Észak-Magyarország, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-11 / 163. szám

2 ESZAKMAGYÄRORSZAG Vasárnap, 1954. július 11. Vizsgáznak a jövő A miskolci zenepedagógus munka- csoport'jó munkájának eredménye­képpen az elmúlt napokban mint­egy 700 tanuló vizsgázott az előké­szítő, zongora, hegedű, magánének és a harmonika tanszakokon. A ze­nepedagógus munkacsoport első­rendű feladatának azt tekinti, hogy a gyermekek körében az előképző tanszakokon a hangszeres muzsika alapfokú oktatásával tehetségkutató munkát végezzen. Éppen a harmonika tanszak vizs­gáit tartották, amikor felkerestük a zenepedagógus munkacsoportot. Fi­scher Rudolf elvtárs tanpr növendé­kei között dolgozókat és gyermeke­ket is találunk. Csernyik Elvira, a cementgyár dolgozója mutatja be először tudását. Jó ritmusérzékű, tehetséges muzsikus, de még csak alig néhány hónapja tanul. Nagyobb a harmonika, mint a kis 8 éves Fischer Márta, de az ujjai már sok harmonikaművészei gyakorlatot, játéka rátermettséget árul el. Sándor István most végezte a József Attila utcai általános is­kola 7. osztályát, a kitűnő eredmé­nyű vizsga után azonnal ki is je­lenti: zenetanár akar lenni. A másodévesek már kis hangver­senyt tartanak. Szebbnél-szebb szá­mokat hallunk. Keltái Ildikó a Par- zsavásárt, Bodolai Olga Schubert szerenádját és egy Verdi-egyveleget, Kálmán Sándarné egy Chopin val- cert és Grieg Solvejg dalát, Szebeni György Liszt II. rapszódiáját adta elő nagy sikerrel. Az évről-évre nagyobb sikert arató vizsgák után érdeklődéssel várják a harmonika tanszak lelkes tanárának bejelentését, hogy jövőre már a tanszak harmonikazenekara is bemutatkozik Miskolc dolgozói előtt. Kíváncsian várjuk munkájuk eredményét, sok sikert kívánunk. ,,Halhatatlan melódiák“ A miskolci Béke mozi július 8— 18-ig játssza az olasz filmgyártás kiváló alkotását, a „Halhatatlan molódiák‘‘-at. A film a nagy olasz zeneszerző, Pietro Mascagni esemé­nyekben gazdag életét, küzdelmét, szerelmét, boldogságát, boldogtalan­ságát, a világhírű „Parasztbecsület" című operája komponálásának tör­ténetét mutatja be: A gyönyörű, megkapó és zenei élményekben bő­velkedő film már az első előadásnál is nagy sikert váltott ki Miskolc dolgozói körében. A kép a film egyik mély emberi érzésekkel, fájdalommal telitett drámai jelenetét ábrázolja. A Szovjetunió vasutainak villamosítása Moszkva (TASZSZ) Sokezer kilométerre húzódnak a Szovjetunió villamosított' vasútvona­lai. Villamos vontatásra állították át a legnagyobb teherforgalmu uráli, szibériai, kaukázusontuli vonalré- székét és a moszkvai csomópont majdnem valamennyi városkörnyé­ki vonalát. Jelenleg körülbelül kilencezer ki­lométernyi villamosított vasútvonal van (egy vágányban számolva.). Az ötödik ötéves terv alatt (1951—1955) négyszer annyi vasútvonalat szán­dékoznak villamosítani, mint az elő­ző ötéves tervben. Ebben az évben helyeztek üzembe sok villamosított vasutszakaszt az, OSZSZSZK-ban és a Kaukázusban. Különösen nagy távlatok nyílnak a vasutak villamosítása előtt a kuj- bisevi és sztálingrádi vízierőmű üzembehelyezése után. A nagymeny- nyiségű olcsó villamosenergia lehe­tőséget ad arra, hogy sok tízezer ki­lométerrel kibővítsék a villamosított vonalak hálózatát. Hatalmas árvíz Délkelet-Némefországban és üusztriában Nyugati ródiójelentések beszámol­nak arról, hogy Délkelet-Németor- szágban és Ausztriában nagy pusz­tításokat okozott a Duna és mellék­folyóinak áradása. Az eddigi adatok szerint több mint húszezren váltak hajléktalanná és legalább húsz sze­mély életét vesztette. Mint a jelentések mondják, három napja szinte megállás nélkül zuhog az eső. Mintegy ötven éve nem ész­leltek ilyen magas vízállást. Passau- nél például körülbelül kilepc méter­rel emelkedett a Duna szintje. Bajorországban nagy területeket öntött el a víz. Salzburgból és Ro- senheimből csónakokon szállítják el a lakosokat, Passauban tízezren váltak hajléktalanná. München és Passau között több mint hétezer négyzetkilométer nagyságú terület víz alatt áll. Ausztriában leállt a hajóforgalom a Dunán. Becs néhány külvárosa pénteken víz alatt volt. A hatalmas árvíz hidakat sodort el és megbénította a közlekedést több útszakaszon. így tizenöt hidat sodort el az áradat és harminc utat vágott el, köztük a Münchent és Salzburgot összekötő főútvonalat. Az árvíz nagy pusztítást végzett Tirolban a marha- és juhállomány­ban. NEMZETKÖZI SZEMLE .Aas európai hadsereg jóváhagyásának kilátásai úgy olvadnak, mint vaj a napon... Ezt a rendkívül szemléltető ha­sonlatot az egyik legtekintélyesebb francia lap, a „Le Monde" alkal­mazta a közelmúltban, kifejezve ez­zel azt a hangulatot, amely Francia- országban uralkodik az európai vé­delmi közösség létrehozásának ter­veivel szemben. A francia nép, sőt még a katonai körök és a burzsoá­zia egy igen jelentős része Is szem- benáll az EVK létrehozásának ter­veivel. És ez az állásfoglalás meg­pecsételheti az EVK sorsát, hiszen Franciaország nélkül nem képzel­hető el az „európai védelmi közös­ség", Franciaországgal pedig... a francia tömegek nem tudják elkép­zelni ., i A nép akaratának forró napja valóban egyre inkább ol­vasztja az EVK létrehozásának kilá­tásait. | Az EVK tengerentúli kiagyalói és szervezői, akik dédelgetett tervük szétfolyását látják, arra törekszenek, hogy — mint minden alkalommal, úgy most is —, eltakarják a napot, viharfelhőket tornyosítsanak sugarai elé. Ezért fokozzék nyomásukat Franciaországra, nem törődve a franciák, a francia nép érdekeivel. Amikor Laniel és Bidault kormá­nya csúfosan megbukott, az nem egyszerűen a Franciaországban sű­rűén Ismétlődő kormányválságot je­lentette, hanem ezegyszer valami­féle minőségi változást is. Laniel és Bidault —' az amerikai imperializ­mus legszolgaibb szolgái voltak, a háborús imperialista tervek leghűbb megvalósítói — az utánuk következő Mendes-France-kormány pedig az Egyesült Államoktól való függetle­nülés politikáját ígérte. Ezért is ke­rült a Medes-France-kormány megalakulásának napjától kezdve az amerikai imperializmus diplomáciai nehéztüzérségének tűzvonalába. A Washington—Bonn tengely, angol támogatással igyekszik minden erő­vel nyomást gyakorolni a francia kormányra, hogy végre mondjon „igent" az $VK kérdésében. A soro­zatos diplomáciai támadásokat Fran­ciaország ellep Eisenhower ismert levele vezette be Coty elnökhöz, a következő lépés volt „az angol- amerikai nézetek azonosságának" deklarálása az EVK kérdésében, ugyanakkor Dillon, az Egyesült Ál­lamok párizsi nagykövete feltűnő és kihívó fenyegetőzéssel akart hatást elérni a francia kormánynál, majd Spaak belga külügyminiszter követ­kezett, aki „közvetítési" kísérlettel lépett fel és végül megszólalt Ade­nauer, most már teljesen hitleri stí­lusban, azzal fenyegetve meg Fran­ciaországot, hogyha sürgősen nem ratifikálja a bonni és a párizsi há­borús szerződést, Nyugat-Német- ország fegyverkezési tervei keresz­tülvitelében önállósítja magát és különszerződést köt az Egyesült Ál­lamokkal és Angliával. S hogy na­gyobb nyomatékot adjanak Ade­nauer fenyegetőzésének, Londonban tanácskozásra ültek össze a német kérdés angol és amerikai szakértői, hogy „megvizsgálják a német szu­verenitás helyreállításának kérdé­sét", arra az esetre, ha az EVK terve végleg csődöt .mond. Gyakorlatilag tehát annak lehe­tünk tanúi, hogy az amerikaiak és az angolok nyilt egységfrontot al­kotnak most a német militaristák­kal — a franciák ellen. Az utóbbi hetek e koncentrált támadása nyil­vánvalóan nem a francia-német el­lentétek tárgyalások útján való fel­számolását kívánja elősegíteni. Ha így lenne, akkor Adenauer nem ép­pen a francia külügyi államtitkár Bonnba érkezésének előestéjén mondta volna el Franciaországot, a német Wehrmacht feltámasztásával fenyegető beszédét. A támadások célja, hogy Francia' országban lehetetlenné tegyék Men- des-France-nak az amerikai impe­rializmustól óvatosan függetlenülő politikáját és tárgyalások, kifogások és javaslatok meghallgatása nélkül, egyszerűen rákényszerítsék Francia- országot az EVK ratifikálására. Csak jellemzésként kell megemlí­teni, hogy ezt a nyugati hatal­mak akkor teszik, amikor a genfi értekezlet hatására a nemzetközi helyzetben a feszültség enyhülésé­nek jelei mutatkoznak, — míg az EVK forszírozása éppen a nap elé tornyosuló viharfellegek szerepét, a háborús vihar előkészítését szolgál­ja. A határozottan megnyilvánuló nyomás ellenére Franciaország nem ad igenlő választ, s a francia sajtó kommentárjaiból az állapítható meg, hogy nincs olyan francia kormány, amely a helyén maradhatna, ha megkísérelné elfogadni a Washing­ton—Bonn tengely parancsait. Ma már olyan politikusoknak, az ame­rikai imperializmus olyan megszál­lottjainak, mint John Foster Dulles is látniok kell terveik megvalósítá­sának reménytelenségét. Nem lehet másként magyarázni Dullesnek azt a minapi kijelentését, hogy „Európa összefogásának korszaka hamarosan lejár.,." Dulles tehát nem tud felmutatni a hatalmas zenebonán kívül semmi­féle eredményeket európai politiká­jában, csak a kudarcokat kénytelen elkönyvelni, Talán ezért perdült eszeveszett harci-táncra a napokban, amikor a Guatemala fölött aratott „dicsőséges győzelemről* beszélt. Dulles ugyan nem mondta ki, de az egész világ nagyon jól tud­ja, hogy kinek a dicstelen szereplé­séről van itt szó. A világ tudja, hogy a Guatemala törvényes kormányá­nak elűzésében, a nép vezető párt­jának, a Guatemala! Munkáspártnak betiltásában, funkcionáriusainak le­tartóztatásában, a hazafiak százai­nak legyilkoiásában az amerikai imperializmus játszotta és játssza ma is a vezető szerepet, s hogy itt Mr. Dulles-nek bizonyos személyi érde­kei is vannak. Hiszen azt is tudja a világ, hogy ő is egyik részvényese annak az United Fruit Companynak, amely rabságban tartotta évtizede­ken ót a guatemalai népet, s amely­nek földjeit a polgári demokratikus Arbenz-kormány jelentős részben éllámosította, majd szétosztotta a nincstelen guatemalai parasztok kö­zött. Ebből fakadt a monopóliumok urainak feneketlen gyűlölete Guate­mala ellen. Ami azután végered­ményben a Guatemalát a közel­múltban ért minősíthetetlen agresz- szióban csúcsosodott ki. Az agresz- szorok ugyan néhány napon belül kénytelenek voltak véres fejjel visz­Magyar államférfiak üdvözlő táviratai a mongol népi forradalom 30. évfordulójára J. CEDENBAL ELVTÁRSNAK a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa Elnökének ULAN-BATOR. A mongol nép nagy nemzeti ünnepe alkalmával a Magyar Népköz­társaság kormánya és az egész magyar nép nevében szívből üdvözlöm a testvéri mongol népet és Önt, Miniszterelnök Elvtárs. A magyar nép nagyrabecsüli azokat az eredményeket, amelyeket a baráti mongol nép hazája építése és életszínvonalának állandó eme­lése terén elért. Szívből kívánok további nagy sikereket és boldog jö­vőt a testvéri mongol népnek. NAGY IMRE a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. * Üdvözlő táviratot küldtek még Dobi István, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke ésBoldoczki János külügyminiszter is. Indonézia támogatja a Kínai Népköztársaság és Japán felvélelét az ENSz-be Az „AP" amerikai hírügynökség dzsakartai jelentése szerint az indo­néz fővárosban pénteken közölték, hogy az ENSZ közgyűlésének szep­temberben megnyíló ülésszakán In­donézia támogatni fogja a Kínai Népköztársaság és Japán felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A szóvivő hozzáfűzte, hogy a köz­gyűlésben Indonézia továbbra is tá­mogatni fogja a gyarmati rendszer ellen Tuniszban, Marokkóban, Ko­reában, Indokínában és másutt fo­lyó harcot. (MTI) A „Freies Volk“ cikke a tervezett „európai munkaközvetítő iroda“ feladatairól Düsseldorf (ADN) A „Freies Volk", a Német Kom­munista Párt lapja „A Montanunió kényszerkötelezettségeket akar" címmel magyarázza a tervezett „eu­rópai munkaközvetítő irodának", mint a nyugatnémet munkásoknak a Montanunió tagállamaiban történő kényszerű elhelyezkedése végre­hajtó szervének feladatait. A „szol­gálati kötelezettség" előirányozza, hogy a Montanunió hat tagállamá­nak bányászait és fémmunkásait „akadálytalanul lehessen exportálni a csekélyebb gazdasági tevékenysé­gű területekről olyanokra, ahol jobb foglalkoztatási lehetőségek vannak." A „Freies Volk" így írf „Európai munkaközvetítő iroda néven Luxem­burgban egy hivatalt akarnak fel­állítani a nyugatnémet munkások; elsősorban a Ruhr-bányászok mun­kaszolgálatra történő elhurcolása céljából. A cél az, hogy a bánya- és acélipar urai olcsó munkaerőkhöz jussanak, akiket bérleszorítókként és sztrájktörőkként bevethetnek a Montanunió bármely országában, s ezzel hátbatámadhatják saját, maga­sabb bérért harcoló munkásaikat, Az iráni szovjet nagykövet emlékiratot nyújtott át az iráni külügyminiszternek • Teherán (TASZSZ). A. J. Lavrentyev, a Szovjetunió iráni nagykövete ez év július 8-án felkereste A. Entezam iráni külügy­minisztert és a szovjet kormány megbízásából a következő szövegű emlékiratot nyújtotta át neki: „Az utóbbi időben az iráni és a külföldi sajtóban számos közlemény jelent meg az°kkal az intézkedé­sekkel kapcsolatban, amelyeket az Egyesült Államok kormánya és több szavonulni, de akkor az amerikai monopóliumok újabb cselfogóst al­kalmaztak és belülről próbálták fel­bomlasztani az országot. A guate­malai hadsereg tisztjeinek egyrészét megvásárolták, lemondatták Árbenz elnököt és megnyitották a kapukat* az ugyancsak amerikai pénzért, amerikai fegyverekkel az országba betolakodó Armas ezredes banditái előtt. Armas ezredesnek, az ameri­kaiak gátlástalan bérencének szemé­lyében az elmúlt hét szombatján az United Fruit Co. vonult vissza „jo­gaiba" Guatemalában. S azóta meg­telnek a börtönök és folyik a haza­fiak vére a vesztőhelyeken. Azóta elűzik a parasztokat földjeikről, hogy helyükre odatelepedjen a minden­ható amerikai banán-monopólium.,. Dulles pedig, e monopólium egyik főrészvényese „dicsőséges győze­lemről" szónokol. Bár igaz, kissé korán... A nép nem hajolt meg Armas előtt, s nem hajlandó kézcsókra já­rulni Peurifoy úrhoz, az USA gua­temalai nagykövetéhez sem, akinek nagy „érdemei" vannak az ország Újabb leigázása körül. Dulles és részvényestársai legna­gyobb megrökönyödésére a guate­malai parasztok tömegei partizán­harcba kezdtek, vasútvonalakat, út­vonalakat, gépkocsioszlopokat támad­nak meg, s bizonytalanná teszik Guatemala új urainak életét. A guatemalai nép nem hagyja magát dollár árfolyamon beváltani. Áll a harc. S az az agresszió, amelyet Mr. Dulles „dicsőséges győzelemnek" nevezett, más gyümölcsöket is ho­zott, mint amilyeneket az ameri­kaiak szerettek volna. Az agresszió lelepleződött az egész világ előtt — s az Egyesült Államok még keve­sebb hitellel rendelkeznek ma a vi­lág népeinek szemében, mint eddig bármikor — és nemcsak Guatemala fegyveres parasztjai küzdenek most a betolakodók és szekértolóik ellen, hanem fellángolt az amerikaellenes gyűlölet lángja egész Latin-Ameriká- ban. Ez a láng bevilágítja a jövőt, amely nem a United Fruit Compa­ny^ s nem a Dulleseké, •. más ország kormányai hoztak an­nak érdekében, hogy Iránt bevonják az ez év áprilisában megkötött tö­rök-pakisztáni katonai szövetség alapján a Közel- és Közép-Keleten létrehozandó agresszív katonai tömbbe. A szovjet kormány figyelmét a többi között azokról a tárgyalások­ról szóló közlemények kötötték 1c, amelyek nemrégiben Teheránban Henderson úr, az Egyesült Államok iráni nagykövete és Zahedi úr, irá­ni miniszterelnök között folytak. A tárgyalások során Irán nevében ál­lítólag több kijelentést tettek azzal kapcsolatban, hogy Irán résztvesz az Egyesült Államok közel- és közép­keleti katonai intézkedéseiben. Ezzel kapcsolatban «. szovjet kor­mány felhívja az iráni kormány fi­gyelmét azokra a kötelezettségekre, amelyeket Irán vállalt magára a garanciáról és a semlegességről szó­ló 1927 október 1-i szovjet-iráni szer­ződés értelmében. A szerződés értel­mében „mindkét szerződő fél szá­mára kötelező, hogy sem ténylege­sen, sem formálisan ne vegyen részt olyan politikai szövetségek­ben, vagy egyezményekben, ame­lyek a másik szerződő fél száraz­földi, vagy tengeri biztonsága, illet­ve épsége, függetlensége, vagy szu- verénitása ellen irányulnak. (A szerződés harmadik cikkelye.) A szovjet kormány ezeket a köte­lezettségeket flgyelembevéve, meg­felelő magyarázatot szeretne kapni Irán kormányától a fentemlített kérdést illetően.” Entezam úr, Irán külügyminiszte­re megígérte, hogy átadja az emlék­iratot az iráni kormánynak megvi­tatás végett. II héten többek között a kővetkező könyvek jelentek msg Szikra könyvkiadó: Kennedy: A fajvédő Amerika. 315 o. — Nemes Dezső: A Kommunisták Magyaror-* szági Pártjának harca 1919. auguszj tusától 1929 őszéig. Hl. o. (Az MDP pártfőiskolája magyar párttörténeti tanszék. 3.) Szépirodalmi könyvkiadó: Ady Endre válogatott cikkei és tanúimé-* nyal. 504 o. (Magyar klasszikusok.) A Borsodi Hőerőmű Vállalat azonnali belépésre keres föl képzett. műszaki ismeretekkel rendelkező, energikus vál­lalati gondnokot. Jelentkezni lehet levélben Kazincbarcika IV., Pf. 420. címre, vagy személyesen az Erőm# személyzeti osztályán. A 31. sz. Autóközlekedési Vállalat, (Miskolc, József A. u. 36. sz.) munka­napokon délután 18 órától 24 óráig, munkaszüneti napokon reggel 6 órától este 22 óráig 65 százalékos kedvez­ménnyel fuvarozást válla]. Kérjük az igényléseket a fuvarozás megkezdése előtt 48 órával a vállalat fuvarvállalő irodájába Miskolc, József A. M. 36* leadni szíveskedjenek. n

Next

/
Thumbnails
Contents