Észak-Magyarország, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-11 / 163. szám

A pártoktatási év előkészítésének néhány kérdéséről Révleányvár: Szabadság termelőszövetkezet... Tanuljunk, szórakozzunk V*-----------------------------------------------------­AZ MDPBORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. évfolyam 163. szám jtra SO fillér Miskolc, 1954 iulius 11, vasárnap Lehet is, kell is géppel aratni! JELENTÉSEK A GABONÁFÖLDEKROL ■•Jég néhány nap, s megkezdő­dik az igazi aratás. A gépállomá­sok aratógépei kint vannak a gabonaíöldeken. Ahol még nem kezdődött meg az aratás, ott is készen állnak és az alkalmas percet várják. Alig egy-két héttel ezelőtt még csak a felkészülés­ről beszéltünk és most itt az idő: aratni lehet. A gépállomásokon már hónapokkal ezelőtt szorgal­masan készültek, javították a gépeket, alkatrészek után jártak, ■készítették .a menetirány terve­ket. Most dől el, hogy mely gépál­lomások készültek fel jól az ara­tásra. Az idei betakarítás külö­nösen próbára teszi az embert, a gépet egyaránt. A gyakori esők, a viharok következtében a gabo­na több helyen megdőlt. Nehe­zebb lesz az aratás, mint tavaly volt. Háadásul még a gyakori esőzés is hátráltatja a munkát, éppen ezért fokozottabb szükség van minden munkáskézre, min­den egyes kombájnra és gépre. A mezőgazdasági munkák közül ta­lán egyik sem igényel ilyen moz­gósítást, mint az aratás. Régi, megszokott dolog már, hogy az aratásban részt vesz a család upraja-nagyja. Szükség van er­re, hiszen rövid idő alatt nagv munkát kell végezni. A termelő- szövetkezetekben is úgyszólván mindenkit az aratásnál foglal­koztatnak. mz utóbbi időben egyre na­gyobb szerepet játszanak a gé­pek. Az ipari üzemek dolgozói egymás után küldik az arató- gépeket, kombájnokat, hogy a legnehezebb munkában segítse­nek a mezőgazdaság dolgozóinak. Néhéz lenne olyan dolgozó pa­rasztot találni, aki ne hallott vólna róla, vagy ne látott volna már kombájnt. Sokat beszélnek arról is, hogy egy-egy kombájn, vagy arátógép hány ember mun­káját végzi el. S egyre több azoknak a dolgozó parasztoknak, termelőszövetkezeti tagoknak a száma, akik bátran számítanak a gépi munkára, igénybeveszik a gépállomás segítségét. A mező-, zómbori Uj Elet tsz az idén va­lamennyi gabonáját a gépállo­mással vágatja le. Nincs is me­gyénkben olyan termelőszövetke­zet', ahol ne dolgozna aratógép. Nem újdonság a gépi aratás már nálunk. Az idén mégis talál­kozunk olyanokkal, akik kijelen­tik: nem lehet géppel aratni, mert dőlt a gabona. Igaz, hogy nehezebb, de lehet, sőt kell is géppel aratni. Erre már számta­lan példánk van. A taktaharkányi gépállomás traktoristái a tisza- luci Vörös Hajnal tsz-ben dőlt gabonát arattak. Az aratógéppel nem lehetett négy oldalról vágni, ezért három oldalról vágtak. Még akkor is érdemesebb gép­pel aratni, ha négy oldal helyett csak egy oldalról tudja aratni a gabonát a gép. Egy aratógép még így is 6 holdat tud levágni naponta, ami körülbelül harminc ember munkájának fele! meg. A gépi aratás nemcsak köny- nyebbség, de olcsóbb is, mint a kézi munka. Kiszámították, hogy a kombájnnal történő aratás, betakarítás esetén a szemveszte­ség maximálisan 4 százalék. Ez­zel szembén a kézi aratásnál a kévekötés, keresztbehordás, ra­kás, behordás, asztagolás, csép- Iés szemvesztesége 10—12 száza­lék. E nagy előnye mellett a kombájn olcsóbb is. A kombájn egy napi munkáját kitevő 15 hold gabona betakarítási költsé­ge — tíz mázsás holdankinti ter­mésnél — nem egészen 4 ezer forint. Ugyanez a munka kézi aratással ■— hordást és cséplést is számítva — 9 ezer forintba ke­rül. Tehát csak 15 hold aratásá­nál 5 ezer forintot takaríthatunk meg, ha kombájnnal aratunk, nem beszélve arról, hogy mi­lyen előnyt jelent az, ha addig nö­vényápolást, vagy szénabetakarí­tást végezhetünk. Dolgozó parasztságunk az idén sokat aggódott a búzáért. Rossz, száraz volt az ősz, hosszú, hideg a tél és a tavasz. A hő termés, a kenyér forgott kocktfb. Szinte aggódva beszéltek egymás között, hogy milyen lesz a termés. Most itt van a bő termés már a" kalászokban, rajtunk a sor, hogy megfelelően be is takarít­suk. Államunk nem késlekedett a segítséggel, hiszen csak itt, a mi megyénkben több mint 150 aratógép dolgozik. Azonkívül csaknem naponta érkeznek az üzemekből az aratógépek, kom­bájnok. A nagyszerű kombájno- sok és aratógépkezelők szinte harcba indultak azért, hogy min­den gabonaszálat learassanak, minden búzaszem a magtárba kerüljön. A gabonabetakarítás ügye közös ügy lett, az egész or­szág ügye. Hiszen ha négyzet- méterenkint csak egyetlenegy ka­lászt vesztünk el, az országos viszonylatban már 1500-—2000 vagon terményt jelent. Ez a mennyiség körülbelül Budapest egy hónapi kenyérellátását bizto­sítja. 5 százalékos szemveszte­ség esetén olyan kár éri az or­szágot, aminek értékéből 100 gépállomást, vagy 2000 kultur- otthont tudnánk adni a falunak. Ugyanakkor 5 százalékos meg­takarítás jövőévi vetőmagszük­ségletünk felét, csaknem egy­millió ember egész évi kenyér- ellátását biztosítja. A számok igazolják tehát, hogy mit jelent időben aratni, mit jelent az, ha minden munkaerőt és gépet hasznosítani tudunk az aratás­nál. Ezért beszéljenek sokat a népnevelők a gépi munka elő­nyeiről, számolják ki, hogy mennyivel jobban jár az a tsz. amely géppel arat. A gépi aratás sikere azonban nemcsak a népnevelőkön múlik, hanem elsősorban az aratógép és a kombájnvezetők jó munká­ján. Igaz, megdőlt a gabona, de llhet aratni, ezt már bebizonyí­tották nem egyszer. Legyenek leleményesek, ne féljenek az új­tól. Kérjék ki az agronómusok, szakemberek véleményét, segít­ségét és közös erővel összefog­va dolgozzanak' a bő termés si­keres betakarításáért! Egy percet sem késlekedett Horváth József bodroghalmi dolgozó paraszt nem késlekedett az aratással. A nagy munkában segít a fia is. 30 holdon, 30 aratópár A szikszói járás ter­melőszövetkezetei egyre nagyobb eredményeket érnek el az aratásban. A felsővadászi Rákóczi tsz tagsága július 9-én 30 holdon aratta le az őszi árpát. Kinn volt a tsz tagjainak apraja- nagyja, 30 pár aratott a földeken. A gadnai Dózsa tsz földjén gép aratja a kalászosokat s a járás többi községé­nek határában is szé­pen halad az aratás. 45 holdon földben a mágodnövény Az emődi Szabadságharcos ter­melőszövetkezet tagjai nagy gonddal aratnak. Alig, hogy le­aratták az őszi árpát, a gépállo­más traktora máris hozzálátott a tarlóhántáshoz. Eddig 45 hol­don vetettek másodnövényt. Holnap két brigád már megkezdi a 70 holdról a learatott őszi arpa csép.ését. Nem feledkeznek meg iaz egyéb fontos munkákról sem. A napokban fejezték be 20 hold bor­só aratását. A nagy munka mel­lett is módot találtak arra. hogy 50 köbméter borsőcsalamá'- dé silót' készítsenek a sertések­nek. Az emődi Szabadságharcos termelőszövetkezet munkájából tanulhat megyénk többi szövet­kezete is. Távirat ESZAKMAGYARORSZAG SZERKESZTŐSEGE MISKOLC. A sajószögedi tanács értesíti a szerkesztőséget, hogy a község dol­gozói befejezték az őszi árpa aratá­sát, s a búza 40 százalékát is levág­ták már. községi tanács. Munkában a gépállomások Megy esze rte beérett az ősziár­pa. A bő termés betakarításáért munkába álltak gépállomásaink dolgozói is. Legjobb eredményt eddig a mezőcsátl, hejőpapi és emődi gépállomások dolgozói ér­ték el. A mezőcsátiak 94, a he- jőpapiak 83, az emődiek 76 ka­taszteri hold árpát arattak le. Az aratógéppel dolgozó trakto­rosok versenyében Tóth Péter (Ernőd) vezet 38 holddal. Csörsz Kálmán (Hejőpapi gépállomás) 25 holdon végezte el az aratást. Óriás János (Alsózsolca) arató­gépével 6 óra alatt 16 hold ár­pát vágott le. Nyomban csépelnek A putnoki gépállomás udvaráról egy másután indulnak a cséplőgépek < falvakba, nehogy valahol akárcsak e gy órát is várni kelljen a gépre nniiiiiiimiiiiniiiHiiiHimiiniiiiiinnHiiimiminiiiiiuiiiiinmiiniiimiiimiHUnimnii, ,llllltll| \\\\\\\m\\\m\\\\\\\\\\\mm\m\\\\m\\\m\\\\\\\mi\mm\mmm\\\\mmm^ ...hogy mielőbb dolgozzon a Borsodi Hőerőmű első gépegysége Az ember csak akkor látja igazán, hogy milyen óriási építmény a Bor­sodi Hőerőmű, ha közelről megnézi, vagy ha az oldalához épített állvá­nyok lépcsőin felmászik a tetejére. Csodálatos látvány. A tetőről nyur­ga vaslábakra támaszkodó hosszú vasrács húzódik a távolban fekvő központi szénosztályozó felé. A szál­lítószalag már készen áll arra, hogy adagolja a porszenet a hőerőmű ka­zánjainak óriási gyomrába. Jól lát­ni innen az épülő vegyiművet kö­csögformájú hűtőtornyaival és tá­volabb a Béke-várost. Innen a ma­gasságból a földön dolgozó emberek egész kicsinyeknek látszanak. Röntgenezik a víztartályt A hőerőmű belsejében a mennye­zettől a földig, de még a föld alatt is szorgos munka folyik. Több válla­lat dolgozója serénykedik azon, hogy a hőerőművet minél előbb a nép szolgálatába állítsa. A meny- nyezethez közel, többemelet magas­ságban az Április 4. Gépgyár ki- rendeltségének Fedor-brigádja dol­gozik. Nagy csörlő segítségével 100 köbméteres víztartályt forgatnak. Most vizsgálják felül röntgen gép segítségével, hogy tökéletesek-e a hegesztések, nincs-e valamilyen hi­ba, amely később megbosszulja ma­gát. Nem messze tőlük óriási kazánok tetején munkások dolgoznak. Varga Péter és Fojtó László a kazánház tetejére szereli a lemezeket. Kissé nehézkesen megy a munka, mert a lemezek lyukai nem pászolnak a vasvázon lévő lyukakhoz. Némelyi­ket be kell hegeszteni, arrébb újból fúrni. Ez bizony akadályozza a munkát. A kazántetőtől lefelé sokszáz vas­tag cső nyúlik, mint valami széles függöny. A széles kazántestekben lámpák fényénél kazánkőművesek dolgoznak. A III. számú kazán fa­lazásánál dolgozik Kádár József és brigádja. Szinte ég a kezük alatt a munka, s egyre magasabbra emel­kedik a kazán fala. Az építkezés területén a verseny­táblák üresen ásítoznak, pedig a dolgozók lelkesen versenyeznek egy­mással. A kongresszusi műszakok befejezése után a villamossági dol­gozók felhívással fordultak a többi vállalathoz, hogy a kongresszusi verseny lendületével küzdjenek to­vább a hőerőmű mielőbbi befejezé­séért. A felhívásnak sok követője van. (Kár, hogy az eredményről nem tájékoztatják a dolgozókat.) A ver­seny egyik élharcosa a Kádár-bri­gád. Nemrégiben vállalták, hogy a III. számú kazán nagytölcsér fala­zását a 7.30-as szintig július 5 he­lyett június 30-ra elvégzik. Vállalá­sukat június 26-ra teljesítették, 140 százalékot értek el. A számok, az adatok nem is tudják hűen kifejez­ni a hősies munkát. Azt csak akkor tudja igazán értékelni az ember, ha látja, hogyan dolgoznak. Most nagy elhatározás előtt állnak a hőerőmű építői. Azért küzdenek, hogy az első kazán mielőbb megkezdhesse mun­káját. Kádár József, a brigád vezetője ezt mondotta: ha az első kazánt a lakatosok július 15-én átadják ne­künk és ha biztosítanak elegendő téglát, akkor mi az Alkotmány tiszteletére vállaltuk, hogy augusz­tus 20-ra elvégezzük a kazán kő­művesmunkált, s megcsinálhatják a próbaindítást. Serény munka a gépóriás „gyomrában** A kazánoktól oldalra eső részen egész sereg szerelő dolgozik egy ha­talmas gépóriásban. A Láng Gép­gyár és a hőerőmű dolgozói szerelik az első számú turbinát. Grammer András, a Láng Gépgyár művezető­je beszél munkájukról: Ígérjük, hogy az egyes számú turbinát augusztus 20-ra elkészítjük, de eb­hez az kell, hogy biztosítsák a kon­denzátor csöveket. Ha ezt megkap­juk, akkor a turbina is készen lesz. így beszélnek, így dolgoznak a munkások, bennük van lelkesedés, van akarat, de a sikerhez szükséges, hogy biztosítsák számukra a műsza­ki feltételeket, az anyagot. Dicséretet érdemelnek a villamos osztály műszaki vezetői, akik a hő­erőmű építése, szerelése mielőbbi befejezése érdekében komplex-bri­gádot alakítottak. Értékes vállalást tettek és fogadalmukat teljesítették is. Segítségükkel a brigádok egész sora ér el jó eredményt. Például a DISZ-brigád 162, a Béke-brigád 134, a Villám és Energia DISZ-brigád 139, Csiszár Gyula és Tóth B. János’ lakatos 186 százalékot ért el. Nem mind arany, ami fénylik — mondja a régi közmondás. A hő­erőmű építésénél sincs minden a legnagyobb rendben. Egyes vezetők azt mondják* kevés a munkaerő, ugyanakkor mit látni a másik ol­dalon? Szondi Máté, Szolga Imre és Képíró László kőművesek arról be­szélnek, hogy körülbelül ötvenen jöttek át a 31/6. Városépítő Válla­lattól, de nem tudnak rendesen dol­gozni. Félnapi munkához egy egész nap kell készülniük. Hol van mun­kájuk, hol nincs. Az egyik vállalat műszaki vezetője arról beszél, hogy mivel nincs elegendő segédmunkás, kénytelen szakmunkásokkal segéd­munkát végeztetni. Ugyanakkor a raktár mellett 15 munkás 7 órától 12 óráig semmit sem csinál, mert nincs aki munkát adjon. Harapja a földet az exkavátor Jónéhány középiskolai tanuló is eljött, hogy segítsen az építkezésnél. Sok esetben ezekkel a munkaerők­kel sem tudnak megfelelően gazdál­kodni. Az egyik hatalmas gödörben köb­méteres kanalával exkavátor harap- dálja a földet. Krivácsi József, a gép kezelője egyszerre elégedett" és elégedetlen. Elégedett, mert az alig 19 éves szabolcsmegyei parasztfiú ilyen óriási gépet irányít. Elégedet­len, mert az exkavátor 8 óra alatt 1500 köbméter földet termelhetne ki, de nincs elegendő Dömper s ezért csak 48 köbmétert termel. A hibákat még tovább sorolhat­nánk, de a hőerőmű építését nem a hibák jelzik. Zavart okoznak ugyan a munkában, de a hibák eltörpül­nek a hősies küzdelem, a dolgozók minden akadályt legyőző akarata mellett. Jó lenne, ha a vezetők töb­bet tennének az ilyen kicsiknek lát­szó hibák megszüntetéséért. CSORBA BARNA

Next

/
Thumbnails
Contents