Észak-Magyarország, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-17 / 142. szám
Csütörtök, 1954. június 17. eszakmagyarorszag A költségvetés az országgyűlés előtt Az országgyűlés szerdai .ülését tíz 'óra után néhány perccel nyitotta meg Rónai Sándor az országgyűlés elnöke. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke, Dobi István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága és Központi Vezetősége, valamint kormány számos tagja. A diplomata páholyokban a buda pesti diplomáciai testület több tagja foglalt helyett. Hatalmas összegek a mezőgazdaság és az ipar fejlesztésére, szociális és kulturális célokra Az 1954. évi állami költségvetést, a költségvetési törvényjavaslatot és az 1953. évi költségvetés végrehaj tásáról szóló jelentést Nezvál Ferenc előadó ismertette. Bevezetőben kijelentette, hogy a kormány által előterjesztett 1954 évi költségvetést, valamint az 1953 évrői szóló zárszámadást az ország- gyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága megvizsgálta és javasolja annak elfogadását. Ezután a költségvetés bevételi ré széről szólt. — A költségvetés bevételi előirányzatában a szövetkezetektől származó bevételek összege ezerszáz millió forintot tesz ki. Ez az összeg természetesen távolról sem fejezi ki termelőszövetkezeteink, kisipari szövetkezeteink súlyát népgazdaságunkban. Államunk jelentős adókedvezményekkel segíti fejlődésüket és növekedésüket. Több mint harmincezer új iparengedélyt adtak ki helyi tanácsaink, termelő munkájukat újból folytató kisiparosok részére. Ezzel is növelni akarjuk a lakosság szükségleteinek kielégítését. A lakosságtól származó adóbevétel a költségvetés teljes bevételének csak mintegy nyolc százaléka. A kormányprogram alapján az elmúlt évben kereken 15 százalékkal csökkentettük a mezőgazda- sági termelők jövedelemadóját, módosítottuk a gyermektelenségi adót, eltöröltük a katonai szolgálatmentességi adót és az adóhátralékok túlnyomó részét is. A felsorolt kedvezmények eredményeképpen a lakosságtól befolyó adóbevételek előirányzata 3.696 millió forintot tesz ki. A továbbiakban a költségvetésben előirányzott kiadásokat ismertette és a többi közt elmondotta: A népgazdaság fejlesztésére előirányzott kiadásokból hatalmas ósz- szegeket fordítunk mindenekelőtt a mezőgazdaság, valamint az alapanyagtermelőiparágak és az élelmiszeripari, valamint könnyűipari beruházásokra. Jelentős összegeket fordítanak az ipari és energiai bázisaink kiszélesítésére, hogy megfelelő új gépekkel és eszközökkel szerelhessük fel iparvállalatainkat. A beruházások mellett a népgazdaság daság fejlesztésére, talajerő utánpótlás fokozására, a műtrágyaellátás megjavítására, az öntözéses gazdálkodás és gépesítés kiterjesztésere, valamint az állattenyésztés fejlesz tésére fordítjuk. Ezért a földműve lésügyi minisztérium gazdaságainál 2.538 millió forintot irányoz elő költségvetésünk beruházásokra. Költségvetésünkben tovább nőve kednek a közoktatásra, az egészségvédelemre és társadalombiztosítá si célokra fordított kiadások — foly tatta Ezekre a feladatokra 10.057 millió forintot irányozunk elő. Népköztársaságunk szeretettel gondoskodik munkásosztályunk fia tál nemzedékéről, az ipari tanulókról, — folytatta. Költségvetésünk ebben az évben 399 millió forintot fordít oktatásukra. Nagy összegeket fordítunk költségvetésünkben a tudományos kutatásra. Több, mint ötven millió forintot fordítunk a tudományos munka továbbfejlesztésére. Nagy összeget irányoz elő a költségvetés a kultúra és művészet támogatására, különösen népművészetünk és nagy sikert felmutatott filmgyártásunk fejlesztésére. Költségvetésünkben 123.5 millió forintban irányoztuk elő a magyar sport fejlesztését szolgáló kiadásokat. Hatvannégy millió forintot fordítunk a sportcélok támogatására. Az egészségügyi és szociális intézmények fenntartására és bővítésére közel félmilliárddal nagyobb összeget fordítunk, mint az előző esztendőben. Egészségügyi be ruházásaink nyomán a kórházi ágyak számát közel ötezerrel növeljük. A társadalombiztosításra előirányzott költségvetési kiadások mégha ladják a 3.859 millió forintot. A lakosságnak több mint hatvan százaléka részesül társadalombiztosításban. Ugyancsak népünk jólétének közvetlen emeléséhez járul hozzá kormányunk azzal is, — folytatta, — hogy széleskörű lakásépítési program keretében több mint ezerötszáz millió forintot irányzott elő új lakások építésére. Végül kérte az előadó, hogy az országgyűlés, a gazdasági és pénzügyi fejlesztésére előirányzott költségve- bizottság által megvizsgált és jóvá- tési kiadások nagy részét a mezőgaz- hagyott költségvetést fogadja el. Farkas Mihály elvtárs beszéde Nezvál Ferenc beszéde után Farkas Mihály, az MDP Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. Népköztársaságunk minisztertanácsa által az országgyűlés elé terjesz tett 1954. évi állami költségvetés mondotta — hűen tükrözi a Magyar Dolgozók Pártjának új politikája és ennek szellemében kidolgozott kormányprogram célkitűzéseinek valóra váltását Az ezévi költségvetés számadatai szemléltetően bizonyítják, hogy népi kormányunk a párt útmutatása alapján eredményesen viszi előre hazánkat a felemelkedés, a növekvő jólét útján — kezdte beszédét Farkas Mihály. A kormányprogram nagyszerű céljai osztatlan megelégedést és lelkesedést váltottak ki dolgozó népünkben. Pártunk politikája és a kormány- program végrehajtása terén népünk komoly eredményeket ért el. Ezeket az eredményeket azért sikerült rövid idő alatt elérnünk, mert népünk igaznak és helyesnek tekinti a párt politikáját. Ezzel magyarázható, hogy népünk oly nagy munkakedvvel, fokozódó szorgalommal és kezdeményezéssel látott hozzá a kormány- program végrehajtásához. Népünk lelkesedésének mindenekelőtt azzal adott kifejezést, hogy mind szorosabban tömörült pártunk és kormányunk köré. Mind nagyobb támogatást adott a pártnak és a kormánynak, mert tudta, hogy ezzel csak meggyorsítja saját előrehaladását, a szebb, boldogabb jövő ft lé. Olyan egység alakult ki pártunk, kormányunk és népünk között, amire eddig még nem volt példa a magyar történelemben. (Nagy taps.) Ennek az egységnek a létrejötte a párt- és kormány politikájának legragyogóbb sikereihez tartozik. Miiyen változások történtek népünk életében pártunk politikája és az új kormányprogram eredményeként az elmúlt egy esztendő alatt? Mindenekelőtt emelkedett munkásosztályunk, népünk életszínvonala! 1953. júliusi, majd szeptemberi ár- leszállítások követKeztében a dolgozók több, mint nyolcszáz millió fo- J ffintot takarítottak meg. Az árleszál- j zetésből élő egy család átlagos megtakarítása 1953-ban mintegy 425 forint, 1954-ben pedig a hús- és zsír árleszállítást figyelembevéve, köze! 1100 forint. Kormányunk 1953 június óta számos béremelést hajtott végre. A kormányprogram óta végrehajtott bérügyi intézkedések közel egy millió dolgozót érintettek, s ’■-öltség- kihatásuk 1953-ban 800 millió, 1954- ben pedig mintegy 1.5 milliárd forint. 1953-ban a munkavédelmi beruházásokat hatvan millió forinttal, a dolgozó anyák munkakörülményeinek megjavításéra, bölcsődék és óvodák céljaira fordítandó beruházási keretet száz millió forinttal, emeltük meg. Előzetes számítások szerint 1953 első félévéhez képest 1954. első felé. ben a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére mintegy húsz százalékkal emelkedett. Jelentősen növekedett a városi és falusi dolgozók vásárló ereje, emelkedett az áruforgalom. Népünk vásárlóerejét növeli a piaci árak csökkenése is. Dolgozó parasztságunk növekvő munkakedve kifejezésre jutott abban is. hogy a termelési célokat szolgáló áruk iránt nagyon komolyan megnőtt a kereslet. E növekvő Igények kielégítésére 1954-ben 14 ezer ekét, kétezer vetőgépet, tizenhárom- ezer boronát, tizenegyezer lókapát, hatezer répavágót és számos más kisgépet, szerszámot, háromszor- annyi műtrágyát, kétszerannyi réz- gálicot hozott és hoz a belkereskedelem forgalomba, mint a múlt évben. Nagymértékben megnőtt az építkezési kedv is. Ez év első négy hónapjában már két és félszer any- nyi téglát vásárolt a lakosság, mint az elmúlt egész év alatt. Pártunk és kormányunk az elmúlt. esztendőben nagyobb gondot fordított népünk kulturális igényeinek kielégítésére is. Gazdagabbá, otthonosabbá válnak a falusi kulturotthonok. Rohamosan emelkedik az állami könyvtárhálózatban az olvasók száma különösen növekedett a könyvforgalom. A törvényesség megszilárdítása terén szintén komoly eredményekről számolhatunk be. Megszűnt a rendőrbíráskodás. A vádemelések száma 1953 második felében. 1953 első feléhez viszonyítva közel negyven százalékkal csökkent. Ugyancsak csökkent az előzetesen letartóztatottak száma is és végeredményben az elitéltek száma 1953 második felében, 1953 első feléhez viszonyítva, a csökkenés ezen a téren közel 45 százalék. Általában megjavult az állami szervek magatartása az állampolgárokkal szemben. A kormányprogramban kifejelt elvnek megfelelően szigorú ntézkedésekkel — és ha ez nem használ — súlyos büntetésekkel is ki kell küszöbölni minden területen a törvényesség megsértését. Ennek megfelelően több esetben indult már büntető eljárás olyan állami funkcionáriusokkal szemben, akik súlyosan megsértették a törvényességet, az állampolgárok jogait. Minden kétséget kizáróan megállapíthatjuk tehát, hogyne pünk a part és a kormány vezetésével az elmúlt esztendő alatt komoly eredményeket ért el. Az elért eredmények mutatják, hogy mit jelent hazánk és népünk számára az új szakasz politidekében, népünk ügyének’ szolgálata szellemében kormányozza az országot. Ezért nevezi népünk joggal a kormányt a „mi kormányunknak“ és nagy pártunkat a „mi pártunknak“. (Taps.) Népköztársaságunk 1954. évi állami költségvetése világosan meghatározza pártunk és kormányunk bel- és külpolitikáját. Belpolitikánk a jólét emelése, népünk nemzeti egységének további megszilárdítása, a szocializmus építése, külpolitikánk pedig becsülettel teljesíteni hivatásunkat a szocialista Szovjetunió vezette hatalmas béketábor sorai-» ban, a béke biztosításáért. Jólét, nemzeti egység, béke, szocializmus. íme, tisztelt országgyűlés, így lehet röviden kifejezni pártunk és kormányunk bel- és külpolitikáját. Ezek a nagy gondolatok hatottál. át pártunk III. kongresszusának munkáját és hozott határozatait. Pártunk történelmi jelentőségű III. kongresszusa határozatainak végrehajtásával biztosíthatók az 19TT4. évi állami költségvetés népünk érdekeit szolgáló célkitűzései. Népünk életszínvonala emelésének feltételei Az új szakasz e célkitűzései nek megvalósítását tartja az 1954. évi állami költségvetés is legfőbb feladatának. Ezért amíg 1953-ban az összes beruházások több mint 41 százaléka jutott a nehéziparra, addig ebben a költségvetési évben már csak 30 szá zalékot fordítunk a nehézipar fejlesztésére. A csökkentett ösz- szegű beruházáson belül jelentősen növekszik ez évben a mező- gazdaság, a könnyűipar, az élelmiszeripar, valamint a szociális és kulturális ágazatok részesedése. kája. léiét, nemzeti egység, béke, szocializmus • ez pártunk és kormányunk politikája ért dolgozik, hanem a maga javára, a haza javára épít és termel. (Taps.) Az 1954. évi költségvetésünk közel 900 millió forinFtal csökkenti honvédelmi kiadásainkat is, ami ugyancsak hozzájárul népünk életszínvonalának emeléséhez. Mi a békét építjük és nem háborúra készülünk! De miután számottevő erők — különösen az Egyesült Államokban — to vábbra is a háború előkészítésének politikáját viszik, ezért pártunk és kormányunk helyesen cselekszik, amikor a honvédelmi kiadások-csökkentése mellett továbbra is nagy gondot fordít a fiatal de erősödő néphadseregünk és egész honvédelmünk to vábbi fejlesztésére és megerősí tésére. Népünk’ szabad és békés élete, hazánk függetlensége legdrágább kincsünk. Gondoskodni kell és gondoskodni fogunk arról, hogy ha valaki mégis kísérletet tenne arra, hogy kezet emeljen népünk szabadságára, békénkre, hazánk függetlenségére, úgy olyan választ kapjon, amely megérteti vele, hogy hazánk nem rés, hanem erős. bevehetetlen bástya a béke, a szabadság arcvonalán. (Nagy taps.) A mi költségvetésünkből minA lakosság közvetlen részesedése a nemzeti jövedelemből az 1953. évi mintegy 60 százalékról köze! 70 százalékra emelkedik. Ezenkívül a nemzeti jövedelem 12 százalékát fordítjuk a lakosság jólétének emelését szolgáló kulturális és egészségügyi intézmények fenntartására. így az összes fogyasztási alap a nemzeti jövedelem 82 százalékát teszi ki. A dolgozó nép ilyen nagyarányú részesedése a nemzeti jövedelemből először fordul elő a magyar történelemben. A nemzeti jövedelemnek ilyen felhasználása mutatja, hogy népi demokratikus társadalmunkban mindinkább érvényesül a szocializmus gazdasági alaptörvénye, hogy a dolgozók által termelt javak a dolgozók életét teszik gazdaggá, szebbé. s öröm-. , , teljesebbé. A~mi népünk niá'TTÖb- den ketsé?et kizáróan mindenki bé_ nem egy maroknyi kizsák-1 megállapíthatja, hogy a kormány Utas eredményeként a bérből és fi-1 mányolő csoport gazdagodásá- ’ egyedül és kizárólag népünk érHabár vitathatatlan, hogy népünk komoly eredményeket ért el pártunk és kormányunk poii tikájának végrehajtásában, az elért eredményekkel azonban mégsem lehetünk megelégedve Annál is inkább meg kell ezt mondani, mert ismeretes, hogy népünk ellátásának számottevő javulása mellett is egy sor fo gyasztási cikkben, például a ser íéshúsban továbbra is hiányos ságok mutatkoznak. Mindenekelőtt tisztában kell lennünk azzal, hogy az 1954. év feladatait a költségvetésből csak akkor tudjuk finanszírozni, ha a költségvetés bevételeit az előírt időben maradéktalanul teljesítjük. Ahhoz, hogy pártunk és kormányunk határozatait eredményesebben hajtsuk végre, végérvényesen és minden huza-vona nélkül fel kell számolni népgazdaságunk erői és eszközei átcsoportosításában még mindig megmutatkozó vonakodást és ingadozást, valamint a túlzott iparosításból származó káros következményeket. A termelés vezetőinek végre meg kell érteniök, hogy nem a nép van az iparért, hanem az ipar van a népért! (Nagy taps.) A szocialista ipar kötelessége azt termelni, még hozzá olyan választékban, olyan minőségben, amely legjobban kielégíti népüQk igényeit és ízlését. A kereskedelmi flolgozók feladata, hogy folytonosan tanulmányozzák a lakosság igényeit és ennek figyelembevételével hassanak a termelésre. Fel kell hívni a könnyűipar figyelmét, hogy ápolja és fejlesz- sze a magyar divatot, amelynek híre azelőtt messze túlszárnyalta hazánk határait. Törődnünk kell azzal, hogy a magyar asszonyok ég. lányok, valamint gyermekeink Ysinosabban, szebben Öltözködhessenek. Nem hagyható szó nélkül a mezőgazdasági beruházások teljesítése terén tapasztalható nagyfokú lemaradás. A mezőgazdasági beruházásokban mutatkozó nagyfokú lemaradásért komoly felelősség terheli az építésügyi minisztériumot. Gyors és határozott' intézkedésekre van szükség, mert egyébként megtörténhet, hogy a beruházások tekintélyes részét nem tudjuk teljesíteni. A mezőgazda- sági építkezéseken több munkaerőt, több technikát kell alkalmazni és biztosítani kell az építkezés folyamatos anyagellátását. A mezőgazdaság gépesítése megköveteli, hogy ipari üzemeink a mezőgazdaság számára gyártott gépeket jobb minőségben gyártsák. Az 1954. évi állami költségvetés bevételi részének sikeres teljesítése, de egész fejlődésünk egészséges irányának biztosítása* népünk életszínvonalának következetes emelése döntő mértékben attól függ: hogy csökkenni fog-e a termelés önköltsége, hogy növekszik-e a munka termelékenysége, hogy biztosítani tudjuk-e minden területen a szigorú takarékosságot, meg tud.juk-e lényegesen javítani árucikkeink minőségét javúlni fog-e a munka- fegyelem, sikerül-e lényegesen csökkenteni az igazgatási kiadásokat és végül, de nem utolsó sorban: megszilárdul-e az adó- és begyűjtési fegyelem? A felsorolt feladatok sikeres megoldása teremti meg népünk jóléte további emelésének, hazánk gazdasági, kulturális megerősödésének a feltételeit. Lehetetlen tovább tűrni az önköltség rosszabbodását. Az építőiparban gyakran felesleges szállításokkal is nagymértékben növelik az önköltséget. Nagymértékben növeli az önköltséget és koinoTy'kárókát, okoz népgazdaságunknak a termékek sokszor nem kielégítő minősége. Habár a felsorolt hiányosságok nagyon komolyak mégis megvan a lehetőség arra, hogy azokat gyorsan és határozottan megszüntessük! — Mindenekelőtt a' vezetést kell megjavítani — kezdve a minisztériumoktól, le egészen a műhelyekig. Nagyobb hatáskört, több jogot kell adni az igazgatóknak. Ez majd növeli a felelősségüket. Ugyanakkor megkell értetnünk üzemeink, gyáraink, bányáink vezetőivel, hogy a gyárak, üzemek, bányák vezetését is tudományos alapra kell helyezni. Semmi kétség, hogy nagyszerű munkásosztályunkkal, 'jfvá ló műszaki vezetőinkkel és mind- nagyobb tudással és tapasztalattal rendelkező igazgatóinkkal elérjük hogy olcsóbb, jobb minőségű árut termeljünk, hogy csökkenjen az önköltség és emelkedjék a termelékenység. A munka- verseny népünk életszínvonala emelésének egyik legfontosabb eszköze. Ezért a munkaversenyt elevenen kell tartani és minden bürokratikus korlátozó intézkedésektől meg kell szabadítani. Különösen nagy súlyt kell helyezni arra, hogy szénbányászatunkban nagyobb lendületet vegyen a munkaverseny, mert a széntermelésben bekövetkezett visszaesés komoly nehézségeket; okozhat népgazdaságunknak. II mezőgazdaság soronlevő nagy feladatai Ki akarok még térni, ha csak röviden is a mezőgazdaság soronlévő fel adataira. Az elmúlt hetek tapasztalatai is azt mutatják, hogy szorgalmas parasztságunk megértette a párt politikáját, amit bizonyítanak jól ápolt burgonya-, cukorrépa- és kukorica földek száz és százezer holdjai. Ugyanakkor azonban meg kell jegyezni az is. hogy egyes helyeken a munkatorlódás és az esős időjárás miatt a kapálásban lemaradás ta- pasztaiható. Népünk jólétének további emelése nagyreszt attól fiigg, hogy a mező gazdaság dolgozói most ezekben a döntő napokban hogyan végzik el a soronlévő mezőgazdasági munkákat. Pártunk és kormányunk elvárja: a gépállomásoktól, hogy minden erőve! segítsék a termelőszövetkezetek mun. káját. Vannak gépállomások, ahol a kultivátorok, univerzális traktorok egyrésze a gépállomás udvarán á.11, holott a termelőszövetkezeti földeken nagy szükség lenne rájuk Azt sem mondhatjuk, hogy a munkában lévő traktorok kellőképpen ki lennének használva, hisz egyes helyeken az egy gépre eső napi teljesitimény mindössze egy-két hold. A lehetősé gck ennél természetesen nagyobbak, amit az is mutat, hogy például Somogy megyében eddig majdnem négv. i szükség a gépállomásoknál és az állami gazdaságoknál is, hogy a gépek egyetlen percre ne álljanak, hogy az összes univerzális traktorok, kapálók, szénabetakarítógépek maximális mértékben ki legyenek használva. Az Idő sürget! Sürget, mert a növényápolási munkák gyors elvégzése mellett gépállomásainknak már most készülni kell az aratásra, a tarló- hántásra és a cséplésre. Csak üdvözölni lehet egyes üzemek dolgozóinak kezdeményezését, hogy az aratás- eséplés idején Is műszaki támogatást nyújtanak a gépállomásoknak az eset'eges meghibásodás gyors kijavításához. A párt és a kormány elvárja dől- gozó parasztságunktól, hogy arra a nagy támogatásra, amelyet az elmúlt esztendőben az államtól kapott, most azzal válaszol, hogy maradéktalanul eleget tesz termény- és állatbcgyüj- tési kötelezettségének Néhány hét múlva kezdődik a gabonabegyüitési kampány. A begyűjtési kötelezettség cséplőgéptől való teljesítése államunknak és dolgozó parasztságunk nak egyaránt érdeke. A város és a falu testvéri összefogása és kö’csőnös támogatása teszi csak lehetővé népünk jólétének növelését, hazánk megerősítését. A begyűjtés sikerének biztosítása érdekében a legfontosabb, hogy dől szerannyi munkát végzett egy kulti-1 Koz.6. parasztságunk között megfelelő váfor, mint Szolnok megyében. I poi't'kai felvilágosító munkát végez. Sokkal nagyobb erőfeszítésre van I (Folytatás a 4. oldalon.)
