Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-12 / 60. szám

:n: Vi ESZAKMAGYARORSZAG r. így születeti az országos csúcseredmény na ózdi martinban A jajhalmi állami gazdaságban... Irányelvek a tavaszi mezőgazdasági munkák agrotechnikájához AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPDA X. évfolyam 60. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1954 március 12, péntek Ki mint vet — úgy arat rp avass van. A szántóföldekről eltün- tek az utolsó hófoltok is. s ha a jo gazda megáll a párázó földtábla szé­lén, szinte hallja, ahogy a földben, a zsenge növények hajszálerein megindul a „vérkeringés“. A természet levetette téli köntösét. A termőtalaj várja a ma­got, hogy pihent erejét dús kalászokba öntve átadja a dolgozó, teremtő ember­nek. Elérkezett a tavaszi munkálatok ideje. A gondos gazda egy pillanatot sem vár, egy percet sem késlekedik. Megnézi, elég szikkadtt-e már a föld, el­bírja-e az eíkét, a vetőgépet, az őszi vetés a hengert, az őszi szántás a siral- tót. Ha igen, azonnal munkához lát. mert tudja jól: minden peic késés őt rövidíti meg majd aratáskor, amikor számon kéri .a földtől, a magtól: gondoz: tatok, ápoltalak, hogyan hálálod meg? S a föld, a mqg mindig csak úgy fizet, annyit fizet, amilyen gondozást kapott. Termelőszövetkezeti tagságunk, egész dolgozó parasztságunk az eddigi évek során talán sohase várta még ilyen tü­relmetlenül a tavaszi mumkák megkezdé­sének idejét, mint éppen most, 1954-ben. Talán sohase érezte még olyan mérték­ben mint most, hogy igenis gazdája nem csupán saját kis földterületének, hanem az egész országnak, s hogy mennyire az ő kiválóbb, eredményesebb munkájától függ maga és családja boldogabb hol­napjának megteremtése. Ami a legjelen­tősebb: soha nem kapott még ararnvi se­gítséget, támogatást pártunktól kormá­nyunktól jó munkájához, mint amennyit most- Egész dolgozó parasztságunk ismeri,- örömmel fogadta, magáévá tette a párt- Itat és a kormánynak a mezőgazdaság fejlesztésére, az életszínvonal emelésére hozott határozatait. Megértette, hogy a töhbtermelésért folytatott harc elválaszt­hatatlan az életszínvonal emelésétől, tudja, hogy a jobb munka, a nagyobb termés alapvető feltétele a boldogabb életnek. Mindezek együttvéve, fokozták egyénileg dolgozó parasztságunk, termelőszövetke- iwteink tagságának irrankakedvót. Ez megmutatkozott már a téli napokon, amikor egész dolgozó parasztságunk BÓhamemlátott kedvvel hordta ki a trá­gyát, javította munkaszerszámait, munka­gépeit, biztosította, tisztította a vető­magot. Ez a lendület bizonyosan még fokozódik most a tavaszi munkálatok megkezdésének idején, s végig az egész évi kemény munka során. Ahhoz azon­ban, hogy dolgozó parasztságunk az el­múlt és az azelőtti évek terméseredmé­nyétől jelentősen jobbat érjen el, nem elég csupán a megnövekedett munkakedv, nem elég a kapott anyagi támogatás. A jobb terméseredmény eléréséhez, mező­gazdaságunk fejlesztéséhez feltétlenül szükséges, hogy termelőszövetkezeteink, egyénileg dolgozó parasztjaink a jó gazda módjára szakszerűen, a fejlett agrotech­nikai módszerek alkalmazásával gazdál­kodjanak. A z észszerű gazdálkodásnak mint a többtermelés egyik igen fontos té­nyezőjének már most az első tavaszi munkanapokon meg kell mutatkoznia megyénk dolgozó parasztságának, ter­melőszövetkezeti tagságának munkájában. Elsősorban a tavasziak minél korábbi el­vetésében s az ősziek szakszerű ápolásá­ban. Igen gyorsan bejárta a megyét a Mr, hogy március kilencedikén az első melegebb tavaszi napon a ricsei járás több községében késedelem nélkül meg­kezdték a tavaszi vetést. A kisrozvágyi Petőfi termelőszövetkezet egy hold árpát és két hold borsót vetett el. Nagyroz- vágyon idős Maida János 800 négyszög­ölön vetett tavasd)úzát. Majda János meg is mondta, meggyőződött már róla, hogy hasznos a total vetés: „Tavaly is, mihelyt az idő engedte, vetettem a ta­vaszit. Holdankint 15.43 mázsás termés- eredményt értem el. Érdemes minél ko­rábban elvetni a tavasziakat. Majda Já­nos tapasztalatainak helyességét minden más gazda igazolja, aki nem késlekedett a tavaszi vetéssel, megerősíti ezt a tudo­mányos megfigyelések hosszú sora. A ricsetek példáját követve már másnap megyénk több járásában, községében stintén megkezdődött a tavaszi munka- m község dolgozó parasztja^ tcimelű* szövetkezetei egy pillanatig sem késle­kedtek. Az Ötéves terv termelőszövetke. zet tagjai 15 hold tavaszi árpát, Mátyás Ferenc három holdas dolgozó paraszt több mint egy hold búzát, 600 négy­szögöl mákot, a kenézlői Dózsa termelő­szövetkezet 10 hold borsót vetett el s megkezdték a tavaszi vetést az edelényi, a mezőkövesdi járás néhány községében is. A megyében elsőként a sárospataki traktorosok kezdték el a szántást. A ricsetek és a sárospatakiak példája azonban még nem vált megyeszerte álta­lánossá, holott igen sok helyen alkalmas már most is a talaj a vetésre, a tavaszi munka megkezdésére. \[ an.e olyan termelőszövetkezet, egyénileg dolgozó paraszt, aki ne szeretne, ne akarna nagy termést elemi, 9 ezzel növelni mind maga és családja, mind egész dolgozó népünk gazdagságát, jólétét? Nyilvánvalóan nincs. Az akarat, a kedv tehát megvan. Azonban még igen sok egyénileg dolgozó parasztnál hiányos lehet és hiányos is a fejlett agro­technikai eljárások, a tudományos ter- melési módszerek kiváló ismerete. Már pedig ezek útmutatása szerint: feltétle­nül fontos, hogy minden tavaszi vete- mény, mihelyt a talajviszonyok engedik, a földbe kerüljön. Feltétlenül fontos, hogy a többtermelés biztosítására az őszi vetéseket haladéktalanul fogasoljuk, hen- gerezzük, a fagy által megviselt vetések­ben — az itt-ott mutatkozó foltokat pótoljuk. Ezek elmulasztásával elkövet­nénk azt a hibát, hogy nem használnánk ki az időjárás enyhülése adta lehetősé­get saját boldogulásunkra. Emel jelen­tős kárt szenvedne minden olyan egyé­nileg dolgozó paraszt, termelőszövetkezeti tag, aki késlekedik a vetéssel és jelentős kárt szenvedne egész népgazdaságunk. Dolgozó parasztságunk azonban csak úgy juthat a tudományos termelési módszerek birtokába, ha megismertetjük- vele, ha nap mint nap magyarázzuk, melyek a legfontosabb tennivalók, hogyan milyen munkával, milyen eljárásokkal növelheti terméseredményét. El keU mondani, hogy mulasztásával nem csupán magának, ha­nem egész népgazdaságunknak okoz kárt. Éppen ebből következik, hogy a tavaszi munkálatok, a szántás, vetés, növény- ápolás időben történő megkezdése, meg­gyorsítása nem csupán szakmai, de igen fontos politikai munka is. A z esedékes és már elvégezhető ta- vaszi munkálatok meggyorsítása érdekében igen nagy feladatok várnak a községek tanácsaira, pártszervezeteire, a gépállomások és állami gazdaságok mezőgazdasági szakembereire. A községi tanácsok olyan kiváló segítséggel rendel­keznek a mezőgazdaság fejlesztésének elősegítéséhez, meggyorsításéhoz, mint a termelési bizottságok, melyek a község legjobb, legmegbecsültebb, fogszakkép, zettebb gazdáiból, termelőiből tevődnék össze- Ahol a termelési bizottságok való­ban betöltik hivatásukat, ott egész biz­tosan nem lesz hiba a tavaszi munkála­tok gyors elvégzésében. Mert kell-e an­nál jobb agitációs módszer, mint ha a község legjobbjainak példáját ismerte­tik? A sikerhez nélkülözhetetlen, hogy a népnevelők, a kommunisták élenjárja, nak a tavaszi munkában, beszélgessenek azokkal, akik még késlekednek. A kellő szakmai felvilágosítás az agronómusok, a mezőgazdasági szakemberek fontos fel­adata. Rájuk vár az a nagy feladat, hogy eloszlassák azok kételyeit, akik nem bíz­nak a korai vetés sikerében, mert még nem próbálták. Előadásokon, egyéni be­szélgetéseken, a dolgozó parasztok részé­ről azonnal ellenőrizhető példák felsoro­lásával magyarázzák el, miért jobb mi­nél korábban elvetni a tavasziakat, meny­nyivel nagyobb termést hoz a korábban elvetett mag. Feltétlenül fontos, hogy agronómusaink megismertessék dolgozó parasztságunkkal a fejtrágyázás, henger­lés, fogasolás és az őszi szántások simí­tózásának jelentőségét, eredményességét. A ki korábban vet, időben elvégzi az ősziek ápolását, több terményt takarít he) Ennek tudatában kezdjen munkához minden termelőszövetkezet, minden egyénileg dolgozó paraszti, ELŐRE A KONGRESSZUSI ZÁSZLÓÉRT! Egyre több községben vetik már a tavasziakat Megyénkben egyre több község­ben, termelőcsoportban kezdték meg a vetést. A kedvező időjárás lehetővé teszi, csaknem megyénk egész területén, hogy a korai mag­vak föld bekerüljenek. Március 10-én estig a sárospataki járásban a vissi „5 éves terv*1 termelőcsoport elvetett 15 hold árpát, a tiszacser- melyi tsz 15 hold búzát és 2 hold mákot. A kenézlői termelőcsoport 10 hold borsót vetett el. Viss köz­ségben Karakó Ferenc dolgozó pa­raszt is befejezte egy holdon a mák vetését. A mezőkeresztesi Tán­csics tsz megkezdte a borsó veté­sét, csütörtökön két holdat vetet­tek be. Az edelényi járásban a tornabarakonyi Szabadság tsz 4 és fél holdon vetett árpát. A damaki 1. típusú termelőcsoport is több holdon vetett el tavaszárpát. A A mezőcsáti Táncsics I. tipusú termelőszövetkezet és az ugyan­csak I. tipusú Petőfi megkezdte a szántást. Igriciben a Rákóczi I. ti­pusú termelőszövetkezetben szán­tanak. A község egyénileg dolgozó parasztjai 3 holdon borsót vetet­tek el. Felsőgagyon szerdán 5 dol­gozó paraszt látott hozzá a szán­táshoz. N, Gulya István 11 holdas gazda másfél holdat szántott fel. Takács Miklós 6, Lassú Anűrásné 11 és Majoros István 12 holdas parasztok járnak még az élen. A abaujszántói járásban 2 vagon, az encsi járásban 4 és fél vagon, a szikszói járásban 3 vagon pétisót várnak a termelőszövetkezetek és dolgozo parasztok a műtrágya és növényvedőszer vállalat miskolci kirendeltségétől. A szoinolyai Sarló és kalapács tsz tagjai szeretnék megkezdeni a fejtrágyázást, csak­hogy a szükséges pétisó még nem érkezett meg. Sürgős intézkedésre van szükség, hogy a dolgozó pa­rasztok és termelőcsoportok mun káját ne hátráltassa a késedelmes szállítás. A gépállomások köxiil a sárospataki iraktorisiáh kezdték meg elsőnek a szántást A sárospataki gépállomás agronó- musai és traktoristái szinte óráról- órára figyelték a határban a föld boldvai állami gazdaság ugyancsak száradását, hogy az alkalmas pilla­hozzálátott a vetéshez. 12 hold natban megkezdjék a szántást. Kü- borsót tettek már a földbe. Előre- lönösen a tiszamenti községeket tar- láthatólag még a héten megkezdik tották szem előtt, ahol a homokos a vetést a mezőkövesdi járás több talaj gyorsan szikkad. Szerdán Kecs- községében, így például Borsod- kés József körzeti agronómus a ivánkán, Mezőnyárádon és Mező- kenézlői Dózsa tszből jelentette első- kövesden. nek: kezdhetjük a munkát. Sikora András DISZ fiatal már készen állí brigádjával. Három traktor indult el nyomban. Csorna Géza brigádve* zető az erdőbényei I. tipusú Béke tszcs földjén látott munkához. Egy- egy erőgép a vissi és zalkodi ter­melőszövetkezetben is megkezdte a munkát. A sárospataki gépállomás traktoristái 5 erőgéppel készítik már a talajt a tavaszi vetések" alá. Nagy lendületet vett a verseny a DIMÁVAG rugóüzemében (Tudósítónktól.) A DIMÁVAG Gépgyár rugóüze­mében hosszú ideig elmaradt a szakszervezet a versenyszervező munkában. Sem a fizikai, sem a műszaki dolgozók nem tekintet­ték igazán a magukénak a ver­senymozgalmat. Januárban gyökeres fordulat állt he a rugóüzemben is. A dol­gozók mintegy 97 százaléka réSzlvesz a szocialista munka- versenyben. Ennek eredménye­kén! 108.3 százalékos termelési eredményt értek el. Márciusban is eredményes a rugóüzem dolgo­zóinak versenye. T.engyel Béla gyáre^vségvezető példát mutat a dolgozóknak újításaival, melyek segítségével több mint 150 ezer A megyénk két szénbányászati trösztje közötti párosverseny egyre jobban fokozódik. A Borsodi Szén- bányászati Tröszt dolgozói már be­hozták lemaradásukat és így fej­fej mellett haladnak. Március 10-én napi tervüket mindkét tröszt dolgozói túlteljesítették. A havi át­laguk is csaknem egyforma. Az Özdi Szénbányászati Tröszt vállalatai közül az utóbbi napok­ban különösen a somsályi és eger- csehi bánya dolgozói értek el dicsé­forintos energia-, idő- és anyag­megtakarítást értek el. Olyan ki­váló dolgozók haladnak a munka­verseny élén, mint Mészáros és Ko- lyanovszky elvtársak, akik mind­ketten már másodszor teszik meg kongresszusi felajánlásukat, mivel az első vállalást már túl­szárnyalták. Nemcsak a terv maradéktalan teljesítésére, de az elmaradók segítésére is törekszenek a rugó- iize.ni sztahanovistái és kiváló dolgozói. Bak László sztahano­vista lakatos munkamódszerével Zabu Vince ifjúmunkás, az ed­digi 70 százalékról 114 százalék­ra emelte teljesítményét. Ezzel keresete több mint 300 forinttal emelkedett. retremcltó szép eredményt. A ki- ráldieknak jobban kell dolgozniok. Jelenleg eddigi havi tervteljesíté­sük 97.3 százalék. A Borsodi Szénbányászati Tröszt vállalatai közül a diósgyőri, a sa- jószentpéteri, a sajókazai és kuri- tyáni vállalatok dolgozói értek el kiváló eredményt. Különösen az ormosbányai és a mucsonyi válla­latoknak kell jobban igyekezniök, még mindig ez a két vállalat ront­ja le nagy mértékben a tröszt ösz- szesített eredményét. 1 ....—■iáin« •«««<! «■» Bűz Ilona, a mezőny árádigépállomá» traktorosának verseny felhívása Én, Bűz Ilona a mezőnyárádi gép-* állomás női traktorosa megértettem a Központi Vezetőség decemberi ha* tározatát s ezért a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban a III* pártkongresszus tiszteletére a követe kezőket vállalom: 1 Tavaszi tervemet 105 száza*-*-• lékra teljesítem április 18-ra s 5 százalékos üzemanyagmegtakarí* tást érek el. p Az alkatrészek felhasználását ‘*~t‘ a minimumra csökkentem. Aa üresjáratot teljes egészében meg* szüntetem. 9 Olyan minőségi munkát vég4 zeit, hogy a gabonaféléknél 1.5 mázsával, a burgonyánál 15 má* zsával, a többi kapás növényeknél pedig 5 százalékkal nagyobb termés^ eredményt érjek el, mint ami aa eredeti tervben szerepelt. Példamutatóan dolgozom, * traktorostársaimat szakmailag segítem és védnökséget vállalok Bordás Anna elvtársnő felett, hogy őbelőle is mielőbb élenjáró trakto* ros legyen. A fenti versenypontok alapján pá* rosversenyre hívom Tóth Éva mező* kövesdi traktorost, s ugyanakkor versenyre szólítom a megye vala* mennyi női traktorosát. BŰZ ILONA DISZ-tag. ÁMG, Mezőnyárád, Borsodi Szénbányászati Tröszt II Ózdi Szénbányászati Trösn 102.3% II 102.2 % Nagy József, alberttelepi frontcsapatvezető felhívását Termelésre kész állapotban adjuk át a munkahelyet a felváltó csapatnak! KEDVES ELVTÁRSAK, KEDVES BARÁTAIM! Bizony nem jó kedvemben fogok tollat. A terme­lésben, a versenyben elmaradt bányaüzemünkről sze­retnék néhány szót mondani. Alberttelep nem is olyan régen az elsők közé tartozott. Üzemünk a magyarorszá­gi sztahánovista mozgalom bölcsője volt. Innen indult el a „Termelj ma‘többet, mint tegnap" mozgalom is- Mi nyertük el a II. pártkongresszus győzelmi zászlaját. Ez arra kötelez bennünket, hogy a III. pártkon­gresszus tiszteletére indított versenyben is, régi hí­rünkhöz, eredményeinkhez méltóan vegyüli ki ré­szünket­Megvizsgálva munkánkat, láthatjuk, hogyha ösz- szefogunk, tervünket igen jól tudjuk teljesíteni. Ezt bizonyítja az elmúlt év is, amikor üzemünk a tervet száz százalék felett teljesítette. Ebben az évben is jól indult a munka. Januárban 110.1 százalékos eredményt értünk el. Erre mindannyian büszkék voltunk, lehet­tünk fs, mert teljesítettük pártunk és dolgozó népünk kívánságát, több szenet adtunk hazánknak. Nem kö­zömbös az sem, hogy jó munkánk eredményeképpen, fizetéskor vastagabb borítékot vittünk haza családunk­nak. Sok mindenre tellett belőle. Mindezeket úgy ér­tük el, hogy segítettük egymást. Váltáskor a munka­helyet jó állapotban adtuk át, váltótársainkat figyel­meztettük a műszakunk közben észlelt hibákra. Nem tudnám megmondani, hol és hogyan kezdő­dött a hiba, de megtörtént. Kialakult nálunk a „mű­szak-sovinizmus1 Nem segítettük egymást a többter­melés érdekében. Nem örültünk a másik csapat ki­emelkedő eredményeinek. A ciklust nem tartottuk be. Előfordult, hogy váltáskor mindkét fronton szerelnünk kellett és egész műszak alatt egy deka szenet sem küldü nk a felszínre. Meglátszott mindez februári ered­ményűnkön. A tervet csak 84-9 százalékra teljesítettük. Ennek nem csupán a geológiai nehézségek voltak elő­idézői, hanem nagy mértékben a kollektív szellem hiánya is. _ ' Most már belátom, hogy én magam is hibás voltam, mert mindezt láttam és mégsem viselkedtem úgy, sem én, sem a csapatom, ahogy ezt tőlünk méltán elvárták. A nemrégiben megtartott műszaki értekezleten és a vezetőségválasztó taggyűlésen csapatom nevében igé* retet tettem, hogy munkahelyünket ezután mindig rendben, termelésre kész állapotban adjuk át. Ha a munka menete úgy alakul, lőtt szenet hagyunk váltó-1 társainknak. A ciklust betartjuk, a kollektív szellemei megerősítjük. Ily módon le tudjuk törleszteni 220 va­gon os adósságunkat még e hónap végéig, és teljesíteni akarjuk a pártkongresszus tiszteletére tett vállalásain* kát. Tudom, hogy ez komoly erőfeszítést kíván, de teljesíthető, mert frontunk szép és tőlünk függ, hogy mennyi szenet hozunk ki belőle. Igen fontos, hogy a műszaki Vlolgozóktól nagyobb segítséget kapjunk, mert nem elegendő a jó munka­hely biztosítása. Arra is gondolnunk kell, hogy minél jobb körülmények között dolgozhassunk. ügy hallom, nemcsak nálunk hiba az, hogy nem adjuk át termelésre kész állapotban a munkahelyet a felváltó csapatnak, hanem a tröszt más üzemeinél is. Remélem, hogy ez a felhívásom visszhangra talál ná* lünk és náluk is. Kérem Tausek János és Szabó István frontcsapat* vezetőket, hogy közösen, vállvetve dolgozzunk, mert csak így állhatunk helyet feladatunk teljesítésében. Csak így szerezhetjük vissza jó hírnevünket. Csakis így vehetjük ki részünket legméltóbban a kongresszusi versenyből. Ezt akartam mondani elvtársak, barátaim! Bízom abban, hogy nem hiába írtam ezt a levelet. A hibákat kijavítva, a jövőben maradéktalanul teljesítjük dolgozó népünk iránti kötelességünket. Jószerencsét! NAGY JÓZSEF frantcsapatvezető, Albeittelep

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents