Észak-Magyarország, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-02 / 129. szám
Szerda, 1954. június Z. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 Pártélet _________£ A népnevelők agitációs munkája a kongresszus után az Ózdi Kohászati Üzemekben Pártunk III. kongresszusa több évre megszabta feladatainkat a pártpolitikai munkában és a szocialista gazdaság építésében. Ez a hosszú időre szóló útmutatás távolról sem jelenti azt, hogy egy pillanatig is késlekedhetünk a politikai felvilágosító munka, az agitáció kiszélesítésével. Már most, a kongresszus tanácskozásait követő napokban teljes erővel mozgósítani kell minden becsületes dolgozót a kongresszus határozatainak jó végrehajtására, a kitűzött nagy célok megvalósítására. Agitációnknak számolnia kell azzal, hogy a kongresszus anyagát még igen sok dolgozó nem ismeri, nem tanulmányozta eléggé. Első és legfontosabb teendőnk, hogy minden dolgozóval megismertessük a Központi Vezetőség beszámolójának — a kongresszus tanácskozásának anyagát. Népnevelőink magyarázzák meg minden dolgozónak hogy mit kell tenniük az új szakasz politikájának megvalósításáért. a népjólét fokozott emeléséért. .Üzemi agitátoraink egy pillanatig se felejtsék el a Központi Vezetőség beszámolójának megállapítását: „A mi munkásosztályunk a termelésben, a munkaversenyben csodákat tud művelni,'ha lelkesítjük, támogatjuk kezdeményezéseit, találékonyságát, s megmutatjuk az összefüggést mely mindennapi egyszerű munkája és a szocialista jövő nagy célkitűzései között fennáll“. Az Ózdi Kohászati Üzemek kommunista és pártonkívüli népnevelőinek zöme helyesen, már a kongresszusi verseny idején, s a kongresszus tanácskozása alatt is, saját gyára életéből vett példákkal bizonyította be a dolgozóknak, hogy milyen nagy jelentősége van a népjólét — köztük saját jólétünk emelésében — az önköltség, a selejt csökkentésének, a gondosabb, felelősségteljesebb munkának, a termelékenység állandó emelésének. Barita Pál .elvtárs, finomsori hengercsz- brigádvezető például a következőképpen serkentette brigádtársait mégjobb munkára: *— Többen vagyunk itt' Kommunisták, nem lehet, hogy a versenyben az utolsók között kullogjunk. Párttagoknak élen a helyük. De a pártonkívülieknek is érdekük, hogy többet és jobban termeljünk, mert akkor jobban élhetünk. Szavai nagy hatással voltak brigádtársaira: mindannyian saját keresetükön érezték később, hogy igazat mondott Bartha elvtárs. A kongresszusi versenyben kimagasló eredményt ért el a brigád, 224 tonna terven felül hengerelt acélt adott a népgazdaságnak. A brigádtagok átlagos keresete fejenkint 2—3000 forintra emelkedett. A martinacélműnél nagyrészt a kommunista és pártonkívüli népnevelők lelkes felvilágosító munkájának köszönhető, hogy az acélmű dolgozói á kongresszusi versenyben több min., 8 ezer tonna acéllal törlesztették éveleji adósságukat. Ugyanakkor több mint egymillió 200 ezer forinttal csökkentették az önköltséget. Az acélmű népnevelőinek nagy részük van abban is, hogy az ózdi Kohászati Üzemek dolgozói a pártkongresszus elnökségétől elismerő oklevelet kaptak. Hanyickó Pál elvtárs a martin- acélmű I. számú kemencéjénél a kongresszusi versenyben fáradhatatlanul lelkesített© dolgozó társait a több és jobbininőségű acél termelésére. Brigádja a kongresszusi versenyben terven felül több mint 200 tonna jómino- ségü acélt adott, a selejtet 3.2- j ől 1 .87 százalékra csökkentette. Most a kongresszus útmutatása alapján Iíanyickó elvtárs arra serkenti brigádjának tagjait, hogy tovább fokozzák eredményeiket. Röpgyülósen ismertette a “Központi Vezetőség beszámolójából a termelékenység emelésének jelentőségét. Elmondotta, hogy minden tonna terven felül adóit, jóminőségű acéllal újabb lépéssel közeledünk még szebb életünk megvalósulásához. Molnár Sándor pártonkívüli brigádtag rádióban is hallgatta Rákosi elvtárs beszédét. Úgy vélekedett, hogy igen. szép és jó mindaz, amit) Rákosi ©Ívtárs mondott, most csak az a fontos, hogy valóra is váljék. Hanyickó elvtárs helyesen válaszolt neki: .—. Ez csak rajtunk múlik. Ha te és mindannyian őszintén akarjuk, pártunk vezetésével valóra Is tudjuk váltani, amit a kongresszus célul tűzött ki. Hevesi Imre elvtárs, fiatal acélgyártómester gyakran hangoztatja társainak, hogy a martinászok milyen fontos szerepet töltenek be a kongresszus határozatainak megvalósításában, népünk jólétének emelésében. Ugyanakkor azt is elmondja, milyen óriási károk származhatnak abból, ha a martinászok selejtes acélt gyártanak. A rosszminősé- gű acélt a feldolgozó üzemekben már nem lehet megjavítani, csak selejtes, rosszminőségű árú készülhet belőle. Selejtes áruval azonban nem lehet kielégíteni a dolgozók egyre növekvő igényeit. — mint ahogy selejtes acéllal nem lehet megvalósítani a mező- gazdaság fokozott gépesítését sein. Szavai nagy hatást teltek dolgozó társaira. Az V., VI., VII., VIII. kemencék martinászai a kongresszusi verseny idején 3.5- ről 1.7 százalékra, több mint 50 százalékkal csökkentették a selejtet. Ezek a példák arról tanúskodnak, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek kommunistái, népnevelői általában tudják, mi a feladatuk a kongresszus határozatának tudatosításában, abban, hogyan kell harcbavinniiik a dolgozók sokezres tömegéi az új szakasz célkitűzéseinek megvalósításáért. Ez azonban nem terelheti el a nagyüzemi pártbizottság és a gyárrészlegek pártbizottságainak figyelmét arról, hogy számos üzemi alapszervezetnél még a mai napig sem tartottak népnevelő értekezleteket, nem beszélték meg a vezetők a népnevelőkkel a feladatokat. Az alapszervi titkárok, de a pártbizottságok munkatársai is tekintsék állandó feladatuknak a népnevelők jó politikai felkészítését, állandó, rendszeres instruálását. Gondoskodni keil arról, hogy a párti- és tömegszervezeti funkcionáriusok minden üzemben újból és újból megvitassák a népnevelőkkel a kongresszus anyagát,' az új szakasz politikáját és azt az üzem sajátos feladataira konkretizálják. A népnevelők beszélgessenek el újból és újból dolgozó társaikkal, javítsák állandóan á politikai munka színvonalát. El kell érni, hogy minden üzemben, minden munkahelyen állandó és rendszeres legyén a politikai nevelőmunka, minden dolgozó tudja, mit keli tennie munkaterületén dolgozó népünk — benne saját jólétéért, a kongresszus célkitűzéseinek megvalósításáért. , H- IW Lépjenek fel erélyesen Megyaszó község vezetői a szövetkezeteket bomlasztó kulákok ellen Az elmúlt év őszén a megya- iszói kulákok összefogtak, hogy a község termelőszövetkezeti csoportjait szétzüllesszék. Mesterkedésükkel értek is el bizonyos sikert, néhány tag a szövetkezet feloszlatása mellett foglalt állást. De a község kommunistái, becsületes pártonkívüli dolgozó parasztjai sem maradtak tétlenek, visszaverték a kuláktáma- i dást, megvédtek termelőszövetkezetüket. (öntudatos magatartásuk' és felvilágosító munkájuk nyomán az ingadozók is belátták, hogy a kulákok kárukat akarják és ők Ős szembeszálllak a kulákok szándékával. Csakhogy a kulákok nem nyugodtak bele a vereségbe. Ezen a tavaszon más módszerrel kezdtek a tsz ellen agitálni. A becsületes dolgozó parasztok segítségével akarták megvalósítani hitvány szándékukat, fíapról-napra azt suttogták a dolgozó parasztok fülébe, hogy oszlassák fel a szövetkezeteket, s akkor mindenki meg fogja kapni a tsz vagyonának egy részét. A megya- szói kulákok azért szemte- lenedtek el ennyire, mert a községi tanács eltűri garázdálkodásukat. Nem lép fel ellenük kellő erély- lyel. Gallai elvtársnő tanácselnökhelyettes például eltűri, hogy férje kulákokkal cimboráljon és a’tsz tagjai között éppen az ő segítségével érvényesüljön a kulákok hangja. Ugyancsak nagy hiba Megya- szón az is, hogy a Béke tsz tagjainak egyrésze együtt borozgat a kulákkal, s rajtuk keresztül Kontra László, Fegyverneki Gusztáv és F. ördög Zsigmond kulákok azon mesterkednek, hogy felszámolják a tsz-t. A közös szőlőgazdaság területén a kulákok egy alkalommal már meg is kezdték a munkát, a tsz legharcosabb tagjai azonban elzavarták őket. Jól mutatja mennyire elbiza- kodottak Megyaszón a kulákok, hogy azt gondolják: mindent visszaszerezhetnek a szövetkezettől, ami nekik tetszik. A tsz istállóját már körülmeszelték, s a kulákasszony a tsz istállójába is bejárt — etette a szarvasmarhát. Mindezt a község vezetői tétlenül nézik, sőt nem egyszer igazat adnak a kuláknak. Ez főleg abban nyilvánul meg, hogy amikor lopáson érték a kulá- kot, feljelentést sem tettek ellene, a kulák büntetlenül úszta meg az ügyet, holott nem is egy alkalommal károsította meg a szövetkezetét. Megyaszó becsületes dolgozó parasztjai követelik, hogy a község vezetői szigorú intézkedésekkel vessenek véget a kulákok arcátlan kísérleteinek, s a törvény erejével járjanak el velük szemben. Mintegy tízmillió szölöaltványt készítettek tavasszal az országban a termelőszövetkezetek és egyéni termelők Idén tavasszal tsz-ek és egyénileg Öolgozó parasztok szerződéses alapon mintegy ötmillió szőlőoltványt készítettek, amiről jövőre két és félmillió gyökeres oltvány várható. További ötmillió vesszőt saját szükségletükre oltottak be. A homoki telepítéshez és szőlőpótláshoz már most ősszel és a jövő tavasszal kilencmillió nemes simavesszőt kell begyűjteni. Ennek a feladatnak teljesítése nagymértékben függ a peronoszpora elleni védekezés sikerét#! attól, hogy a fagykárt envedett szőlők adnak-e tovább- aporitásra alkalmas hajtásokat. A megnövekedett termelési kedv és az eddigi eredmények alapján joggal várhatjuk, hogy lépésről- lépésre haladva 1959-re megteremtjük szőlőtermelésünk nagyarányú fejlesztésének alapját. (MTI) — Antonín Dvorák halálának 50. évfordulója alkalmából ünnepi zencestet rendez június 4-én. Dinieken este 8 órai kezdettel a zeneművészeti szakiskola nagytermében a borsodmegve! békeblzottság kulturális bizottsága. a miskolci zeneművészeti szakiskola és a TT1T. Onneoi beszédet Herszénvi Bálint szakiskolai tanár mond. A zeneszerző műveit mikrolemezen. valamint Marx Erika. Galánffv Laios. Gombás Ferenc. G. Pekárdi Mária. Pekker Zsuzsanna és S—~es Ilonka tolmácsolásában mutatják be. Kitüntetések Az Északmagyarorszáff tegnapi számában a megyei tanács téves információja alapján pontatlanul közöltük a borsodi tanácsok kitüntetett dolgozóinak névsorát. Az alábbiakban közöljük a helyes adatokat: Szocialista Munkáért Érdemérmet kapott Bíró György, a miskolci járási tanács vb. titkára. Munkaérdemérmet kapott Busznyák András a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője. Molnár Pál a megyei tanács instruktor! csoportvezetője. Antal Simon a megyei tanács tsz. csoportvezetője. Szép József mezőkövesdi számadó igazgató, Csorba István (Edelény), Hegedűs Miklós (Putnok), Eiben Endre (Sárospatak), Kiss József a miskolci városi tanács pénzügyi csoportvezetője, Behina Péter (Vilyvitány). FrikkeJ József (Hercegkút). B. Tóth József (Fancsal), Szabados István (Kupa), Bernáth Mihály (Révleányvár), Nagy András (Mé- ra), Kun Barna (Nóvajidrány), Ecsegi Gyula a megyei tanács terv állandó bizottságának elnöke. LEVELEINK NYOMÁBAN A megye kereskedelmi szervei gondoskodjanak a mezőgazdaság jó szerszámellátásáról Németh Lajos elvtárs, a dicházi állami gazdaság vezető agronómusa a napokban levelet küldött szerkesztőségünkhöz. Megírta, hogy bár egyre közeledik a szénabetakarítás ideje, a gazdaságnak nincs elegendő vasvillája és sehol sem tudnak szerezni. Hiába járják a környék földművesszövetkezeti boltjait és a miskolci vaskereskedéseket, vasvillát nem lehet kapni. Németh elvtárs levelében rámutatott arra, hogy nagy szükségük van ugyan vasvillákra, de mégsem akarják olyan drágán beszerezni, mint az elmúlt esztendőben, hiszen a pártkongresszus egyik legfőbb feladatukként az önköltségcsökkentést jelölte meg. Tavaly a gazdaság egyik dolgozója egy hétig járta a megyét, amíg 10 vasvillát tudott szerezni. A szerszám értéke mindössze 198 forint volt, mégis a 10 villa — az útiköltségeket, napidíjakat stb. hozzászámítva — 350 forintba került. Németh elvtárs így fejezi be levelét : — Úgy érzem jogosan fordulunk illetékes szervekhez, amikor azt. kívánjuk, hogy a legsürgősebben változtassanak ezen a lehetetlen helyzeten. Mi a magunk részéről igyekszünk gazdaságosabbá tenni a termelést, de kérjük a kereskedelem dolgozóit is, hogy segítsenek nekünk. Az ügyben szerkesztőségünk a MÉSZÖV vas- és műszaki kereskedelmi vállalatához fordult. Azt a választ kaptuk, hogy mezőgazdasági kéziszerszámokban, így vasvillában, is, valóban hiány mutatkozik. Ennek oka: olyan nagy a kereslet, hogy a gyárak, vállalatok nem tudják kielégíteni az igényt, mivel az üzemek lassan állnak át a mezőgazdasági munkaeszközök előállításéra. Ez helytálló érvelés lehet, feltétlenül felelősség terheli azonban az egyes földművesszövetkezeti boltok vezetőit, akik nem gondoskodtak jó- előre több fontos, gyakran keresett cikkről. Vegyenek ezek példát a ricset földművesszövetkezeti bolt vezetőjéről, aki például igen helyesen* még a tél folyamán megrendelte a kellő mennyiségű vasvillát. a Nemcsak a dicházi állami gazdaságban mutatkozik ez a probléma, hanem megyénk termelőszövetkezeteiben is. Az egyénileg dolgozó parasztok szintén panaszkodnak, hogy nem kapnak villát. Az illetékes kereskedelmi szervek a legsürgősebbén tegyenek lépéseket, hogy dolgozó parasztságunknak minden szükséges mezőgazdasági szerszám rendelkezésére álljon, a mezőgazdasági munkák gyors és jóminőségű elvégzéséhez. II karbantartók hősi munkája az ózdi martinban (Tudósítónktól.) Hétfőn délelőtt 9 órakor az ózdi martinban beszakadt a III- számú kemence teteje. A kemence olvasztóra azonnal jelentette a martin fűdiszpécserének az üzemzavart. Halász elvtárs, a fődiszpécser pár percen belül megvizsgálta a leszakadt részt és máris intézkedett. Gépkoesit szereztek, s rövid időn belül a martinba szállították a délutáni műszakos karbantartókat is. Az újonnan érkezett elvtársak a bennlévő in- spekciósokkal egyetemben Lakatos Márton brigádvezető irányításával hozzákezdtek a munkához. A kemence közben lecsapolt. Belsejében még fehéren izzottak a tűzálló téglák, amikor az azbeszt-ruhás kőművesek hozzákezdtek a kemencetető kijavításához. A III. kemencének ezen a napon még kétszer kellett csapolnia. Az új téglák egymás után kerültek a kidőlt fal helyére, s teljesen megváltozott, valósággal újjászületett a sérült kemence. A munka szakadatlanul folyt. Közben a délutánra érkező Kovács Arzén olvasztár már rendezgette a berakáshoz szükséges hulladékanyagot. Nem akartak várni egy percig sem. 15 óra 10 perckor a kőműves brigádok jelentették, hogy a IIE kemence berakáshoz készen áll. Az olvasztárok hálásan szorítottak kezet a karbantartókkal, s a kemence újra megkezdte termelését. Id. Tóth László dolgozó paraszt: „Azon lessek, hogy minél több élelmiszert adjak a város, az ipar dolgozóinak“ Id. Tóth László varból 5 holdas dolgozó paraszt is nagy érdeklődéssel figyelte a III. pártkongresszus tanácskozásait. — Én. pártonkívüli vagyok — mondja .—, de mégis magaménak érzem azokat a célkitűzéseket, amelyeket a Központi Vezetőség beszámolója tartalmaz a lakosság élet- színvonalának emeléséről, a közszükségleti cikkek gyártásának fokozásáról, a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről. A mi falunkban is elkelne, hogy a tanács többet törődjön a mezőgazda- sági termeléssel, az állattenyésztés hozamának emelésével. Kevés a legelőnk s az is igen elhanyagolt. Hiány van a jószágok ivóvízellátásában is. Ezeket mind meg lehetne szüntetni, ha a tanács jobban támaszkodna a község dolgozó parasztjainak kezdeményezésére- Nemcsak az én, hanem a többi dolgozó paraszttársam véleménye is az: teljes erőnkkel / támogatjuk a párt politikájának megvalósítását, a mezőgazdasági termelés fellendítését. A kongresszusi héten teljesítettem háromnegyedévi tojásbeadásomat és félévi baromfibeadási kötelezettségemet. A tejbeadásom is 100 százalékos. Azon leszek, hogy földemről a tavalyinál jóval nagyobb termést takarítsak be és saját szükségletemen kívül minél több élelmiszert adjak a város, az ipar dolgozóinak. 1 Halnapos javítás két nap alatt Uj hősök születtek a kongresszusi versenyben, s példamutatásukról rendre igyekeztünk beszámolni. A győzelem azonban több volt, mint hasáb a lapban, ezért adunk csak most hirt a kavicstermelők követendő munkájáról. ★ A Miskolckörnyéki Kavicstermelő Vállalat nyékládházi üzemében a minap délután 2 órakor az István kotrógép motólatengelytörés következtében kikapcsolódott a termelésből. — Vége a havi tervnek, vége a kongresszusi verseny sikerének — mondogatták egymásnak a bánya dolgozói. — A javítás az eddigi gyakorlat alapján 5—6 napba is betelhet. Ekkor léptek harcba a vállalat kommunistái. A közel 60 éves Orosz György föbányamester 24 órán át pihenés nélkül vezette a leszerelési munkálatokat. Ugyan* csak ebben a munkában tűntek W Burai András kotrómester és af Oboczki brigád tagjai. A javítóműhely is munkában volt éjjel-nappal, élén Magyari Vilmos főművezetővel. Az áldozatos munka eredményeként két nap múlva megindult az István kotrógép, hogy győzelemre vigye a terv teljesítéséért folytatott harcot. Újra ontja a kavicsot, hogy több lakás készüljön nekünk, dolgozóknak. Hat nap helyett nem egészen 2 nap alatt javították ki üzemünk dolgozói a nagy teljesítményű kotrógépet. Kommunistáink akaratereje győzedelmeskedett az objektív nehézségeken. Újvári Béla. Három csongrádmegyei község minden házában van már takarékbetétkönyv Szeged országos versenyt rendezett a „takarékos város“ címert. Valamennyi csongrádmegyei község csatlakozott Vaskút termelőszövetkezeti község kezdeményezéséhez, az „ahány ház, annyi takarékbetétkönyv“ mozgalomhoz. A megyében elsőnek Derekegyházán, majd Öföl- deákon és Üllésem valósult meg a jelszó: minden házban van takarék- betétkönyv, Szeged versenyre hívta az ország összes városát „a takarékos város“ cím elnyerésére. A győztes város az lesz, ahol a lakossághoz viszonyítva június 30-ig a legtöbb új betétkönyvet nyitják. A szegediek versenykihívásához már valamennyi csongrádmegyei város csatlakozott, (MTI) /
