Észak-Magyarország, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-11 / 163. szám
4 ÉSZAKMAG Y ARORSZA G f Vasárnap, 1954. július 11. TANULJUNK, SZÓRAKOZZUNK Az élőlények életkora A különböző élőlények életkora nem egyforma. Egyes parányi lények mindössze né- hány óráig élnek s ezalatt az idő alatt növekszenek, táplálkoznak, szaporodnak, tehát el végzik mindazokat az életfunkciókat, ame'ye két a sokkal bonyolul tabb felépítésű élő szer vezetek hosszabb idő fo lyamán végeznek. Meg lépőén hosszú életkorok kai főként a növény, világban találkozunk. A gyümölcsfák például kétszáz évet is megér hetnek, a tölgyfa akár kétezret is, a parkjainkban díszlő tujafa 3000 évig is elei. A kaliforniai mammutfcnyő 8000 éves korig, az ausztráliai Macrosamia nevű páfrány pedig 15 ezer évig is elélhet. A z állatvilágban már sokkal rövidebbek az életkorok. A tiszavirág élete csak néhány óra, a hangyák már 15 évig élnek. Néhány kagylóféleség megérheti a százcsztendőt, tehát ugyanakkora életkort, mint az elefánt. Egyes halak, valamint a teknősbéka elérheti a 300 évet. A tudományos kuta- tások bebizonyí tották, hogy az élő lények különböző életkora nem véletlen je lenség, hanem az élet- kor annak a kölcsönös kapcsolatnak az ered • ménye, amely az élő szervezet és az éghajlat, a talaj, a víz közt ál] fenn. Az életkort befő lyásolják az élőlények egymásra gyakorolt ha- tásai is. Az emlősöknél azt tapasztaljuk, hogy az életkor öt-hétszerese növekedésük időszakának. A macska például másféléves koráig növekszik, életkora 8—10 óv, a szarvasmarha nö. vekedósi ideje két év, életkora 20 év, a ló négyéves koráig nő és 20—30 évig él. Az em bér 20—25 éves koráig van növésben, tehát normális életkora -r ne lepődjünk meg! — 150 év körül van. Mégis kevés emberről tudunk, aki megérte a 100 esz tendőt, vagy annál ma gasabb életkort. Az emberi élet hossza ugyanis a legnagyobb mértékben életfeltételeitől és a tár sadalmi rendtől függ. U onkrét példák bizo- nyitják, hogy az ember normális életko rát csakis a szocialista társadalomban érheti el. Megállapították, hogy a Szovjetunióban jelenleg több mint 29.000 száz- éven felüli ember él a az emberek átlagos élettartama a cári Oroszországhoz képest 10—12 évvel növekedett. FEJTÖRŐ Ez a sakktábla összetört. Rakjuk összeatá.bla darabjait úgy, hogy isimét egy négyzetet adjon. Nemi könnyű feladat. Vigyáznunk kell arra, hogy valamennyi sorban nyolc kocka legyen és a kockák szabályosan váltakozzanak. Jobb később, mint soha — Hová rohan ennyi pénzzel? — Kifizetem a szakszervezeti hátralékomat, szeretnék üdülőbe menni. Loíílt a A VOLGA PARTJAIN. A Szovjetunióban a ötödik ötéves terv egyik legnagyobb építkezése a Volgán épülő gorkiji vízierőmű. Gyorsított ütemben folyik a vízelvezető gát, a zsilipek és a vízierőmű- épület építése. Az év végére üzembehelyezik az erőmű első gépcsoportját. A leginkább munkaigényes műveleteket már elvégezték. Az alapgödörből több mint 22 millió köbméter földet emeltek ki, több mint 16 millió köbméter földet hasz- náltak fel a földgátak feltöltéséhez, A Volga medrét rövidesen elérik és megkezdődik az új, mesterséges víztároló feltöltése. A gorkiji víziéről mű energiáját a közlekedés, az ipar és a mezőgazdaság további fejlődésére használják fel majd a Volga környékén. A gorkiji vízierőmű építkezésén Ili hallotta? Bogár ül a kör szélén. Milyen utat kell tennie a bogárnak, hogyha jelenlegi helyéről elindul, ötször forduljon, minden út szakaszát kétszer keresztezze, azután visszatérjen kiindulási helyére. Az útszakaszoknak pontosan egyenlő hosszuaknak kell lenniük — Megőrültél? Négy fürdőruhát vettél, amikor tavaly is vettél kettőt! — Ja, az idén 100 százalékkal több női fürdőruhát gyártanak... Műsoros lokálban — Jellemző Dönci, hogy ilyen helyre hoz egy fiatal malacot! ... hogy az ember fogazata, bélcsövének fejlődése és alkata azt bizonyítja: az ősember eredetileg növényevő volt, csak később vált húsevővé. « ... hogy a kolerabacilusok minden 20 percben oszlanak (osztódással szaporodnak), s így 48 óra alatt egyetlen-egy bacilusból — számára kedvező körülmények között — 281 billió bacilus jöhet létre. • ... hogy a bronzpulyka szárnyhossza eléri a másfél métert is, a kakas súlya 16, a tojóé 9 kilogramm. • ... hogy 1929 áprilisában a csehszlovákiai Plzen (Pilzen) környékén egy szerzetesi ruhába öltözött szélhámos „a Krisztus keresztjéből származó“ fadarabkákat árusított a hiszékeny falusiaknak; egyetlen faluban annyit adott el, hogy két keresztre való is kitelt volna belőlük. • ,.. hogy az Amerikai Egyesült Államokban 50.000 ember él rendszeresen kábítószerekkel és 950.000 szenved idült alkoholizmusban. • ... hogy Európa őslakói mintegy 6—7000 évvel ezelőtt fedezték fel a rezet. • ... hogy a Föld legesősebb helye Jáva szigetén a Szlamat-vulkán vidéke, itt 311 méter magasságban 6829 milliméter (vagyis majdnem 7 méter) az évi csapadék. U.i lengyel találmány: a nyersgipsz, mint építkezési anyag Hatalmas jelentősége van a gipsznek a korszerű építkezéseknél. Már az ókorban is ismerték és alkalmazták a gipsznek kötőanyag szerepét, felhasználták már az egyiptoI „Kék tenger" I -röJ Szólnak '----------------------1 a mesék, a versek, a dalok. Ez a két szó éppoly elválaszthatatlan egymástól, mint a „zöld mező'“, a „szép leány“, a „deli legény“. Ue vájjon valóban kék színű a tenger? Akármelyik tenger vízéből merítünk, ez a víz mindig átlátszó és teljesen színtelen, fia a víznek magának nincs színe, mitől kék liát a tenger? Erre az egyszerűnek látszó kérdésre bizony nem olyan könnyű felelni. A tudósok évszázadokig hiába törték a fejüket ezen a rejtélyen. A fizikusok eleinte valami festékanyagot kerestek a tengerekben és tavakban, amely véleményük szerint a vízzel keveredve kék színt ad. Később azt gondolták, hogy azért kék a .tenger, mert az égbolt tükrözik vizében. Ue hamarosan el kellett vetniük ezt a téves nézetet is. Hiszen a tenger akkor sem veszti el színét, amikor felhők borítják az eget. Sőt, bármilyen furcsának tűnik is, felhős ég alatt még kékebbnek látszik a tenger. Hogyha a tenger egyszerűén visszatükrözi az ég színét, akkor miért zöldes az Azovi-tenger, amely felett ragyogóan kék a déli égbolt? A sarki tengerek pedig az égbolt világos árnyalata ellenére mély kék- szinuek, mint a tinta. S végül, miért függ a tenger színe a víz átlátszóságától és hogyan lehet az, hogy minél átlátszóbb a tenger vize, annál ké- keon? átlátszó vizébe nagyon könnyen behatol a napfény, de ha mi egy óriási kvarc-ablakos acélgömbben leereszkednénk az óceán mélyere, furcsa látvány tárulna szemünk elé. A világos nappali fény a víz alatt lassan hideg, zöld homállyá változik. Ezután a zöldeskék vízalalti világ világoskékké, majd tinta-feketévé válik körülöttünk: a teljes sötétség országába értünk. Ue a nagy mélységek feketesége csak az emberi szem előtt látszik sötétnek. A láthatatlan Ibolyántúli sugarak több mint 1 kilométer mélységbe is elhatolnak, s a különösen átlátszó tengerekben —* másfélezer méterig is. A szem nem látja ezeket a suMIÉRT KEK A TENGER? Irta: Kirill Andrejev A* óceán garakat, de a fényérzékeny lemez felfogja okét. Egyszer, a Földközi-tengerben, földünk legátlátszóbb vizű tengerében, 1.700 méter mélységre leeresztettek egy fényérzékeny lemezt, különleges fényt át nem eresztő készülékben. Á mélységben a készülék önműködően kinyílt és a lemez 3 órát volt a víz alatt. Amikor felhúzták, a legapróbb foltot sem vették észre rajta: ilyen nagy mélységbe tehát még az ibolyántúli sugarak sem tudnak eihatoini. Honnan kapja a tenger a kivilágításhoz hasonló, színes, vízalatti fényt? Mintha különböző mélységben más és más színű fények világítanák be a tengert. Ex a titok igen egyszerűen megfejthető. Régóta tudjuk, hogy a Nap különböző szinü sugarakat bocsát a földre, — vöröset, narancsszínűt, sárgát, zöldet, világoskéket, sötétkéket és ibolyát. Ez a hét szín együttesen alkotja a „iener“ színt. A víz elsőnek a vörös sugarakat nyeli el. Ezért meghatározott mélységben minden piros tárgy feketének vagy szürkének tűnik: hiszen a tárgy színét az általa visszavert sugarak színe adja, s ha egyszer nincsenek vörös sugarak, nincs vörös szín sem. Ezután verődnek vissza a narancs és a sárga sugarak. A fény ettől kezdve zöldeskékké változik és a mélység növekedésével mind kékebb lesz. Majd eltűnnek a zöld sugarak és kék félhomály veszi körül a tenger mélyvizi lakóit. Több mint 100 év kellett ahhoz, hogy összegyiijtsék ezeket a csodálatos megfigyeléseket és létrehozzák a tenger optikáját, a fény és a tengervíz kölcsönhatásának tudományát. Amint láttuk, a tenger színe a napfénynyel kapcsolatos. Talán a tenger kékségét is a Nap adja? Pillantsunk a tenger tükrére este, napnyugtakor. Minél inkább lehanyatlik a Nap a látóhatár mögül, annál sötétebb lesz a tenger. Amikor a Nap lenyugszik, a tenger elveszti színét;, nem kék már a hatalmas víztükör, a partmenti sáv sem zöld többé, egyöntetű fekete víztömeg tárul elénk. Hogyan h'ozza létre a, Napfény az óceán kékségét? Kövesünk utJát a NaP egyetlen su----------------- garának, azaz a fehéret alkotó bét színből álló sugárnyalábnak. A fénysugarakat képzeljük különböző hosszúságú hullámoknak. A vörös fény a leghosz- szabb nullám. A narancs és a sárga fénysugarak kisebbek, a zöld és a világoskék sugarak még rövidebbek s gyakran letérnek utjukról. És végül a sötétkék hullámok — aprók, de rendkívül erősek. A színes sugarakból álló nyaláb eléri a víz felületét. Maga a víz apró részecskékből .molekulákból áll, amelyeket még a legérzékenyebb mikroszkóp sem tesz szemmel láthatóvá. Akárhová hatol a fénysugár, Útjában mindenütt vízmolekulákkal találkozik. A különböző fényhullámok a molekulákkal való találkozáskor, különbözőképpen viselkednek A vörös sugarak minden nehézség nélkül legyőzik az akadályokat és továbbhaladnak. De mivel energiatartalékuk kevés, minden összeütközés gyengíti őket és rövidesen teljesen kihunynak még az óceán legfelső rétegeiben. A sötétkék hullámok ezzel szemben a vizmolekulákkal való első találkozásnál részekre hullanak szét. Egyrészük visszaverődik, másrészük továbbhatol. De ez a gyöngülő sötétkék sugár, a leghosszabb utón is, a vizmolekulákkal való minden találkozásnál további részecskékre bomlik szét, s minél mélyebbre ér, annál több kék szín verődik vissza a víz felszínére. így adja vissza a tenger a napfényt, kiszűrve belőle az összes sugarakat, a sötétkéken kívül. I A tenger I tehát azért kék színű, !-------------------‘ mert a Nap világítja meg. S az/rt zöld, mert élet van benne. De az élet keletkezéséhez és fenntartásához is fény szükséges. Ezért bátran mondhatjuk, hogy a tenger összes árnyalatai a naptói származnak_ mi piramisok építésénél. A gipsz azonban a mi korunkban a vegyiparban is nagy szerepet játszik. A gipsz mint nyersanyag szinte nélkülözhetetlen az előregyártott épületelemek készítésénél. A Szovjetunióban például olyan egy vagy két családot befogadó házak terveit készítették elő, amelyek kizárólag gipszből épülnek, az Egyesült Államokban pedig jónéhány felhőkarcoló lakásainak mennyezete, padlózata, valamint falai állanak előregyártott gipszelemekből. A gipsz előállításának régebbi módszere viszonylag igen körülményes volt, amiatt, hogy sok gépi berendezést és szállítóeszközt igényelt. Hasonló volt a cement előállításához, amely ugyancsak deficites anyag, mivel az előállítási költségek aránytalanul nagyoK. Kiválóan lehet alkalmazni a nyersgipszet az építkezéseknél a cement helyett. Krystian Eyman mérnök jutott erre a gondolatra, hogy gipszkőből előzetes kiégetés nélkül készítsen kötőanyagot. Hosszas laboratóriumi kísérletek után gyakorlatilag is * bebizonyosodott a találmány használhatósága. A nyersgipsz kitűnően kiállotta a próbát. A kísérletek azt igazolják, hogy az Eyman találmánya alkalmazásával készült gipszelemek rendkívül tartósak. A laboratóriumi kísérletek megállapították, hogy a nyersgipszből készült elem egy négyzetcentiméteren 160 kiló súlyt bír el, míg az égetett gipszből készült anyag mindössze 60—100 kg hordképessé- gű. Nyilvánvaló tehát, hogy a nyersgipszből készült elemek az építkezés számos területén kitűnően helyettesítik a cementet. Az egyik varsói üzem már javában gyártja nyersgipszből a különféle elemeket, évenkint 750.000 darabot, ami kb 9 millió téglának felel meg. Megnyílt a nyári tárlat Szombaton délben ünnepélyes keretek között nyitották meg a budapesti Ernst múzeum kiállító termeiben a nyári tárlatot, amelyen festő- és szobrászművészeink legújabb alkotásaiból több mint kétszázhar- minc olajfestmény, szobor, grafikai mű, pasztellkép, akvarell és tempera szerepel.
