Észak-Magyarország, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-09 / 161. szám

' ■ /. & Péntek, 1954. július 9. ESZAKMAGYARORSZAG Pártéi A farkaslyuki bányaüzem népnevelői a gazdaságos termelésért ÓZDTÖL DÉLRE alig néhány ki­lométernyire fekszik a farkaslyuki bányatelep. Gyönyörű szép völgyön át lehet megközelíteni. Ez a völgy a bányatelepnél katlanszerben ki­szélesedik. A magas hegyek szinte elrejtik a kis bányatelepet. Az itt dolgozó bányászok híre azonban túl- széllt a magas hegyeken, ismeri ne­vüket a megye, az egész ország. A farkaslyuki bányászok — mint már annyiszor — júniusban is büsz­kén jelentették, hogy tervüket 105.7 százalékra teljesítették. Derckas, jó munkát végeztek az elmúlt félesz­tendő alatt. Különösen a kongresz- szusi versenyben értek el dicséretre méltó eredményeket. Egy példa: az 1953-as évet 8312 tonna szén­adóssággal zárták. Az elmúlt hat hónap alatt nemcsak törlesztették adósságukat, hanem terven felül 1632 tonna szenet adtak a hazának. Hősies munkájuk jutalmául elnyer­ték a párt megyei végrehajtóbizott­ságának kongresszusi zászlaját. A farkaslyuki bányászok öröm­mel beszélnek az elért eredmények­ről, a jutalomról. Pedig a győze­lemért folytatott harc nem volt /könnyű, a bányászok minden erejé­re, tudására, lelkesedésére szükség volt. A harcban elsősorban a kom­munisták jártak élen, ők mutattak példát. Gombár István elvtárs, szta- hánovista vájár például az egyesü­lés mozgalom helyeit kétcsillés moz­galmat indított. Ennek lényege, hogy egy-egy bányász műszakon- kint két csille terven felüli szenet küld felszínre. Gombár elvtárs pél­dáját követte Kovács Károly Sz. és Berta B. Gusztáv. Jelenleg is 154 százalékos termelést érnek el. A farkaslyuki bányászok az üzem kommunistáival az élen lelkesen kezdtek hozzá a második féléves terv teljesítéséhez. Már az első na­pokban száz százalékon felül ter­meltek. Július 1-én például 100.4, harmadikán 113.1, hatodikén pedig ismét 100.4 százalékra teljesítették túl előírásukat. * Ttr A FARKASLYUKI bányászok te­hát tanúbizonyságát adták, hogy tervüket túl is tudják teljesíteni. A harmadik pártkongresszus határoza­tainak viszont az az egyik alapvető útmutatása,, hogy nem elég csak töb­bet, hanem jobbat és olcsóbban kell termelni. Ez pedig csak úgy lehet­séges, ha alaposan megszervezzük a munkát, ha szüntelenül takarékos­kodunk a fa- és robbanóanyaggal, ha bátran alkalmazzuk a termelés­ben bevált új módszereket. Ebben igen nagy szerepük van a kommu­nistáknak, a nénnevelőknek. Nekik kell — a személyes példamutatás mellett — állandóan ismertetniük a gazdaságosabb termelés módszereit, lelkesíteni, buzdítani a több, jobb, olcsóbb termelésre. * NEM LESZ EZ így jó, elvtársak, —• szólt Dráb Béla elvtárs, népneve­lő Huszár Ernő és Görgei Ottó vá­járokhoz. — Teljesen porrálőttéfek a szenet. Ezzel ugyan nem igen tesztek ki magatokért! A poros szénből nehezen telik meg a csille, de a minőség sem megfelelő. Azt javaslom, alkalmazzátok a réselést és a betörőrobbantást, meglátjátok, több csille szenet küldtök felszínre és jobb lesz a szén minősége is. — Ne javasolgass nekünk sem­mit! — szólt vissza