Észak-Magyarország, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-01 / 103. szám
ÉLJEN A SZOCIALIZMUST ÉPÍTŐ MAGYAR DOLGOZÓ NÉP! ... •» . — ____________ ■ - ———————————— , Állták szavukat a DIM A VÁG kovácsmű helyének dolgozói Izzó munkadarabok mellett szorgoskodnak a DIMAVAG ko- vácsműhelyóben. Az egyik legnagyobb kalapács mellett doF gozik Nagy Lajos brigádja. Most a Kismotor és Gépgyár részére készítenek forgattyus- tengelyéket. A brigád tagjai május 1. tiszteletére megfogadták, hogy egy műszak alatt az eddigi 99 darab helyett 110-et kovácsolnak. Ezt a vállalásukat becsülettel teljesítették, 118 forgattyustengelyt munkáltak meg egy műszakon, s teljesítményük 160—180 százalék között mozgott. Nagy elvtársat méltán javasolták dolgozó társai sztahánovista kitüntetésre. A műhely egyik legnagyobb sajtológépén dolgozik Hodzi Frigyes brigádja. A brigádban néha előfordult, hogy a Csepeli Autógyár részére készített tengelyekből egy-egy selejtes lett. A brigád május 1. tiszteletére szavát állva elérte, hogy nemcsak a selcjtet szüntette meg, hanem a gyártási időt is 26 percre csökkentette az eddigi 34-ről. Példamutatóan dolgozott még a műhelyben Gácsi Ferenc, Pap József és Tóth Béla. A szép eredmények elérését nagyban elősegítették a műszaki dolgozók. V. M. Molotov elvtárs a genfi értekezlet csütörtöki ülésén kifejtette a Szovjetunió álláspontját a koreai kérdéssel kapcsolatban fl jól végzett munka után vidáman Ünnepeinek a salővölgyi erdőgazdaság dolgozói ^ ’ Vidáman ünnepelnek első féléves tervét befe- Az erdősítésnél Ambrus ma a sajóvölgyi erdőgaz- jezte. A putnoki és ózdi Juli» és Molnár Erzsébet j .2 » i - erdészet dolgozói vállal- munkacsapata ért el kidasag dolgozói. A banhor- b ____,2 „ százaié- tak’ hogy a fulIedekenv váti erdészet 120 kos teljesítményt ért el faanyagot május 1-re lesz utolsó 10 napos dekád- szállítják. Vállalásukat ban. A putnoki erdészet április 28-ra teljesítették. magasló eredményeket a fakitermelésnél pedig Lo- sonezi László munkacsa pata tűnt ki 140 százalékos teljesítménnyel. Mezőgazdasági háziipari kiállítás és vásár, vidám ünnepségek Parattznyán Parasznya községben május elsején és másodikén a kultúrotthon szakkörei és a népb^t kultúrműsorral egybekötött mezőgazdasági és háziipari kiállítást és ünnepi vásárt rendeznek. A kiállítás és a vásár május 1-én 12 órától este 7 óráig. 2- án délelőtt 10 órától este 7 óráig lesz nyitva. Május elsején a kultúrotthon udvarán egésznapos, éjfélig tartó táncot rendeznék a falu dolgozói. Május másodikén este 7 órai kezdettel a kultúrotthon népi tánccsoportja a kultúrotthon színpadán bemutatja a járási kulturversenyen is nagy sikert aratott „Parasznyai lakodal- mast'1. Ketten nyerték a 100.000 forintos főnyereményt A második Békekölcsön negyedik sorsolásán két nyertesnek jutott a százezer forintos főnyeremény. Győrfi Sándor, a Landler Jenő járműjavító segédmunkása, az 5916 sorozatszámú 125/A sorszámú kötvény tulajdonosa az egyik boldog nyertes. Az 5916 sorozatszámú 125/B jelzésű kötvény Knoll Józsefnek, a Hungária Jaquard szövőgyár szövőmunkásának tulajdonában volt, aki időközben meghalt. A nyereményt így örököseinek fizetik ki. (MTI) A párisi dolgozók mégis megnnneplik májas elsejét A francia kormány — mint ismeretes —- minden haladó gondolkodású ember mélységes felháborodására, betiltotta Parisban a munkások hagyományos május elsejei felvonulását a Palace de la Nationtoi a Palace de la Bastilleí-ig. Az amerikai zsoldbaii álló Laniel kormány tehát ugyanúgy lábbal tiporja a francia nép elemi jogait, mint ahogy csak a náci megszállás alatt Herr General Stuipnágel merészelte. Szerte egész Franciaországban felháborodott tiltakozást váltott ki a fasiszta szellemű rendelkezés. A szakszervezetek együttesen tiltakoztak ellene. A CGT-hez tartozó szakszervezetek szajnamegyei szövetsége felhívást intézett a párisi és páfis- környéki dolgozókhoz, hogy május elsején a vincenessi erdőben gyülekezzenek az ünnepség megtartására. így tehát a párisi dolgozók mégis ünnepelnek, hitet tesztnek a világ dolgozóival való testvéri összetartozásukról. Megyénk dolgozói — elsősorban azck az idősebb munkások, akik még jól emlékeznek a 1 Horthy-fásizmus hasonló terrorisztikus intézkedéseire •— mélységes együttérzéssel gondolnak a párisi munkások harcára és a ló. szabad május 1. boldog ünnepén testvéri szolidaritásukat fejezik ki irántuk. Pénteken a genfi értekezlet mindössze 40 perces ülésén Thaiföld és Törökország képviselője szólalt fel Genf (MTI) A genfi értekezlet pénteki, Ötödik Ülése mindössze negyven percig tartott. Az ülésen, amelyen Mölotov szovjet külügyminiszter elnökölt, Van Narabhip Bongszpraband, thaiföldi és Csóvát Acsikaiin, a török küldöttség vezetője vázolta kormányának a koreai kérdéssel kapcsolatos álláspontját. Mindkét szónok kompromisszumos megoldás szükségességét hangoztatta, ugyanakkor azonban ki jelentették, hogy a koreai kérdést az ENSZ 1950. október 7-én amerikai nyomásra hozott egyoldalú határozatának alapján kellene rendezni. A szovjet’ és a kínai küldöttség pénteken nem tartott sajtóértekezletet. A francia küldöttség sajtóértekezletén közölték, hogy Molotov szovjet külügyminiszter pénteken délben villásreggelin vendégül látta Eden angol és Csou En-laj kínai külügyminisztert. A villásreggelin folytatott eszmecseréről péntek estig nem adtak ki hivatalos jelentést. Az amerikai küldöttség sajtó- értekezletén bejelentették, hogy Bedell Smith amerikai külügyminiszterhelyettes szombaton Genfbe érkezik. Dulles hétfőn átadja Bedell Smith-nek az amerikai küldöttség vezetését és visz- szautazik Washingtonba. A genfi értekezlet az eredeti tervtől eltérően szombaton nem tart ülést. A legközelebbi ülés hétfőn délután három órakor kezdődik. A hétfői ülés szónoki listájára egyelőre csak a délkoreai küldöttség vezetője iratkozott fel. Csou En-laj elvtárs üdvözlő távirata Nehruhoz Peking (Uj Kína) A Kína Tibet körzete és India közötti kereskedelem és kapcsolatok tárgyában kötött kínai-indiai egyezmény aláírása alkalmából Csou En- laj csütörtökön üdvözlő táviratot intézett Nehru indiai miniszterelnökhöz. A távirat hangsúlyozza: Ez az egyezmény, — amely egymás területi integritásának és szuverenitásának kölcsönös tiszteletben tartása, a kölcsönös meg nem támadás, az egymás belügyeibe való kölcsönös benemavatkozás, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök, valamint a békés egymásmelleit élés elvein nyugszik — új alapokra helyezte országaink kapcsolatait Kína Tibet körzetében. Ennek az egyezménynek megkötése ékesszólóan bizonyítja azt a tényt is, hogy méltányosan rendezni lehet bármilyen nemzetközi kérdést mindaddig, amíg a nemzetek a íerttemiitett elvekhez tartják magukat és a tárgyalások útját járják, Genf. Az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Iljicsov, a szovjet küldöttség szóvivője csütörtökön este sajtóértekezleten számolt be a genfi értekezlet negyedik üléséről, amelyen Casey ausztráliai és Molotov szovjet külügyminiszter mondott beszédet a napirend első pontjaként szereplő koreai kérdésről. Casey kijelentette: Nem mindenben ért egyet Nam írnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének a genfi értekezleten előterjesztett javaslatával, de úgy véli, Nam ír javaslata feltétlenül megérdemli, hogy a konferencia résztvevői komolyan és érdemlegesen foglalkozzanak vele. A genfi értekezlet csütörtöki ülésén Casey után Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere emelkedett szólásra. V. M. Molotov a többi között a következőket mondotta: A mostani genfi értekezleten két kérdést kell megvitatni: először a koreai kérdés békés rendezésének kérdését, másodszor az indokinai béke helyreállításának kérdését. El lehet mondani, hogy a genfi értekezlet ázsiai kérdésekkel foglalkozik. Mind a koreai, mind az indokínai kérdés a legidőszerűbb ázsiai kérdések közé tartozik. Ezzel kapcsolatban feltétlenül figyelembe kell venni, hogy ezen az értekezleten csak néhány ázsiai ország vesz részt. Ugyanakkor nem lehet eléggé felbecsülni azt a tényt, hogy ezen az értekezleten az utóbbi évek során most először vesz részt minden nagyhatalom: Franciaország, Nagy- Britannia, az Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság, a Szovjet- únió. Ezzel kapcsolatban különösen hangsúlyozni kell, hogy Ázsia nagyhatalma, a Kínai Népköztársaság hozzájárulhat a jelenlegi értekezlet munkájához az ázsiai helyzet fent- említett időszerű kérdéseivel kapcsolatban. Az értekezlet mai összetételében a Koreára vonatkozó kérdésekkel kezdte meg munkáját. Az a feladat áll előttünk, hogy békés úton megte< remtsük az egységes és független Koreát. Természetesen a koreai kérdés megoldása mindenekelőtt maguknak a koreaiaknak, magának a koreai népnek a dolga. Semmiféle olyan megoldás, amelyet más országok kényszerítenek rá a koreai népre, nem elégítheti ki a koreai népet, nem szolgálhatja a koreai probléma tartós rendezését. Feltétlenül számolni kell Korea történelmével és különösen a koreai nép függetlenségi harcának történetével. V. M. Mölotov a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a genfi értekezlet legfontosabb feladata, hogy segítséget nyújtson a koreai népnek Korea egységének helyreállításában. Minden erőnket latba kell vetnünk annak érdekében — mondotta —, hogy a koreai nép békés eszközökkel megtalálja a módot egységes, független demokratikus államának megteremtésére. A koreai kérdés békés rendezésében minden olyan állam érdekelve van, amely a nemzetközi feszültség enyhítésére és az egyetemes béke megszilárdítására törekszik. Másfelől feltétlenül számolni kell azzal, hogy az ENSZ, egyes államok nyomása következtében egyoldalú álláspontra helyezkedett és képtelennek bizonyult a koreai kérdés rendezésére. A koreai kérdés megvizsgálása során nekünk Is számolnunk kell azokkal a gyökeres változásokkal, amelyek az ázsiai országok politikai fejlődésében az utóbbi időben, különösen a második világháború befejezése óta mentek végbe. Az ázsiai országok népei komoly sikereket értek el a függetlenségükért, az idegen uralom alóli felszabadításukért vívott harcban. Ma már lehetetlen figyelmen kívül hagyni ezt. A földkerekség lakossága körülbelül kettő milliárd 400 millió emberből áll. A föld lakosságának több mint a fele Ázsia területén él. Ázsia lakosságának túlnyomó többsége azonban még a XX. század elején is vagy gyarmati helyzetben, vagy félgyarmati és függő helyzetben volt. Azóta gyökeres változások történtek Ázsiában. Ebben a vonatkozásban döntő fordulat történt az Oroszországban 1917-ben végbement szocialista forradalom óta, azóta, hogy megalakult a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, amely szakított a cárizmus imperialista politikájával és más országokkal való kapcsolatait ezen országok nemzeti szabadságának és függetlenségének elismerése alapján alakította ki- Az Ázsiában lefolyt alapvető politikai változások mindenekelőtt leginkább a több mint 500 millió lakosságú Kínában tükröződnek vissza. Amióta megalakult a Kínai Népköztársaság, itt Is létrejöttek a népi demoitratiküs rendszer szilárd alapjai. Ki tagadhatja továbbá, hogy a történelem porondjára lépett egy olyan ország Is, mint India, amelynek lakossága több mint háromszáz millió. Különösen foglalkozni kell Kína kérdésével, amely különleges helyzetet tölt be a nemzetközi ügyek terén — hangsúlyozta V. M. Molotov. Azt hiszem, nem árulok el titkot, ha azt mondom, hogy a Szovjetúnió és a Kínai Népköztársaság között szilárd baráti kapcsolatok jöttek létre. Az is ismeretes, hogy sok más állam csak azért nem létesített normális kapcsolatokat a Kínai Népköz- társasággal, mert ezt kívülről minden eszközzel akadályozzák. Ami az Amerikai Egyesült Államokat illeti, ennek az országnak a kormánya nyilt agresszív politikát folytat a Kínai Népköztársasággal szemben. Ez az Egyesült Államok részéről folytatott agresszív politika egyúttal rányomja bélyegét az egész mai ázsiai helyzetre is. Amióta a kínai nép elűzte országa területéről Csang Kaj-sek csődbekerült klikkjét, amely nem a kínai nép szükségleteit tartotta szem előtt, hanem a külföldi tőke egyszerű kiszolgálója volt és amióta megalakult a Kínai Népköztársaság, az egyik agressziós lépést a másik után követik el a Kínai Népköztársaság ellen. A fő felelősség ezért az Amerikai Egyesült Államok uralkodó köreit terheli. Az utóbbi időben az Indokinai bábkormányok védelmének ürügyével tervekét szőnek egy délkeletázsiai katonai szövetség megteremtésére, jóllehet ebben a katonai szövetségben nem szándékozik részt- venni egyetlen olyan ázsiai állam sem, amely ad magára. Mialatt igen nagy események történtek, amelyek az ázsiai országok és mindenekelőtt Kína nemzeti és szociális újjászületésének kezdetét jelentik új, demokratikus alapokon, amelyek összhangban állnak a haladás és a demokrácia fejlődésének jelenlegi szakaszával, bizonyos amerikai körök görcsösen ragaszkodnak a régihez, a gyarmati és félgyarmati rendszer fenntartásához. Az Egyesült Államok ellenséges politikája a Kínai Népköztársasággal szemben a legnegatív módon hat ki az időszerű ázsiai problémák megoldására. Az Egyesült Államok külügyminiszterének az ázsiai helyzet kérdésével kapcsolatos legutóbbi kijelentései arról tanúskodnak, milyen erős még bizonyos körökben a hajlam a régi iránt, ami már túlélte magát, milyen erős még mindig a vonzódás az imperializmus idejétmulta gyarmati politikájához- I Április 16-án az amerikai lapok közölték az amerikai külügyminiszter egyik nyilatkozatát, amelyben a Kínai Népköztársaság megalakulását — ami, mint ismeretes, a kínai nép önkéntes akarata alapján történt — „nagy katasztrófának“ mondja, amely „a kínai szárazföld elvesztését jelenti“., Az amerikai államférfi idézett nyilatkozata egyetlen szót sem tartalmaz Kína, Délkelet-Ázsia és a csendesóceáni szigetek népeinek nemzeti érdekeiről és jogairól. Ehelyett ez a nyilatkozat világosan kifejezésre juttatja azt a törekvést, hogy minden eszközzel megakadályozzák a nagy kínai nép és a többi ázsiai nép áttérését a régi gyarmati és félgyarmati életről egy új, szabad életre, új, demokratikus rendszerre. A genfi értekezlet lehetővé teszi, hangsúlyozta ezután V. M. Molotov —, hogy minden oldalról megismerkedjünk azokkal az ázsiai problémákkal. amelyeket jelenleg a legidőszerűbbnek tartanak. Itt most lehetőségünk van arra, hogy meghallgassuk a különböző nemzeteket és eszmecsere alapján olyan megoldást találjunk a felmerülő kérdésekre, amely megfelel az érintett országok érdekeinek és egyúttal a haladás és a béke megszilárdítása érdekeinek. Ha így kezeljük például a koreai kérdést, ez sokban elősegítheti az egységes és független, demokratikus Korea megteremtése kérdésének békés úton való megoldását, elősegítheti a koreai kérdés valóban békés rendezését. A genfi értekezlet el fogja ezt érni, ha abból az elvből indul ki* hogy az ázsiai népeknek megvan a teljes joguk arra*A ihogy maguk döntsék el ügyeiket r hogy ez mindenekelőtt saját dolguk. A jelenlegi értekezlet feladatai* nak Ilyen értelmezése a legnagyobb mértékben összhangban állna az ázsiai népek szabadságának és nemzeti felemelkedésének érdekeivel és egyúttal az ázsai béke megszilárdításának és az egyetemes békének érdekeivel is. Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság küldöttségének vezetője kifejezésre juttatta itt azt a gondolatot,, hogy kívánatos az ázsiai országok együttes erőfeszítése az ázsiai béke biztosítása szempontjából. A szovjet küldöttség teljes mértékbe* osztja ezt a véleményt. A szovjet küldöttségnek az a véleménye — mondotta végül \. M. Molotov —, hogy azok a javaslatok, amelyeket Nam ír, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere terjesztett elő, alapul szolgálhatnak ahhoz, hogy megfelelő határozatokat hozhassunk Korea kérdésében. Ezek a javaslatok megfelelnek a koreai nép nemzeti törekvésének, hogy helyreálljon hazájának egysége és összhangban vannak a népek közötti béke megszilárdításával. (MTI) Tibetre vonatkozó egyezményt irtok alá Pekingben a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának ás az Indiai Köztársaság kormányának képviselői Peking (Uj Kína) 1953 december 31. és 1954 április 29. között a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának küldöttsége és az Indiai Köztársaság kormányának küldöttsége tárgyalásokat folytatott Pekingben a két ország közötti kapcsolatokról Kína Tibet körzetének kérdésében. A tárgyalásokról Pekingben kiadott közlemény a többi között hangsúlyozza: A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya és az Indiai Köztársaság kormánya — attól az óhajtól vezéreltetve, hogy előmozdítsák a Kína Tibet körzete és India közötti kereskedelmet és kulturális kapcsolatokat, valamint, hogy megköny- nyítsék a két ország népei közötti zarándoklást és utazást — elhatározta, hogy egyezményt köt az alábbi elvek alapján. Egymás területi integritásának és szuverenitásának kölcsönös tisztelet- bentartása; Kölcsönös megnemtámadás; Kölcsönös benemavatkozás egymás belügyeibe; Egyenlőség és kölcsönös előnyök; Békés egymás mellett élés. A fenti elvek alapján a Kínai Népköztársaság és az Indiai Köztársaság egyezményt kötött Kína TibeS körzete és India közötti kereskedem lemről és kapcsolatokról. A hatodik cikkely kimondja: Az egyezmény aláírásával egyidejűleg az alábbi tartalmú jegyzékváltás történt Csang Han-fu külügyminiszterhelyettes és N. Raghavan nagykövet között: India kormánya örömest visszavonja Kína Tibet körzetében lévő katonai kisérő alakulatait és teljes felszerelésükkel átadja Kína kormányának az összes pihenőházakat* posta, távírda ős távbeszélő szolgálatokat, amelyek Kína Tibet körzetében India kormányának birtokában vannak. A két fél Pekingben további tárgyalásokat folytat az ezzel kapcsolatos gyakorlati intézkedésekről, valamint más kérdésekről* mint a két fél kereskedelmi ügynökségeinek és kereskedőinek elszállásolása, állandó jellegű kereskedelmi ügynökségek létesítése a két kormány által, a kereskedők és zarándokok utazásának és normális kereskedelem folytatásának kérdései. — LA TINA MERIK AI LAPOK köze lései szerint a haladó szervezetek május 1. megünneplésére készülve figyelmüket mindenekelőtt a békééft és a nemzeti felszabadulásén vívott harcra fordítják.
