Észak-Magyarország, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-07 / 159. szám
Elevenítsük íeí 3 myiikemoigafmska!! pártunk III. kongresszusának •*- határozata többek között leszögezi: „Biztosítani kell a szocialista felhalmozás olyan alapvető forrásait, mint a munka termelékenységének emelése, a termelés, az építkezés, a szállítás, az áruforgalom önköltségének, illetve költségeinek, valamint az igazgatás költségeinek csökkentése, a pazarlás, a fölösleges kiadások megszüntetése és különösen a legszigorúbb takarékosság, nemcsak a népgazdaságban, hanem a népi demokrácia minden területén.” A kongresszusnak ez az útmutatása egyre szélesebb körben kezd érvényesülni ipari termelésünkben. Egyre világosabbá válik a dolgozó tömegekben az a felismerés, hogy a népjólét emelése, az életszínvonal javítása a munka termelékenységének, a jobb minőségnek, a takarékoskodásnak, a gazdaságosabb termelésnek függvénye. Ennek a szoros összefüggésnek felismerése új, magasabb fokra emeli a szocialista munkaversenyt, amely Sztálin elvtárs tanítása szerint a szocializmus építésének kommunista módszere. Igen sok még a tennivaló etekin- tetben, még temérdek tartalékkal rendelkezünk, a szocialista felhalmozásnak még számos forrása rejtve van, vagy időközben eltűnt — ismét felszínre kell hoznunk azokat. Ez zzel kapcsolatban rámutathatunk arra, hogy azok a különféle munkamozgalmak, amelyek közül nem egy éppen megyénkből indult el hódító útjára és amelyeknek segítségével munkásaink, műszaki értelmiségi dolgozóink, nemkülönben dolgozó parasztok is megannyi fényes termelési sikert vívtak ki, — az elmúlt időszakban ellanyhultak, vagy teljesen megszűntek. Mi hozta és hozza életre ezeket a kezdeményezéseket? Milyen erők táplálják a szocialista verseny szerves részeként jelentkező munkamozgalmakat? Mindenekelőtt népi demokráciánk termelési viszonyai, a kialakuló új, magasabbrendű munkaerkölcs. Az a tény, hogy szabad hazánkban magunknak dolgozunk; minden újítás, észszerüsítés népünk gondtalanabb, vidámabb, szebb életét segíti elő. Újfajta emberekben fogamzanak meg a gondolatok, az ötletek a termelés technikájának tökéletesítésére,- a termelési kultúra színvonalának emelésére. Gazdaságpolitikánk új szakaszában, a harmadik pártkongresszus után különösen hatalmas ösztönzője a kezdeményezéseknek, az újfajta munkának az, hogy most közvetlenebbül és sikeresebben dolgozhatunk a jólétért. Tehetséges munkásaink, mérnökeink, technikusaink, dolgozó parasztjaink a kapitalista rendszerben is ezernyi nagyszerű ötletet, elgondolást hordoztak magukban, de vájjon lett volna-e értelme annak, hogy észszerüsítéseiket, a munka jobb megszervezésére és végzésére vonatkozó javaslataikat nyilvánosságra hozzák, kérjék azok megvalósítását? Mit is érhettek volna el velük? Azt, hogy fölöslegessé vált volna sok száz munkás, akiket a tőkés kitett volna az utcára. Leszorították volna a munkabéreket, hogy a többtermelésből származó profitot a gyártulajdonosok és részvényesek zsebre- vághassák. A mi rendszerünkben szabadon érvényesíthetik tehetségüket a szakmájukat, munkaterületüket szerető munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek. a szerszámok és gépek mesterei, akiknek keze és tudása alatt engedelmesen formálódik az anyag. Ezekután méginkább fel kell vetnünk a kérdést: hová tűntek megyénkben a nem is oly rág még élénk, lüktető munkamozgalmak? Mi lett a péntek-mozgalommal Ru- dolftelepen, ahol az elmúlt év decemberében tiz csapat már nem is öt, hanem négy nap alatt fejezte be heti tervét? Barossaknán sem élő valóság már az a szép mozgalom, amelynek keretében hetven termelő munkás napról-napra egy-egy csille szenet termelt terven felül. Vájjon az ózdi martinban eleget tesznek-e annak az értékes jelszónak, amelynek Ostoroczki elvtárs felhívása nyomán oly sok követője akadt a martinban: „Ne legyen műszak csaLevelezőink, olvasóink írják megyénk életéről polás nélkül!” Ez a mozgalom is feledésbe ment. Sorolhatnánk tovább: vannak-e látható jelei a Loy-, Gazda-, Rőder-, Deák-mozgalomnak, annak a különösen fontos törekvésnek, amely a gépek jobb kihaszná- j lását, megóvását célozta? Nemrégiben írtunk egy elhanyagolt kezdeményezésről, amellyel milliókat takaríthatnának meg az ózdi gyárban — az úgynevezett plusz-minusz-moz- galcmról. Ennek segítségével ugyanannyi acélból több méter hengerelt árut lehet készíteni. /’’sokként volna talán dolgozó- ink lelkesedése, ötletessége? Nem, erről sző sincs! Ellenkezőleg: pártunk tavalyi határozatai, az új kormányprogram és a kongresszus útmutatásai méginkább serkentik, ébresztik, erősítik dolgozóink alkotó kedvét. A munkamozgalmak ellspo- sódásának, ellanyhulásának az az alapvető oka, hogy a legtöbb helyén közönybe fulladtak: a vállalatvezetők, szakszervezeti szervek, pártszervezeteink is vagy egyáltalában fel sem karolták azokat., vagy szalma- lángszerüen egyideig törődtek velük, azután teljesen elfeledkeztek róluk. A munkamozgalmak kezdeményezői, résztvevői .nem élvezték ennek anyagi előnyeit s nem lehet csodálkozni azon. ha idő múltán ők maguk is elkedvetlenedtek. Igen jellemző, amit Szegőfi Pál, az ózdi plusz-mínusz mozgalom elindítója mondott: „Sok. nehézséget kellett leküzdeni, amíg a minuszlrányú hengerlést a sokfajta acélrúd, huzal és egyéb acélok hengerlésénél széles körben alkalmazták. Az eredményt minden esetben tudatosítottuk és serkentően is hatottak. A lemeztakarékosságért egyidőben jutalmat is fizettek, a dolgozók tehát érdekelve voltak a mozgalomban. Később azonban a jutalmazás' elmaradt és ezért fokozatosan lanyhult a hengerészek kedve is.” Rudolftele- oen hiányoznak a megfelelő műszaki feltételek ahhoz, hogy a péntek- mozealmat feleleveníthessék. Tlogy a munkamozgalmak mi- ■lA lyen hathatósan segítik gyönyörű céljaink elérését, arra nemcsak a régebbi évekből hozhatunk példát, hanem értékes tények bizonyítják ezt meggyőző erővel ma is. Sajókazán, amely szép sikereivel országos hírnévre tett szert, szervezett eleven mozgalom a melegcsákány- váltás. Nem véletlen tehát, hogy a sajókazai bányaüzem rendszeresen teljesíti tervét. Az ipari termelés vezetőinek, a szocialista versenyt mozgató és éltető szakszervezeteknek szép feladata, hogy a munkamozgalmak újjáélesztésével ismét tág teret biztosítsanak a dolgozók alkotó kezdeményezéseihez, tehetségük kibontakoztatásához, tartalmas elgondolásaik megvalósításához. Olyan hatalmas erő ez, amelynek bevetésével sikeresebben vívhatjuk meg harcunkat dolgozó népünk életszínvonalának állandó emeléséért, hazánk felvirágoztatásáért. Minden erönlte* ar aratásra fordítjuk A hejőbábai Haladó termelőszövetkezetben hiánytalanul elvégeztük a kapásnövények gyomtalanítását. Nem késlekedtünk a takarmány biztosításával, a kaszálással és betakarítással sem. Levágtunk 18 hold szénát, 15 hold bökönyt, s ezt kazalba is hordtuk. Udvarunkon öt hatalmas kazal takarmány áll már, talán több is mint 1500 mázsa. A napokban kaszálógé.ppel levágtunk 40 hold lucernát-. Két napig sem tartott, s ez a gépi munka eredménye. Július. 1-én megkezdtük arató- géppel az ősziárpa vágását. Aznap éljél óriási szélvihar volt mifelénk is. Reggel mindjárt végigjártuk a határt, azonban nem volt nagyobb baj. Jégkár nem volt, csak kissé megdöntötte a szél a dús búzakaVédjük meg fáinkat a szövőlepke kártételétől Miskolc város környékén újból megtámadta a szövőlepke az eperfákat. s már az erősebb levelű fák felé is kezd húzódni. A szövőlepke kártételét megakadályozhatjuk, ha idejében pusztítjuk. Az illetékesek gondoskodjanak a fák védelméről. BÄTORI JÁNOS Miskolc Teljesítik silózási tervüket a mezőcsáti járás termelőszövetkezetei A mezőcsáti járás termelőszövetkezetei okultak az elmúlt évek tapasztalataiból. Mivel a silótakarmányt szívesen fogyasztják az állatok, a termelőszövetkezetek tagsága a sürgős növényápolás mellett is időt talált a silózási terv teljesítésére. Szép eredményt ért el a tiszatarjáni Alkotmány tsz vezetősége. Úgy szervezték meg a munkát, hogy minden tag bekapcsolódjék a silózásba. Szorgalmuk eredménye az lett, hogy háromszáz köbméter silót készítettek a 192 köbméteres előirányzattal szemben. A tiszakeszi Alkotmány tsz 600, a mezőcsáti Szabadság 230, a tisza- bábolnai Rákóczi tsz. 220, köbméter silót készített. A járás többi tér" melőszövetkezete is serényen dolgozott. Az eredmény idáig összesen 1720 köbméter silótakarmány. Helyesen szervezte meg a termelőszövetkezetek silózási munkáját a járási főállattenyésztő és nagy segítséget nyújtottak az állattenyésztő állomás dolgozói is, úgy a szervezésben, mind a silózásban. Lemaradás mutatkozik a tiszadorogmai Kossuth és az ároktői Vörös Csillag termelőszövetkezeteknél, ahol a vezetőség maga is elhanyagolja ezt a fontos munkát. VASS JANOS Mezőcsát. lászokat. Ez megnehezíti az aratást, de különösebb nehézséget nem okoz. Igen fontos, hogy a gépállomáson felszereljék a génekre a kalászfelszedőkct. Egy-kct nap és beérik a tavaszárpánk, utána nem sokkal a búzánk is. így lesz ez minden községben, minden termelőszövetkezetben. Igen fontos hát, hegy mindenütt jól megszervezzük az aratást. Ahoi fölösleges gépi erő van, azt olyan helyre kell küldeni. ahol viszont hiány van munkaerőben és nyugodtan lebet géppel aratni. Nálunk nem lesz hiba sem az aratassal. sem a farióbán- tással, de a cséplőgéptől történő beadással sem. CSAPÓ ISTVÁN Hejöbába FMSz küldöttgyűlés Sárospatakon A sárospataki járás földmű vessző-* vetkezateinek tagsága küldöttgyűlés sen tárgyalta meg, hogy önálló járá_ sí központot alakít. A tagok beszéltek azokról a hibákról, amelyek gáz tolják a falu jobb áruellátását, a szó-* cialista kereskedelem kiszélesítését, Hiba volt, hogy a járási tanácstól senki sem vett részt a küldöttgyűléz sen. A sárospataki járás földművesz szövetkezetei a megye legjobbjai közé tartoznak. Az eredmények elérésében azonban kevés része van a járási tanács illetékes osztályának, mert igen kevés segítséget nyújt .a földművesszövetkezetek munkájáz hoz. SZIJJ LAJOS MÉSZÖV. Szabadságunk idején segítünk az aratás gyors elvégzésében Bánréve községben a Nyugat Borsodmegyei Népbolt 82-es számú árudájának dolgozói elhatározták, hogy segítenek az aratásban. Versenyre hívják Borsod megye valamennyi kiskereskedelmi vállalatának dolgozóit. Vállalják, hogy az aratás ideje alatt a pogony- pusztai állami gazdaságban valamennyien 24 órát, a begyüjtőraktár- ban pedig a legszorgosabb időszakban 8 óra hosszát dolgoznak társadalmi munkában. Fi-, zetett szabadságuk idején a sajópüspöki Petőfi termelőszövetkezet tagságának nyújtanak segítséget. ZUBOR KAROLÓ? boltvezető, Bánréve fl cséplőgép aló! teljesítem ga-konabeadási kötelezettségemet Hazafias kötelességemnek tartom, hogy mindenekelőtt eleget te-* gyek állam iránti kötelezettségemnek. Ezt örömmel és szívesen teszem, hálából azért, mert ma már nem kell rettegni a bizonytalan holnaptól, mint a múltban, amikor sokat nélkülöztem, nyomorogtam. Három hold földemet gondosan megmunkálom, jóminőségű vető-* maggal vetem be, mert államunk mindenről gondoskodik, amire a dolgozó embernek szüksége van. 60 diófa öleli körül három hold földemet. amely jól és gazdagon terem. Kapásnövényeink is bő termést Ígérnek. Fényesre csiszolódott az én kapám is és a feleségemé is. Kétszer töltögettük a burgonyát, háromszor kapáltuk meg a kukoricát. Most. az aratásra készülök. Első akarok lenni a gabonabeadásban is, ép úgy, mint az évi tojás- és baromfi beadásánál. Cséplőgép alól teljesítem be-1 adása kötelezettségemet, s mihelyt levágtam a búzát, másodnövényt teszek a helyére, hogy ezzel is növeljem szépen fejlődő állatállományom takarmányellátásét. OROSZ JÁNOS Boldogkővárai ja Kevesebb értekezlet, több tett! Kesznyétenben aratásra készül a falu apraja, nagyja. A községi tanács azonban nem gondoskodik a kutak rendbehozataláról, nem biztosítja a vízellátást. A járási tanács dolgozói is hátráltatják a nagy munka előkészületeit. Két-három óra hosszás értekezleteket tartanak olyan dolgokról, amelyet néhány mondatban is közölni lehetne. Törekedjenek most a vezetők is arra, hogy jól megszervezzük az aratást, hordást és cséplést. Segítsük a falu dolgozóit a több és na-* gyobb darab kenyérért folytatott harcukban. Mayr Aladár agronómus, Kesznyéten, FIATAL ÉPÍTŐK Július 4-én a diósgyőrvasgyári fiúiskolában megkezdődött a DlSZ-tá- bor. Az ország minden részéből jönnek a fiatalok, hogy a nyári szünidőben segítsenek Közép-Európa egyik legkorszerűbb hengersorát épíPÉLDÁSAN DOLGOZNAK A NÉPJÓLÉT EMELÉSÉÉRT BEKECZ KALMÁNNÉ a mezőkeresztesi Vörös Csillag tsz. kiváló dolgozója élenjár a közös munkában, 5 gyermeke gondozása mellett közel 150 munkaegységet szerzett már ebben az évben. HAMAN GYÖRGY Albcrttelepen BENCZE MÁRIA a Vegyiterméfrontvájár. Tervét egyenletesen 120 ^ek gyárában dolgozik, bányalámpa —130 százalékra teliesiti Na<rv fi- hegesztő. A kongresszusi verseny so- 130 szazaiéira teljesíti. Nagy fi rán elért nagyMcrű teljesítményét gyeimet fordít az anyagtakarekos- azóta is tartja és ezzel kivívta mun. Ságra is. katársaí megbecsüléséi. teni. A 34-es Építőipari Tröszt és a Lenin kohászat DISZ bizottsága együtt készítette elő a fiatalok fogadását- Az első két hétre 150 fiatal érkezett. 200 könyv, sakk, asztali-* tenisz, labdarugó felszerelés, két röplabdapálya, 1 világvevő rádiókészülék stb. áll a fiatalok rendelkezésére. Frissen húzott, fertőtlenített ágyakban pihenhetnek. A fiatalok-i nak szakmai, politikai és egyéb elő-1 adásokat fogunk tartani. Az itt tartózkodásuk két hetére tervezünk egy kultúrműsorral egybekötött kij rándulást is. Úgy igyekszünk, hogy a fiatalok jól érezzék magukat. Mezőbukta Albert táborvezető. Sikeres papírgyűjtés A fémgyűjtő hónap után — amelyben Borsod országosan a harmadik helyezést érte el — nagy lelkesedéssel láttak hozzá megyénk dolgozói a. papír- és rongyhulladék összegyűjtéséhez. Már eddig is szép eredményeket értek el. A papírgyűjtésben a sátoraljaújhelyi járás jár élen, a rongy- hulladék gyűjtésében pedig a sárospatakiak vezetnek. Lelkesen vesznek részt a hulladékok felkutatásában az úttörők is. A pereccsi úttörőcsapat például eddig több, mint 650 kilogramm, a hámori úttörőcsapat pedig 745 kilogramm papírt gyűjtött. Most, hogy az évvégi vizsgák befejeződtek, a diákok is egyre nagyobb számmal kapcsolódnak a papír- és rongyhulladék gyűjtésébe. OHM AI LASZLÓN& r > Miéit nem ara! a mezönvárádi gépállomás két kombájnja és három aratúgépe? j A feleséggel szeretnék beszélni,.. J Miskolc, 1954 Julius 7, szerda X. évfolyam 159. szám Ära SO fillér