a két vájár fél­vállról. — "Végezd a saját munká­dat! ... — Megyek is. Csak a ta­pasztalatomat akartam átadni, úgy gondoltam, segítségetekre leszek. Az egyik napon Huszár Ernő és Görgei Ottó vájárok éppén ott men­tek el Dráb elvtárs munkahelye mellett. Látták, hogy éppen robban­táshoz készülődik. — No, most meglátjuk, mit akart nekünk javasolni! — szólt társához Huszár Ernő. A két vájár megállt és várt. A robbantás után egymásra néztek — szinte szájukat is eltá- tott&k — amikor látták, hogy szép, nagy darabos szén omlott le. Nem szóltak egy szót sem, gyorsan elsiet­tek munkahelyükre. Úgy kezdtek a munkához, ahogy azt Dráb elvtárs javasolta. Az eredmény nem is ma­radt el. Sikerült nekik is darabos szenet robbantani. Azóta ezzel a módszerrel dolgoznak és nemcsak a szén minőségének megjavításához járultak hozzá, hanem műszakon- kint 6—7 kilogramm robbanóanya­got is megtakarítanak. * SÁNDOR KAROLY népnevelő egyedül ült a pádon a személyszál­lító kocsiban. A szerelvény éppen elindult, amikor felkapaszkodott hozzá Tózsa Rigó Lajos bányász. Látod, látod — szólalt meg Sándor elvtárs — már megint majdnem el­késtél. Mondd csak, miért van ez? Miért maradsz te ki többször iga­zolatlanul a munkából? Tózsa Rigó Lajos arcát elöntötte a vér, hirtelen szóhoz sem tudott jutni. annyira meglepte a kerdéa. Hát... Tudod, Sándor elvtárs, nekem is vannak problémáim .,. Meg aztán a csa­ládnak is kell segíteni. A család­nak? — szólt közbe Sándor elvtárs. Tudod-c, mitől vonod meg csalá­dodat, magadat és a népgazdaságot is hiányzásoddal? Hát.. tudom, hogy hiba, de ... — Figyelj ide... Jó munkás, jó termelő vagy, érthetetlen, hogy mi­ért maradozol ki. Számoljunk csak egy kicsit: ha egyszer hiányzol, az­nap nem keresel, ez legalább 50 fo­rint. A mulasztott nap heíyptt fize­tett szabadságodból levonnak egy napot. Ha többet nem is hiányzol, már csak feleösszegű hűségjutalmat kaphatsz, ez 900 forint körül van. Ugyanakkor a munkaruha árának felét köteles vagy megfizetni. Csök­kentik a szénjárandóságodat is. Mindez tehát azt jelenti, hogy egyetlen mulasztással kb. 1600 fo­rintot dobsz el magadtól, ennyivel rövidíted meg családodat, nem is szólva arról, hogy mulasztásod miatt kevesebb szenet adunk népgazdasá­gunknak. A beszélgetés után megváltozott Tózsa Rigó Lajos munkához való viszonya. Azóta egyszer sem ma­radt ki, sőt, ha szükségét látja, va­sárnap is bemegy dolgozni. ELVESZIK az ember kedvét a munkától! Nem igazság! Miért tö­rölték le a munkanapról a ledolgo­zott óránkat? Ez a kérdés foglalkoz­tatta Papp Imre csapatát a 12. ereszkében, amikor hozzájuk ért Fónagy Gyula népnevelő. — Jószerencsét, elvtársak! — kö­szönt Fónagy. — Jószerencsét! — Van is nekünk jó szerencsénk! — szólalt meg az egyik bányász. Mi az? Miért vagytok úgy lehangolva? — Talán csak nem gondolod, hogy jókedvnek Ieszübk, amikor a normások kitörölték a munkánkat?! — Ez hiba! — állapítja meg Fó­nagy elvtárs is. — Valóban bosszú­ságot okoz, de azért ne legyetek el­keseredve, hiszen ez még nem a vi­lág, a termelés emiatt nem állhat meg! Dolgozzatok csak nyugodtan! Fónagy elvtárs másnap a műsza­ki irodában nagyot ütött az asztalra: Hogyan történhetett ez meg? — vonta kérdőre a normáfelelősöket — ekik végül beismerték, hogy hi­báztak, mert nem ellenőrizték ala­posan a munkát. A bányászok pe­dig megkapták a ledolgozott mun­kájukért járó bért. Fónagy elvtárshoz vs.’óban sok kérdéssel, problémával fordulnak a bányászok, ö igyekszik kielégítően válaszolni, az ügyeket elintézni. A FARKASLYUKI bányaüzem népnevelői nemcsak beszélnek a feladatokról, hanem maguk is élen­járnak. helytállnak a munka font­ján. Sándor Károly népnevelő kör­zetében, a lejtősakna északi és déli medencéiben például a betöről'i’ és i alkalmazásával a múlt hónapban | 274 kiló robbanóanyagot takarítót- j tak meg. tervüket 100 százalékon jó- i val felül teljcsftették. Jelentősen hozzájárultak a szén minőségének megjavításához is. Hasonló ered­ményt ért el Fapp Ernő elvtárs népnevelő az egyes körzetben. Dráb Alajos elvtárs példamutató népnevelő munkájának tudható be, hogy csapata a hármas siklóban 1800. 2000 forintos famegtakarítást i ér cl havonta, * A JO POLITIKAI munka, a sze­mélyes példamutatás meghozta az eredményeket. Júniusban például az üzem létszámához viszonyítva alig egy százalék volt az igazolatlan mu­lasztás. A kommunisták egyáltalán nem hiányoztak az elmúlt, féteszten- dőben. Javúlt a szén minősége is. Jelenleg a bányaüzem a megenge­dett 4 százalékos palatartalom he­lyett 3.5 százalékos palatartalommal termel. Jellemző például a szén mi­nőségének állandó javulására- ápri­lisban a darabos szén — amelvnek kereskedelmi ára tonnánkint 183 fo­rint — az üzem egyhavi összterme­lésének csak 18 százaléka, májusban pedig 21 százaléka volt. A farkaslyuki bányászok tapasz­talhatták, hogy érdemes a párt szavára hallgatni, mert nemcsak közvetve, a több ruha, cipő, zsír. la­kóház, kultúrotthon, vagy mozi stb.- ben gyümölcsözik munkájuk, ha­nem közvetlenül is. Bizonysága en­nek az, hogy 1954 második negyed­évében 17 forinttal többet kerestek műszakonkint, mint 1953 harmadik negyedévében. A bányász havonta 400 forinttal több fizetést visz haza családjának. TÖRÖK ALFRED fipül a% új piactér Kazincbarcikán Kazincbarcikán, az újvárosban ed­dig nem volt olyan hely, ahol a házi- asezonyok a zöldség- és gyümölcsfélé két maguktól a termelőktől megvásá rolhattók volna. Még a közelmúltban is mindennapos jelenség volt, hogy batyuzó parasztasszonyok vonultak végig az utcákon, termclvényeiket kínálva. Ez úgy a vevőknek, mint az el adóknak kellemetlen volt, mert ha végezetül valaki vásárolni vagy el adni akart, az utca sarában kelleti ezt megtennie. A városi tanács kezdeményezésére a ,K“-épület mellett megkezdték a piactér építésit. A tér több, mint 2000 négyzetméter nagyságú s a felületét zúzott kővel borítják be. Az állami kereskedelmi szervek három elárusító helyet építenek a piacon, zöldség gyümölcs-, háztartási és iparcikkáru sítót. Emellett asztalokat is helyez nek el, amelyeknél a termelők árul­hatnak majd. A piactér építése jó] halad, szerdán már a zúzottkő-bur kólát készítéséhez kezdtek hozzá Előreláthatólag az új város piacterén még a hónap végén megkezdhetik az árusítást. A járások begyűjtési versenye Ä megyei begyűjtési hivatal érté­kelte a begyűjtésben elért eredmé­nyeket. Július 4-i állapot szerint a járások összevont sorrendje a követ­kező: 1. iiiczőcsáti 2. miskolci 3. szikszói 4. mezőkövesdi 5. abaujszántói 9. ózdi 6. sátoraljaújhelyi ricse* 11. encsi /.putnoki 12. szerencsi 8. edelényi 13. sárospataki Városok közötti versenyben: 1. Miskolc 2. Kazincbarcika 120 küowattos rövidhullámú rádióadó A külföld érdeklődését is felkel­tette az a hír, hogy a Beloiannisz híradástechnikai gyár mérnökei százhúsz kilowattos rövidhullámú rádióadó tervezésén és kivitelezésén dolgoznak. Ilyen berendezést na­gyon kevés helyen gyártanak, ha­zánkban is ez lesz az első. Tervezé­sét a közelmúltban határidő előtt fejezték be, s jelenleg már az alkat­részgyártáson és a szerelés előké­szítésén dolgoznak. A mikóházi népi együttes vendégszereplése Nagyrozvágyon A mikóházi népi együttes vasárnap, július i-én Nagyrozvágyon tartotta nyári kullúragitációs munkája első előadását. Nagyrozvágy és Kisroz- vágy dolgozói már délután féllmrom órától hosszú sorokban vonultak a két község között fekvő maszeskai kertben felállított színpad elé. Négy órakor kezdődött az előadás, amelyen a nagyrozvágyi úttörők is szerepeltek. Különösen Pásztor Jolán szavalata, Soós István pásztortánca és a rigmusbrigád éri el nagy sikert. A mikóháziak minden számát hosz- szan tartó tapssal, éljenzéssel fogadta a közönség. Frissen, fegyelmezetten, sok kedvességgel adták elő számai­kat, de a legjobban fjpranca Piroslca szavalata, Szabó Sándor népdalai, Laczkó Piroska és Szabó János páros- tánca és nagyrozvágyi népdalai tet­szettek a közönségnek, a „Fonó" és „Lákodalom" című népi játékok mel­lett. A jól sikerült, baráti légkörben le­folyt találkozót reggelig tartó tánc­mulatság fejezte be, amelyen a mikó­háziak is részt vettek. PATAKI SÁNDOR Építkezések Ivanovoban Ivanovoban az idén sok új épü­letet emelnek. A többi között 25 sokemeletes házat, két klubot, egy tankombinátot, tőzegipári techniku­mot, két középiskolát építenek. Már épül a kórháznegyed, amelyben po- lüilinikákat, rendelőintézeteket léte­sítenek. Tíz új bölcsőde és napközi otthon várja majd a textilgyári és gépgyári munkások gyermekeit. 3 Vágy alusznak, vagy nem hallják... A mezőzombori határ traktorok znjától hangos. A mezőzombori Uj Elet termelőszövetkezet tagjai örömmel veszik a gépek segítségét. A szerencsi gépállomás két arató­gépet küldött a tsz földjére. Az egyénileg dolgozó parasztok is megcsodálják, amint lekaszálva, bekötve dobálják'' ki a gépek a kévéket. A termelőcsopcrt tagjai valamennyien büszkék a gépek munkájára, bár maguk is dereka­san kiveszik részüket az aratásból. Példamutatóan dolgozik a cso­port elnökének felesége, leánya. Dicséretet érdemel szorgalmáért Hegedűs elvtársnő. Kovács elvtárs­nő és Szegodiné, akik kiválóan tel­jesítik a reájuk háruló feladatokat. Hiba azonban, hogy a traktorok zúgása nem igen hallatszik be a ta­nácsházára. A község vezetői nem figyelnek fel, hogy ugyanabban a dűlőben, ahol a termelőcsoport földjén már aratnak, egy másik, 60 holdnyi területen lábon áll a gabona, pedig már a tarlót is fel- hánthatták volna az egyénileg dolgozó parasztok is. A tanács nem szervezte meg kellően a figyelő szolgálatot, nem mozgósítja Idejé­ben a dolgozó parasztokat, hogy szemveszteség nélkül takarítsák be terményeiket. DOMONKOS ISTVÁN Szerencs Ünnepség Miskolcon Ukrajna és Oroszország iiiraegvesülésénpk 309. évfordulója alkalmából A Magyar Szovjet Társaság Miskolc városi vezetősége és a vá­rosi tanács népművelési osztálya július 12-én, hétfőn este 6 órai kezdettel az SZMX kuHúrntthon- han (Kossuth u. 11.) Ukrajna és Oroszország újraegyesülésének 300. évfordulójára ünnepséget rendez. Ünnepi beszédet mond: Gyárfás János elvtárs, a MDP bqrsodroe- gyei VB. titkáia. Az ünnepség után művészi kultúrműsor. Kitűnő tanulók nyaralnak Sárospatakon A kitűnő eredményt elért középiskolás tanú lókat — köztük a Rá. kosi Mátyás tanulmányi ver-eny győzteseit — oktatásügyi kormány­zatunk az idei nyáron is jutalom üdültetésben részesíti. Hazánk legszebb rá szein — a Balaton part ján, valamint a törté nelmi riovezetcsségű Sá­rospatakon — tizenkét naponkinti váltással kétezer kitűnő tanuló élvezheti a megérdemelt pihenést. Sárospatakon kétszáz fiú, Balatonalmádiban száz leány, Keszthelyen 120 fiú és 80 leány már meg is kezdte az üdü­lést. B MfiV miskolci dolgozói készülnek a vasufasnapra A Mév, miskolci igazgatóságának dolgozói is nagy lelkesedéssel, érté­kes felajánlásokkal készülnek aug. 8-ra, a közelgő vasutasnapra. A miskolci fütőház dolgozói pél­dául vállalták, hogy a szénfogyasz- iást júliusban 4 százalékkal, augusz­tusban pedig 5.3 százalékkal csök­kentik. Megfogadták még, hogy - a 2000 tonnás mozgalomban júliusban napi 4580 tonna, a vasutasnapon pe­dig 4600 tonna túlsúlyt továbbíta­nak. így készülnek a vasút vontatási dolgozói a negyedik magyar vas­utasnap méltó megünneplésére. FEKETE LÁSZLÓ Máv miskolci igazgatóság IV. o. Honvéd kulturgárda Hernádnémeiiben A hernádnémetö kultúrotthon veze tősége a termelőszövetkezeti csoport tál karöltve az elmúlt szombaton nagyszabású műsoros táncmulatságot rendezett. A termelőszövetkezet pat- ronálásót vállaló VII. honvéd élei mezési alakulat kultúrgárdája is ki jött ez alkalommal, élén az alakulat parancsnokságával. A kedves vendé geket Groholy Ágoston kultúrotthon igazgató fogadta, majd a Vörös Ősi 1 lag tszos vacsorán látta vendégül őket. Ezután kezdődött meg a kultúr otthonban a műsoros táncmulatság A honvéd kultúrgárda szebbnél szebb táncokat és vidám tréfás számokat adott elő, amelyeket a közönség nagy tapssal jutalmazott. A kétórás műsor után megkezdődött a hajnalig tartó táncmulatság, amelyhez a ténezcnét a honvédek zenekara szolgáltatta. A jól sikerült műsoros est kedves élménye marad a hernádnémetieknek. A tiszta jövedelmet a begyűjtésben élenjáró dolgozók jutalmazására fordítják. Az est megrendezésében kivette részét a tracs 6» a tanács. Az egyes műsorszámokat az aratásban kiváló Oaloyies Ferenc, Figyeczki András és Üveges Nagy Lajos dolgozó parasz­toknak ajánlották, akik ősziárpa ara­tásukat már befejezték és ezzel pél­dát mutattak a község többi dolgozó­jának. SZÖGECZKI JÓZSEF vb. elnök Az olajjmunkások családi házakat építenek 1954-ben az azerbajdzsánt, baskí­rjai és a Grozno-területi olajüzemek dolgozói több mint ezer családi há­zat építenek. Az állam hosszúlejá­ratú kölcsönt nyújt az építőknek. A bakui, groznoi, szaratovi, csernyi- govi és más városbeli szovjetek már kiutalták a háztelkeket. A hőszabályozás vasaló Leningrádban újfajta villamosvasa- lót készítenek. A vasafól hőmérséklet­szabályozó készülékkel látják el. A berendezés a vasalandó anyagtól (pl. gyapjú, selyem, len stb.) függően, más-más hőmérsékletre engedi felme­legedni a vasalót. Ez biztosítja, hogy a vasalásnál az anyag nem pörkölő- dik meg és nem ég el. Az új. tökéle­tesített vasaló első mintadarabjait nemsokára elkészítik. Amíg az esernyőselyem eljut* az esernyőre Június 20-1 számunkban „Tudósí­tás az esernyők első konferenciájá­ról” címmel cikket közöltünk arról, hogy a Miskolci Bőröndös és Bőr­díszműves ktsz töltőtoll, esernyő és kesztyű részlegében javításra váró esernyők sorsuk jobbrafordulása ér­dekében értekezletet tartottak. A ktsz-től azóta levelet kapott a szerkesztőség, amelyben dicséretre- méltó őszinteséggel megírták: „a cikk megállapításai megfelelnek a valóságnak“. Ki hinné el azonban, hogy még az esernyőkészítés útján is el lehet tévedni a bürokrácia útvesztőjében? A ktsz elvállalja az esernyőjavítást — hogyne vállalná, hiszen az a dolga. — A műselyem azonban elfogyott. Nincs miből új ruhát varrni a szegény esernyő­csontvázra. No, de sebaj! A ktsz levélben kéri a Ruhaipari Anyagel­látó Vállalatot (a RAV-t), hogy küldjenek anyagot. (A RAV-nak vi­szont ez a dolga.) A RAV rövid eey hét leforgása után el is küldi. de nem az anyagot, csak a választ. Eb­ben közli, hogy a megrendelést ..il­letékességből” továbbította a Buda­pesti Textil Nagykereskedelmi Vál­lalathoz (a BTV-hez). A ktsz azon­ban óvatos, hátha ez még nem elég. A RAV levelére hivatkozva, felhív­ja a BTV figyelmét arra, hogy a szó- banforgó anyagra szükség vqn, sőt hasonló mennyiségben a következő hónapokban is szükség lesz. Időközben már a második hét múlik el eredménytelenül, míg a BTV elküldi — nem, nem kell tü­relmetlenkedni — még nem az anyagot, csak a választ. A BTV — amelyre a RAV hagyta örökül az esernyőselvem ügyét, nem szolgál­hatja ki közvetlenül a miskolci ktsz-t, ezért a MITEX-nek adta át a meg­rendelést. amely állítólag most már soronkívü! kiszolgálja a ktsz-t. Ezután mér csak röpke három hét telik el. Nem dologtalanul, hiszen három hét alatt a levelek és a tele­fonok sokasága sürgeti a műsely­met. És a soronkívüli kiszolgálás három hét alatt meg is történt. (Váj­jon meddig tartott volna, ha „so­ron belül” intézik el”) A Miskolci Bőröndös cs Bőrdísz­mű ktsz az ország egyetlen olyan üzeme, ahol esernyő.iavítási részleg is van. Dicséretreméltó dolog ez, hiszen olyan apróságok. mint egy rossz esernyő, sok bosszúságot okoznak. A miskolci ktsz vállalko­zott arra. hogy az ilyen bosszúsá­goktól megkímélik a dolgozókat. Több segítséget és támogatást érde­melnek a szövetkezet tagjai és ke­vesebb bürokráciát, amellyel kény­telenek megküzdeni, amíg egy eser­nyőselyem eljut az esernyőre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents