Észak-Magyarország, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-18 / 143. szám
Péntek, 1954. június 18, ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 Íz 1954 évi költségvetés az országgyűlés előtt Az országgyűlés csütörtöki ülésén Vblytatták az 1954. évi költségvetés, e költségvetési törvényjavaslat, valamint az 1953. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés vitáját. Az ülésen megjelent Rákosi Má- ftyás elvtárs, a Magyar Dolgozók (Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke, Dobi István elvtárs a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága és Központi Vezetősége, valamint a kormány számos tagja. Az ülést Nagyistók József, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg, majd Házi Árpád, az Állami Ellenőrző Központ elnöke emelkedett szólásra. Elért eredményeink azt bizonyítják, hogy hatalmas tartalékkal rendelkezünk — A pénzügyminisztérium jelentése, melyet az 1953. évi költségvetés végrehajtásáról most az országgyűlés elé terjesztett, tanúbizonysága annak, hogy államháztartásunk szilárd alapokon áll, — kezdte beszédét, majd hangsúlyozta: a pénzügyminisztériumnak és a szakminisztériumoknak is még sokat kell tenniük, hogy költségvetési rendszerünk még jobban szolgálja népgazdaságunk nagy feladatainak pénzügyi lebonyolítását. — A szakminisztériumok vezetői nem tartották megfelelően szemelőtt a termelési feladatok végrehajtásánál a gazdasági kihatásokat és nem vizsgálták, hogy az elért termelési eredmények milyen arányban állnak a ráfordított költségekkel. A vezetők nem gondoskodtak eléggé az egyenletes termelés, a termelékenység növekedése, az önköltségcsökkentés, a takarékosság szervezeti előfeltételeinek megteremtéséről és állandósításáról. Gátolta a gazdaságosság érvényesülését a vezetés túlzott központosítása, az alsó szervek vezetői hatáskörének egészségtelen korlátozottsága is. — Népgazdaságunkban az elért eredményeink mellett még fennálló hibák visszavezethetők arra is, —- folytatta —, hogy nálunk az ellenőrzés még nem kielégítő, még sok helyen elszakad a vezetéstől. Nem az ellenőrzés mennyiségében, hanem a minőségében van a hiba. Igen sok az olyan felületes, látogatás jellegű ellenőrzés, amely nem nyújt segítséget, sőt nagymértékben elvonja a szerveket az érdemi munkától. A továbbiakban a vállalatok gazdálkodásában mutatkozó hiányosságokkal foglalkozott és elmondta, milyen hibák mutatkoznak az önköltség alakulásában, valamint a munka termelékenysége terén. A hrbákat a többi között a meglévő technika elégtelen felhasználása, az új létesítmények a tervhez képest késedelmes üzembehelyezése és nem megfelelő kihasználása, a gyártás és a termelés szervezésének hibái és az élenjáró munkamódszerek elterjesztésének elhanyagolása okozta. — Egyes rövidlátó vezetők elhanyagolják a műszaki fejlesztés, s a tervszerű megelőző karbantartás feladatait és az újítások kivitelezését csak azért, mert a rájuk fordított munka mellett közvetlen termelési értéket kimutatni nem lehet és emellett gyakran magas munkaigé- nyüek. Ezután arról szólt, hogy a gazdasági vezetők elsősorban a mennyiségi eredmények kimutatására törekednek, s emellett mellékesnek tekintik a költségek csökkentését és az előállított termékek minőségét. Az önköltség csökkentését akadályozzák a bérezési hibák is. A szénbányáknál alig ellenőrizték a normaidők, a munkaátvétel és a bér- számfejtés helyességét, s nem szigorították meg a létszámellenőrzést sem. Az önköltség emelkedésének legnagyobb tényezője azonban az anyagköltségek kedvezőtlen alakulása. Ez elsősorban az anyagnormák gyakori túllépésének következménye. A kohó- és gépiparban, az építőiparban és az élelmiszeriparban rendszeresen túllépik a tervezett anyaghányadot. — A népgazdasági termékek önköltségének kedvezőtlen alakulása a mezőgazdaságban, a begyűjtésben, a kereskedelemben is megmutatkozik. — A pénzügyminisztériumnak a költségvetés végrehaitásában kifejtett munkája a meglévő hiányosságok mellett is az előző évekhez képest jelentős fejlődést mutat — folytatta. A zárszámadás adatai mind a bevételek, mind a kiadások tekintetében megfelelnek a valóságnak és ezért javaslom a pénzügyminisztérium 1953. évi költségvetési jelentésének elfogadását. Emellett szükségesnek tartom hangsúlyozni,. hogy állami szerveink vezetőinek olyan következtetéseket kell levonniok a múlt évben elkövetett hibákból, amelyek módot nyújtanak arra, hogy 1954. évi gazdálkodásunkból a hibákat kiküszöböljük. Ennek érdekéiben komoly erőfeszítéseket kell tenni a vezetőmunka színvonalának megjavítására, a bürokratizmus felszámolására. Meg kell szüntetni a hatáskörök egészségtelen korlátozását. hogy teljes egészében érvényesüljön az alsó szervek vezetőinek felelőssége az általuk vezetett szervek gazdálkodásáért. A vezetők ebben a munkájukban jobban támaszkodjanak arra a hatalmas segítségre, amit a dolgozók alulról jövő bírálata nyújt azzal, hogy leleplezi az észszerütlen, bürokratikus intézkedéseket és egészségesen kezdeményezi az államapparátus megjavítását. Azok az eredmények, amelyeket az 1953. évi költségvetés végrehajtása során a hibák ellenére is elértünk, bizonyítják, hogy hatalmas tartalékokkal rendelkezünk. Az állami fegyelem szigorú betartásával, a vezetés és az ellenőrzés minden vonalon való megerősítésével a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozottabb érvényesítésével mozgósítanunk kell e tartalékokat, jelentősen emelnünk kell népgazdasági termelésünk színvonalát — mondotta Házi Árpád. II mezőgazdaság fejlesztésére még soha nem volt olyan lehetőségünk, mint ma Dögéi Imre az Országos Földművesszövetkezeti "Tanács elnöke szólt hozzá a földművelésügyi tárca költségvetéséhez. A kormányprogram végrehajtása során pártunk és kormányunk, a munkásosztály mind nagyobb segítséget nyújt a falunak a mezőgazdaság fejlesztéséhez, a dolgozó parasztság életének szebbé és jobbátételé- hez — mondotta. Megállapíthatjuk, hogy a város egyre inkább a falu felé fordul. A továbbiakban azokkal a kormányintézkedésekkel foglalkozott, amelyek elősegítik a mezőgazdaság fellendítését, a dolgozó parasztság gazdasági és kulturális életszínvonalának, biztonságérzetének és termelési kedvének további növekedését. — A mezőgazdaság gyors és nagyarányú fejlesztése, egész dolgozó népünk alapvető érdeke, mert ennek a feladatnak a megvalósításától függ, hogy milyen gyorsan tudjuk emelni népünk jólétét és még szilárdabbá tenni népi demokratikus rendszerünk alapját, a munkás-paraszt szövetséget. Pártunk III. kongresszusának határozatai és a beterjesztett költségvetés minden -fejezete hűen tükrözi pártunk és kormányunk alapvető célkitűzéseit és a költségvetésben megfelelő összegeket irányoz elő azok megvalósítására. A földművelésügyi minisztérium 1954. évi költségvetése mintegy 20 százalékkal, a beruházási kerete pedig mintegy 32 százalékkal haladja meg az előző évit. A földművelésügyi minisztérium 1954. évi gépesítési beruházási terve mintegy 58 százalékkal, a gépállomások építési beruházási kerete 140 százalékkal, a gépesítési pedig mintegy 78 százalékkal haladja meg az előző évit. Ez másszóval azt jelenti, hogy a mezőgazdaság 1954- ben mintegy 2800 G. 35-ös traktort, 951 új cséplőt, 371 új kombájnt, mintegy 550 új aratógépet, közel ezer univerzál traktort, mintegy 1500 kazalozót, 1831 fűkaszálót, 2000 vetőgépet, mintegy 480 egyetemes kul- tivátort és mintegy 1600 függő kul- tivátort és ezenkívül még sok más egyéb gépet és felszerelést: ekét, boronát, lókapát, permetezőgépet, ásót, kapát, vasvillát kapott, Illetve fog kapni. Ezeknek a gépeknek a megfelelő kihasználása lehetővé teszi a termésátlagok lényeges növelését, a termelési költségek csökkentését és jelentős mértékben megkönnyíti a dolgozó parasztok munkáját. így például a 371 kombájn 25 ezer, az 550 aratógép 14 ezer, az 1500 kaza- lozó 6000, az 1831 fűkaszáló pedig 17 ezer ember munkáját végzi el egy-egy idényben. A mezőgazdaság gépesítése mellett az állattenyésztés fejlesztésére kell a legnagyobb gondot és figyelmet fordítani. Állattenyésztésünk elmaradottságának, alacsony hozamának legfőbb oka az, hogy nincs biztosítva a folyamatos takarmányellátás, hogy nincs szilárd takarmányalapunk. A költségvetés igen helyesen a szilárd takarmányalap megteremtésének elősegítésére, a rétek és legelők megjavítására mintegy 2.6 millió forintot irányoz elő. Az állattenyésztés fejlesztésének a takarmányalap biztosítása mellett döntő előfeltétele, hogy legyen elegendő számú és jóminőségű apaállat. A költségvetés erre a célra 1954- ben mintegy 93 millió forintot irányoz elő. Az állam segítsége azonban önmagában nem elegendő, Ehhez még az kell, hogy a helyi tanácsok biztosítsák az apaállatok megfelelő takarmányozását és gondozását. Az állattenyésztés fejlesztését jelentős mértékben elősegíti az állam azzal is, hogy a fertőző betegségek leküzdésére a költségvetésben 28 millió forint értékű ingyenes oltóanyag juttatását irányozza elő. Joggal állapíthatom meg, hogy a mezőgazdaság fejlesztésére még soha nem volt olyan lehetőségünk, mint ma. Most tehát az a fontos, hogy a dolgozó parasztság éljen a lehetőséggel. Ezekben a napokban és az elkövetkező időkben a falun van az ország tekintete. A párt és a kormány, az egész ország azt várja most a falu dolgozóitól, hogy végezzék el becsülettel az időszerű mun kát, a növényápolást, hogy készülje nek fel az aratásra, a termés betakarítására, hogy jó munkájukkal biztosítsák a bőséges terméshozamot, hogy pontosan és maradéktalanul teljesítsék állampolgári kötelezettségeiket. Bánvász dolnnzáinfe kulturális és szociális »Hálását soha nem látón mértékben emeljük Mészöly Gyula, a kecskeméti kísér Inti gazdaság igazgatója után Gzott ner Sándor, a nehézipari miniszter első helyettese szólalt fel ezután. Re vezetőiben hangsúlyozta, hogy a ne hézipari minisztériumra jelentős feladatok hárulnak az új szakasz gazda ságpolitikájának megvalósítása so rán. Az 1954. évi terv és tárca legfonto sabb iparágainál az alábbi fejlesztési felad» tokát írja elő: a szénbányászat 1954. év folyamán 22,65 millió tonna szenet ad a népgazdaságnak. Ez 6.3 százalékos fejlődést jelent az előző évben kitermelt s/.énmennviség bez viszonvítva. Az össz széntermelésen belül a feketeszén termel és 24 százalékkal emelkedik 1953 hoz viszonyítva. így azokat az erőfeszítéseket- amelyeket ötéves tervünk első négy évében Komlón tettünk, ma már nagymértékben tudjuk realizálni és megteremtettük hazai kohókoksz gyártásunk feketeszén bázisát. A párt III. kongresszusa határozatainak megvalósítása érdekében most a vezetést közelebb visszük az öze mekhez. A vállalatok kikapcsolása val. illetve megszüntetésével a műszaki vezetők közvetlenül irányítják a bányaüzemek munkáját és ezzel el fogjuk érni az egyszemélyi vezetés megerősödését, a termelékenység állandó növekedését, az önköltség csökkentését. A széntermelés további emelése, a termelékenység fokozása, a gépesítés továbbfejlesztése érdekében a költség- vetés mintegy 850 millió forint, beruházási keretet biztosít a szénbányászat részére. A szénbányászatunk fejlődése a szocialista iparosítás ütemének túl- feszítése mellett az iparon belül elmaradt a fejlődésben és így aránytalanságok keletkeztek az egész ipar fejlesztésén belül is. Míg 1938-hoz viszonyítva villamosenergia fejlődésünk 1954-re 364 százalékos, kohó- és gépiparunk fejlődése 344 százalékos, építőanyagiparunkó 347 százalékos, vegyiparunké 4Ü0 százalékos, addig szénbányászatunk fejlődése 1938 hoz viszonyítva csak 243 százalékos, tehát elmaradt a fő szénfelhasználó iparágak fejlődése mögött. Az új szakasz gazdaságpolitikájának megfelelően — folytatta szén- bányászatunk fejlesztésének üteme Is lelassult, azonban, hogy elmaradásunkat behozzuk — az egyenletes ütemes rohammunka és túlóramentes azéntermelóst biztosítani tudjuk — bányaüzemeink rekonstruálását és az új üzemek létesítését lassúbb ütemben. de tovább kell folytatnunk. A szénbányászat fejlődésének további elengedhetetlen feltétele a munka- fegyelem megszilárdítása, a munka eröhullámzás megszüntetése. A. mun kaerövándorlás kiküszöbölése érdeké ben a költségvetés jelentős beruházási keretet biztosit lakás és legényszállók építésére. A tervévben az átadandó lakások zömét a szénbányászat kapja. így pl. Komlón 1022, Várpalotán 166 lakást kapnak ez évben bányászaink. A ka zincbareikai városban 618 lakás készül el. melyet bányászaink, az ú.i erőmű és vegyimü dolgozói kapnak. A költségvetés előirányozza ezen túlmenően a bányászok szakmai színvonalának emelését is. — A Központi Vezetőség határoza ténak megfelelően csökkentett beruházási keretből is jelentős ipari fejlesztést hajtunk végre as 1954. év folyamán — folytatta. — Jelentős mértékben növekszik az előző évhez viszonyítva a munkás- jóléti beruházások előirányzata is. Az 1954. évi költségvetés több. mint 70 millió forintot irányoz elő munka- védelmi, vagyis balesetelhárítási és üzemegészségügyi célokra. — Az egészségügyi, kulturális és szociális beruházásokra a költségvetés 98 millió forintot Irányoz elő. Ebből a szénbányászatban 57 millió forintot használunk fel . s bányász dolgozóink kulturális és szociális ellátását soha nem látott mértékben emeljük. Pollák Mihály, az iszkaszentgyörgyi állami gazdaság kombájnvezetője a kohó- és gépipari minisztérium költségvetéséhez szólt hozzá. Ezután Zsofinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszter mondta el hozzászólását. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az 1954. évi népgazdasági terv komoly feladatok elé állítja a kohó- és gépipari minisztériumot, a kohó- és gépipar valamennyi dolgozóját. E feladatok megvalósítása érdekében nagyarányú átcsoportosítást kellett és kell végrehajtani a kohó- és gépiparban is a termelés, a munkaerő és a beruházás vonalán egyaránt. Különös gondot fordítunk a szeráruk és a közszükségleti cikkek gyártására Mezőgazdasági gépiparunk fejlődött ugyan a felszabadulás előtti helyzethez képest — folytatta —, de ez a fejlődés nem volt elegendő ahhoz, hogy a hatalmasan megnőtt igényeket ki tudja elégíteni. A mezőgazdasági kis- és nagygépek gyártása vontatottan indult meg. Gyökeres változást hozott e terén a párt Központi Vezetőségének múlt évi októberi határozata, amely ke mény és jogos kritikával illette a kohó- és gépipar vezetőit. A határozat ú.i «rőt adott s hozzákezdhettünk a hibák kijavításához. A nehézségek ellenére a tervezettnél lényegesen többet állítottunk elő fogatos ekék höl, foertos lókanából, magfakaróból ős nebézboroná.ból. szecskavágóból, rcpavágóból. fogatos vetőgépből és több más kisgépből. Ezeket az ered menyeket azonban nem könyvelhet jiik el teljes sikernek, az egyes gén- faitákhan mutatkozó túlteljesítés ellenére is hibát követtünk el azzal, hogy a kisgépek legnagyobb részét csak a negyedév végén, március utolsó napjaibsn adtuk át a mező gazdaságnak Több cikkben még m'n dig elmaradás mut°tkozik. Elmarad tünk többek közt olyan gének gyár tásával. mint a négyzetbevető, a kévekötő aratógép és a csén'őgén. Iparunk felkészületlensége uralt el maradás mutatkozik a növényvédő gépek és több. a tervben nem szereplő úí gép gyártásában is. Növeli elms radásunk súlyát egyes alkatrészfaj iákban bekövetkezett súlyos elmara dásnnk. Elmondotta, hogv a tárcák közötti nem megfelelő együttműködés is hozzájárult az ipar nehézségeihez. Az ilyen hibák elkerülése érdeké ben a párt é-s a kormány határozata- nak megfelelően az Országos Terv hivatal, a földművelésügyi — a belkereskedelmi minisztériummal együtt ez év július elejéig elkészítik 1955. évi mezőgazdasági gépgyártási tervet s mindent elkövetnek, hogy az első félév elmaradásait maradéktalanul behozzák. Egyes vezetőink mind a miniszté- riumban, mind az üzemekben nem fordítottak elég gondot a minőség szüntelen javítására. Ezen az állásponton sürgősen és gyökerében változtatni kell. Ezután arról szólt, hogy a minőség javítása természetesen nemcsak a megmunkáló gyárak feladata. Szükséges, hogy kohászatunk munkáját az általuk gyártott nyersanyag minőségét is jelentősen megjavítsuk. További fontos feladatunk a lakos, ság fokozottabb ellátása, a közszükségleti cikkek nagytömegű gyártása, — hangsúlyozta ezután. Különös gondot kívánunk fordítani arra. hogy az eddiginél jóval nagyobb mennyiségben gyáitsuk azokat a szerárukat. közszükségleti és háztar. tási cikkeket, amelyeket dolgozó pa rasztságnnk keres: nagyobb gondot kell fordítani a közszükségleti cikkek minőségére is. Komoly feladatokat kell megoldanunk exporttervünk teljesítése érdekében is. Gépipari exportunkat — mondotta — nemcsak fokoznunk kell, hanem bizonyos mértékig meg kell változtatni összetételét is. Exportunk irányvonalának a jövőben döntő mértékben a munkaigényes gyártmányok felé kell irányulnia. Beszéde befejező részében az önköltség csökkentésével és az anyag- takarékosságral foglalkozott. Zsofinyecz llíihály kohó- és gépipari miniszter felszólalása után szünet következett. Építőipari dolgozóink életszínvonala jelentékenyen emelkedett Szünet után elsőnek Bonta József, a sztálinvárosi mélyépítő tröszt főmérnöke, majd Szijjártó Lajos építésügyi miniszter szólalt fel. Bevezetőben az építőipar eddigi eredményeit ismertette. Körülbelül 65 új, 85 korszerűsített gyár, négy hatalmas erőmű, kilenc új ipari kutatóintézet, három új egyetem, a Népstadion, többszáz középület és több tízezer Új lakás bizonyítja a szocializmus építésének első kezdeti eredményeit, a népünkben rejlő hatalmas alkotóerő megtestesülését. Ma már nincs országunkban egyetlen ismert város. ahol legalább egy-két új ipari épület ne épült volna. Az építőipart rövid néhány év alatt kellett a mai színvonalára fejleszteni, a kézműiparból nagyüzemi módra dolgozó iparrá tenni. Pártunk állandó támogatása és a Szovjetúnió hosszú, évtizedes tapasztalatainak felhasználása, baráti segítsége tette lehetővé azt, hogy az építőipar pár év alatt 250 ezer dolgozót számláló, gépesített nagyiparrá változhasson. Az építőipar műszaki színvonala az elmúlt évek alatt nagyot fejlődött. Az épületelemek gyártása terén tg komoly javulás állott be. A szovjet tapasztalatok alapián több helyen bevezettük a szalag- rendszerű gyorsépítkezést és más új eljárás alkalmazását. Megkezdődött a salakbeton kövek gyártása, a sa- lakbetonkőből való lakóházak építése. Jelenleg döntővé vált — folytatta — a tömeges lakásépítkezések, szociális, kulturális építkezések technikájának és technológiájának gyökeres átalakítása. A gépesítés, nagyfokú előregyár- tás, a téli munka bevezetése, az új munkamódszerek elsaiátítása eredményeként 1950-től 1954-ig az egy munkásra jutó építőipari termelés 76 százalékkal emelkedett. Az ipari építkezések csökkentésével a lakásépítkezések volumenje hatalmasan megnövekedett — mondotta. A lakás és ezzel összefüggő kommunális építkezések összege az 1953. évi 613 millióval szemben a folyó évben több mint másfél mii- liárdra növekedett. A szociális és kulturális építkezések volumenje 335 millióról 830 millióra növekedett. Ez évben a mezőgazdasági építkezések volumenje a múlt évivel szemben három és félszeresére nőtt. 1954- ben az építésügyi minisztérium szervei körülbelül 15 ezer lakást kötelesek befejezni és használatra átadni, azonkívül a második félévben 8800, az 1955-re átmenő lakásépítkezést kell megkezdienek. Az építőipar dolgozói életszínvonalának emelése érdekében az építőipar pártunk és kormányunk az új gazdaságpolitika szellemében igen komoly bérügyi intézkedéseket tett, amelyek együttesen 150 millió forint pótjövedelmet jelentettek az építőipari doleozók részére. Ehhez járul a széleskörű munkaruhaiuttatás. » nagyszámú bölcsődék, napköziotthonok építése és felszerelése, az üzemi élelmezés megjavítása, az építőipari dolgozók szociális ellátási normáinak kiszélesítése. Ha mindezeket egybevesszük, akkor meg kell állapítanunk, hogy a kormány határozata óta eltelt rövid idő alatt pártunk és kormányunk az építőipari dolgozók életszínvonalát ielentékenven felemelte, de nagy feladat hárul még az építésügyi minisztériumra. a téglagyári dolgozók szociális körülményeinek megjavítása terén. Miszner Gyula felszólalásával a csütörtöki ülés végétért. Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. A pénteki ülés napirendién az 1954. évi költségvetés, a költségvetési törvényjavaslat, valamint az 1953. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés vitájának folytatása, valamint a büntető perrendtartásról szóló 1951. évi III. törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat szerepel. A csütörtöki ülést Rónai Sándor zárta be. (MTI) Ssendrő előre tört as adófizetési terv teljesítésében Az edelényi járás dolgozó parasztjai is magukévá tették a pártkongresszus határozatait, A második negyedévi adóbevételi terv teljesítésében Bodvarákó község mutat példát, 166 százalékos teljesítésnél tartanak. Szuhakálló 115. Színpetriben pedig 114 százalékos az adófizetés. A járási rangsorban Szendrő község eddig mindig a legutolsók között kullogott. Most a kongresszus után nagymértékben javul a tanács tömegkapcsolata és igen szép eredményekkel dicsekedhetnek. Példát vehetnek róluk Rakacaszend, Hegymeg és a többi lemaradt községek, amelyek csúfos eredményeikkel lerontják a járás tervteljesítését Is. CSORBA ISTVÁN Edelény,
