Észak-Magyarország, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-06 / 158. szám

Kedd, 1954. július 6. ^SZAKMAGY ARORSZAü 3 HARC AZ ANYAGSELEJT ELLEN A. földművelésügyi minisztérium közleménye a most alkalmazandó agrotechnikai módszerek r«l A DIMÁVAG Gépgyár hétszer úyerte el az ólüzem kitüntetést és övé lett a Központi Vezetőség egyik kongresszusi zászlója is. Nagyszerű eredmények ezek., amelyekre méltán büszkék a DIMAVAG-ban. A műszaki és fizikai dolgozók összefogásából született ez a kiváló teljesítmény. Most a második félév elején érdemes számbavenni, mik voltak az elmúlt félévben a termelés elősegítői és mi­lyen lényozők fékezték a munkát. 'Az* ország nagyon sokat vár a DIMAVAG-tól. Nemcsak a belső ipar számára gyártanak gépeket, készül ott sok exportáru is. Ismerik a DIMÁVAG esztergapadjait már Bel­giumban és Ausztráliában. Egyiptom­ban és Kínában. Mind több megren­delést kap a gyár a közelkeleti orszá­gokból, ahová kábelgyártó gépeket, vasúti kerékpárokat szállítunk. A belföld számára mezőgazdasági gépe­ket, kalapácsos darálókat, kisgépeket, szerszámokat gyárt. A DIMÁVAG hírnevet szerzett úgy hazánkban, mint a külföldi piacon. Most, amikor pártunk III. kong#csz- zusa után népünk életszínvonalának fokozott emeléséért munkálkodunk, a DIMÄVAG-nak is többet, olcsóbban, jobbat kell termelnie. A gyár fizikai és műszaki dolgozói mindent elkövetnek, hogy maradék­talanul végrehajtsák a pártkongresz- szus határozatait. A többtermeléssel és a minőséggel nem is lenne haj, azonban azt, hogy mibe kerül egy- egy gép, vagy egy-egy gyártmány, azt cpp most akarjuk tisztázni. Bizony ezen a téren még vannak hiányosságok. Nagyon sokba kerül a felejt cs ez rendkívüli mértékben hátráltatja úgy a termelés növelését, mint a további fejlődést, Nem mind­egy, hogy hány forintért tudnak elő. állítani egy-egy gépet, különösen ’ em mindegy moft, amikor pártunk kongresszusa kimondta és hang­súlyozta: nemcsak többet és Jobbat, hanem olcsóbban is kell termelni. Nézzük meg közelebbről mi drágítja meg a DIMÁVAG gyártmányait s miért kerül több pénzbe egy-egy gép mint amennyiért el lehetne készíteni. A DIMÁVAG sok acélöntvényt használ fel havonta. Ugyanakkor vas- öntvények és kovácsoltáruk is érkez­nek a gyárba s ezeket az anyagokat dolgozzák fel. Legtöbb acélt, vasöntvényt én ková- csoltárut a szomszédos testvé'rgyártól a Lenin Kohászati Művektől kap_ a DIMÁVAG*. A kot’ gy ár szorosan együttműködő csoportokat alakított, amelyek naponta felkeresik egymás üzemeit, hogy a helyszínen tájékozód- . janak milyen időpontra, hány darab öntvényt kell átszállítani. A félév utolsó hónapjában, június ban a déli-szerelde öntödei hidegfüré- szeket gyártott. Ennek a gépnek ez öntvényei a Lenin Kohászati Művek vasöntödéjében készülnek. Amikor megmunkálásra került sor kitűnt, hogy selejtes lett a körasztal, de ee­lejt lett a szögletes asztal is. Újabb alkatrészeket rendeltek, de az is selejt volt. Csak a harmadik öntvényből si­került elkészíteni a fontos gépalkat­részeket. Az anyagselejt a legnagyobb ellenség a DIMAVAG-ban. Csak az öntödei hidegfűrészgépek elkészítésére 190 óra helyett 570 munkaórát fordí­tottak. Ennyivel lett drágább az ön­tödei hidegffirész. Ugyancsak a szereidében végzik az utolsó műveleteket egy 1000 tonnás présgép összeszerelésénél. Exportra készül ez a gép, alkatrészei acélöntvé­nyekből állanak. Az acélöntvények lyukacsosak voltak, az előírt ráhagyá­sok pedig nagyobbak, mint amennyit a szabvány előírt. Például a présgép­hez tartozó akkumulátornál az önt­vény lyukacsossága miatt 40 óra he­lyett 260 óra alatt készült el az akku­mulátor. A gép önköltségét igy 220 munkaórával terhelték meg. Június­ban az acélöntvények megmunkálásá­hoz 30 százalék pótidőt kellett adni, ez ezer többletmunkaórát tett ki. Ha egy órai bérnek csak 5 forintot szá­molunk, akkor is 5.000 forinttal lett drágább a gép. Egy nagyteljesítményű ollógépet is gyártottak júniusban. Ez a gép is acélöntvényekből készült. Olyan sok felöntést hagytak az öntvényeken, bogy a tervezett megmunkálási időn felül még 1500 órát kellett elkészíté­sére fordítani. A szerszámgépgyártó gyáregység­ben készülnek a híres MVE 280 as esztergapadok. Az alkatrészek ezek­hez is nagyreszt a Lenin Kohászati Müvek öntödéiből' érkeznek. Június­ban sokat mérgelődtek az anyag- selejfc miatt a lakatosok, de a maró­sok, iiorizontosak, esztergályosok és gyalusok is. A váltószekrényből 14 volt sclojt, a keresztszán alsórészből 26, a keresztszán közópsőrészből 33, a ftzegnyerogből pedig 52 vált anyag- selejtté. 82 szegnyerget kellett meg­munkálni ahhoz, hogy 30 darabot fel tudjanak szerelni a készülő eszterga­gépekre! A váltószekrényeknél mór 100 órát fordítottak megmunkálásra, amikor kilyukadt az anyag és ki­tűnt, hogy lyukacsos, homokos az önt­vény. A szegnycrgeknél már a 8. for­gácsolási műveletnél jártak, amikor észrevették, nem érdemes továbbfor­gácsolni, hiszen selejt. Volt olyan szegnyereg is, ahol már a 12. műve­letet végezték és csak akkor tűnt ki: az egész ráfordított idő kárbaVcszett. Csak ennél a munkánál darabonkint 1.500 perc veszeti kárba. Mivel nem készültek el határidőre a gépek az anyagselejt miatt 350 túl­órát kellett fordítani az újabb öntvé­nyek megmunkálására s a túlórát kétezer esen keli fizetni. Egy-egy la­katos, egy-egy túlórára általában 10 forintot kap, csak az esztergagépek­nél felmerült túlóra 3500 forint bér­többlet kifizetést jelentett a DIMÄV- AG -nak. A vasúti kerékpárüzem a Lenin Kohászati Müvek kovácsműhelyétől kapja a különböző kovácsolt árut, vaaűti tengelyeket, tárcsákat, moz­donykerekeket. A tények azt mutat­ják, hogy a kovácsműholyből is sok olyan anyag érkezik, amelyről csak megmunkálás közben tűnik ki, hogy selejt. Hajszálvékony repedések, gyű­rődések keletkeznek kovácsolás köz­ben s mindez csak akkor tűnik ki, amikor már forgácsolják vagy éppen késsremunkálják a vasúti kerékpáro­kat. Júniusban 122 tengelynél tűnt ki, hegy anyagselejt. Az év elejétől a félévig 1180 különböző tengely vált selejtté s erre összesen 5340 munka­órát dolgoztak a kerékpárüzem mun­kásai. Ezt a munkát teljesen fölös­legesen végezték, hiszen selejtesek voltak a tengelyek és tárcsák. Csak ez 19.700 forint többletköltséget jelen­tett a DIMÄVAG-nak. Ennyit fordí­tottak munkabérre ez 1180 tengelynél, de ha megnézzük, hogy milyen kár lett ebből összesen, a rezsiköltséggel együtt, bizony jelentős összeget ka­punk. 134,000 forintot. Ha megnézzük a selejtté vált tengelyek anyagértékét, még nagyobb összeget kapunk, hiszen az 1180 tengely anyaga 1,910.000 fo­Rendszeres olvasója vagyok az „Eszakmagyarország”-nak. A június 20-i számban olvastam Fejérvári Lászlónak, a hejőbábai földműves- szövetkezet ügyvezetőjének levelét. Nagyon helyes, hogy az önköltség csökkentése érdekében bírálta a Tejipari Vállalatot, a felesleges fu­vardíj kifizetése miatt. Azonban az önköltséget nemcsak úgy lehet csök­kenteni, hogy kevesebb pénzt fize­tünk ki valamiért, hanem úgy is, hogy a ránkbízott javakat megfele­lő módon őrizzük és értékesítjük. A Résztvettem a frontbrigádvezetők országos tanácskozásán, ahol hatá­rozatot hoztunk arra, hogy minden erőnkkel segítjük a „nevelj új bá­nyászt“ mozgalmat. Erre módom is nyílott. Három hónappal ezelőtt került Alberttelep- re Darbánt Gusztáv és Takács Já­nos. Először a szállításnál dolgoz­tak, A negyedik hónap után front­csapatomba jelentkeztek csillésnek. Örömmel fogadtuk a két új dolgo­zót, hiszen ismertük őket, láttuk, ISzázhúsz hazai megfigyelöállomás- ról küldik naponta a jelentéseket az időjárás eseményeiről az Országos Meteorológiai Intézetbe. A mezőgazdaságot elsőrendűen se­gítő agrometeorológia az elkövet­kező években továbbfejlődik. Kulin István, az osztály vezetője erről a következőket mondotta: A növénynemesítés és általában a mezőgazdasági kutatás ügyét oly módon kívánjuk előbbre vinni, hogy egyelőre Martonvásárott és Vác- rátóton, majd további mezőgazda­rintba került népgazdaságunknak. Hozzávetőleges számítások szerint a kerckpárüzemben az anyagselejt a tengelyeknél, tárcsáknál és mozdony- kerekeknél az év elejétől a féléves terv befejezéséig, mintegy 3 millió forintot tesa ki. Ha ezek a tengelyek nem váltak volna anyagseiejtté más­fél hónapon keresztül dolgozhatott volna ennyi mennyiségű anyagból a vasútikerékpárüsem. Ez a felsorolás hű tükörképet ad arról milyen óriási károkat okoz az anyagselejt Ha papirt és ceruzát vennénk, köny nyen ki lehetne számítani, hány új esaládiházat lehetne építeni, hány új ruhát, cipőt lehetne gyártani ebből a pénzből. A DIMAVAG-ban nem mondja senki, hogy csak a Lenin Kohászati Művek a hibás abban, hogy ilyen nagy a selejt. A DIMÄVAG-ban is vannak még szervezési hiányosságok és van megmunkálási selejt is. Van amikor jó, tiszta öntvényt kapnak a kohászattól és azt a forgácsológópek mellett elrontják. Azt is tudják a DIMAVAG-ban, hogy számtalan meg­oldatlan problémája van még a ko­hászati üzemeknek. Náluk is sok fia­tal dolgozik, aki még nem mestere a szakmának. A tények azonban tények maradnak. Az anyagselejtet meg kell szüntetni, ez nem lehet kétséges és vitás sem a DIMÁVAG, sem a Lenin Kohászati Művek dolgozói előtt. A két gyár kommunistáinak kell kezük­be venniök ezt az ügyet cs közös megbeszélésen eldönteniök: miképpen lehet eredményesen felvenni a harcot az anyagselejt ellen. Szükséges, hogy a két gyár közti együttműködést ki­szélesítsék, hogy párttagok és párton- kíviilick, munkások és mérnökök, közös értekezleten, beszéljék meg a se’ejt elleni harc feladatait, hogy még fokozottabban végrehajthassa mindkét gyér a pártunk által elénk tűzött célt: Termeljünk többet, job­bat és olcsóbban, mert ez az egyetlen út v-ezet mindannyiunk életszínvona. Iának felemeléséhez. hejőbábai szövetkezet műtrágya­raktára előtt három zsák műtrágya áll a szabadban és porlad. A Szeren­csi Cukorgyár többmázsa répaszeletet szállított, amely szintén a szabad ég alatt van. Milyen jó lett volna ezt a dolgozó parasztok között kiosz­tani, vagy ha nincs rá szükségük, esetleg más községbe szállítani. így is lehetne csökkenteni az önkölt­séget ... KASSAI FERENC instruktor milyen lelkesedéssel végezték eddig is munkájukat. Az egyik nap oda­jöttek hozzám és arra kértek, hogy ezentúl mindig az én csapatomban dolgozhassanak. Munkaszeretetük, lelkesedésük