Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-23 / 69. szám
2 ESZAKMÄGYARORSZAG Kcűff, Í95S mtfrrfus 23 _ . M. Sz. Hruscsov elvtárs beszámolója a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülésén Moszkva (MTI) A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a közel múltban — mint ismeretes — határozatot hozott a szűzföldek és parla gon hagyott földek megműveléséről A „Pravda' március 21-i száma kö zölte N. Sz. Hruscsovnak, a Köz ponti Bizottság első titkárának beszámolóját, amelyet a Központi Bizottság teljes ülésén, a -határozat meghozatalát megelőzően tartott. Az alábbiakban röviden ismertetjük N Sz. Hruscsov beszámolóját. Hruscsov elvtárs bevezető szavai ljjan hangsúlyozta, hogy a Szovjet unió Kommunista Pártja minden erejét a békét építő munkának és a szovjet nép anyagi jóléte további emelésének szenteli. Az SZKP Központi Bizottsága szeptemberi teljes ülésének határo zatait és a párt, valamint a kormány azt követő határozatait a mezőgazdaság további fellendítéséről és közszükségleti cikkek gyártásának növeléséről minden szovjet ember egybehangzó helyesléssel és támogatással fogadta. Ezek a határozatok országunk határain túl is nagy visszhangot keltettek. A népi demokrati. kus országok dolgozói, az egyszerű emberek milliói a kapitalista országokban büszkék a szocializmus győz. tes országára. Az egész világ dolgozói saját szemükkel látják, hogy ; Szovjetunióban gyakorlatilag szerve zik meg a nép jólétének olyan fellendülését, amely elképzelhetetlen burzsoá országokban, mert a kapitalizmus áthághatatlan törvénye a proletariátus elnyomorodása és a parasztság tönkremenése. A szovjet dolgozók anyagi jólétének és kulturális színvonalának állandó emelkedése lehetővé teszi, hogy a becsületes emberek az egész világon még teljesebb mértékben értékeljék a szocialista rendszer előnyeit á kapitalista rendszerrel szemben Hruscsov elvtárs ezután a központi Bizottság szeptemberi teljes ülésén hozott határozatok teljesítésének eddigi eredményeivel foglalkozott és a többi között kijelentette; A párt főfigyelmct a gép. és traktorállomásoknak, valaiftint a kolhozoknak olyan képzett káderekkel való megerősítésére fordította, akik alkalmasak a gazdaság szakavatott vezetésére. A legutóbbi hónapokban az iparból és a népgazdaság más ágaiból, úgyszintén különböző intézményekből 23 ezer mérnök és technikus ment munkára a mezőgazdaságba. A plénum a legfontosabb feladatok egyikeként jelölte meg állandó, képesített gépkezelői személyzet megteremtését a gép- és traktorállomásokon. Az iparból és a népgazdaság más ágazataiból mintegy 50.000 gépkezelő tért vissza a gép- és traktorállomásokra. Nagy munkát fejtettünk és fejtünk ki a mezőgazdaság anyagitechnikai bázisának megszilárdítására. 1953-ban a mezőgazdaság, 15 lóerős traktorokban számítva, 139 ezer általános rendeltetésű traktort és más gépet kapott. Ezen belül az 1953. év negyedik negyedében, vagyis a plénum után, a szovjet ipar mintegy 42.000 traktort (15 lóerős traktorokban számítva) és sok egyéb gépet szállított a mezőgazdaságnak. A mezőgazdaság újabb fellendítéséért folyó harcban még jobban megszilárdul a munkásosztály és a kolhozparasztság szövetsége. A teljes ülés határozatai megkövetelték a pártmunka átszervezését, a pártvezetés közelebbvitelét a kolhoz, és szovhoztermeléshez. A szeptemberi teljes ülésen hozott határozatok valóraváltásáért a mező- gazdaságban folyó harc már hozott pozitív eredményeket. 1953 őszén a kolhozok és szovhozok 13 millió hektárral nagyobb területen végeztek őszi szántást és három és fél millió hektárral nagyobb területen szántottak feketeugart, mint 1952 őszén. A múlt évi eredmények alapján a kormány emelte a szarvasmarha-, juh_ és sertésállomány növelésének 1954-re előírt tervét A múlt évektől eltérően, 1953-ban növekedett a kol. hozparasztok, munkások és alkalmazottak személyes tulajdonát képező állatállomány. Országunk általában fedezi gabona- szükségletét, de ez a szükséglet állandóan nő. Ez különösen erősen mutatkozott meg az utóbbi években. Hruscsov elvtárs ezután rámutatott, hogy a szovjet emberek mind jobb és több élelmiszert akarnak fogyasztani Ezeknek a termékeknek a termelése azonban a gabonagazdaság fejlődésének színvonalától függ Ezért a feladat a gabonatermelés állandó növekedésének biztosítása- Meg kell állapítani, hogy a ga bonatermelés eddigi színvonala nem fedezi a népgazdaság minden szükségletét. Ezért a feladat az, hogy . már 1954-ben és 1955-ben jelentősen fokozzuk a gabonabetakarítást, az állami gabonabegyüjtést és felvásárlást pedig 1953-hoz képest legalább 35—40 százalékkal emeljük. A gabonatermelés növelésének legnagyobb, leghozzáférhetőbb és leggyorsabb lehetősége a terméshozam általános emelése mellett a gabonanövények vetésterületének kibő. vítése Kazahsztán, Nyugat-Szibéria az Ural-, a Volgamente, Észak-Kau- kázus és néhány más vidék szűz földjein és parlagon hagyott földjein A Szovjetuniónak minden lehető, sége meg van az új földek termővé- tételére mert a kolhozrendszer ’ látlanul tudja fejleszteni a mezőgazdaság minden ágát, a szocialista mezőgazdaság elsőrendű technikává1 rendelkezik, a szovjet ipar kellő mennyiségű gépet tud szállítani és meg vannak a szükséges vezetők és szervezők isA 13 millió hektár termővététele következtében — hektáronként 10 11 mázsát számítva — az ország 800—900 millió púd gabonával kap. többet, ebből 500-600 millió púd árugabona. Az újonnan termővétett földeken a gabonatermelést teljesen gépesíteni kell. Az új földek kiválasztásánál elsősorban a legtermékenyebb és a lakott helyekhez közelfekvő földek jönnek számításba. 1954-ben az új földeken működő gépállomások és szovhozok, több mint százhúszezer traktort kapnak. technika tehát nagy mennyiségben áll rendelkezésre, a fontos az, hogy helyesen fel is használják. Az új földek termővé tételének fontos feltételét a káderek képezik. Felhívással kell fordulni a mezőgazdaság gépészeihez, komszomolistákhoz, az ifjúsághoz, menjenek dolgozni azokba a gépállomásokba és szovhozok- ba, ahol új földeket tesznek termővé. Nem kétséges, hogy a szovjet nép köréből kellő számú ember kéül ki az új földek termővétételéhez. Kiemelte, hogy a 13 millió hektár termővététele csak a kezdet és fel kell készülni új, nehezebb feladatot jelentő földterületek termővétételéhez. Az új földek termővététele mellett, intézkedéseket kell tenni a művelés alatt álló földek helyesebb kihasználására. Határozottan meg kell javítani a gépállomások technikái ának kihasználását, szigorúan be kell tartani a mezei munkák elvégzésének határidőit, nem szabad csökkenteni vetőmagvak mennyiségét, nagy gondot kell fordítani a trágyázásra- Hruscsov elvtárs ezután részletesen foglalkozott egyes ipari növények termesztésének, a kertészetnek, gyümölcstermelésnek, a szőlészetnek a feladataival. Rámutatott, hogy fokozni kell a gyümölcs- és főzelékfeldolgozó üzemek építését. Részletesen foglalkozott a juhtenyésztéssel és kijelentette, hogy a gyapjutermelést 1958-ra 450.000 tonnára kell emelni. Majd foglalkozott a szovhozok gabonatermelésének növelésével és a sjfovhozok gazdasági tevékenységének megjavításával. Behatóan bírálta a mezőgazdasági szervek munkáját. Nem elég határozatokat hozni — hangsúlyozta — állhatatos munkára van szükség a bürokrácia megszüntetése érdekében. Területileg közelebb kell vinni a vezetés egyes láncszemeit a termeléshez. Kiemelte a mezőgazdasági propa. gandának, az élenjáró tapasztalatok elterjesztésének fontos szerepét. A falusi pártpolitikai munka kérdéseire rátérve, Hruscsov elvtárs kijelentette, hogy a központi bizottság nagy jelentőséget tulajdonít a köztársasági, határterületi, területi és kerületi pártbizottságok megerő sítésének, munkájuk megjavításának, a mezőgazdaság vezetése terén. Meg kell javítani a párt- és szovjet-káderek kiválasztását. Helytelen a rossz káderek ide-oda helyezése. A falusi jellegű kerületek pártbi zottságainak átszervezésével kapcso latban szükséges, hogy a kerületi bizottságok funkcionáriusai jól megértsék feladatukat, eligazodjanak a kolhoztermelésben, tudjanak együtt dolgozni az emberekkel, szeressék a nártmunkát. A legfőbb az egyénekkel való foglalkozás, amely az elmaradottakat aktív harcosokká teszi, olyanokká, akik küzdenek a gyenge kolhozok elmaradásának felszámolásáért. Minden módon erősíteni, segíteni kell a kolhozok, gépállomások és szovhozok pártalapszer- vezeteit. A kerületi bizottságoknak a tömegek között végzett munkája a kerületi kolhozok, gépállomások és szovhozok. gazdasági mutatószámain mérhető le. Ezután a mezőgazdasági káderek kérdéseivel foglalkozott. Megállapította, hogy nagy szükség van az elmaradt területeken a párt és szovjet káderek megerősítésére. Továbbra is kell szakembereket küldeni a mezőgazdaságba. A mezőgazdaságba küldött dolgozókat segíteni kell abban, hogy megtalálják helyüket és alkotó munkát fejtsenek ki. A kádermunka leggyengébb láncszeme a kolhozelnökök kiválasztása. A kolhozelnök a kolhoz központi személyisége, figyelmesen kell vele foglalkozni, fokozottabban kell segíteni Egész munkánk fő kérdése a káderek problémája. A jó gépállomás., szovhoZigazgatók, kol- h '•zelnökök, agronómusok, zoo. technikusok mérnökök, brigádve- zetők. traktorosok és kombájn- vezetők jelentik a siker biztosítékát a mezőgazdaság fellendítéséért és a mezőgazdasági termékek bőségéért vívott harcban. A mezőgazdaság gyors fellendítéséért vívott harc ma a kommunista építés egyik legfontosabb szakasza. A szovjet nép a kommunista párt vezetésével a sikerbe vetett szilárd hittel fog e feladat megvalósításához. A kommunista párt és a szovjet kormány bel- és külpolitikáját a szovjet nép osztatlanul támogatja, lelkesen helyesli az egész haladó emberiség. Ez a politika a minden országgal való békés együttműködés további kiterjesztésére, a béke, a demokrácia és a szocializmus állandóan növekvő táborának megerősítésére irányul. A kommunista párt Marx- Engels—Lenin—Sztálin nagy tanítását követve állandóan erősíts a szovjet államot, a szovjet ál- lám védelmi képességét szem előtt tartva, hogy a szovjetor-. szág kapitalista környezetben él és készen kell lenni a pusztító visszacsapásra, ha az agresszoy rok megpróbálnák megzavarni békés építésünket. A kommunista párt erősíti a, munkások és parasztok megbonthatatlan szövetségét, hazánk népeinek barátságát, állandóan gondoskodik az ország gazdaságának további felvirágzásáról, a szovjet emberek anyagi és kulturális életszínvonalának emeléséről. A kommunista párt biztosan vezeti országunk népeit a kommunizmus építésének útján! .(MTI)! A Szovjetunió kormányának jegyzéke a görög kormányhoz Moszkva (TASZSZ) V. A. Zorin, a Szovjetunió kül- ügy miniszterhelyettese március 2U_án jegyzéket nyújtott át A. D. Kontumasznak, Görögország moszkvai nagykövetének. A jegyzék többek között a következőket mondja; A szovjet kormány 1953. október 2C_i jegyzékében felhívta a görög kormány figyelmét arra, hogy Görögország és az Egyesült Államok között létrejött egyezmény — amelynek értelmében görög területeket adnak át amerikai támaszpontok létesítésére, — ellentmond a béke fenntartása érdekeinek és arról tanúskodik, hogy a görög kormány közvetlenül az új háború előkészítésére irányuló intézkedések megvalósí. fásához kezdett hozzá. Az utóbbi idők eseményei igazolják a szovjet kormány e kijelentésének helyességét. Ismeretessé vált, hogy Görögország területén külföldi fegyveres erők részvételével nagyszabású hadgyakorlatok folynak, hogy az Egyesült Államok katonai parancsnokságának képviselői szemleutakat tesznek Görötr- országban és amerikai hadihajók nagyobb egységet gyakran tesznek látogatást görög kikötőkben, hogy kiszélesítik' a Görögorméreteit és Görögország területén gyorsított ütemben építenek amerikai hadi támaszpontokat. A görög kormány 1953. novem„ bér 10-i jegyzékében kijelentéiig, hogy az említett görög-ameri^ kai egyezményt állítólag Görögország biztonságának szavatolására irányuló törekvés diktálta- E nyilatkozat azonban szöges ellentélben áll a íentemlített tényekkel. A görög kormány jegyzéke rá* mutatott, arra, bogy a görög nép a béke és a függetlenség jegyében óhajt hozzálátni országának! helyreállításához. A szovjet kormány nem kételkedik abban, hogy a görög népnek érdeke a béke megszilárdítása, s hogy a gö* rög nép erre is törekszik. Ez mán abból is kitűnik, hogy Görögország széles társadalmi körei el«i ítélik az említett egyezményt á joggal mutatnak rá arra, hogy az egyezmény durván megsérti Görögország szuverénitását ésl nemzeti függetlenségét és veszélyezteti az ország biztonságát. A szovjet kormány a kifejtet* tekkel kapcsolatban ismételtei* felhívja a görög kormány figyelmét arra. hogy az említett katonai intézkedések megvalósításának következményeiért a felelősség teljes mértékben Görögországnak szánt fegyverszállítások szág kormányára hárul. (MTI) NEMZETKÖZI SZEMLE Csattanós ráláss A haladó emberiség osztatlan örömmel fogadta a berlini külügyminiszteri konferencia létrejöttét és a békeharc nagy eredményeként könyvelte el a külügyminisztereknek a távolkeleti kérdések rendezésével foglalkozó genfi értekezlet ösz- szehívására vonatkozó határozatát. Maga a berlini konferencia — noha a napirend fő kérdéseiben nem hozott megegyezést, bebizonyította, hogy megvan a vitás kérdések békés tárgyalásokon történő rendezésének lehetősége. Ezt várják világszerte az áprilisban sorrakerülő genfi értekezlettől is. A halálgyárosok maroknyi csoportja tábornoki zubbonyokba, diplomata frakkokba bujtatott fullajtárjai segítségével azonban mindent megtesz ennek tnegaikadályozására, miként a berlini konferencia idején, úgy most is, a sötét pesszimizmus légkörét igyekeznek elterjeszteni, hogy már eleve aláássák az értekezlet sikerét. Ezt a pesszimizmust harsogja a hivatalos amerikai propaganda-gépezet, erről cikkezik a reakciós sajtó. A Time című amerikai lap szerint például Indokinával kapcsolatban „semmit sem lehet megtárgyalni1' — mert mint írja — az országot nem lehet kettéosztani, mint Koreát, mert a Vietminh-erő- ket nem lehet ércsiptetővel kikapcsolni, mert benne vannak a vérkeringésben. *' A lap megmagyarázza azt is, miért aggódik olyan nagyon ha Ho Si Minh részt kapna a kormányban — írja — hamarosan egész Indokina az övé lenne.1' Az Egyesült Államok tehát nyíltan tudtára adja a világnak, nem akarja koreai kérdés békés rendezését, nem akarja az indokinai háború befejezését, sőt annak' kiterjesztését akarja. Közben a vietnami néphadsereg csapást-csapásra mér a francia gyarmatosítókra. A háborúval járó nagy anyagi és emberáldozatok francia burzsoa köröket is arra késztetik, hogy ismételten felemeljék szavukat a háború továbbfolytatása ellen. A „Combat'' például így a Dien-Blen-Phu-nál elszenvedett vereséggel kapcsolatban: „Az ehhez katonai akcióhoz fűzött kommentárok mit sem változtatnak azon a tényen, hogy a kezdettől fogva remélt győzelem nincs a mi lehetőségeinken belül és hogy a Vietminh hadsereg erősebb, mint valaha.1' Az amerikai uralkodó körök azonban nem elégedtek meg azzal, hogy a tárgyalások légkörét az értekezlet várható „sikertelenségéről'’ szajkózott frázisokkal mérgezzék meg. Ar. cátlanságukban odáig mentek, hogy Dulles külügyminiszter rrtárcius 16- án Washingtonban egy sajtóértekezleten a többi között kijelentette; A Szovjetúnió — tehát az az ország, amelynek a genfi értekezlet összehívása elsősorban köszönhető — „halogató taktikát folytat'', azaz valójában nem akarja a genfi értekezlet gyors összehívását. Dulles kijelentése nagy zavart okozott a csatlósok táborában. A Reuter közlése szerint Dulles kijelentése „teljesen meglepetésszerűen érte a francia külügyminisztériumot' ’ és az angol hivatalos körök is „meglepetésüket'" fejezték ki ezzel kapcsolatban. A Szovjetúnió világos, csattamós választ adott az,amerikai külügyminiszter provokatív kijelentéseire. A szovjet kormány az Egyesült Államok emlékirataira válaszolva, közölte elképzeléseit a genfi értekezlet összehívását illetően. A Pravda pedig Dulles állításaira válaszolva, leszögezte; „A Szovjetuniónak az a véleménye, hogy semmiféle akadálynak sem szabad megnehezítenie a genfi tanácskozás szervezési és technikai előkészítését.'" A genfi értekezlet két főfeladata a koreai kérdés és az indokinai kérdés rendezése. Ezt remélik a békeszerető embermilliók, köztük a sokat szenvedett koreai nép, a vietnami nép és a hiábavaló vérontásba belefáradt, a szennyes háborútól megcsömörlött francia nép is. Ha a t amerikai vezetőkörök ennek ellenér® mégis megkísérelnék, hogy szembeszáll janak a világ népeinek akaratával, úgy kalandor terveikre nem várhat más — mint a jól megérdemelt kudarc. A kelet-nyugati kereskedelem fejlesstéséért Második hete ülésezik Genfben az ENSZ európai gazdasági bizottsága Az ülésszak legfontosabb feladata, hogy megtárgyalja a Kelet és Nyugat közti kereskedelem széleskörű kiterjesztésének lehetőségeit. Az ülésszak iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul meg világszerte. A Szovjetúnió a maga részéről mindent megtesz a V ’et-nyugati kereskedelem kiterjesztése érdekében. A kapitalista országok egész sorával kötött a kölcsönös jogok és előnyök alapján hosszúlejáratú kereskedelmi egyezményeket, a közelmúltban nagyösszegü megrendelésekkel távoztak Moszkvából az angol üzletemberek. Az ENSZ európai gazdasági bizottságának most folyó ülésszakán a Szovjetúnió képviselője, P. M. Ku- mikin élesen bírálta a kereskedelemben amerikai részről megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetési politikát, amely „a stratégiai áruk" fogalmát az utóbbi időben rendkívül kibővítette. „A Szovjetúnió külkereskedelmi minisztériumának — mondotta — egyetlen szovjet szerv sem adott megbízást, hogy fegyvert, vagy hadfelszerelést vásároljon.*' Majd a korlátozásokkal kapcsolatban kijelentette: „A szovjet küldöttség véleménye szerint ez a körülmény komoly akadálya az Európán belül és általában a nemzetközi kereskedelem fejlesztésének, így a nyugati és a keleti országok kereskedelme fejlesztésének is.‘‘ Az ENSZ európai gazdasági bizottságának értekezletén a felszólalók egyöntetűen azt a kívánságukat fejezték ki, hogy bővíteni kell a két tábor közötti kereskedelmi kapcsolatokat. 1 Az értekezlet nagy eseménye volt az, hogy a szovjet és a2 angol küldöttség közös határozati javaslatot terjesztett elő a kereskedelmi forgalom fejlesztésével foglalkozó külkereskedelmi albizottság munkájának felújítására. A szovjet küldöttség ezenkívül nagyjelentőségű javaslatot nyújtott be a külkereskedelmi nehézségek kiküszöbölésére, hosszúlejáratú és sokoldalú kereskedelmi és fizetési egyezmények megkötésére, továbbá üzleti körök képviselőinek találkozóira, nemzetközi árumintavásárok megrendezésére vonatkozóan. Az ENSZ európai gazdasági bizottságának értekezlete a Kelet- Nyugat közötti kereskedelem fejlesztésének új szakaszát nyitja meg és amit a nyugati polgári sajtó la egyre gyakrabban hangoztat, hozzájárul a nemzetközi feszültség további enyhüléséhez. (MTI)
