Észak-Magyarország, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-18 / 143. szám

•' ■S’ ESZAKMAGYARORSZAG Péntek, 1954. június 18. „Idillikus“ állapotok a Belga-Kongóban..; Sydney Taylor, a „Reuter“-hírügynökség egyik levelezője arról ír. hogy Anglia és a többi gyarmattartó hatalmak milyen nagy érdeklő­dést tanúsítanak a Belga-Kongóban uralkodó „eszményi“ állapotok iránt. A belga gyarmaton ugyanis — ellentétben saját gyarmataikkal — sem nemzeti megmozdulásokról, sem pedig komolyabb bérharcokról nem hallani. A levelező cikkében ismerteti, milyen kormányzati mód­szereknek köszönhető ez a „siker". A mintegy 2.300.000 négyzetkilométernyi kiterjedésű és 11.600.000 lakosú belga gyarmaton nincsenek politikai pártok. Szavazati joga még az ott élő 80.000 fehérbőrű lakosnak sincs, nehogy a bennszülött lakos­ság még csak hírből is ismerje a demokratikus kormányzásnak ezt a módszerét. A gyarmatot négyezer kilométer távolságból, Brüsszelből kormányozzák, a belga kormány tanácsokat a kormányzáshoz az úgy­nevezett „gyarmati tanácstól“ kap, amelynek 14 tagja közül nyolcat a király jelöl ki, hat tagját pedig a belga parlament alsó- és felsőháza választja. A gyarmattartók gondosan ügyelnek arra, hogy Belga-Kongó né­pének elmaradottságát semmi se zavarja. Nem engednek például benn­szülött diákokat külföldre, mert mint ahogyan azt Marzorati, Belga- Kongó volt főkormányzóhelyettese is hangsúlyozza, „az idegen környe­zetben való tanulás'' veszedelmes lehet olyan nép számára, amely „még nem érett". „Ha a bennszülött diákok Belgiumban végeznék tanulmányaikat, hazatérésük után esetleg nem lennének megelégedve a kongói helyzet­tel" — mondotta nem minden alap nélkül Marzorati. „Amiről nem tudnak, az nem hiányzik" jelszóval a gyarmattar­tók igyekeznek légmentesen elzárni Belga-Kongó népét minden tudástól, fejlődéstől. Hejőcsabai cementőrlő brigádok az élen A hejőcsabai cementmű dolgosói lelkesen harcolnak a féléves terv befejezéséért, A június havi tervet ezidáig 121 százalékra teljesítették. Több brigád már eleget tett a fél­éves tervnek, elérte a sztahanovista szintet. A salakki pakoló DISZ-bri- gád 112 százalékos eredménnyel di­csekedhet. A Komjáti-brigád a sa- lakszállításnál 160 százalékra telje- sítetfe havi tervét. A ccmentőrlésnél Tóth L. Sándor brigádja 176 százalékkal tűnt ki. Ugyanitt Csőközi József brigádja 121 százalékot ért el. A csomagolók- nál a Vancsó-brigád 156 százalékra, a Pasuta-brigád 126 százalékra tel­jesítette tervét. Kövesse a cementgyárban minden brigád az élenjárók példáját. Miért aludt ki a megye széntrösztieinek homlokzatán a tervteljesítést jelentő vörös csillag LEVELEZŐINK ÍRJAK MEGYÉNK ÉLETÉRŐL Miért ax alsóregmeci határ a legszebb a járdában Alsóregmecen junius 10-ig min- megkapálták kétszer megpermetez­den kapásnövényt másodszor is megkapáltak. Elhatározták a falu dolgozói, hogy négyszer fogják megkapálni a kapásokat és nyár közepén gazoló kapálást is alkal­maznak. A burgonyát kétszer-há- rnmszor töltögetik. Szívesen elfo­gadják a szaktanácsokat. Az ered­mény meg is mutatkozik, a iáras területén Alsóregmec határában ápolják legjobban a növénveket és a legszebb terméskilátásaik Van­nak. A szőlőket is kétszer már ték most folyik a harmadik per­metezés. Ezek az eredmények Almágyi Miklós vb. elnök. Cilii Tibar vb. titkár. Sprcncz János mezőgazdasá­gi állandóbizotlsági elnök és Fedor Mihály mezőőr jó munkáját dicsé­rik, minden segítséget megadtak a dolgozó parasztoknak a feladatok elvégzéséhez. HAJDÚ KAROLY agronómus. Ezután még nagyobb kedvvel írok ax Eszakmagyarországnak A szívem diktálja ezeket a soro­kat. Ki sem mondhatom milyen ér­zés fogott el mikor kézhez kaptam az Északmagyarország ajándék könyvét. Ez az értékes könyv újabb erőt adott népnevelő munkámhoz. Eddig is szorgalmasan, örömmel írtam a szerkesztőségnek és az üzemi faliúj­ságnak cikkeket. Ezután még na­gyobb kedvvel irok. Bevallom elkö­vettem azt a hibát, hogy a faliújsá­got rendszerint az én cikkeim, töl­tötték meg. Rájöttem azonban, hogy milyen fontos minden kommunista újságnak — a faliújság szerkesztőbi­zottságának is a jó tömegkapcsolat, ígérem, népnevelő munkámmal oda­hatok, hogy üzemünk DISZ fiataljai az Északmagyarország levelezői le­gyenek. SZILAGYI ISTVÁN Cementipari Gépjavító Váll. Példás rend és tisztasága miskolci István-malomban konyhában rádió hang- Szervező utamon ja mellett készítik az nyert tapasztalataim ízletes ételeket. A rak- örömmel töltöttek Mint vöröskeresztes aktíva és véradási szer­vező ellátogattam a miskolci btván malom­ba. A kapun belépve benyomásom rögtön az volt. hogy a malom dől gozói tényleges gazdái üzemüknek. Példás rend és tisztaság uralkodik mindenütt a pincétől a padlásig. Az üzemi­tárban fehérköpenyeges. mosolygó arcú nőkkel tglálkozlam. önkéntes véradásra elsőnek a malom igaz­gatója jelentkezett és még 10 dolgozó lépett az önkéntes véradók sorába. el. Nincs felemelőbb érzés, mint látni, hogy dől gozó társaink ilyen jó munkával segítik a szo­cialista társadalom épí­tését. VÉKONY ERNONÉ vöröskeresztes aktíva Miskolc I\ént gond már Göncruszkán a lópatkolás (Tudósítónktól.) Még egy hónapja sincs, hogy a borsodi bányászok hatalmas lelkese­déssel. nagyszerű munkával bizo­nyították be: nem ismernek leküzd­hetetlen akadályt a terv teljesítésé­ben. A kongresszusi verseny szinte szárnyakat adott a munkának, s míg az ország legjobbjai tanácskoztak Budapesten, itt Borsodban, a bá­nyák mélyén nagyszerű eredmé­nyek, a munka igazi hőstettei szü­lettek. Hová tűnt a nagyszerű verseny- szellem, mi az oka annak, hogy bá­nyáink kevesebbet termelnek az előirányzottnál. Kétségtelen, hogy vannak úgyne­vezett objektív okok, amelyek aka­dályozzák a termelést. így például a létszámcsökkenés. Azonban nem le­het mindent csak ezzel magyarázni. A hibák valódi okát abban kell ke­resnünk, hogy az egyes vállalatok vezetői a meglevő munkáslétszám­mal rosszul gazdálkodnak. Ahelyett, hogy minden — más munkán nél­külözhető — dolgozót a szénfalhoz állítanának, sok helyütt inkább in­dokolatlanul növelik az improduktív munkát végzők számát. A múlt hó­naphoz viszonyítva június első 2 he­tében 7 százalékkal csökkent a* egy műszakra eső produktiv termelés a borsodi tröszt vállalatainál. Pedig ha valamennyi üzemben csak ket­tővel növelnék a közvetlen termelők számát, az naponta 12 vagon szén­nel jelentene többet. A lehetőségek ezen a területen azonban még en­nél is sokkal nagyobbak. Veszélyesen megnőtt az Indokolat­lanul hiányzók napi átlaga is. Több mint másfélszeresére növekedett azoknak a száma, akik nyomós ok nélkül kimaradoznak munkahelyük­ről. Nemcsak az igazolatlan mulasz­tás szaporodott. Az üzemvezetők li­berális magatartását, olcsó népsze­rűségre való törekvését mutatja, hogy sok az engedélyezett kimara­dás is: 33 százalékkal több, mint májusban volt. Liberalizmusra vall az is, hogy az üzemvezetők és a vállalatok vezetői nem kérik számon a dolgozóktól hibáikat, nem követelik meg a szi­lárd munkafegyelmet. Keveset jár­nak lent a bányában, így nem tud­nak közvetlen, időben történő se­gítséget adni a bányászok munkájá' hoz. A borsodi tröszt június 17-ig ese­dékes tervét csak 84 százalékra tel­jesítette, ezért nagy felelősség ter­heli a tröszt vezetőit is. Gyen­ge a vállalatok és üzemek munká­jának ellenőrzése. Csakis így történ­hetik meg. hogy a vállalatok és üzemek vezetői sem állnak hivatá' suk magaslatán. Súlyosak ezek a hibák, hiszen i hóeléji lemaradás ikertestvére a hó­végi rohammunka. Ez pedig, mint már annyiszor bebizonyosodott, rendkívül káros. Következménye­ként elhanyagolják a feltárást, nö­vekszik az önköltség, romlik a szén minősége, gyorsabban használódnak el a gépek. Mindez miért? Mert a műszaki vezetők, de a párt és a szakszerve­zet vezetői is pihennek babérjaikon, amit úgy vélnek, hogy a kongresz- szus ideje alatt arattak. Az ilyen vezetők inkább "elvesztik becsületü­ket, tekintélyüket. Nehéz, de nem lehetetlen a hibák kiküszöbölése. Csak erős akarat, rendszeres, tervszerű termelés, he­lyes műszaki vezetés és jó politikai munka szükséges hozzá. Olyan, ami­lyent a sajókazai és farkaslyuki vál­lalatoknál végeznek a kongresszusi verseny kezdete óta. Siránkozás nélkül már ma meg kell kezdeni a jól szervezett, át­gondolt termelést és akkor rövide­sen ismét kigyúl majd az ózdi és borsodi tröszt homlokzatán a terv­teljesítést jelentő vörös csillag. Fűzi János göncruszkai kovács a kormányprogram értelmében ipar- engedélyt kapott és most a község­ben dolgozik. Sok göncruszkai dol­gozó örül ennek, mert Bence János .kovácsmester tavaly bizony nem a legmegfelelőbben bánt a hozzáfor­dulókkal. Hogy úgy mondjam, egy kissé lóhátról beszélt, mert egyedül veit a községben és sok volt a mun­kája. Nem egyszer inkább a 4 kilo­méter távolságra lévő Göncre vitték be a javítanivalót. Ma már nem gond a faluban ha eltörik egy ráf, vagy ekevas, vagy lovat kell patkóitatni. Fűzi János nagy hálával beszél pártunk és kor­mányunk új programjáról, melv le­hetővé tette, hogy ő is folytathatja mesterségét. Bencze János kovácsmester most kicsit haragszik ezért, de ha a hoz­záfordulókkal szívesebb, előzéke- nyebb lesz, ő sem lát hiányt munká­ban. HAJDÚ FERENC Gönc. Hamarosan zöldárut küldünk a miskolci és diósgyőri piacra A mezönagymihályi állami gazda­ság kertészetében jól folyik a munka, Kindornai Sándor főkertész irányí­tásával az összes brigddtagok lelki- ismeretesen, szívvel-lélekkel dolgoz­nak. A veteményt mindennap bőven locsoljuk. A kalarábé és a retek már olyan szép, hogy piacra is lehet szál­lítani. Paradicsomunk virágzik. Azon vagyunk, hogy a zöldáru minél előbb a miskolci és diósgyőri piacra, onnan pedig a dolgozók asztalára kerülhes­sen. BUKTA JÓZSEF Mezönagymiliály Jó munkával visxonzom a fizetésrendezést Pártunk és kormányunk szerelő gondoskodása a dolgozókról meg­nyilvánult a tanács dolgozóinak fi- zetésrcndezésénél is. Mikor meghal­lottuk. hogy fizetésrendezés lesz mindjárt tervezgetni kezdtünk, hogy hogyan is fogjuk beosztani. Nyáron beszerezzük a tüzelőt, a gyerekek­nek cipőt, ruhát fogunk venni és félreteszünk annyit, hogy vasárna­ponként Miskolc-Tapolcára mehes­sünk szórakozni. További jó munká­val igyekszem meghálálni a gondos­kodást. DOMBÓVÁRI BARNABAS Encs. Köszönet a Semmeltveiss kórház orvosainak, ápolóinak Úgy érzem kötelességem az Északmagyarország útján Is köszö­netét mondani a Semmelweiss kór­ház szülészeti osztálya orvosainak és ápolónőinek azért az odaadó ápolásét^ amellyel megmentették Munkácsi elvtársnő, háromgyerme­kes édesanya-életét. Igen súlyos ál­lapotban operálták és napokon ke­resztül, éjszakákon át sikerrel har­coltak életéért. HORVATH BÉLA Mezőcsát. Lapzártakor jelenti az MTI. Magyarország—Dél-Korea 9:0 (4:0) Magyarország labdarugó csapata csütörtökön délután játszotta első világbajnoki mérkőzését Dél-Korea csapata ellen. A magyar fiuk nagy­szerű játékkal, gyönyörű küzdelem­ben 9:0 arányban nyerték meg az első találkozót. A magyar csapat vasárnap Nyugat- Németország csapatával játszik. A Kossuth rádió 17.45-től 19.30-ig köz­vetíti a Magyarország—Nyugat- Németország labdarugó VB mérkő­zést. A,Kinal Népköztársaság ügyvivőt küld Londonba Peking (Uj Kína) A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya és az angol kormány megegyezésre jutott abban, hogy a központi népi kormány ügyvivőt küld Londonba. A Kínai Népköztár­saság londoni ügyvivőjének ugyan­olyan státusa és feladatköre lesz, mint a Fektngfaen működő angol ügyvivőnek van. Franciaország folytatni akarja a genfi tárgyalásokat Genf (MTI) Bidault ügyvezető francia külügy­miniszter Genfben újságírók előtt kijelentette, hogy Franciaország ra­gaszkodik az indokínai kérdéssel kapcsolatos genfi tárgyalások meg­szakítás nélküli folytatásához. Bi­dault hangoztatta, hogy ha a kül­ügyminiszterek elutaznak Genfből, helyetteseiknek tovább kell tárgyal- niok az indokinai fegyverszünet lét­rehozása érdekében. ]\J éhányszor említették már az ^ elmúlt esztendőben is, hogy az edelényi dolgozó parasztok szeretik, példaként követik a Vörös Zászló termelőszö­vetkezetet. A napokban meg maga Vodila elvtárs, a járási tanács titkára me­sélte, hogy még a legjobb szomszédok között is ritkaság az olyan kapcsolat, megértés, segítés, mint a Vörös Zászló és az egyéniek barátsága. Mert mi történt a közelmúltban; A Vörös Zászló hétszáz férőhelyes juh- hodályt épít. Egy ilyen hodály felépítése nem kis feladat. Töméntelen sok anyag kell hozzá. A Vörös Zászló kerített anyagot. Kapott egy helyrehozhatatlan romépületet Sajóbátoonyban; bontsa szét, szállítsa el az anyagot. Ez tizenöt kilométernyi út és hány szekér kell hozzá. Egyik nap még a tanács is felfigyelt, hova indul az egyénileg dolgozók szekérkaravánja, talán húsz szekér is. Délután megtudták. A Vörös Zászló kapta romépület anyagát hozták a tsz-nek, díj­talanul, barátságból, S amikor a vasúton meg­érkezett az egyéb anyag, újfent előálltak a kö­zépparasztok fogatai, segítettek a Vörös Zászló­nak. Mindez néhány nappal ezelőtt, a sürgős tavaszi munkák idején. Aki gazdálkodik, annak nem nehéz felmérnie, milyen segítség ez. S ha már megértette, kiváncsi arra is, mi indította az egyénieket ilyen igazán baráti segítségnyújtásra... A barátság mikéntjét ki tudná élethűbben, valószerűbben elmondani, mint Prókai elvtárs, a mindig jókedvű, jó öreg Prókai bácsi, a Vörös Zászló elnöke: — Hogy ki segített nekünk? — kérdezi mo­solyogva. őszes haját simogatva. — Arra nehéz lenne válaszolni, mert ugyancsak felsorolhatnám a fél falut. Sőt néhány gazda kivételével az egé­szet, mert mindenki segített már, ha úgy hozta a sor. Nem újkeletű, hirtelemjött barátság ez a mi barátságunk. Ahogy Prókai bácsi sorolja, valóban nem új­keletű a barátság. Tavaly aratás után annyian mentek segíteni, behordani az életet, hogy Prókai elvtársék kénytelenek voltak elküldeni néhány fogatot. Nem volt rá szükség. Nem csak az egyé­nileg dolgozó parasztok középparasztok segítettek, hanem a bányászok is. Mentek kévét hányni, az­előtt aratni és senki ne gondolja, hogy pénzért. Csupán önzetlen barátságból... Persze a dolognak A Vörös Zászló tsz és az edelényi dolgozó parasztok másik oldala is kell hogy legyen, s ez a miért... Az indítóok a termelőszövetkezet, a tsz tagság baráti közeledése mindenkihez, aki becsületes, akihez közeledni kell. A Vörös Zászló tagsága így tett. Úgy kezdődött, hogy egyik gazdának vetőgépre volt szüksége, s elment a tsz-hez kölcsönkérni, — Szívesen — ez volt a felelet. S a — szívesen —• bejárta az egész községet, a gazdák egymás­után keresték fel a termelőszövetkezetet. Kap­tak segítséget. A becsületes ember pedig szereti a viszontszolgáltatást, a „jótett helyébe, jót!'' Prókai bácsiék segítettek mindenkinek, aki kérte. Adtak vetőgépet, ha kellett igát, s min­dent, amit nélkülözni tudtak. A bá­nyászcsaládoknak szívesen hazavitték a szenet. Nem kerteltek, nem Ígérgettek, ha­nem emberien, úgy mondják: elvtársiasan cse­lekedtek. Ez az alapja a napokban építkezési anyagot szállító szekérkaravánnak. így jött létre a Vörös Zászló és az egyénileg dolgozók közötti, jószomszédi viszonynál is mélyebb, bensősége­sebb baráti kapcsolat. Edelényben is volt tago­sítás, hiszen az egytagban lévő földterület a jö­vedelmezőbb gazdálkodás, az észszerű termelés alapja. Mégsem lett belőle harag, viszály mint sok helyen. Nem engedte a tsz tagság. Talán ez az egyik legfontosabb oka annak Is. hogy Prókai elvtársékat egyetlen tag sem hagyta ott az ősz­szel. Sőt, négy családdal erősödött a szövetkezet. A másik ok pedig - s ez sem jelentéktele­nebb az elsőnél — a tsz gazdálkodása. Mert hiszen segíteni csak az tud, akinek van mivel, van miből. A Vörös Zászlónak van. Annyi van, hogy már csak a „vant" megtekinteni is eljárnak az egyéniek Prókai bácsiékihoz. A múlt esztendőben pénzben 16.50 forintot fizettek mun- kaegységenkint. A természetbemieket átszámítva, harminc forinton felül. Az idén csak előleget 12.50 forintot adtak eddig munkaegységenkint, tehát több lesz jóval a jövedelem, mint az el­múlt évi. Ez a kereset, ami a legtöbb embert ér­dekel, Mert olyanok is vannak, akik a követ­kező szavakkal ágálnak, ha a tsz gazdagságát sorolják előttük: — van, van, föld is, tehén is, minden van, csak nem az övék. Az én tehenem, földem meg az enyém. Hanem ha a jövedelem nagyságát hallják, gondolkodóba esnek. A jö­vedelmet meg miként lehet emelni? Észszerűbb gazdálkodással. A Vörös Zászló elsősorban ezt teszi Prókai bácsiék — ahogy mondja — az ősszel gondolkodóba estek. Tavaly a kertészetre épí­tettek mindent. Kertészkedtek, kertészkedtek, a legtöbb erőt erre fordították és szó ami szó, el­számították magukat. Nem úgy ütött be, mint várták. Hosszas gondolkodás után fordítottak a kockán. Kertészet is, kenyér is, krumpli, kuko­rica is. de leginkább takarmány és állattenyész­tés. Állattenyésztés, ez a legtermékenyebb, ki­apadhatatlan kincsesbánya! És a Vörös Zászló berendezkedett állattenyésztésre. Most a sertés' állomány megközelíti a kétszázat, a szarvas« marhaállomány a hetvenet, a juhállomány a hat« százat, s még az évben kiegészítik hétszázra, hogy megteljen az új juh-hodály. Ez azután jövedel­mező. Ára van a süldőknek, ára van a hízók­nak. Jelen pillanatban ott áll lenyírva 13 mázsa gyapjú. Mázsájával 3600 forint, az 46.800 forint. Hetente közel két mázsa juh-gomolyát szállíta­nak a rudolftelepi bányászoknak. Ez heti 4000 forint. Visznek még hetente 5—600 liter tejet és a kertészetből rengeteg zöldségfélét. Úgy mond­ják a környéken: Rudolftelepet. a Vörös Zászló látja el élelemmel. Mindezek mellé mintaszerűen gazdálkodik növénytermelésben is a tsz. Gyö­nyörű vetéseik méltán keltik fel minden dolgozó paraszt érdeklődését, s méltán kelt érdeklődést a tagság szorgos munkája is. Harmadszor ka­pálják a cukorrépát, a kukoricát. A kalászosok­hoz l'»m férhet panasz ... p zek azok a bizonyos okok, amelyek elin- ,J dították, s napról-napra erősítik a Vörös Zászló és az egyéniek barátságát. Ezek azok az okok, amelyek szinte édesgetik a dolgozó pa­rasztokat a közöshöz. Ezen okok birtokában mondja a jó öreg Prókai bácsi: a mi útunk egye­nes, a mi célunk elérhető. Mi ezután is egyre erősödünk, gazdagszunk. Nemcsak anyagiakkal, de új tagokkal is,,, * BARCSA SÁNDOR I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents