Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-12 / 60. szám

ESTÄirWrcYÄTiÖlTSZÄG pgnteS, I95i. märctns Ä A diósgyőri Kugler brigád teljesítette kongresszusi felajánlását Nagy napra virradtak a Lenin Kohászati Üzemek flnomhengerdé- jének durvasorán a Kugler brigád tagjai. Kugler Lajos, Kossuth dí­jas hengerész és 29 társa teljesítette a pártkongresszus tiszteletére tett vállalását, 100 tonna acélt hengereltek terven felül és megelőzték régi kemény ellenfelüket, Lévai István brigádját. Kugler Lajos és társai új harcba indultak. Április 4-ig hazánk fel- szabadulásának 9. évfordulójáig még sok mázsa hengerelt acélt akarnak adni terven felül, hogy pártunk III. kongresszusáig ezt az eredményü­ket is túlszárnyalhassák. Felszólalások az alsóházban nyugatnémet repülők angliai kiképzése ellen London (MTI) A közelmúltban több nyugatné­met pilóta érkezett Angliába, hogy ott továbbképzésben részesüljön. A nyugatnémet repülők megérkezése széleskörű felháborodást keltett a szigetországban, s ez több munkás­párti képviselő parlamenti felszóla­lásaiból is kiderült. G. R. Ward légügyi államtitkár a kérdésre el­utasította az egyenes választ, illető­leg lakonikusan válaszolt. F. G. Bowles képviselő a következő kér­déseket tette fel G. R. Wardnak: Tudja-e államtitkár úr, hogy egy német pilóta, akit az angliai Brook- landsban tanítottak meg repülni a háború alatt visszatért volt kikép­zési helyéi fölé, bombázta a Vickers repülőgépgyárát és negyven sze­mélyt megölt? Tudja-e továbbá, hogy egy másik német pilóta, aki Readingben nyert kiképzést, bom­bázta a Miles repülőgépgyárat? Nem lenne-e itt az ideje, hogy a kormány sokkal komolyabban vegye ezt az ügyet?1­Erre a kérdésre Ward államtitkár egyáltalán nem felelt. A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének nyilatkozata Sanghaj (TASZSZ) A „Vietnami Távirati Iroda“ közölte Hoang Minit Giamnak, a Vietnami Demokratikus Köztár­saság külügyminiszterének nyi­latkozatát, amelyben tiltakozik az indokínai háborúba való ameri­kai beavatkozás ellen. A nyilatko­zat a többi között ezeket mondja: Most, amikor a világ népei eré­lyes harcot folytatnak a béke biz­tosításáért és a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért, az Egye­sült Államok kormánya nyíltan nttrprikai repülőket küld Indökí- nába. Ez a tény nyilvánvalóan az indokínai háborúba való ameri­kai beavatkozás fokozódását je­len'1. Azt is bizonyítja ez a lépés, In V az Egyesült Államok kormá nyu nemcsak Vietnam, Khmer és Patet-Lao népeinek függetlensó gőre és szabadságára tör, hanem Ázsiában és az egész világon is fokozza a háborús veszélyt. Az amerikai agresszorok és a francia gyarmatosítók szövetke­zése ellenére Vietnam, Khmer és Patet-Lao népének eltökélt Szán­déka az, hogy folytatja harcát a nemzeti függetlenségért és a de, mokratikus szabadságjogokért, megvédelmezi a békét Ázsiában és az egész világon. Könyvismertetés ózdon ezer résztvevővel Az ózdi nagyüzemi DISZ-bizottság a nagyüzemi MSZT-szervezettel és a vasas kultúrotthon könyvtárának ve­zetőségével karöltve, a magyar-szov­jet barátsági hónap keretében könyvismertetést rendezett a gyar­mati ifjúság napja tiszteletére. A ki­tünően sikerült könyvismertetőn kö­rülbelül ezer ifjúmunkás, diák, ipari tanuló, úttörő és felnőtt vett részt — a kiváló szervező munka eredménye­ként. Az előadó. Horváth Tibor elvtárs, Németh Imre: őserdők mélyén és Valentyinov: Afrikai történetek cí­mű könyvét ismertette színesen, ér­dekesen. Németh Imre könyve Magyar László, a nagyx magyar Afrika- kutató utazásain keresztül mutatja be az afrikai népek száz év előtti életét. A másik könyv a mai szov­jet Afrika-utazó, Valentyinov élmé­nyei alapján ad képet Afrika mai életviszonyairól, az elnyomott gyar­mati népek elszánt harcairól az im­perialista elnyomók és saját bur­zsoáziájuk kettős kizsákmányolása ellen. Az előadó az ismertetett könyvek tartalmi összehasonlítása és értékelése után rámutatott, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom nemcsak a munkásosztályra hatott, hanem a kettős kizsákmá­nyolásban sínylődő gyarmati népek­re is. Az októberi forradalom óta ezeknek a népeknek a szabadság- harca minden eddiginél jobban fel­lángolt és a forradalmi tűz egyre jobban terjed­Az ismertetett könyvek tartalmá­nak szemléltetésére a kultúrotthon A DIÓSGYŐRI VENDÉGLÁTÓ- IPARI VÁLLALAT értesíti Mis­kolc dolgozóit, hogy „Víg mackó“ éttermét (Ujffyőr, Marx K. utca 22.) már­cius 13-án este 8 órakor meg­nyitja. Az étteremben kitűnő ételek és italok állanak vendé­geink rendelkezésére. A zenét Csóka Béla népi zenekara szol­gáltatja. —• Ruhatár kőtelező. vezetősége keskenyfilmeket vetíthe­tett. Bemutatták az „Algír harcol" című filmet, amelyből az ifjúság Algir népének a gyarmatosítók el­leni felszabadító harcával ismerke­dett meg. A Lengyel Népköztársaság kormányának nyilatkozata Varsó (TASZSZ)­A Lengyel Népköztársaság kormá­nya a berlini értekezlettel kapcso­latban nyilatkozatot hozott nyilvá­nosságra, amelyben többek között hangoztatja, hogy a’ Lengyel Nép- köztársaság kormánya nagy jelentő­séget tulajdonított a külügyminisz­terek berlini értekezletének. A ber­lini értekezlet eredményei megmu­tatták, hogy az államok közötti né­zeteltérések ellenére meg lehet egyezni a vitás kérdésekben. A ber­lini értekezlet azt is bebizonyította, hegy még a megoldatlan kérdések — különösen a német kérdés és Európa biztonsága kérdésének — megvitatá­sa is lehetséges és szükséges. A Lengyel Népköztársaság kor­mányának az a meggyőződése, hogy a helyes utat az összeuró­pai kollektív biztonsági szerződés szovjet terve--10 mutatja. Ez a tervezet kizárja minden más állam ellen irányuló államcsoporto­sulás létrehozásának veszélyét Euró­pában. A lengyel népnek létérdeke az európai béke biztosítása. A lengyel népnek a biztonság biz­tosításához fűződő érdekei teljes egészében megegyeznek minden európai nép érdekeivel. A Lengyel Népköztársaság kormánya teljes egé­szében támogatja az összeurópai kollektív biztonsági szerződés szov­jet tervezetét­Ez a szerződéstervezet —, amelynek alapja a függetlenség liszteletbentartása és az államok bel ügyei be be nem avatkozás elve, akadályt gördít mindenfajta táma­dás útjába. A szerződés biztosítaná minden résztvevőnek, hogy agresszió esetén a szerződést aláírt többi ál­lam köteles segítséget nyújtani a rendelkezésre álló minden eszközzel — beleértve a katonai erőket — an­nak az államnak, amely az agresszió áldozatául esett. így ez a szerződés reálisan meg tudná szilárdítani az európai békét. Az ilyen szerződés, amelynek alapja a kollektív biztonság — végetvetne annak a béke ügyére káros európa- ellenes politikának, amely az álla­mok egymással szembenálló csoport­jaira osztja Európát, megszabadíta­ná az európai országokat attól a ve­szélytől, amelyet az „európai _ vé­delmi közösségről“ szóló és az Egye­sült Államok által sürgetett szerző­dés magában rejt. Az összeurópai kollektív bizton­sági szerződés szovjet tervezete nem tagolja szét, hanem egy­ségbe fogja Európát. A lengyel kormány úgy véli, hogy Európában elérkezett az a pillanat, amikor a népeik sorsáért felelős em­berek a jövendő nemzedékek iránti gondoskodás teljes felelősségérzeté­vel kötelesek gondolkodni a tartós béke szavatolásáról a földnek ezen a részén. A fentemlített tervezet alapjait, amely tervezet sikeresen védi az európai biztonságot, Európa történelmi vívmányait és kulturális javait — az európai államok közötti konkrét rendezés és tárgyalások tár­gyává kell tenni. A Lengyel Népköztársaság kor­mányát — amikor támogatja az összeurópai kollektív biztonsági szerződés szovjet tervezetét — azok az elvek vezérlik, amelye­ken Lengyelország külpolitikája a hitleri iga alól történt felszar badulás pillanata óta alapszik. Ez az összes államokkal folytatott békés együttműködés politikája. Az európai biztonság biztosítása feltéte­leinek létrehozásában fontos tényező Lengyelország nyugati határa, az Odera-Neisse-határ. Ez a határ a béke jelentős tényezője nemcsak Kelet-Európa számára, hanem Fran­ciaország és más nyugateurópai or­szágok számára is. A béke biztosítá­sához nagyban hozzájárulnak Len­gyelországnak a Szovjetúnióval, va­lamint Kelet- és Dél-Európa más or­szágaival kötött barátsági és kölcsö­nös segélynyújtási szerződései, me­lyek célja a német militarizmus, vagy vele kapcsolatban álló más erők agressziójának megakadályo­zása. Ezek a szerződések senkit sem veszélyeztetnek és összhangban áll­nak a kollektív biztonság gondola­tával. A Lengyel Népköztársaság kormán nya következetesen folytatva béke­szerető politikáját, kijelenti, hogy kész rész tvenni az összeurópai kol­lektív biztonsági szerződésben és kész az európai államok mindegyikével kö­zös intézkedéseket hozni e szerződés megkötése és valóraváltása érdekéd ben. (MTI) NAGY JÓZSEF pusztult. Emelkednek a; árak Jugoszláviában Belgrad (TASZSZ). A „Borba“ című lap a jugoszláviai belső piac helyzetéről szóló tudósí­tásában közli, hogy februárban ja­nuárhoz viszonyítva a zöldség négy­egész hattized százalékkal, a tej négyegész kilenctized százalékkal, a hús 4.5 százalékkal drágult. Egy angol lökhajtásos repülőgép széthullott a levegőben Páris (TASZSZ) Az „AFP‘‘ londoni tudósítója közli, hogy március 9-én a skóciai Perth közelében szerencsétlenség ért egy lökhajtásos repülőgépet. A repülő­gép néhány másodpercig a hangse­bességnél gyorsabban repült, majd a levegőben széthullott, A püóta el­Otto Grotewohlt a „Munka Hőse“ címmel tüntették ki lan és eredményes tevékenységének Berlin (MTI) Wilhelm Pieck, a Német Demo­kratikus Köztársaság elnöke, a mi­nisztertanács javaslatára a német munkásosztály és az egész német nép érdekében kifejtett fáradhatat­elismeréséül Otto Grotewohl minisz* ' terelnököt, aki március 11-én töl­tötte be 60. életévét, a „Munka Hőse“ címmel tüntette ki. A csehszlovák nemzetgyűlés ülésszaka Prága (TASZSZ). Március 10-én a csehszlovák nem­zetgyűlés ülésszakán folytatták az 1954. évi állami költségvetéstervezet feletti vitát. A vitában tíz képviselő szólalt fel. A vita után a nemzetgyűlés jó­váhagyta az 1953. évi költségvetés zárszámadását, amelyben a bevéte­lek összege hatezerkilencszázhatvan* hétmillió koronával haladja meg a kiadások összegét. A nemzetgyűlés egyhangúlag jóvá­hagyta az 1954. évre vonatkozó álla­mi költségvetést, amelyben a bevé­telek Összege 87.803121-000 korona, a kiadásoké pedig 87.572.954-000 ko­rona. Súlyos hibák x a miskolci IV. kerületi tanács munkájában A kormányprogram megvalósítá­sa — amely a dolgozók életszínvo­nalának fokozott és állandó emelé­sét tűzte ki célúi — nagy és meg­tisztelő feladatokat ró a tanácsokra. A sokrétű, a lakosság mindennapi helyzetére kiható intézkedések, me­lyek a kormányprogramból és a nép- gazdasági tervből folynak, mind­mind helyi tanácsaink munkáján ke­resztül valósulnak meg. Fontos tehát, hogy a tanácsok ve­zetői és tagjai megteremtsék és egy­re jobban erősítsék kapcsolataikat a dolgozó tömegekkel. Különösen a végrehajtóbizottsági elnökök meg­tisztelő feladata és elsőrendű köte­lessége, hogy egész közéleti szerep­lésükkel, erkölcsi magatartásukkal nap mint nap újból elnyerjék, kiérdemeljék a dolgozók bizalmát. Tanácselnökeink — kevés kivétel­lel — megfelelnek a követelmé­nyeknek. Lelkesen, fáradságot nem ismerve dolgoznak, hogy a rájuk bí­zott területen, a párt politikájának megfelelően, végrehajtsák kormá­nyunk intézkedéseit. A miskolci IV. kerület tanácsát és vb. elnökét azonban az előbb em­lített kevés kivétel közé kell sorolni. Halóka Jánosné elnöknő nem tölti be a tanácselnökök kiemelkedő és meg­tisztelő szerepét. A tanácsházán nem tud rendet tartani. A tanács dolgo­zói között „bratyiszellem1- uralko­dik. A hivatalos ügyekben érkező látogatók a legnagyobb felháboro­dással hallják, hogy a tanács több dolgozója munkaidő alatt „csilla- gocskámnak", „gyönyörűmnek” szó­lítja a másikat. Az elnöknő is „Irénke néni", sőt egyesek számára — egyszerűen: — „Mami.. Vájjon honnan ez a nagy barát­ság, helyesebben mondva bizalmas­kodás? Halóka elvtársnő úgy gondolja ki­alakítani és erősíteni a kollektív szellemet a tanácson belül, hogy rendszeresen — hetenkint kétszer (!) — táncestéket rendezte! Azoknak, akik a mulatságon nem akarnak megjelenni, van mit hallgatniok ájrniatt, hogy = az elnöknő szavaival élve — „nem akarnak résztvennl a kollektív megmozduláson". Lehet, sőt kell is szórakozni, de csak addig, amíg ez nem megy a munka, a fegyelem rovására. A IV- kerületi tanácsnál azonban ez arra megy. A veszekedések, óvódások napirenden vannak. A bírálatot nem fogadják el egymástól. Halóka elv­társnő sem jár elől jó példával. Amikor felelősségre vonta a tanács egyik dolgozóját, aki reggel rendsze­resen elkésik, azt a választ kapta, hogy ő (már tudniillik Halókáné el­nöknő) sem nagyon jön be pontosan a munkaidő megkezdésére. Erre az elnöknő erélyesen kijelentette: — Engem nem le he! felelősségre von­ni! Valóban, a beosztottak nem von­hatják felelősségre a vezetőt, azt azonban a legmesszebbmenőkig meg­követelhetik tőle — és követeljék is meg —, hogy példát mutasson. Az elnöknő megnyilatkozása egyébként a bírálat nyílt elfojtását Jelenti. Halóka elvtársnő nem törődik a tanács dolgozóinak nevelésével. Nincs tekintélye a tanácsházán. Olyan esetben, amikor pedig szük­séges és elkerülhetetlen lenne, nem büntet, hanem elnézi és elkeni a sú­lyos hibákat, sőt még a törvénysér­téseket is- Jó példa erre Kovács Ist­ván építésügyi előadó esete, akinek felháborító magatartása ellen renge­teg kifogása van a tanács jobbérzé­sű dolgozóinak. Kovács István építésügyi előadó súlyos visszaéléseket követ el. Egy alkalommal Árvái György görömbö- Iyi dolgozó paraszt például megkér­dezte, milyen segítséget kaphat a tanácstól háza tatarozáséhoz. Az épí­tésügyi előadó felajánlotta, hogy megszerzi a szükséges iratokat, de „segítségéért-- 1000 forintot kért. Az esetről tudomása volt Halóka elnök- nőnek is, de semmiféle büntetést nem alkalmazott Kovács Istvánnal szemben, aki arrogáns modorával sértegeti is a tanács dolgozóit. Az el­nöknőnek nincs elég ereje ahhoz — de úgy látszik, nem is tartja szük­ségesnek —, hogy rendretanítsa, megkövetelje tőle a tisztességes ma­gatartást. Az apparátus belső bajai rányom­ják bélyegüket a tanács egész mun­kájára. A IV. kerületi tanács sok dolgozója nem tudja, nem Is akarja megérteni a dolgozó parasztok problémáit. Elterjedt közöttük Halóka elvtársnő megbélyegzendő felfogása, amely szerint „minden dolgozó paraszt be akarja csapni a tanácsot, mindenki csalni akar", Molcsányi János görömbölyi dol­gozó parasztnak például már régóta húzódik egy ügye. A cementgyár építkezésénél kisajátították egy hold földjét, csereingatlant azonban még a mai napig sem kapott. A tanács nemcsak, hogy nem Intézi el az ügyet, de feltételezi, hogy nem is jár ez a föld Molcsányi Jánosnak, hanem —• „be akarja csapni a taná­csot". Molcsányi elvtárs párttag, szeretik, becsülik a dolgozó parasz­tok. A legutóbbi földmérésnél „vélet­lenül" neki a legrosszabb földből ju­tott. Amikor kukoricája vízben állt, felkereste Halóka elvtársnőt, de mi­előtt szóhoz jutott volna, az elnök­nő ezzel a gúnyos kérdéssel fogadta: „Jó föld kéne, ugye?" A mezőgazdasági munkák irányí­tása igen fontos feladata a taná­csoknak. Halóka elvtársnőnek azon* ban kisebb gondja is nagyobb an­nál, minthogy a IV. kerületben jól menjen a mezőgazdasági munka. Ha mégis érdeklődik valami után, nincs benne köszönet. Durván, gorombán beszél a dolgozókkal. A görömbö- lyiek még ma sem felejtették el, amikor a nyáron csépléskor odakia­bált az egyik dolgozó parasztnak: „Hallgasson, maga nagypofájú", A mezőgazdaság fejlesztésére irá­nyuló törvényeket úgy akarja végre­hajtani, hogy folyton a szigorú bün­tetéseket emlegeti. Felvilágosító, ne­velő munka helyett kiskirályoskodik. Nincs rendben a tanács statiszti­kája sem. Halóka elvtársnő mint külön „érdekességet-- mondja el — minden lelkiismeretfurdalás nélkül — hogy 60 hold földJüR „elveszett". .Szerinte „a dolgozó parasztok jog- 1 talapul elsajátították, • A tanácsoknak kell a legszigorúb* ban őrködniük a törvényesség te* lett, elsősorban természetesen ma* guknak kell betartaniok a törvénye* két. Ezzel szemben miről beszélnek például a -IV kerület lakásügyei? 'Bi* zony itt is sok a panasz. Elsősorban maguk a tanács dolgozói követnek el törvénysértéseket, nem csoda, hogy a lakosság is követi példáju* kát. Mindez Halókáné hallgatólagos beleegyezésével történik- ö felelős amiatt is, hogy a végrehajtóbizottsá* gi üléseken hozott határozatokat nem hajtják végre. Halóka elnöknő egyéni haragosai* nak igyekszik bosszúságot okozni, megnehezíti hivatalos ügyeik intézé* sét. Ez történt Debnár Istvánná pe* dagógus esetében is, aki szülési se* gélyt kért, de mivel az elnöknő ha* ragudott rá, 5—6 hónapot kellett várnia, míg végre nagynehezen meg* kapta a pénzt. Halókáné nem hajlandó meghall* gatni és elfogadni a dolgozók bírá* latát. Fogadóórákat nem tart, s nem ad módot a kerület dolgozóinak ar* ra, hogy elmondják véleményüket, Egy alkalommal Z. Burján István elvtárs, görömbölyi lakos egy gyűlé* sen felsorolta, milyen hibákat lát a tanács munkájában. Néhány nap múlva Halóka Jánosné behívatta a tanácsházára és felelősségre vonta, hogyan meri őt bírálni. A következő tanácsülésre Z. Burján elvtárs meg­hívót kapott ugyan, de Halókáné nem engedte felszólalni, mert —» mint mondotta — „tanácsülésen csak tanácstagoknak van joguk beszélni", A szomorú igazság az, hogy a hejőcsabai és a görömbölyi dolgozók nem szívesen menneR a tanácsházára, mert ott ridegen, embertelenül bán* nak velük. Mindezekből megállapít* ható, hogy Halóka Jánosné maga* tartásával súlyosan megsérti pár­tunk politikáját. Elfelejti, hogy a kormányprogram törvény és annak betartása kötelező —■ természetesen az ő számára is. Javasoljuk, hogy a városi pártbi* zottság és a városi tanács vizsgálja felül Halóka Jánosné munkáját, sürgős intézkedéssel biztosítsa, hogy a IV. kerületben is kialakuljon és megszilárduljon a tanács és a dől* gozók bensőséges kapcsolata, „

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents