Észak-Magyarország, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-09 / 161. szám

2 jSZAKMAGYAHORSZAG Péntek, 1954. Július 9. Díszvacsora a labdarugó válogatott tiszteletére A magyar labdarúgó válogatott tagjai szerdán este díszvacsorán vet­tek részt, amelyen megjelentek Far­kas Mihály, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tag­ja, Mekis József, a Magyar Dolgo­zók Pártja Politikai Bizottságának póttagja, a SZOT elnöke, Piros László belügyminiszter, Vass Zol­tán és Kovács István, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető­ségének tagjai, Gosztonyi János, Ká­das István és Várhelyi György, a DISZ Központi Vezetőségének tit­kárai, valamint az Országos Társa­dalmi Labdarúgó Szövetség elnöksé­gének számos tagja és a sportegye­sületek elnökei. (MTI) V. M. Molotov elvtárs visszaérke-cel4 Gcnfhc Genf (TASZSZ). V. M. Molotov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnökhelyet­tese, a Szovjetunió külügyminisztere július 0-án megérkezett Genfbe. V. M. Molotov a következő nyi­latkozatot nyújtotta át a sajtó kép­viselőinek: „Az indokínai béke helyreállításá­nak kérdésével foglalkozó genfi ér­tekezletnek a legközelebbi időben a külügyminiszterek részvételével kell folytatnia munkáját. Az elmúlt több mint két hét alatt a miniszterek helyett Genfben ma­radt képviselők olyan munkát vé­geztek, amelyek szükségképen nem csekély jelentőségű lesz a genfi ér­tekezleten pozitív eredmények el­érése szempontjából. Remélem, hogy a külügyminiszte­rek tanácskozásának felújításáig lesz néhány napdm pihenésre és kon­kretebben megismerkedhetek mind­azzal, amit itt az utóbbi időben vé­geztek” A khmert népi feSezabaditó hadsereg főparancsnokságának közleménye önálló felsóoktatási intézmény lett a Lenin Intézet A minisztertanács határozatot ho­zott a Lenin Intézel önálló felsőokta­tási intézménnyé való szervezéséről. A határozat értelmében a Lenin In­tézet 1951. év szeptember 1-től az Eötvös Lóránri tudományegye ’• e m szervezetéből kiválik és váltana lián oktatási céllal önálló felsőoktatási in- tézményként folytatja működését. Az intézet az egyetemekkel esik can el­bírálás alá s az ott nyert képesítés az egyetemi végzettséggel azonos értékű. Mendes-France szerdai rne^b^széléspi Paris (MTI). Az „AFP” jelenti, hogy Pierre Mendes-France francia miniszterel­nök és külügyminiszter szerdán délután fogadta Sir Gladwyn Jebb- et. Nagybrltanftla párisi nagykö­vetét. Mendes-France ezután Edoyard Herriottal. a nemzetgyűlés tisztelet­beli elnökével tanácskozott. Csütörtökön Mendes-France meg­beszélést folytat Jean Chauvellel, a genfi francia küldöttség vezetőjével. Sanghaj (TASZSZ). A „Vietnami Tájékoztató Iroda” közli. A khmeri népi felszabadító had­sereg főparancsnokságának közle­ményéből kitűnik, hogy a khmeri népi felszabadító hadsereg egységei Kompong-Csam várostól délkeletre szétverték a kambodzsai király egyik zászlóalját, amelyet nemrég alakítottak és az amerikaiak szerel­tek fel. Június második felében a khmeri népi felszabadító hadsereg fokozta tevékenységét Khmer délkeleti ré­szén. A népi csapatok az ellenség ellen­őrzése alatt álló közlekedési vona­lakat romboltak szét és felszabadí­tottak 12 ezer főnyi lakosságot. Szombaton tartiák Viwprémbon a nvereménvhelélkönvvek országos sorn'ását Az Országos Takarékpénztár a nyereményhetétkönyvek legközeleb­bi sorsolását július 10-én. szomba­ton rendezi Veszprémben a Kis- faludy-knltnrházban. Az Országos Takarékpénztár már kinevezte a sorsolási bizottság tagjait. (MTI) a heloa széniparhan Válság Brüsszel (TASZSZ). A belga szénipar fokozódó válsá­gának következtében emelkedik a munkanélküli bányászok száma. Hivatalos adatok szerint a belga bányákban négymillió tonna kibá­nyászott, de eladatlan szén van. A vállalkozók elbocsátják a bányászo­kat és csökkentik a munkabért. Mint a „Drapeau Rouge” közli, az „André Dumant” bányák igazgató­sága (Limburg tartomány) bejelen­tette, hogy július 5-én a bányák­ban szünetelt a munka, 10-én is le­áll a bánya. Ezekben a napokban körülbelül ötezer bányászt fosztanak meg a munkabértől. A többi bányatulajdonos hasonló intézkedésekkel részleges munka­nélküliségre kárhoztatja a bányá­szok ezreit. Eisenhower nyilatkozata VÜäsfiington (TASZSZ) Eisenhower elnök .lúlius 7-i sajtó­értekezletén megismételte, teljes mértékben és változatlanul szembe­helyezkedik azzal, hogy a Kínai Népköztársaságot felvegyek az rikai magatartással az angol állás­pontot: „Anglia a pekingi kormány elismerésével erős gyakorlati érzék­ről tett tanúságot.” Lemondott a saarvittéfii kormány Berlin (MTI). A saarvidéki Hoffmann-kormány benyújtotta lemondását, mert a saarbrüokeni tartománygyűlés 21 szociáldemokrata tagja a kormány által beterjesztett üzemi szabályzat­törvény ellen foglalt állást. fiz amerikai gvermekbiróságnk országos tanácsa magfcéíyerezte az úgynevezett com c-okat London (MTI). A londoni Daily Worker beszámol arról, hogy az amerikai gyermekbí­róságok országos tanácsa megbélye­gezte az úgynevezett comic-okat és követelte azt, hogy tiltsák be a bű­nözésnek, a szadizmusnak e terjesz­tőit. A csehszlovák külügyminisztérium jegyzéke az Egyesült Államok prágai nagykövetségéhez Prága (TASZSZ) A Csehszlovák Köztársaság kül­ügyminisztériuma július 7-én jegy­zéket intézett az Egyesült Államok prágai nagykövetségéhez. A jegy­zék elmondja, hogy 1954 július 4-én !9 órakor az Egyesült Államok nyu­gatnémetországi megszálló csapatai­nak katonáiból alakult csoport megsértette a Csehszlovák Köztár­saság államhatárát. A hét emberből álló csoport Pavluv Studenec falu körzetében fél kilométerre hatolt be csehszlovák területre. Az amerikai katonák megfigyeléseket végeztek és egyikük fényképfelvételeket ké­szített. Amikor a csehszlovák határ­őrök el akarták fogni a hatórsertő- kat, az utóbbiak futni kezdtek Nyugat-Németország felé. A határ­őröknek sikerült elfogniok a cso­portot. A letartóztatottakról kidéi rült, hogy a Vilseck-ben tartózkodó 816-os tüzérségi egység katonái. A csoportot Jack Dawis kapitány ve- zette. A határsértőkncl két fénykéi pezőgépet találtak. Az előhívott fili mek bizonyítják, hogy az amerikai katonák csehszlovák területen fon­tos határvédelmi objektumokat fényképeztek. A letartóztatott amerikai katonák elmondották, hogy gépkocsin küld­ték őket a határig, a gépkocsit Nyu­gat-Németország területén hagyi ták, A külügyminisztérium a Csehszkn vák Köztársaság kormányának megi bízásából határozott tiltakozását fe- jezi ki Csehszlovákia határának megsértése ellen. R bonni Kormány jóváhagyta Adenauer külpolitikáját Berlin (MTI). A nyugatnémet külügyminiszté­rium szóvivője közölte, hogy a bon­ni kormány szerdai ülésén külpoli­tikai kérdéseket vitatott meg és jó­váhagyta Adenauer kancellár kül­politikáját, amelynek tengelye az európai védelmi közösségről szóló párisi egyezmény és a bonni szerző­dés. Megfigyelők véleménye szerint Adenauer azért követelte kormányá­tól az említett határozatot, mivel Franciaország elleni provokáló rá­diónyilatkozata nyugatnémetországi körökben is ellenérzést váltott ki. Nehru levele a Csou En-Laj elvtárssal folytatott tárgyalásokról Delhi (TASZSZ) Július 7-én a lapok közölték Nehru levelét, amelyet a kormányon lévő indiai nemzeti kongresszus pártnak az indiai államban működő bizottsági elnökeihez intézett azok­ról a tárgyalásokról, amelyeket Csou En-lajjal, a Kínai Népköztár­saság népi közigazgatási tanácsának elnökével folytatott. Nehru emlékeztet arra, hogy Csou En-lajjal folytatott tárgyalá­sai után közös nyilatkozatot tettek közzé és hasonló közös nyilatkoza­tot adtak ki Csou En-laj és a bur- mai miniszterelnök tárgyalásai után. A múltban néhány évszázadon át az ázsiai problémákat főképpen Ázsián kívül döntötték el — hang­zik a levélben. — Ez az irányzat ma is fennáll, de fokozott mértékben tért hódít annak felismerése, hogy a jövőben már nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, mi a véleményük az ázsiai országoknak sajátmaguk- ról, vagy szomszédaikról. Nem két­séges, hogy országunkban igen so­kan üdvözlik ezeket a közös nyi­latkozatokat. Ez arról tanúskodik, hogy ezek a nyilatkozatok megfelelnek a kor szellemének és népünk követeléseit tükrözik. E nyilatkozatok külpoliti­kánk természetes fejleményei. Nehru rámutat, hogy India kül­politikájának alapelve a más nem­zetekkel való barátság a cselekvési szabadság fenntartásával és hogy ez a politika a gyarmatosítás, vagy egyik országnak a másik felett való uralma ellen irányul és hogy India politikája mindig békés jellegű volt A békét éppúgy, mint a biztonsá­got leginkább a kollektív békére és a háború elhárítására irányuló erő­feszítésekkel lehet fenntartani. Ha ezt nem lehet megtenni az egész vi­lágon, akkor meg kell kísérelni olyan térségek létrehozását, ahol az ilyen békét fenn lehet tartani. Az ilyen térség fokozatosan bővülni fog. Szívesen kötnénk hasonló egyez­ményeket más országokkal — írja Nehru levelének befejező részében. El kell azonban ismerni, hogy min­den realista politikának figyelembe kell vennie az Ázsia és a? egész vi­lág viszonyaiban végbement mély változásokat.­ENSZ-be. Felkérték az elnököt, mondjon vé­leményt arról a követelésről, hogy az Egyesült Államok lépjen ki az ENSZ-ből, ha felveszik e szervezet­be a kínai kormány képviselőit. Eisenhower ellenezte ennek a kér­désnek előre való eldöntését. Azt mondotta, ha az Egyesült Államok vereséget szenved Kínának ez ENSZ-be való felvétele kérdésében, akkor majd eldöntik azt a kérdést, milyen lépéseket tesz az Egyesült Államok. Az elnök hozzátette, hogy ez saját véleménye és hogy ő mind­addig nem enged valamely küzde­lemben, amíg nem szenved teljes vereséget. fiz angol sajtó bírálja E senhower szerdai nyilatkozatát London (MTI) Eisenhower elnök szerdai sajtóér­tekezletén — mint ismeretes — éles hangon szembehelyezkedett a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságával. A csütörtöki angol lapok túlnyo­mó része határozottan birálja Ei­senhower nyilatkozatát. A „Scots­man” nyiltan megmondja, hogy „az ilyenfajta megnyilatkozások nehe­zebbé teszik az együttműködést. Anglia és az Egyesült Államok kö­zött.” A „News Chronicle” szemé­re hányja az Egyesült Államok el­nökének, hogy „becsukja az ajtót a kínai kommunistákkal kötendő megegyezés lehetősége előtt és nem adott sem alkalmat, sem biztatást a kínai kormánynak.” A „Yorkshire Post” felteszi a kérdést Eisenho­wer nek:' „Hogyan bizonyíthatná be a kínai kormány, hogy hajlandó be­tartani az egyezményeket, ha min­denütt elkelniük a kínai megbízot­takat?” A lap szembeállítja az ame­A Borsodi Ipari Trösrt keres KaaUic- barclkára azonnali belZpísre tizemf tűzoltó és tűzoltó gépkocsivezető szó1- gőiatra is éves kortól férfiakat. A fize­tésen és ruhaeílétmánycn kívül szociá­lis kedvezményeket biztosítunk. A hó 15 szabadnapján alkalmi munkaválla­lással külön keresett lehetőség. Alkal- maztatás esetén az utazást költséget megtérítjük. Jelentkezés: Borsodi Ipari Tröszt tűzrendészet, Kazincbarcika. Sajómenti Vegyiművek ig. épület ti. 51. Telefon: Kazincbarcika 2. posta 25. naponta 7-17 óráig. A „kelni«— 7" bálnava­dászhájó óvatosan haladt a délisarki Bou- vet-sziget meredek, sziklás part­jai mellett, alkalmas helyet ke­resett a csónak vízrebocsájtá- sához. Feladatunk az volt, hogy a sziget partján hullámok áitai partravetett növé­nyeket gyüjtsünk a mdszkvai múzeumok szamara. Koröskörül érdekes alakú sziklaóriások meredtek az ég felé. Az egyikről töredezett szélű, üvegzöld jégtömb nyúlt az óceánba. A sziget északi része magasabb fekvésű, déli partja mélyebb, a tenger felé lépcsőzetes volt. Zátonyra jutott jéghegyek vették kö­rül a szigetet. Szeptember-októberben itt már minden csupa jég. A délsarki nyár kez­detén a jég elvonul ugyan, de a jéghegyek egy része a sziget körül marad. A sziklák lejtős oldalait csak itb-ott bo­rítja moha. A sziget körül a víz egészen át­látszó, 15 méter mélyre is le lehet látni. Végre megfelelő helyet találtunk, s az erős hullámverés ellenére vízrebocsátottuk a csónakot, benne egy csoport matrózzal. Hosszas fáradozás után sikerült a parthoz eveznünk és kikötöttünk. Amint a partra léptünk, máris élőlé­nyekre bukkantunk Mégpedig nem is akár­milyenekre. A parton hatalmas elefántfó­kák sütkéreztek a gyér délsarki napon, Nyu­godtan heverósztek, nem ijedtek meg tőlünk, így alaposan szemügyre vehettük őket. LAKATLAN SZIGETEKEN Irta: V. Zakazov, a „Szlava“ bálnavadászfiottlla több delsarki expedíciójának résztvevője An elefánlfókáh I A parinak I ezei> a szakaszán hatal­----------------------‘ más, repedezett vörös gránitszikia emelkedett. A sziklán tíz- és tíz­ezer pingvin ült. Máig sem tudom megér­teni, hogyan jutottak fel ezek a madarak a rendkívül meredek hegyoldalra. Ezen a részen rövid idő alatt mintegy 230 pingvint fogtunk el. A pingvin-vadászat igen egyszerű módon történt: odaléptünk valamelyik madárhoz, megragadtuk a nya­kát, hogy erős csőrével meg ne vághasson, majd zsakDa dugtuk. Közben Zarva kapitány, aki szenvedé­lyes halász volt, embereivel megpróbált hor­gászni. A kísérletet ragyogó siker koro­názta. Alig eresztették le a horgászzsinórt, maris vissza kellett húzni, fickándozó hallal a horgpn. Eleinte furcsa, sohasem látott, fél méter hosszú halak kerültek horogra. Később kisebb, zöldesszinü, foltos halakat is fogtak. Rövid idő alatt akkora zsákmányra tettek szert, hogy nemcsak a múzeumoknak jutott elegendő mintapéldány, hanem bő­ven maradt a konyhának is. Néhány nap 3—4—5-ös cso­portokban feküd­tek a parton Azonnal rájöttünk, hogy csa­ládokra tagozódnak. Minden család élén ha­talmas testű, átlag 5 méter hosszú, ormá­nyos hím állt. A nőstényeknek nem volt or­mányuk. A hírnek ormánya 40 cm. hosszú lehetett. Az elefántfókák, különösen a nős­tények és a fiatalok, nagyon hasonlítanak a közönséges fókákra, de testük jóval nagyobb volt. Nem messze tőlünk fchérfe.jü pingvi­nek üldögéltek a köveken. Néhányat elfog­tunk közülük, de ekkor hólavinák zúdultak alá a sziklákról, s expedíciónknak vissza kellett terme a hajóra. U.jra végíghajóztuk a partot. Köröskö­rül, ameddig a szejn ellátott, mindenütt pingvineket iáttunk. Végre az egyik csende­sebb öbölben újra partra szánhattunk.. A part közelében barlangot fedeztünk fel. amelyből sűrű gőz gomolygott elő. Először azt hittük, emberek élnek a szigeten, de ki­derült, hogy a hegy mélyéből itt meleg lorras tört elő. Később, a Délisark történe­tének alapos tanulmányozásánál sehol sem találtunk említést a Bouvet-szigefc meleg lorrasarói. Báinuvadászhajónk matró­zai is értékes zsákmányhoz ju­tottak. A hullámmosta kövek kö­zött néhány fiatal fókát láttak, Egyet sikerült is elfogniuk. Déi- tengeri medve-fóka volt. Ez az állatfajta ma már ritkaságszámba megy, „ ■ • Expedíciónk ezután nemsokára gaz­dag zsákmánnyal tért haza. múlva aztán átkeltünk az örökös viharok vi­dékén. A vitorláshajók korában csodaszám­ba ment volna egy ilyen átkelés. Mi már töhbször .’ártunk itt. most azonban rendkí­vül héves orkánba kerültünk. Néhány bál­navadász-hajónk megsérült, ezért el kellett térni (Eredeti Útirányunktól és Gough szige­ten kötöttünk ki. A sziget a Tristan da Cunha sziget- csoporttól 230 mérfölddel délkeletre fekszik, s az óceánról hatalmas sziklás bazaltlörneg- nek tűnik. A napsütés, a szél és a hullám­verés alapos munkát végzett itt. Amint közelebb ériünk, rájöttünk, hogy a partot magas lombos erdő nőtte be A sziklákról szivárványszínű vízesések zuhog­tak a meiyhe. Egy kis öböl partján elpusztult hajó maradványaira bukkantunk. A ha.jó felírása már elmosódott, csupán néhány betű és a hiányos évszám látszott: „188...“ A sziget mélyén homokba süppedt, iszappal behordott kunyhók maradványait láttunk. Ebből arra következtettünk, hogy vagy 200 évvel ezelőtt vadászok jártak itt elefánt-fóka vadászaton. A szigeten rengeteg kisebb-nagyobb ma­dár fészkelt. Magától értetődik, hogy nem szalasztottuk el a kedvező alkalmat, hanem ezekből is sokat elfogtunk. A zsákmányt sze­rencsésen el is juttattuk Ogyesszába, onnan pedig repülőgépen Moszkvába. Odetaxa I dolgozói a közelmúltban 1 fogadták az Antarktiszból visszaérkező „Szlava“-bálnavadász flottilát, A tlottua igazgató-kapitánya A. Szoljanyik, a Szocialista Munka Hőse a következőkben számolt be a vadászat sikereiről: — A „Szlava“-ílottiiának ez volt a nyolcadik vadasz útja. Ez alkalommal igen szép vadászzsákmányra tettünk szert, s ősz- szesen 3.092 tálnát ejtettünk el, többet, mint a 10 más országbeli bálnavadász-flot- tila közül bármelyik. Ha az elejtett bálnákból sort raknánk, úgy ez a hatalmas „lánc“ 60 kilométer nosszura nyúlna. A „Szlava“ szi­gonyvető ágyúi még a heves viharok idején sem hallgattak el, amikor más országok riottilái már rég beszüntették a vadásza­tot. A „Szlava—5“ vadászhajó szigony-ágyu- kezelője például 344 bálnát ejtett el a va­dászat alatt. Eiottilánk legénysége majdnem kivétel nélkül oroszokból és ukránokból áll. Az utón úgy éltünk, dolgoztunk és pihentünk együtt, mint egy nagy család. Filmbemutatókat, sakk- és sportversenyeket rendeztünk, szín- jatszócsoportunk és filharmóniánk is gyakran rendezett műsort az utazás ideje alatt. A tengerészek közül számos tehetsé­ges zenész, énekes, stb. tűnt ki. A hosszú tengeri út idején még azok is szívesen nyúltak a könyv után, akik egyéb­ként „nem érnek rá“ az ilyesmire. A több mint 20 ezer kötetes könyvtárunk „teljes gőzzel“ dolgozott, annál is inkább, mivél a hajók kapitányai a hosszú útra nemcsak megfelelő mennyiségű élelmiszerrel és fű­tőanyaggal látták el a hajójukat, hanem a legújabb irodalmi alkotásokkal is. A „Szlava“ flottilá hosszú antarktiszi útján egy nagy tankombinátlioz hasonlí­tott. Ugyanis a legénység közül több mint 20-an tanulnak az ország különböző tanin­tézeteinek levelező tagozatán. Mami pádig — mondta A. Szol­janyik — a bálna­vadászok kipihenik a vadászat és az utazás fáradalmait. Csupán az igazgatósági alap­ból 150-en kaptak beutalót Ukrajna és a Kaukázus legszebb üdülőibe

Next

/
Thumbnails
Contents