Észak-Magyarország, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-09 / 84. szám
fefészok! Martinászait! Hengerészek! A megyei pártértekeziet tiszteletére csekkentsétek termelési adósságotokat! Falusi kommunisták küldöttei a pártértekezleten ■aauuMuwii»iTOg»ww'j»^wuj>iiu ' mii— h Egy élenjáró eienyétei parasztasszony Az encsi járásban, mélyen a hegyek között van egy kis község: Csenyéte. — Még az .autóbuszmegállóhoz is több mint négy kilométert kell gyalogolnia annak, aki onnan a városba akar menni. Itt, ebben a kis faluban lakik népes családjával Lengyel Istvánná. Jóval túl van már a negyvenen. A községben — a szeretet jeléül — egyszerűen csak Margit néninek hívják. Sokszor elmennek hozzá ügyes-bajos dolgaikkal, panaszaikkal, hiszen mint népnevelőt is jól ismerik. Férje a községi alapszervezet titkára, — esténkint odahaza sokat beszélgetnek a község problémáiról. Különösen az új kormányprogram óta gyakoriak ezek a beszélgetések. Ugyanúgy, mint megyénk többi községében — a dolgozó parasztok az idén Csenyétén is különösen nagy kedvvel fogtak hozzá a tavaszi feladatokhoz. A frissen zölde'ő vetések a határban azt igazolják, hogy nem késlekedtek a munkávalSzép eredményeik vannak az állattenyésztésben is. 1—2 évvel ezelőtt még alig száz darab juhot tartottak a községben, ma már 5—600 darab juh van. Ezeknek legelő kellene, ami nagy gond. Volna ugyan alkalmas terület, kérvényezték is még a múlt évben, de választ sem kaptak rá. Emiatt sokat bosszankodnak. Egyéb panaszuk is van, ezeket Lengyel Istvánná ismertetni akarja a megyei pártértekezleten, amelyen mint küldött résztvesz. A földművesszövetkezetben — amióta Baktához tartozik — szinte rendszeressé vált, hogy nagyon fontos árucikkek hiányoznak. A napokban például nem volt cukor. Varrótűt, cérnát sem lehet kapni. Sürgetni akadja, hogy jobban gondoskodjanak a forgalomból kieső, messzi falvak dolgozóinak áruellátásáról, ami még job. ban növeli a dolgozó parasztok termelési kedvét. Beszélni akar Lengyel Istvánná arról is, hogyan kívánják tovább emelni a terméshozamot, s beszámol arról, hogy községük s ő maga hogyan készült a megyei pártértekezletre: első negyedévi beadási kötelezettségének határidő előtt eleget tett, s már teljesíti második negyedévi előírását is. Példát mutat a beadásban, akárcsak a mezőgazdasági munkában. Sokszor kitüntetett dolgozó paraszt Hapcsák István elvtárs 12 holdas abaujkéri dolgozó paraszt, is küldöttként résztvesz a holnap kezdődő megyei pártértekezleten. Ezt a fontos megbízatást Rapcsák elvtárs jó munkájával, példamutatásával érdemelte ki. Az élenjáró gazdák közé tartozik. Bizonyítja ezt sok kitüntetése és dicsérő oklevele. A múlt *vben is három holdról 48 mázsa árpát takarított be, búzából pedig több mint 13 mázsát holdankint. Rapcsák elvtársnak az a véleménye, amit — igen helyesen — többször is hangoztat: „Az a legfontosabb, hogy a szó és a tett összetalál- kozzon‘‘ Az állam iránti kötelezettség, az adófizetés, a beadás teljesítésében mindig a legelsők között van a községben. Rapcsák elvtárs pártvezetőségi tag, bizalommal fordulnak hozzá a kommunisták és a pártonkivüli dolgozó parasztok is. Kérik a tanácsát, véleményét, ő pedig mindig készségesen magyaráz, segít. Tapasztalata van bőven, hiszen már csaknem 40 éve gazdálkodni. A tél folyamán a Szabad Föld Téli Estéken nem egy előadást tartott arról, hogyan lehet növelni a terméshozamot, fejleszteni az állatállományt. Szavát meghallgatják, hiszen tudják: istállójában olyan rend van, hogy akárki megnézheti. A múlt évben 5800 forintért adott el egy apaállatot. Most is nevel egyet. Egyik tehene naponta 16 liter tejet ad. Amikor a termelési bizottság megalakult, elsőnek választották meg Rapcsák elvtársat. Sokan meg is jegyezték: — Eddig is sok jó tanácsot adott, ilyen emberek kellenek a termelési bizottságba ... Rapcsák elvtárs gondosan készül a megyei pártér- tekezletre. Lesz mondanivalója bőven. Beszámol arról, hogy a kormányprogram megjelenése óta az abaujkéri dolgozó parasztok nótaszóval dolgoznak a határban. Vidám, jókedvű mindenki. Érzik a párt és a kormány segítő kezét. Azután el akarja mondani azt is, hogy bizony a helyi pártszervezetnek még sokat kell javítania munkáján, hogy minél közelebb kerüljön a dolgozó parasztokhoz. Tóth Géza ifjúsági lakatos brigádja a miskolci fütőházban a párti kongresszus tiszteletére vállalta 6 mozdony részleges kijavítását és azt£ hogy 6 mosógép lakatos munkáit elvégzi Vállalását február 15-if túlteljesítette, 9 mozdonyt és 9 mosógépet javított ki s egy vízdarut if helyrehozott. Azóta újabb vállalást tett. — Képünk Tóth Géza brigáéU vezetőt. Vály József, Farkas Ferenc és György János brigádtagokat aorazolja. -tii, IBrdSJi fia«, felvételei.* karbantartó brigád sikere Az ózdi fíromhengermfl karbantartásánál Mihály Béla lakatos brigádja márciusi tervét 260 százalékra teljesítette. Ezzel kongresszusi vállalásának is eleget tett. Újabb vállalásával segíti Bódi Béla és Tengely István Kossuth-díjas sztahanovisták DISZ-brigádjait és Lajos Ferenc sztahanovista hengerész brigádját, hogy a versenyben még szebb eredményeket érjenek el. Kommunista és kiváló pártonkivüli pedagógusok megbesxélése Miskolcon A- megye kommunista és kiváló párten- kívüli pedagógusai Miskolcon a Pártoktatás Házában megbeszélést tartottak, amelyen a Központi Vezetőségnek a köznevelésről szóló határozata .alapján megvitatták a legfontosabb tennivalókat. Deme László elvtárs megnyitó szavai Után Táj ti Gyula elvtárs, a megyei párt- bizottság tagja mondott beszámolót. A közoktatás eredményei, hibái megyénkben Megyénkben a közoktatásban számo9 hagy feladatot oldottunk meg sikeresen — mondotta többek között. Felszámoltuk a régi uralkodóosztályok műveltségi monopóliumát. Középiskoláinkban a tanulók 76.5 százaléka munkás-, illetve parasztszármazású. Nagy mértékben kiszélesítettük az oktatást. Ma már megyénk középiskoláiban háromszor annyi diák tanul, mint 1938-ban. Uj iskolarendszert teremtettünk. Az egyházi iskolai rendszert és a jogászképzést felváltotta a gyakorlati szakemberek képzése. Létrehoztuk azokat a feltételeket, amelyek eredményeként a marxi—lenini szellemű oktatás gyökeret verhetett. Megsemmisítettük a burzsoá-klerikális nevelés elvi alapjait, uralkodóvá vált a szocialista nevelés tartalma, módszere. A pedagógusok zöme megyénkben is magáévá tette pártunk célkitűzéseit, harcol azok megvalósításáért és ezzel pártunk, népi demokráciánk szilárd támaszává vált. Megyénkben a közoktatás azonban erősen megérezte, hogy párt- és állami szerveink nem foglalkoztak megfelelően az oktatással, a marxizmus—leninizmus helyes alkalmazásával és az új pedagógiai módszerek széleskörű elterjesztésével. A hibák forrása, oka — az alacsony színvonalú elméleti, ideológiai munka. Ebből következtek a hibák és elhajlások alapvető kérdésekben. Például elhanyagoltuk az általános iskolák fejlesztését, ugyanakkor aránytalanul fejlesztettük középiskoláinkat. Súlyos hiba volt az osztálypolitika mechanikus felfogása. Ez különösen a középiskolákban vált .Veszélyessé, ahol a kispolgári és értelmi* ségí tanulók szinté kirekesztve érezték magukat az ifjúság soraiból. Megmutatkozott ez a mechanikus felfogás pedagógusaink értékelésénél is. Súlyos hiba volt még, hogy megyénk iskolái nem kaptak megfelelő segítséget sem a társadalmi szervektől, gem a szülőktől. Ennek következtében nem alakulhatott ki az eredményes oktató-nevelő munka legfőbb előfeltétele: az iskolai és szülői nevelés egysége, az egységes követelménytámasztás, az egységes ráhatás. Legfontosabb feladataink Tajti elvtárs a feladatokat ismertetve hangsúlyozta: legfontosabb teendő .az osztatlan és részben osztott felső tagozatok megszüntetése, a szakrendszerű oktatás megvalósítása, mégpedig jólképzett szaktanárok által. Az első követelmény a körzetesítés fejlesztése. A cél az — és ezt már a következő évben el kell érni —, hogy a körzeti iskola legfeljebb 2—3 kilométerre legyen az odajáró gyermekek otthonától. A szakrendszerű oktatás — azaz a körzetesítés mellett — fokozatosan biztosítani kell általános iskoláinkban a jó tárgyi előfeltételeket. Ennek érdekében új tantermekre van szükségünk, rendbe kell hozni a meglévőket és vissza kell szerezni a más célra igénybevett iskolai épületeket. A budapesti iskolák példája nyomán megyénkben is fel kell újítani a pa.tro- nazs-mozgalmat, az „építsük, szépítsük iskolánkat“ és „miénk az iskola“-moz- galmat. Meg kell valósítanunk, hogy az igazgató, a testület, ezen belül az egyes nevelők munkájának elbírálásánál feltétlenül és elsősorban vegyük figyelembe a szemléltető eszközök, a szertárak fejlesztésében elért eredményeket. Az iskoláztatással kapcsolatban megállapította, hogy az általános iskola 8. osztályos kitűnő tanulóinak csak egy- harmada jelentkezett továbbtanulásra. Legfontosabb feladatunk most, hogy biztosítsuk ezeknek a munkás-paraszt származású kitűnő-, jelesrendü tanulóknak továbbtanulását. Ehhez széleskörű agitá- ciőra van szükség. A másik feladat — és ezt a mezőgazdaság fejlesztése követeli tőlünk —, hogy mennyiségileg és minőségileg javítsuk a mezőgazdasági technikumok iskoláztatási tervének teljesítését.. Pártunk gondoskodik a feladatok megvalósításához szükséges feltételek megteremtéséről. A Központi Vezetőség határozata a politikai és erkölcsi nevelés területén első feladatként jelöli meg a hazafias nevelést, valamint az iskolai fegyelem megjavítását, az öntudatos fegyelemre való nevelést- Ez a mi megyénkben is központi probléma. A megyei pártbizottság örömmel üdvözölte a miskolci nevelők által kezdeményezett, a fegyelem megjavítását célzó ankétet. A nevelés feladatait pedagógusaink egyedül nem tudják megoldani. Feltétlenül szükség van az iskola és családi nevelés egységére. Ennek érdekében mozgósítani fogjuk járási és helyi pártszervezeteinket, «melyek segítséget adnak iskoláinknak. Nevelőinktől mindenekelőtt azt várjuk, hogy elméletileg készüljenek fel alaposabban erre, ismerjék meg az öntudatos fegyelemre való nevelés legiobb módszereit. Hibáztatjuk kommunista és legjobb pártonkivüli pedagógusainkat, hogy még ma is eltűrik az egyes iskolákban előforduló testi fenyítést. Felelősség terheli emiatt a pedagógus szakszervezetet és a megyei tanács oktatási osztályát is. A jövőben a legszigorúbban lépjünk fel az ilyen jelenségekkel szemben. Igen fontos, hogy a gyakorlati élettől elszakadt oktatást megszüntessük, megvalósítsuk az elmélet és gyakorlat egy* ségét. Ebben az encsi járás nevelői mutatnak jó példát. A járás valamennyi iskolájában megvalósítják a kísérleti oktatást, Micsiirin-kerteket hoznak létre, ahol a tanulók gyakorlatban is elsajátítják az elméletben tanultakat. A pedagógusok társadalmi munkája ■ A célkitűzések megvalósításának előfeltétele a pedagógusok politikai és társadalmi megbecsülése, anyagi helyzetüknek életézánvonulukttak fokozatos javítása, Harcolni fogunk az elten, hogy egyes szerveink túlterheljék a pedagógusokat különböző megbízatásokkal, «mely iskolai munkájuk rovására megy, vagy pedig olyan megbizafásokkal lássák el, amelyek személyük, vagy tekintélyük lejáratására vezet. Do hangsúlyozzuk, hogy pedagógusaink nem szakadhatnak el a dolgozó tömegektől és továbbra is kívánjuk, hogy társadalmi munkát végezzenek. Pedagógusaink társadalmi munkája elsősorban az ifjúsági mozgalom, a DISZ és úttörő szervezetek munkájának segítése, a szülők között végzendő pedagógiai propaganda, a falusi kulturális munka irányítása, társadalmi éa természettudományi előadások tartása, a mer zőgazda'ág fejlesztésére hozott párt- és kormányhatározat ismertetése, népszerűsítése, valamint a felnőtt dolgozók nevelése legten. Ezzel a munkával járulnak legjobban a munkások és parasztok kulturális, szakmai színvonalának emelésé- 'hez. Pártunk és államunk a jövőben fokozottabban gondoskodik a pedagógusok lakásproblémájának megoldásáról. Anyagi körülményeik megjavítását szolgálja az az intézkedés, amely kimondja, hogy falusi és tanyai pedagógusaink számára 1—2 holdig terjedő konyhakertet kell biztosítani. Pedagógusaink elvárják tőlünk, hogy munkájukat megbecsüljük és ezt a megbecsülést meg is kell adni. A megyei pártbizottság nevében megköszönjük megyénk pedagógusainak odaadó, becsületes és áldozatkész munkáját, melyet az elmúlt évek során kifejtettek s amellyel nem kis mértékben járultok hozzá azokhoz a hatalmas eredményekhez, amelyeket hazánk és ezen belül megyénk gazdasági, politikai és társadalmi életében elértünk, — hangzott a beszámoló befejező része. Hozzászólások A beszámoló után több igen értékes hozzászólás hangzott el. Gőz Pál (Vadna) arról beszélt, hogy különösen bántja sok gyermeknek a felnőttekkel szemben tanúsított helytelen magatartása. Javasolta, bogy a községekben hozzanak létre egy bizottságot, amelynek tagjai a párt, a tanács és más tömegszervezetek megbízottai, vezetői és ez a bizottság segítse i pedagógus nevelőmunkáját. Négyest István (Ondi arról beszélt, hogy kösse* gükhen nagymértékben megnőtt a közéj*» iskolások száma és egyre többen kapeso* lódnak főiskolai tanulásba. Elmondotta) módszerüket, hogyan igyekeznek haaa* fiságra nevelni a tanulókat. Gál Gyűl* arról számolt be, hogy a Makarenko-mőd4 szerek alkalmazásával az iskolában a kol* lektíva nevelő ereiével küzdenek a hibák felszámolásáért. Ilozzászólt még Kotász Sándor (Sátora aljaújhely), Kiss György (Miskolc), Her* csut Tibor (Mezőcsát), Szabó András (Miskolc), Kosa Tibor (Encs), Bárt# Jőzsefné, Szalai István, Gyula Mária, Koren László. Az értekezlet résztvevői felhívással fon» dúltak a megye összes nevelőihez és tár* sadalmi szerveihez, hogy a Központi Ve* zetőség határozata alapján valósítsák meg a következőket: 1 Minden iskola a területéhez közelfekvő üzemekkel és társadalmi szervekkel tartson közös megbeszélést, hogy milyen segítséget tudnak nyújtani az oktató-nevelő munka anyagi feltételeinek további javítáJ sához, a felszerelés állandó bővítéséhez. Indítsanak mozgalmat, hogy minden iskola egészséges, szép, virágos legyen. 2. Megyénk pedagógusai törekedjenek következetesen az oktatás tartalmi színvonalának emelésére, ezt marxista-leninista és szakmai képzettségük fejlesztésével érjék cl. 3. A hazafiságra való nevelést és a fegyelem megszilárdítását tegyék az egész társadalom ügyévé és ennek érdekében a legjobb pedagógusok bevonásával, a sajtó és rádió felhasználásával, előadásokkal tudatosítsák a dolgozókban, szülőkben a szocialista nevelés alapclveit. 4. Társadalmi munkájukban falusi pedagógusaink tekintsék legfőbb feladatuknak a termelőszövetkezeti tagok és egyéni dolgozó parasztok kulturális színvonalának emelését, vegyék ki részüket a párt és a kormány határozatainak széleskörű is* mertetéséből.
