőbb szervek segítségét kérjük. * Teljes erővel dolgoznak már a követ­kező gazdasági év jó előkészítésén. — Ez év tavaszán 7 ezer mázsa trágyát hordtunk ki földjeinkre; most ezt teregetjük széjjel — beszeli az elnök. — 200 mázsa búzát és 80 mázsa árpát cseréltünk be a napokban nemesített vetőmagra. Már készen áll kiszórásra 150 mázsa szuperfoszfát is. Az ujcsanálosi gép­állomás erőgépei már a vetőszántást végzik földjeinken. Szeptember közepéig el akarjuk vetni az ősziárpát és a rozsot. Idei jó termésünket ka­lászosokból jórészt annak köszönhetjük, hogy ta­valy idejében elvetettünk. Most sem késlekedünk, minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy ko­rán, jóminőségben végezzünk az ősziek vetésével. Úgy dolgozunk az őszi munkák idején is. hogy az biztos alapot nyújtson a jövő évi még magasabb terméseredmények elérésére, az idei termésátla­gok túlszárnyalására. (H. M.) Benedek Ferenc, a berentei hőerőmű lakatosának nyilatkozata: flz amerikai Kommunista Párt még erősebb lesz Az újságokból és a rádióból érte­sültem arról, hogy az amerikai po­litikusok, pénzeszsákok milyen gya­lázatos cselekedethez folyamodtak. Betiltották a kommunista pártot. De a törvény még nem minden. Nem lehet egy olyan szervezetet, olyan erőt megszüntetni, amely a munká­sok, az egyszerű dolgozók és a béké­ért küzdő népek vezetője. Erdélyi születésű vagyok, sokáig ott éltem. 1929-ben a népnyúzó poli­tikusok ott is betiltották a Román Kommunista Pártot. Tiltották, de működését nem akadályozhatták meg, hiszen a román munkások tudták, hogy csakis a kommunista párttal védhetik jogaikat és hogy csakis a párt tud szervezett harcot folytatni a tőkések, az urak ellen. És amikor betiltották a Pártot, ak­kor az még jobban megerősödött. így lesz ez az Amerikai Kommu­nista Párttal is. A föld alatt még erősebb lesz. Minél jobban tiltják, annál erősebben küzd majd Ameri­ka munkássága és becsületes dolgo­zó népe. Bízok az amerikai munká­sokban s abban, hogy a párt veze­tésével még elszántabban harcolnak a szabadságért. Az aszalója'* köszöneté a náluü vendégszerepeit budapesti művészeknek Szeptember 1-én Aszaló község apraja-nagyja a tanácsháza előtti téren gyűlt össze, hogy gyönyörköd hessen a Budapestről érkező művé szék vendégszereplésében. Eddig csak a mozi vásznán láthatták őket. vagy rádióban hallhatták hangjukat most pedig személyesen is mégis merkedhettek velük. A község dolgozói szívükbe zárták a művészegyüttes tagjait és köszö netüket fejezik ki nekik azért a szép műsorért, amellyel még jobb mun kára, a haza iránti kötelezettség tel jesítésére buzdították őket. NÉMETH ISTVÁNNÉ Aszaló. TÁPPÉNZCSALÓK Ahol 700 tonna szénadósságot takarnak el a beteglapok Népi államunk óriási összegeket költ a dolgozók egészségvédelmére, arra, hogy a betegek mielőbb visz- szanyerjék munkaképességüket. Sa.i nos igen sokan visszaélnek az egészségvédelmi kedvezményekkel és megkárosítják a közösséget. Elég gyakran tapasztalhatjuk, hogy a beteglap a munkafegyelem lazaságát, a nép vagyonának meg károsítását és a bányák adósságát takarja el. Berentén is ezzel a je lenséggel találkozhatunk. Csak né­hány esetet mondunk el, amiből vi­lágosan látni lehet, hogy sok min den nincsen rendben ezen a téren. Olyan véleményekkel találkozha­tunk ezen a bányatelepen, hogy „napi 100 forintért érdemes betegnek lenni". Különben a történetet úgy ismer­tetjük, ahogy láttuk, tapasztaltuk, sem hozzá nem teszünk, sem el nem veszünk belőle. Történetünk egyik «hőse»- Simon Géza vájár, aki a berentei bányá­ban dolgozik. Ez év márciusától néhány napos megszakításokkal ál­landóan «beteg--. Betegségének ideje az alábbi táblázat szerint alakult: 1954 március 10—24-ig, április 10—30-ig, május 10—június 1-ig. június 22—27-ig, július 17—26-ig, július 27—augusztus 7-ig. Után» dolgozott augusztus 16-ig, azóta azonban ismét «megbetege­dett» és jelenleg sem dolgozik. A táblázat azt mutatja, hogy Si­mon Géza egy-egy munkában töl­tött időszaka nem tartott tovább 28 napnál. Csak azért érdekes ez, mert az SZTK szabályzata szerint az újra beteget jelentő dolgozó csak akkor kapja meg ugyanazt a táppénzét, ha betegsége után 28 napon belül lett ismét beteg. Úgy látszik Simon Gé­za teljes mértékben tudatában volt , ennek és ki is használt minden le­hetőséget. Első betegsége idején na­ponta 98.20 forint táppénzt kapott — és ma is ezt kapja. Hasonló esete van Simon László nak Is, azzal a különbséggel, hogy ő április 16-tól június 30-ig napi 96 forint táppénzt vett fel s néhány napos megszakítással volt betegállo mányban. Egri József beteglátogató tett je­lentést Rácz Mihály esetéről. Rácz Mihály is megtévesztette az orvost, felvette a táppénzt és közben a határba Járt dolgozni. De még jellemzőbb az a gyalázatos táppénzcsalás, amelyet Kazai Berta­lan boldvai lakos követett el. Igaz ugyan, hogy egy évvel ezelőtt lep­lezték le a csalót, de az eset így is tanulságos. Kazai ugyanis, ami­kor beteget jelentett és az ellenőrök odahaza meglátogatták, mindig ágy­ban feküdt; úgy látszott, minden a legnagyobb rendben van. A beteg­nek természetesen feküdnie, pihen­nie keli. De mi történt? Egyik nap kiderült, hogy Kazai korántsem azért fekszik nappal odahaza, mert beteg, hanem azért, mert éjszaka rendsze­resen a Lenin Kohászati Művek érc- és koksz telepé re járt ki és vagono­kat rakott. Úgy spekulált, hogy fel­veszi a betegpénzt és a vagonkira­kással is szépen keres. Nem sokat törődött azzal, hogy súlyosan meg­károsítja dolgozótársait. Mikor Kazait leleplezték, minden­ki azt várta, hogy példásan meg­büntetik. Erről azonban szó sem volt. Kazai beállított az üzembe, el­ismerte, hogy szimulált és kérte, hogy tekintsék távolmaradását ön­kényes kimaradásnak. S a bánya vezetősége a táppénzcsaló cinkosául szegődött — teljesítette a kérést. Ilyen előzmények után naiv lelkek valami hálafélét várnának el Kazal­tól az üzem irányában. De Kazalt; nem bántotta ilyen érzelem ■— né­hány hónap múlva otthagyta a bá­nyaüzemet. r Világos, hogy ahol ilyen esetek nagy számmal előfordulnak, ott meglazul a munkafegyelem, megnö­vekszik a szénadósság. így van Berentén ís, ahol a be­teglapok 700 tonna szénadósságot takarnak. De az állandó kimaradd sok, az üzemet terhelő táppénz je lentősen megnöveli az önköltséget is. Kazai Bertalan és a többi táp­pénzcsaló az oka annak, hogy Be­rentén egy tonna szén augusztusban 9 forinttal többe került. mint a megelőző hónapban. Persze ilyen körülmények között hiába igyekszik a bánya vezetősége más területeken, hogy minél gazda­ságosabbá tegye a termelést. Érté kés eredmény ugyan, hogy az el­múlt hónapban jelentős mennyiségű faanyagot takarítottak meg. Dicséret illeti ezért az élenjáró dolgozókat, a kommunistákat, közöttük Virágh Balázst ás váltótársait, valamint Szalánczi Józsefet, akik messze túl­szárnyalják tervüket és takarékos- kodnak az anyaggal. Az ilyen be­csületes dolgozóknak köszönhető, hogy az üzem az első félévben túl­teljesítette tervét. De hiába töre­kednek az élenjárók, ha eredmé­nyeiket a lógósok, a táppénzcsalók megsemmisítik. A berentei példa azt mutatja, hogy sürgősen rendet kell teremte­ni bányaüzemeinkben, le kell lep­lezni a szimulánsokat, az álbetege­ket. Feltétlenül szükséges, hogy bá­nyaüzemeink pártszervezetei fokoz­zák harcukat a naplopás, a lógás ellen. Szakszervezeteink a2 eddigi­nél sokkal jobban szervezzék meg a betegek ellenőrzését, hogy akinek valóban orvosi kezelésre van szük­sége, mindent, ami szükséges, meg­kapjon gyógyulásához, ugyanakkor tegyék lehetetlenné a táppénzcsalók garázdálkodását. BIRÖ PÉTER Huszonkilenc kohász-családibáz építését kezdték meg Diósgyőrben A festői szépszégű Bükk lábánál, a diósgyőri Berekalján mosta­nában szorgos munka folyik: A napokban kezdték meg huszonkilenc ko- hász-családiház építését. A három utcasoron épülő házak alapjainak ásásával egyidejűleg már az alapok lerakása is folyik. A kohász-családiházak építéséhez a kohó- és gépipari miniszté­rium hosszúlejáratú hitelt adott a Lenin Kohászati Művek munkában kitűnt fizikai, műszaki és adminisztratív dolgozói részére. Az állam há- zankint 30 ezer forint értékű anyaggal és szakmunkával járul hozzá az építkezésekhez. A dolgozóknak a kölcsönt húsz év alatt kell letörleszte- ni, így a kényelmes, szépkivitelü otthon egy-egy családnak alig Jelent havonta 460—180 forint megterhelést. A két szobából, konyhából, éléskamrából, előszobából és fürdőszo­bából álló házak kétszázhetven négyszögöles telken épülnek és a szüksé­ges építőanyagokat már a helyszínre szállították. A házak építését munkaidőn túl a diósgyőri kohászati müvek ács és kőműves dolgozói vállalták. Úgy tervezik, hogy az építkezést még a a tél beállta előtt befejezik. Nagyban elősegítené a munka ütemét, ha az építkezések színhe­lyére mielőbb kivezetnék a villamoshálózatot, amivel lehetővé válnék az építési munkáknak az esti órákban való folytatása és építőgépek használata. A kohászati művek dolgozói ezúton is kérik és várják, hogy a miskolci ÄVESZ ezt a segítséget mielőbb megadja nekik. Az 1954. évi borbegyiijtés lebonyolítása csemegesző! öf aj t-á. A begyűjtési miniszter az élelmi- szeripari és a belkereskedelmi minisz­terrel. valamint a SZÖVOSZ Igazgató­sága elnökével egyetértésben szabá­lyozta az 1954. évi borbegyü.jtést. Eszerint a borbeadásra kötelezett ter­melők termésükből elsősorban az ál lám iránti kötelezettséget tartoznak teljesíteni. A beadási kötelezettségen felüli termésükkel szabadon rendel­keznek és azt bármikor értékesíthetik. Részletesen felsorolja az utasítás, bogy milyen községekben kell borsző­lővel, musttal, vagy borral teljesíte­ni a borbeadási kötelezettséget. Cse- mogeszőlővel csak azok a termelők teljesíthetik a borbeadást, akik az uta. sításban felsorol! kát termelik. A borbeadási kötelezettséget a ter­melő saját termésű borsző'övel. must­tal. vagy borral köteles teljesíteni. A beadási kötelezettség teljesítésére csak egészséges, tisztaízű, legalább IS cukorfokos, erjedésmentes édesmustot, tíz maligand fokos, természetes, leg­feljebb négy százalék seprőt tartal­mazó seprős újbort. legalább tíz ma­ligand fokos. legfeljebb egy százalék lebegő-seprőt tartalmazó egyszerfej- teU újbort, vagy seprőt nem tartal­mazó kétszer fejtett bort kell beadni. A beadási könyvben előirt kötele­zettség 11.5 fokos borra vonatkozik. tanacsv^lasztXsí hírek _A tanács választásokat előkészítő névjegyzékek összeírása szeptember 5-ével befejeződik. Az egész város területén a jövő héten a városi és kerületi tanácstagok kisgyűléseket tartanak, amelyeken a dolgozóikkal megbeszélik a Hazafias Népfront által közzétett új tanácsi törvény- tervezetet. A kisgyűléseken a dol­gozók javaslatokkal és észrevételek­kel élhetnek a tervezettel kapcsolat­ban, amiket a tanácsok azonnal to­vábbterjesztenek a Hazafias Nép­front Országos Bizottságához. A tanácsok dolgozói ugyancsak kisgyűléseken tárgyalták meg az új tanácstervezetet és számos értékes javaslatot terjesztettek elő. A váro­si tanács szeptember 8-án, a kerü­leti tanácsok pedig szeptember 14-ig saját üléseiken tárgyalják és vitat­ják meg a tanácsokról szóló tör­vénytervezetet. * Koltai Zoltán megyei tanácstag szeptember 8-án, szerdán délután 3 — fél 5 óráig a KISZÖV Szemere utca 8. szám alatti helyiségében fo­gadóórát tart Miskolc város dolgo­zói részére. GYÚJTSD A PAPÍRT A földművesszövetkezetek szep­tember I—30-ig papírgyűjtő hóna­pot rendeznek. A földtnűvesszöve* * *- kezet a papírgyűjtésbe bevonja a területi DISZ és MNDSZ szerveze­teket és az úttörőket is. A földművesszövetkezetek nem­csak papírt, hanem textil-hulladé­kot is gyűjtenek. Egy kilogramm újságmakulatura 2 főrint, l kilo­gramm használt könyv, folyóirat 1 forint, 1 kilogramm papírhulladék 70 fillér, háztartási textilhulladék 80 hul­fillér, 1 kilogramm szabrszati Tádék pedig 1 forint 20 fillér. A SZÖVOSZ a papírgyűjtésben jó eredményt elért járási központok és földművesszövetkezetek között már a gyűjtés folyamán pénzjutal­mat oszt ki. a gyűjtésben legjobb eredményt elért földművesszövetke­zet 1000 forint, a legjobb járási köz­pont pedig 2 ezer forint jutalmat kap. A gyűjtésben résztvett DISZ- tagok és úttörők közt jutalmat osz­tanak ki. AZ ÉSZAKMAGYARORSZÁG CIKKE NYOMÁN Megjavul Miskolc-Tapolca zöldség és gyümölcs ellátása A „Mégegyszer a tapolcai strand fürdőről“ című, augusztus 20 án meg jelent cikkre a következőket közöl jük: Tapolcai boltunk biztosított egy — a bolt mögöítt lévő zárt raktárterüle­tet, a jövőben tehát az áru és a ládák tárolása itt történik. A gyümölcsáruk minőségét fokozottabban ellenőrizzük s a lehetőséghez képest Tapolca üdü­lőinek és lakóinak jobb és bővebb áruellátást biztosítunk. A cikket, amely munkánk megjsvi- tását és a dolgozók érdekét szolgálta, köszönettel vettük. BARNA LÁSZLÓ igazgató Zöldség-, Uy ümölesf el vásárló és Értékesítő Vállalat Védekezzünk a baromfirész ellen Baromfiállományunk szépen gya­rapodik. Nem szabad azonban meg­feledkezni a nagy károkat okozó baromfibetegségek elleni védekezés­ről. A járványos baromfibetegségek közül a legveszélyesebb a baromfi­pestis. A megfertőzött beteg állatok szomor- kodnak, étvágytalanok, orrukban, csőrükben nyálka gyülemlik fel amiatt sokat tüsszögnek, krákognak. fejüket felfelé tartva, nyitott csőr­rel, nehezen lélegzenek. Lélegzésük sípoló, szörcsögő. A taraj és az áll- lebeny sötétvörös, vagy feketevörös színűvé válik, később hasmenés je­lentkezik, végül az állatok elhull­nak. Más esetben bénulás előzi meg az állatok elhullásét. Az állatok szárnyukat leejtve, tollúkat felbor­zolva, fejüket lecsüggesztve, bor- zongva, tántorogva lépegetnek, vagy állnak. A pestist terjesztheti a beteg ba­romfi, vagy a betegségben elhullott, kényszervágott baromfi hullája, belsőrésze, váladékai stb. Az ember terjesztheti a betegséget, ha ci­pője, ruhája, kosara stb. szennyező­dik a beteg baromfi váladékával, ürülékével, vérével. A betegség rendkívül gyorsan terjed és rövid időn belül elpusztíthatja az egész község baromfiállományát is. A betegség megelőzése végett gon­doskodjunk világos, szellőztethető ólakról, ezeket naponta takarítsuk ki. az ülőléceket, létrákat, etető és itatóedényeket hetente legalább két­szer forró lúggal súroljuk tisztára, az ólat pedig havonta egyszer me­szeljük ki. Kormányzatunk a pestis elleni kö­telező védőoltási akcióval nagy se­gítséget nyújt a baromfipestis le* küzdéséhez. Védőoltás után a bac ronifiállomány hosszabb időre ellen­állóvá válik a baromfipestissel szemben. Az eredményes védekezés­hez szükséges, hogy a baromfitar­tók azonnal jelentsék a tanácsnak, az állatorvosnak, ha a baromfiak között pestisgyanust találnak. A be­tegeket azonnal külön kell zárni az egészségesektől. Aki a bejelentést elmulasztja, kihágást követ el. A baromfihullákat mészlével le­öntve, 'egalább egy méter mélyen ássuk el. Az állatorvosnak a zárlat­ra, fertőtlenítésre és az oltásra ki­adott utasításait a legpontosabban be kell tartani. A haromfipestts miatt lezárt községekből baromfit, tojást a piacra vinni, a községből ki- vagy beszállítani nem szabad. Elsősorban saját maga, de közsé­ge és a népgazdaság ellen is vét, aki az őszi kötelező védőoltás során, vagy a községi zárlat alkalmával elrendelt oltásoknál állományát akár I tudatlanságból, akár szándékosan I nem oltatja be. ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents