Észak-Magyarország, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-25 / 122. szám
Hétfőn délután pontosan 14 órakor az EFEDOSZ székhazában megkezdődött a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa. A Politikai Bizottság, a Köz- Pönti Vezetőség tagjait és a külföldi vendégek élén a terembe lépő K. J. Vorosilov elvtársat a küldöttek hosszantartó tapssal köszöntötték. Ezután Nagy Imre elvtárs lépett az emelvényre. Tisztelt pártkongresszus! Ked vés elvtársak! Drága külföldi vendégeink! Pártunk és országunk életében kimagasló eseményhez értünk el a mai nappal: megkezdi üdvös munkáját a Magyar Dolgozók Pártjának harmadik kongresszusa. (Nagy taps.) Az a párt kezdi meg ma tanácskozásait, amelynél többet politikai párt még nem tett ebben az országban a függetlenség, a nemzeti szuverénitás, a dolgozó nép jóléte, a haza felvirágzása érdekében. (Hosszantartó taps.) Magyarország ennek a pártnak, a mi pártunknak, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével indult el és halad győzelmesen a biztos, a ragyogó jövő, a szocializmus felé. (Taps.) Tanácskozásaink és határozataink elé egész népünk nagy várakozással tekint. Kongresszusunk, amely összegezi pártunk munkájának eredményeit a II. kongresszus óta eltelt több mint három esztendőé időszakban, útmutatást ad az élet minden fontos területére, amely vezérfonalul szolgál a cselekvéshez. Népünk bízik a pártban, hallgat szavára. Az ország szeme ideszegeződik most erre a teremre és feszült figyelemmel kisér minden szót, hogy erőt merítsen, tájékozódást kapjon belőle. A kongresszus tiszteletére indított és hatalmas tömegeket átfogó szocialista munkaverseny lendülete, ragyogó eredményei, nagyszerű vállalásai, az a lelkesedés, amely a verseny lázában üzemeinkben, a termőföldeken tapasztalható — mutatják azo kát az eltéphetetlen kötelékeket, amelyek a munkásosztályt élcsa patához, a Magyar Dolgozók Pártjához fűzik, azt a szoros egységet, amely .a pártot, a kormányt és a népet összefűzi és azt a mélyebb és igazabb hazafi- ságot, amely az ország építésében és a béke védelmében egyaránt nagyszerű tettekre serkenti népünket. Pártunk II. kongresszusa óta súlyos csapás érte a nemzetközi forradalmi munkásmozgalmat, az egész haladó emberiséget: meghalt Sztálin, a szovjet nép nagy fia, Lenin tanítványa és harcostársa, ügyének folytatója, Marx-Engels-Lenin tanításainak továbbfejlesztője. Sztálin meghalt, de tovább él köztünk halhatatlan tanításaiban. A nemzetközi forradalmi munkásmozgalom régi kipróbált harcostársát vesztettük el Klement Gottwald elvtársunknak, a csehszlovák nép. a Csehszlovák Kommunista Párt hű fiának és vezetőjének elhunytéval is. Egy perces néma felállással adózzunk emléküknek! (Mindenki feláll.)' Pártunk kongresszusa olyan nemzetközi helyzetben ült össze. amikor a béke és a háború erői között hatalmas küzdelem bonta kozott ki — folytatta. — Pártunk kongresszusa a proletárinternacionalizmus felemelő megnyilvánulása. Itt vannak köztünk testvérpártjaink képviselői, szeretett vendégeink, akik dolgozó népük küldötteiként tesznek hitet közös ügyünk, a béke, a demokrácia a szocializmus győzelme mellett (Hosszantartó taps.) Megteste sítői ők azoknak a testvéri kapcsolatoknak. amelyek országaink népei' eltéphetetlen szálakkal fűzik egymáshoz és a szocializmus nagy országához, a népek reménységéhez, a Szovjetunióhoz. (Hosszantartó, viharos ütemes taps.) Nagy Imre elvtárs ezután kongresszus ünneplése közben sorra üdvözölte huszonkilenc ország testvérpártjainak megjelent képviselőit, majd a kongresszus megválasztotta elnökségét, titkárságát, a szerkesztőbizottság, a szervezeti szabályzat tervezetéhez beérkezett javaslatok megvizsgálására kiküldött bizottság, a jelölőbizottság, a szavazatszedő bizottság, a mandátumvizsgálő bizottság és a fellebbviteli bizottság tagjait. A kongresszus elfogadta a napirendre és előadóira tett, javaslatot. Ezután Rákosi Mátyás elvtárs, a Központi Vezetőség első titkára tartotta meg az MDP Központi Vezetőségének beszámolóját:. (Rákosi Mátyás elvtárs beszédét kivonatosan közöljük.) II Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének beszámolója Rákosi Mátyás elvtárs hesxéde A népi demokrácia fiz esztendeje I. Tisztelt pártkongresszus! Elvtársak! Ebben az évben lesz tíz esztendeje annak, hogy a dicsőséges szovjet hadsereg átlépte Magyarország határát, megkezdte hazánk felszabadítását. Ha visszatekintünk a felszabadulás óta eltelt időre, megállapíthatjuk, hogy ezeréves történelmünk folyamán népünk még nem élt át olyan mélyreható gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális átalakulást, mint ezalatt az egyetlen évtized alatt. Alig egy évtized folyamán gyökeresen megváltozott hazánk gazdasági rendje, alapjában változott meg gazdaságunk szerkezete, megváltozott országunkban a termelési mód, megváltoztak a termelési viszonyok. És jóllehet az életszínvonal növekedésével még korántsem lehetünk megelégedve, mégis elmondhatjuk, hogy a felszabadulás óta eltelt évtized a magyar nép anyagi felemelkedésének, a nyomorból és a nélkülözésből, a munkanélküliségből való kiemelkedésének évtizede volt. (Hosszantartó taps.) A felszabadulás óta eltelt közel egy évtized alatt hatalmas kulturális forradalom bontakozott ki hazánkban. A kulturforradalom behatolt és behatol a magyar gazdasági, társadalmi és politikai élet pórusaiba, áthatja egész szocialista építőmunkánkat, egész új, nagyszerű életünket. Hazánk tehát a finánctőke országából, 9 nagybirtok és a nagykapitalizmus, a kizsákmányolok és népelnyomók országából szocializmust építő népi demokra- tikus országgá lett. (Nagy taps.) A legutóbbi évtized folyamán _a magyar történelemben először valósult meg — a munkásosztály előrelátó, messzetekintő. céltudatos vezetésével — társadalmunk két^ alapvető, nemzetfenntartó dolgozó osztályának, a munkásosztálynak és a parasztságnak tartós, szilárd szövetsége. Az elmúlt tiz esztendő legnagyobb vívmánya az, hogy a szilárd és tartós munkás-paraszt szövetség megvalósításával, mely az új államhatalom alapja, valóra vált hazánkban is Lenin lángeszű tanítása. Tiz év alatt a magyar nemzet újjászületett és egységesebb lett, mint valaha. Egységesebb lett nemzetünk azáltal, hogy felszámolta a haza- fiatlan, a nemzeti széthúzásra és az idegen imperialista beavatkozásra számító földbirtokos osztályt és a városi burzsoáziát; felszámolta azokat az osztályokat, amelyeknek létérdekük volt a nemzet megosztása és a megosztás révén a kisebbség uralma a többség felett;' azokat a nemzetietlen osztályokat, amelyek évtizedeken át azzal gyarapították gazdaságukat, hogy a legtöbbet Ígérő idegen hatalomnak adták el a nemzeti függetlenséget. Egységesebb lett a magyar nemzet azért, mert megszűnt a szakadás a nemzet vezető osztályában, a munkásosztályban, mert egységes lett a magyar munkásosztály. Egységesebbé vált a nemzet, mert az egységes munkásosztály és a parasztság szövetségének létrejötte szilárd alapot teremtett az új nemzeti egység kialakulásához. Egységesebb lett nemzetünk a mindinkább a népet szolgáló értelmiség átalakulása és létrejötte révén, s azáltal, hogy ez az értelmiség felzárkózott a munkás-paraszt szövetséghez és az egységessé váló nemzethez. Nemzetünk nemcsak társadalmilag lett egységesebb, hanem céljaiban, törekvéseiben is. Abban, hogy felépítse az új. szabad, boldogabb Magyarországot és megvédje eddigi nagy vívmányait. (Taps.) Mindez azt jelenti, hogy a régi burzsoá nemzet helyén új nemzet van kialakulóban: az évről-évre, hónapról-hónapra, napról-napra mindjobban szocialistává váló magyar nemzet. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nép mindinkább azonosul a nemzettel, a nép és nemzet mindinkább eggyéválnak. Most lett ezer magyar nép az ország igazi gazdája. (Taps.) Az utóbbi évtized folyamán végbement gazdasági, társadalmi és politikai változások eredményeként országunkban — az osztályharc mellett — megjelentek és mind nagyobb szerephez jutnak társadalmunk fejlődésének olyan hatalmas, új mozgatóerői, mint a munkás-paraszt szövetség, továbbá a kibontakozó szocialista hazafiság, valamint népünk fejlődő, növekvő, erősödő erkölcsipolitikai egysége. Ezekkel az új mozgatóerőkkel együtt lépett sorompóba és hat társadalmi fejlődésünkre egy másik, ugyancsak új és szinte felmérhetetlen jelentőségű mozgatóerő; az az erő, melyet a hatalmas, nyolcszázmilliós szocialista táborhoz való tartozásunk jelent, s az a tudat, amit ehhez a táborhoz való tartozásunk munkásosztályunk és népünk számára jelent. Ezek az új- tipusú mozgatóerők előreviszik és meggyorsítják épülő szocialista társadalmunk fejlődését és alkalmasak arra, hogy segítségükkel társadalmunkban — amely a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet gazdasága és társadalma — véglegesen felszámoltuk a belső ellenséges erőket; hogy teljessé tegyük népünk erkölcsi-politikai egységét, a magyar nemzeti egységet. A hazánk felszabadulása óta eltelt évtized, az elmondottak mellett, a magyar függetlenség helyreállításának, kivívásának, megalapozásának, megszilárdításának, s új, teljesebb tartalommal való töltésének évtizede is volt. Évszázados elnyomatás után hazánk újból visszanyerte függetlenségét. Ez a visszanyert * függetlenség azonban más, hasonlíthatatlanul magasabbrendű, mint valaha is volt. Más azért, mert egységes munkásosztály, szilárd munkás-paraszt szövetség, egységes nép áll őrt hazánk függetlensége fölött. Más, tartalmasabb, magasabbrendű azért, mert nem elmaradott* gyenge gazdaságra, hanem fejlett, erős, egészséges gazdaságra, fejlett szocialista nagyiparra támaszkodik, amely képes az ország mezőgazdaságának gyors fejlesztésére. Ez a függetlenség nemcsak más, maga lemség tartós és szilárd azért is, mert mérhetetlen erejével mellettünk áll, oldalunkon van az egész szocialista tábor, élén a hatalmas Szovjetunióval. (Lelkes taps.) Mert mellettünk van saját igazságunk és a szabadságukért, függetlenségükért a békéért küzdő népek igazsága! Egységes nép, erős ország, szilárdan megalapozott függetlenség — ez lett Magyarország egy évtized leforgása alatt. (Taps.) Mi tette lehetővé ezt a szinte felmérhetetlen jelentőségű és szédületes gyorsiramú fejlődést, ezt a sorsdöntő történelmi fordulatot hazánk, nemzetünk életében? E fordulat kiinduló pontja, alapvető feltétele az volt, hogy 1917-ben, a lángeszű Lenin és a Lenin alkotta Kommunista Párt vezetésével az oroszországi munkásosztály, szövetségben a parasztság tíz- és tízmilliós tömegeivel, áttörte az imperializmus frontját, megdöntötte, nemcsak a cári önkényuralmat, hanem a burzsoázia uralmát is, s először a világ történelemben, létrehozta a munkás- osztály szilárd államhatalmát. Lehetővé tette az, hogy a Szovjetunióban a munkásosztálynak, szövetségben a parasztsággal, a Kommunista Párt vezetésével, sikerült megvédenie ezt az első munkáshatalmat mindenfajta ellenséggel, az egész világ imperialista hatalmainak dühödt támadásával, háborújával, aknamunkájával szemben. Lehetővé tette, hogy a dolgozók állama a Szovjetunióban a második világháborút megelőző évtizedek alatt nemcsak politikailag szilárdult meg, hanem gyakorlatilag bebizonyította, hogy a munkás- osztály a gazdaságot is jobban tudja vezetni, mint a burzsoázia, hogy a kultúra terén is magasan fölötte áll annak, amit a burzsoá társadalom valaha is elért; minden téren bebizonyította a szocialista rendszer ma- gasabbrendűségét a kapitalista rendszer felett. Ezt , az átalakulást lehetővé tette az, hogy a dicsőséges szovjet hadsereg, melyet .a .Kommunista Párt lelkesített, szétzúzta a német fasiszta hadsereget és vele együtt szétverte a magyar kizsákmányoló osztályok hadseregét és államgépezetének legdöntőbb részét is. Ezzel szabaddá tette az utat a népi demokrácia számára. Szabaddá tette az utat ahhoz, hogy a munkásosztály, amelyet ezelőtt urai kizsákmányoltak és elnyomtak, a hatalom részesévé váljék. Ilyen módon lett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a Szovjetunió világtörténelmi győzelme a fasizmus felett a második - világháborúban — következményeiben magyar nemzeti üggyé, a magyar nemzet sorsát gyökeresen megváltoztató, történelmi átalakulását elindító erővé. Ezért iktatta a magyar nép nemzeti ünnepei sorába november hetedikét. Ezért szent és örök minden magyar hazafi számára a szovjet—magyar barátság! (A küldöttek felállva, lelkes tapssal ünnepük a szovjet—magyar barátságot.) A Szovjetunió azonban nemcsak fejlődésünk útját tette szabaddá. Állandó gazdasági, politikai, műsza-i ki, tudományos, s minden egyéb se-> gítséget megadott és megad ahhoz, hogy népünk képes legyen legyőzni a kezdeti nehézségeket és leküzdeni az útközben felmerülő akadályokat, A Szovjetunió segítsége és gazdag tapasztalata megkönnyítette és meg-< könnyíti építőmunkánkat. A Szovjetunió Kommunista Pártja — s en-i nek bölcs politikája, amelyet Marx-i Engels-Lenin-Sztálin tanítása hat át* egész munkánk vezérlő csillaga. Az új helyzet nyújtotta lehetősé- gek felhasználásának, amelyeket a felszabadítás hozott, volt azonban egy elengedhetetlen, alapvető felté-t tele. Ez a feltétel; olyan politikai erő, olyan párt léte, amely tudja ho- vá, milyen feladatok megoldására, kell harcbavinnie a munkásosztályt, milyen szövetségeseket kell meg-t nyernie számára; amely pártnak vi- lágos elgondolása volt arról, hogy, milyen utón, milyen eszközökkel le-* hét kivezetni a nemzetet az össze-* omlásból. Olyan párt, amely ismerte a ms-i gyár valóságot, s egyben fel volt vértezve azzal az elmélettel — a marxizmus-leninizmus győzhetetlen elméletével —, amely alkalmas volt arra, hogy ilyen történelmi kataklizmában a cselekvés biztos iránytűje legyen. Olyan politikai erőre, olyan pártra volt szüksége népünknek amely képes volt arra, hogy élére álljon a harcnak, példát mutasson, s megszervezze a munkásosztály, a parasztság, a dolgozó tömegek harcát a nemzeti felemelkedésért, az új, szabad, független Magyarországért, a lerombolt népgazdaság újjáépítéséért, az emberibb életért, a szocializmusért. A magyar nép szerencséjére volt ilyen politikai erő, ilyen, a harcok tüzében kikovácsolódott, megedződött párt Magyarországon: a Magyar Kommunista Párt. (Hosszantartó taps.) A munkásosztály egyesülése után ez a párt a Magyar Dolgozók Pártja lett! Ez a párt vezette a dolgozó nép harcát a felszabadulás előtt, biztosította és biztosítja az ország felszabadulása óta annak a történelmi, mélyreható, a magyar nép sorsát formáló átalakulásnak megvalósulását, amely új Magyarországot hozott létre, újjáalakította és újjáalakítja nemzetünket. Ez a párt, a mi egységes pártunk, a legutóbbi évtized sorsdöntő, törté- nelemformáló harcaiban nemcsak azt bizonyította be, hogy számára nem létezik más érdek, mint a nép szolgálata, hanem azt is, hogy alapjában elsajátította a zseniális lenini, sztálini stratégia és taktika művészetét és képes ezt eredményesen alkalmazni az osztályharc, a forradalom, a szociálizmus építésének bonyolult viszonyai közepette. Dicsőség a magyar munkásosztály, a magyar nép pártjának, a Magyar Dolgozók Pártjának! (Lelkes taps. A küldöttek felállva tapsolnak. Felkiáltások: „Éljen a párt!”) II. A nemzetközi helyzet Rátérek most elvtársak a nemzet- és függőségben élő népek szabadságéves történelme folyamán először a sabbrendú, fejlettebb! Ez a függetközi helyzet kérdéseire. A Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusa óta eltelt időben a nemzetközi helyzetet a kapitalista világrendszer további gyengülése és a Szovjetunió, valamint a népi demokratikus országok további megerősödése jellemzi. Ennek a megerősödésnek eredményeképen az elmúlt esztendők folyamán a béke és a demokrácia tábora sikereket ért el a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a békéért, az új világháború elhárításáért vívott harcban. Az Amerikai Egyesült Államok imperialistáinak az a törekvése, hogy uralmukat az egész világra kiterjesszék, hogy akaratukat ráerőszakolják a többi országokra, egyre nagyobb akadályokba ütközik. Ezt tapasztalhatták az amerikai imperialisták Koreában. Az a tervük, hogy Korea elfoglalásával szilárdan megvessék lábukat az ázsiai kontinensen, s utána megkezdjék Ázsia népeinek gyarmatosítását, kudarcba fulladt. A hős koreai nép és a kínai önkéntesek vissza tudták verni ezt az imperialista próbálkozást, s példájukkal uj erőt adtak a gyarmati harcának. A koreai háború az első komoly háborús vereség, melyet az Egyesült Államok fennállása óta elszenvedett. Ehhez a kudarchoz járulnak újabb nehézségek, melyek az amerikai gazdasági életben jelentkeznek. A tőkés országok tudják, hogy az amerikai gazdasági hanyatlás rájuk is kihat, hogy az amerikai tőkések igyekeznek a nehéz helyzetből az ő rovásukra kiutat találni: ez növeli az imperialista tábor belső ellentéteit, napvilágra hozza az Egyesült Államok és szövetségeseik között folyó versengést, mely egymás piacainak, gyarmatainak elhódításáért folyik. Az egymással marakodó kapitalista államok tömbjével szemben egyre nagyobb vonzóerőt gyakorol a gazdaságilag, politikailag, kulturálisan, gyorsan erősödő, fejlődő szocialista világ példája, a Szovjetunió és a népi demokráciák harmónikus, egymás megbecsülésén és kölcsönös segítésén alapuló viszonya. Ebben a helyzetben egyre nő és erősödik a Szovjetuniónak, mint a (Folytatás a 2. oldalon.) ESZAKMGYARORSZÄfi í ■ _X. évfolyam 122. szám Ára 5Q fli|6r __________________Mlskolc^J954ji^ Megkezdődött a Magyar Dolgozók Pártja III. kong resszusa Halfán ri^lllfÓT» nnnfrtcnn A t. I , __ff jm