ar­ra ösztönzött, hogy megtanítsam őket a bányászmesterségre. Öröm­mel és szívesen foglalkozom velük, egyre szebb eredményeket érnek el. NAGY JÓZSEF sztahánovista frontmester Alberttelep sági kultúrközpontokban agrometc. orológiai kutatóállomásokat és ob­szervatóriumokat létesítünk. A mar. tonvásári és a vácrátóti állomás már jövőre megkezdi működését. A Meteorológiai Intézet a rendel­kezésre álló adatok feldolgozásával reális alapot all a tervgazdálkodás­nak is. Az eddigi adatfeldolgozások azt mutatják, hogy a következő öt évben csapadékosabb, de hűvösebb nyarak várhatók, mint amilyeneket az elmúlt évtizedben tapasztaltunk. Az elmúlt napokban országszerte komoly viharok voltak helyenkint jégesővel. Ezek a záporok és felhő- szakadások növényállományunkban károkat okoztak. A megdőlt gabo­nákban és kapásnövényekben a nap melege, valamint a gyors beavatko­zás mérsékli a viharos időjárás okozta károkat. A gabonatáblákról a vizet — le­hetőség szerint — azonnal le kell vezetni, mert az összegyűlt víz tönkreteszi a gabonát. A már leara-' tott gabonakereszteket meg kell szá­rítani, ha a keresztek vízben áll­nak, magasabb helyre kell horda­ni. Az esős időjárás miatt az érési állapotnak megfelelően meg kell gyorsítani a gabona learatását. Ezért a kombájnokat és aratógépeket még fokozottabban kell munkáhaállítani, mert a gabonák megdőlése nem zárja ki a gépek munkáját. Emellett az erősen megdőlt, összekuszált ga­bonák időbeni learatása érdekében helyes, ha készenlétbe helyezik a meglévő íogatos és gépi fűkaszákat és felkészülnek arra, hogy azokat a táblarészeket, ahol géppel nem le­het dolgozni, kézi kaszával arathas­sák le. Minthogy az erősen dőlt, összekűszált gabonák vágása és lej­tős, vízmosásos területeken az ara­tás késedelme káros, ezért minden rendelkezésre álló erővel el kell kezdeni az aratást, amint a növény érési foka azt lehetőve teszi. Az esős jdőjárás miatt még foko­zottabb gondot kell fordítani a tar­lók felgereblyézésére, hogy a tarló­hántás időben, zavartalanul megtör­ténhessék. A talajlazítás és gyomirtás érde­kében a szántóföldi kapásnüvények- nél és zöldségféléknél a záporok következtében összetömődött talajt a megszikkadás után azonnal meg keli kapálni. A kukorica, napraforgó és mag­hozó répa kifordult töveire porha- nyós földet húzzanak, úgyhogy a gyö­kereket teljesen befedje. A kukorica- táblán, ha a növények kárt szen­vedtek — pótoljuk a hiányt rövid, tenyészidejű kukoricával. A jégeső által megsérült répafé­léket nitrogén fejtrégyázással javít­sák. Burgonyánál, ha a levélzet két­harmad része nagymértékben meg­sérült, a termelők szedjék ki a gu­mókat és használják fel. Helyette vessenek korai kukoricát, vagy egyéb másodvetésre alkalmas növényt. A mélyfekvésű rétekről, legelők­ről a szénaboglyákat azonnal ki kell hordani magasabb fekvésű terüle­tekre. A pillangósoknál a kipállást megelőzik, ha a tábláról azonnal el­hordják a szénát. A gyümölcsösökben a vihar által letörött ágakat egyenes síkban vág­ják le és fém-, valamint savmentes olajfestékkel kenjék be. A letörött ágakat és a lehullott gyümölcsöt azonnal el kell számtani a gyümöl­csösből és a fák töveiben kapálással kell porhanyltani a talajt. A fákat monilia és fuzikládium ellen 0.7—1 százalékos erősségű bordói lével permetezzék, különös gonddal a iég által megsérült részeket. A szőlőkben azonnal újból végez­zék el a permetezést és porozást a peronoszpora-fertőzés elterjedésének megakadályozására. Itt is különös gonddal kell permetezni a nagyobb mértékben jégkárosult részeken. A szőlőkben is el kell végezni a tömő­dön föld fellazítását és gyomtalaní­tását. Indulásra készen Indulásra, készen állnak a kombájnok a szerencsi gépállomás ud­varán. Mielőtt azonban megkezdenék a munkát, mégegyszer alapo­san átvizsgálják, megolajozzák őket, nehogy zavar legyen az ara­tások idején. ,.200 misnlísuígyséwfí4* ; i •> t*AV« / ilil Eperjessi Borbála a mezők > vesdi Petőfi tsz-ben dolgozik. is csatlakozott a „200 munka-M^'M egységet“ mozgalomhoz. Jelen IÍÍSJSa leg a tsz kertészeiében dolgozni» s már eddig 130 munkaegysége szerzett. I! Á bolgár szövetkezeteknek 1 millió 300 ezer tagja van A bolgár szövetkezetek jelentős szerepet játszanak az ország gazda­sági életében. A bolgár szövetkeze­fi fö’dmíivmzövelfcezetsk összeírlak a jövő évi kísgápsziskségletst A legtöbb mezőgazdasági kisgép, alighogy megérkezik a boltokba, szinte már a kicsomagolás pillana­tában gazdára talál. A dolgozó pa­rasztság megnövekedett vásárlási igényét iparunk teljes egészében ki akarja elégíteni, ehhez azonban tudnia kell, hogy körülbelül meny­nyi kisgépre és mezőgazdasági szer­számra van szükség. Ezért a SZÖVOSZ felhívta a földművesszö­vetkezeteket, hogy a termelési bi­zottságokkal együtt állapítsák meg az 1955. évi várható igényeket. teknek jelenleg 1 millió 300 ezer tagjuk van, de a tagok száma nap- ról-napra emelkedik. Óv'uk az erdőket a tűzkártól! Az erdők minden nyáron sokat szenvednek a kirándulók, az erdőben járókelők gondatlanságából szárma­zó tüzesetektől. Az elmúlt évben kereken félmillió forint ilyen ter­mészetű kár érte népgazdaságunkat. A tűzesetek felét eldobott égő gyu­fa, cigaretta okozta. Az erdő ma már mindnyájunké, s ezért fokozottabb megbecsülést, gondoskodást érdemel. Ne dobjuk el erdőben az égő gyufát, cigarettát, hanem gondosan oltsuk el, vagy bot végével ássuk a talajba. Tüzet csak olyan helyen rakjunk, ahonnan to­vább nem terjedhet cs mielőtt to­vábbmegyünk, oltsuk cl vízzel, föld­del úgy, hogy parazsa se maradjon. így is lehel csökkenteni az önköltségei... Sstbbnél-ssebb új szövetanyagok készülnek Megíartották az 1955. évi tavaszi szövetanyag- kollekció bemutatóját Pénteken délelőtt 893- féle színű pompás ruha- ós kabátanyag közijtt válogathatott az ipar és kereskedelem számos meghívott szakembere, hogy kiválasszák: jövő­re milyen újdonságok­kal kedveskedjenek a vevőknek. Budapesten a Hazai Fésüsfonó kul- túrházában rendezett ruhaanyagbemutatón Kovács Lajos, a köny nyűipari minisztérium gyapjúipari igazgatósá gának vezetője elmon­dotta az egybegyűltek­nek, hogy 108 minőség­ben, 896 színben és 222 mintában vonultatták fel a gyárak legszebb termékeit, A szövetek­nek magasabb a gyap­jút artalma mint eddig és 33 teljesen új minő­ségű gyapjúanyagot is bemutattak. Erősen ki­bővítették a férfikabá tok anyagának válasz tékát olyan jobbminő sógű szövetekkel,. ame lyeket a belkereskede­lem útján a vásárlók kértek. A tropikál-ruha­anyagok sorában ötven százalékos teveszőrt tartalmazó gyönyörű anyagokat is találha­tunk a seviot-szövetek mellett. Minderre azért van szükség, mert ruhá­zati vonalon ez év első felében 56 százalékkal nőtt a forgalom az elő ző időszakhoz képest. Két új bányászt nevelek fdőiárásjelentés a mezőgazdaság szolgálatában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents