Észak-Magyarország, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-29 / 126. szám
I ÉSZAKMAGYARORSZAGSzombat, 1954. -május -2®.« A Magyar Dolgosók Piírtja III. kongresssusának tanácskosása (Folytatás a 3. oldalról) üjogy a munkások és parasztok által gyakorolt ellenőrzést valamilyen apparatus tevékenységével helyettesítse, nem hozhat komoly eredményt az államapparátus valóságos megjavítása, bürokratikus kinövései megszüntetése tekintetében. Az államapparátus megjavítása, a bürokratizmus leküzdése terén kiemelkedő szerep jut az apparátusban dolgozó kommunistáknak. Azok a kommunisták, akik nem tanulják meg az államigazgatás feladatait, akik felületesen dolgoznak, nem hatolnak be a rájuk bizott munka lényegébe, még ha vezető és irányító munkát végeznek Is, valójában nem állnak pártunk politikai irányvonalának megvalósításáért folyó harc élén, amelyben ma államunk megerősítése, államigazgatásunk megjavítása, bürokratizmusának leküzdése, fontos helyet foglal el. Ezek a kommunisták a szocialista építés ügyének nem használnak, hanem ártanak. Pedig ezeket a feladatokat csak a kommunisták vezetésével lehet megoldani, olyanokkal, akik a rájuk bízott ügyek tényleges gazdái, akik értenek az emberek kiválasztásához és azok munkájának ellenőrzéséhez, akik képzik magukat a megfelelő termelési terület szerint, ■akik tehát tudnak dolgozni és felelnek munkájukért. * A pártsxerrexetek feladata a tanácsok munkájának irányítása és eUenörxése terén Ahhoz, hogy a tanácsok működésében mutatkozó gyengeségeket és hiányosságokat kiküszöböljük és végrehajtsuk azokat a határozatokat, amelyeket a pártkongresszus a larácsmumka megjavítására majd hozni fog. — gyökeresen meg kell változtatni a pártszervezetek munkáját a tanácsok irányítása és ellenőrzése terén egyaránt. A pártszervezetek és a tanácsok közötti kapcsolatok nem kielégítő alakulásának egyik okát abban kell keresni, hogy pártbizottságaink jelentős része, sőt sok pártfunkcionárius is nincsen tisztában az államhatalom és az államapparátus szerepével a szocializmus építésié terén. Páni prop,' pandánk sem ismertette ezeket a kérdéseket a párttagok, főképpen a funkcionáriusok körében. Hátráltatta a helyi tanácsok fejlődő- bét az is, hogy a megyei és járási pártbizottságok nem tekintették, sőt gyakran még ma sem tekintik a tanácsokat hatalmi és tömegszervezeteknek. Nem is támasztottak a tanácsokkal szemben olyan követelményeket, hogy mint államhatalmi szervek, vagy mint átfogó tömeg szervezetek működjenek. A tanácsokat nem nevelték önállóságra, s bennük nem •is láttak egyebet, adminisztratív gépezetnél. amit a párt egyes állami feladatok ellátására közvetlenül mozgósíthat. A páitssiervezetek a tanácsot és az apparátust is egy személyein keresztül, a végrelojtóhizottsiági elnökön keresztül irányították és irányítják. Ez a helytelen vezetési módtzer a kapcsolat az érj szervezeti szatólyzat elfogadásával, amely a tanácsokon belül MDP-csoportokat javasolt létrehozni, meg fog változni és ezzel helyrf), párt szerű alapokra helyeződik a tanácsok párt irányítása. Az MDP- csoportok létesítésének negv politikai jelentősége van a tanácsok egész jövendő munkájára. Bálnán mondhatjuk, hogy megszilárdulásuknak legnagyobb biztosítéka^ Elő fogja mozdítani a tanácsokénak,, mint hatalmi és tömegszervezetnek a kifejlődését, növeli a tanácsban dolgozó kommunisták aktivitását és felelősségét, serkentőleg hat az állandó bizottságok munkájára, erősíteni fogia a tanácsokban a bírálatot és önbírálatot. Nehézségeket okoz az is, hogy a pártszervezetek általában lebecsülik a tanácsokban végzett munkát és nem nyújtanak el'“g politikai segítséget a tanácsoknak Ehelyett inkább maguk látják el az állatni feladatokat, K tanácsokat pedig félreállítják, holott a párt szervek feladata nem a végrehajtás, hanem az irányítás és ellenőrzés. Községi tanácsaink helvzstére komoly kikatas^*1 van az. hogy falusi •pártsz.er- vezeteimk nem erősödtek a feladatokhoz mérten, főt helyenként egyenesen gyengültek. Mivel magyarázható falust pártszervezeteink lemaradása a feladattok mögött? Mindenekelőtt természetesen a falun folyó párt munka gyengeségével. Falusi pártfunkrwráriusitinkból gyakran hiányzik a szükséges önállóság és fel- készültség. Falast pártszervezeteink gyengeségének és lemaradásának legfőbb ók a, a paraszti tömegekkel való szoros kapcsolat hiánya. Ez mníalkozik meg a pártszervezetek és a helyi tanácsok viszonyában is. Gyenge falnsi pártszervezetek mellett elkerülhetetlenül gyengék falusi tanácsaink is, ama komoly veszélyt rejt magában m czőga 7< h súgunk szocialista átszervezésére, dolgozó parasztsáeirnknok a társas termelés injára való átvezetésére. Ebből világosam következik, hogy szocialista előrehaladásunk fontos láncszeme, amelyet meg kell ragadnunk, — hogy az egész fronton biztosítsuk előnyomulásunk sikerét —, falusi pártszer- weteiuk mc-gsz.'lárdítáfa hefnlváurk növelése, tömegbázisuk kiszélesítő«-. Valamennyi falusi feladatunk felett áll tehát pártunk vezető szerepének biztosítása és megssilárdívása. ami csakis pártszervezeteilíknek a legszélesebb pártofihíviiü paraszt tó ütegekkel teremtett «zoros é». tartós kapcsolata útján valósítható meg. Estéikül lehetetlen népi demokratikus államhatalmunk helyi «-/érveinek, a tanácsoknak a megszilárdítása isA helyi tanácsok gyengeségének és ingadozásának további oka a tanácsok kommunista tagjainak magatartásában y;an. Ez különösen a parancsolgatásban és a pártonkívüliek lebecsülésében nyilvánul meg. A kommunista tanuljon meg úgy bánni a párto|kívülível — mondja Sztálin — mint egyenlő bánik az egyenlővel, ne parancsolgasson, hanem éber figyelemmel hallgassa a pártonkívüliek hangját. Ne csak tanítsa a pártonkívülieket, hanem tanuljon is tőlük. A kommunista tanácstagok feladata a sokoldalú gazdasági tevékenység irányítása is- De ahhoz, hogy vezethessük, tudnunk kell gazdálkodni. El kell sajátítani a gazdálkodási ismereteket. Ez most a kommunisták feladata a falun. Helyi tanácsaink munkájának komoly gyengesége és tömegbefolyásuk akadálya, hogy a kommunista tanácstagok sok helyen még nem mutatnak kellő példát, még nem mindig járnak az élen, nem lépnek fel kezdeményezően a helyi tanácsok szerteágazó tevékenységének terén, úgy, ahogyan azt a feladatok megkövetelnék. A helyi tanácsok munkájában tapasztalható fogyatékosságok nem utolsó sorban a kritika és az önkritika gyengeségéből fakadnak, ami egyben a pártszervezetek politikai nevelő munkájának fogyatékosságára is mutat. A helyi tanácsok kommunista, vagy pártonkívüli tagjainak még nem vált mindennapi élet- szükségletükké, munkájuk szerves részévé a kritika és önkritika és a tömegek részéről jövő bírálat gyakran süket fülekre talál náluk. Helyi tanácsaink vezetői mindinkább megszokták, hogy a tömegek ellenőrzése és bírálata nélkül dolgozzanak, ami elkerülhetetlenül a tömegek szerepének lebecsüléséhez, a bírálatnak és önbirálatnak a helyitanácsok munkájából való kiküszöböléséhez vezetett. Ezzel háttérbe szorult az alulról jövő .kezdeményezés, ' a híbált, a bajok jelzése is. A helyi tanácsok vezetői között nem kevesen vannak, akik ritkán mennek a tömegek közé, mert bizony ott felvetik a kérdéseket, amiket talán nem lehet válasz nélkül hagyni. De arra is rá kell mutatni, hogy helyi tanácsainkat elég gyakran igazságtalan bírálat éri. Egyes minisztériumok, főképpen a begyűjtési és földművelésügyi minisztérium részéről a végrehajtó bizottságokkal szemben gyakorolt biráíat nem ritkán elfogult ledorongolássá vált, ami nem segítette elő a helyes és igazságos bírálat szellemének kialakulását. Bármilyen jó határozatokat hozunk is, mégolyán helyes intézkedéseket. foganatosítunk is a helyi tanácsok és az államigazgatás kérdéseinek megoldására, önmagukban csak előfeltételét teremti meg ennek. A problémák megoldása a kádereken múlik, azok döntenek el mindent. Az általános fejlődés, a szocializ- mús építése, a dolgozó tömegek növekvő igényei fokozottabb követelményeket támasztanak a tanácsok munkájával, főképpen azok vezetőivel szemben. Tanácsaink káderpolitikájára ez kettős feladatot hárít. Messzemenően gondoskodni kell, az eddiginél sokkal hathatósabban, a tanácsi dolgozók politikai és szakmai képzéséről, általános műveltségük növeléséről, önállóságuk és vezetőkészségük fejlesztésérőlUgyanakkor a tanácsszervek munkájába messzemenően be kell vonni az értelmiségieket, az egyetemekről és főiskolákról kikerülő fiatalságot, teret kell engedni képességük kifejtésének a maguk szakterületén. Fontos feladatnak kell tekinteni, hogy azokat a nagy és értékes erőket, amit a tanítók, ag- ronómusok, orvosok, mérnökök és a falusi értelmiség más rétegei képviselnek, a helyi tanácsok munkáján keresztül népi demokratikus rendszerünk szolgálatába állítsuk. Külön gondot kelh fordítani a tanácsi vezetők politikai . oktatására, ami elsősorban a párt feladata. Minél magasabb a párt, vagy állami munka területén működő funkcionáriusok politikai képzettsége, marxista-leninista felkészültsége, annál jobbak és hatékonyabbak munkájuk eredményei és megfordítva, minél alacsonyabb a képzettségük és felkészültségük, annál valószínűbbek a bajok és a kudarcok a munkában. A tanácsszervezet megszilárdításának, munkája és ügyintézése megjavításának rendkívül fontos vésze a tanácsapparátus dolgozóinak szakmai továbbképzése. Több önbizalomra, tettvógyra, kezdeményezésre van szükség, a ta- tanácsi vezetőknek, ha kommunisták, számot kell vetniök azzal is, hogy azon a helyen, ahová őket a nép bizalma, felsőbb állami, vagy pártszervek állították, hogyan állják meg a helyüket, hogyan tesznek eleget rájuk bizott feladataiknak, hogyan hajtják végre a kormányrendeleteket, a törvényeket, a párthatározatokat. A helyi tanácsok vezetőinek, elsősorban a megyei tanácsok vb. elnökeinek a legszorosabb és közvetlen kapcsolatokat kell megteremteniük a néppel, és ezt biztosi- taniok kell a helyi tanácsok egész szervezetében és munkájában felülről lefelé. Állandóan figyelemmel kell kísérniük, milyen visszhangra találnak a kormány intézkedései. amelyek a nép javát célozzák, hogyan fogadják azokat, milyen észrevételek hangzanak el, mit helyeselnek, mit kifogásolnak. Ne tévesszük össze az alulról jövő bírálatot, észrevételeket, vagy figyelmeztetéseket, ellenséges elemek rossz szándékú akadékoskodásával. Csak így tudják feladatukat megvalósítani, munkájukkal, intézkedéseikkel nap, mint nap. újra és újra megnyerni a széles néprétegek bizalmát. A három és fél esztendő, ami helyi tanácsaink mögött van, e tekintetben sem múlott el hiába. A régi káderek gazdag tapasztalatokat szereztek, mellettük újak nőttek ki, akik pártunk Irányításával, jó felkészültséggel, szívvel-lélekkel szolgálják dolgozó népünket az állami munka területén. A tanácsok feladatai Azok az új és nagyszerű feladatok, amelyek az új szakasz célkitűzéseiből fakadnak, legyenek azok vazdasági, igazgatási vagy szociális-kulturális feladatok, csaknem minden területen a hely' tanácsokon keresztül, vagy azok közreműködésével válnak valóra. A párthatározat, és kormányprogram célkitűzéseinek megvalósítása a tanácsok helyes, vagy helytelen, jó, vagv rossz munkáján múlik, azon. hogy a jó és helyes határozatok, vájjon ugyanolyan jól és helyesen kerüínek-e kivitelre. Helyi tanácsainknak, azok vezetőinek és dolgozóinak fő figyelmüket azokra a döntő feladatokra kell összpontosítani, amelyek az előttünk álló időszakban pártunk politikájának homlokterében állanak: a lakosság életszínvonalának emelésére anyagi és kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégítésére a mezőgazdasági termelés fellendítésére. a mezőgazdaság szocialista átszervezésére, az állami fegyelem és állampolgári kötelességteljesítés megszilárdítására és az osztályellenség elleni fokozottabb harcra. A lakosság életszínvonalának emelése érdekében helyi tanácsainknak fő figyelmüket a helyi .ipar...ás.-hgb'i-. erőforrások foko.- zotlabb fejlesztésére és felhasználására kell fördítaniók. A lakosság közszükségleti cikkekkel való jobb ellátása érdekében a tanácsoknak nagyobb gondot kell fordítani a helyi szövetkezeti- és magánkisipar és kiskereskedelem , munkájára, az áruellátás megjavítására. Nagy figyelmet kell fordítani a javító és szolgáltató üzemek működtetésére, hogy minden tekintetben ki tudják elégíteni a lakosság igényeit. Szélesíteni keli a tanácsok községpolitikai tevékenységét, fejleszteni kell a közszolgáltatásokat, valamint a szociális és kulturális intézményeket, jobban fel kell karolni az. egyéni kezdeményezést, bátrabban kibontakoztatni a tömegek aktivitását a községpolitika terén, az állandó bizottságok közreműködésével, a költségvetés alapján kitűzött tervfeladatok végrehajtására. Pártunk Központi Vezetőségének múlt év október 31-i ülésén hozott határozata megállapította, hogv Magyarországon a szocializmus további építésének kulcskérdése, egész fejlődésünk és második ötéves tervünk dönLő láncszeme a mezőgazdasági termelés fejlesztése. Olyan célkitűzés ez, amelyet megvalósítani csak pártunk és egész népünk egységes erőfeszítésével lehet, A mezőgazdasági termelés fejlesztésére irányuló intézkedések végrehajtása, a határozatoknak helyi viszonyokra való alkalmazása — a megyéi, járási és községi tanácsok feladata. Ehhez a ^tanácsok népművelési szerveinek Ts nagyarányú segítséget kell ad- niok a parasztság körében végzett felvilágosító munkával és á néptömegek mozgósításával. Helyi tanácsainknak messzemenően fel kell karolniok a dolgozók helyes kezdeményezését, javaslatait. Fel kell tárniok és fel is kell használótok az összes helyi lehetőségeket és erőforrásokat fejleszteniük kell a munkaversenyt. A termelési bizottságok szervezésével és működésével a falu legjobb erőit a mezőgazdasági termelés fejlesztésének szolgálatába tudják állítani. E téren községi tanácsaink máris kiváló eredményeket értek et Olyan tömegerőket mozgósítottak a párt- és kormányhatározat megvalósítására, amilyenre még nem vóft példa — pártunk új politikája nagy lendületet és kedvet adott a munkának, ami tanácsaink számára széles lehetőségeket adott a helyi lakossággal, a dolgozó parasztsággal való szoros együttműködés és kölcsönös bizalom megferemtésének. A feladatok dandárja azonban még hátra van. Helyi tanácsainknak a rendkívül kedvező helyzetet felhasználva, teljes lendülettel és lelkesedéssel kell a szerteágazó mezőgazdasági feladatokat végezni. Tanácsainknak, vezetőiknek és dolgozóiknak becsületbeli ügye legyen a mezőgazdasági termelés fejlesztése. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat sikeres végrehajtása, a tanácsok minden tagozatában, a megyei, járási és községi tanácsokban egyaránt, megköveteli a mezőgazdasági szakigazgatás és vezetés megerősítését szakképzett erők bevonásával, vagy átcsoportosításéval. Döntő a járási tanácsok ilyenirányú megerősítése, elsősorban a mezőgazdasági osztályok szakmai színvonalának emelése, a gépállomások munkájának megjavítása. A mezőgazdasági termelés fejlesztése terén a tanácsok másik felelősségteljes feladata a mezőgazdaság megsegítése vidékre irányított szakemberek; agronómusok:' ' mérnökök szakmunkások megbecsülése, munkafeltételeiknek biztosítása, megfelelő életkörülmények megteremtése, szociális és anyagi helyzetük megjavítása. A mezőgazdasági termelés általános fejlesztése mellett helyi tanácsainknak nagy figyelmet kell fordítaniok a mezőgazdaság szocialista átszervezésére. Termelőszövetkezeteink gazdasági és szervezeti megszilárdítása és fejlesztése a tanácsi munkában igen fontos feladat. Különösen a járási tanácsokra hárul fontos szerep a termelőszövetkezetek megsegítése, jövedelmezőségük növelése és a termelőszövetkezetek megvédelmezése terén az ellenség bomlasztó törekvéseivel szemben. Tudatosítani kell a szövetkezeti vagyon védelmének szükségességét és a munkafegyelem megszilárdítását. A termelőszövetkezetek önállóságának szem előtt tartása mellett, a járási tanács végrehajtó bizottsága részéről fokozottabb és szakszerűbb segítséget kell adni a termelési, pénzügyi és költségvetési tervek elkészítésében és összehangolásában. A helyi tanács tagjainak állandó és eleven kapcsolatot kell tartaniok a termelőszövetkezetekkel. érezzék felelősségüket azok munkájáért. Különösen a gyengébb termelőszöv^kezetekről való mindenirányú gondoskodás, velük való fokozottabb törődés legyen járási tanácsaink fontos feladata. Államhatalmi és igazgatási szerveink működésének szilárd alapja a szocialista törvényesség, amely az állampolgári jogok biztosítása mellett az állami fegyelem és állampolgári kötélességteljesítés szigorú megkövetelésén alapul. A szocialista í törvényességnek abban kell kifejezésre jutnia, hogy minden állami és társadalmi szerv, hivatalos személy és állampolgár feltétlenül pontosan megtartja és megtartatja a népi demokratikus állam törvényeit és egyéb jogszabályait. Népi demokráciánkban ennek meg is vannak a biztosítékai. Az egvik: a dolgozó tömegek széleskörű részvétele az állami munkában, a hatalom gyakorlása és a közigazgatás terén egyaránt. A másik biztosítéka az, hogy nálunk és általában a néni demokratikus országokban a törvények és egyéb jogszabályok nem a lakosságra kívülről rákényszerített szabályok, hanem a lakosság túlnyomó többségének akaratát fejezik ki és megfelelnek a dolgozók érdekeinek, hisz a törvényhozói hatalmat is közvetlenül a nép gyakorolja központi és helyi szervei útján. A törvények pontos végrehajtása szigorú állami fegyelmet követel. Ezen a téren komoly lazaságok tapasztalhatók a helyi tanácsok vezetőinek és alkalmazottainak munkájában. Laza állami fegyelem mellett nem érvényesülhet a szocialista törvényesség. Itt a bajok gyökere. Amíg a tanácsi vezetők és alkalmazottak szeinélyük- ben nem teljesítik törvényes kötelezettségeiket, addig másokkal sem tudják a törvényeket betartatni! És ha az állampolgári kötelezettségek betartása terén komoly hiányosságok vannak, főképpen ebben leli magyarázatát. Az állami fegyelem lazasága, egész tanácsapparátusunk leggyengébb oldala. Szilárdan áll-* hat-é a tanács a szocialista törvényesség alapján ott, ahol mint a szabolcsmegyei Tiszabercel községben, az egész tanácsapparátus hát-* ralékos?! Vagy a tiszafüredi járásban, ahol nyolc község közül az első negyedben öt községben maga a VB elnöke is hátralékos volt? Szolnok megyében sem mutatkozik meg a tanácstagok példamutatása a törvények betartása terén. A szolnoki járásban a végrehajtó bizottsági tagok közül 587 fő van beadásra kötelezve. Közülük eddig 259-en nem teljesítették az állammal szemben fennálló kötelezettségeiket. Lehet-e törvényesség ott* ahol ilyen laza az állami' fegyelem? Neu! lehet Ott csak törvénytekneég lehet, akár lazaság, akár télkapás formájában. Az eltévelyedéstől, a lazaságoktól észtül" kapásoktól a szigorú állami íegyeleirt óvja meg helyi tanácsaink vezetőit és dolgozóit egyaránt. Más valamiféle csodaszer nincs. Ezért helyi tanácsaink és* egyéb állami szervek munkájában | az előttünk álló legfontosabb feledni, aa állami fegyelem megszilárdítása. (Taps. Az egérz állami munkábar ez az a döntő láncszem, amelyet megragadva, tanácsaink munkájában is minden gyengeséget kiküseöliöíhe+iink, áUambatalmunh tekintélyét növelhetjük. A helyi tanácsok elsőrendű feladata teljes mértékben a jogok és kötelességek terén egyaránt érvényt szerezni a törvényeknek, az állami, társadalmi élet és gazdasági élet minden területén. -ó ' A tapasztalat azt'' ':iWÍfwtja; hogv helyi tasnicsairtknil a ‘törvényesség tekint etében a törvények alkalmazása és betartá~;i terén, komoly bizonytalanság uralkodik* főképpen az állampolgári kötelességteljesítő« megkövetelése terén. A töfve- nvesoéget egyoldalúim értelmezik, ideg- pedig úgy, hogy csak a törvényadta jogok biztosítására törekednek, míg a törvényes kötelezettségeket nem követelik meg, a törvények előírásait- és a mulasztásért iáró bürvte.tést nem alkalmazzák, amit főképpen az adófizetés és a'begyűjtés terén • mutatkozó lemaradás mu- "tat \Tláfi30«*a<i3. Helyi t.ar*<aCÄ-aki1& vezetői-1 nek. feklcís fuikkcionÁríUí*aitibak és .be* oszlottjainak egyaránt tudniok keli, hogy nemcsak a törvények alkalmazása során elkövetett túlkapás törvénysértés, hanem az állampolgári kötelességek^ teljesítésének elmulasztása is törvénysértés, ami ellen nem kisebb szigorral kell fellépni, mint a túlkapások ellen. (Taps.! A bizonytalankodás után most már ideje* helytállni a törvénye««?» védelmében az álkimlytalom tekintélyének megszilárdításában. Tudni kell, hogy a törvények betart éri sáriak megkövetelés« nem gyengíti ed nem rontja a tanács és a dolgozó tömegek viszonyát és kapcsolatait, bánom erősíti a karácsokat, javít ja a tanács é* á nép viszonyát, növeli az állam tekwvté-“ lvét. Gyenge, lm és bizonytalankodó államszerveknek nincs fekintélviik a dolgozó tömegek előtt, ez tánácsszervéze- tiink aláásásánitk egyengeti az útját. Dolgozó népünk, a. falun pedig dolgozó parasztságunk zömét nem a lazaság, liánéra a törvények igazságos, de szigorú alkalmazása állítja helyi tanácsaink mellé. A nép igazságérzote ezt követeli a tanács vezetőitől és dolgozóitól. A 1-“ nácsha. annak igazságos és törvényes működésébe. vetett bizalmat sem mi »e.irt gyengítheti meg jobban, mint tanáén- sze rveánknek és dolgozóinknak a törvénytelenségek előtti meghátrálása, ha sze- methűnyrak a kötelesség teljesítésének elmulasztása felett. • A tanácsi apparátusban az állami fegyelem megszilárdításának. ami előfeltétele a törvények igazságos, de szigorú alkalmazásának, egvik fontos követelményé, hogy a tanácsi vezetők és beosztottak is. az érdekelt lakomái,ts jól ismerjék a törvényerejű rendeleteket, a minisztertanács határozatait, a minisztériumok által szakterületükre kiadott jogszabályokat. Ennek érdekében széleskörű felvilágosító munkát kell folvtatni a lakosság körétien a dolgozókat érintő rendelkezések népszerű megmagyarázására. Kötelezővé kell tenni a tanácsi vezetők és alkíilmazottok számára, a tanácsok munkáját érintő jogszabályok és utasítások pontos ismeretét, beható tanulmányozás és feldolgozás útján. Rendszeresíteni keM a k»gyűléseken élőszóban történő jogszabály magyarázatot. , . (Folytatás az 5. oldalon.)
