Észak-Magyarország, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-27 / 202. szám
Péntek, 1854, augusztus 27.ÉSZAKMAG YARORSZÁG 3 0* Uj sikerek elérésére mozgósította a diósgyőri kohászokat a pártaktíva ülés Vita a tanácstörvény-tervezetről A gazdasági szervek ellenőrzéséről A harci tanácskozás, a párták tívaértekezlet új küzdelmekre, új sikerek elérésére mozgósította a gyár dolgozóit. Az aktívaülést követő napokban minden gyáregységben, minden üzemben értekezletet tartottak, amelyen ismertették a tanácskozás anyagát, s újra megtárgyalták a tennivalókat. Az eredmények máris kézzelfoghatóak. Csütörtökön reggelre a kohó 109.8 százalékra teljesítette tervét. A martin hosszú hetek lemaradása «tán csütörtökre 100 százalékra tett eleget a napi előírásnak. Az clcktróacélmű, amely eddig is példát mutatott a gyár dolgozóinak, ezen a napon 121.2 százalékos terv teljesítést ért el. A finomhengerde- ben szinten megtört a jég. Az üzem napi tervét 100.7 százalékra tcljesí- tette. Egyedül a durvahengerde nem küzdötte még fel magát a 100 százalékig. Napi tervteljesítése 90 százalék. Ezen a napon a diósgyőriek jobban dolgoztak, mint az ózdiak, hiszen Ózdon a kohó 100. a martin 94, a durvahengerde 102, a íinom- hengerde pedig 84 százalékos eredményt ért el. gal járt. Igen fontos tanulság, hogy a versenyt egy pillanatig sem szabad elhanyagolni. A munkaverseny lendülete augusztus 20 előtt lényegesen alacsonyabb volt, mint a kongresszus időszakában, mert a nagyüzemi párt-végrehajtóbizottság és gyáregységek pártbizottságai nem fordítottak kellő gondot rája. Elhanyagolták Özd ■ és Diósgyőr párosversenyét és nem volt eleven az egyes üzemrészek és brigádok versenye sem. Hibák voltak a verseny nyilvánosságában is. Kevés figyelmet fordítottak a gyárban a sztahá- novistákra. A tanácstörvénytervezetet igyekszünk mind szélesebb körben megismertetni községünk dolgozó parasztjaival, ezért — több részletben — felolvastuk a hangoshlradóban. Az „Eszakmagyarország" augusztus 24-1 számában olvastam Hricz Zsófia elvtérsnő „Hogyan ellenőriz zük a gazdasági szerveket?“ című cikkét. Nekem is feltűnt, hogy a törvénytervezet nem ad pontos tájé koztatást, hogyan alkalmazzuk az ellenőrzést a gazdasági szervek felett. Ha beszámoltatjuk a különböző szervek vezetőit, határozatot is kell hozni, ezt a határozatot viszont köteles végrehajtani a’ illetékes szerv vezetősége. Véleményem szerint helyes lenne, ha a végrehajtóbizottság által hozott határozatot áz illető vállalat vagy üzem felsőbb szorve, utasításképpen adná ki a helyi tanács hatáskörébe tartozó szervnek. Vannak azonban olyan gazdasági szervek, mint például a falusi föld- müvesszövetkezetek, ahol nem szükséges a tanács határozatát felsőbb szerv által utasításba kiadni, mert itt a sikeres munka a tanács és <* földművesszövetkezet jó kapcsolatán, együttműködésén múlik. CSANÁDI LAJOS vb. elnök, Tárcái Miért esett vissza a termelés? Lázban égett az egész gyár. A pártaktívaülés, a kommunisták tanácskozása mélyrehatóan feltárta a hibákat és megmutatta az utat azok kijavítására is. Miről tanácskozott a pártaktíva? A tanácskozás feladata az volt, hogy a pártkongresszus határozata szellemében számba vegye az üzem politikai és gazdasági eredményeit, feltárja a hibákat és megbeszélje a tennivalókat. A beszámolókból hű képet kapott mindenki a helyzetről, amelyben a legutóbbi napokig a gyár volt. A Lenin Kohászati Művek az első félévben, de különösen a második negyedévben komoly eredményeket értek el a termelési tervek teljesítésében. A babérok azonban már kezdték elhervadni, hiszen a nagy- olvasztó például sem júliusban, sem augusztusban nem teljesítette esedékes tervét. A legjobb időben ültek össze a kommunisták, hogy megtanácskozzák, mi az oka a lemaradásnak. Mindenkit bántott, minden öntudatos dolgozó, köztük elsősorban a kommunisták szégyelték. hogy az üzemnek augusztus 21-ig 24.262 tonna martinacél, 6.793 tonna elektró- acél, 10.765 tonna 'hengereltáru és 1.982 tonna kovácsoltáru tartozása volt. E tartozás összértéke 64.800.000 forint. Diósgyőrött még mindig igen nagy probléma a lakáskérdés. Ha az így kárbaveszett milliókat nem dobták volna el a gyár dolgozói, mindjárt megoldhattuk volna a lakáskérdést, hiszen ebből az összegből 1.620 kétszobás. összkomfortos Otthont adhattunk volna a dolgozóknak. Igen érdemes meggondolni tehát, hogyan igyekszünk a legjobban, a leggazdaságosabban termelni. Ehhez a legfontosabb: megszüntetni minden akadályt, ami gátolja a munkát. Elsősorban a kommunisták kötelessége — és ezt sokan hangoztatták a pártaktívaülésen is —i hogy megszűnjön a gyárban a pazarlás. Egyesek még mindig azt gondolják, hogy a nép vagyona «Csáki szalmája»-, amelyet minden felelősség nélkül lehet elprédálni. Különösen nagymérvű pazarlás folyik az anyaggal. Gyakori, hogy egyesek 20—30 forint értékű tűzállótéglákat eldobnak. Ehhez tartozik az a probléma is, hogy a vállalat központi anyagraktárában kb. 5 millió forint értékű felesleges anyag fekszik. Nem szabad előfordulni annak sem, ami a nagykovácsmühely- ben tapasztalható, hogy például egy 400 kg hengerhez olyan nagyméretű -bugát használnak fel, hogy megmunkálás után 35—40 százalékos az anyagveszteség. A martinászoknak is jól meg kell gondolniok, hogy helyes-e, ha 100 kg. acél gyártásához 120 kg nyersanyagot használnak föl, amikor a legfelső határ 112 kg. Helytelen a gyárban a munkaerővel való gazdálkodás is. A munkaügyi osztály adatai szerint az egész létszámnak csak 51 százaléka végez produktív munkát. Az egyik legnagyobb szégyene a gyárnak, elsősorban az öntudatos dolgozóknak, hogy igen elharapóztak a lopások. Júniusban 45 ezer forint értékű anyagot loptak el, júliusban pedig 124 ezer forint értékű különféle anyaggal károsították meg lelkiismeretlen emberek a gyárat, az országot, önmagukat. Néhány példát kell erre elmondani. Irtunk már Juhász József, a lakótelepi karbantartás üzemvezetője bűnéről, aki komplett konyhabútort csináltatott a gyárban, elvitt 2 köbméter deszkát és 10 tábla horganyzott lemezt, amelynek értéke 10 ezer forint. Juhász már megkapta méltó büntetését. Egy másik eset: Veit Antal «művezető 115 kg. ólom és 45 kg. bronzforgácsot vitt ki a gyárból, kb. 2 ezer forint értékben. A beszerzési osztályon szerszámok és csapágyak tűntek el, kb. 100 ezer forint értékben. A szertárból lába kelt ezer méter vászonnak — értéke méiteren- kint 75 forint. Ki ezekért a károkért a felelős? A felelősség mindazokat terheli, akik 'becsukott szemmel járnak és megtűrik az ilyen gyalázatosságokat. Induljon meg a harc a lazaságok ellen Nagymértékben laza a munkafegyelem is. Igaz, hogy az igazolatlan mulasztók és későnjövők száma némileg csökkent, de a helyzet még mindig nem kielégítő. A politikai munkában még mindig nem indult következetes harc a lazaságok, a fe- gyelmezetlenségek megszüntetéséért. A laza munkafegyelem rendszerint a bérfegyelem lazulását vonja maga után. így történt ez a gyárban is. 1952 szeptemberéhez viszonyítva a termelés 23.3 százalékkal, ugyanakkor a bérek 35.9 százalékkal emelkedtek. Beszédes számok ezek, amelyek megmutatják, hogy a kifizetett bérek mögött általában nem volt meg a megfelelő termelés. A hibák gyökere az olyan műszaki vezetők, kommunisták magatartásában van, akik elnézőek a bér- és normacsalásokkal szemben. A példák egész sorát lehetne elmondani, amikor egyesek meg nem dolgozott munkáért bért vettek fel. Több gyáregységben lehet normacsalással találkozni. A finomhengerdében a bordás-rugó egyengetésénél például Kuli Miklós 80 db helyett 280 darabot Íratott be. A finomsori hengereszterga műhelyben a ténylegesen megmunkált 180 db henger helyett 230 db-ot számoltak el. A bérfegyelem megszegésének olyan formájával is találkozunk, hogy egyesek nem a munkakörük szerint kapják fizetésüket, hanem magasabb kategóriába vannak besorolva, a középsori építkezésről kilenc építésvezetőből mindöss" 1 végez építésvezetői munkát, c i többi is építésvezetői fizetést kap. A gazdaságos termelés szempontjából igen fontos a technológiai legyelem megszilárdítása. Ennek megsértése különösen gyakori a martinban. Emiatt sok a selejt, s eltérnek a grafikontól — ami több mint kettőezer tonna adósságot eredményezett az elmúlt hónapokban. A martinban lévő állapotokért, a tervlemaradásért, a programeltérésekért, a sok selejtért felelősség terheli a gyár igazgatóját, a nagyüzemi pártvégrehajtó bizottságot, de súlyos felelősséggel tartoznak a martin gazdasági és politikai vezetői, az üzem kommunistái. A pártaktívaülés fölrázta a martin dolgozóit is. A kommunisták azóta élére álltak a munkának, átérzik felelősségüket és az első sorokban harcolnak a lemaradás behozásáért, a terv teljesítéséért. Ezeknek a problémáknak a jó megoldása jelenti a gazdaságos termelés feltételeit. Fontos feladat az üzemek rendjének és tisztaságénak megteremtése is. E téren szintén vannak már kezdeti eredmények. A martin vaskertjében már rendet teremtettek, az elektróacélmű is pét- dát mutat ebben. De általában még nem mondható el, hogy a gyárban rend és tisztaság uralkodik. Értékes tanulságok a munkaversenyben A pártaktívaülés részletesen foglalkozott a termelés emelője, a szocialista munkaverseny kérdésével is. A kohászok már sok győztes termelési csatát vívtak meg, bebizonyították, hogy hősiesen tudnak küzdeni. Különösen szép példát mutattak ebben az elektróacélmű dolgozói, akik a kongresszus és az alkotmány tiszteletére indult versenyszakaszban jelentősen csökkentették adósságukat és kiváló eredményt értek el a gazdaságos termelésben. Az alkotmány tiszteletére indult verseny rengeteg értékes tanulságUgyancsak nagy hiba, hogy műszaki vezetőink nem urai minden esetben területüknek. Nem tartanak rendet, fegyelmet, holott nekik mint parancsnokoknak kell irányítani a munkát. Nem érvényesítették jogukat kellően a hanyagok felelősség- revonásában. Nem követelték meg a gyárban a fegyelmezett munkát. Igen súlyos hiba a politikai tömegmunka gyengesége >'s, ezért alapvető feladat ennek megjavítása. A politikai tömegmunka hibája még mindig a kampányszerüség. Agita- cíónk gyakran sablonszerű, pedig at agitációnak megalapozottnak, konkrétnak, személyhezszólónak kell lenni. Mik a feladatok? Meg kell értetni mindenkivel, hogy a termelési tervek teljesítése elsőrendű feladat. Többet kell foglalkozni a termelés különböző területeinek tanulmányozásával, fokozni kell a szocialista munkaversenyt, javítani a verseny nyilvánosságát, tartalmasabbá tenni a politikai tömegmunkát, harcot indítani a lazaságok, a fegyelmezetlenségek ellen. Széleskörű, színvonalas vita a feladatokról A beszámolót széleskörű vita követte. amelyen a felszólalók nagy felelősségérzetről tettek tanúságot. Török László elvtárs, az acélmű párttitkára a műszaki vezetők felelősségére hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta a végrehajtás ellenőrzésének fontosságát. Pásti Lajos elvtárs, a kohó gyérrészleg párttitkára arról beszélt, hogy az üzemben nem kielégíthető a pártszervezet és a tömegszervezetek kapcsolata. Elmondotta, hogy Tóth elegymester 16 napi igazolatlan kimaradás után jött be dolgozni, közben odahaza különféle spekulációkkal foglalkozott. S amikor bejött, fölényesen lépett fel; a dolgozók javaslatára elbocsátották az üzemből. Pásti elvtárs javasolta az értekezletek számának csökkentését. Faragó Erzsébet elvtársnő az MNDSZ feladatairól beszélt. László- fi elvtárs a verseny hibáiról szólt. Hangsúlyozta, hogy általában lebecsülik a gyárban a versenyt, ami nagyon helytelen. Birincsik elvtárs, a nagykovácsműhely párttitkára közölte, hogy a második negyedévben az üzem több, mint 2 millió forint megtakarítást ért el. További feladat az üzemben a ráhagyások csökkentése. Beszélt az üzemek közötti jó együttműködésről és kérte a martint, hogy adjon időben megfelelő hőfokú öntecset. Gőz József elvtárs, munkavédelmi felelős a munkafegyelem problémáit ismertette. Az acélöntödei gyárrészleg vezetője, Nyizsnyánszky Tibor elvtárs a dolgozókról való gondoskodást tette szóvá. Szabó elvtárs, a kohó gyárrészleg műhelybizottságának elnöke, a munkamódszerátadás jelentőségét hangoztatta. A Központi Vezetőség képviseletében Balogh elvtárs szólalt fel. Elmondotta, hogy a kohászat országe- san 50 ezer tonna acéllal maradt adós, ebből 25 ezer tonna a diósgyőrieket terheli. Gácsi elvtárs, a nagyüzemi DISZ- bizottság titkára a fiatalok közötti politikai munka jelentőségét hangoztatta. Gácsi Miklós elvtárs, a kohó gyárrészleg vezetője a technológiai fegyelem betartásáról beszélt. Megígérte, hogy a kohó három napon belül 100 százalék fölött fog termelni. Szavát már az aktívát követő reggel betartotta. Stromf elvtárs a helyes vízgazdálkodásra hívta fel a figyelmet. Felszólalt Valkó Márton elvtárs is, elmondotta, hogy milyen károkat okoz az üzemben a technológiai fegyelem megsértése, a munkafegyelem lazasága. Ezeket a hibákat a legrövidebb időn belül le kell küzdeni. A felszólalásokra Borbándi János elvtárs adta meg a választ. A legfontosabb teendők Most az a feladat, hogy a pártaktívák — elsősorban a kommunistákkal az élen — a hibák felszámolására mozgósítsanak minden kohászt. Az alapszervezetek jó politikai tömegmunkával segítsék a műszaki vezetés munkáját. Kapcsolják össze a pártmunkát a gazdasági munkával, serkentsenek öntevékeny munkára minden dolgozót ?. feladatok elvégzésére. (T. F.) Hívjanak meg a vb. ülésekre tanácstagokat is Úgy gondolom, a ianácslörvényter- vezetnek azt a részét üdvözöljük valamennyien a legnagyobb örömmel, amely kimondja, hogy a tanácstagokat területenkint választják meg, A dolgozóknak így nem kell minden kis panasszal a tanácshoz fordulniok, mert a tanácstag útján — akit ismernek, hiszen maguk választották — el tudják intézni. Helyesnek tartanám, ha egy-egy végrehajtóbizottsági ülésre — különösen községekben — meghívnánk néhány tanácstagot is, A törvénytervezet 35. paragrafusának B. pontja így hangzik: „A jóváhagyott terv és költségvetés keretei között önállóan gazdái.jnilk, rendel, kezik a terven felüli bevétel, adórészesedés, nyereség, valamint az elért megtakarítások felhasználásáról.“ Ez a rendelkezés nagyban megkönnyíti munkánkat. Lehetővé teszi, hogy a pénzt késedelem nélkül olyan célra fordítsuk, ami a legszükségesebb. Jelenleg még a jutalom felhasználása is igen bürokratikusán történik. Köz-, ségünk például most 1620 forint adó- prémiumot kapott. Ez többletbevétel, mégis jnj/hiteU kell kérnünk a pénz tel használására (ez legalább hat akta elkészitését jelenti), ezután be kell jelentenünk, hogy mire kívánjuk felhasználni az összeget s aztán várunk ki tudja meddig, amíg a jóváhagyás megérkezik. Ha az új törvénytervezet életbelép, bizonyára nem fog előfordulni nálunk sem, hogy saját hibánkon kívül 11.000 forintunk felhasználatlanul marad. PUTNOKI NAGY LÁSZLÓ vb. titkár, Göncruszka K özős gazdállcod ás — gazdag jövedelem A szentistváni Uj világ termelőszövetkezetben gazdag jövedelemre számíthat a tagság. Előlegképpen gabonából 5 kiló 25 dekát, árpából pedig 2 kilót osztottak munkaegységenkint. A mezőkeresztesi Táncsics termelőszövetkezetben Lakatos János családjával együtt dolgozik a tsz-ben. 560 munkaegységre előlegként több mint 24 mázsa búzát, 2 mázsa árpát, ugyanennyi rozsot vitt haza. Emellett még évközben 4128 forint készpénzt is kapott. A tiszavalki Alkotmány termelőszövetkezetben is meg volt az előlegosztás. Laki Károly 36 mázsa terményt kapott. Megelégedetten mondja: — Ennyi termény még nem volt a kamrámban. Gyorsítsuk meg a csépíést és a begyűjtést A mczöcsáti járás már teljesítette gabonabeadási kötelezettségét, első lelt a versenyben. A megyei begyűjtési hivatal tájékoztatása szerint a ricsei járásban már befejezéshez közeledik a cséplés cs gabonabéadási. kötelezettségüknek is rövidesen elegei tesznek. A legutóbbi értékelés szerint a gabonabeadási versenyben a járások közötti sorrend a következő: 1. mezőcsáii járás 200.07 ponttal 2. ricsei 198.7 » fiz árvízkárosultak megsegítésére folyó uénzgyiijiés eddigi eredménye Az árvízkárosultak megsegítésére folyó pénzgyüjtés eredménye augusztus 25-én estig megyénként a következőképpen alakult: Borsod-Abauj-Zemplén megyében 3.472.647 forint. A pénzgyüjtés eredménye augusztus 26-án délig 50.733.685 forint országosan. (MTI) m 3. sárospataki 1793 ponttal 4. mezőkövesdi 178.5 tf 5. szerencsi 174.7 99 6. miskolci 142.9 99 7. szikszói 124.1 99 8. encsi 122.8 ff 9. sátoraljaújhelyi 122.3 99 10. edelényi 104.9 99 11. abaujszánlói ' 103.1 „ 12. putnoki 91.5 99 13. ózdi 83.9 99 A városok közötti versenyben: 1. Miskolc város 162.6 ponttal 2. Kazincbarcika 55.7 99 Mér halvan kölcsönös segítő takai ékpénztár alakúit az országban 60 kölcsönös segítő takarékpénztár alakult meg eddig a budapesti és vidéki üzemekben, intézményekben. Ebből 43-at Budapesten, 17-et vidéken alakítottak meg a dolgozók. Vidéken Miskolcon és Szegeden szervezték meg a legtöbb kölcsönös segítő takarékpénztárat. (MTI) TANULJUNK BARÄTAINK TAPASZTALATAIBÓL Hogyan érték el a csehszlovákiai „Vörös Észak“ hányában a folyamatos széntermelést A hamri Vörös Észak bányában azelőtt gyakran megállt a felvonó- torony kereke. A termelés mindig a műszak második felében érte el csúcsát, g ilyenkor túlságosan megterhelték a szállítóberendezéseket. A bányászok csak két műszakban dolgoztak — és az első műszak dolgozóit nem érdekelte, hogyan tudnak dolgozni munkatársaik a következő műszakban. így aztán nagy ingadozásokat mutatott a tervteljesítés. Az alacsony tervtelje- sités felszámolására a bánya vezetősége és az üzemi bizottság elhatározta, hogy egy egy kollektíva tagjait három műszakban dolgoztatja. » megalakították a 18 tagú kollektívákat-. Most már mindenkinek érdeke volt az, hogy a következő műszak dolgozói minél jobb eredményeket érjenek el. A munkahelyet rendben adták át egymásnak, majd bevezették a meleg csákányváltást is. Ezek az intézkedések lényegesen megjavították a munkát, s a bánya mindjobban megközelítette a 100 százalékos tervtcljesítést. A munkaerőhiány csökkentésére a dolgozók vállalták, hogy az eddigi 18 ember helyett minden kollektíva 16 taggal fogja elvégezni munkáját. Az üzem vezetősége a folyamatos széntermelés biztosítására a három kamra mellé minden kollektívának egy-egy negyedik tartalékkamrát biztosított. Ekkor az egyes kollektívák létszámát 14 rn csökkentették. 1953 márciusában egy- egy bányász termelése egy műszak alatt 23.75 tonna és óránkénti keresetük 8.90 korona volt.. Egy évvel később, 1954 márciusában, egy műszak alatt fejenként átlagosan 30.2 tonna szenet bányásztak ki, a tervet 149.5 százalékra teljesítették, keresetük pedig a progresszív prémiummal együtt 23.26 koronára emelkedett. A folyamatos szénter melés biztosításának hatásos eszköze a napi termelési értekezlet. A brigád vezetőjét a fő- aknász ás az előző műszakban dolgozó brigád vezetője előre tájékoztatják az egész front helyzetéről s ennek alapján a munkába induló brigád vezető a műszak megkezdése előtt megbeszélheti brigádjával a napi teendőket. A Vörös Észak bánya dolgozói tndják. hogy tapasztalataik átadásával segíthetik más bányákban dolgozó társaikat is. Bányák egész sorát látogatták már meg s adták át tapasztalataikat. hogy valamennyi csehszlovák hánya minél jobban telje síthesse tervét és erzel egyre több szenet biz tosítsanak az országnak.
