Észak-Magyarország, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-17 / 142. szám

ESZ AKMAGY ARORSZÁG Csütörtök, 1954. június 11. á r t é 1 e t A pártszervezet és a kommunisták jó munkája segíti a sajókazai bányászokat a kongresszus határozatainak meg valósításában több mint 140 métert haladtak előre. Az új módszerek bevezetésének, a jól bevált szovjet és magyar terme­lési tapasztalatok elterjesztésének nagy szerepe van bányájukban a termelékenység emelésében és az ön­költség csökkentésében. A sajókazai kommunisták ezen a téren is szép példát mutatnak. Lengyel János és Juhász Balázs elvtársak egy hétig Várpalotán voltak tapasztalatcserén, hogy megtanulják és elsajátítsák a varpalotai bányászoktól a vastám- fak alkalmazásának és beépítésének módját. Lelkesen, szorgalmasan ta­nultak ottlétük alatt, hiszen tudják, hogy csak ennek az egy módszernek a bevezetésével is sokezer forintot lehet megtakarítani a sajókazai bányáknál. A fenyőfaácsolat önköltségi ára 62 forint. A vastámfáé, körülbelül 200 forint, de meg van az a nagy előnye, hogy amíg a faáesolatot csak egy frontfejtésen lehet használni, ad­dig a vastámfák 10—15, sőt még több alkalommal is beépíthetők. Lengyel János és Juhász Balázs elv­társak új frontfejtési munkahelyü­kön már sok vastámfát használ­nak. Drótos József elvtárs is kommu­nistához illő kiváló munkát végez a maga posztján. Mint 'körletaknász nagy gonddal ügyel arra, hogy kör­letében zavartalanul folyjon a mun­ka, elegendő fa és üres csille álljon a bányászok rendelkezésére. Szigo­rúan megköveteli a rendet az anyag­gal való takarékosságot. Szaktudását, gazdag tapasztalatait szívesen adja át dolgozó társainak. A kongresz- szusi versenyben az ő körlete lett az első a legtöbb fa- és robbanóanyagot p~. n körletében takarítottak meg. A pártszervezet állandó? figyelemmel kiséri a termelés mutatóját: a tervteljesí­tés, az önköltség és a termelékeny­ség alakulását. A pártvezetőség ha valahol hibát, rendellenességet ész­lel, azonnal intézkedik. A kongresz- szusi verseny után például néhány százalékkal visszaesett a termelés. Jelenleg 107.2 százalékos a vállalat átlagos tervteljesítése. A pártvezető­Küénc versenyzászló és tíz elis merő dicsérő oklevél bizonyítja, hogy a sajókazai bányászok példamutató, derekas munkát végeztek a kon­gresszusi verseny idején. Áprilisban és májusban több, mint 8 ezer ton­na szenet adtak terven felül a nép­gazdaságnak. Ez alatt az idő alatt a vállalatnál 12.8 százalékkal emelke­dett a termelékenység és 18.2 száza­lékkal csökkent az önköltség. A vállalat dolgozói május havi tonna­előírásukat 127.4 százalékra az elő- vájási tervet pedig 150.1 százalékra teljesítették. A kimagasló termelési eredmé­nyek elérésében nagyrésze van a pártszervezet, a kommunisták ió munkájának. A kongresszusi verseny sikere elsősorban annak tulajdonít­ható be, hogy a párttagok példás helytállással, lelkes versenylendület­tel magukkal tudták ragadni a vál­lalat pártonkívüli dolgozóit is. A pártszervezet helyesen irányította és serkentette a kongresszusi versenyt, állandóan figyelemmel kísérte a terv teljesítését és ott, ahol hiba mu­tatkozott, gyorsan intézkedett. A pártszervezet rendszeresen el­lenőrzi a műszaki vezetés munkáját. A pártvezetőség számonkéri a mű­szaki vezetőktől: hogyan biztosítják az egyenletes termelést, a műszaki feltételeket. Ugyanakkor azonban nemcsak ellenőrzi, hanem segíti is a műszaki vezetés munkáját. A legjobb kommunistákat küldi a legfontosabb és legnehezebb helyek­re, hogy így is elősegítse a gazdasá­gosabb termelést. Legutóbb például a pártvezetőség azt a megbízatást adta Tóth András, Zónái Sándor és Kirinó József kom­munista vájároknak, hogy az új fel­tárási munkahelyen biztosítsák az elővájási tervek egyenletes teljesítő- ■ sét, a gyors előrehaladást. Mindhár­man tudják, hogy milyen fontos fel­adattal bízta meg őket a párt, hi­szen az új feltárástól függ, hogy az elkövetkező új félévre is biztosítsák a bánya zavartalan termelését. A pártszervezet nem is csalódott ben­nük, mindhárman becsületesen helyt­állnak új munkahelyükön. Előírásu­kat rendszeresen túlteljesítik, már IMMIIMIimiMIIIIIIMinHIMnilllMIIIIIIIIIMMIMIIIMMUIMIIIlMIMIIMIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIIIimillMIIIIIIIIMIMIIIUMmilNIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIMIHIHIIIIIIIIIIIMIIIIIimMMUIIimillllimimmillUIIMnHIMIIIIIIIIIiniinillllllllllllllllllllllllllllllMlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllinilllllllllllllllUI ség műszaki értekezletet hivott ösz- sze és felhívta a műszaki vezetés figyelmét az észlelt hibákra. Több munkahelyen például rossz a leve­gőellátás, ami nagyban gátolja a na­gyobb teljesítmények elérését. Az új feltárás gyors előrehaladását is veszélyezteti a rossz levegő, oda is újabb ventillátort kell beszerezni. A sajókazai bányavállalat párt- szervezete, kommunistái általában helyesen látják mi a feladatuk a pártkongresszus határozatainak vég­rehajtásában. A pártszervezet helye­sen irányította a kommunisták és pártonkívüli dolgozók figyelmét, az eddiginél jobban a termelékenység és az önköltség alakulására, amely szoros Összefüggésben van az élet­színvonal emelkedésével. A sajóka­zai bányászok az eddiginél jobban érzik és látják, hogy a gazdaságo­sabb termeléssel egész népünk és saját jobblétüket is elősegítik. Az eredmények mellett azonban hiba is mutatkozik a pártszervezet munkájában. Az utóbbi időben tevékenysége csak a gazdasági, termelési problémák meg­oldására szorítkozik és emellett kezd háttérbe szorulni a pártpolitikai munka s a párt belső életének javí­tása. Különösen a tagjelöltfelvétel elhanyagolásánál mutatkozik ez meg élesen. A kongresszusi verseny ide­jén mindössze egy tagjelöltet vettek fel, pedig a vállalatnál sok kiváló pártonkívüli, becsületes dolgozó van, aki megérdemelné, hogy felvegyék pártunk tagjelöltjei sorába. A pártvezetőség a jövőben fordít­son nagyobb gondot a pártszervezet erősítésére, olyanformán, hogy a leg­jobb pártonkívüliekkel is erősítse a pártszervezetet. Vegyék fel őket tag­jelöltnek! A toborzott, bányászok kö­zött a népnevelő munkát kell meg­javítani. Helyes volna ha a mun­kásszállásokon is lennének népneve­lőfelelősök, s rendszeresen folyna politikai munka. A III. pártkongresszus útmutatásai szerint, harcoljanak továbbra is a mindjobb eredmények eléréséért a sajókazai kommunisták, műszaki ve­zetők, bányászok fogjanak össze, s akkor közös erővel biztos legyőzik a nehézségeket. HIZSNYIK MIHÁLY. A DUZZADÓ KŐ Aranyosbarna színű kő fekszik etőttünk. Első pillantásra nem is lünik érdekesnek. Ha azonban melegíteni kezdjük, a kő igen érdekes vál­tozáson megy át: növekedni, duzzadni kezd, mint az a bizonyos mesebeli béka... Ez a kő a vermikulit. Ha egy darab vermikulitot 250—350 Cel­sius fokra hevítünk, a kődarab 18—25-szörösére növekszik. A kőben a gőzzé váló molekuláris víz nyomására az egyes részecskék rétegeződnek és gyors növekedésnek indulnak. A vermikulitet hő- és hangszigetelőnek használják. A Szovjetunió­ban az Ural-hegységben bányásszák. VESSÜK ÖSSZE 4 béke költségvetése A háború költségvetése A Szovjetúnió 1954. évi állami költségvetése a népgazdaság fej­lesztésére az összes kiadások 38.4 százalékát, szociális és kulturális célokra a kiadások 25.1 százalékát irányozta elő. Tehát a szovjetor­szágban a költségvetés 63.5 száza­léka a gazdasági és kulturális épí­tésre jut. Az ország honvédelmének erősí­tésére fordított kiadások ebben az évben a költségvetés 17.8 százalé­kát teszik ki. szemben az 1953. évi 20.8 százalékkal és az 1952. évi 23.6 százalékkal. Emellett a békés polgári célokra fordított kiadások évről-évre emel­kednek, amit a költségvetési bevé­tel állandó növekedése tesz lehe­tővé. Ugyanis a szocialista válla­latoktól befolyó összegek — a költ­ségvetési bevételek legfőbb forrá­sa — a vállalati nyereségek állan­dó növekedése eredményeként sza­kadatlanul emelkednek. A lakosságtól befolyó adók az 1954. évi költségvetési bevételek­nek mindössze 8 százalékát teszik ki. A szovjet költségvetés minden évben nyereséggel zárul, azaz a bevételek meghaladják a kiadáso­kat. Ennek és az állami kiskereske­delmi árak leszállításának követ­kezetes politikája eredményeképen a szovjet valuta egyre szilárdabb lesz, s a rubel vásárlóereje állan­dóan növekszik. Az Egyesült Államok kongresz- szusa elé terjesztett 1954—1955. évi költségvetési javaslatban a közvet­len katonai kiadások 44.9 milliárd dollárral szerepelnek, azaz az ösz- szes költségvetési kiadások 68.4 százalékát teszik ki. Ha ehhez hoz­zászámítjuk a polgári célokra elő­irányzott kiadási tételek közé csempészett kb. 2 milliárd dollárra rúgó közvetett katonai kiadásokat, látjuk, hogy az összes katonai ki­adások a költségvetésnek mintegy 72 százalékát emésztik fel. A népművelésre előirányzott ösz- szegek az összes kiadásoknak csu­pán 0.2 százalékát érik el. Hivatalos adatok szerint az amerikai lakosság orvosi ellátásra a saiát zsebéből évente több mint 9 milliárd dollárt költ. Ezzel szem­ben az Egyesült Államok költség- vetése egészségvédelmi célokra mindössze 281 millió dollárt irá­nyoz elő. Az Egyesült Államok legutolsó költségvetési évének előirányzata szerint a bevételek 96.1 százalékát a lakosságra kivetett adókkal fe­dezték. Az Egyesült Államok költségve­tése a folyó költségvetési évre 3.3 milliárd dollár deficitet irányzott elő, az első félév kiadásai azonban máris 9 milliárd dollárral haladták meg a bevételeket, Egy és félmillió forint önköltségcsöíhentés az ózdi vaskohászati kemenceépítő vállalatnál (Tudósítónktól.) A III. pártkongresszuson elhang­zott beszámolók, hozzászólások és a hozott határozatok különösképpen sokat foglalkoztak az önköltségcsök­kentés kérdésével. Kimsé elfogődottan hala­dok fel a Vámos leánygimnázium széles' Ilona ■— az idők folyamán megkop­tatott — lépcsőin. Pedig nincs okom az elfogódottság­ra. Csak eszembe jutott egy régi emlék. Életemnek az a szakasza, amikor a múlt rendszer velem együtt sok-sok ezer hasonló sorsú fiatalt kirekesztett a középiskolából. Pedig hogy húzott az iskola, a; tudás várai Mint egy mágnes. Visszaemlékszem, amikor szorongó érzéssel léptem be az igazgató irodájába, hogy elmondjam neki: szeretnék tanulni. s— Mi a foglalkozásod? — Bányamunkás — mondtam némi büszkeséggel. Gúnyosan végigmért, aztán így felelt: — Csak eredj vissza a bányába dolgoz­ni. Hagyj fel a tanulás gondolatával. Az iskola nem nektek való. Különben beadha­tod a kérvényed, de.., Es tudtam, hogy fölösleges. Azóta sok idő eltelt. Nem évszázadok, csak néhány év, de az iskolák ódon falai kö­zött évszázados fejlődés következett be. Az iskolák már nem a kiváltságosaké, hanem a népé, s a nép fiai tanulnak bennük. Az első emeleti folyosón három fiatal lánnyal találkozom. Szemük ragyog az örömtől, s boldogan beszélnek a jövőről. Ök már túlestek az érettségin. Malyáta Hona —• az iskolában mindig kitűnő ta­nuló volt. Résztvett a Rákosi tanulmányi verseny döntőjében is. Apja már nem él. Anyja a Vendéglátóipari Vállalatnál dolgo­zik. Az iskolában különösen a számtant és a fizikát szerette nagyon. í— Milyen pályára készül? 1— Tovább tanulok. Elekt/ó-mérnök, vagy vegyészmérnök akarok lenni. Kacsir Judit a^ja Tibolddarócon taní­tó. Az ő kedvenc tantárgya a fizika volt. Mindvégig kitünően tanult. — Tanár akarok lenni i mondja. A debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egye­tem természettudományi karának fizika- kómiaszakán fogok tanulni. Lőkös Etelka szülei középparasztok Hét községben. Q is kitűnő tanuló volt. Különösen a biológiát szerette nagyon. A biológiai szakkör vezetője volt. — Orvos akarok lenni. Gyógyítani az embereket.., I magabiztosság cseng. -'Talán eszükbe sem jut cAz élet küAzöbhi az arra érdemesek előtt minden kaput ki­tár. A Munkácsy IV. osztály 22 tanulója érettségizik. Érdemes feljegyeznünk, hogy a 22 tanulóból hány tanul tovább és milyen pályára lép. Danielszki Malvin apja sztahá- novista. Q iparművészeti főiskolára megy. Máté Mária fizika- és kémiaszakos tanár, Lehóczky Mária (apja munkás) elektró mérnök, Koch Erzsébet, aki szintén mun­kásszülők gyermeke, vegyészmérnök, Hor- kay Nóra (értelmiségi szülők gyermeke) építészmérnök, Tóthfalusy Marianna — ap­ja pedagógus — és Barta Éva orvosok akarnak lenni, Váraljai Erzsébet és Kovács Ilona pedagógiai főiskolára megy. Tovább tanul Rácz Mária is. Míg kinn beszélgetünk a folyosón, az osztályban javában folyik a vizsga. Batár Zoltán egyetemi tanársegéd, az érettségi elnöke néhány szóban vázolja az eddigi ta­pasztalatokat. *— Az elmúlt évhez viszonyítva, sokat fejlődött a tanulmányi színvonal. Igen jel­lemző, hogy hétfőn délelőtt 5 jelölt 30 fe­lelete közül 23 kitűnő felelet volt. A magyar­ban nagyszerű a tárgyi tudás. Tökéletes az elemzési készség. A történelemben igen jó önálló feleleteket adnak, jó vázlatokat ké­szítenek. A feleletekből kicsendü! a pártos­ság, a múlt haladó hagyományainak tiszte­lete, a hazafiasság érzése. Az érettségizők dialektikusán gondolkoznak, helyesen látják a történelmi események összefüggését. Orosz nyelvtudásuk is igen szép. Gyönyö­rűen írnak, folyékonyan olvasnak oroszul és az elemzéseket is oroszul mondják. Ott­honosak a fizikában. A matematikában mu­tatkozik a legnagyobb fejlődés. Akadt olyan tanuló is, aki a gúlának a térfogatát integrálszámítással oldotta meg, noha az anyag nem középiskolai. Természetrajzból is alaposan felkészültek, különösen a bioló­giai részből. a vizsgáztató bi­zottsággal szem­Figyeljük a feleleteket. Tóthfalusy Marianna —■ ma­gas, nyúlánk, komoly arcú lány — vizsgakérdésnek ■■r megfelelően Pavlov tudo­mányos módszereiről beszél. Hangja határozott, érthetően, világosan magyaráz. Váraljai Erzsébet az atomról, az atomenergia felhasználásáról beszél. A tu­dományos magyarázat után megvilágítja, hogy a kapitalista tábor az atomerőt. em­beri életek pusztítására akarja felhasznál­ni. A Szovjetúnió pedig az atomenergiát a nép • életszínvonalának további emelésére, hatalmas tervek megvalósítására használ­ja fel. Figyelem a vizsga menetét. A vizsga- bizottság elnöke, a tanárok, egyszerűen, közvetlenül beszélnek a tanulókkal. Látszik rajtuk, szeretik a jól tanulókat, a törek' 1 fiatalokat. Nyoma sincs a régi iskolákban tapasztalt fölényeskedő merevségnek, tudá­lékos tanári póznak. Otthonos, közvetlen a hangulat. Az osztályozásnál nincs liberaliz­mus, a számjegyeket kizárólag a feleletek alapján írják be. Mielőtt elbúcsúznék az iskolától, Ko­szó Anna osztályfőnöknővel beszélgetek. Az ünnepélyes, meghatódott pillanatokban gon­dolatai a múltba kalandoznak. — Amikor én érettségiztem, 44-en tanul­tunk egy osztályban. Az érettségi örömnap, de egyben szomorúság is volt. Akkor kerül­tünk szembe az élettel, amely nem olyan volt, mint amilyet az iskolában tanítottak. 44 lány közül mindössze 6 ment főiskolára. Sokan könnyes szemmel léptek ki az iskola kapuján, mert utána a bizonytalanság, a reménytelenség, az állástalanság, nyomor várt rájuk. Csak egyrésziik volt boldog, a földbir­tokosok, iparmágnások, bankárok leányai. Az ő számukra nem is kezdődött, hanem folytatódott a nép zsírján való dőzsölés. Érdemes elgondolkozni. A múltban 44 tanulóból csak 6 tanulhatott tovább, ma pe­dig 22-ből 13 akar továbbtanulni. Több mint 400 százalékos az emelkedés! A tanteremben Am osztályban Hangjukban az: hátha nem veszik fel őket. Nincs ar­cukra írva a szorongás, az a vak remény, ami régen eltöltöíte a szegényebb érettsé­giző fiatalokat. Qk egész természetesnek tettéi« &ÖSX- fl&M. államunk a jé tanulók, ben, négy asztal mellett ülnek az érettségi­ző leányok. Feleleteik összefoglalják négy év szorgalmas tanulását. Az osztályban ta­pasztalható jó összhang, a DISZ-szervezet jó működése, a tanárok munkája most gyü­mölcsözik. Tanáraik, Koszó Anna osztály­főnök, Bollobás Márta, Bede Zoltánná, M. Kiss Júlia, dr. Ficsor Józsefné, Bacsó Ba- lázsné és a tanulmányi vezető,Szabó Ber­talan, meghatottan búcsúznak tanítványaik-» tél, tovább folyik a fe­lelés. Halkan, csend­ben beteszem az ajtót. A folyosón már nem három lány, hanem sokkal több áll, s vidá­man beszélgetnek. Nemsokára kihirdetik az érettségi eredményét, s a lányok kilépnek az életbe. Több mint 50 százaléka egye­temre, főiskolára megy, a többi pedig állást vállal. Az út mindenfelé nyitva áll előttük. Arcuk mosolyog, szemük nevet, boldogok. Boldog fiatalok... és ők talán nem is tud­ják, hogy, mennyire boldogok!. fett, b.i Az ózdi vaskohászati kemence­építő vállalat dolgozói ennek szel­lemében elindították a „a nem vá­gom el az egész téglát“ mozgalmat. A mozgalom sikere érdekében a vál­lalat műszaki és fizikai dolgozói kö­zös önköltségcsökkentési tervet dol­goztak ki. A tervezet tartalmazta, hogy a falazásnál folyamatosan a fél és háromnegyed téglákat is felhasz­nálják. Ezzel nemcsak az üzem fej­lődését segítik elő, hanem minden köbméter téglafalon 56 forintos ön­költségcsökkentést érník el. Vállalá­sukban szerepel a habarcs zsaluzó anyag és a regie anyagok nagymérvű csökkentése. így például a falazás­hoz szükséges magnezit vagy szili- kahabarcs lisztet csak ládában, vagy téglával körülzárt helyen tárolhat-* ják. Az építkezéshez kiválasztott anyagokat a munka befejezése után haladéktalanul kiszállítják, s ezzel évi faanyagfogyasztásukat 41 ezer forinttal csökkentik. Az ózdi ke­menceépítők az év végéig a fentem- lített módszerek alkalmazásával másfélmillió forintos megtakarítással járulnak hozzá a III. pártkongresz- szus határozatainak maradéktalan megvalósításához. PermetezSgép a beadás példamutató teljesiléséért Június 13-án megbeszélésre gyűli össze Boldogkőváralja dolgozó pa- rasztsága. Több mint 600-an hallgat* ták meg Iván István elvtárs ország* gyűlési képviselő beszámolóját. A beszámoló után ünnepélyes kereteid között átadták a begyűjtési minisz­térium ajándékát, egy permetezőgé­pet Orosz János dolgozó parasztnak, mert példamutatóan teljesítette ad állam iránti mindennemű kötelezett­ségét. Orosz elvtárs a jutalom átvétele* kor meghatottan mondotta: „Elvtár­sak én nem azért teljesítettem a be­adást, mert jutalmat vártam érte, hanem azért, mert hazafias kötele­zettségemnek tartom. így cselekszeiri ezután is, amíg csak dolgozni bírok, Sőt Ígérem, hogy az elkövetkezen­dőkben még odaadóbban munkálko­dom a mi jobb életünkért.“ Boldogkőváralja dolgozói mindig példát mutattak mind a munkában, mind a kötelezettségteljesítésben á környező községeknek A vasárnapi gyűlésen Ígéretet tettek, hogy azutárl még jobban dolgoznak, elsők lesz­nek az aratás megkezdésében és be­fejezésében, s becsülettel teljesítik! kötelezettségeiket is. Eredmények a labdarugó világbaj- ! nokság első napjáról. Uruguay—Csehszlovákia 2:0 (0:0). Jugoszlávia—Franciaország 1:0 (1:05 Ausztria—Skócia 1:0 (1:0). Brazília—Mexikó 5:0 (4:0);

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents